Politológia : Digitális sarlóval és kalapáccsal az EU-ba |
Digitális sarlóval és kalapáccsal az EU-ba
2005.02.19. 16:30
Czike László
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
„Aki magyar, velünk tart!” - mondhatta volna ősi jelszó formájában Medgyessy Péter miniszterelnök; ahelyett, amikor bejelentette: felkéri a parlamenti pártokat, hogy kormánypártok és ellenzék - 50:50 %-os arányban - állítsanak közös listát a júniusi EU-parlamenti képviselő-választásra. „Aki magyar, velünk tart!” - már az Európai Únióba. Mert Medgyessy Péter és újdonsült amerikai tanácsadói most rájöttek - ez egy zseniális politikai marketing húzás! -, hogy az igazán mély szakadék nem a baloldal (kormány) és a jobboldal (ellenzék) között húzódik, hanem magyarok és euroszkeptikusok (más nevükön: idegengyűlölők) között. Rájöttek, hogy az igazi magyar az, aki nyitott szívvel, és kitárt karokkal szalad Brüsszel felé; és egyáltalán nem az, aki görcsösen markolja utolsó talpalatnyi földjét és internetes pályázatok gondos letöltése helyett most is, még mindig a trágyában túrkál és bukdácsol, mint kortévesztő, elkésett, tévelygő Koppány, Szent István Magyarországában. „Aki magyar, velünk tart!”; - mert a modern magyar ember ideálja szükségképp kozmopolita. Mindenkinek mielőbb meg kell értenie, hogy az új világrend alapja a mobilitás! Nekünk most Európába - Brüsszelbe, (Koppen)Hágába, Londonba, Párizsba, Bécsbe, Bázelbe, Oszlóba s Berlinbe - kell mennünk, hogy az ott lakók, meg mások is hozzánk jöhessenek, szigorúan kölcsönösen, a komparatív előnyök érvényesítése jegyében és céljából. Aki nem mozdul ki magától, azt majd úgyis mozgásba lendíti a kívülről beáramlók okozta növekvő kompresszió. „Aki magyar, velünk tart!”, mert mi vagyunk a modernizálódó magyarság úttörő (és KISZ-es) letéteményesei. Hamarosan megtanítjuk a búval bélelt kisgazdákat perfekt angolul, majd számítógépes programozással pályázati űrlapokat önállóan kitölteni, hogy emelt fővel fordulhassanak - nyakukban hamubasült pogácsás kis batyujukkal - Belgium, Hollandia vagy a napfényes Albion felé, ahol tárt karokkal befogadnak minden szegény, szerencsétlen magyart, hogy szerény képességeit ott jobban kamatoztathassa. Nemcsak közgazdászok számára, de minden tiszta fejjel józanul gondolkodó ember számára világos, hogy mi, magyarok sokkal nagyobb hatékonysággal dolgozhatunk majd valahol, az éjjel is verőfényben úszó, gazdag Európában, javítva a nemzetközi munkamegosztást, - miközben a szorgos európai munkáskezek felépítik nálunk, helyettünk (de unokáiknak!) a jövő Hungáriáját... „Aki magyar, velünk tart!”, mert mi vagyunk azok a felderítők, a rangerek, akik új, tágas internacionalista otthont kerestünk s találtunk a magyaroknak széles egy Európában, de már nem íjjal és nyíllal, mint militáns, durvalelkű őseink tették ezt, hanem sarlóval és kalapáccsal, sőt, mi több számítógéppel, hogy részt vegyünk az új Európai Ház és Haza felépítésében. „Aki nem akarja ezt az új polgári és pályázati szellemet, rendet elsajátítani, az joggal szoronghat!” - mondta Csepeli György ma (2004.II.19.) délelőtt a Parlament rendkívüli vitanapján. - „De bízom benne, hogy Magyarország digitális úton megy be az Európai Únióba!” - tette még hozzá diadalmasan lelkendezve a munkaügyi államtitkár. „Aki magyar, velünk tart!”, mert nyilvánvaló, hogy a magyar föld megművelését most át kell engednünk olyan, professzionális európai vállalkozóknak, akik ehhez nálunk sokkal jobban értenek. Megengedhetetlen, hogy ez az értékes termőföld parlagon heverjen illetve igen alacsony terméshozamokat produkáljon, csak azért, mert a magyar paraszt (minden kormány-erőfeszítés ellenére) képtelen biztosítani a korszerű földművelés technikai-és humánerőforrás-képzettségi, valamint egyéb hatékonysági feltételeit. Hazánk nem vonhatja ki magát a továbbiakban például a mára felhalmozódott európai mezőgazdasági problémák - szarvasmarha-agybaj, prion-betegség, sertés-és baromfivész, bárány-klónozás, génkezelt élelmiszerek - megoldásából sem. Hogy behozzuk a lemaradásunkat, alaposan ki kell vennünk a részünket a csökkent értékű (selejt) húsok és más táplálékok elfogyasztásából is. Eme tapasztalatok megszerzése hiányában nem fejleszthetnénk ki pl. azokat a modern technológiai eljárásokat, amelyek alkalmazásával beteg szarvasmarha-csordák maradéktalanul égethetők el, vagy komplett baromfitenyésztő telepek semmisíthetők meg - végszükség esetén. De nem kaphatna lendületet a stagnáló gyógyszeripar se’, hogy megfelelő ellenanyagokat kísérletezhessen ki a különféle új, és folyamatosan megújuló, eddig ismeretlen állati és emberi betegségek ellen. Itt szükséges megemlítenünk, hogy Magyarországon nem csupán a földművelési ágazatok működése gazdaságtalan, hanem a teljes állattenyésztés: a hústermelés, és főleg a tehén-tej előállítása is. Nincs szükség ennyi méregdrágán megtermelt - egyébként ízletes! - tejre, húsra, és a belőlük készült termékekre, amikor az Únió alig 8-10-szer drágább húskészítményekkel s tejszerű energiaitalokkal bőségesen ellátja Magyarországot. Kisgazdáink jobban teszik, ha építőmunkássá lesznek az Európai Únió valamelyik országában; - az állataikat meg levágják, vagy elégetik. „Aki magyar, velünk tart!”, hogy végre ott, a helyszínen ismerkedjünk meg vele, hogyan kell manapság a modern szocialista gazdaságot és államot irányítani. Épp itt volt már az ideje, hogy mi, tisztességes magyar bolsevikok - akik az elsők közt voltunk, pl. Georges Marchais-val együtt Európa szocialistává alakításában! - az európai elit közepébe emelkedhessünk, annyi hányatott, kisemmizett évtized után! Bár még mindig erőlködik a szélsőjobboldali ellenség, hogy minket - akik az élen jártunk a németek bilderbergi újraegyesítésében is! - kitiltsanak az Európai Únió parlamentjének vezető képviselői közül! Nem nyugszik a fránya néppárti frakció, hogy megfúrjon bennünket, de úgyis pórul járnak; - soha nem fogjuk bevenni az új, közös alkotmányba a ‘holmi keresztény gyökerekről’ szóló megemlékezést, amit, mint afféle ‘eszmei trójai falovat’, akarnak becsempészni színtiszta szociál-demokrata értékeink közé! Ez egy szocialista-liberális Únió lesz, melyben semmi keresnivalója nincsen semmilyen szélsőjobboldali klerikalizmusnak. „Aki magyar, velünk tart!”, már csupán azért is, hogy megláthassuk, ki a legény a gáton; - hogy végre elváljon mag a héjától, a búza az ocsútól; sőt, a .... a májtól, hogy kiderüljön, kik is képesek teljesíteni (lap-topjukkal) az európai úniós profit-követelményeket, illetve kik nem! Pusztuljon a férgese, hogy végre szabaduljunk a sok évtizedes improduktív ballaszttól, amit a retrográd-reakciós (retardált) nép-rétegek minduntalan hátunkon cipelése jelentett. A munkásosztálytól, a proliktól még idejében - Kádár idejében! - megszabadultunk; most végre esélyt kaptunk, hogy a szántóvetőktől, a keresztény értelmiségtől, a szélső jobboldaltól és még a klerikális reakciótól is végleg búcsút vehessünk. Mert az Únióba már elsősorban csak mi megyünk; - a lyukas zoknis, szakadt bőgatyás, twist-pullóveres, hamuba-sült pogácsás lumpen tömegek úgyis lemaradnak (Lepsénynél), mert aki nem tud angolul meg internetezni, az egy nyavalyás pályázati űrlapot sem tud benyújtani Brüsszelbe, ezért a legjobb, ha már nem sokkal Hegyeshalom előtt ‘sálomot’ int egykori hazájának és valamivel még a határon innen halkan befordul az árokba... „Aki magyar, velünk tart!”, mert ha Orbán Viktor és a szövetsége nem hajlandó elfogadni kinyújtott balkezünket és nagykoalíciót kötni velünk, mielőtt fenékig ki nem ürítjük az államkasszát; - akkor velük üríttetjük ki a teli méregpoharat, hogy a pokol mélységes fenekén kössenek ki, ha képtelenek pozitív együttműködésre! Mert a nép színe-java pontosan látja, mi mindent megtettünk, hogy rávegyük őket hazafias kötelességük teljesítésére, mely szerint - ha nincsenek is most hatalmon - adhatnának legalább néhány tuti tippet, ötletet a kormányzáshoz, amihez nekünk a legkisebb tehetségünk sincsen. Az lehetetlen, hogy ennyire utáljanak minket! A nép látja, hogy ők a gyűlölködők, mert az Istennek sem akarnak segíteni rajtunk. Az igaz, hogy elúszott a költségvetés, meg hogy totál eladósodtunk - mi a fenéből lehet ezt a háromszorosára méretezett, túlsúlyos és vízfejű, impotens államot még finanszírozni?! -; de hát annál indokoltabb, hogy mi, az összeforrt rendszerváltó elit végre összefogjunk, és együtt itt hagyjuk a saját levében főni ezt az istenverte nációt, mint Szent Pál az oláhokat! Aki nem ugrik fel idejében a nagykoalíciós és népfrontos, Európába tartó expressz-vonatra, az örökre itt reked a magyar ugar, az alföldi belvíz szélsőjobboldali, euroszkeptikus mocsarában. (Itt nem lesz élet.) „Orbán Viktor! Felszólítunk: ha magyar vagy, velünk tartasz!”, mert a végidők legvégső pillanatában ez a Te egyetlen szabad választásod; - vagy elárulod néped és velünk tartasz, szocialista euro-elit elvtársaiddal nagykoalícióban Európába; de ha nem, úgy a szélsőjobbot választod: és lemond Rólad az Európai Néppárt is... Örülj, hogy megkérdeztünk, s kaptál egy utolsó lehetőséget!
Vác, 2004. február 19.
Czike László
|