Mágnesszalagok az örökkévalóságnak

Még ötvenkét évig titkosak az állambiztonsági adatbázisok - "Hardver hiányában nem lehet lejátszani"

Még a megsemmisített állambiztonsági dokumentumok is előkerülhetnek? Legkevesebb 19 mágnesszalagon őrzik a titkosszolgálatok a pártállam titkait, köztük az ügynöklistákat és a célszemélyek adatait. Ezek a szalagok jelentik a legteljesebb nyilvántartást az 1945-1990 közötti "titkosított történelmünkről", csak pénz kellene a reaktiválásukhoz - és politikai akarat.

Nyusztay Máté| Népszabadság| 2008. november 4.| nincs komment

nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

A megismert történelem...

A megismert történelem: kartondossziék a Történeti Levéltárban

Szabó Bernadett

A héten kerülnek a kormánykabinet elé a Kenedi János vezette szakértői bizottság javaslatai, vagyis hamarosan eldőlhet, mi lesz a máig titkos egykori állambiztonsági iratok sorsa. A nemzetbiztonsági kabinet korábban megtárgyalta a több száz oldalas jelentést, illetve az iratok felszabadítására irányuló javaslatokat, s ha a kabinet is átengedi, a csomag a kormány elé kerül. A testület felállítását, illetve a pártállami titkosszolgálati dokumentumok nyilvánosságát kezdeményező SZDSZ még az idén érdemi jogalkotást vár a kormánytól; információnk szerint a Gyurcsány-kabinet előbb társadalmi vitára, illetőleg ötpárti egyeztetésre bocsátaná az ajánlásokat.

A Kenedi-bizottság azt javasolta a kormánynak: könnyítse meg az iratok kutathatóságát és megismerhetőségét, többek közt egy szabadon hozzáférhető internetes adatbázissal. Ajánlják továbbá, hogy ne csak azokat a volt hálózati személyeket minősítsék közszereplővé, adataikat pedig közérdekűvé, akik 1990 után is politikai közfeladatot láttak el, illetve, hogy a szolgálatok bizonyítsák, ha egy-egy adat titkosságának fenntartásához nemzetbiztonsági érdek fűződik. A testület az úgynevezett főigazgatói különjegyzék kategóriáját, a "szupertitkos" iratok körét is megszüntetné - ezeket Kenedi János megnézhette, de mivel államtitkot tartalmaznak, a jelentés nem tér ki a tartalmukra. Ennél többet tudhattunk meg a jelentésből az ugyancsak titkosított mágnesszalagokról. Kenediék szerint ezek tartalmazzák a legteljesebben az állambiztonsági szolgálatok nyilvántartásait: "az iratmegsemmisítések okozta hiányok részleges pótlása csak ezekkel az adattárakkal lehetséges" a jelentés szerint. A gépi nyilvántartások adatait javaslatuk szerint ki kell nyomtatni, és a rajtuk lévő adatokat felül kell vizsgálni. "A kormány biztosítsa ennek anyagi feltételeit. Megengedhetetlen, hogy a teljes adatállomány elzárva maradjon a történettudomány és a nyilvánosság elől, és kinyomtatás hiányában az adathordozó elhasználódása miatt megsemmisüljön" - áll a jelentésben.

Az olvashatatlan múlt -...

Az olvashatatlan múlt - Siemens 4004-es számítógép

A bizottságnak tizenkilenc mágnesszalagról van tudomása: a Nemzetbiztonsági Hivatalnál van a célszemélyek adattárának két tekercse, az ügynökök, a kémelhárítók nyilvántartása, az előzetes, illetve a bizalmas nyomozások adattára - valamennyi három példányban. Ezen kívül az Információs Hivatal őrzi a hírszerzési adatbázist, legalább egy példányban (lásd keretes írásunkat). A bizottság tagjai nem láthatták a tekercsek tartalmát, a szolgálatok a jelentés szerint rendre arra hivatkoztak, hogy "lejátszani megfelelő hardver hiányában nem képesek"; "az adattárak megfelelő számítógépes háttér (Siemens 4004/45-F) hiányában nem aktiválhatók, papíralapon pedig nem állnak rendelkezésre". Ez százezres, legfeljebb milliós nagyságrendű ráfordítással megoldható lenne a mai számítógépes adatmentési technológiákkal, ráadásul a szalagok állítólag nem rejtjelezettek. De már az is eredménynek tekinthető, hogy legalább bebizonyosodott: a szalagok léteznek, és átkerültek a BM-től a titkosszolgálatokhoz.

HIRDETÉS

A szalagok létezésére az 1995-ös első iratfelmérés idején derült fény: ekkor hozták nyilvánosságra Csikós József, a BM adatfeldolgozó hivatalának vezetője, Boross Péter belügyminiszter és Füzessy Tibor titokminiszter 1992-es levelezését, amelyből kiderült: az első átvilágítási törvény előkészítésekor az NBH szakemberei a hálózati nyilvántartást kinyomtatták, hogy összeállíthassák a III/III-as ügynöklistát. Az Alkotmánybíróság ugyanis csak a belső elhárításról mondta ki, hogy jogellenes tevékenységet végzett, a feladat tehát az ő leválogatásuk volt az adatbázisból. Ez nem sikerült, mert az 56 ezer hálózati személy közül alig 400 olyan ügynököt találtak, aki kizárólag a belső elhárításhoz volt köthető.

Később kiderült - Ilkei Csaba tanulmányából -, hogy a BM Bűnügyi Technikai Intézetében két sorozat mikrofilm készült a mágnesszalagokról, még 1989-ben. Minderről a szolgálatok még 2003-ban, a második iratfelmérés idején sem tájékoztatták az állambiztonsági szaklevéltárat, de még az iratátadásokat felügyelő Gálszécsy-bizottságnak sem volt tudomása a tekercsek létezéséről. Pontosabban, Gálszécsy András volt titokminiszter később a Klubrádiónak elmondta, hogy még 1991-ben hallott a szalagokról, de az NBH akkori vezetőitől azt a felvilágosítást kapta, hogy azokat "gyakorlatilag nem lehet megfejteni".

Információnk szerint egy cég a kilencvenes évek elején bejelentkezett az NBH-nál azzal, hogy elvállalná az adatmentést, de a titkosszolgálat nem kívánt külső segítséget igénybe venni. Később valószínűleg ismét sikerült kinyomtatni a hálózati nyilvántartást, erre lehet következtetni a Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, illet-ve Kondor Katalin rádióelnök feltételezett ügynökmúltjával kapcsolatos, a sajtóhoz került dokumentumokból is. A harmadik nyomtatás lenne a végső - ezt remélik legalábbis Kenediék, megjegyezve, hogy innentől a tekercsek (nem utolsósorban pedig az azok alapján leleplezendő emberek tízezreinek) sorsa már politikai akarat kérdése.

A titkos szalagok tartalma

G) Operatív ellenőrzés alatt állók (célszemélyek) adattára

1990-ben a szolgáltatást beszüntették, a III/IV. Főcsoportfőnökség kezdeményezésére a katonai elhárítás és "határfigyelőztetett személyek" adatait törölték, illetve mágnesszalagon átadták a III/II-nek. Az adattárhoz két tekercs tartozik: egy "Törzs" és egy "Gyűjtő" feliratú. Ma az NBH-ban van mágnesszalagon három példányban: egy alapanyag és két biztonsági másolat. Minősítése fenntartva: 2060. december 31-ig.

H) Hálózati nyilvántartás 56 ezer fős adattára

1990-ben a szolgáltatást beszüntették, a III/IV. Főcsoportfőnökség kezdeményezésére a katonai elhárítás és a "határfigyelőztetett személyek" adatait törölték; az adattárat mágnesszalagon átadták a III/II-nek. Ma az NBH-ban van mágnesszalagon három példányban: egy alapanyag és két biztonsági másolat. Minősítés fenntartva: 2060. december 31-ig.

I) A III/I. Főcsoportfőnökség (a polgári hírszerzés) adattára

1990 elején a III/IV. kezdeményezésére a katonai elhárítás és "határfigyelőztetett személyek" adatait törölték, az adattárat mágnesszalagon átadták az Információs Hivatalnak, nem tudni, hány példányban.

J) Előzetes nyomozások adattára

1990-ben teljes törlés a III/II. kezdeményezésére; mágnesszalagon átadva az NBH-nak. Ma az NBH-ban mágnesszalagon van három példányban: egy alapanyag és két biztonsági másolat. Minősítése fenntartva: 2060. december 31-ig.

K) Központi Kémelhárítási Adattár (a III/II. Csoportfőnökség Adattárában tárolt, meghatározott személyekre vonatkozó adatok)

1990-ben törölve, mágnesszalagon átadva a III/II-nek. Ma az NBH-ban mágnesszalagon van három példányban: egy alapanyag és két biztonsági másolat. Minősítése fenntartva: 2060. december 31-ig.

U) Bizalmas nyomozások adattára

1990-ben átadva a III/II-nek. Ma az NBH-ban mágnesszalagon van három példányban: egy alapanyag és két biztonsági másolat. Minősítése fenntartva: 2060. december 31-ig.