Czike L�szl�

                A szabadk�m�vess�g

Adva van egy t�rt�nelmi keret, amelyb�l a „mai” t�rt�nelem v�za, kont�rjai – mint �sforr�sb�l a b�v�patak – erednek, fakadnak. A t�rt�nelem a kijel�lt keretek k�z�tt �nmag�t ism�tli, mik�zben mi azt hissz�k: gener�lisan �jraalkotjuk a j�v�t. A t�rt�nelem kicsit olyan, mint a digit�lis igen-nem v�lasztott �tvonala; egyr�szt neh�z, vagy majdnem lehetetlen r�la let�rni, m�sr�szt, ha meg is van a j�rt �t elhagy�s�hoz sz�ks�ges d�nt�s, elsz�n�s �s energia, akkor is csak �gy lehet m�sik �tvonalat v�lasztani, ha miel�bb visszat�r�nk a v�lasz�thoz, a kereszt�thoz – ahol a d�nt�s, az �tvonal el�gazott. Igaz �t �s t�v�t k�z�tt nincs r�vid �tj�r�s…

A j�v� teh�t – �gy, vagy �gy – abb�l a m�ltb�l �p�l, amelyet m�r bej�rtunk. Mert a m�lt megv�ltoztathatatlan, a j�v� determin�lt.

Ma is az folyik, ami �vsz�zadok �ta, csak mindig „m�sk�ppen” – b�r az eszk�z�k �s a m�dszerek mindig, most is ugyanazok. Mi lehet az okkult, a val�s, vagy esetleg az okkult-val�s oka vagy magyar�zata annak, hogy az emberis�g k�ptelen let�rni err�l az �tr�l, err�l az �rd�gi k�rben egyhelyben-j�r�sr�l? Egy id� �ta – hatezer, de lehet, hogy t�zezer �ve – ugyanazon az �ton j�runk, �s mintha sehogyan sem akarn�nk, m�g kev�sb� tudn�nk let�rni r�la. �gy t�nik: ez az �t m�lyen a m�ltunkban gy�kerezik, az emberis�g valamilyen rejt�lyes genetikus okb�l, mintha arra sz�letett, rendeltetett volna, hogy t�le idegen szellemis�get szolg�ljon. J�zus az�rt j�tt el k�tezer �ve, hogy megszabad�tson.

A Szabadk�m�vess�g titkos t�rsulat �s vil�gsz�vets�g, mely a vil�g sok orsz�g�nak – tal�n a vil�g minden orsz�g�nak – vezet� poz�ci�iban ott tudja az embereit. Mivel a t�rsas�g az igazi c�ljait, eszk�zeit �s alkalmazott m�dszereit tekintve alapvet�en titkos, �gy sokf�le v�lem�ny alakult ki r�la: az �tlagos m�velts�g� ember v�lem�nye a szabadk�m�vess�g keletkez�s�r�l, c�ljair�l, titkos m�k�d�s�r�l igen sz�les sk�l�n – a vele val� azonosul�s rejtett, vagy ny�ltan felv�llalt v�gy�t�l eg�szen a teljes elutas�t�sig – terjed, mozog. Az al�bbi elemz� t�rt�neti �ttekint�s egy olyan v�lem�ny, amely t�bbs�g�ben k�zismert t�nyek csokorba-k�t�s�n, de m�gis a t�nyek m�lyebb �sszef�gg�seinek felt�r�s�n alapszik.

1 A Szabadk�m�vess�g eredet�re vonatkoz�an is sz�mos te�ria keletkezett, amely „elterel� sziszt�ma” ugyancsak a titkoss�got, a val�di esem�nyek elmisztifik�l�s�t szolg�lta. Az egyik ilyen „szak- v�lem�ny” szerint a Szabadk�m�vess�g a k�z�pkori Templomos Lovagrendet  tartja �s�nek. A Templomos Lovagrendet 1119-ben alap�tott�k; - Clairvauxi Szent Bern�t, a ciszterci szerzetesrend alap�t�ja �s vezet�je k�zrem�k�d�s�vel �s effekt�v t�mogat�s�val. Hivatalosan azzal az els�dleges c�llal, hogy – legal�bbis logisztikai �rtelemben – a jeruzs�lemi utakat biztos�ts�k a keresztes seregek szentf�ldi hadm�veleteihez. A templomosok azonban sok kutat� szerint titkos k�ldet�ssel is rendelkeztek, mi t�bb, ink�bb ennek megold�s�val, teljes�t�s�vel foglalkoztak behat�bban: a katolikus egyh�z megb�z�s�b�l �t kellett kutatniuk az egykori jeruzs�lemi Salamon templom romjait, hogy ott megtal�lj�k a „Szent Gr�lt”, ami valamilyen szimbolikus, szakr�lis t�rgy (�rtsd pl.: a kehely, amelyben �ll�t�lag J�zus Krisztus v�r�t fogta fel Arimateai J�zsef, J�zus egyik tan�tv�nya) volt. Esetleg szakr�lis iratok, amelyek perd�nt�ek lehettek J�zus val�di sz�rmaz�sa, �lete �s v�rvonala szempontj�b�l. T�ny, hogy a templomosok az eredetileg deklar�lt feladataikat hamarosan �tadt�k �jonnan alakult lovagrendeknek: a „Szent S�r �rz�i” lovagok a Szent S�r felt�telezett sz�nhely�t, az „Ispot�lyosok” a sebes�lt-sz�ll�t�st �s a k�rh�zi feladatokat l�tt�k el, illetve biztos�tott�k, - m�g a logisztikai �tvonalak �rz�s�t a mai „Johannit�k” el�dei, a „Jeruzs�lemi Szent J�nos Katonai Lovag-rendje” lovagjai vett�k �t. Ezek ut�n a templomosok m�r minden energi�jukat a titkos dokumentumok megkeres�s�re ford�thatt�k.

A m�sik felfog�s szerint az eur�pai k�m�ves c�hek, s az �p�t�szeti mesterfog�sokat �s titkokat �rz� k�farag� m�helyek is lehettek a mai Szabadk�m�vesek �sei, mivel ezeknek szervezet�t, jelv�nyeit, �s patr�nusuknak, Keresztel� J�nosnak a tisztelet�t �s �nnep�t �tvette a mai szabadk�m�ves mozgalom. Itt csak visszautaln�k a szabadk�m�ves jelk�prendszer „kereszty�n megszem�lyes�t�j�re”, Keresztel� Szent J�nosra. A templomos-szabadk�m�ves t�rt�net-felfog�s (narrat�va) szerint J�zus Krisztus ugyan nagy tan�t� – v�. „messiah” – volt, s�t mi t�bb, az essz�nus korai kereszt�ny szekta beavatott f�papja a Melkizedek rendje szerint, �mde sz�rmaz�s�ra n�zve �ppolyan ember volt, mint b�rki m�s, vagyis nem volt Isten Fia. A johannita eretneks�g l�nyege �ppen az, hogy a t�rt�nelem-felfog�suk szerint nem J�zus Krisztus volt az igazi Messi�s, ha-nem Keresztel� Szent J�nos… Vajon kit szolg�lt teh�t Salome?!

M�sok a Szabadk�m�vess�get az 1300-as �vek m�sodik fel�ben alakult „R�zsakeresztesek Titkos T�rsas�g�”-b�l eredeztetik, mely vil�gmegv�lt� eszm�ket hirdetett �s okkultizmussal, meg arany-csin�l�ssal foglalkozott. Angli�ban a m�r titokban m�k�d� okkult vall�si t�rsas�gokat: manicheusokat, huszit�kat, kabbalist�kat, alch�mist�kat, stb. a londoni Ashmole Ill�s (1617-1692) fogta v�g�l is egybe a k�m�ves c�hekkel, s alkotta meg a Szabadk�m�vesek szervezet�t, titokzatoss�g�t, jelk�prendszer�t.

2  A  Szabadk�m�vess�g t�rt�nelmi sz�nrel�p�s�t v�g�l 1717-t�l sz�m�tj�k, amikor Keresztel� Szent J�nos �nnep�n, j�nius 24-ik�n, a n�gy k�m�ves „kunyh�” (p�holy) nagyp�holly� egyes�lt, s Montagu herceg�t v�lasztotta meg els� nagymester��l. 1765 �ta az angol kir�lyi csal�d is a nagyp�holy tagjai k�z� l�pett, s oda tartozik ma is. (A legfontosabb angol uralkod� csal�dok teh�t, n�v szerint a Guelphsek, a Windsorok, stb., �gy II. Erzs�bet kir�lyn�, �s fia, Charles walesi f�herceg m�r csak hivatalb�l is magas rang� szabadk�m�vesek – az Angol Nagyp�holy feje: a kenti herceg. Az angol szabadk�m�vess�g szellemi k�zpontja a Royal Society; az eg�sz vil�gra kiterjed� „szakr�lis holdudvart” pedig a lovagrendek testes�tik meg. A legk�l�nb�z�bb lovagrendek – pl. m�ltai, Szent-Gy�rgy-, johannita, stb. – igaz�b�l a szabadk�m�vess�g amolyan h�tt�r-int�zm�nyei, testi-lelki el�k�pz�, t�bbnyire ny�ltan politikai elit-szervezetei, amelyek legitimit�sa �s az operat�v ir�ny�t�sa is Londonhoz kapcsol�dik. Akit teh�t az angol kir�lyn� nem ismer el, szervezeti �rtelemben nem l�tezik, am�g h�s�gesk�t nem tesz az angol koron�nak. Addig term�szetszer�leg nem vehet r�szt a k�l�nb�z� orsz�gokban - ma m�g nemzet�llamokban - m�k�d� szellemi m�helyek az egys�ges vil�g�llamot �p�t� internacionalista munk�j�ban sem. Ilyen �rtelemben besz�l�nk legitim, illetve nem legitim; elismert, illetve nem elismert lovagrendekr�l illetve szabad-k�m�ves p�holyokr�l. Mint ebb�l is l�thatjuk: az elismerts�g nem R�m�b�l, a katolikus egyh�z k�zpontj�b�l, hanem Londonb�l, az angolsz�sz vil�g�llam – egyel�re illegitim – k�zpontj�b�l ered.)

Angli�ban a tagok l�tsz�m�t t�lnyom�r�szt anglik�n protest�nsok alkott�k, �s alkotj�k ma is. (Vonatkozik ez az Amerikai Egyes�lt �llamokra is, ahol az anglik�n protestantizmus megfelel�je az �n. „episzkop�lis egyh�z”.) Ami a r�mai katolikus egyh�z �s a szabad-k�m�vess�g „viszony�t” illeti: az �n. kett�s tags�g az egyh�z r�sz�r�l ma is tiltott. Id�zet a  „Lucifer l�bai alatt” c�m� �r�sb�l:

„A szabadk�m�vess�g egy ezerfel� sz�t�gaz� titkos szervezet, mely a vil�got olyan alapelvek szerint k�v�nja korm�nyozni, amelyek Isten tekint�ly�t �s a Szent�r�s kinyilatkoztat�sait figyelmen k�v�l hagyj�k. Mivel a katolikus egyh�z saj�tos �s speci�lis k�ldet�se �ppen az, hogy az Isten �ltal kinyilatkoztatott tan�t�sokat teljes gazdags�g�ban befogadja �s romlatlan tisztas�gban meg�rizze, �s mindezeket az emberis�g megment�s�re tan�tsa - ez�rt a szabad-k�m�vesek ellene folytatj�k a legnagyobb hajsz�t s ellene ind�tj�k a leg�d�zabb t�mad�saikat.”

„De a szabadk�m�vess�g a polg�ri t�rsadalmat is sz�trombolja, hisz’ alapelveik ellentmondanak a term�szet t�rv�nyeinek (mint p�ld�ul: a v�letlen szerep�nek, a term�szetes kiv�laszt�d�snak, stb.), �s al��ss�k ‘a tisztess�g �s az igazs�goss�g alapjait’. Az a k�vetel�s�k, hogy az �llamot a vall�st�l teljesen elidegen�ts�k �s a k�z hivatalait �gy korm�nyozz�k, mintha Isten nem is l�tezne, - egy p�ld�tlan vakmer�s�g!” - „Minden ember - az �llam �s a k�z-hivatalok tisztvisel�i, s�t, m�g a szabadk�m�vesek is - k�telesek Istent tisztelni �s Neki kegyes h�l�val ad�zni, mivel csak Neki k�sz�nhetik az �letet �s a f�ldi javakat. A n�pek �s a t�rsadalmak sz�m�ra is fenn�ll ez a hasonl� feladat.” (�rja XIII. Le� p�pa az „Enzyklika Humanum genus”-ban, 1884. �prilis 20.).

XIII. Le� p�pa tan�t�s�t a Hittani Kongreg�ci� 1983. november 26-i nyilatkozata is meger�s�ti: „A szabadk�m�ves egyes�l�sekkel kapcsolatos egyh�zi �t�let ezut�n is v�ltozatlan. Azok alapelvei az egyh�z tan�t�s�val �sszeegyeztethetetlenek, ez�rt az egyh�z tiltja az ilyen szervezetekbe val� bel�p�st. Azok a katolikusok, akik a szabadk�m�ves mozgalomhoz csatlakoztak, tartoznak; a hal�los b�n �llapot�ban vannak, �gy ez�rt nem r�szes�lhetnek a szent-�ldoz�sban.”

A Szabadk�m�vess�g ma ‘a hal�l kult�r�j�t’ hirdeti, mivel a fogamz�sg�tl�s, az abortusz �s az eutan�zia mellett sz�ll s�kra. A csal�dok sz�tzil�l�s�hoz is hozz�j�rul. A szabadk�m�ves Pierre Simon ezt �rta 1979-ben: „Az �n igazi l�tem m�r nem a test�, ha-nem a szabadk�m�ves p�holyom�. Az �letem t�bb� m�r nem az Isten aj�nd�ka, hanem csak anyag, amely �nmag�t hordozza. El-vesz�ti abszol�t szellem�t, amelyet a Teremt�s K�nyv�ben (m�g) mag��nak mondhatott.” Teh�t m�r tetsz�legesen lehet vele b�rmit csin�lni. „A szexualit�st �s a szaporod�st k�l�n kell v�lasztani, �s ugyan�gy a szaporod�st, illetve a sz�l�i mivoltot is. A csal�dr�l alkotott elk�pzel�st is teljesen �t kell alak�tani.” – hirdetik fennen. Hasonl� alapelvek a mozgat�rug�i sz�mos m�s szervezetnek is, amelyek b�r ny�ltan nem csatlakoztak a szabadk�m�vess�ghez, de ugyanilyen szellemben m�k�dnek. Ez�rt mondhatta II. J�nos P�l p�pa 1993. augusztus 4-�n Denverben (USA) a k�vetkez�ket: „Az �let elleni fenyeget�sek nem gyeng�lnek. Ellenkez�leg, �ri�si m�reteket �ltenek. Tudom�nyos, rendszeres, tervezett fenyeget�sekr�l van sz�.”

Protestantizmus, szabadk�m�vess�g �s lovagrendek – ugyanazon cip�ben j�rnak. Egyik „mozgalomnak”, meggy�z�d�snek sem a t�lvil�gi �dv�z�l�s a c�lja, a mozgat�ja, hanem nagyon is evil�gi �rdekek, megfontol�sok vezetik – egy ir�nyban – mindegyik�ket: a f�ldi hatalom �s gazdags�g megszerz�se �s �lvezete. Kiv�telt k�pez az „am�gy legitim” lovagrendek k�z�l a templomos lovag-rend, amelyet Kelemen p�pa 1313. m�rcius 22-�n feloszlatott, �gy hivatalosan ma nem l�tezik. L�teznek viszont az �n. „templomos szabadk�m�vesek”; ezzel is mintegy „igazolva” azt a sz�les szak-�rt�i k�r�kben elfogadott n�zetet, miszerint a Szabadk�m�vess�g egyik legfontosabb gy�kere – az igazi r�zsakeresztess�g mellett – a Templomos Lovagrend…

A Szabadk�m�vess�g – Anglia ut�n – gyorsan elterjedt Eur�p�ban is; f�k�nt a f�urak, vezet� politikusok �s �rtelmis�giek k�z�tt.  Az eur�pai �rtelmis�g a mai somm�s „�rul�” min�s�t�s�t els�sorban szabadk�m�ves – s�t, illimin�tus - fert�z�tts�g�nek „k�sz�nheti”, ugyanis az Isten, haza, csal�d h�roms�gban kifejez�sre jut� klasszikus konzervat�v �rt�kek - ti. a mindenhat�ba, a meg-v�lt�ba, a nemzet�llamba �s a csal�di �letbe vetett hit – el�rul�sa ut�n gyorsan el�rulta (v�.: neokonzervativizmus) a k�zt�rsas�g, a demokr�cia �s a „szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g” m�lt sz�zadi felvil�gosult-szabadk�m�ves eredet� eszm�j�t is. Miut�n csatlakozott, s�t, mindenest�l al�rendelte mag�t �s aktivit�s�t a p�nzm�gn�sok, a bank�r-elit aranyborj�im�d� hatalm�nak, mely – az illumin�tusok testv�ris�g�t megalap�t� Adam Weishaupt tervei alapj�n – az egys�ges vil�g�llam l�trehoz�s�n munk�lkodik; el�rulta a szoci�ldemokr�ci�t is, amely eredetileg a j�l�ti �llamot, mint t�rsadalmi �lmai netov�bbj�t, t�zte egykor a z�szlaj�ra…

A Szabadk�m�vesek az 1700-as �vek k�zep�re Eur�pa csaknem minden orsz�g�ban p�holyokat alap�tottak. Nagyj�b�l h�romf�le rendszerben m�k�dnek: az angol, a francia �s sv�d rendszerben. Az angol �s a sv�d rendszer spekulat�v term�szet� �s valamif�le „vall�sos sz�nezetet” is f�lmutat; a francia szabadk�m�ves rend-szer azonban radik�lisan tagadja Isten �s a halhatatlan emberi l�lek l�tez�s�t, azon k�v�l ny�ltan politikai szerepet is v�llal – v�.: „f�bi�nus szabadk�m�vess�g” -: a katolicizmusnak �s a kir�lys�g int�zm�ny�nek az elt�rl�s�t. Az 1789-es nagy francia forradalom vezet� egy�nis�gei – v�.: jakobinusok - mind a Szabadk�m�vesek t�bor�b�l ker�ltek ki. Az angol sziszt�m�val szemben az eur�pai kontinensen a p�rizsi „Grand Oriens”, a Nagy Kelet j�tssza a f� szerepet a t�bbi orsz�gok p�holyai k�z�tt. (Term�szetesen az alap-vet� c�lok megval�s�t�s�ban a k�l�nb�z� rendszerek hat�konyan egy�ttm�k�dnek.) A Grand Orient vezet� szerepet j�tszott a ’48-as eur�pai forradalmakban, amelyeket d�nt� s�llyal e p�holyok szerveztek, robbantottak ki. Mint ismeretes, Grand Orient tagok voltak a magyarorsz�gi Martinovics-�sszeesk�v�s r�sztvev�i, de a ’48-as forradalom m�rciusi ifjainak �s a szabads�gharc t�bornoki kar�nak t�bbs�ge (Kossuth, Klapka, Bem, stb.) is. A Grand Orient alapvet�en politikai �s forradalmi p�holy. Jelent�s szerepet kapott Magyarorsz�gon nagyj�b�l mindegyik fontosabb v�ltoz�sban; - az ’56-os forradalomban �pp�gy, mint az 1989-es politikai rendszer-v�lt�sban. A magyar szabadk�m�ves hagyom�nyok alapvet�en a francia Grand Orienthez k�t�dnek; az Angol Nagyp�holy, �s f�leg az Illumin�tusok befoly�s�nak megn�veked�se, mi t�bb „hatalom-�tv�tele” m�r a globaliz�ci�s folyamatok er�s�d�s�vel ar�nyosan alakult ki, illetve k�vetkezett be.           

3 A Szabadk�m�vess�g alapvet�en f� c�lja: az eg�sz emberis�g ateista �talak�t�sa – t�rsadalmi, politikai �s m�vel�d�si (�rtsd: kultur�lis) s�kon egyar�nt. A vall�soss�g k�ls�dleges l�tszat�val, l�tszata kelt�s�vel, j�t�konykod�, �n. „civil �s hum�n” szervezetek (mint p�ld�ul: Rotary Club, Lions Club, karitat�v seg�lyez�, „z�ld” k�rnyezetv�d�, m�vel�d�si �s kultur�lis t�rsas�gok, stb. – szak-�rt�k szerint a V�r�skereszt �s a Greenpeace is szabadk�m�ves befoly�s alatt t�nykedik) alap�t�s�nak, m�k�dtet�s�nek �s a h�res „tolerancia-elv” �gyes alkalmaz�s�nak, s�t, a nemzetk�zi szoci�lis probl�m�k nagyvonal� anyagi t�mogat�s�nak �r�gy�n szerzi �s verbuv�lja a szabadk�m�vess�g a tagjait, - az egyszer� �s m�velt t�rsadalmi r�tegekb�l egyar�nt.   

A Szabadk�m�vess�g tagjai „testv�rek”-nek sz�l�tj�k egym�st, az �sszetartoz�sukat bels� t�rv�nyek – mint a h�rhedt-h�res „Esk�” -

szab�lyozz�k. A tagok inas, seg�d �s mester min�s�t�sben vannak nyilv�ntartva, �s buzg�s�guk alapj�n 33 fokozat szerint lesznek a t�rsas�gok titkaiba beavatva. L�tezik egy bels� „elit-k�r”, a leg-f�bb vezet�s�g csoportja, melyet val�j�ban a tagok sem ismernek. Jelv�nyeik, jelk�peik: a Biblia, a k�rz� �s a vonalz�, a h�rom-sz�gbe rajzolt „mindent-l�t�” szem, a felkel� nap (szabadk�-m�ves dal pl. „A felkel� nap h�za”) a sugaraival (Golden Dawn), a k�(m�rv�ny) oszlop, a hexagramm a „G” bet�vel, kulcs k�k szalagon, a koponya a k�t l�bsz�r-csonttal (ez a „Skull and Bones”, m�s n�ven a Hal�lfejes Rend szimb�luma is, amelynek a Bush apa �s fi� is tagjai lettek, a Yale-en folytatott tanulm�nyaik sor�n), oszlopos el�csarnok� (Salamon kir�ly�) templom, stb. Az �n. „templomos szabadk�m�vesek” rejt�lyes, kv�zi totem-figur�ja Baphomet, a lev�gott (kos-) fej, a fej n�lk�li ember, lovas…

A Szabadk�m�vess�g – a „vall�soss�g” l�tszat�t kelt� aktivit�sai ellen�re - egy�rtelm�en tagadja a szem�lyes �s sz�monk�r� Isten l�tez�s�t. Az Isten fogalma helyett „Nagy Szellemet” emleget – mely nem azonos az indi�n egyistenhit „Manitu, Nagy Szellem”-�vel! - �s a „Vil�gegyetem Nagy �p�t�mestere” titulussal illeti, melynek a r�gi-�j templom�t majd a Szabadk�m�vess�g �p�ti f�l az eg�sz emberis�g sz�m�ra. Ez a templom Salamon kir�ly Kr. u. 70-ben, a Titus Vespasianus r�mai seregei �ltal lerombolt temploma lesz. (Az templom-�jj��p�t�s orthodox-izraelita terve m�r hosszabb id� �ta l�tezik, �m a gyakorlati kivitelez�s megkezd�s�nek a legf�bb akad�lya, hogy az egykori Salamon temploma hely�n, a M�rija-hegyen ma az arab vil�g egyik legh�resebb im�dkoz� helye, az Al-Aksza (Szikla-) mecset �ll, amelyet egyel�re politikai okokb�l nem lehet onnan elt�vol�tani, lerombolni.) Mivel az „�j emberis�g” ki-alak�t�s�t a szem�lyes istenhit n�lk�l akarj�k megval�s�tani, ez�rt a Szabadk�m�vess�g a humanit�rius �s karitat�v tev�kenys�gre nagy nyomat�kot helyez, s azt intenz�ven gyakorolja. Ez�rt nagy befoly�ssal van pl. a Nemzetk�zi V�r�skereszt mozgalm�ra is. Ezt a vall�s n�lk�li j�s�got – melynek a sz�monk�r� Isten l�tez�s�nek tagad�sa k�vetkezt�ben sem ismeretelm�leti, sem gyakorlati, sem val�s etikai alapja nincs – hirdeti a Szabadk�m�vess�g egyik k�z-ismert nemzetk�zi szerve, a Rotary Club is. A Szabadk�m�veseket a Katolikus Egyh�z kezdett�l fogva, 1738-t�l el�t�lte �s megtiltotta h�veinek a bel�p�st a szabadk�m�ves p�holyokba. �mde eleinte, az 1700-as �vekben, t�bb j�hiszem� katolikus pap is tagja volt a p�holyoknak. Legut�bb 1992-ben folytak t�rgyal�sok a Katolikus Egyh�z �s a francia f�p�holy k�z�tt. 1994-ben �jra tan�cskoztak, de a k�t f�l �ll�spontja nem k�zeledett egym�shoz.

4 Magyarorsz�gon a Szabadk�m�vess�g els� p�holyait az 1700-as �vek k�zep�n alap�totta. Az els� patr�nusai gr�f Draskovich J�nos �s gr�f Niczky Istv�n voltak. Megnyerte mag�nak a magyar f��ri r�teg nagy r�sz�t, de az �rtelmis�gieket �s egyszer� iparos-embereket is. II. J�zsef kalapos kir�ly – nem merte a fej�re tenni a magyar kir�lyi koron�t – uralkod�sa alatt a p�holyok vir�gkorukat �lt�k, tekintve, hogy a kir�ly maga is magasrang� szabadk�m�ves volt. A Martinovics-f�le �sszeesk�v�s hat�s�ra a kir�ly 1795-ben betiltotta a Szabadk�m�ves-mozgalmat, mely azut�n csak 1848-ban �ledt �jra. 1861-ben b�r� Wenkheim B�la bel�gyminiszter a francia rendszer� „Grand Orient” f�p�holyhoz csatolta a magyar p�holyokat, �s megindult a k�m�letlen parlamenti csat�roz�s a Katolikus Egyh�z ellen. Az 1908-ban alap�tott Galilei-k�r, �s az 1918-19-es „forradalom”, majd a „Tan�csk�zt�rsas�g” vezet�i is (v�.: a mai interneten, az elektronikus t�megkommunik�ci� vil�g-h�l�j�n a Magyar Szimbolikus Nagyp�holy honlapj�nak webc�me: www.galilei.hu) szabadk�m�vesek voltak. Az eml�tett honlap j� inform�ci�kkal szolg�l az egykori magyarorsz�gi szabadk�m�ves-tagokr�l, a t�nyleges tag k�z�leti emberek, m�v�szek n�vsor�r�l, tev�kenys�g�kr�l – az elm�lt 200-250 �v t�kr�ben. Ismertebb kiemelked� szabadk�m�vesek voltak, a teljess�g ig�nye n�lk�l:

Csokonai Vit�z Mih�ly, gr�f Hadik Andr�s, gr�f R�day Gedeon, Di�szeghy S�muel, K�rm�n J�zsef, gr�f Andr�ssy Gyula, gr�f Festetich Gy�rgy, b�r� Orczy J�zsef �s L�szl�, Horv�th Mih�ly, Bats�nyi J�nos, Bl�thy Ott�, Bencz�r Gyula, Kazinczy Ferenc, K�lcsey Ferenc, gr�f Esterh�zy Ferenc �s J�nos, herceg Esterh�zy Mikl�s, gr�f Sz�chenyi Ferenc, Bessenyei Gy�rgy, Martinovics Ign�c, Laczkovich J�nos, Hajn�czy J�zsef, Szentmarjay Ferenc, gr�f Sigray Jakab, Klapka Gy�rgy, Bem J�zsef, Kossuth Lajos, J�kai M�r, Liszt Ferenc, gr�f Teleki L�szl�, S�muel �s S�ndor, Wekerle S�ndor, Xantus J�nos, Than M�r, Mechwart Andr�s, B�nki Don�th, M�ra Ferenc, Frankel Le�, Szab� Ervin, Somogyi B�la, J�sika Mikl�s, Feszty �rp�d, b�r� Podmaniczky Frigyes  (a r�la elnevezett utc�ban �ll az �p�let, amely 1945-ig a Szabad-k�m�vesek sz�kh�za volt, de amelyet m�ig nem kaptak vissza), Paulay Ede, Szabolcska Mih�ly, Ady Endre, Ignotus P�l, Karinthy Frigyes, Kosztol�nyi Dezs�, K�r�si Csoma S�ndor, Kresz G�za, J�szi Oszk�r, Feszty �rp�d, Benedek Elek �s Benedek Marcell, aki az utols� nagymester volt a II. vil�gh�bor� ut�n.

Majd n�h�nyan, m�r a hozz�nk k�zelebbi id�kb�l:

B�rdos Art�r, Cser�s Mikl�s dr., Darvas J�zsef, Devecseri G�bor, Ferenczy B�ni, Fodor J�zsef, G�bor Andor, Haj�s Alfr�d, Hars�nyi Zsolt, b�r� Hatvany Lajos, Heged�s Gyula, Heltai Jen�, Kisfaludy Str�bl Zsigmond, Madzsar J�zsef, Maleczky Oszk�r, N�dasdy K�lm�n, M�rai S�ndor, Pataki Jen�, Polg�r Tibor, Ravasz L�szl�, Sch�pflin Alad�r, Soml� Istv�n, Supka G�za, Sur�nyi Mikl�s, Sz�kely Mih�ly, Szent-Gy�rgyi Albert, Sz�nyi Istv�n, Tam�si �ron, Varannai Aur�l, V�mb�ry Rusztem, Vik�r B�la, Zerkovitz B�la, Zipernovszky K�roly, Benedek Istv�n, Bib� Istv�n…    

A R�kosi-f�le kommunista rezsim 1950-ben betiltotta a szabad-k�m�ves p�holyok m�k�d�s�t, feltehet�leg azon megfontol�sb�l, hogy amennyiben a „vakol�s” �llamp�rti, vagyis hivatalos szintre emelkedik, �gy a hatalom fenntart�sa, gyakorl�sa szempontj�b�l kifejezetten felesleges �s zavar� a titkos politikai tev�kenys�gek p�rhuzamos-illeg�lis tov�bb folytat�sa. Hivatalos form�ban 1989-ben alakult meg �jra a Magyar Szimbolikus Nagyp�holy, �mb�r nyilv�nval�, hogy a patin�s p�holyok �jj�szervez�se �s modern, nyugati t�pus� p�holyokk� alak�t�sa m�r a reform-kommunista rendszer erjed�se sor�n – 1985. k�r�l – megkezd�d�tt. Nem lehet nem megeml�teni, hogy 1985. �s 1990. k�z�tt Magyarorsz�gon k�t egyidej� t�rsadalmi v�ltoz�si folyamat zajlott le, amelyek r�szint „fed�sbe hozt�k” egym�st, illetve egyfajta kett�s, „�szv�r-hat�st” eredm�nyeztek, mely komplex hat�sok �sszetev�i – a politikai �s gazdas�gi rendszerv�lt�s (szocializmusb�l kapitalizmus, a piac teljes liberaliz�ci�j�val �s az �llami vagyon teljes k�r�, kamp�nyszer� privatiz�ci�j�val) �s globaliz�ci� – mindm�ig nem v�laszthat�k egym�st�l sz�jjel. Abban, hogy Magyarorsz�gon az �n. rendszerv�lt�s v�r, vagyis val�di forradalmi er�szak n�lk�l zajlott le, jelent�s szerepet j�tszottak a „nemzeti” titkosszolg�latok (katonai h�rszerz�s, belbiztons�gi szolg�lat), �s a vel�k glob�lis �rtelemben egy�ttm�k�d�, �jj��led� szabadk�m�ves p�holyok. A politikai elit ellentmond�sos „lev�lt�sa” – ami sokkal ink�bb f�zi� volt, mint csere! – sok�ig el is fedte (v�.: „R�zsadombi Paktum) a balj�s t�nyt, hogy a rendszerv�lt�s els�sorban k�lf�ldi �rdekeket szolg�lt, �s „a kompr�dor burzso�zia” tagjait, s az orsz�g leend�  vezet�it is ennek megfelel�en alapvet�en „a k�lf�ld” v�lasztotta ki, mely kiv�laszt�sban fontos szerepet j�tszottak titkos t�rsas�gok.

Amikor nyilv�nval�v� v�lt, hogy a Szovjet�ni� m�g a Gorbacsov peresztrojk�j�val �s glasznoszty�val egy�tt sem lehet k�pes megv�laszolni a Reagan vezette USA csillagh�bor�s fegyverkez�si kih�v�sait, akkor a szellemi �rtelemben a val�s�gban m�r r�g�ta Acz�l Gy�rgy �s legk�zvetlenebb szabadk�m�ves k�rei �ltal ir�ny�tott MSZMP szellemi m�helyei megkezdt�k a felk�sz�l�st arra a „barba-tr�kkre” (grandi�zus politikai szemf�nyveszt�sre), ami v�geredm�ny�ben a mai k�ptelen k�z�llapotokhoz vezetett.

A Gr�sz K�roly, volt – „igazi” rendszerv�lt�? – minisztereln�kkel k�sz�tett utols� interj� (Orosz J�zsef volt a riporter, - elhangzott a Kossuth R�di�ban, 1996. janu�r 20-ik�n) megvil�g�tja, hogy az MSZMP tudatosan felk�sz�lt arra, hogy csak sz�nleg adja �t a hatalmat az Ellenz�ki Kerekasztalnak, hogy azonnal vissza is vegye, amint erre k�s�bb lehet�s�ge k�n�lkozik (�gy is lett). Olyan k�dereket „v�lasztottak ki” – a p�holyok k�lf�ldi seg�ts�g�vel – a „rendszerv�lt�s” v�grehajt�s�ra, illetve az �j, kv�zi-demokratikus Magyarorsz�g vezet�s�re, akik: (1) betegek, (2) fogottak, (3) eleve beszervezettek, (4) zsarolhat�k, (5) szabadk�m�vesek, vagyis h�t beavatottak voltak a r�zsadombi paktum titk�ba, miszerint a globalizmus igaz�b�l vil�gkommunizmus (v�.: az egys�ges vil�g�llam elk�pzel�s�vel!), ez�rt nem kell a kommunist�kat v�gleg kiakolb�l�tani a hatalomb�l, hanem meg kell egyezni vel�k. Az MSZMP „falb�l” alakult �t szocialista p�rtt�; val�j�ban sem vezet� k�dereiben, sem vil�gfelfog�s�ban nem t�rt�nt semmi v�ltoz�s, hacsak annyi nem, hogy a kor�bban kollekt�v mag�n-tulajdonukat elkezdt�k felosztani egym�s �s a Nyugat (hitelez�k!) k�z�tt – s ezt a vid�m osztozkod�st, szabadrabl�st nevezt�k el a k�s�bbiekben igen tudom�nyosan az �llami vagyon spont�n �s kamp�nyszer� privatiz�ci�j�nak.

A volt �llamp�rt szalonk�pess� festette-var�zsolta mag�t a Nyugat �s a hazai szavaz� polg�rok el�tt, mellesleg – minden eshet�s�gre k�szen -: �gyn�kei r�v�n k�zvetlen�l be�p�lt az �n. rendszerv�lt� „t�rt�nelmi” �s egy�b polg�ri p�rtok tags�g�ba �s vezet�s�g�be, hogy m�r cs�r�j�ban �tvegye felett�k a politikai ellen�rz�st. Ezt a titkot fejtette fel Gr�sz K�roly, t�bb mint m�sf�l �r�s interj�j�ban. Nem kell t�l nagy fant�zia, hogy elk�pzelj�k: az �j demokr�cia, az �n. negyedik (?) k�zt�rsas�g nagyj�b�l minden v�lasztott vezet�je szabadk�m�ves kellett, hogy legyen, mert a teljes „beavatotts�g” hi�ny�ban nem felelhetett volna meg az �j id�k (New Age), illetve az �j vil�grend (New World Order) k�vetelm�nyeinek. Acz�l Gy�rgy �s k�rei j� el�re gondoskodtak r�la, hogy mire Magyarorsz�g �jra „fel�bredne”, addigra a legrosszabb v�ltozat az �n. nagykoal�ci� lehessen csak. �gy is t�rt�nt. Sem a belbiztons�gi szolg�lat, sem a katonai h�rszerz�s szem�lyi �llom�ny�t nem �rhette a rendszer-v�lt�ssal semmilyen „v�ratlan trauma” – vagy maradtak ott, ahol kor�bban szolg�ltak, vagy kaptak egy nagydarab �llami vagyont �s kapitalist�k lettek, vagy bel�ptek falb�l az MDF-be, de legel�bb valamelyik szabadk�m�ves p�holyba, biztos�tva a gondtalan j�v�t. Mindenesetre t�ny, hogy 20 �v leforg�sa alatt Magyarorsz�gon a szabadk�m�vess�g �jb�l felvir�gzott, �s ma m�r 357 a m�k�d� p�holyok sz�ma. Ha sz�kh�z m�g nincs is – ott a Pesti Vigad�…            

Maguk a szabadk�m�vesek �nmagukr�l, a Szabadk�m�vess�gr�l, azt �ll�tj�k, hogy egyetlen-egyet kiv�ve, igaz�b�l nincsenek is titkaik: egyed�l az a titok, hogy ki szabadk�m�ves. Ez pedig magyarul azt jelenti, hogy nyoma sincsen titkolni, rejtegetni val� aktivit�snak vagy tev�kenys�gnek – „csak” az a titok, hogy az egy�ltal�n nem titkos cselekm�nyeket kik v�gzik-k�vetik el. Ez �rulkod� – f�b�l vaskarika. Ami nem titok �s semmilyen �rdek nem f�z�dik valaminek az eltitkol�s�hoz, akkor mi lehet az, amit m�gsem lehet n�vvel, szem�lyis�ggel, teljes mellsz�less�ggel fel is v�llalni? Ha nem lehet megtudni senkir�l, hogy szabadk�m�ves-e, vagy sem, akkor igaz�b�l az eg�sz mozgalomr�l nem lehet tudni semmit sem. �l� ember m�g nem l�tta senkinek a tags�gi bel�p� nyilatkozat�t, szem�lyesen al��rt szuper-titkos esk�j�t, vagy pl�ne a tagi nyilv�ntart� lapj�t-kartonj�t. Ez k�l�n�sen �ll a jelen idej� szem�lyi adatok titkoss�g�ra – magyar�n: „a legjobb esetben” is csup�n ut�lag, �vtizedekkel k�s�bb tudhatjuk meg valakir�l  a titkot; �l� ember �l� szabadk�m�vesr�l nem tudhatja meg, hogy tag, mint ahogy �llamtitok az (is), hogy valaki katonai h�rszerz�. Ut�bbi a nemzet�llam titka, el�bbi a Vil�g�llam�. Ilyenform�n a t�j�koztat�s �s a k�zv�lem�ny mindig csak az aktu�lis esem�nyek ut�n kullog - nincs a j�v�t meghat�roz�, befoly�sol� szerepe. Mindenki „oblig�n k�v�lre” ker�l, aki nem a Rend tagja. A rendtagok pedig titokban �p�tik a j�v�t.  

Kiv�telt ez al�l a szab�ly al�l csak az k�pez, ha a Rend valakinek enged�lyezi, hogy „felfedje kil�t�t”, �s az illet� – az enged�llyel �lve – nyilv�noss�gra is hozza �nn�n tags�g�t. Ilyenr�l a legritk�bb esetben hallunk; ha m�gis, akkor sohasem politikus, vagy egy�b befoly�sos k�z�leti szem�lyr�l van sz�, hanem a „hit” valamelyik „sz�rke eminenci�s�r�l”, a h�tt�r-int�zm�nyek k�pvisel�j�r�l…

Kik tagok akkor a befoly�sos k�z�leti szem�lyis�gek k�z�l?

Ilyen dikt�lt k�r�lm�nyek k�z�tt: senki �s mindenki. Senkir�l sem �ll�thatunk biztosat – m�gis mindenki „gyan�s”, aki jelent�s befoly�ssal b�r, s hozz� m�g 8-10 funkci�, hat�sk�r egyszem�lyes gyakorl�ja. Mit gondoljunk minderr�l, hogyha – amint bel�ttuk – m�lt, jelen �s j�v� id�folyam�ban kiz�r�lag csakis a M�LT t�nyei „ismerhet�k” meg, s a M�LT is csak a j�v��p�t�k �ltal kozmetik�zott, �t�rt v�ltozatban – hogy minden �t l�tsz�lag-l�that�lag ne is R�m�ba, hanem az egys�ges Vil�g�llamhoz vezessen! -, a jelen s a j�v� adatai pedig szigor�an titkosak? F�lhom�lyban tapogat�dzunk, hogyha m�gis meg akarjuk ismerni az aktu�lis t�nyeket, s a ferd�tetlen igazs�got. Egyetlen fog�dz�nk van ebben az �rny�kvil�gban, ami egyben gondolkod�si �tmutat�. J�zus Krisztus tan�t�sa: „Gy�m�lcs�r�l ismeritek fel a f�t.”

�s m�ris sorolhatjuk: Acz�l, Schultheisz, Antall…

�s az eg�sz hamis rendszerv�lt�s.

5 Nem mehet�nk el sz� n�lk�l a T�NY mellett, hogy l�tezik egy mozgalom, a M�ri�s Papi Mozgalom; s l�tezik egy k�nyv, a K�k K�nyv, amelyek bizony a mai bizonytalan vil�gunk adekv�t, s�t, szakr�lis �rtelemben szint�n meghat�roz� velej�r�i. Ha a j�v�(nk) megismerhetetlen – mert titok! -, akkor �j pr�f�t�kra van sz�ks�g. A mozgalom azoknak a katolikus papoknak a mozgalma, akik a hivatalos egyh�zi-int�zm�nyi „kinyilatkoztat�sok” helyett ink�bb hisznek Sz�z M�ria „mag�nkinyilatkoztat�s”-nak min�s�tett azon intelmeinek, melyeket Don Gobbi aty�nak, a M.P.M. vezet�j�nek mondott – err�l sz�l a K�k K�nyv. Ebben Sz�z M�ria a Jelen�sek K�nyv�nek pr�f�ci�ja alapj�n a V�g�t�letr�l sz�l� intelmeket int�z a b�n�s emberis�ghez; felh�vja a h�v�k �s a papok figyelm�t, hogy a v�gid�k k�zeledt�vel Krisztus f�ellens�ge, az Antikrisztus szelleme m�r a katolikus egyh�zba, R�m�ba, a Vatik�nba is bef�rk�z�tt, �s az ellens�g neve: egyh�zi Szabadk�m�vess�g.

Intelmek a K�k K�nyvb�l:

„A fekete vad�llat, a Szabadk�m�vess�g c�lja alattomos, de sz�v�s harc, hogy a lelkeket elt�r�tse az �tr�l, amelyet az Atya �s a Fi� jel�lt ki, �s a Szentl�lek aj�nd�kai vil�g�tanak meg. Am�g a V�r�s S�rk�ny (a kommunizmus szimb�luma) azon munk�lkodik, hogy az emberis�g ne t�r�dj�k Isten�vel, hogy tagadja meg �t - �s ez�rt terjeszti az ateizmus (istentelens�g) t�ved�s�t -, addig a Szabad-k�m�vess�g c�lja nem az, hogy tagadj�k meg az Istent, hanem, hogy k�romolj�k �t. A Fekete Vad�llat az�rt nyitja ki sz�j�t, hogy k�romolja az Istent, k�romolja a nev�t, az eget �s minden lak�j�t. Legnagyobb k�roml�sa az, hogy megtagadja az egyed�l Istennek kij�r� tiszteletet, hogy azt a teremtm�nyeknek �s a S�t�nnak adja meg. A jelenkorban ez�rt terjednek a Szabadk�m�vess�g romlott tev�kenys�ge nyom�n mindenhol a fekete mis�k, vagyis a S�t�n kultusza. A Szabadk�m�vess�g minden eszk�z�vel arra t�r, hogy megakad�lyozza a lelkek �dv�z�l�s�t, meghi�s�tsa J�zus Krisztus m�v�t, a megv�lt�st. Az �r egykor t�z parancsolatban k�z�lte a t�rv�ny�t, a Szabadk�m�vess�g most t�z szarv�nak a hatalm�val olyan t�rv�nyt terjeszt, amely szemben �ll Isten t�rv�ny�vel. A h�t er�nnyel, az isteni �s sarkalatos er�nyekkel szemben, amelyek az isteni kegyelembe mer�lt �let gy�m�lcsei, a Szabadk�m�vess�g a h�t f� b�nt terjeszti, melyek a megr�gz�tten hal�los b�nben t�lt�tt �let (hamis) gy�m�lcsei. Ki a h�t f� b�n �ldozata lett, fokozatosan r�veszi: hagyjon fel a tisztelettel, ami egyed�l Istennek j�r, �s azt hamis istens�geknek adja, amelyek mind f�b�n�k megtestes�t�i. Ez sz�rny� k�roml�s!            

Ez�rt �ll a Vad�llat minden fej�n egy istenk�roml� n�v. Mindegyik p�holynak az a feladata, hogy m�sfajta istens�get im�dtasson. A Szabadk�m�ves p�holyok feladata, hogy csal�rds�ggal mindenhol r�szedj�k az embereket, hogy vess�k meg Isten szent t�rv�ny�t, helyezkedjenek szembe a t�zparancsolattal, hogy elvonj�k att�l a tisztelett�l �ket, ami egyed�l Istennek j�r, hogy �helyette hamis b�lv�nyokat tiszteljenek - ugyan�gy. Ezeket a b�lv�nyokat egyre t�bb ember magasztalja s im�dja: az �rtelmet, a testet, a p�nzt, a sz�th�z�st, a hatalmat, az er�szakot �s az �lvezetet. �gy jutnak a lelkek s�t�t rabszolgas�g�ba a gonoszs�gnak, a b�nnek; hal�luk ut�n Isten �t�letekor pedig az �r�k t�z tav�ba, a pokolba.”

„Mint �desany�tok, figyelmeztetni k�v�ntalak benneteket a nagy vesz�lyre, mely az Egyh�zat az �rd�gi t�mad�s r�sz�r�l fenyegeti, s amely elpuszt�t�s�ra t�rekszik. Ennek v�grehajt�s�ra emelkedik ki a sz�razf�ldb�l egy m�sik Vad�llat, mely a b�r�ny�hoz hasonl� k�t szarvat visel, s a tengerb�l j�v� fekete vad�llat seg�ts�g�re siet. (A b�r�ny a Szent�r�sban mindig az �ldozat jelk�pe. A K�lv�ri�n J�zus �nmag�t �ldozza fel az emberek �dv�ss�g��rt. � maga lesz a h�sv�tunk, Isten igaz B�r�nya, ki elveszi a vil�g b�neit.) A Vad-�llat k�t, a b�r�ny�hoz hasonl� szarvat visel fej�n. Az �ldozat jel-k�p�hez szorosan kapcsol�dik a paps�g szimb�luma: a k�t szarv. (A f�papok k�t szarvval �kes�tett s�veget hordtak az �sz�vets�g idej�n. Az Egyh�z p�sp�kei k�tszarv� mithr�t viselnek paps�guk teljess�g�nek jel��l.) A p�rduchoz hasonl� vad�llat a Szabadk�-m�vess�get jelk�pezi, - a b�r�nyhoz hasonl� k�tszarv� vad�llat pedig az Egyh�z belsej�be besziv�rgott Szabadk�m�vess�get jelzi, vagyis az egyh�zi Szabadk�m�vess�get, amely f�k�nt a f�paps�g k�z�tt terjedt el.

Amikor Fatim�ban megj�vend�ltem nektek, hogy a S�t�n behatol az Egyh�zba, azt adtam tudtotokra, hogy a Szabadk�m�vess�g besziv�rog az Egyh�z belsej�be. Aminthogy a Szabadk�m�vess�g sz�nd�ka veszt�kbe vinni a lelkeket, r� is besz�lve �ket a hamis istens�g kultusz�ra, �gy az egyh�zi Szabadk�m�vess�g igazi c�lja Krisztus �s Egyh�z�nak t�nkret�tele, - �j b�lv�nyt, vagyis hamis Krisztust �s hamis Egyh�zat alkotva. Ez�rt t�rekszik az egyh�zi Szabadk�m�vess�g elhom�lyos�tani J�zus isteni Szav�t (J�zus: a megtestes�lt Ige) ‘term�szetes’ �sszel is �rthet� magyar�zatokkal; megk�s�rli, hogy �rthet�bb�, elfogadhat�bb� tegye, �gy megfossza minden term�szetfeletti tartalm�t�l. �gy terjednek el a t�ved�sek a Katolikus Egyh�z minden ter�let�n. Emiatt sokan elt�volodnak az igaz hitt�l, beteljes�tve a j�vend�l�st, amelyet Fatim�ban adtam nektek: elj�n az id�, amikor sokan elvesz�tik az igaz hitet. Az egyh�zi Szabadk�m�vess�g bizony csal�rd �s �rd�gi m�don azon mesterkedik, hogy mindenkit a hit elhagy�s�ra vigyen. 

Az egyh�zi Szabadk�m�vess�g c�lja igazolni a b�nt, hogy azt ne �gy mutass�k be, mint valami rosszat, hanem mint �rt�ket �s j�t. Ez�rt tan�csolj�k az embereknek, k�vess�k el a b�nt csak �gy, mint term�szetes ig�nyeik kiel�g�t�s�nek egy m�dj�t. Gy�ker�ben puszt�tj�k ki mindazt, amib�l m�g b�nb�nat fakadhatna, �s azt mondj�k, nem kell t�bb� meggy�nni azt. Ennek az �tkozott r�k-betegs�gnek a veszedelmes gy�m�lcse m�r az eg�sz Egyh�zban el-terjedt, �s azt eredm�nyezte, hogy a gy�n�s mindenhol cs�kkent. R�veszik a lelkeket, hogy �ljenek b�nben, visszautas�tva az �letet, amelyet J�zus hozott el nek�nk. Miut�n a b�r�nyhoz hasonl� k�t-szarv� vad�llat t�nkretette a t�rt�nelmi Krisztust, arra t�rekszik, hogy a misztikus (titokzatos) Krisztust, az Egyh�zat is lerombolja.