Czike L�szl�

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

             Orb�n Viktor szuperszt�r

                     t�rt�nelmi essz�gy�jtem�ny

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V�c, 2004. december

 

 

 

 

                         A dimenzi�k megny�lnak

 

A jelens�gek a vil�gegyetemben - �gy a F�ld�nk�n is - egym�ssal egyetemes �s k�lcs�n�s �sszef�gg�sben, s�t, meghat�rozotts�gban �llanak. Egyar�nt �rv�nyes ez a term�szeti �s a t�rsadalmi jelens�gekre, hiszen az ember a term�szet r�sze.

 

Ray Bradbury egyik novell�j�ban ‘t�rt�nik’, hogy az id�ben �vmilli�kat vissza-utaz� �sl�nyvad�sz-exped�ci� el�vigy�zatlan tagja let�r a kijel�lt �sv�nyr�l: noha akaratlanul, de eltapos egy �jjeli pillang�t. Mikor visszat�rnek a saj�t jelenj�kbe, ‘mindent v�ltozatlanul’ tal�lnak, - egy kiv�tellel: a kor�bban lezajlott amerikai eln�kv�laszt�s nem az �ltaluk ismert, hanem azzal �ppen ellent�tes eredm�nyt hozott: a konkurens jel�lt lett az eln�k. A lepke elpuszt�t�sa visszamen�leg meg-v�ltoztatta a m�lt eg�sz�t, a m�dosult t�rt�nelem pedig ‘egy kiss�’ megv�ltozott jelenhez vezetett!

 

Lehet, hogy egy el�vigy�zatlan id�utaz� (vagy a Gondvisel�s katon�ja?) a kijel�lt �sv�nyr�l let�rve a m�ltban Magyarorsz�gon is eltaposott valamit?!

 

                                                         ******

 

A t�rsadalmi-politikai v�ltoz�sok is objekt�ve meghat�rozottak.

Ha m�gsem l�thatjuk azokat pontosan el�re, annak nem az az oka, mintha a vak-v�letlen ir�ny�tana mindent - vagyishogy nincsen determin�ci� -, hanem sokkal ink�bb az �sszetev�k nagy sz�ma, �s k�lcs�n�s egym�sra hat�suk bonyolultabb �rv�nyes�l�se: a v�geredm�ny, az �sszes hat�sok ered�je norm�lis agyvel�vel vagy komputerrel m�r nem sz�m�that� ki.

A t�rt�nelem t�bb p�ld�t is produk�lt, hogy bizonyos szerencs�s (?!) csillagzat alatt sz�letett ember a k�r�lm�nyek kedvez� (?) �sszej�tsz�s�ban el�re megl�tta a j�v�t. P�ld�ul Nostradamus, vagy a szint�n francia Jules Verne.

 

A modern vil�girodalom legd�bbenetesebb, legaktu�lisabb reg�nyciklusa Isaac Asimov Alap�tv�ny-tril�gi�ja �s annak eredeti folytat�sa. A v�get �rni nem akar� cselekm�ny-f�z�r vissza-visszat�r� f�szerepl�je Hari Sheldon (a ‘mi’ leleplez�s, rendszerv�lt� T�ke P�ter�nk - alias: Peter Sheldon - t�le k�lcs�n�zte �r�i �lnev�t)  a h�rneves t�rt�n�sz-professzor, az intergalaktikus politikai tan�csad�, aki a modern szociol�gi�t/politol�gi�t a matematikai/statisztikai v�vm�nyokkal (mint �j m�dszertannal) �tv�zte, majd ezt az „�szv�r”(a reg�nyciklus negat�v f�h�s�nek a neve)-tudom�nyt - a pszicho-hist�ri�t - kora politikai probl�m�inak megold�s�ra, a lehets�ges/sz�ks�gszer� j�v� felt�r�s�ra alkalmazta, a galaktikus v�ls�gkorszak ler�vid�t�se �rdek�ben.

Isaac Asimov m�ve - modernkori pr�f�cia. Megj�solja, hogy id�vel a j�vend�-mond�shoz nem kell majd transzba esni, k�l�nb�z� ritu�lis h�kusz-p�kuszokat v�gezni; ‘el�g’ lesz, ha valaki okosan, b�lcsen, tiszt�n �s becs�letesen elemzi a m�ltat �s a jelent, �s mintegy modellezi, szimul�lja: kisz�m�tja �s megoldja a j�v� titk�t.

 

A pr�f�t�k kiv�telesen er�s akaratukkal felfokozz�k a k�pzelet�k t�rerej�t, �gy k�pess� v�lnak a t�voli t�rid�b�l - a j�v�b�l - folyamatosan �rkez� �rtelmes jelek �rz�kel�s�re, felfog�s�ra, dek�dol�s�ra; a benn�k rejl� �zenetek megfejt�s�re �s �rtelmez�s�re.

 

S�ndor Andr�s a k�vetkez�ket �rta a P�skin�l 1996-ban megjelent "A t�rt�nelem elmezavara" c�m� k�nyv�nek 179. oldal�n:

 

"A nemzeti fasizmusok t�l�l� maradv�nyai zavarj�k a glob�lis fasizmusnak ezt a replik�l�d� (szervesen ki�p�l�) organizmus�t: keresztezik ‘a vezet�sre eleve elrendelt’ glob�lis vil�g-elit, illetve a kiszolg�l� szerepre eleve elrendelt glob�lis embert�meg f�ldg�mb-m�ret� strukt�ra-eloszl�s�t. Ennek a glob�lis strukt�r�nak a hormonja a p�nz, oxig�nje pedig az inform�ci�. A migr�ci� el�seg�t�se �s szorgalmaz�sa a nemzetek sz�told�d�s�t (a nemzeti c�lok el-t�ntet�s�t), �s egys�ges, m�hold-hipnotiz�lta kiszolg�l�-t�meg l�trehoz�s�t c�lozza az �sszes kontinensen. A ‘skinhead’-mozgalom megragadt a fasizmus egy kor�bbi �s id�szer�tlen �llapot�ban, �s ezzel a mer�ben �j, glob�lis fasizmus sz�m�ra �lc�z�si lehet�s�get ad: ez ut�bbi a demokr�cia jegy�ben l�phet f�l a tegnapi fasizmus ellen. A val�s�g teh�t az, hogy a tudom�ny �s a technika �j szintje - a hozz�f�r�s a nukle�ris energi�hoz, az elektronika, a szociotechnika �s a tudatbefoly�sol�s ipari m�ret�v� v�l�sa, az �rtechnika, a g�nseb�szet - megsemmis�tette a nemzeti l�tm�helyeket �s �letvil�gokat, vala-mint a demokr�ci�t, mint t�rsadalmi m�k�d�si rendszert. Miut�n az el�k�sz�t� f�zisok a XX. sz�zad els� fel�ben a nemzeti t�rsadalmakon bel�l lezajlottak; a XX. sz�zad v�g�re a monet�ris folyamatoknak, mint az emberi energi�kat glob�lis m�retekben �sszegy�jt� �s sz�toszt� csatorn�knak a kiz�r�lagoss� t�tel�vel glob�liss� tett�k a fasizmust, mintegy megval�s�tva ezzel Hilferding ‘gener�lkartell’ l�tom�s�t.

 

Ez a v�lasz a k�vetkez� k�rd�sekre, melyek �jra meg �jra megfogalmaz�dnak milli�rdnyi emberben: a puszta v�zz� v�lt demokratikus int�zm�nyrendszer keretein bel�l mi�rt nincsen demokr�cia? Mi�rt v�lik, v�lhat a demokratikus int�zm�nyrendszer er�szak-�rv�nyes�t� mechanizmuss�? Mi�rt is nem �rzi mag�t otthon az ember a saj�t haz�j�ban? Mi�rt semmis�ti meg a szabads�got �ppen a liberalizmus? Mi�rt t�rnek el hossz� �vekig (val�j�ban t�pl�lnak) olyan v�res h�bor�kat, mint a k�zel-keleti, a vietnami �s a d�lszl�v? A kor a glob�lis fasizmus kora, - b�rminek hazudj�k is vil�gcs�sz�rokk� v�lt t�zsde-hi�n�k. A sajt�ja �s a t�megt�j�koztat�sa emberi jogokr�l �s demokr�ci�r�l besz�l, am�g hazugs�gai el nem kopnak. Teljhatalm� t�zsdearisztokr�ci�ja (a ‘magas intelligencia-h�nyados�’ vil�g-elit) minden ellen�rz�s n�lk�l azt tesz az emberis�ggel, amit akar. A nemzeteknek, mint kult�r�lis l�nyeknek �s az �nrendelkez�s alanyainak, kil�t�sa a hal�l. S az extr�m k�ts�gbees�s zs�k-utc�ba kergeti �ket: az �ngyilkos terrorba. A F�ld �me az Antikrisztus kez�be adatott, aki az �kol�giai katasztr�fa fel� korm�nyozza. A politik�t, - mint a pelyv�t f�jja szertesz�t a sz�l. Nincs m�s lehet�s�g�nk, mint l�rvaarcunk alatt meg�rizve �tmenteni a rejtett, m�lyben melengetett Krisztus-arcot (az Ember Fi��t az embertelens�g pokol-bugyraiban), �s Isten-eresz al� h�z�dva v�rni be az id�k teljess�g�t."

 

Mert (hamarosan) elj�n az id�k teljess�ge, a beteljesed�s, ami m�g mindig nem a vil�gv�ge.

Az �lettelen-fak� b�bokb�l tavasszal hirtelen gy�ny�r� pillang�k lesznek.

A frissen-kelt p�vaszemek r�szegen csaponganak az �prilisi sz�lben.

Elj�n a kar�csonyi �jsz�l�tt, hogy �rett�nk beteljes�tse kereszt�ldozat�t: Soros, a V�r�s C�g�r, a V�r�s �rd�g, a R�ka, a H�l�zat, az Aranyborj� ellen.

 

A H�sv�tkor felt�mad� Krisztus �dv�z�lt, p�nk�sdi teste fens�ges pillang�k�nt rep�l ki b�bj�b�l, a torin�i lepelb�l - a tekintete szil�rd: j�s�gos, de k�kem�ny.

Az id�k v�ge fel� minden dolgok is - feledve �s feladva rejt�zk�d�s�ket - azz� v�lnak, amik val�j�ban.

Rabszolgan�pek t�madnak fel: a S�t�n birodalma darabjaira esik sz�t.

 

A gyarl� ember gyakran elrejti val�di arc�t, beb�boz�dik, k�dolja �r�s�t, s�t, a gondolatait is. Pedig val�j�ban az ezersz�n� Vil�g, az izgalmas Val�s�g az, ami sorsszer�en k�dolt. T�nyei dek�dol�sra, leleplez�sre v�rnak.

 

S�ndor Andr�s (= 1997.) pedig nagyon �rtette a Vil�gmindens�g m�k�d�si elv�t; pontosan tudta, hogy itt, a F�ld�n Krisztus �s Lucifer k�lcs�n�sen felt�telezik egym�st.

 

A hal�losan - gy�gy�thatatlanul - b�n�s ember elk�rhozik.

A gyarl� emberi lelkek a b�nb�nat �s a b�nbocs�nat r�v�n, r�videbb-hosszabb purgat�riumi fogs�g ut�n, �dv�z�lhetnek.

A lelkiismeretlen emberek t�lvil�gi sorsa el�ttem ismeretlen.

 

Az egyenes gerinc� emberek �dv�z�l�se nem diszkr�t esem�ny - mint p�ld�ul a hal�l -, hanem olyan t�retlen folyamat, amely gyakran m�r az evil�gi �let�kben fokozatosan v�gbemegy.

 

A pr�f�t�k viszont m�r eleve �dv�z�lten j�nnek erre a f�ldi vil�gra.

A testi erej�ket gyorsan fel�r�lve, apr�nk�nt pr�f�ci�ikba pazarolj�k.

A pr�f�ci�k, a j�vend�l�sek lepk�k. Sz�rnyra kelnek, majd elillannak.

Ha a lepk�ket �sszegy�jtj�k, sorba �ll�tjuk: megny�lnak a dimenzi�k.

A t�r�svonalak sz�l�n egyens�lyozva haladunk a pokol egyre m�ly�l� bugyr�ban. K�toldalt elh�znak mellett�nk az Apokalipszis lovasai...

 

Mi, magyarok egyszerre �lt�k meg a rendszerv�lt�st - amit �ppen �gy ‘spont�n’ felszabadul�snak hitt�nk, mint 1945-ben; csak ez�ttal az ideiglenesen 45 �ve haz�nkban tart�zkod�, egykori ‘felszabad�t�k’ diktat�r�ja al�l -, meg a sz�p �j vil�grend, a globaliz�ci� Magyarorsz�gra ‘�tterjed�s�t’, amelynek a val�s�gos tulajdons�gair�l, viselked�s�r�l, okair�l �s c�ljair�l nagyj�b�l 1995-ig j�form�n semmit nem sejtett�nk. A n�pt�megek - mivel nem tudj�k a kett�t sz�tv�lasztani - ma is azt hiszik, hogy rendszerv�lt�s �s globaliz�ci� egy �s ugyanaz a hat�s, �gy az elszeg�nyed�s�k�rt, l�tbiztons�guk elvesz�t�s��rt azokat a t�nyez�ket okolj�k, akik a megel�z� szocialista rendszert megd�nt�tt�k. Vagyis: a kapitalizmust �s a multinacion�lis c�geket, illetve a vel�k egy�ttm�k�d� magyar �llamot, a p�nz�gyi �s politikai elitet. Ez�rt van, hogy a magyar n�pnek legal�bb a fele visszas�rja a k�d�rizmus guly�s-kommunizmus�t, ‘a legvid�mabb barakk’ saj�tos hangulat�t -, mert azt hiszik, azt gondolj�k, hogy az egykori ‘j�l�t’, noha spont�n el is veszett valahol Leps�nyn�l, m�gis ‘kv�zi gombnyom�sra’ b�rmikor vissza�ll�that� kev�s j�indulattal... Pedig az id� kerek�t nem lehet visszaforgatni! Ak�r volt az a h�res, nevezetes R�zsadombi Paktum - a rendszerv�lt�sunk magyar b�lcseinek jegyz�-k�nyve! -, ak�r nem: a dolgok szigor�an a megegyez�s k�t�tt menetrendje szerint t�rt�nnek... Mindenesetre: vagy ‘spont�n tudattalanul’, szinte sorsszer�en (f�tum, karma, kataklizma, stb.) megy�nk t�nkre m�r t�bb mint 20 �v �ta (v�.: 1982-ben ‘l�ptettek be’ minket a Nemzetk�zi Valutaalapba!), vagy nemzetk�zi konspir�ci� ‘�ldozatai’ vagyunk. Vagyis: furcsa ‘�rukapcsol�s’ t�rt�nt itt: az elit�nk mintegy felszabadul�sk�nt ‘adta el nek�nk’ a rendszerv�lt�st (s vele a multiknak Magyar-orsz�got!); - de a csomagba tudtunk n�lk�l, m�r j� el�re nemcsak a n�menklat�ra burzso�zi�val val� teljes kiegyez�st (s vele implicite pl. a ‘Bokros-csomagot’ is!) kalkul�lt�k bele, hanem az eg�sz globaliz�ci�t is, bele�rtve n�h�ny �vvel k�s�bbi bel�p�s�nket is az Eur�pai �ni�ba. L�that�, hogy mik�zben ‘a spont�n fejl�d�s’ l�tszat�t kelti a verb�lis �s t�nyleges m�gi�val, a m�di�val, valamint a Mammon p�nz�vel is t�mogatott, s�t, ‘�sszeh�zasodott’ rendszerv�lt� elit�nk; - addig egy mindenre kiterjed� �tgondolt koncepci�, egy komplex terv v�grehajt�sa folyik...

 

Hogy 1990-ben felszabadultunk a kommunizmus al�l, �s egyidej�leg ‘rendszert is v�ltottunk’, ez egy dolog - hogy ‘globaliz�lnak minket’, az pedig egy m�sik. Nem kellett volna sz�ks�gszer�en ide jutnunk, ha nincs globaliz�ci�. Azonban a vil�g gazdas�gi, p�nz�gyi, politikai �s kult�r�lis egys�ges�l�si folyamatai n�lk�l tal�n sohasem szabadultunk volna fel ‘az effekt�v kommunista elnyom�s’ ig�ja al�l. A globaliz�ci� tette ugyanis lehet�v� �s sz�ks�gszer�v� a magyar rendszerv�lt�st is. Azt kell tiszt�n l�tni, hogy 1950 �ta a t�rt�nelem csak l�tsz�lag mutatta az �d�z hidegh�bor� k�p�t k�t vil�ghatalom (USA �s SZU) �s vil�grendszereik k�z�tt - val�j�ban a m�lyben m�r hossz� �vtizedek �ta az egyre gyorsul� globaliz�ci�, a vil�g eggy� v�l�sa az uralkod� f� ir�nyzat �s folyamat. Mivel ez megc�folhatatlan t�ny: csak az k�rd�s, hogy mindez vajon spont�n t�rt�nik-e, vagy ‘tervszer�en’?! M�s oldalr�l megk�zel�tve: mik�zben mi, itt, Magyarorsz�gon a kommunizmus szerencs�tlen �ldozatainak hitt�k magunkat �s S�ndor Andr�s �r� v�ci b�rt�nbeli szavaival �lve: „V�rtuk, hogy megj�jjenek a jenkik a csokol�d�val!”, ak�zben odakint a vil�g hatalmasat v�ltozott. Err�l csak azok az ‘utaz� nagyk�veteink’ - a katonai h�rszerz�k s az Acz�l �s Soros t�mogatta kult�ra kineveltjei, stb. - tudtak, akiket a ‘80-as �vekben (tal�n direkt ezzel a c�llal) m�r s�r�n kiengedtek-k�ldtek a vasf�gg�ny m�g� a sz�p �j vil�grendre felk�sz�l� reformkommunist�ink. Arr�l van nevezetesen sz�, hogy a vil�g �szrev�tlen egys�ges�l�se Nyugat �s Kelet fokozatos egybeolvad�s�t, �sszefon�d�s�t eredm�nyezte, mi�ltal a kapitalizmus �s a ‘szocializmus’ k�z�tti k�l�nbs�gek, ellentmond�sok �sszemos�dtak. A k�t ‘rendszer’ k�z�tti alapvet� ellentmond�st Nyugaton a k�zponti tervez�s hi�nya, Keleten pedig a mag�ntulajdon (�s a p�nz) szabads�g�nak a hi�nya jelentette.

 

Miut�n f� alatt (titkosszolg�lataik egyeztet�se r�v�n) mindk�t rendszer bel�tta ‘a m�sik igaz�t’ - megkezd�dhetett a re�lfolyamatok politikai �sszehangol�sa. Ez a globaliz�ci� l�nyege! Kelet lemondott ‘a szabads�gjogok’, a t�ke korl�toz�s�r�l - Nyugat pedig megval�s�totta a magas fok� tervszer�s�get. Ezut�n ‘konszenzusos’ alapon egy�tt hozz�l�ttak, hogy felsz�molj�k a v�letlent az eg�sz vil�gon. Mert a hatalom - k�l�n�sen a koncentr�lt! - legf�k�ppen a spont�n meglepet�st�l irt�zik. A kommunizmusb�l ‘kapitalizmus’ - a kapitalizmusb�l ‘kommunizmus’ lett... J�l meg�rizt�k, �s �ssze is h�zas�tott�k egym�s rossz tulajdons�gait. Nyugaton ett�l csak egy ‘kicsit’ lett rosszabb - n�lunk: nagyon. A felszabadul�sb�l, a rendszer-v�lt�sb�l �s a globaliz�ci�b�l nek�nk csak ez jutott. A ‘rendszerv�lt�s’ Magyar-orsz�gon 1982-ben kezd�d�tt - eleve a k�s�bbi globaliz�ci�, integr�ci� c�lj�val...

 

Hol rontottuk el? Mit nem vett�nk �szre? Hol volt ‘a fejl�d�s g�rb�j�nek extr�m inflexi�s pontja’, ahol m�g m�s ir�nyba is fordulhattunk volna, l�tva a vesz�lyt?

Ezekre a k�rd�sekre is keresem a feleletet publicisztik�imban, melyekkel egyszer s’ mind visszatekint� t�rt�neti elemz�st, v�laszt is szeretn�k ny�jtani �s adni arra a leg�get�bb alapprobl�m�ra, miszerint: Mi a fontos ezen a vil�gon, a p�nz vagy az ember, az emberi l�lek? Kevesek olcs� sikere vagy sokak �r�k �dv�ss�ge?!

 

Kezdj�k az elemz�st, mindj�rt az esem�nyek vihar�ban, a dolgok legk�zep�n!            

Orb�n Viktor a magyarorsz�gi rendszerv�lt�s - k�nyszerp�ly�n a j�v�! - egyetlen kulcsfigur�ja. Szupranacion�lis ‘�p�t�si tervrajz’ alapj�n kinevelt janics�r �, vagy a vil�gmagyars�g legutols� es�lye, rem�nys�ge, a szakr�lis kir�ly �g�rete?

 

             

                         Hatalom �s forradalom

 

Az istenf�l�, a kereszt�ny ember nem nagyon tud mit kezdeni a f�ldi hatalommal; nehezen, vagy sehogyan sem igazodik el a politika �tveszt�iben. Krisztus orsz�ga  nem evil�gi, a napi politika pedig nagyon is az: a hazugs�g, az �rm�ny, a cselsz�v�s m�v�szete. A hatalom �lland� k�s�rt�s egyre nagyobb b�n�k elk�vet�s�re.

Id�zet Czike L�szl� �s S�ndor Andr�s (= 1997) levelez�s�b�l:

 

Czike L�szl� (1996. XI. 8.): "Krisztus �ta legmodernebb vall�s a kereszt�nys�g,  �m minden egyes ember szuver�n joga, ha 'vall�silag m�s' k�v�n lenni, vagy ha meg akar maradni az egyistenhitnek egy t�rt�nelmileg �sibb szintj�n. De ahhoz  senkinek/senkiknek nincsen joga/joguk, hogy eg�sz nemzeteket vagy orsz�gokat a liber�lis hitetlens�g mocsar�ba s�llyesszenek, - illetve p�nzzel, er�szakkal �s agymos�ssal a hitetlens�get tegy�k k�telez� �s int�zm�nyes vil�gvall�ss�. Ez a szellemi terrorizmus =  fasizmus!

 

Amennyiben hihet�nk Cz�re B�l�nak; m�r a waterlooi csata kimenetel�t sem a r�sztvev� n�pek vagy hadseregek hite, �rdeke, igazs�ga vagy ereje d�nt�tte el, hanem valami eg�szen m�s er�. M�r a Francia Forradalom sem volt tiszta �gy: sokkal ink�bb a S�t�n felemelked�se, mint az egy�n, a n�pek vagy az Ember kv�zi-�ntudatra �bred�se. R�vid konszolid�lt id�szakok ut�n mindig �jra, meg-er�s�dve t�r vissza a S�t�n uralma. Ennek a borzalmas folyamatnak m�lt� v�g-kimenetele a XX. sz�zad t�rt�nete. E sz�zadban m�r eg�szen r�videk, �s egyre r�videbbek a viszonylag csendes, ‘halad�nak’ t�n� id�szakok. A kommunizmus l�trej�tte �s �r�lete, a hitleri n�cizmus r�mtettei: mind teljes eg�sz�ben a S�t�n elk�peszt� �temben koncentr�l�d� hatalm�nak megnyilv�nul�sai. A holocausttal is a S�t�n Krisztus kereszt-�ldozat�t, �s annak �sszes val�di eredm�ny�t akarta egyszerre megsemmis�teni, ami hajsz�l h�j�n siker�lt is neki. Mindezek ut�n a kett�s - val�j�ban egys�ges - USA-SZU vil�ghatalom l�tsz�lag csendes (hideg-h�bor�s) �vtizedeiben, a "dialektikus b�keharc" leple alatt �szrev�tlen�l �jb�l feln�vekedett a S�t�n.

 

A szem�nk l�tt�ra, m�gis l�thatatlanul felcseperedett az Antikrisztus, l�trej�tt a p�nz kiz�r�lagos r�muralm�n alapul� t�rsadalmi rendszer, - beteljes�lt Orwell rettenetes l�tom�sa. �sszeomlott a szovjet birodalom, csak az�rt, hogy az USA ir�ny�t�s�val az eg�sz F�ld�n egyeduralkod�v� v�lhasson a liber�lis (!) vil�g-kommunizmus. A magyarorsz�gi rendszerv�lt�s volt a vil�gesem�nyek f�kusza, tal�n az egyik utols� es�ly (lehetett volna), hogy ez a f�ldi vil�g esetleg teljes eg�sz�ben m�giscsak elker�lhesse a k�zeled� Armageddont, az Apokalipszist. Az SZDSZ k�ts�gtelen�l ‘rendszeridegen p�rt’ a politik�ban. De szerintem v�laszt�i �rdekeit k�pviseli - a kozmopolita vil�gp�rt�t. A magyar v�laszt�k minimum 10-15 sz�zal�ka ugyanis a kozmopolitizmusban, a vil�gkorm�ny korl�tlan magyar-orsz�gi uralm�nak megval�sul�s�ban �rdekelt. Nehezen is �rom ezt le: de val�-sz�n�leg sokkal er�sebbek, mint mi, nemzetiek. Mit lehet tenni?! Kollabor�lni, bes�ncolni, vagy harcolni utols� lehelet�nkig: v�llalva az esetleges ‘�rtelmetlen’ m�rt�roms�got. Krisztus felvil�gos�tott benn�nket, hogy orsz�ga nem e vil�gr�l val�, valamint hangs�lyozta az �let szents�g�t. Sohasem mondta, hogy mindenki k�teles lenne k�vetni az � kereszt�ldozat�t, pl�ne nem b�ztatta az emberis�get a kollekt�v �ngyilkoss�gra. A S�t�nt az egy�n csak a horrorfilmekben gy�zheti le; val�j�ban a S�t�n egyed�li m�lt� ellenfele az Isten. Ha istenes �letet �l�nk, Isten benn�nk lakik �s nem engedi bel�nk k�lt�zni a S�t�nt, v�dekezni teh�t k�pesek vagyunk. De a S�t�nt transzcendens �rtelemben megt�madni �s legy�zni egyed�l Isten k�pes, ez az � privil�giuma. M�s dolog az Antikrisztussal dacolni; - �vele tal�n �rdemes �s lehets�ges. S�lyos dolgok ezek, mindenki a lelkiismerete szerint d�nti el, konkr�ten mit csin�l. T�l sokat nem lehet ugr�lni. K�ptelens�g b�k�ben egy�tt �lni a multinacion�lis c�gekkel, a multikult�r�val, a m�ss�g-kultusszal, a Coca-Col�val, az AIDS-szel, a Hit Gy�lekezet�vel, az Internettel s ek�zben meg-pr�b�lkozni kirekeszteni �let�nkb�l a vil�gp�nzt, a vil�gkorm�nyt �s minden�tt hangyak�nt ny�zsg�  �gyn�keit."

 

S�ndor Andr�s (1997. I. 17.): "Az elkesered�sed �rthet�, de nem c�lszer�. Kb. 1942-t�l Magyarorsz�gon minden tisztess�ges �r�nak t�mve voltak a fi�kjai. Ezt itt meg kell szokni, vagy meg kell sz�kni, - de ma m�r ez sem lehets�ges, mert nincsen 'szabad vil�g'. Az eg�sz vil�g fogoly. �n is azon veszem �szre magam, hogy mindink�bb egy saj�t bels� szabad vil�got teremtek magamnak �s baktatok kifel� a nagy Babilonb�l, holott ezt az apokaliptikus felsz�l�t�st a kifut�sra m�g 1994-ben sem tartottam aktu�lisnak. Tegnap este l�ttuk a Hon-foglal�st. Vegyes �rzelmeim vannak. Kamer�val festett, nagyon sz�p mozg� fresk�, de megl�tszik, hogy nem volt p�nz el�g statiszt�ra, �s �gy �tven magyar hajtotta v�gre az eg�sz honfoglal�st. K�r volt �rp�dot egy talj�nnal j�tszatni, aki, ha megfesz�l, sem tud magyar lenni. (Mi�rt is tudna?) Zenei strukt�r�ja nem pentaton, �s �gy nem korh�. Feles�gem a szememre h�nyja, mi�rt keresek csom�t a k�k�n. De h�t ez olyan k�ka, mely tele van csom�val, legfeljebb �gy tehetek, mintha sima lenne. Mindazon�ltal nem lehet el�gg� h�l�snak lenni a k�sz�t�inek, Isten �ldja meg �ket. Megtett�k, amit csak tudtak. Bethlen G�bor m�dj�ra kell politiz�lni. Ha a magyar t�l�l�shez �pp t�r�k�n kereszt�l visz az �t: Isten neki, fejedelemm� v�lasztatom magam a t�r�k katon�k gy�r�j�ben,  csak �n tudom, hogy sohasem a szult�nt fogom szolg�lni (de hadd higgye).”

 

Czike L�szl� (1997. I. 31.): "Amit Bethlenr�l mondasz, az nagyon �rdekes �s  m�lyen igaz - egyesekre. Ez lelkialkat, szem�lyis�g, valamint idegi t�r�k�pess�g k�rd�se - legf�k�ppen j� gyomor kell(het) hozz�. De nem hiszem, hogy �n k�pes lenn�k effajta intellektu�lis/taktikai kett�sj�t�kra. Sohasem tudn�m hitelesen el�-adni, hogy szt�rolom �s h�ven szolg�lom az - esetleg Orb�n Viktor nev� - fi�k-dikt�tort, mik�zben val�j�ban m�sk�nt gondolkodom, m�s c�lok mozgatnak, �s tal�n egy�bk�nt sem hiszek az eg�szben. Az a baj, hogy �n alapj�ban v�ve nem hiszek sem a monarchi�ban, sem a demokr�ci�ban, sem a liberalizmusban, - de persze anarchista sem vagyok. Egyed�l J�zus Krisztusban hiszek, az � orsz�ga azonban nem e vil�gr�l val�. Csak v�gsz�ks�g eset�n sz�letnek olyan uralkod�k, akik nemesek �s n�piek is egyszerre, akik tudv�n-tudj�k, hogy uralkod�suk leg-fontosabb c�lja az orsz�g els� emberek�nt is Isten szolg�lata. Sajnos, M�ty�sok ritk�n sz�letnek. A jelen Magyarorsz�g�nak igazi nagy k�rd�se �ppen ez: v�g-sz�ks�g �ll-e fenn? Mert ha igen - a helyzet nagyon �gy fest! -, akkor kell egy M�ty�s, �s ez�rt lesz is egy M�ty�s. Isten - Deus ex machina - nem ir�ny�tja k�zvetlen�l a vil�gt�rt�nelem foly�s�t, viszont  konvergensre tervezte az eg�szet! Az emberi t�rsadalom fejl�d�s�ben - mint ahogy m�r a koacerv�tum-cseppben is ott szunnyad a radi�lis energia: az �let! (Chardin) - a meghat�roz� t�rv�ny-szer�s�g a k�zeled�s J�zus Krisztushoz, Istenhez, a kollekt�v �dv�z�l�shez. Na-m�rmost lehet, hogy t�l hirtelen �s mer�sz logikai absztrakci�, de �n kiz�rtnak tartom, hogy Isten �ltal�ban is lemondjon a nemzetek sokf�les�g�r�l, konkr�ten a magyars�gr�l. Francis Fukuyama nem volt eg�szen h�lye, amikor azt �rta, hogy a liber�lis demokr�ci�k megval�sult vil�gh�d�t�s�val v�get �r(t) az emberi t�rt�nelem. De nem tudta, hogy mit �rt le! Az emberi t�rt�nelem els� szakasza Krisztus megsz�let�s�ig tartott. A m�sodik szakasz - a Fukuyama t�rt�nelme - Krisztus �jabb elj�vetel�ig tarthat. A liber�lis demokr�cia domin�nss� v�l�sa, megval�sult vil�guralma sz�ks�gszer�en az egyk�zpont�, centr�lis hatalm�, egys�ges vil�g�llam kialakul�s�hoz vezet, amely elker�lhetetlen�l a n�pek, a nemzetek olvaszt�t�gelye lesz. Ez ellen lehet, �s kell is k�zdeni - Isten nek�nk tal�n �ppen ezt szabta pr�bat�tel�l! -, �m a tendencia v�g�rv�nyes. Aki a z�g�-habz� �radatban kap�l�zva-evick�lve �rzi-hallja a k�zelg� zuhatag (a v�zes�s) moraj�t; tudja, hogy nincs ki�t, �s ez�rt k�ts�gbees�s�ben k�romkodik, szidni kezdi Istent, majd a felesleges rugdal�dz�s er�fesz�t�seit�l kimer�lve eszm�let�t vesz�ti - annak hite kev�s, az a Biblia szavaival �lve kicsinyhit�. Amikor minden rem�ny elveszni l�tszik, amikor minden k�zdelem rem�nytelennek t�nik, amikor az Antikrisztus hatalma delel�re h�g �s a nemzetek m�r felold�dni l�tszanak a Coca-Cola olvaszt�t�gely�ben, amikor a Fukuyama t�rt�nelme v�get �r: akkor m�sodszor is elj�n J�zus Krisztus.

 

A feladatunk �ppen az, hogy "egy �jkori M�ty�ssal" az �l�nk�n megments�k a magyars�got, hogy az m�g l�tezzen, amikor Krisztus elj�n �t�lni eleveneket �s holtakat. M�g nem eg�szen �rtem, hogy ez az eg�sz mi�rt fontos, de tudom, hogy igazam van. Tal�n az�rt, mert az �dv�z�l�s misztikus hierarchi�j�ban valami m�don k�l�n-k�l�n is l�tezik az egy�ni, a p�ros, a csal�di, a nemzeti, valamint a kollekt�v emberis�gi �dv�z�l�s is."

 

S�ndor Andr�s (1997. III. 12.): "A sz�tes�sre hajlamos magyarok �nmaguk k�z�l sohase’ tudtak kir�lyt v�lasztani. Az �rp�d-h�z m�g az �llami l�t el�ttr�l eredt. Kihalt, azut�n N�polyba mentek kir�ly�rt. Azt�n Luxemburgba. Akkor v�lasztottak egy erd�lyi populist�t, azt is megb�nt�k �s r�gt�n mentek Lengyel-orsz�gba kir�ly�rt, azut�n B�csbe (mert Z�polya nevets�ges volt). Avval be is v�s�roltunk, - a Habsburgokra r�ment az orsz�g. (Eur�pa l�zeng� ritter�r�l, Otto von Habsburgr�l mindig a De�k Ferenc bek�p�se jut eszembe: 'Akinek a sz�l lef�tta a kalapj�t, az nem tud olyan m�lt�s�gteljesen futni ut�na, hogy nevets�gess� ne v�lj�k.') Az az Isten k�l�n�s kegyelme, hogy 1989-ben Soros annyira nagyvonal� nem volt, hogy hazatelep�lt volna (nem adva f�l newyorki lak�s�t sem), eln�kk� v�lasztatv�n mag�t (egy prezidenci�lis rendszerben): ide a rozsd�s b�k�t, hogy a magyarok lelkesen megv�lasztott�k volna, ak�r �zon-pajzsra is emelv�n. F�, hogy nem hazulr�l val�, �s nem kell megpukkadni az irigys�gt�l: m�rt �, m�rt nem �n. Az a baj, hogy ezt m�r a Moszad is tudja. �gy j�tszik vel�nk a Moszad, mint most itt az el�szob�ban Picur, j� �reg Mirci kom�m fia, a r�zsasz�n� gumigoly�val. Belesz�m�tja a Vil�gbankot is, ann�l is ink�bb, mert ott is van 'k�c�'-ja."

 

Czike L�szl� (1997. III. 16.): "Ne haragudj, de egy kicsit vitatkoznom kell Veled! Nem hiszem ugyanis, hogy a magyarok �nmaguk k�z�l sohasem tudtak kir�lyt v�lasztani. Ink�bb azt gondolom, hogy a magyars�g - mint hagyom�nyos pusztai n�p - hossz� �vsz�zadokon �t probl�mamentesen �s kiv�l�an megoldotta a saj�t vez�reinek folyamatos ut�np�tl�s�t, ami a k�rp�tmedencei leteleped�st k�vet�en sokkal nehezebb� v�lt, hiszen megv�ltozott, �j k�vetelm�nyekhez, m�dszerekhez kellett igaz�tani a n�p vezet�s�t. Fel kellett �p�teni az eur�pai felt�teleknek meg-felel� �llamot, melynek megteremt�s�ben, m�k�dtet�s�ben a magyar nemzetnek �s vezet�inek nem volt tapasztalata. Ezzel egy�tt a magyars�g a term�szetes ki-v�laszt�d�s r�v�n olyan kir�lyokat �s vezet�ket termelt ki mag�b�l, mint pl.: Szent Istv�n, IV. B�la, Szent L�szl�, Hunyadi J�nos, M�ty�s kir�ly, R�k�czi fejedelem, Sz�chenyi Istv�n, Kossuth Lajos, De�k Ferenc �s Nagy Imre, stb. Hunyadi M�ty�st kifejezetten k�zvetlen�l a magyar n�p v�lasztotta kir�ly�v�, �s egy�ltal�n nem v�lasztott rosszul. A tr�f�t �rtem, de Sorost szerintem soha nem emelt�k volna �zonpajzsra!"

 

S�ndor Andr�s (1997. III. 19.): "Fiatalon pl. Fekete Gyula is, �n is komolyan hitt�nk a kollektivit�s els�bbs�g�ben az emberi csoportkult�r�ban. Mi abban n�tt�nk fel, hogy '�nekelje el a kereszty�n gy�lekezet' (reform�tus liturgia), �s nem abban, hogy '�nekelj�tek el, kereszty�n aty�mfiai'. A k�t sz�ls�s�g a k�z-gazdas�gi szf�r�ban egy g�zsba k�t�tt, b�rt�nbe z�rt n�p bels� impulzusait fejezi ki. Mikor pedig a m�rianosztrai, meg a v�ci fegyh�zban �lt�nk, minden z�rk�ban k�t p�rt volt: az egyik szerint ki kell t�rn�nk �s ezzel fell�rm�znunk a vil�got, - a m�sik szerint menn�l hamarosabb amneszti�ra kell j�tszanunk. Volt m�g egy v�gy�lom: 'j�nnek a jenkik a csokol�d�val'."

 

Czike L�szl� (1997. III. 16.): "Ez a koal�ci� m�r r�g�ta l�that�an - ulti-nyelven - betlit j�tszik, legf�bb c�lja, hogy a 'korg� gyomrok forradalma' kirobban�s�nak id�pontj�t �ttolja a k�vetkez� ciklusra. Torgy�n �s az FKgP kiv�l�an alkalmas a b�nbak szerep�re, n�h�ny h�nap ut�n hatalmasat bukhatnak, �s �gy a v�llukon elviszik a spont�n n�pfelkel�s balh�j�nak teljes �dium�t. Ez�rt azt�n ha Orb�n Viktornak van egy cs�pp esze, sohasem l�p koal�ci�ba az FKgP-vel. Ha m�gis, akkor egy�tt buknak: �s szinte azonnal visszat�r a kommunizmus, ahogy szokott. Ezek a val�di realit�sok, illetve a val�s vesz�lyek. K�t megalapozatlan, zavaros, irre�lis - s�t, ellent�tes! - gazdas�gpolitikai koncepci�b�l semmilyen vegy�t�si ar�nyban nem lehet egy j�t �ssze�tv�zni."

 

S�ndor Andr�s (1997. III. 19.): "M�r az Egri Doh�nygy�rban megmondtam: K�d�r�k arra j�tszanak, hogy az ut�nuk k�vetkez� garnit�ra vigye el a balh�t. Nos, Antallal el is vitett�k. Most m�sodszor akarj�k megcsin�lni ezt a bamba magyarokkal. Aknamez�-telep�t�s ostoba magyarok sz�m�ra, akiknek mindent meg�r, hogy 'egy ny�ron �t t�ncoljanak'. �n megint csak azt mondom: kir�lyt v�lasztani maga k�z�l a Gens Hungarica sohasem tudott. Az viszont igaz, hogy a kiv�teles pillanatokban (pl. honfoglal�s, t�r�k inv�zi�, n�met inv�zi�, forradalom, moderniz�l�d�s-polg�ri �talakul�s) kin�ttek a nemzetb�l hivatott vezet�k. Nagy Imre, sajnos, nem az volt. �t a k�r�lm�nyek sodort�k oda, j�-indulat� volt, de nem vez�r. Az volt viszont Hunyadi J�nos, Zr�nyi, Kossuth.  Igaz�n hiteles k�nyv 1956 t�rt�net�r�l nincs. Ha mindet elolvasod, amit r�la �rtak, �sszerakhatsz magadban egy k�pet. 

 

S�ndor Andr�s (1997. IV. 10.): Stumpf Istv�n azt mondta Csurk�r�l a Magyar Nemzetben, hogy a sz�m�ra olyan, mintha a kis csapat�val, egy nemzetisz�n� z�szl�val csak �llna a barik�don �s t�zelne, mik�zben a glob�lis p�nzmaffia tankjai m�r k�r�lvett�k a barik�dot. Mindig 48-as voltam, s t�bb negat�vum�t soroltam magamban 67-nek, mint pozit�vum�t. (...) A 48-ass�g egyfajta alkat. Csurka is 48-as, csak � t�relmetlenebb, mint �n (noha �n sem vagyok �ppen a t�relmess�g eml�km�ve). Az is lehet, hogy anakronisztikusak vagyunk, de 60 �ven t�l az ember m�r nem tud gy�keresen megv�ltozni. Vannak persze v�n-l�nyok, akik id�secsk�n is v�leg�nyv�r� menyasszonyok. No de itt nem is arr�l van sz�, hogy lehet-e kiegyeznie k�t er�nek, amely nem b�r egym�ssal. 67-ben k�t kereszt�ny t�rsadalomr�l volt sz� (teh�t azonos neveltet�s�ekr�l), amelyek k�z�l az egyik f�l�nyben volt, de m�gsem akkor�ban, hogy lemondhatott volna a m�siknak a t�mogat�s�r�l, n�la er�sebb ellenfelekkel szemben. Most m�s a helyzet. Az egyik meg akarja �lni a m�sikat, amely ki van szolg�ltatva neki."

 

Czike L�szl� (1997. IV. 13.): "Abban t�k�letesen igazad van, a megal�zotts�g egy bizonyos fok�n t�l - vagyis 'b�rmi �ron' - bizony m�r nem �rdemes �lni sem. Aki teljesen elvesz�ti az �nbecs�l�s�t, az undor�t� v�gl�nyk�nt �li le h�tral�v� �let�t. Ilyenkor mindig a Spartacus jut eszembe, akiben a megfelel� pillanatban azonnal 'felt�madt' a t�li �lmot szuny�k�l� emberi �n�rzet. A v�rva v�rt meg-felel� pillanat elj�tt�ig csak a biol�giai �lniv�gy�s, az alv� �let�szt�n m�k�d�tt a l�tsz�lag rem�nytelen j�v�j� rabszolg�ban. A hangs�ly a 'megfelel�' sz�n van. A mostani pillanat nem megfelel�. Gyakran id�zik Antall J�zsef h�res mond�s�t: 'Tetszettek volna forradalmat csin�lni!'. B�k�s polg�rok ugye nem akarhatnak forradalmat. Antall J�zsef beteg-cinikus hangs�lya a 'tetszettek volna' kit�telen lehetett: ugyanis, ha nem tetszettek, akkor most m�r tess�k tisztess�gesen v�gig-csin�lni az �n. 'b�k�s rendszerv�lt�st'. �s, mivelhogy nem tetszettek - hiszen az urak a forradalom lehet�s�g�t�l is finny�san elfordultak! -, h�t tessenek v�g-�rv�nyesen letenni r�la. Ez az! A megfelel� pillanat tovasz�llt, ak�r egy szabad mad�r... Nem hiszem h�t, hogy t�vedn�k: Antall 'profi' volt, Csurka csup�n j�-sz�nd�k�, �m �nfej� 'amat�r'. Antall nyilv�n 'ki volt k�pezve' arra, hogyan kell �gyesen man�verezve elker�lni a forradalmat, - Csurk�nak forradalom-csin�l� 'k�pzetts�ge' nincsen. Hat�rozottan az a v�lem�nyem, hogy a forradalmakat a t�rt�nelemben minden esetben m�vileg gerjesztik, vagy 'menet k�zben' �lnek a nyak�ra (pl.: Lenin, Kun B�la, Szamuely, R�kosi), folyamatosan manipul�lj�k �s ir�ny�tj�k (mint: Robespierre �s Danton), majd a v�g�n sz�pen el-�s v�rbefojtj�k (l�sd: Windischgraetz, Haynau vagy K�d�r). J�zus volt a t�rt�nelem egyetlen forradalm�ra, akinek a forradalma k�zvetlen�l nem fakasztotta s�r�n ember-t�rsai v�r�t, 'csup�n a saj�tj�t' ontotta az Isten b�r�nya, �rett�nk, emberek�rt. Emberv�rt ontani senkinek nem �llhat jog�ban, m�goly' magasztos c�lok�rt sem. A forradalm�r t�bbnyire �rtatlan ezrek v�r�t �ldozza fel a saj�t maga �ltal el-k�pzelt eszm�k�rt, �m az ide�i vajmi ritk�n igazol�dnak. Egy rabszolga-n�pnek ‘t�rt�nelmi joga’ (ak�r m�g �vsz�zadokon �t is) j�hiszem�en 'b�rgy�nak' lenni/ maradni, senkinek sincs joga �nk�nyesen, �nhatalm�lag vagy rossz id�pontban forradalomba vinni �t! B�rmely nemzet alapvet� feladata - joga �s k�teless�ge - �t-�s t�l�lni a t�rt�nelem viharait. Nem juthat el Isten�hez az a nemzet, amelyet �ppen nyughatatlans�ga miatt irtanak ki. A rabszolgas�g 'jobb', mint a hal�l. A magyar tipikus rabszolgan�p, mert nem tud uralkodni m�sokon, hisz m�g saj�t mag�n sem (kiemel�s: T�led). Nem az a k�rd�s, hogy rabszolg�k maradjunk-e, hanem az, hogy: ki alatt, �s milyen k�r�lm�nyek k�z�tt?"

 

S�ndor Andr�s (1997. IV. 17.): "�r�l�k, hogy j� sz�nd�k�nak l�tod Csurk�t. Ez most m�r sz�lt�ben �gy van (ezt m�r csak a leghiszt�rikusabb judeo-n�cik vonj�k k�ts�gbe, akik az akaszt�s�t k�vetelik egy hal�lb�ntet�st nem ismer� orsz�gban, no meg Surj�n, a der�k kereszt�ny); most m�r csak amat�r, kor-t�veszt�, sajn�latra m�lt� hibbant. Ez m�r halad�s. Lehet, hogy Antall 'profi' volt (�mb�r ezt k�tlem), de igaza Csurk�nak volt, az amat�rnek. A politik�ban az amat�r�k tisztess�ges emberek, m�g a profik sz�lh�mosok. 'Mondj�tok meg annak a r�k�nak!' - �zente J�zus Her�desnek. Majd amikor meg�t�ltetik egy-szer a kor, a kort�veszt�k fognak igaznak tal�ltatni, mert a kor Isten-, ember- �s �letellenes volt. Ha pedig �gy van, akkor mi sem term�szetesebb, mint meg-tagadni az Isten-, ember-�s �letellenes kort. Ne haragudj�l, de a forradalom nem azonos a v�ront� l�zad�ssal. A val�s�gos forradalmak nem m�sok, mint az ugr�sszer� bek�vetkez�sei egy gy�keres v�ltoz�snak, amely a r�gi rendszer burk�ban meg�rt. V�ront�st mindig csak a r�gi rendszer kedvezm�nyezettjei kezdem�nyeznek (b�csi kamarilla, Ger�, Zsukov, stb.). K�ts�gtelen, n�lunk most nincs forradalmi helyzet, csak elkesered�s �s rossz esetben t�r�s-z�z�sra val� hajlam, t�relemveszt�sb�l ered�leg. Ez nagyon rossz lenne. No persze, k�nny� nekem. Akkor v�lna el az iz� a m�jt�l, ha most lenn�k 50 �ves!"

                    

                    R�szlet S�ndor Andr�s �n�letrajz�b�l

 

"1956. okt�ber 23-ik�n az �r�sz�vets�gben voltam, d�lut�n a Bem t�ren, este a Parlamentn�l, azt�n  jelen voltam a Szt�lin szobor led�nt�s�n�l is. �jpentel�n r�szt vettem a forradalmi t�ntet�s el�k�sz�t�s�ben, majd a t�meg megv�lasztott a Budapestre indul� k�ld�tts�g vezet�j�nek. Budapesten pedig tagja lettem az �rtelmis�gi forradalmi bizotts�gnak �s az Orsz�gos Nemzeti Bizotts�gnak.

 

P�ski S�ndor eln�klet�vel egy 'Magyarok' c�m� lap ind�t�s�t tervezt�k.

Nagy Imr�t�l azonban el voltunk szigetelve, mert �t csak olyanok vett�k k�r�l, mint V�s�rhelyi Mikl�s, Erd�s P�ter, M�ray Tibor, a p�rt 'liber�lis sz�rnya' �s akt�v cionist�k. �k elszigetelt�k Nagy Imr�t a val�s�gos forradalomt�l, s �gy a cselekv�s�ben megb�n�tott�k.

 

1956. november 4-ik�n hajnalban, az �gy�d�rg�sben, a sz�ls�p�rte �s kihalt, �res Kossuth Lajos utc�n rohantam a Belgr�d-rakpartra, az Orsz�gos Nemzeti Bizotts�gba (ez a h�z ma a F�ggetlen Kisgazdap�rt sz�kh�za) - ma m�r nem az -; a kapu z�rva volt. Ott �lltam egyed�l a viharos sz�lben, az �gy�d�rg�sben - m�g�ttem a Duna �s a Gell�rthegy. Elv�geztetett."

                                Minisztereln�ki mozaikk�p

 

 

Kib�l lehet minisztereln�k, - kib�l nem?

Milyen legyen, milyen lehet az �j minisztereln�k szem�lyis�ge?

 

1.

Gazdas�gt�rt�neti visszatekint�s

 

Az "ad�ss�gcsapda-korszak" 1982 t�j�n kezd�d�tt; - el�zm�nyei, okai viszont az 1968-as �n. "�j gazdas�gi mechanizmus" bevezet�s�ben gy�kereznek. Ez id� t�jt d�nt�ttek ugyanis "nagyjaink" a kommunizmus liberaliz�l�s�r�l (ami persze f�b�l vaskarika), �s m�ig ez a legnagyobb eszmei �s gyakorlati dilemma, amiben ma is �l�nk: a megval�sult "emberarc�" szocializmus.

 

1968-ban megkezd�d�tt a nemzetgazdas�g liberaliz�l�sa, amely l�nyeg�ben az �llammonopolista-szocialista gazd�lkod�si k�t�tts�gek r�szbeni �s fokozatos fel-old�s�val a k�zponti gazdas�gir�ny�t�s direkt lehet�s�g�t rombolta sz�t, - an�lk�l azonban, hogy a kapitalista szabad versenyes piac el�ny�s hat�sai er�teljesebben, illetve meghat�roz�an �rv�nyes�lhettek volna.

 

Az izmosod� „liber�lis akarat” lassank�nt sz�tfesz�tette a szocialista diktat�ra gazdas�gi-p�nz�gyi korl�tait. Mivel azonban a liber�lis poz�ci�harc - n�mi egy-szer�s�t�ssel persze - a kv�zi-nemzeti kommunista dikt�torok �s a kozmopolita bank�rok k�z�tt sok�ig ‘k�zel er�egyens�lyban’ folyt le: az �talakul�s (1968-t�l 1989-ig kialakult) l�tsz�lag igen stabil strukt�r�ja v�geredm�ny�ben egy torz �s �szv�r k�pz�dm�ny lett. Ez a vil�gon egyed�l�ll� "k�s�rlet" (paktum-projekt) egy olyan gazdas�gi-p�nz�gyi rendszert eredm�nyezett, amely eleinte a szocializmus virtu�lis �s val�di v�vm�nyait (1968-1975), majd egyre ink�bb csak a h�tr�nyait  a kapitalizmus valamennyi lehets�ges negat�vum�val �tv�zte �ssze, annak l�nyegi el�ny�s tulajdons�gai n�lk�l. M�g napjainkban is ennek a lev�t isszuk...

 

1971-1972-t�l egyre er�s�d� �temben beindult az infl�ci�, amely �vi 4-5 %-r�l 1996-ra �vi 30 % f�l� n�tt, minek egyenes k�vetkezm�nye t�bbek k�z�tt a bank-kamatok 38-44 %-os, elviselhetetlen m�rt�ke is.

 

1968-1975. k�z�tt kor�bban soha nem l�tott m�rt�kben n�tt a termel�kenys�g, a termel�s, az export (�s az import), a beruh�z�sok, a GDP, �s �tlag �vi 8-10 %-kal n�ttek a re�lb�rek is, mik�zben folyamatosan jelent�sen b�v�lt �s n�vekedett a szoci�lis juttat�sok �s ell�t�sok k�re �s m�rt�ke egyar�nt.

 

1976-t�l beindult egy az�ta is rejt�lyes folyamat, az �n. "cserear�ny-roml�s". Ez a komplex fikci�-kital�ci� (net�n propaganda-fog�s is?) l�nyeg�ben azt fejezte ki, hogy hi�ba n�tt a termel�kenys�g Magyarorsz�gon, a magyar �rukat a vil�g-piacon mindig relat�ve csak egyre alacsonyabb �ron siker�lt �rt�kes�teni, aminek k�vetkezt�ben az export folyamatosan le, az import pedig fel�rt�kel�d�tt.

 

Mivel ez a folyamat tart�san �s visszaford�thatatlanul zajlott, 1978 �s 1981 k�z�tt  felborult Magyarorsz�g k�lkereskedelmi, �s ezzel fizet�si m�rlege - "valakik" felh�zt�k az ad�ss�g-csapda r�g�j�t...

 

1977-t�l megkezd�d�tt a re�lb�rek stagn�l�sa, majd folyamatos �s szakadatlan cs�kken�se, ami az els� szakaszban (1977-1986.) �tlagosan �vente 4-5 %-ot tett ki; a szem�lyi j�vedelemad� (�s az �FA) bevezet�se ut�n (1988-t�l) viszont m�r �vi 8-10 %-os m�rt�ket �rt el.

 

1982. k�r�l fokoz�d� gyorsul�ssal megindult Magyarorsz�g elad�sod�sa.

A fizet�si m�rleg �s a k�lts�gvet�s n�vekv� deficitje k�vetkezt�ben az �llam bel-f�ld�n is kezdett elad�sodni a bankoknak, k�lf�ld�n pedig - a Magyar Nemzeti  Bank k�zvet�t�s�vel felvett hitelek miatt - els�sorban a Vil�gbanknak, a Nemzet-k�zi Valutaalapba (IMF-be) t�rt�nt bel�p�s�nket k�vet�en.

 

1982-1989-ig Magyarorsz�g brutt� k�ls� ad�ss�ga el�rte a 20 milli�rd USD-t.

Az ad�ss�g-csapda bekattant. Az �llam ett�l kezdve m�r a kamatok t�rleszt�s�re veszi fel az �jabb hiteleket.

 

A rendszerv�lt�s (1990) a nemzetgazdas�gban val�s�gos kataklizm�t id�zett el�. 1996-ban a k�ls� ad�ss�g 35 milli�rd USD-ra n�tt; - mik�zben a GDP j�, ha el�rte az 1989. �vi szint 60-70 %-�t. A belf�ldi fogyaszt�s folyamatosan tov�bb cs�kkent, a beruh�z�sok (a hitelek �s befektet�sek) pedig a termel� �gazatokban 3 �vre (1993-1996) gyakorlatilag megsz�ntek.

 

Az �llami vagyon mag�nos�t�sa a spont�n privatiz�ci�val kezd�d�tt, kb. 1988. t�j�n. A privatiz�lhat� t�rsadalmi vagyon �rt�ke hozz�vet�leg 6000 Mrd forintra (60-70 Mrd USD-ra) volt becs�lhet� 1990-ben, mikort�l a privatiz�ci� a tudatos, int�zm�nyes, k�zpontilag vez�nyelt �llami tev�kenys�g rangj�ra emelkedett.

A c�l a k�ls� �llamad�ss�g privatiz�ci�s bev�telb�l t�rt�n� visszafizet�se volt.

 

1993. v�g�ig lezajlott az �llami vagyon t�bb, mint a fel�nek a mag�nos�t�sa; - ennek ellen�re a k�ls� �s bels� �llamad�ss�g folyamatosan tov�bb n�tt.

1994-ben a privatiz�ci� int�zm�nyes (�V�) k�lts�ge m�r meghaladta a vagyon-�rt�kes�t�s �rbev�tel�t (!).

1995-ben felgyorsult az �llami vagyon - f�k�nt k�zszolg�ltat�k portfoli�j�nak - �rt�kes�t�se: a m�g privatiz�lhat� vagyon �ssz�rt�kben mintegy 6-800 milli�rd forintra cs�kkent. 1996. ut�n v�rhat�an csup�n n�h�ny bank, illetve a puszta f�ld (!) �rt�kes�t�se k�pezheti majd m�g privatiz�ci� t�rgy�t. Az �llamad�ss�g viszont v�rhat�an mindezek ut�n is feltart�ztathatatlanul tov�bb n�.

 

A k�l�nf�le t�rsadalombiztos�t�si (eg�szs�g�gyi, n�pesed�spolitikai, szoci�lis) szolg�ltat�sok k�re �s m�rt�ke az 1975-1976. �vekre tehet� cs�cspont ut�n �s �ta folyamatosan cs�kkent - annak ellen�re, hogy a t�rsadalombiztos�t�si k�lts�g l�nyeg�ben minden j�vedelmet 50-55 %-os j�rul�kkal, "kv�zi-ad�val" terhelt.

 

A Bokros-csomag �ta m�r k�l�n�sen �lesen kirajzol�dott a t�rsadalombiztos�t�si j�rul�kok val�j�ban ad�-jellege, pedig a magyar t�rsadalombiztos�t�s vil�gszerte p�ld�tlan m�rt�k� k�lts�g��rt a biztos�tott m�r j�form�n semmilyen sz�nvonalas szolg�ltat�st nem kap cser�be.

 

Ilyen �llapotban k�sz�l az �llamad�ss�g visszafizet�s�re, a marad�k vagyona elad�s�ra, vagy valami soha be nem k�vetkez� csod�ra, �nmag�t�l elindul� konjunkt�r�ra (�s/vagy �jabb megv�lt� Bokros-csomagokra?) v�rva a magyar gazdas�g �s a n�p; illetve esed�kes �ves ad�bevall�sa kit�lt�s�re, �jabb n�gy-�venk�nti szabad v�laszt�sra, balsorsa jobbra fordul�s�ra az egyszer� magyar �llampolg�r...

 

2.

A gazdas�gi-t�rsadalmi helyzet �s a minisztereln�k

 

A politikai hatalom meghat�roz� szem�lyis�ge �s egyszem�lyi vezet�je Magyar-orsz�gon hagyom�nyosan a korm�ny feje, a minisztereln�k. Minden t�rt�nelmi korszak "megtal�lja a maga sz�m�ra" a megfelel� szem�lyis�g� minisztereln�k�t, aki az id�k szav�ra hallgat. A korszak kiv�lasztja a megfelel� embert, - majd el�-�rja a sz�m�ra, hogy mit tehet meg, �s mit nem. Olykor viszont ford�tva t�rt�nik: a meghat�roz� szem�lyis�g megv�ltoztatja a kort �s korszakv�lt�st id�z el�.

 

A v�ls�g egy rendk�v�li �llapot; - �gy a v�ls�g-korszak rendk�v�li szem�lyis�g� minisztereln�k�t "teremt el�", illet�leg k�vetel a helyzet megold�s�ra.

 

Bizonyos �rtelemben "lehangol�" lehet az a t�rt�nelmi helyzetelemz�s, amelyet az al�bbiakban r�szletesen kifejtek, - azonban meg kell ismern�nk a val�di �ssze-f�gg�seket...

 

 

Magyarorsz�got 1982-t�l az ad�ss�g-csapd�ba val� ‘bek�nyszer�t�se’ �ltal�nos v�ls�gba sodorta. Amikor m�r a gazdas�gunk minden ereje, munk�j�nak minden gy�m�lcse egy kor�bbi, nem legitim rendszer (kommunista diktat�ra) �ltal felvett hitelek, �s azok kamatainak t�rleszt�s�re ford�t�dik, amikor m�r minden m�s c�l csak m�sodlagos �rt�k�v� sil�nyul fizet�k�pess�g�nk l�tszat�nak meg�rz�s�vel szemben, - akkor az orsz�g v�gzetes betegs�gben szenved �s k�zeledik a teljes �sszeoml�s. A beteg szervezet az �sszes marad�k energi�j�t �sszeszedve, erej�t megfesz�tve k�zd a hal�los k�r, a mindent felfal� ad�ss�g-daganat ellen, amely v�g�l alaktalan, b�z�s massz�v� bomlasztja �s dagasztja a valamikor m�g teljes �sszhangban m�k�d� eg�szs�ges sejtek telepeit, a finom hangol�s� szervezetet...

 

Az 1970-es �vek v�ge fel� Magyarorsz�gon - b�rmilyen meglep� is! - egyfajta saj�tosan vir�gz� szubkult�ra l�tezett. Nem l�tszat �s nem ill�zi�: viszonylagos, �m val�s�gos j�l�t volt. A n�veked�s alapjait dinamikusan javul� termel�kenys�g teremtette meg, mely a re�lb�r, az �letsz�nvonal emel�s�t is lehet�v� tette.

 

Azut�n egyszer csak - mintegy "gombnyom�sra"!? - minden ellen�nk �s az ellen-kez�j�re fordult! K�lkereskedelmi cserear�nyaink romlani kezdtek, - a vil�gpiaci �rar�nyok ett�l kezdve csak a magyar gazdas�g n�vekv� h�tr�ny�ra v�ltoztak...

 

Minden �rfolyamv�ltoz�s is csak a magyar fizet�si m�rleget ronthatta; - p�nz�gyi tranzakci�ink, hitelfelv�teleink rendre balul �t�ttek ki, bank�raink mind egyszerre cs�d�t mondtak...

 

El�sz�r m�g a vil�gm�ret� olaj�r-robban�s (az 1970-es �vek v�g�n) "el�re ki-sz�m�thatatlan" �rhat�sai gy�r�ztek be hozz�nk, majd pedig m�r a nyersolaj �s sz�rmaz�kainak "v�ratlan" �rcs�kken�se (1980-as �vek) okozott el�re nem l�tott k�rokat... A l�nyeg: minden k�lpiaci v�ltoz�s - f�ggetlen�l annak ir�ny�t�l! - azonnali, kiv�dhetetlen �s nagy �sszeg� k�rokat okozott Magyarorsz�gnak.

Mi�ltal term�szetesen �lland�an n�tt a gazdas�g hitelig�nye, amelyet az am�gy is �ppen j�t�konykodni v�gy� nyugati hitelez�ink korl�tlanul ki is el�g�tettek...

 

Elad�sodtunk; - a j�l�tnek pedig mindenest�l egycsap�sra v�ge lett.

 

T�rt�nt mindez �gy, hogy a magyar gazdas�gban, bel�l semmi sem v�ltozott, nem romlott el! Mintha csak a magyar munka �rt�ke, a "magyar r�szv�ny �rfolyama" �rthetetlen�l-sorsszer�en �s nagy hirtelen elkezdett volna zuhanni egy misztikus-�tl�thatatlan nemzetk�zi t�zsd�n! Mintha csak a magyar gazdas�got ‘egyetlen borg�z�s �jszak�n’ mindenest�l elk�rty�zta volna valaki; an�lk�l, hogy a benne �l�k ebb�l valamit is �szrevettek, meg�rtettek volna! K�s�bb persze elmes�lt�k nekik...

 

Cserear�ny-roml�s!

Vil�gpiaci olaj�r-robban�s!

Nemzetk�zi t�zsde!

Valuta�rfolyam-spekul�ci�k, ny�ltpiaci t�ke-�s hitel tranzakci�k!

Vil�gbank �s Nemzetk�zi Valutaalap!

Ad�ss�g-csapda!!!

 

1989-1990.: R E N D S Z E R - V � L T O Z � S !

 

Lett egy csom� politikai p�rtunk, - az addigi EGYP�RT helyett.

De a l�nyeget tekintve mi v�ltozott?

 

Az ad�ss�gcsapda-korszak (1982-t�l) korm�nyai rendre mind ugyanazt csin�lj�k, - "kezelik" az ad�ss�got. A helyzet folyamatosan romlik: az �letk�r�lm�nyek m�r szinte mindenki sz�m�ra elviselhetetlenek, mintha csak minden meg�jul�si v�gy �s energiatartal�k elveszett �s elfogyott volna. Az orsz�gb�l pedig ellent�telez�s n�lk�l, parttalanul �rad kifel� az ‘�rt�ktelenn�’ v�lt magyar munka, az export-term�kek �z�ne, a kamatok, a p�nz (forint �s valuta), a term�szeti ritkas�gok, az arany, a kult�r�lis �s szellemi �rt�kek, az okos emberek, a sz�p l�nyok: egysz�val minden, ami �l �s mozog, illetve minden, ami csak mozd�that�.

 

Befel� pedig nem j�n m�s, csak a rengeteg import b�vli, a hamis sz�z-doll�rosok, a n�pbut�t� �s csal�d-t�nkretev� liber�lis eszm�k, az ostoba �s primit�v rekl�mok, a kult�r�lis �s mesters�ges szem�t, a k�rnyezetszennyez� technol�gi�k, a k�bor �s a karvaly t�ke, a McDonald's, a NATO �s az IFOR, a rave �s a techno (zene), a k�b�t�szerek �s a k�b�t�s, a multilevel system, a bl�d m�hold-ad�sok, az ukr�n, az orosz, �s a ki tudja m�g milyen maffia, stb.

 

A val�di termel�t�ke, a strat�giai befektet�k nem j�nnek, mert Magyarorsz�gon jelenleg csak a rabl�t�k�nek, az egy pillanat alatti haszonszerz�snek van es�lye �s "�rtelme".

 

Nemsok�ra teh�t nem marad itt semmi m�s, csak a puszta f�ld.

 

(Persze; pl. akv�riumot is �gy szoktak tiszt�tani: kiemelik bel�le, ami haszn�lhat�, megtarthat�, �p �s eg�szs�ges, s m�g �rt�kes, - azut�n fert�tlen�tik, ki�r�tik, majd foly� v�z alatt j�l kimoss�k az eg�szet...)

 

Az ad�ss�gcsapda-korszakban b�rmely p�rt korm�ny�nak b�rmelyik miniszter-eln�ke mindig k�nyszerp�ly�n mozgott - mindegyik ugyanazt csin�lta -, de nem csak a mozg�st�r besz�k�l�se miatt, hanem szubjekt�v (szem�lyis�gi) okokb�l is.

 

A korszak legut�bbi jelent�sebb minisztereln�kei (Gr�sz K�roly, N�meth Mikl�s, Antall J�zsef �s Horn Gyula) mindenekel�tt a hatalmat szerett�k megragadni �s gyakorolni; - m�s �s m�s �rtelemben ugyan, de egyform�n kiv�lasztottnak hitt�k magukat. Hivatalukat ‘k�ldet�snek’ tekintett�k, �s ebben nem is t�vedtek...

 

A magyar nemzet szolg�lat�hoz azonban nem rendelkeztek el�g hittel, er�vel, b�lcsess�ggel �s al�zattal; - azt gondolt�k: �k eleve felkent p�sztork�nt terelgetik az egyszer� n�pet az ismeretlen K�na�n fel�. De a legnagyobb baj tal�n az volt, hogy nem ismert�k fel az �rv�ny gyorsul� sz�v� hat�s�t, a k�zeli zuhatag hangj�t;  �gy a fokoz�d� v�ls�g megold�s�ra nem rendelkezhettek megfelel� koncepci�val.

 

Nem volt semmilyen haszn�lhat� koncepci�juk.

 

Ez�rt jutottunk el m�ra m�r majdnem a t�v�t legv�g�re.

M�s megk�zel�t�sben: v�gleg v�get kell vetn�nk az "�r�kl�tt" �s �nhitt miniszter-eln�ki paternalizmusnak!

 

N�h�ny p�lda, mire is gondolok:

 

• Gr�sz a saj�t uralma egyetlen (rettegett, fenyeget� �s nem k�v�natos) kv�zi-alternat�v�jak�nt a „feh�r terror” r�ml�tom�s�t v�zolta fel; - � m�r nem �l, �s m�g csak v�r�s terror sincsen, nemhogy feh�r.
• N�meth minisztereln�ks�ge v�ge fel� is felr�ppent valamif�le rejt�lyes sajt�h�r egy „k�sz�l� mer�nylet” �ll�t�lagos leleplez�s�r�l, amir�l azt�n t�bbet soha-sem lehetett megtudni. (Egy�bk�nt N�meth volt a legkev�sb� paternalista - de nem is volt kifejezetten "k�ldet�ses" minisztereln�k.)
• Antall l�lekben 15 milli� magyar minisztereln�ke k�v�nt volna lenni, tov�bb� "kereszt�ny Magyarorsz�got akart", mivel „csak annak van j�v�je”, - politikai �r�ks�g�t pedig �ll�t�lag Orb�n Viktorra hagyta. Ezzel szemben Antall meg-halt, az orsz�ghat�rokon bel�l m�g mindig csak 10,5 milli�an vagyunk, viszont Magyarorsz�g k�zel ezer �ve kereszt�ny, �s egy ideig tal�n m�g az is marad. A politikai �r�ks�g viszont elillant, mint a k�mfor. Mindenki m�sk�nt �rtelmezi.
• Horn ‘kezdte’ egy "kv