Rendszerv�lt� szabadk�m�vesek

 

�h, azok a titokzatos, csod�latos szabadk�m�vesek!

Mindenki/b�rki besz�lhet r�luk, de senki sem tudja, kik azok �s mit csin�lnak. Mert a legnagyobb titok – ugyeb�r -, hogy kik is azok, kik is �k, mit csin�lnak, �s mi�rt teszik, amit tesznek, ha egyszer hivatalosan nem is l�teznek…

 

El�sz�r a c�mr�l

 

A c�m legal�bbis egy „tripla” paradoxon. Legf�k�ppen a „hivatalos” mainstream �ll�spont szerint - m�g „az ellenkez�je sem” igaz…

Nos, n�zz�k, mi minden miatt nem lehet val�s a v�lasztott c�m!

 

1. Magyarorsz�gon nem t�rt�nt rendszerv�lt�s. Csak „pap�ron”.
2. A szabadk�m�vesek vagy nem is l�teznek, vagy ha m�gis – a po�litik�val nem foglalkoznak. (Ezt �k deklar�lj�k magukr�l.)
3. A meg sem t�rt�nt rendszerv�lt�st teh�t nem csin�lhatt�k a nem is l�tez�, vagy a politik�val „hivatalb�l nem foglalkoz�” szabadk�m�vesek. Csak valaki m�s(ok), vagy senki…

 

De m�gis, valami azt s�gja – a t�m�hoz ez lesz a legjobb c�m.

 

Mi�rt �ppen �n?

 

K�rd�sk�nt felmer�lhet a ny�jas olvas�ban: mi�rt �pp �n �rom ezt a tanulm�nyt, meg azt�n az is: mi�rt �pp most? Nos, az�rt �n �rom, mert �sszefog�an �n rendelkezem a mindennek meg�r�s�hoz sz�k�s�ges �s el�gs�ges ismeretekkel. Igen. Kiv�lasztottk�nt arra az �n�k�nt v�llalt szenved�sre, amit a mindezen ismeretek megszerz�se jelentett az elm�lt 20 �v sor�n. Nem �ll�tom, hogy csak �n voln�k tiszt�ban ezekkel a t�nyekkel, s azt sem �ll�tom, hogy a meg�rz�seimmel nincsenek „megverve” rajtam k�v�l m�g legal�bb sz�zan, magyarok. Csak annyit �ll�tok, hogy aki mindezt sejti/tudja, an�nak egyr�szt k�teless�ge, m�sr�szt felel�ss�ge is mindezt meg�rni. A t�bbi tulajdonk�ppen j�n, szinte �nmag�t�l… A legszebben ezt Dr�bik J�nos, atyai j�bar�tom fejezte ki: „Amit te, L�szl�, meg��rsz, azt sokan m�sok is tudj�k, l�tj�k. De nem �rj�k meg, mert a leleplez�snek, a val�s�gfelt�r�snak is vannak �rott/��ratlan (k�telez�) szab�lyai, amelyeket a mainstream �js�g���r�k hallgat�lagosan elfogadnak, �s be is tartanak. Te azon�ban fittyet h�nysz ezeknek a szab�lyoknak �s meg�rod, amit igaznak gondolsz. Ennyivel t�bb, amit �rsz, a publi�cisz�tik�n�l.”

 

Mi�rt �pp most?

 

Mert most van itt az ideje.

Kor�bban m�g t�l korai lett volna. Kor�bban m�g alig �r�tet�t�k vol�na n�h�nyan, ha mindezt meg�rom; az olvas�k t�lnyom� t�bbs�ge tal�n szimpla agyr�mnek min��s�tette volna mondanival�m l�nye��g�t. Nem j� �rz�s, ha az embert �ton-�tf�len „bolond”-nak n�zik; - ha csak kevesen adnak hitelt a szavaimnak, a k�vetkeztet�se�im�nek. A szem�lyem persze nem t�bb, csak egy hiteles tan�. Ko�r�bban egy�r�szt feleslegesen „�ldoztam vol�na fel” magamat a sem�mi olt�r�n, nem �rtek m�g meg bizonyos fel�t�telek. Az igazs�g ki�fejt�s�nek – �s a h�ztet�kr�l hirdet�s�nek! – is s�lyos el��fel�t�telei van�nak. Mostanra – b�r rettenetes �rat fizetve, de - „feln�tt” a t�r�sa�dal�om eg�sze is ar�ra, hogy szemben�zzen a szomor� val�s�ggal. Ha t�l kor�n tartod a t�kr�t valaki el�, sz�ks�gtelen�l vad dolgok t�rt�nhetnek. Esetleg meg�lnek, vagy a b�r�lt szem�ly lesz „�ngyil�kos”; - net�n�t�n, mint m�r annyiszor, az �retlen t�rsadalom eg�sze sodr�dik egy �ngyilkos forradalom�ba, ami az �rtel�metlen hal�l – az „EUtan�zia” – egyfajta kollekt�v v�ltozata. Ma m�r l�nyeg�ben nincsenek ilyen vesz�lyek; m�r a kardfog� tigrisek is pap�rtigris�k�nt ut�lj�k saj�t magukat is, a nagy t�bbs�g pedig olthatatlanul szomjazik az igazs�g megismer�s�re. V�rnunk sincs m�r mire – a glob�lis vagy nemzeti csod�ra, Csaba kir�lyfira, a val�di rendszer�v�lt�sra, a s�ltgalambra, mire?  A „kir�ly” imm�r meztelen. Nincs �rtelme tov�bb v�rni, sem titkol�zni, mert maga a v�gc�l savany�.

A titkos zsenik magukra vakolt�k, r�nkfalazt�k a nagyvil�got…

 

Kett�s id�rend

 

Senki nem sz�letik „titkos tud�ssal” a zseb�ben. Viszonylag kor�n eld�l, hogy te is be�llsz-e k�rusban �v�lteni a farkasok k�z�, vagy megmaradsz „mag�nyos farkasnak”, ami egy kegyetlen�l perd�nt� l�p�s, visszavonhatatlan v�laszt�s. Ha elfogadod a vil�g farkast�r�v�nyeit, �gy „a j�g h�t�n” is meg�lhetsz; a REND mindig seg�teni fog „az �zvegy Fi�n”. Hogyha a REND szab�lyos kis t�gl�ja, �p��t��koc�k�ja, fogaskereke vagy, a dolgok mindig megold�dnak majd va�lahogy; a probl�m�k elh�rulnak, a m�kusker�k pedig forog to�v�bb. De ha „ellenszeg�lsz” – Isten irgalmazzon neked. Irgalmazni fog – de nem ezen a vil�gon. Mert ez a vil�g a REND vil�ga. Mind�ezek miatt is k�tfajta val�s�gos id�rend l�tezik. Az egyik az objek�t�v id�rend, amely a titkos, de val�s�gos t�rt�n�sek – melyeknek semmi k�z�k nincs semmilyen „hivatalos” narrat�v�hoz – elvileg felismerhet�, de a t�rt�nelmi jelenben gyakorlatilag felismerhetet�len egym�s�u�t�nja; a m�sik a szubjekt�v id�rended, amelyben te csak fokozatosan ismered fel, hogy mik is a val�s t�rt�n�sek, azok milyen val�s m�ltban is gy�kereznek, �s v�g�l, a val�s trend kv�zi meghosszabb�t�s�val el�re megl�tod, felismered, hogy mi is fog a j��v�ben t�r�t�nni, mert h�t a t�rt�nelem k�nyszerp�ly�n mozog, a t�rt�n�sei el�re k�doltak. Nem volt ez mindig �gy! Engels �smaj�m�b�l ak�r m�g ember is lehetett volna, ha Hiram Abif nem hal m�rt�rhal�lt a Salamon templom�n�l… �m ami�ta ez a sz�r�ny� trag�di�a megt�rt�nt, nincs mit tenni. A t�rt�nelem el�re „meg van �rva”. A legnagyobb ellentmond�s, hogy akik a val�s t�rt�nel�met csi�n�lj�k – a kir�lycsin�l�k -, egyidej�leg �rnak egy fik�t�v t�rt�nelmet, aff�le �sszt�rsadalmi igazs�gp�tl�k (v�. „kult�ra”) gya�n�nt. �s ne�ked ki kell bogoznod, mit, mi�rt csin�ltak „�gy” a m�ltban, hogy ma �s holnap ugyanaz t�rt�nj�k, mik�zben f�lreve�zetnek egy folyamatosan �jra�rt �l-t�rt�nelemmel, aminek k��ze nincs az igazs�ghoz. A titkol�z�s legf�bb c�lja, hogy ne de�r�lhessen ki, mi, mi�rt fog megt�rt�nni. Ez�rt titok, hogy kik azok, akik a titkok �vezredes selyemfonal�t gomboly�tj�k. Nehogy valaki felg�ngy�lje Ariadn� fonal�t. Nos, teh�t: vagy be�llsz hamis t�rt�nelemgy�rt�nak, vagy neki�llsz �s felg�ngy�l�ted az eg�szet...   „A vil�g a titok �ltal l�tezik.” (Id�zet: a Sz�fer ha-Z�h�rb�l, ami a zsid� Kab�ba�l�ban a F�ny K�nyve.)

Nem lesz egyszer�.

 

Sokat gondolkoztam, hogy az objekt�v, vagy a szubjekt�v id�rendet k�vessem-e. Egyszer�bb lenne az objekt�v id�rendet k�vetnem, de az eff�le p�ffeszked� „igazs�gfelt�r�s” legnagyobb kock�zata, hogy az �r� olyb�’ t�nik fel, mintha � tal�lta volna fel a melegvizet. Pe�dig „feltal�l�sr�l” sz� sincs, maximum m�r-m�r „beteges” tisztes�s�gr�l. �gy d�nt�ttem: sokkal �letszer�bb, hitelesebb, hogyha v�gigk�vetem – velem hogyan t�r�t�nt. Menet k�zben a r��bred�s.

A kiszolg�l�s tataroz�s k�zben is zavartalan…

 

 

Coming out

 

Amint m�r nem f�ggtem annyira a napi p�nzkeres�s borzalmait�l, egyre n�vekv� „szabad id�mben” mind t�bbet olvastam, csak fon�tos k�nyveket; azt�n elkezdtem „k�r�ln�zni” a politik�ban, mert �reztem, hogy „valami nincs rendj�n”. Kor�bbi munkahelyeimen m�r sok olyan munkat�rsat, ismerets�get szereztem, akik/ame�lyek k�s�bb az orsz�gos politikai �letben is „visszak�sz�ntek”. Dr. Sztojanovics Iv�n bar�tom – akkor m�g k�zleked�si helyettes �l�lam�titk�r – a lek�sz�n� miniszterhez (1994-1995.), majd f�ggetlen orsz�ggy�l�si k�pvisel�h�z, Dr. Schamschula Gy�rgyh�z aj�nlott. Sokat besz�lgett�nk budapesti V. ker�leti irod�j�ban, de Iv�nt�l sem szakad�tam el. �reztem, hogy a „rendszerv�lt�ssal” valami baj van; emellett a Horn-�r�val – akkor m�g csak inform�lisan – �jra visszat�rni l�tszott a kommunizmus. Mivel fokozatosan mindenr�l kialakult a saj�t kritikai �ll�sfoglal�som, elkezdtem rendszeresen �r��ni, hogy hangot adjak ellen�rz�seimnek, „felfedez�seimnek”, v�le�m�nyemnek – �s hogy rem�nyeim szerint megv�ltoztassam a vi�l�got. Akkor m�g hittem benne – lehetett hinni benne -, hogy csak m�l� kisikl�sr�l van sz�, ami helyrehozhat�. Els� �tfog� politikai pub�licisztik�im Schamschula Gy�rgy bar�tom szem�lyes aj�nl�s�ra jelentek meg Bencsik Andr�s lapj�ban, a De�mokrat�ban. Ben�csik helyettese, Seszt�k �gnes gyakran fogadott vir�gos j�kedvvel, amikor egyik-m�sik cikkemet vittem be a szerkeszt�s�gbe, disken.

Egyszer ekk�nt „adom�zott”: „No, mit hozt�l, Lacik�m; hogyan lesz a zsid�b�l kereszt�nydemokrata?” Akkor persze – mint kezd� pub�licista - m�g megr�k�ny�d�tem ezen a prof�n kisz�l�son: mi�rt is ne lehetne? �vek�kel k�s�bb meg�rtettem, hogy a sz�l�s k�zvetlen tapasztal�son alapul�, m�ly n�pi b�lcsess�get takar.

 

Mivel 1995-ben „ki is l�ptem a szervezett t�rsas�gi �zleti �letb�l”; mint egy�ni v�llalkoz�, menedzsment tan�csad� lettem. 1997-ben �ll�saj�nlatot kaptam Dr. Schamschula Gy�rgy k�zvet�t�s�vel; �gy Pet�k Istv�n, a r�szv�nyt�rsas�gg� alakult Magyar Telev�zi� els� eln�k�nek f�tan�csad�jak�nt, hamarost „selfmade m�dia-k�z�sze�repl�v�” is avanzs�ltam. A k�zvet�t� j�bar�tja Dr. Skult�ty S�n�dor, az MTV f�igazgat�ja, vezet� jogtan�csosa volt. Ebben a politi�kai �s m�dia szempontb�l egyar�nt „s�r�” id�szakban a Demokra�ta, az �j Magyarorsz�g �s az �j Id�k lapokban publik�l�tam, �jpes�ti k�pvisel�jel�ltje voltam a F�ggetlen Kisgazdap�rtnak, valamint ki�terjedt politikai levelez�st folytattam S�ndor Andr�s �r�-publi�cis�ta bar�tommal, ami a j�v�met illet�en is alapvet� szellemi �p�l�semre szol�g�lt. Mindemellett �lland� tan�csad�ja voltam Varga Mi�h�lynak, a Fidesz gazdas�gi kabinetf�n�k�nek, �llamad�ss�g, privatiz�ci� �s �llami k�lts�gvet�si �gyekben, eg�szen az 1998. �vi v�laszt�sokig. Amikor S�ndor Andr�s 1997-ben, 74 �ves kor�ban, sz�vinfarktusban meghalt – �j glob�lis ismereteimmel, megkezdett dol�gaimmal teljesen magamra maradtam. Hal�la el�tt p�r h�nap�pal, egy b�kki kir�ndul�sunk alkalm�val �tadott nekem egy c�dul�t, amelyet olvasatlanul tettem el a farmernadr�gom zseb�be. Andr�s m�r nem �lt, amikor egy nagymos�st k�vet�en a c�dula el�ker�lt. Ez �llt rajta: „Ha t�bbet akarsz tudni a val� vil�gr�l, keresd fel Vass Csab�t, �s k�rd el, olvasd el a Vil�g�llamr�l sz�l� tanulm�ny�t.”  K�s�bb ez meg is t�rt�nt, de menj�nk sorj�ban…

 

Nevek – balj�s el�jelek

 

Aki valamelyest �rti a politikai cs�zi�t, �s figyelmesen �tr�gta ma�g�t az im�nti t�rt�n�seken, s�t a k�l�nb�z� �sszef�gg�sekben fel�sorolt – engem seg�t�, aj�nl� – neveket is megjegyezte, annak nyil�v�n felt�nt, hogy az �n t�rt�netemben egy csom� (k�ptelen) para�doxon rejlik, amelyeknek, mint korai h�vir�goknak, sajnos ki kell ny�lniuk, meg kell fagyniuk, majd lekonyult fejjel meg kell v�r�ni�uk, am�g egy-egy kev�sb� �vatlan/szertelen t�rsuk el nem tal�lja majd a kedvez� helyet �s id�pontot, amikor vir�gozni m�r t�nyleg �rdemes. Inkompatibilis szem�lyek, szervez�d�sek �s esem�nyek fe�sz�lnek a m�lyben – egym�snak -, amib�l az �ssze nem ill�k ha�mar kirost�l�dnak. Hogy’ lehet valaki a Demokrata �r�ja, ha a ba�r�tja S�ndor Andr�s, aki – Csurk�val - az MDF alap�t� tagja? S�t, hogyan lehet valakib�l kisgazdap�rti k�pvisel�jel�lt, mik�zben – Or�b�n Viktor r�v�n – a Fidesz szak�rt�je? De f�k�nt: hogyan lehet valaki a Nemzeti Sz�vets�g tagja, Schamschula bar�tja, hogyha a minimum r�zsasz�n� Pet�k Istv�n eln�ki f�tan�csad�ja? Az illet� tal�n �r�lt, tal�n t�bbsz�r�s �gyn�k – hihetn�nk -; de semmik�pp nem h�tk�znapi figura, annyi szent. Azt�n ki is t�rt az �gzeng�s…

 

Az igazs�g balekbajnoka

 

Mint m�r mondottam volt: a sz�lak old�ja, k�t�je �s legf�bb bogo�z�ja Dr. Skul�t�ty S�ndor volt; olyan ember, akinek szem�lye �l� bi�zony�t�k volt arra n�zve, hogy teljesen �rtelmetlen �s alaptalan az embereket jobb-�s baloldaliakra szort�rozni. Ezen a ponton k�ny�telen vagyok a szubjekt�v id�rendb�l �tl�pni az „objekt�v” id�rend�be, k�l�nben – �n�kkel, olvas�immal egy�tt – �n is elvesz�tem Ari�adn� fonal�t. Nos, Sanyi – az �n Sanyim! - rendk�v�li szem�lyis�g volt, minden tekintetben. Olyasvalaki, aki ha nincs, ki kellene ta�l�lni. Pet�kkal egy�tt – k�t f�n�k�m a Magyar Telev�zi�ban – gya�kori vend�gek voltak a kert�nkben, ahol �pp ny�r volt, 1997. for�r�, t�kozl� nya�ra. Vid�man ett�k a term�s�nkb�l feles�gem s�t�t�te meggyes s�tem�nyt, �s az elhangzott besz�lget�sek s�lyos k��vet�kezm�nyekkel j�rtak, legf�k�ppen �nr�m n�zve. Munkak�ri fel�adatk�nt kaptam, hogy Pet�k eln�k takar�koss�gi int�zked�seit a�l�t�masztand�, vizsg�ljam fel�l az MTV Rt. valamennyi v�llalko�z᭭si �s produkci�s szerz�d�s�t – nagyj�b�l ezerszer 10-20 oldalnyi �zleti, jogi �s p�nz�gyi tr�kk�t -, hogy v�gre kider�lhessen: kik, mi�lyen m�d�szerekkel, milyen nagys�grendben „lopj�k ki” az �l�lam (az el�fizet�k) p�nz�t a Magyar Telev�zi�b�l, �vek �ta. Emellett �j szab�lyzatokat, eln�ki utas�t�sokat is alkottunk, hogy folyamatosan bet�mj�k „a haj�” sziv�rg� ereszt�keit. Vizsg�lati e�redm�nyeimet 50 db folytat�lagos jelent�s tartalmazta, melyek �j�szer�s�ge nagyj�b�l mindenkit kiakasztott. Tekintve, hogy a meg�el�z� �vtizedekben a Szabads�g t�ren dolgoz� m�v�sz h�lgyek �s urak – tisztelet a kiv�telnek – olyan elsz�mol�si rendszert v�vtak ki maguknak, amelyben mindenfajta k�lts�g-fel�lvizsg�lat tabu volt, illetve m�r a gondolat is szents�gt�r�snek sz�m�tott volna; nem is dolgozott a produkci�s ter�leten soha egyetlen k�zgazd�sz sem. A legmagasabb rend� �zemgazd�szi feladat a r�ford�t�sok ut�lagos �sszevad�sz�sa volt – lett volna -, amit nagyk�p�en ut�kalkul�ci�nak cs�foltak, de eredm�nyeket nem tudtak felmutatni. Tulaj�donk�ppen - a gengszterv�lt�s ut�n 6-7 �vvel – zseni�lisan „go�nosz” �tlet volt szem�lyemben egy v�rbeli k�zgazd�szt re��szabad�tani az MTV Rt. nev� gebines p�nzmos� szent�lyre; s hogy ilyen �tlet megfoganhatott Schamschul�ban, Skult�tyben �s Pe�t�kban egyszerre, abban el�bbi jobboldalis�ga, k�z�ps� k�tku�la�csos�s�ga �s ut�bbi - megszorult helyzet�ben �rthet� – befoly�solhat�s�ga, illetve a k�tkulacsoss�g fel� val� jelent�s „elhajl�sa” egyar�nt fontos szerepet j�tszott. Miut�n engem – viszonylag j� fi�zet�ssel, de minden v�d�felszerel�s, vagy j�tan�cs n�lk�l – bee�resz�tettek, mint egyszeri �szinte k�zgazd�szt a porcel�nboltba, le��ltek „malmozni”, �s v�rt�k a „kedvez�” h�reket. De egy plasztikus hasonlattal is megvil�g�tom a kialakult helyzetet. Mivel Skult�ty �s Schamschula is, a sz� szoros �rtelm�ben is, „nagyvad-vad�szok” voltak – szabad idej�kben diszn�ra, szarvasra mentek -, kis t�lz�ssal �ll�that�, hogy sz�mukra �n voltam az ide�lis hajt�, m�g �k a gondosan meg�p�tett, k�nyelmes magaslesen �cs�r�gtek, ki�biztos�tott so�rozatl�v� ism�tl�fegyverrel a kez�kben. A k�zel-t�vol biztons�g�ban pedig a mindig tan�cstalan Pet�k eln�k �csorgott, mint bizonytalan hitehagy�, aki nagy na�vul az MDF-FIDESZ tan�dem fel� ka�csin�gat� kriptokommunista szoci�lde�mokrat�t alak��tot�ta, s k�v�ncsi�an leste a fejlem�nyeket, nem is sejtve, hogy �pp a saj�t fellegv�r�t d�nti romba, pontosabban maga alatt v�gja a f�t. Az �si t�rzsi �szt�n�k �sszefon�d� ereje minden k�telez� �vatos�s�got f�lres�p�rt.

 

Carmen meg�rezte

 

N�mi szakmai el�zm�nyek ismertet�se ut�n teh�t kil�pek a szub�jekt�v id�rendb�l, �s egy „kicsit r�seg�tek” – ki is volt az �n Sa�nyim; mert nem az volt, akinek l�tszott. „Nem az vagyok, akinek l�tszom, de j�.” – mondta feles�gemnek, akinek ezoterikus meg�r�z�seit Carmen, a s�r� fekete sk�tjuh�sz szuk�nk is meger�s�tette, mert mindig Sanyi sz�ke m�g�tt �l�lkodott, tettre k�szen, mintha csak �szinte �nvallom�sra akarn� k�sztetni az �n kett�s rendelte�t�s� f�n�k-bar�tomat, aki mondta is s�r�n: „Hamis a kuty�d!” – De m�gsem tartottak egym�st�l k�l�n�sebben, csak �gy 2 m�ter t�vols�got. Nos, �n teljesen gya�n�t�lanul „rajongtam” a Sanyi�rt, aki�hez hasonl�that� bar�tom azel�tt soha nem volt. Nagyvonal� �vatlans�gomban m�g az sem zavart, mikor m�r bizonyos t�nyeket is hallottam fel�le. Pet�k azt mondta r�la: „A Sanyi nekem csak �gy van.” (Mint „f�ldiek”, r�gr�l ismert�k egym�st.) Sanyi k�tlaki volt, vagyis hivatalos beoszt�sa mellett volt neki egy nem ugyanott hivatalos. N�pnemzetinek mutatta mag�t – tal�n sz�ve m�ly�n az is volt -, ugyanakkor t�sgy�keres „szoci�ldemokrata” gy�kerekkel rendelkezett �s akkor m�g finom voltam. Ismereteim szerint � volt a Nagy Imre �jratemet�s biztons�gi f�megb�zottja –; lehet, hogy a konkr�t elnevez�s nem stimmel, de amit hallottam, tudok, azt �n nem akt�kb�l tudom. �desapja TSZ-eln�k volt Szolnokon, le�ny�testv�re Kir�ly B. Izabella. Ami a nem jog�szi karrierj�t illeti: tudo�m�som szerint a „rendszerv�lt�s” – amit � nemes egyszer�s�ggel „�gyn�k-rendszerv�lt�snak” nevezett – ut�n a Grand Orient H�ba�goly legf�bb biztons�gi tisztje lett, ami k�s�bb j� aj�nl�lev�l lehe�tett sz�m�ra Orb�n Viktor korm�ny�ba is. (N�mi festm�ny-l�v�l�d��z�st p�r h�nappal k�vet�en ugyanis Sanyit a K�rnyezetv�delmi Miniszt�ri�um k�zigazgat�si �llamtitk�ri „sz�k�ben” �rte a hirtelen sz�vhal�l. A korm�nyba am�gy – elmond�sa szerint k�t kisgazda (!) �r� seg��tet�te be, n�v szerint Gyurkovics Tibor �s Hern�di Gyula; akik az�ta m�r szint�n elhunytak. Lassank�nt kihal az eg�sz G. O. nemzed�k.) Mindezen t�nyek k�s�bb visszak�sz�nnek m�g…

 

Elolvas�s el�tt el�getend�

 

Pet�k eln�k eleinte nem nagyon merte a jelent�seimet kiadni az �rin�tett szerkeszt�s�geknek – k�s�bb azt�n kiadta -, de a Kurat�ri�um Eln�ks�g�hez �s az ORTT-hez is eljuttatta azokat. Az el�bbi�hez hivatalosan, az ut�bbihoz nemhivatalosan. Ilyen volt az akko�ri munka-„leoszt�s”. Ha el�gg� el�vigy�zatosak lettek volna, r��tik az alc�m szerinti min�s�t�st. �m a v�laszt�sok el�tti �vben – 1997. - a politikai helyzet m�r annyira v�rakoz�ssal teli, s fesz�lt volt, hogy mindenki „eredm�nyeket” akart produk�lni; nem gondoltak arra, hogy a megrendelt vizsg�lati jelent�sek tartalma majd min�denkinek a tork�n fog akadni, illetve „ki�geti” a fi�kokat. Az egyre szaporod� jelent�seimet kv�zi szamizdatk�nt titokban sok�szo�ro�s��tott�k, �s Tell�r Gyula, a Kurat�rium nagybefoly�s� fideszes tagja is szinte feljajdult minden egyes �jabb olvasm�ny �rkeztekor, hisz azok olyan t�nyeket tartalmaztak, melyek egyenk�nt val�sz�n��leg (k�z)is�mertek lehettek, �m egyenk�nt sz�mszer�s�tve �s t�telesen �sszes�tve m�r fel�r�tek egy k�nyszer� t�k�rben�z�ssel: �gy m�k��dik az MTV Rt., hi��ba a menedzsment, a kurat�rium, a fel��gye�l��bi�zotts�g �s az ORTT minden „�jabb er�fesz�t�se”. – „Jesszu�som, m�r megint egy �jabb Czike-jelent�s!” – sz�rny�lk�dtek hivata�lo�san, mik�zben nemhivatalosan ezt gondol�t�k: … amellyel bet� szerint egyet�rt�nk, �m hivatalosan m�gsem tehet�nk sem�mit.” Ezt az ellentmond�st musz�j volt feloldani – valahogy.

Feloldott�k…

 

Mondj igent, j�jj k�z�nk!

 

Az esem�nyek a sz�momra teljesen v�ratlan fordulatot vettek.

Pet�k eln�k egy nap hivatott, �s k�z�lte velem, hogy eddigi �let�ben eddig csak egy hozz�m foghat�an „okos embert” ismert, Tim�k� Iv�n a neve. Elmondta, hogy van neki egy t�rsas�gi k�re, mely�ben nagyon okos emberek cser�lnek eszm�t. Szeretne vel�k meg�is�mertetni. El is vitt mag�val valami �budai m�v�szeti tal�l�ko��z�ra, a�hol meglepet�semre t�bb olyan ismer�st is felfedeztem, akik kor�bban k�zeli munkat�rsaim voltak valahol. T�v�sek, r�di�sok, ORTT-sek is voltak k�z�tt�k. Kardos Lajossal 1970 �s 1976 k��z�tt a Posta R�di�-�s Telev�zi�m�szaki Igazgat�s�gn�l dolgoztunk – �n „a v�ge fel�” tervoszt�lyvezet�, � pedig a tal�n legbizalmasabb ra�dar��l�lo�m�s vezet�je volt. Kider�lt (1997), hogy az ORTT-ben R�v�sz Tam�s Mih�ly, ORTT-eln�k helyettese. Elmes�lte m�g, hogy a Pet�fi s�rj�t Barguzinban „megtal�l�” Morvai-exped�ci� h�rad�sa is volt. Amikor az ORTT-ben megl�togattam, furcs�n, izgatottan viselkedett. Ki-be r�pk�d�tt az ajt�n – l�tszott, hogy m�g m�sokat is v�r rajtam k�v�l. �tadtam neki egy disken a telev�zi�s jelent�se�imet, mert - mint mondta – R�v�sz T. Mih�ly eln�k vizsg�latot a�kar ind�tani, a jelent�seim tartalma alapj�n. El�bb majd m�g meg akar ismerni, szem�lyesen is. A „vend�gek” k�z�tt volt Vass Csa�ba szociol�gus is, akir�l „Lali” elmondta, hogy Horn Gyula ellenl�basa a minisztereln�k-jel�lts�gben. Mert, mint mondta: „az � ked�ves kis p�rtjuk az MSZP, �s rem�li, hogy �n is hasonl�k�ppen �r�zek.”. Vass Csaba (Duna Telev�zi�) meg�g�rte, hogy elk�ldi nekem tanulm�ny�t a vil�g�llamr�l. Azt�n „Lali” egy perd�l�ssel kih�vott a folyos�ra. „Van nek�nk egy kis titkos t�rsas�gunk, k�rlek, mondj igent, l�pj be k�z�nk!” – Visszament�nk. A t�bbiek tudt�k, mi�rt is h�vott ki „Lali” a folyos�ra, de odabenn nem besz�lt�nk err�l.

 

Felh�v�s a t�ncra

 

G�bor J�zsefr�l azel�tt m�g sohasem hallottam. (Valamit k�s�bb megtudtam a S�ndor Gyurit�l, aki �vekig a legjobb bar�tom volt; de az nem volt re� n�zve t�l h�zelg�.) Pet�k Istv�n t�v�el�n�k hoz�z� k�l�d�tt – legyen a p�rtfog� instruktorom, aki majd megismertet „a tit�kos t�rsas�g eln�k�vel”, bizonyos Zel�nik J�zseffel. G�bor J�zsef az el�z� k�t korm�nyban is �llamtitk�r volt. A tal�lkoz� – a v�rb�li dol��go�z�szo���b�j�ban – hamarosan aff�le „spont�n tal�lkoz�v�” fejl��d�tt, hi�szen egyre �jabb, illusztris vend�gek �rkeztek, feltehet�leg els��sorban az�rt, hogy engem, a „frissen kiszemelt pipihusit”, m�re��ges�senek, alkalmas jel�lt vagyok-e? Baranyi K�roly  is j�tt, aki a re�formtanterv „atyja” volt; majd meg�rkezett Vass Csaba szociol�gus is, aki elk�ldte nekem a „Val�s�g” foly�i�ratban �vekkel kor�b�ban megjelent szociol�giai tanulm�ny�t a Vil�g�llamr�l. Vele S�n�dor Andr�sr�l besz�lgett�nk. G�bor J�zsef hosszan m�ltatta Kar�dos Lajost is, a barguzini Pet�fi-exped�ci� h�rad�s�t, legnagyobb nem�zeti k�lt�nk f�ldi maradv�nyainak „megtal�l�s�ban” v�gzett ki�tart� munk�j��rt, helyt�ll�s��rt. B�szke voltam, hogy hazafiak k�z� ker�ltem, akik sz�m�tanak r�m „a t�rsas�g” tagjai k�z�tt.

 

Melegszik a helyzet

 

Amikor egy el�ad�son – Pet�k Istv�n tartotta a piarist�kn�l a ma�gyar telev�zi� k�z�szolg�latis�g�r�l - m�r Timk� Iv�nnal is megis�merkedtem; a helyzet fokoz�dni kezdett. Timk� Iv�n – az�ta m�r halott, Is�ten nyugosztalja – szint�n kapacit�lt, „l�pjek be”, h�vott a Gell�rt-f�rd� g�zf�rd�j�be is, mondv�n, hogy ha „k�telyeim” len�n�nek, ott „mindent” nyu�godtan �tbesz�lhet�nk, kettesben. Ezek a t�rt�n�sek egyre ink�bb l�zba hoztak, mert halv�ny fogalmam sem volt, mi ez a „kis titkos t�rsas�g”, melynek a kedvenc p�rtja az MSZP, �s olyan okos embereket t�m�r�t mag�ba a k�z�let min�den ter�let�r�l, hogy – szerint�k – azonnal be kellene l�pnem. Itt volt az ideje, hogy az eg�sz k�rd�st �tbesz�ljem n�h�ny �rtelmes emberrel, olyanokkal, akikr�l felt�teleztem: egyr�szt �t�ltek vala�mi hasonl�t, m�sr�szt a legjobb tan�csot adhatj�k majd nekem. A k�t f�rfi, akit „kin�ztem” magamnak, Dr. Skult�ty S�ndor f�n�k�m �s az �desap�m voltak, term�szetesen egym�st�l f�ggetlen�l.

 

Vegy�k el�bb ap�mat, aki hamar �tl�tta a helyzet s�lyoss�g�t.

L�ttam rajta, hogy vegyes �rzelmekkel viseltetik „megkeres�sem” ir�nt. Hangs�lyozta egyr�szt, hogy im�dkozik �rtem, mert akit tit�kos t�rsas�gok tagjai t�ncba h�vnak, azt nem egyhamar hagyj�k b�k�n. M�sr�szt aff�le szolid „f�lt�kenys�gf�l�t” is felfedeztem a vi�selked�s�ben, mintha csak fur�cs�ll�n�, hogy el�bb „nem �t” keres�t�k meg, hanem en�gem. Nem mintha sz�rnyen v�gyott volna k��z�j�k, viszont saj�t mag�t n�lam sokkal t�bbre tartotta minden�faj�ta (fel)hasz�n�lhat�s�g ter�n. �vott is – vigy�zzak, mert „ezekkel nem lehet pack�zni”. �rdekes, hogy a hat�rozott v�laszad�somat illet� b�rminem� „id�h�z�st” pack�z�snak nevezte, mintha csak a meg�fe�lel� szaksz�t haszn�ln� r�m�lt vacill�l�somra. „M�rpedig �n sem�mi o�lyanba nem l�pek be, amir�l el�re nem tudom teljes bizton�s�g�gal, hogy mi��csoda.” – mondtam. Eg�sz hasonl�k�ppen cs�v�l�ta a fe�j�t, mint amikor – m�g 1994-ben – k�z�ltem vele, hogy kil�pek a Co-Nexus Rt.-b�l. Akkor azzal ijesztgetett, hogy „aki tengelyt a�kaszt a v�r�s L�szl�val”, az k�s�bb elvesz�ti a munk�j�t �s eg�sz egzisztenci�j�t. Megk�rdeztem ap�mt�l: „A L�szl� titkos t�rsas�g tagja volt?” – „Nem, konkr�ten megk�rdeztem err�l, �s tagadta.”

No hiszen, m�g hogy tagadta!

Att�l m�g b�rmi lehetett.

 

Sanyi lerakja az alapokat

 

Skult�ty Sanyi semmit nem rejtett v�ka al�. Meg sem lep�d�tt a�zon, hogy Pet�k k�zvet�t�s�vel kerestek meg. „�regem, ezek biz’ a szabadk�m�vesek, m�s n�ven vakol�k!”. Egyr�szt � is a fej�t cs�v�lta, m�sr�szt viszont g�tl�stalanul (ki)r�h�g�tt. K�rd�re von�ta Pet�kot is – megtehette, hiszen er�sen v�lem�nyes volt kettej�k viszony�ban, melyik�k is �ll t�nylegesen a m�sik felett -, mi ez az eg�sz? Azt�n amikor �tl�tta, komoly a dolog; savany�, s�t, le�s�jt� humor�val k�z�lte: „L�tod, Pista, Te szabadk��m���ves�nek sem vol�t�l j�! Inas maradsz �leted v�g�ig!” Pista „lenyelte” a s�lyos s�rt�st, �s l�that�lag nem tudta, vagy nem akarta eld�nteni, hogy szimp�la fejvad�sz-inas maradjon �lete v�g�ig, vagy szemben�zzen a t�nnyel, hogy �t a vakol�k szponzor�lt�k a Magyar Telev�zi� �l�re, szemben a Koltay G�borral, akit a m�rleg �r�k�s nyelve SZDSZ valami�rt annyira ut�lt, hogy elk�pzelni sem tudta t�v�eln�knek (Pe�t�kot el tudta). Sanyi legott nekikezdett az ok�t�somnak, tekin�tettel arra, hogy l�tta: halv�ny fogalmam sincs a szabadk�m�ves�s�gr�l. (Ekkor m�g nem tekintette feladat�nak, hogy � is megpr�b�l�jon r�venni a bel�p�sre. Ekkor m�g j�bar�t volt, �rdek n�lk�l.)

Mindj�rt a k�vetkez� – pontokba is szedtem - alapvet� ismere�te�ket kap��tam t�le, n�h�ny r�p�ke �ra leforg�sa alatt: (1) Sosem fo�god teljesen meg�rteni, mi is a szabadk�m�vess�g. (Ebben bi�zony alaposan t�vedett; - b�r mire nagyj�b�l meg�rtettem, addigra � m�r nem �lt). (2) Az el�n�k Boross P�ter. (K�s�bb, amikor m�r nyilv�nval� volt, hogy soha nem fogok bel�pni a titkos t�rsas�gba; verset kellett �rnom Boross P�ter 70. sz�let�snapj�ra, hogy meg�bocs�sson. Sanyi volt a „k�zbes�t�”. �ll�t�lag megbocs�tott…) (3) A legmagasabb hatalmass�g, az eg�sz vil�gra kiterjed� hat�s�k�rrrel: II. Erzs�bet, angol kir�lyn�. (Ma m�r tudom, hogy ez a vil�g-h�tt�rhatalom – sematikusan - egy Lucifer-Erzs�bet-Roth�schild �rdeksz�vets�g; Sanyi ekkor �s itt csak a szakr�lis f�n�k�re gon�dolt.)  

 

Vizsg�ztat� felk�sz�t�s

Ma m�r j�l tudom, hogy mindazok sz�m�ra, akik �gy vagy �gy, de ben�ne voltak/vannak a pixisben, azok sz�m�ra nincs, �s nem volt k�l�n��sebb je�lent�s�ge, hogy Pet�k eln�k, vagy Sanyi f�igazgat� – vagy ak�r az �pp’ regn�l� Korm�ny – marad-e a hely�n, avagy „ki�ny�r�j�k”. Hisz’ a haszn�lhat� emberek mind(ig) folyamatosan to�v�bb��szol�g�ltak; legfeljebb a sz�nlelt (fed�-) szolg�lati hely�k v�lto�zott id�r�l id�re, az egzisztenci�juk nem. L�nyeg�ben Pet�knak is mindegy volt, hogy eln�kk�nt vigyorog-e a szem�tdomb tetej�r�l, avagy visszamegy egyszer� m��sork�sz�t�nek (�rtsd: Szent Istv�n t��r�t tenni az or�sz�g legk�l�nb�z�bb t�jain – vagy idegenvezetni a V�r kazamat�iba, a kopony�k �s l�bsz�rcsontok k�z�.) Amint egy�re k�zeledt�nk az orsz�ggy�l�si v�laszt�sok (1998 tavasza) fel�, a kor�bban felsorolt politikai aktivit�saim lassan elfogytak, a k�vet�kez�k szerint: (1) Az FKgP eln�ks�ge egyszer csak (1998 janu�rja) m�r nem h�vott t�bbet a k�pvisel�jel�ltek egyeztet� megbesz�l�s�re. Schamschula Gy�rgy bar�tomat k�rtem, n�zzen ut�na, mi is t�rt�nhetett. Ezt „nyomozta” ki: V�rhelyi Andr�s (politikus?, �r�?) - aki ma a Vit�zi Rend f�kapit�nya - mondta Torgy�nnak: „Aki egy akkora csirkefog� tan�csad�ja, mint a Pet�k Istv�n, az nem lehet az FKgP parlamenti k�pvisel�jel�ltje.” Kih�ztak - nem is „v�dekezhettem”, nem is �rtes�tettek. (2) �jdons�lt „szponzoraim” egy ideig arr�l fag�gattak, igaz-e, hogy Orb�n Viktor�k tan�csad�ja vagyok? Apr�nk�nt r� is j�ttem, hogy aff�le „onli�ne” kapcso�lat�nak kell�hettem a minisztereln�k-v�rom�nyos fidesz-�eln�kh�z, amire nemhogy nem haraptam r�, de egyenesen nem voltam hajland�. Visszagondolva, az a legnagyobb gond, hogy a velem kapcsolatos t�rt�n�sekr�l folyamatosan �s marad�ktalanul t�j�koztattam Sa�nyit, akit egyetlen megb�zhat� bar�tomnak hittem. �ppen �t – nem kellett volna. J�val k�s�bb egyszer elmondta, hogy neki „hivatal�b�l senki nem lehet a bar�tja ” – mindenki gondolja �t �s ta�l�l�ja ki, vajon mi�rt. Sz�val – azel�tt b�rmilyen anyagot nyugodtan el�k�ldhettem a Viktornak, mindent megkapott; t�nd�rien kedves, intelligens �s szolg�latk�sz, fiatalos hang� titk�rn�je Marika, m�g azt is elmondta, hogy a Viktor elolvasta-e m�r, �s ha nem, mikor fogja �tn�zni. Egyszer a mobilj�n h�vom a Viktort, aki azt mondja: „Eln�z�st, nem j�l hallom, j�n az alag�t.” H�vom a titk�rn�j�t, h�t a Marika helyett egy undok szipirty� hangja jelentke�zett be, �s mikor elhadartam, ki vagyok �s mit szeretn�k, ellentmond�st nem t�r�en kioktatott: „Mag�nak nem Viktor, hanem Eln�k �r. Az El�n�k �r most nem �r r�. Mag�nak m�skor sem. Az Eln�k �r egy�bk�nt csak hivatalos k�ldem�nyeket fogad. Marika he�lyett a tov�b�bi�akban mindig �N vagyok, leszek. Viszonthal�l�sra.” �n�szerintem kir�lyok, nemzetek, csat�k, h�bor�k sorsa m�lhat egy titk�rn�n. �rdekes, hogy ett�l kezdve Varga Mih�lyt is hi�ba kerestem, m�r nem tartott ig�nyt a tan�csad�i munk�mra. Fi�desz-kapcsolatom ezzel megszakadt. (3) Miut�n az �j Magyaror�sz�g�ban megjelent egy cikkem – Az utols� bolsevik (Horn Gyula) c�mmel -, a f�szerkeszt�, Varga Domokos Gy�rgy (Dombi) �rtes��tett, hogy egyr�szt nem tud honor�riumot fizetni, m�sr�szt bizal�masan elmondta, hogy a cikkem miatt „megsz�ntett�k” a napi�lapot… Skult�ty �pp vezet�i �rtekezletet h�vott �ssze, mert n�h�ny nap m�lva volt esed�kes Horn Gyula szem�lyes l�togat�sa a Ma�gyar Telev�zi�ban, Pet�kn�l, tekintettel a k�zelg� v�laszt�sokra... A Gazdas�gi Hivatal m�r a tiszt�t�ba is k�ldte a l�pcs�n a bej�rati ka�puig legur�tand� v�r�s sz�nyeget… Sanyi az �r�asztal�ra k�ny��k�l�ve felolvasta a cikkemet al�rendelt vezet�inek. „Ez az ember – �s itt r�m mutatott – egy utols� bolseviknak nevezte Magyaror�sz�g jelenlegi minisztereln�k�t.” A sz� megfagyott a leveg�ben.

Skult�ty Sanyi bar�tom k�zben folyamatosan ok�tott, �vott �s vizs�g�z�tatott. Mivel az �j Id�k-nek m�g a vezet� publicist�ja voltam - S�ndor Andr�s pedig meghalt -; �lland�an azt ism�telgette: „Laci, ne �rj! K�l�n�sen a S�ndor Andr�ssal ne hozd magad k�z�s ne�vez�re!” – A figyelmeztet�seib�l arra k�vetkeztettem, hogy vala�kinek nagyon kellemetlen, ha S�ndor Andr�s szellemi �r�k�s�nek tekintem magam; s�t, tal�n neki, Pet�knak, �s tal�n m�g Scham�schul�nak is „keresztbe teszek” S�ndor Andr�s �lland� emleget�s�vel. (Akkor m�g nem tudtam, hogy S�ndor Andr�s dezert�lt sza�badk�m�ves volt – Isten nyugosztalja, nekem a valaha �lt legjobb bar�tom volt.) Sanyi minden nap t�bbsz�r is „vizsg�ztatott” a napi politikai fejlem�nyek alapj�n, hogy v�rhat�an mi fog t�rt�nni. Azt vettem �szre, hogy egyre jobban felkeltettem a szem�lyes �rdekl��d�s�t. Egyre m�lyebb �s bonyolultabb �sszef�gg�sekr�l vizsg�zta�tott, �s egyre gyakrabban kaptam t�le a v�laszaimra „csilla�gos �t�s" min�s�t�st. K�s�bb, amikor m�r gyan�tottam, kicsoda Sa�nyi, elhat�roztam, �r�sban is kiugratom a nyuszit a bokorb�l. �rtam egy cikket Pet�k v�delm�ben, aki m�g mindig nem hitte el, hogy most ugyanazok a kir�lycsin�l�k akarj�k kiny�rni (1997 v�ge – 1998 eleje), akik 1996 v�g�n megv�lasztatt�k �t t�v�eln�knek. � is elolvasta, �s k�z�lte, ha ezt a cikket b�rhol kiadatom, k�nytelen lenne engem azonnal kir�gni. Egy h�t m�lva kaptam egy f�ny�m�solt le�velet a hivatali post�val, ami az �n cikkem volt, n�vtelen le�v�lk�nt. Sanyi is kapott egyet, Pet�k is, s�t az MTV eg�sz vezet��s�ge. Este Sanyi nagy r�h�gve elmes�lte, hogy a n�v�re (Iza) cegl�di nyomd�j�ban �ll�tottak el� t�bbsz�z p�ld�nyt, �s el is k�ldt�k a kor�m�nynak, meg az orsz�ggy�l�si k�pvisel�knek is. Nem sokkal k�s�bb �rtam egy k�kem�ny cikket „Pakoljunk, vagy m�gse?”; az ORTT is vastagon szerepelt benne, mint Orsz�gos R�v�sz Ta�m�s Test�let. Odaadtam Sanyinak. Fogadkozott, hogy megje�len�te�ti a HVG-ben, de ahogy teltek a hetek, egyre kev�sb� hittem ne�ki. Azt�n a saj�t szak�llamra odaadtam Bencsik Andr�snak, aki m�r a Demokrata k�vetkez� sz�m�ban lehozta. M�snap ott volt a lap a Sanyi kez�ben: „�tvert�l engem!” – mondta, furcs�n, k�ny�szeredetten  mosolyogva. Mit tehettem? Visszamosolyogtam… 

 

 

El�re menek�l�s

Pet�kot lev�ltotta a Kurat�rium eln�ks�ge. Nagyj�b�l ugyanazok, akik kinevezt�k. Ezt � ugyan nem tudta feldolgozni, mert k�ptelen volt meg�rteni, hogy � az eln�kcsin�l�k kisinasa. Noha pontosan tudta, hogy a rendszer, melyben �l�nk, k�sz�n� viszonyban sincs „a demok�r�ci�val” – azt m�r nem �rtette, hogy egy ilyen gyarmati sorba s�llyesztett orsz�gban nem j� t�v�eln�kre, vagy j� miniszter�eln�kre van sz�ks�g, hanem mindig olyanra, aki a nagyon labilis, �lland�an v�ltoz� – mindig f�j a passz�t, vagy az antipassz�t sz�l – viszonyok, k�vetelm�nyek k�z�tt, a szint�n v�ltoz� c�lokra a leg�haszn�lhat�bb �s szem�ly�ben a legke�zelhet�bb. Mivel az �n kir��g�som is csak napok, hetek k�rd�se lehetett - egyetlen lehet�s�gem maradt, az el�re menek�l�s. (Balszerencs�m volt: a k�szv�ny csak h�napokkal k�s�bb t�rt ki rajtam elemi er�vel, �gy akkor be�teg�llo�m�nyba sem mehettem, legal�bbis nem volt hozz� pof�m.) Sokan megh�zt�k ezt (Sanyi is); - h�napokkal, �vekkel hosszab�b�tott�k meg a munkaviszonyukat. A Kurat�rium �ltal ki�rt p�ly�zat alapj�n megp�ly�ztam a Magyar Telev�zi� eln�ki posztj�t. Az eml�tett fogadatlan t�mogat�im erre r�harapva – �jb�l „begyorsul�tak” ir�nyomban. Olvas�im nyilv�n meg�rtik: ez az ��r�s nem a te�lev�zi�r�l sz�l, �s nem is egy �n�letrajzi r�szlet, ez�rt csak olyan epiz�dok megeml�t�s�re van lehet�s�gem, melyek a f��csap�s szerinti cselekm�nyt lend�tik tov�bb. A bemuta��tott te�lev�zi�s esem�nyek az�rt k�pezik a t�rt�netem szerves r�sz�t, mert az �n �letemben, az �t�lt okkult „sz�rny�s�gek” a Magyar Telev�zi��ban kezd�dtek, �gy lett a sz�momra - mag�t�l �rtet�d�en – min�den politikai, m�v�szeti, irodalmi okkultizmus k�zpontja az MTV. Az el�re menek�l�st az�rt tartottam j� megold�snak, mert azt re�m�ltem, hogy "ez a fajta id�nyer�s” majd fel�l�rja a kir�g�somat, �s a „szabadk�m�ves beavat�som” k�s�rlet�t is. Az �g�rt epiz�dok z�mmel spont�n tal�lkoz�kban realiz�l�dtak. A spont�n tal�lkoz� a szabadk�m�ves tervszer�s�g csod�latos tal�lm�nya, s a vakol� gondolkod�sm�d iskolap�ld�ja. A l�nyege az, hogy legkev�sb� sem spont�n; - ellenkez�leg: abszol�t apr�l�koss�ggal el�re megterve�zik minden mozzanat�t. Az olyan emberek – l�tsz�lag v�letlen – tal�lkoz�ja, akik egy�bk�nt a b�d�s �letben nem �ln�nek egym�ssal k�z�s asztalhoz. A vakol�k teh�t egy�ttm�k�d�sre k�sztetik, k�nyszer�tik az egy�bk�nt ellens�geket is, hogy el�moz�d�t�s�k terveik megval�sul�s�t. A szokatlan ritu�l� meglepet�ssze�r� „k�nyszere" megteszi hat�s�t, �gy j�nnek l�tre a nagykoal�ci�k.

Veseg�rccsel a Viktor nyak�ban

A Fidesz 1998-ban gy�z�tt. A v�laszt�si gy�zelmet kell�k�pp meg��n�nepelen�d�, kongresszust h�vtak �ssze az Elektromos M�vek �j�lip�tv�rosi telep�n. Engem is megh�vtak. Mondanom sem kell, sok tucatra tehet� azon megh�vottaknak a sz�ma, akik kor�bban egy��sze�r���en csak kine�vet�t�k az 1996. augusztusban, a Demokra�t�ban meg�jelent „j�s�latomat”, miszerint Orb�n Viktor lesz a k��vetkez� minisztereln�k. A v�laszt�s el�tt, ezek a r�szben k�z�is�mert emberek, m�g vagy lekicsinylett�k, sz�ra sem m�ltatt�k, vagy kifejezetten gy�l�lt�k a Fidesz eln�k�t. Most persze arcukon boldog mosollyal, ott cs�poltak a kongresszusi �l�sterem legels� soraiban – k�zt�k p�ld�ul a lev�ltott Pet�k Istv�n is. Ott voltunk mi is; feles�gem a reggel kezd�d�tt veseg�rcs�m ellen�re „r�vett”, hogy tegy�nk eleget a megh�v�snak. Amikor a gratul�ci�k ideje el�kezd�d�tt, olyan f�jdalom nyilallt a jobb oldalamba, hogy nem volt er�m odamenni sem a Viktorhoz. �lve maradtam – az �nnepi pil�la�nat, ami��rt az eg�sz oda-vissza utat, V�cr�l Budapestre „bev�l�lal�tuk”, kihaszn�latlanul tovaillant, nem maradt m�s, csak a testi f�jdalom �s a lelki csal�d�s. Csak f�lg�zzel k�vettem a programot – nagyobbik r�szemmel a vesem�k�d�semre koncentr�ltam. El�t�t�nk, a sorok k�z�tti felj�r� l�pcs�t�l balra, 10 m�terrel lejjebb �lt Otto von Lambsdorff, az eur�pai liber�lis internacion�l� eln�ke, a�kiben akkoriban m�g a Viktor legf�bb eur�pai t�mogat�j�t tisztel�hett�k (az�ta megv�ltozott a Fidesz identit�sa, beb�jt az MDF he�ly�n a jobboldalon t�madt �rbe, s ma m�r a N�pp�rt a sl�ger, mi t�bb a Viktor tov�bbi �ni�s karrierj�nek legf�bb let�tem�nyese is). A gy�zelmi besz�dj�t k�vet�en a Viktor egyszer csak odar�ppent a Lambsdorff mell�, hogy mint h�zigazda, felkonfer�lja neki a k�vet�kez� hozz�sz�l�kat, a tov�b��bi programot. Nagy el�nnal sugdosott valamiket a liber�lis nagy�r f�l�be, eg�szen �tadva mag�t feladata teljes�t�s�nek. Mivel k�zben „jobban” lettem, elhat�roztam, hogy – amint fel�ll – „meglepem”. Soha k�n�lkoz�bb pillanatot! �gy is lett. Amint a Viktor – m�g mindig er�sen elgondolkodva – fel�llt, r�gt�n felugrottam, ott is termettem m�g�tte, majd az ocs�d� test�r�kkel mit sem t�r�dve, el�be �lltam, gratul�ltam. Meglepetten – hisz ez m�r nem a protokoll�ris gratul�ci�k ideje volt - kezet ny�j�tott, mi�re �t�leltem, azt�n �gy maradtunk. A kamer�k vett�k az eg�szet, a test�r�k t�bl�boltak, a Viktor is egyik l�b�r�l a m�sikra �llt. �k nem tudhatt�k, hogy derekamban has�t�, �les f�jdalmat �rez�tem, ami olyan er�s volt, mint a boszork�nyl�v�s (hexenschuss). Nem b�rv�n felegyenesedni, a teljes s�lyommal a Viktor nyak�ban l�g�tam, t�maszk�nt haszn�lva Magyarorsz�g leend� miniszterel�n��k�t. �gy egy perc eltelt�vel old�dott a var�zs, a – Deus ex machina – veseg�rcs. �let�nk leghosszabb k�z�s egy perce volt. �s m�ig az egyetlen. A Leleplez� egy kor�bbi sz�m�ban, a f��szerkeszt� T�ke P�ter is meg�rta ezt a t�rt�netet…

Elmaradt pezsg�z�s

Sanyi egyre csak ezt emlegette: „Ha a vakol�k t�ged t�mogatnak, te leszel a t�v�eln�k.” Ezzel minimum implicite a „bel�p�semet” egyengette, Kardos�k kis titkos t�rsas�g�ba, amelyr�l m�g mindig csak annyit tudtam, hogy legal�bb tucatnyian vannak, Zelnik J�zsef �r az eln�k, �s G�bor J�zsef a jobbkeze, aki egy�bk�nt l�tha�t�lag az �n instru�l�sommal is meg volt b�zva. Instruktorom meg�k�r�dezte, t�nyleg t�v�eln�k akarok-e lenni. Becs�letesen beval�lot�tam, hogy nem; legink�bb er�felm�r�snek sz�nom p�ly�zatom be�ny�jt�s�t. „K�zvet�tette”, hogy ismeretlen�l keressem fel Bereczky L�r�n�dot, a kura�t�ri�um eln�ks�gi tagj�t, a Nemzeti Gal�ria igazga�t�j�t, h�tha „mon�dana valamit” a jel�l�semmel kapcsolatban. Jel�sz�k�nt – a telefonsz�mmal egy�tt - meghagyta, k�sz�ntsem fel a sz��le�t�snapja alkalm�b�l. Bereczky nevetve megk�sz�nte, majd a t�rgyra t�rt. Megh�vott a Nemzeti Gal�ri�ba, a Rippl-R�nai ki�ll�t�s megnyit� �nneps�g�re, feles�gemmel egy�tt. „A hivatalos megnyit� ut�n lesz egy kis z�rtk�r� pezsg�z�s, gyertek majd oda.” – mond�ta kedvesen. �m a dolgok kicsit m�sk�pp alakultak. Szeles szombati nap volt; j� f�l�r�val kor�bban �rt�nk fel a V�rba. Felment�nk a kar�zatra, s onnan, a korl�tra t�maszkodva, szem�gyre vett�k az �rkez�ket. Akkor is volt m�r n�mi „rossz el��rzetem” – sosem ha�gyott m�g cserben -, de konkr�ten nem gyanakodtam semmire. (A G�bor „J�zsi” fogadott benn�nket, �s meglepet�semre „r�m b�zta” a dolgok alakul�s�t – a be�g�rt pezsg�z�sig.) N�ztem az �rkez�ket, �s figyeltem, milyen ismer�s arcokat fedezek fel. �s akkor megl�t�tam �rkezni G�bor Alice-t, Farkas Istv�n, f�rje oldal�n – el�bbi az MTV Rt. 3 tag� fel�gyel�bizotts�g�nak egyik tagja, ut�bbi az MTV sze�m�lyze�ti igazgat�ja. M�rciusban kir�gtak az MTV-b�l. Mivel az elt�vol��t�som�ban mind a ketten "jelent�s szerepet” j�tszottak, ki�fejezetten rossz �mennek tekintettem a felbukka�n�sukat. A hir�te�len felt�madt szimatom most sem csalt meg! Mert egyszer csak a be�j�ratban megjelent el�bb Kov�cs Andr�s, a kurat�rium eln�ke (a „Hi�deg napok” filmrendez�je), majd maga Ladv�nszky Gy�rgy, a Fel�gyel�bizotts�g eln�ke, akit – nomen est omen – Pet�k, Skult�ty �s j�magam is a legf�bb rosszakar�nknak tekintett�nk. L�m, a sorsom m�r k�l�nv�lt a Pet�k�t�l, �s �ppen elszakad�ban volt Sa�nyi�t�l is; �m ellenfeleinket tekintve m�g egyk�nt gondolkoztunk. Azonnal �tl�ttam, mi lehet a k�z�s pezsg�z�s igazi �rtelme, je�len�t�s�ge. Ha egy�tt pezsg�z�m Ladv�nszky�kkal, az a „b�k�l�keny�s�gem” csalhatatlan jele. �s ez szimbolikusan azt is jelenti, hogy a t�v�eln�kk� v�laszt�som „templomos” t�mogat�sa �rdek�ben ki�b�k�l�k mindazokkal, akik k�m�letlen�l/g�tl�stalanul kiny�rtak, amikor nem sz�lt fels�bb – vakol� – �rdek ez ellen. Vagyis �n sem vagyok k�l�nb, mint �k, hiszen engem is „csak” az egzisztenci�lis �rdekeim vezetnek, nem az igazs�g. (Akkor meg mi�rt nem l�pek be?) A pillanat t�rt r�sze alatt eld�nt�ttem, mit teszek. Sietve oda�l�ptem Bereczky L�r�ndhoz, �s sz�ves eln�z�s�t k�rtem, hogy hir�te�len – pezsg�z�s n�lk�l – t�voznunk kell, de „rossz h�rt kaptunk otthon�r�l”… Ugyanezt elmondtam G�bor „J�zsi”-nak is. Bereczky a ba�jusza alatt mosolyogva sz�tt�rta a kez�t: „M�g nincs d�nt�s, b�rki lehet m�g a t�v� eln�ke! Majd megl�tjuk!” – mondta, azt�n feles�gemmel – dolgunk v�gezetlen - hazahajtottunk, Tahiba.     

Pakoljunk, vagy m�gse?

M�r eml�tettem az alc�m szerinti c�m� �r�somat, amivel „�tvertem” Sa�nyit, mert m�r nem b�ztam benne, hogy „kiadatja” a cikkemet. „G�bor J�zsi�k” �pp ekkoriban szerveztek egy spont�n tal�lko�z�t, a Selyemgomboly�t�ba – ez a Magyar Kult�r�lis Sz�vets�g fe�d���ne�v� karitat�v t�rsas�g sz�khelye (Budapest, III., Mikl�s t�r 1.), ami bel�l egy mindenfajta kerti partira felszerelt bili�rdasztal-angol�p�zsitos, rig�f�tty�s „amfite�trum”-, ahol egyszer m�r M�ria Ter�zia korabeli borokat iszogattunk, Zelnik J�zsef gy�jtem�ny�b�l. Ekkor m�g a Horn-korm�ny regn�lt, okkult nyelven parafraze�lva ekkor m�g a „mi kis p�rtunk” uralkodott. A G�bor J�zsi j� el�re „figyel�meztetett”: „Lesznek ott j�csk�n olyan, k�zismert szem�lyis�gek is, akikr�l nem is gondoln�d…!” �n ekkor m�g igaz�n nem gondol�tam semmit, csak k�v�ncsian v�rtam, mi is fog t�rt�nni. Az eb�det az eln�k, Zelnik J�zsef feles�ge f�zte, m�r igaz�n el�g �hes voltam, hogy meg�zlelhessem. Balomon a G�bor J�zsi, jobbomon a Skult�ty Sanyi �lt, b�r el�re hangs�lyozta, hogy � nem tartozik „a Zelnik-k�rbe”, de az�rt �sszej�rnak, hisz, mint eml�tettem, „k�z��ve�t�t� szerepet” t�lt�tt be a l�tez� titkos vil�g �s „a nem l�tez�” titkos vil�g k�z�tt. Mindenf�l�r�l besz�lgett�nk. Mivel viszony�lag kor�n megj�tt�nk, sorban �rkeztek meg az �jabb �s �jabb illuszt�ris ven�d�gek, vagy tagok – as you like it… Akik frissen �rkeztek, e�l�bb k�rbementek k�sz�nni a kertben megter�tett hossz� asztal ment�n, �s kezet fogtak mindenkivel. Az asztal t�loldal�n, vel�nk r�zs�t, szemben Gyurkovics Tibor ( ┼ 2009.) adom�zott, sz�les, vi�d�m gesztu�sokkal, mik�zben hatalmas falatokban nyeldekelte az asszony k�sz�tette borj�l�b-p�rk�ltet, amit nagy kortyokban anti�no�ri v�r�sborral �bl�tett s�r�n le. Egyr�szt sohasem ettem m�g i�lyes�mit, m�sr�szt 48 �ves koromra alig voltam m�g t�l a pubert�s�kori "zs�roskeny�r korszakomon”, b�r k�szv�nyes csak n�h�ny h�nappal k�s�bb lettem - m�ig rejt�ly, hogy a teljesen eg�szs�gtelen �t�kez�s, vagy a csak �vek alatt megem�sztett gnosztikus titkok tu�datalattit rombol� pszichoszomatikus hat�sa miatt. Nos, teh�t �n is j�l belakhattam volna a szemre am�gy k�v�natos borj�l�b-p�r�k�lttel, de v�g�l is a sors m�sk�pp rendelte. Alig emeltem a sz�m�hoz, azonnal megundorodtam. Nemcsak „a sz�momra gyan�s �l�la�ga" miatt, hanem mert nem is �zlett. Egyszer�en nem volt „j�” ��ze. Lopva k�rben�ztem, felm�rve, mi a fen�t tehetn�k szorult hely�zetemben, mik�zben a kenyeremmel s�r�n m�rtogattam a szaftot, rem�lve, hogy att�l nem borul ki, az egy�bk�nt eleddig a vassz�get is megem�szt�, korhely gyomrom. G�bor J�zsi megl�tta, mi a gon�dom, �s j� tan�cs�val kiseg�tett. „A kell� pillanatban tegy�l r� az asztal k�zep�r�l egy piszkos t�ny�rt, �s azzal egy�tt tedd vissza, k�z�pre. De senki �szre ne vegye, mert megs�rt�dik a szak�csn�, ha megl�tja!” �gy tettem, ezzel megismerked�sem az (arany)borj� l�b�val lez�rult. (Valamikor egyszer, valamilyen alka�lom�b�l �jb�l szopogattak borj�l�bat, ez�ttal r�ntva, azonban en�gem t�bb� m�r nem t�veszthettek meg.) A „gyomor-epiz�d” ut�n jobbr�l halk surran�s hallatszott, �s besiklott a p�zsit k�zep�re az ez�st-met�l, f�nyesre suvickolt sportos Nissan, a vol�nn�l Kardos Lajos, mellette „valaki”. A „valaki” kisz�llt, k�rbe indult, majd mi�kor hozz�m �rt, meg�llt �pp el�ttem. Fel�lltam �s bemutatkoztam: „Czi�ke L�sz�l�.” – R�v�sz T. Mih�ly! – v�laszolta. (Kis Nap�leon volt; az ORTT eln�ke, Horn Gyula „m�dia-minisztere”. R�la/r�luk sz�lt a „Pakoljunk, vagy m�gse!”.) Ke�zet fogtunk, nem eresztett, de nem sz�lt, csak n�zett sz�r�s kis szemeivel. „Czike L�szl�!” – is�m�teltem meg, hars�nyabban, �lve a gyan�perrel, h�tha nem is�me�ri a nevemet. Azt�n megsz�lalt: „Tudom, csak j�l megn�ztem magamnak!” – azzal Zelnik fel� vette az ir�nyt, �s mell� �lt. G�bor J�zsi kedvesen elmagyar�zta minden �rkez�r�l, kicsoda, mit is kell tudni r�la; �s egy�ltal�n az eg�sz szcen�ri�t igyekezett meg�r�tetni velem. De nem nagyon figyeltem, sem �r�, sem Sanyira. El�gon�dolkoztam. T�nyleg, sokan vannak itt, akik k�z�s helyen nem�i�gen „f�rnek �ssze” egym�ssal. Azut�n meg�rtettem. A spont�n tal�l�ko�z� o�lyan (okkult) int�zm�nyes�tett forma, amely arra va�l�, hogy olyanok (is) tal�lkozzanak, akiknek a szem�lyi�s�ge egy�b te�kintetben inkompatibilis. Amolyan politikai �s i�de�ol�giai „v�mszabad-ter�let”, ahol a jelenl�v�k �tmenetileg felf�ggesztik minden szem�lyes ellenszenv�ket, vit�jukat �s konfliktusu�kat, hogy atrocit�s kiz�r�s�val, maxi�m�lis hat�kony�s�ggal egy�tt tudj�k szolg�lni a k�z�s „p�holy”-�gyet, melyet az eln�k napirendre t�z�tt. Az egyik aktu�lis feladat ta�l�n Czi�ke L�szl� megfigyel�se lehetett, hogy szem�lyis�g�ben va�jon al�kalmas-e arra, hogy „a magasabb c�l” �rdek�ben egy�tt�m��k�dj�k olyanokkal, akiket egy�bk�nt „l�tni sem” b�r. Azt hiszem, �t�me�het�tem a „vizsg�n”, legal�bbis egyszer sem j�ttem ki a b�ke�t��r�sb�l. Pedig a spont�n tal�lkoz� v�ge fel� m�g egyszer pr�b�ra tettek, pontosabban: tett, - R�v�sz T. Mih�ly… B�cs�z�lag megint el�m �llt, �s k�zfog�s k�zben mondta: „Tal�lkozunk m�g, kicsi ez az orsz�g!” – �nk�ntelen�l hozz�gondoltam: „kett�nknek…”

Meggyes pite

Feles�gem, Piroska k�zismerten finom meggyes pit�t s�t, abb�l a bi�o-meggyb�l, ami a kert�nkben terem. 1998. nyar�n �sszess�g�ben leg�al�bbis t�bbt�z-kil� meggyes pit�t megett�nk a kerti asztal�n�l besz�lgetve: Pet�k Istv�n, Skult�ty S�ndor �s �n. Szerettek n�lunk lenni; voltak is, vagy 10-15-sz�r. Pet�k Pista m�r nem volt t�v�el�n�k, csak t�ram�sor-k�sz�t�; Sanyi elh�z�d�, vissza-vissza�es� egy�ves be�teg�llom�ny�t t�lt�tte, �n pedig m�r munkan�lk�li voltam. R��rt�nk. A besz�lget�sek mindig ugyanarr�l sz�ltak. Egy darabig „rem�nykedt�nk”, h�tha m�gis �n leszek a t�v�eln�k; - �k ket�ten ezzel szerves �sszef�gg�sben, de ett�l f�ggetlen�l is rem�l�t�k, hogy egyszer majd csak „beadom a derekamat”. Pet�k feltette a k�vetkez� k�rd�seket, amelyekre szerintem a Sanyit�l (vagy Zel�nikt�l) hallhatta a j� v�laszt. Nagyokat nevetett, nevettek – „M�g, hogy demokr�cia, ha-ha-ha! Az nem volt soha!” – „Mondd, La�ci, ki a vil�g ura?” – �s r�gt�n v�laszolt is r�: „Az angol kir�lyn�.” – „Mondd csak, Laci, kik is uralkodnak a vil�gon?” – ez�ttal hagyott v᭭la�szol�ni: „A szabadk�m�vesek!”- mondtam fel „a leck�t”, szinte d��h�sen. „Na, l�tod!” – nyug�t�zta el�gedetten – „H�t, ha �k a vi�l�g urai, akkor mi�rt nem l�psz be k�z�j�k? Menj el a Zelnik J�s�k�hoz, �s mondj a felk�r�s�kre igent. �gy tudom, a Kardos Lali m�r egy�rtelm�en feltette neked a k�rd�st!” – „Mondd, Pista, ki ez a Zelnik J�ska? Ha akar t�lem valamit, h�t j�jj�n ide, sz�vesen l�tom �ket is egy meggyes pit�re!” – v�laszoltam. Mikor h�rmasban vol��tunk, egyfolyt�ban nyaggattak; nem �lltam k�t�lnek. Mi�kor ki�j�tt Piroska, �sv�nyv�zzel, vagy egy �jabb t�l meggyes pit�vel, ak�kor elhallgattak, vagy sebtiben valami k�z�mb�s t�m�r�l kezdtek besz�lni. Sanyi nevetve ugratta a f�ldij�t: „Pista, te �vek m�lt�val, m�g mindig csak kisinas vagy, te m�g szabadk�m�vesnek se’ vol�t�l j�!” Azt�n fel�lltak: „H�t ez nem nagyon megy! Ez az ember rem�nytelen eset! Rosszat akar mag�nak!” – mondt�k csal�dot�tan, majd elt�voztak. Mindig elt�n�dtem: mi �rdek�k f�z�dhet ahhoz, hogy bel�pjek egy titkos t�rsas�gba? Egyszer azt�n �ssze�szedtem a b�tors�gomat, �s meg�k�rdeztem „a mindenes G�bor J�zsit”, mi ez az eg�sz? „Nincs itt semmif�le titkos t�rsas�g, ab�szol�t leg�lis minden.” – mond�ta, �s meg is mutatta, mennyi �ves tags�gi d�jat fizetnek a ma���g�n�szem�lyek �s a gazd�lkod� szer�vezetek. Igen, ezt m�r l�t�tam is nem�r�g egy f�k�nyvi kivonatban… Melyik c�gn�l is? De ak�kor mi�re f�l ez a fene nagy titkol�z�s? S a meg nem sz�n� fejva�d�szat? �s mire f�l a politikai esem�nyek nyil�v�nval�an „t�rsas”, tudatos, tervszer� manipul�ci�ja?  �s mi�rt besz�l Skult�ty, Pet�k, Kardos „titkos t�rsas�g”-r�l? Mi��rt is k�ld�tt a m�r halott S�ndor Andr�s a vil�g�llamr�l besz�l�getni Vass Csab�hoz? A v�laszt, testv�r (!), csak a sz�l f�jja…

Bar�tn�b�l feles�g

A Hold utcai s�r�z�ben �cs�r�gt�nk: Sanyi, egy kir�gott t�v�s f�szerkeszt� bar�tom – Sanyi nem is ismerte -, meg �n. �g�rtem: bemutatom Sanyinak. J�kedv�en besz�lgett�nk. Ez egy k�zismert s�r�