Ford�totta: Sztrilich �gnes SSS

                    A S�T�N F�STJE AZ �R H�Z�BAN

Stefano Maria Paci interj�ja Don Gabriele Amorth-tal.

Huszonkilenc �v telt el az�ta, hogy a Montini-p�pa P�ter P�l �nnep�n ezt mondta: „A S�t�n f�stje bizonyos reped�seken �t behatolt az Egyh�zba!” S ma? H�t igen, ez a f�st olyan helys�gekbe is elter�lt, amiket meg�vottnak hitt�nk…

Huszonkilenc �v telt el 1972. j�nius 29-e ut�n. Szent P�l �nnepe volt, aki Krisztus evang�lium�t elvitte a t�voli Nyugatra. Ama j�nius 29-�n, R�ma v�d�szentjeinek napj�n, - P�ter ut�dja, aki P�l nev�t vette fel, dr�mai figyelmeztet�st hallatott. VI. P�l p�pa Isten �s az ember �si ellens�g�r�l besz�lt, akinek S�t�n a neve.

� az Egyh�z ellens�ge.

„Az Egyh�z falainak reped�sein kereszt�l behatolt a S�t�n f�stje.” – �gy hangzott a keser�, felr�z� meg�llap�t�s, amely sokak sz�m�ra, m�g a katolikus vil�gban is, meglep�, s�t visszatetsz� volt.

S mi van ma, huszonkilenc �vvel k�s�bb? Ki lehetett hajtani ezt a f�st�t, vagy m�r m�s helyis�geket is elbor�tott? Ezt akartuk megtudni, �s ki is v�laszolhatna ink�bb a k�rd�seinkre, mint aki napr�l napra kapcsolatba ker�l a S�t�nnal s az � m�v�vel? A h�res exorcist�val, Don Gabriele Amorth-tal besz�lgett�nk, aki megalap�totta az Exorcist�k Nemzetk�zi Sz�vets�g�t.

A m�sik, hogy 2005. m�jus 15-�n az Olasz P�sp�kkari Konferencia j�v�hagyta az Exorcizmus �j Ritu�l�j�t, �gy most az Istentiszteleti Kongreg�ci� �ld�s�val v�gre �letbe l�phetett. �j fegyver ez az �si ellens�g elleni harcban? �s amennyiben ez m�g nem t�rt�nt volna meg - el�seg�ti az Isten Egyh�z�ba behatolt f�st el�z�s�t? Azonban engedj�k sz�hoz jutni Don Amorth-ot, hogy � mondja el, hogyan is n�z ki ez az �vezredek �ta tart�, �s most fell�ngol� harc. S hogyan is n�z ki ez a csata, amelyet mindenekel�tt az Egyh�z belsej�ben kell megnyerni. �s mi is van azzal a bizonyos f�sttel, ami most m�r oly’ helyis�gekbe is behatolt, amelyeket v�dettnek v�lt�nk.

- Don Amorth, v�gre k�szen van az Exorcizmus �j Ritu�l�j�nak olasz ford�t�sa.

- Gabriele Amorth: Igen, k�sz van. A m�lt �vben m�g elutas�totta j�v�hagy�s�t az Olasz P�sp�kkari Konferencia (CEI), mert sok ford�t�si hiba ker�lt bele. S mi, exorcist�k, akiknek v�g�l is haszn�lnunk kell, felhaszn�ltuk az alkalmat, hogy hangot adjunk annak, hogy a Ritu�l� sok pontj�val nem �rt�nk egyet. Azonban a latin eredeti sz�veg v�ltozatlan maradt. Az annyira v�rt ritu�l� v�gs� soron torz�, egy hitetlen k�gy� lett, mely benn�nket exorcist�kat m�g akad�lyozhat is a S�t�n elleni harcban.

- Ez komoly szemreh�ny�s. Mire gondol?

- Amorth: Hogy csak k�t p�ld�t eml�tsek. Hajmereszt� p�ld�k. A 15. pont besz�l a ront�sr�l, egy olyan szenved�sr�l, amelynek oka, l�trehoz�ja a Gonosz. �s ami k�l�nb�z� m�dokon j�het l�tre, pl.: var�zsl�son, el�tkoz�son, szemmel ver�sen, vudun, macumb�n, stb. kereszt�l. A R�mai Ritu�l� eligaz�t�st adott, hogyan kell ezzel b�nni. Az �j Ritu�l� azonban kategorikusan kijelenti, hogy ilyen esetekben tilos exorcizmust alkalmazni. Ez abszurdum. Hiszen a ront�sok okozz�k a meg-sz�llotts�g �s a S�t�nt�l sz�rmaz� szenved�sek nagy r�sz�t, legal�bb 90 %-�t. Ez kb. olyan, mintha az exorcist�kat eltiltan�k hivat�suk gyakorl�s�t�l. A 16. para-grafus �nnep�lyesen megtiltja exorcizmus elv�gz�s�t, amennyiben „nem teljesen biztos” a gonosz lelkek jelenl�te. H�t ez a tudatlans�g mesterm�ve, hiszen arr�l, hogy egy ember t�nyleg az �rd�gt�l megsz�llott, �ppen az exorcizmus sor�n lehet meggy�z�dni! R�ad�sul nem mulasztott�k el a szerz�k azt sem, hogy ellent�tbe ker�ljenek a Katolikus Egyh�z Katekizmus�val is, mely egy�rtelm�en kimondja, hogy exorcizmust kell alkalmazni a d�monok ki�z�s�re �s az �rd�gi befoly�sok megsz�ntet�s�re. S hogy ezt szem�lyeken �s t�rgyakon is v�gbe kell vinni. Pedig az ut�bbi esetben nem az �rd�g jelenl�t�r�l, hanem a befoly�s�r�l van sz�.

Az �j Ritu�l� �ll�t�sai k�rosak - tudatlans�gb�l, tapasztalatlans�gb�l fakadnak.

- H�t nem tapasztalt emberek �rt�k?

- Amorth: Eg�szen biztos, hogy nem. Az elm�lt t�z �vben k�t, b�borosokb�l �ll� bizotts�g dolgozott a Ritu�l�n, - az egyik a bevezet� meg�llap�t�sokon dolgozott, a m�sik az im�k �ssze�ll�t�s�n. Biztos�thatom, egyik bizotts�gban sem volt senki, aki valaha is r�szt vett volna egy �rd�g�z�sen, vagy legal�bbis valami elk�pzel�se lenne arr�l, hogy mi az exorcizmus. Ez az „�sb�ne” ennek a Ritu�l�nak. Senki azok k�z�l, aki dolgozott rajta, nem ismerte ki mag�t az exorcizmus ter�let�n.

- Hogyan lehets�ges ez?

- Amorth: T�lem k�rdezi? A Vatik�ni Zsinat idej�n minden bizotts�g mellett volt egy szak�rt�i csoport, a p�sp�k�k seg�t�s�re. S ez szok�s maradt a Zsinat ut�n is, valah�nyszor a Ritu�l� r�szletein dolgoztak. De nem ebben az esetben. Pedig ha van egy t�ma, amelyn�l n�lk�l�zhetetlen a szak�rt�k bevon�sa, akkor ez az.

- De h�t hogyan t�rt�nhetett ez?

- Amorth: Soha nem k�rtek t�l�nk, exorcist�kt�l tan�csot. A javaslatainkat a bizotts�g eleve ellen�rz�ssel fogadta. H�t nem paradoxon ez? Akarja, hogy el-mondjam?

- Term�szetesen.

- Amorth: M�g a II. Vatik�ni Zsinat el��r�sai alapj�n a R�mai Ritu�l� k�l�nb�z� r�szein dolgoztak, mi exorcist�k v�rtuk, hogy a XII. fejezet is sorra ker�lj�n, ami az exorcizmusr�l sz�l. �m nyilv�nval�an nem tekintett�k fontos t�m�nak, hiszen �vek m�ltak an�lk�l, hogy b�rmi t�rt�nt volna. �s azt�n v�ratlanul 1990. j�nius 4-�n megjelent az �tmeneti ritu�l�; nagy meglepet�s�nkre, an�lk�l, hogy vel�nk konzult�ltak volna – hiszen m�r hossz� id� �ta el�k�sz�tett�k a Ritu�l� rev�zi�j�t. Pl. azt szerett�k volna az im�k �tdolgoz�s�n�l, hogy ker�lj�n bele az Isten-anya seg�ts�g�l h�v�sa, ami teljesen hi�nyzott bel�le. Ezen k�v�l �gy v�lt�k: �szszer� lenne t�bb, kifejezetten az exorcizmusra alkalmas im�nak a bev�tele. Azonban m�g csak alkalmat sem kaptunk arra, hogy el�terjessz�k a k�r�s�nket. De nem hagytuk elb�tortalan�tani magunkat, hiszen ez a sz�veg nek�nk k�sz�lt. S�t, az Istentiszteleti �s Szents�gi Kongreg�ci� prefektusa, Martinez Somalo b�boros, a p�sp�ki konferenci�kat a dokumentum bemutat�sakor �r�sban arra k�rte, hogy k�t �ven bel�l tegy�k meg az �szrev�teleiket. K�rj�k ki azoknak a papoknak a tan�cs�t, akik ezzel dolgoznak. Munk�hoz is l�ttunk. A 18, legt�bb tapasztalattal rendelkez� exorcist�t h�vtam �ssze �s alaposan foglalkoztunk a sz�veggel. Az els� r�sz az exorcizmus evang�liumi alapjaival foglalkozik, ez tetsz�sre tal�lt k�zt�nk; azt�n a biblikus-teol�giai szeml�let is, ennek itt volt a helye �s az ideje. Szemben az 1614-es Ritu�l�val - melyet V. P�l �ll�tott �ssze, amikor m�g nem volt sz�ks�g r�, hogy ezekre az elvekre hivatkozzon a Ritu�l� -, ma ez elengedhetetlen.

�mde amikor a gyakorlati r�sszel kezdt�nk el foglalkozni, mely a t�ma bizonyos ismeret�t, �s ezen a ter�leten szerzett tapasztalatot k�v�nna meg; igen meglepett benn�nket, hogy azt kellett l�tnunk: a szerz�knek sejtelm�k sincs mindezekr�l. Cikkelyr�l cikkelyre v�gigment�nk rajta, �s �szrev�teleinket minden r�sztvev�vel - az Istentiszteleti �s Szents�gi Kongreg�ci�val, a Hittani Kongreg�ci�val, �s a p�sp�ki konferenci�kkal is – k�z�lt�k. Egy m�solatot a p�p�nak is eljuttattunk.

- Hogyan fogadt�k az �szrev�teleiket?

- Amorth: Semmi nem lett bel�le. Mi a Lumen Gentium zsinati dokumentumhoz igazodtunk, amely az Egyh�zat „Isten n�p�”-nek nevezi. A Lumen Gentium 28. pontja besz�l arr�l, hogyan dolgozzanak egy�tt a papok a p�sp�kkel, s a 27. pont vil�gosan mondja m�g a laikusokr�l is, hogy „a lelkiismeret�knek megfelel�en, a helyzet�kb�l fakad� tud�suk alapj�n, �s mert fontos szerepet t�ltenek be, - a  lehet�s�g�k, s�t a k�teless�g�k v�lem�ny�ket, amennyiben az az Egyh�z jav�ra szolg�l, k�z�lni.” H�t ez �ppen r�nk vonatkozott. Naiv m�don azt hitt�k, hogy a II. Vatik�ni Zsinat rendelkez�sei �rv�nyre jutnak a r�mai Kongreg�ci�kban is. De mi csak falakba �tk�zt�nk, - elutas�t�st, s�t len�z�st tapasztaltunk. Az Isten-tiszteleti �s Szents�gi Kongreg�ci� a b�borosi bizotts�gnak �rt egy levelet, melyben k�z�lt�k, hogy �k a b�borosi bizotts�g egyetlen dial�gusra alkalmas partnere, �s nem a papok vagy az exorcist�k. S azt�n m�g egy�rtelm�bben hozz�tett�k – arra vonatkoz�an, amit csak teljes al�zattal pr�b�ltunk, mint szak�rt�k, seg�ts�gk�nt ny�jtani –, hogy: „Figyelembe kellene venni azt a jelens�get, hogy az exorcist�k egy csoportja, az �n. ’d�monol�gusok’, akik nemzetk�zi szervezetbe t�m�r�ltek, kamp�nyt kezdtek a Ritu�l� kikezd�s�re.” Ez val�ban igaztalan v�d, soha semmi-f�le kamp�nyt nem kezdt�nk. Hiszen a Ritu�l� nek�nk sz�l, - �s a Bizotts�gban nem volt senki, aki ezen a ter�leten kompetens lett volna, teh�t t�bb mint logikus, hogy r�szt akartunk v�llalni ebben a munk�ban.

- Ez teh�t azt jelenti, hogy az �j Ritu�l� egy�ltal�n nem seg�ti �n�ket a S�t�n elleni k�zdelemben?

- Amorth: Igen. Olyan fegyvert adtak a kez�nkbe, ami nincs megt�ltve. Kih�ztak hat�kony im�kat, melyek a 12. sz�zad �ta haszn�latban voltak �s olyan �j im�kat alkottak, melyek teljesen hat�stalanok. De szerencs�nkre maradt sz�munkra egy kiskapu.

- Mif�le?

- Amorth: Az Istentiszteleti �s Szents�gi Kongreg�ci� prefektusa, Jorge Medina b�boros, a Ritu�l�t egy megjegyz�ssel (notificatio) l�tta el. Ebben kijelenti, hogy az exorcist�knak nem k�telez� az �j Ritu�l�t haszn�lni, hanem – a p�sp�k�kkel val� megbesz�l�s alapj�n – haszn�lhatj�k a r�git is. Erre a p�sp�knek a Kong-reg�ci�n�l j�v�hagy�st kell k�rnie, amit – �gy �rta a b�boros – : „sz�vesen meg fogunk adni”.

- Figyelemrem�lt� megfogalmaz�s.

- Amorth: Akarja tudni, hogy mi�rt? Ez ugyanis Ratzinger b�borosnak, a Hittani Kongreg�ci� prefektus�nak �s Medina b�borosnak a pr�b�lkoz�s�b�l sz�letett. A Ritu�l�hoz csatoltak volna m�g egy cikkelyt, amely felhatalmazza az exorcist�kat a r�gi Ritu�l� haszn�lat�ra. Ez k�ts�gtelen�l v�gs� k�s�rlet volt annak a komoly hib�nak elker�l�s�re, melyet az �j Ritu�l� tartalmaz. De a k�t b�boros f�radoz�sa kudarcot szenvedett a t�bbiek ellen�ll�s�n. �gy Medina b�boros - aki felismerte, mi forog kock�n - �gy hat�rozott, hogy mindenesetre hozz�f�zi ezt a notificati�-t, mint ment�horgonyt.

- Hogyan tekintenek az Egyh�zon bel�l az exorcist�kra?

- Amorth: Rosszul. A pap koll�g�kat, akik ezzel a neh�z t�m�val foglalkoznak, bolondoknak tekintik, egzalt�ltaknak. �ltal�ban m�g a saj�t p�sp�keik is, akikt�l a megb�zat�st kapt�k, csak nehezen viselik el �ket.

- Tud p�ld�t mondani erre az ellens�ges magatart�sra?

- Amorth: Nemzetk�zi Kongresszusunk volt R�m�ban, s k�rt�k, hogy fogadjon benn�nket a p�pa. Hogy megtakar�tsuk sz�m�ra a f�radts�got, s ne f�zz�nk m�g egy kihallgat�st a megl�v�k sor�hoz, eg�sz egyszer�en azt k�rt�k, hogy a szerdai nyilv�nos kihallgat�son vehess�nk r�szt a Szent P�ter t�ren. M�g azt sem k�rt�k, hogy eml�tsenek meg minket az �dv�zl�skor. Teh�t eg�szen egyszer� jelentkez�si formul�t �ll�tottunk ki, ahogyan arra Monsignore Paolo De Niccolo, aki a P�pai H�ztart�s prefektusa, minden bizonnyal m�g eml�kszik. Azonban a kihallgat�st megel�z� napon, ugyanaz a Monsignore Niccolo, k�z�lte vel�nk – b�r l�tszott rajta, hogy k�nyelmetlen�l �rzi mag�t s azt is jelentette: nem saj�t d�nt�se volt –, hogy nem vehet�nk r�szt (!) a kihallgat�son. 151 exorcist�t, az �t kontinensr�l, olyan papokat, akiket a p�sp�k�k a k�nonjogi norm�k szerint nevezett ki erre a szolg�latra, im�ds�gos papokat, akik j� h�r�ek �s tud�sok, teh�t a kl�rus java,  akik azt szerett�k volna, hogy r�szt vehessenek egy nyilv�nos p�pai audienci�n – egyszer�en kidobtak. Monsignore Niccolo hozz�f�zte: „Term�szetesen �g�rem, hogy ennek a d�nt�snek az indokl�s�t lev�lben meg fogj�k kapni.” �t �v telt el az�ta, a lev�lre m�g mindig v�runk…

Term�szetesen NEM II. J�NOS P� P�PA utas�tott el minket. De az a t�ny, hogy 151 papot nem engedtek be a Szent P�ter t�ri nyilv�nos p�pai audienci�ra, meg-mutatja, milyen akad�lyokat g�rd�tenek m�g az egyh�zon bel�l is, az exorcist�k �tj�ba, hogyan tekintenek r�nk sokan az Egyh�z tiszts�gvisel�i k�z�l.

- �n naponta harcol az �rd�ggel. Mi volt a S�t�n legnagyobb sikere?

- Amorth: Az, hogy elhitette: nincsen. S ez csaknem siker�lt. M�g az Egyh�zon bel�l is. A kl�rus �s a p�sp�k�k nem hisznek az �rd�g l�tez�s�ben, az exorcizmus erej�ben, nem tartj�k igaznak a m�rhetetlen szenved�st, mit az �rd�g tud okozni, �s nem hisznek abban az er�ben sem, melyet J�zus �g�rt a d�monok ki�z�s�re.

A latin egyh�z (szemben az orthodox egyh�zzal �s n�h�ny protest�ns felekezettel) m�r �vsz�zadok �ta csaknem feladta az exorcizmus tisztj�t. S mivel nem v�geznek exorcizmust, nincsenek, akik ezt tanulm�nyozz�k, akik ilyet l�ttak volna, a kl�rus pedig m�r nem is hisz benne. Vannak eg�sz egyh�zmegy�k, amelyek exorcizmus-ellenesek. Vannak eg�sz nemzetek, ahol m�r nincs egyetlen exorcista sem, mint  N�metorsz�g, Ausztria, Sv�jc, Spanyolorsz�g vagy Portug�lia. Riaszt� sz�ks�g-�llapot ez.

- Franciaorsz�got nem eml�tette. Ott m�s a helyzet?

- Amorth: Van egy k�nyv, amit a legh�resebb francia exorcista �rt. A c�me: „Kik az exorcist�k �s mit tesznek? ” Ezt a Francia P�sp�ki Konferencia megb�z�s�b�l �rta, s a Piemme Kiad� ford�ttatta olaszra. Az eg�sz k�nyvben egyszer sincs meg-eml�tve, hogy az exorcist�k bizonyos esetekben exorcizmust v�geznek. S a szerz� a francia t�v�ben �gy nyilatkozott, hogy m�g soha nem vett r�szt exorcizmuson, �s nem is fog. A k�r�lbel�l sz�z francia exorcista k�z�l �t, ha hiszi az �rd�g l�t�t �s v�gez exorcizmust, a t�bbiek a seg�ts�get k�r�ket mind pszichi�terhez k�ldik. S a p�sp�k�k ennek a Katolikus Egyh�znak, melyb�l elt�nik az �rd�gben val� hit, az els� �ldozatai. Miel�tt kij�tt ez az �j Ritu�l�, a n�met p�sp�ki kar levelet �rt Ratzinger b�borosnak, hogy nincs sz�ks�g �j Ritu�l�ra, hisz’ nem sz�ks�ges m�r exorcizmust v�gezni.

- Az exorcist�k kinevez�se a p�sp�k k�teless�ge?

- Amorth: Igen. Amikor egy papot p�sp�kk� neveznek ki, a k�nonjog r�ruh�zza az exorcist�k kinevez�s�nek abszol�t tekint�ly�t. A minimum, mit egy p�sp�knek meg kellene k�rdeznie, hogy az illet� vett-e valaha r�szt exorcizmuson. S ennek a kinevez�snek nagyon komoly d�nt�snek kell lennie. Sajnos, szinte sohasem �gy t�rt�nik a dolog. Ha azonban a p�sp�kh�z komoly k�r�s �rkezik exorcizmus�rt – term�szetesen, amely nem pszich�s probl�m�b�l fakad –, ha nem t�r�dik vele, akkor hal�los b�nt k�vet el. S felel�s lesz annak a szem�lynek a kimondhatatlan szenved�s��rt. S ez olyan szenved�s, amely gyakran �veken �t, s�t, egy �leten �t is tarthat, s amelyet el lehetne ker�lni.

- Azt mondja, hogy a Katolikus Egyh�z p�sp�keinek nagy r�sze hal�los b�nben �l?

- Amorth: Amikor m�g fiatal voltam, egy id�s pl�b�nos arra tan�tott, hogy a h�t szents�g mellett van egy nyolcadik is, s ez a tudatlans�g. S hogy ez a nyolcadik menti meg a legt�bb embert. Hiszen a hal�los b�nh�z sz�ks�ges a s�lyos t�rgy, de az is, hogy teljes tudatoss�ggal �s a szabad akarat egy�ttm�k�d�s�vel j�jj�n l�tre. A p�sp�k�k r�sz�r�l a seg�ts�gny�jt�s elmarad�sa s�lyos dolog, - �m ezek a p�sp�k�k tudatlanok, teh�t hi�nyzik a szabad akarat� �s tudatos beleegyez�s.

- De �p maradhat-e a katolikus hit, amennyiben nem hisznek a S�t�n l�tez�s�ben?

- Amorth: Nem. Elmondok egy t�rt�netet. Amikor Don Pellegrino Ernettivel - a h�res �rd�g�z�vel, aki negyven �vig dolgozott Velenc�ben - az els� alkalommal tal�lkoztam, azt mondtam neki: „Ha besz�lhetn�k a p�p�val, elmondan�m neki, milyen sok p�sp�kkel tal�lkoztam, aki nem hisz a S�t�n l�t�ben.” A r�k�vetkez� nap d�lut�nj�n felkeresett Ernetti atya, �s elmondta, hogy reggel tal�lkozott II. J�nos P�l p�p�val, s azt mondta neki: „Szentatya, R�m�ban van egy exorcista, aki azt szeretn� megmondani �nnek, hogy sok olyan p�sp�k�t ismer, aki nem hiszi, hogy van �rd�g.” Mire �gy a p�pa: „Aki nem hisz az �rd�g l�t�ben, az az Evang�liumban nem hisz.” H�t ez volt a p�pa v�lasza, ezt akarom csak ism�telni.

- Ha helyesen �rtem �nt, ez azt jelenti, hogy sok pap �s p�sp�k nem katolikus?

- Amorth: Maradjunk csak ann�l, ami elhangzott, nem hisznek az Evang�liumok

igazs�g�ban. Nem szeretn�m, ha eretneks�get h�resztelne. �rtsen meg j�l: az az eretnek, akit egy �gyben figyelmeztetnek, de a hib�j�ban kitart. Azonban az Egy-h�z mai bels� �llapot�ban nincs senki, aki egy p�sp�knek szem�re h�nyn�, hogy nem hisz az �rd�g l�t�ben, a megsz�llotts�g lehet�s�g�ben, - vagy mert elmulaszt exorcist�t kinevezni. Sz�mos p�sp�k �s b�boros nev�t tudn�m felsorolni �nnek, akik, mikor �tvett�k egy egyh�zmegye vezet�s�t, felk�rtek egy exorcist�t, v�gezzen exorcizmust. De sok olyan p�sp�k�t is meg tudn�k nevezni, akik minden tov�bbi n�lk�l v�llaln�k, hogy nem hisznek ebben, mert ez ’tavalyi h�’. Mi�rt? Ez sajnos bizonyos biblia-kutat�k befoly�sa, tudn�k neveket is sorolni. Mi, akik naponta a b�r�nk�n �rezz�k az ellens�g val�s�g�t, tudjuk, hogy az � keze benne volt t�bb-f�le liturgikus reformban.

- P�ld�ul?

- Amorth: A II. Vatik�ni Zsinat el��rta, hogy bizonyos sz�vegeket �tdolgozzanak. Azonban nem ezt tett�k, - ehelyett teljesen �jakat �rtak. An�lk�l, hogy gondoltak volna arra, hogy �gy csak sok mindent elrontanak, kijav�t�s helyett. Sok r�tust, mely ki�llta az id� pr�b�j�t, e m�nia alapj�n elvetettek, elrontottak, mintha az Egyh�z eg�szen a mai napig hazudott volna, vagy csal� lett volna, �s csak most �rkezett volna el a zsenik, a szuper-teol�gusok �s szuper-bibliakutat�k, szuper-liturgikusok kora, akik pontosan tudj�k, mi a j� az Egyh�znak. H�t ez hazugs�g. A Zsinat eg�sz egyszer�en a sz�vegek �tdolgoz�s�t akarta, �s nem azok elvet�s�t. Az exorcizmus r�tus�t csak korrig�lni akarta, �s nem �t�rni. Hiszen olyan im�k voltak benne, melyek 12 �vsz�zad tapasztalat�b�l sz�lettek. Alaposan meg kellett volna fontolni, miel�tt �si, hat�kony im�kat kit�r�lnek bel�le. De nem fontolt�k meg. Mi, azok az exorcist�k, akik az �j �tmeneti Ritu�l� im�it kipr�b�ltuk, egy-�ntet�leg meg�llap�tottuk: azok teljesen hat�stalanok. R�ad�sul az �j Ritu�l� a gyermek-kereszts�g r�tus�t is elrontotta. �jat szerkesztett, �s a megkeresztelend� feletti exorcizmust felsz�molta. Pedig ezt az Egyh�z mindig fontosnak tartotta, s a keresztelend�k exorcizmus�nak nevezte. VI. P�l p�pa kifejezetten tiltakozott ez ellen. Az �j �ld�sok K�nyve, ritu�l�ja ugyanezt t�kr�zi. �tolvastam sorr�l sorra. Minden olyan utal�st, hogy az �r megv�d az �rd�gt�l, s hogy az angyaloknak parancsolt, hogy oltalmazzanak az �rd�gi t�mad�st�l, elt�vol�tottak. Kihagyt�k a h�zak �s iskol�k meg�ld�s�nak a sz�vegeit. Pedig fontos ezeknek a meg�ld�sa, s oltalmaz�sa, azonban ma nincs oltalom a S�t�n ellen. Nincs eszk�z, nincs ima. J�zus a Miaty�nkban szabad�t� im�ra is tan�tott: „Szabad�ts meg a Gonoszt�l”, - a S�t�nt�l. Olaszra ezt t�vesen ford�tott�k le: „Szabad�ts meg a gonoszs�gt�l”. �ltal�noss�gban besz�l egy rosszr�l, amelynek nem ismeri a forr�s�t (!), pedig a rossz, mellyel harcolni tan�tott benn�nket az �r J�zus Krisztus, konkr�t szem�ly, a S�t�n.

- Mit mond �n, aki szinte szemtan�, terjed ma a s�t�nizmus?

- Amorth: Igen, egyre ink�bb. Mikor cs�kken a hit, teret ad a babon�nak. Bibliai nyelven ezt �gy mondan�m, hogy az ember elfordult az Istent�l, �s odafordult a b�lv�nyistenekhez, modern nyelven pedig: aki elhagyja Istent, az megadja mag�t az okkultizmusnak. Az egykor katolikus Eur�p�b�l f�lelmetes m�retekben t�nik el a hit, s ennek k�vetkezm�nye, hogy a var�zsl�k, k�rtyavet�k, s�t�nista szekt�k vir�gkor�t �lj�k. A s�t�nkultuszt olyanok, mint pl. Marilyn Manson, a s�t�nista rockon kereszt�l terjesztik. De a gyermekeket sem k�m�lik, - az olyan foly�iratok, mint a Comic-f�zetek var�zsl�sra �s s�t�nizmusra tan�tj�k �ket.

Nagy k�zkedvelts�gnek �rvendenek a spiritiszta sze�nszok, amelyeken halottakat id�znek. Ma m�r tartanak ilyeneket telefonon, t�v�n, r�di�n kereszt�l is, jellemz� m�dja ennek az automata �r�s. M�r m�diumra sincs sz�ks�g, ha az ember maga v�lhat m�diumm� – ez �rv�nyes a spiritiszta sze�nszokra is. A tanul�k 37%-a m�r legal�bb egyszer r�szt vett asztalt�ncoltat�son: s mi m�s ez, mint spiritiszta sze�nsz? Az egyik iskol�ban, ahov� el�adni h�vtak, mondt�k a di�kok, hogy hit-tan�r�n is csin�lt�k, a hittan�rn� szeme el�tt, s az nem tal�lt benne kivetni val�t.

- De h�t m�k�dik ez?

- Amorth: Nincs k�l�nbs�g fekete �s feh�r m�gia k�z�tt. Amennyiben a m�gia m�k�dik, az mindig az �rd�g m�ve. Az okkultizmus minden form�ja, valamint ez a nagy, �j �rdekl�d�s a keleti ezoterikus vall�sok ir�nt - nyit�s az �rd�g fel�. S �t nem kell sok�ig h�vogatni.

A meggyilkolt Chiavenna-i testv�rp�r (Novi Ligure) eset�ben is r�gt�n mondtam, hogy a S�t�n konkr�t beavatkoz�s�r�l van sz�. Ezek a fiatalok minden bizonnyal s�t�nist�k voltak. A rend�rs�g k�zlem�ny�ben benne volt, hogy mindegyik�kn�l s�t�nista k�nyveket tal�ltak, mindketten s�t�nim�d�k voltak.

- Hogyan vezethet ennyire f�lre valakit a S�t�n?

- Amorth: Egyforma m�dszerrel. Elhiteti, hogy nincs pokol, nincs b�n, csak egy tapasztal�sr�l van sz�, amelyet okvetlen�l �t kell �lni. A siker, a hatalom �s az �rz�kis�g a h�rom legnagyobb szenved�ly, amelyre a S�t�n �p�t.

- H�ny esettel ker�lt konkr�t kapcsolatba?

- Amorth: Az els� sz�z ut�n abbahagytam a sz�mol�st.

- Hogyan?! Hiszen ez rettenetesen sok. A k�nyv�ben azt �rja, hogy a megsz�llotts�g nem gyakori.

- Amorth: Val�ban. Vannak olyan exorcist�k, akik csak diabolikus zaklat�sssal tal�lkoznak. Azonban ’�r�k�ltem’ egy neves exorcista, P. Candido olyan eseteit, amelyeket � m�g nem oldott meg. Azon k�v�l m�s exorcist�k is hozz�m k�ldik a legmakacsabb eseteket.

- Mi volt az eddigi legnehezebb eset?

- Amorth: Ezzel m�g mindig dolgozom. T�bb mint k�t �ve m�r. Arr�l a le�nyr�l van sz�, akit okt�berben a P�pa is meg�ldott a Vatik�nban – ez nem volt val�di exorcizmus, amint azt p�r �js�g �ll�totta. Napi 24 �r�ban gy�tr�dik, f�lelmetesen szenved. Az orvosok �s a pszichi�terek is tan�cstalanok. Teljesen mag�n�l van egy�bk�nt, �s rendk�v�l intelligens. Val�ban szomor� eset.

- Hogyan ker�l valaki a S�t�n h�l�j�ba?

- Amorth: Sokf�le oka is lehet, ami miatt valaki az �rd�g �ltal okozott rendk�v�li szenved�s �ldozat�v� v�lik. Van, amikor az illet� jav�t szolg�lja, ismer�nk ilyen eseteket a szentek �let�b�l, de el�fordulhat a b�nben val� makacs megmarad�s miatt is, vagy egy �tok miatt, tov�bb� ha valaki oda�g�rte mag�t a S�t�nnak vagy okkultizmussal foglalkozott.

- Milyen jelens�geket lehet megfigyelni egy exorcizmus alatt?

- Amorth: Eml�kszem egy olyan, �r�studatlan parasztra, aki az exorcizmus alatt foly�konyan angolul besz�lt, �gy, hogy tolm�csra volt sz�ks�gem. Vannak, akik emberfeletti er�re tesznek szert, m�sok a padl� felett lebegnek (!), - vagy olyanok, akiket er�szakkal sem lehet a sz�ken megtartani. Azonban az �rd�g jelenl�t�r�l csak bizonyos felt�telek eset�n besz�lek.

- �nnek soha nem �rtott a S�t�n?

- Amorth: Amikor Poletti b�boros felk�rt, legyek exorcista, - magamat az Isten-anya oltalm�ba aj�nlottam, �s k�rtem, rejtsen el a k�peny�be. A S�t�n gyakran fenyegetett, azonban nem �rtott.

- Don Amorth, a s�t�nizmus egyre terjed. Az �j r�tus megnehez�ti az exorcizmust. Nem engedt�k meg, hogy az exorcist�k r�szt vegyenek a p�pai audienci�n a Szent P�ter t�ren. Mi t�rt�nik itt?

- Amorth: A S�t�n f�stje m�r mindenhov� behatolt. Tal�n az�rt is nem voltunk k�v�natosak a p�pai kihallgat�son, mert att�l f�ltek, hogy ennyi exorcista, egy�tt el tudn� �zni (!) az �rd�g�k l�gi�j�t, akik behatoltak a Vatik�nba.

- Tr�f�l?

- Amorth: Lehet, hogy �gy hangzik, de ez NEM TR�FA. Nem k�telkedem abban, hogy a S�t�n �ppen az Egyh�z vezet�it c�lozta meg legink�bb, mint ahogyan a politikai �s gazdas�gi �let vezet�it is.

- Azt akarja mondani, hogy - a h�bor�s taktik�hoz hasonl�an - a S�t�n azt akarja, hogy az ellenf�l t�bornokai �lljanak �t a sereg�be?

- Amorth: H�t, ez hasznos strat�gia! Mindig �jra bevetik. Mindenekel�tt akkor, ha az ellenf�l csak gyeng�n tud v�dekezni. S ez al�l a S�t�n sem kiv�tel. De h�la Istennek, itt van m�g a Szentl�lek, aki oltalmazza az Egyh�zat: „A pokol kapui nem vesznek er�t rajta”. A buk�sok, az �rul�sok ellen�re sem. Ez nem kell, hogy meglepjen. Az els� �rul� egy apostol volt, aki igen k�zel �llt J�zushoz: Iskari�ti Jud�s. De az Egyh�z megy tov�bb a maga �tj�n. Megoltalmazza a Szentl�lek, s �gy a S�t�n t�rekv�sei csak r�szsikereket �rhetnek el. A S�t�n minden bizonnyal meg tud nyerni egy-egy csat�t, fontosakat is, de sohasem a h�bor�t.

Stiliz�lta: Czike L�szl�

V�c, 2005. febru�r 8.