Czike L�szl�

              A r�maikori f�t�r romjai

Amikor az id�n ny�ron – hetenk�nt k�tszer-h�romszor – biciklivel meg-meg�lltunk a v�ros f�ter�n, ott, ahol a modern napsz�mosok t�rk�lnak, hogy egyre �jabb r�maikori romokat „fedezzenek fel”; nos, egyre m�lyebben elgondolkoztam: van-e valamif�le el�remu­ta­t� fejl�d�s, „t�rsadalmi halad�s” a mi kis Magyarorsz�gunkban? Mert hogy a nagyvil�gban nincs, att�l m�g min�lunk lehetne.

Mintha csak a Phare-program, meg a Vil�gbank k�d�s rendel­te­t�­s�, �s m�g k�d�sebb felhaszn�l�s� illetve hat�konys�g� p�nzeib�l �p�lt-�p�l� k�zm�h�l�zatok �p�tkez�seit, munk�latait n�zn�m: az em­­ber fia k�ls� szeml�l�k�nt nem l�tja c�lszer� tev�kenys�g, ne­t�n �tfog�, perspektivikus el�rel�t�s, takar�koss�g vagy egy�b ra­cionalit�s nyomait sem. Mondom, hasonl� a szitu�ci� itt is, ott is.

A semmi k�sz�l itt l�zas iramban, mint a Luca sz�ke – mintha az len­ne a legf�bb c�l, hogy min�l tov�bb tartson, hogy a v�g�n min�l nagyobb �sszeget lehessen r�sz- vagy v�gsz�ml�zni. Kih�nyj�k az anyaf�ldet, majd m�snap „meggondolj�k magukat”; - nesze neked te r�maikori fal, d�ntsd el magad, hogy f�ld alatt, vagy f�ld felett „jobb” neked. Mondom, „fejl�d�snek”, valamif�le kibontakoz�snak a leghalv�nyabb nyoma sincsen: �vek �ta v�rnak valami enged�ly­re, ami tal�n soha nem j�n meg, - de addig is h�nyni kell a f�ldet oda-vissza, hogy n�j�n a teljes�tm�ny. Min�lunk, a tajg�n, a civili­z�­ci� legsz�l�n - ahol m�r �vek �ta a pipacs helyett is csak a par­lagf� vir�gzik, hossz�-t�m�tt csom�kban, mintha t�rv�ny meg �n­kor­m�nyzat nem is lenne – legal�bb „kitettek ma­guk�rt” az okta­lan �p�t�k: a phare-p�nzb�l m�g a mag�nyos l�is­t�ll�t – vagy in­k�bb t�li-ny�ri szalmat�rol� lenne? – is k�rbeoszlo­pozt�k sz�les­s�­v� t�vk�zl�si (internet) h�l�zattal, nehogy m�r a l�, a k�bor ku­ty�k, meg a hajl�k­talan-szakadtruh�sok kimaradjanak abb�l az inform�ci�-�z�nb�l, amelyet a Korm�ny meg az EU j�volt�b�l fel is haszn�lhatn�nak, ha tudn�nak (hol) internetezni. Az�rt itt sem olyan r�zs�s a helyzet, mert az „�p�tsd a g�zvezet�ket, gyarap�tsd a g�zszolg�ltat� t�k�j�t a magad p�nz�b�l” mozgalom keret�ben 4 �ve t�rdig j�runk a s�rban-latyakban, hisz’ az �rkokat kedden be­temetik, cs�t�rt�k�n meg �jra ki�ss�k; - h�tha arra j�n valaki a s�­­t�tben, oszt’ ess�k bel� a szerencs�tlen, hogy t�rje kezit-nyak�t-l�b�t legottan. Az elm�lt h�napban az egyik kuty�m nem b�rta to­v�bb az �ktelen szilveszteri durrogtat�st -– �mb�r a frissen hozott t�rv�ny megtiltotta, a helyi bety�roknak m�gsem sz�ltak -, s noha el�rel�t�an folyamatosan, de m�dj�val sevenalt adagoltam neki: a ker�t�sen kif�rva mag�t, vil�gg� sz�k�tt. J� 8 nap m�lva tal�ltam r�, b�r �tlen-szomjan, m�gis igen j� �ltal�nos �llapotban az �ppen a szomsz�d dombr�l levezet�, nyitva-felejtett g�zvezet�k-�rok­ban, ahonnan az �lemben vittem haza. Nos: l�ttek �m itt az �jjel rende­sen, ak�rcsak az oroszok 1956 november�ben Budapestet. Hab�r l�gvonalban �gy kb.150-200 m�terre lehet�nk a pet�rd�z� vil�g­�l­lami k�rzeti meg­­b�zott stra­t�giai magaslatnak kijel�lt dombj�t�l – ugye, ez kurva j�l hangzik? -, igen, att�l, ahol a kuty�m 8 napon bel�l gy�gyul� epilepszi�s roham�t t�lt�tte: m�gis, a boldog �j �v el­s� d�lel�ttj�n 7 darab pet�rda-maradv�nyt szedtem �ssze a kert legk�l�nb�z�bb rejtett zugaib�l, �kes bizony�t�k�ul annak, hogy a vil�gb�ke az�rt minden expressz-gyorsas�g� t�rsadalmi halad�s dac�ra – m�g od�bb van.

Eln�z�st k�rek kedves olvas�imt�l, de az el�bb n�h�ny percre f�l­be kellett szak�tanom a gondolatmenetemet, mivel megint felh�vott a Flet�, hogy grandi�zus, t�vlatos aut�p�lya-�p�t� terveir�l a ma­ga k�zvetlen, k�retlen m�dj�n-st�lus�ban, szem�lyesen engem is t�­j�koztasson. Abban rem�nykedve, hogy kapcsolatunk a mo­dern kor k�vetel­m�­nyeinek megfelel�en „kv�zi titkosszolg�latilag” – a csa­l­�d politikai �s szoci�lis hangulat�t mintegy ekk�nt felm�rend� – interakt�v; nem v�rtam meg, m�g egy-egy magvas �s el�remutat� k�rmondat�t befejezi, hanem azonnal, „cs�p�b�l” r�mondtam v�­lasz­k�nt a ma­gam v�lem�ny�t, el�seg�tve ezzel a liber�lis demok­r�cia fejl�d�s�t. K�rem, ne higgy�k, hogy valami „tur�ni �tokkal” v�laszoltam volna felvet�seire, dehogyis! Ilyeneket mondtam neki: „Gratul�lok, Flet�, csak �gy tov�bb, el�re, m�r most sokkal jobb vagy, mint a Viksi!” Nem, nem bolondultam meg. Csup�n a k�zvetett megold�sok h�vek�nt, mandinerrel igyekeztem kezelni az el�tt�nk tornyosul� probl�m�t. Mint tudjuk: a politikai veres�g oka – a m�­­sik oldalon is az (volt) lehet – az �nhitts�g. Hogyha el­b�zz�k magukat, hallv�n, hogy elismer�leg nyilatkozom – ta­l�n k�nnyebben megbuknak… Egy�bk�nt szerintem rajta lehe­tek valamilyen „aj�nlott meggy�zend� v�lem�nyform�l�k lis­t�j�n”, mert a Flet� imm�r negyedszer h�vott fel, mindig �jabb prog­ram-vari�ci�kkal bolygatva fel a csal�di nyugalmunkat.

Hogyha ez nem zaklat�s, kutya legyek, ha tudom, hogy mi…

T�ved�s ne es­s�k, kor�ntsem vagyok �n r�szrehajl�; egyszer, m�g nagyon r�gen a Viksi is felh�vott valami kamp�nyszer� meggy�z�si k�s�r­­lettel – nos, ar­r�l­ ugyanez volt a v�lem�nyem, b�r ha j�l em­l�kszem, � nem annyira ver­b�­lis t�pus: sz�vesebben �rogatott.

A telefon el�tt teh�t ott tartottam, hogy csak �llunk a padnak t�­masztott biciklink korm�ny�t fogva – az �js�g�rushoz j�tt�nk, a Nemzet�r�rt; l�ssuk, csak: benne vagyok-e? -, �s b�muljuk a m�r �vek �ta ki�­sott monument�lis r�maikori g�dr�t, melybe, ha m�sk�pp nem, k�pletesen lassan a sov�nyod� orsz�g is bele­f�r. A munk�sok �snak is meg nem is, betemetnek is, meg nem is – n�h�ny l�p�sre t�l�nk a p�sp�k �r magyar�zza az osztr�k turis­t�knak, hogy mi az, ami itt eur�pai �ni�s p�nzb�l, a „sikeres” p�ly�zat dac�ra tal�n (h�l’Istennek) soha nem fog meg�p�l­ni. A munkavezet�kkel nap, mint nap tan�cstalanul besz�lget� is­meretlen identit�s� puncion�riusok szeml�tom�st nem tudj�k el­d�nteni, hogy a m�lt, vagy a f�nyes j�v� az, ami az aktu�lis napiparancs szerint fontosabb a jelenn�l. Tisztogatj�k, lust�n simogatj�k az el�bukkan� �jabb �s �jabb r�maikori falr�sz­le­te­ket �s kamr�kat, amelyek a mai patr�ciusok sz�m�ra b�rmilyen tev�kenys�gre teljesen alkalmatlanok. Ak�rmi volt is r�gen a most el�bukkan� „�p�tm�ny” – sem p�nzt�rszob�nak, sem banknak, se g�z­f�rd�nek, vagy szaun�nak, szol�riumnak, de m�g aut�szalon­nak vagy r�mai t�v�st�di�nak, p�rtk�zpontnak sincs semmi nyo­ma, �gy a legc�lszer�bb lenne felt�n�s n�lk�l, mondjuk halloween �j­szak�j�n visszatemetni az eg�szet, mintsem idegenforgalmi l�t­v�­­­nyoss�gk�nt (n�met�l: sehensw�rdigkeit, maholnap denkmal) ker�lgetni esetleg m�g egy politikai cikluson �t.

Furcsa gondolatok jutottak az eszembe.

Mi�rt nem ezzel a k�ptelen f�t�ri helyzettel – hiszen 2-3 �ve m�r a nor­m�lissal ellent�tes ir�nyban sem tud k�zlekedni se a helyi, se az �tmen� forgalom - foglalkozik p�ld�ul az �jb�l fel�llt k�rnye­zet­v�delmi t�rsas�g, miut�n annyi keserves �s sz�gyenteljes �v ut�n v�gre siker�lt lev�ltani (?!), ha nem is az �zvegy fi�t, de leg­al�bb a 129 t�v�s liber�lis kir�g�s��rt felel�s szem�ly b�tyj�t. H�t nem sokkal fontosabb lenne, hogy v�gre eur�pai kisv�ros k�p�t ny�jt­sa, lega­l�bb a v�roska barokk f�tere? Ha m�r egyszer sikeres volt a p�­ly�­zata? Mi�rt kell, kellett �vekig hi�ba hadakozni a Cement­m� ellen, ha egyszer ut�lag �gyis kider�lt, hogy nemcsak a hat�s­tanulm�ny volt kamu, hanem a vesz�lyes hullad�k �get�se elleni k�rnyezetv�d� kamp�ny is? N�h�nyan tanulm�ny�ton j�rtak, n�­lunk alig 8-10-szer gazdagabb �s 20-30-szor tiszt�bb �ni�s or­sz�­gokban, m�g sz�zak-ezrek betegedtek meg fels� �s als� l�g�ti be­teg­s�gekben – a l�nyeg, hogy az eg�szs�g�gyi statisztik�k titkosak - csak, hogy az �sszefon�dott �ni�s-multinacion�lis, politikai, t�k�s �s belf�ldi orsz�gos �s helyi lobbyk m�g gyor­sabban gazdagod­hassanak, ak�r a lakoss�g megbeteged�se, k�rosod�sa �r�n is. A Greenpeace el�rel�t�bb volt, �k eleve fel sem vett�k a program­juk­ba „a Cementm�-projektet”; nan�, hogy bennfentes inf�juk volt: l�­nyegesen sikeresebb lehet, t�bb politikai profitot hoz­hat a zen­g�i NATO-radar�llom�s �p�t�se elleni tiltakoz�s, no meg egy�bk�nt is – h�­ziny�lra (gyeng�bbek kedv��rt: a mi �zvegy kuty�nk k�lyk�re) nem l�­v�nk. Sz�val: mi �rtelme volt egy olyan gazdas�gi-politikai g�­lem, egy �sszeur�pai �rdek�-�rdekelts�g� monstrum k�rnyezet­szen­nyez�se ellen demonstr�ci�kat, gy�l�seket, polg�ri tiltakoz�st szervezni, amely egyr�szt a f�l vil�got ell�tja cementtel – �p�teni min­den�tt kell, de a leveg�t szennyezni csak Magyarorsz�gon sza­bad, ahol p�nz�rt mindent el lehet int�zni -, m�sr�szt, amelynek a gazdas�gi tev�kenys�g�b�l az eg�sz �nkorm�nyzat �s – k�zvet­le­n�l vagy k�zvetve - a f�l lakoss�g �l, m�k�dik? B�r e tekintetben a f�nyess�ges �ni� jobb keze sem tudja, mit csin�l a balk�z. Ugye ismeretes, hogy az �ni�s ad�jogszab�lyok tiltj�k a helyi ipar�z�si ad� fenntart�s�t, m�rpedig a v�ros l�nyeg�ben a Cementm� �ltal befizetett ipar�z�si ad�b�l (80 %!) m�k�dik. Legal�bbis eddig…

�sszefon�d�s �s lobbyk.

Multinacion�lisok �s hazaiak.

P�nz �s ha­talom. Minden�tt amerre a szem ell�t: rombol�s �s g�t­l�stalan k�rnyezetszennyez�s – a magasabb profitr�ta �rdek�ben.

�nfeledt osztozkod�s – 4 �vig 70:30, azut�n 30:70 %-ar�nyban - a profiton �s az orsz�gon. Vagy legv�gs� esetben a nagykoal�ci�.

Csod�lom is D�vid Ibolya mer�szs�g�t, hogy most m�r legal�bb 1 �ve folyamatosan a 70 – 30-ra, most pedig m�r effekt�ve a nagyko­al�ci� fokoz�d� vesz�ly�re figyelmeztet. No nem, mintha szem�ly szerint neki, vagy a p�rtj�nak sz�lna a csod�latom, hanem �ppen ellenkez�leg. Hogy lehet valakinek b�tors�ga ahhoz, hogy miut�n meggy�jtotta a t�zet, j�val k�s�bb, mintegy a veszett fejsze nyel�nek markol�s��rt �csing�zva – elkezdjen t�zolt�k ut�n kiab�lni?

H�t nem �pp az MDF volt-e az a hamis, �gyn�k�k �ltal meg­ha­mis�tott �l-rendszerv�lt� p�rt, amely – miut�n megnyerte az 1990. �vi parlamenti v�laszt�sokat -, azonnal titkos pak­tumot k�t�tt az SZDSZ-szel? Most pedig suttyomban pont az MSZP-vel pr�b�l v�laszt�si el�sz�vets�get k�tni, annak �r­de­k�ben, hogy az MDF tov�bb­ra is az a politikai farok ma­rad­hasson, mely m�r 15-(20) �ve – t�rt�neti folyamat�ban Acz�l­lal kezd­ve, An­tallon �s Hornon �t, eg�szen Gyurcs�ny Fle­t�­ig – cs�­v�l­ja, mint „kuty�kat”, az �sszes par­la­menti p�r­tot?  T�n azt hiszi D�vid Ibolya, hogy sokkal nagyobb b�szke­s�g­re ad okot az antalli �r�ks�g let�tem�nyes�nek lenni, mint mond­juk a k�d�ri �r�ks�g�nek?!

K�d�r J�nos az ’56-os forradalom sz�gyenteljes eltipr�sa ut�n leg­al�bb t�bb �vtizedes biztons�got, nyugalmat �s viszonylagos j�l�­tet hozott az orsz�g lakoss�g�nak. K�d�r csak az ellens�geit tette t�nkre, az MDF k�zvetlen�l �s k�zvetve – roml�st hozott az eg�sz orsz�gra. �s most �pp be akarja z�rni a b�v�s vargabet�t, amit az orsz�ggal 15 �ve j�rat a feket�re vakolt erd� s�r� s�t�tj�ben: koa­­l�­­ci�ra akar l�pni jobb h�j�n az MSZP-vel, azzal az MSZP-vel, amely „ellen” eredetileg-�ll�t�lag az eg�sz rendszerv�lt�s le­zajlott. Ez a legf�bb bizony�t�k arra, hogy az MDF-et m�r a meg­ala­­kul�s�t�l �thatotta a paktumos szellemis�g, a be�p�tett MSZP­�gyn�k�k aknamunk�ja, hiszen a hatalmat csak ideiglenesen ad­t�k �t az �ltaluk m�g idej�ben l�trehozott, �s uralt ellenz�knek.

Vagy az MSZP-t �s az MDF-et egy k�z�s, „harmadik �s” ir�ny�tja…

Az az igazs�g, hogy az MDF 1990-ben el�rulta a rendszerv�lt�st.

Az az igazs�g: ha nincs ez az eredeti �rul�s, tal�n nem k�vet­kezik be a t�bbi sem. S m�g erre b�szke valaki, mint antalli �r�ks�gre?

Az az igazs�g, hogy az eredeti �rul�s �ta Magyarorsz�g politikai k�ny­szerp�ly�n mozog: csak id� k�rd�se, hogy mikor j�n l�tre az a sokat, egyre t�bbet emlegetett nagykoal�ci�.

Az az igazs�g, hogy erre �n m�r �vek �ta figyelmeztetek - t�bbek k�­z�tt a Nemzet�r has�bjain is �rtam a t�m�r�l a k�zelm�ltban n�h�ny cikket -, teh�t mindezt el�re lehetett l�tni.

Nem is az a legnagyobb baj, hogyha a nagykoal�ci�t t�nylegesen is megk�tik, hanem egyr�szt az, hogy mindez az MSZP vezet�­s�vel fog megt�rt�nni, �s akkor nemcsak hogy visszat�r, de �r�kre be is betonoz�dik a mostani, sz�ls�s�gesen vadkapi­ta­lista kommunizmus. M�sr�szt az, hogy mik�zben ez a - mint a majom a k�sz�r�k�v�n cs�cs�l�, a saj�t dics�s�g�ben a t�k�r el�tt mag�t p�va­k�nt illeget�, tetszelg�, doll�rral el�nevelt - politikai elit tett egy �nc�l� tiszteletk�rt a rendszerv�lt�snak elkeresztelt totem­�llat, vagy pontosabban pog�ny b�lv�ny el�tt, addig az orsz�got kira­bolt�k, elad�s�tott�k – az �sszes�tett ad�ss�gunk imm�ron 140 milli�rd USA-doll�r! -, �s rem�ny�nk sem maradt a bajokb�l val� ki­l�bal�sra, m�g az esetleges nagykoal�ci� �r�n sem…

Noha j�l j�nne m�r az orsz�gnak a b�ke, a b�k�s �p�t�s nyugodt, gyarapod� korszaka – semmik�ppen nem olyan �ron, hogy a b�ke felt�teleit a m�r teljesen liber�liss� v�lt kommunist�k dikt�l­j�k, �s n�mi v�gkiel�g�l�s rem�ny�ben „a teljes jobboldal” visszaomol­jon sz�­­l�anyja, a reform-kommunista �lnemzeti Grand-Orient ke­bel�re. Orb�n – Acz�l ut�dainak a kebel�re. Sz�rny� r�gondolni…

Sz�val: D�vid Iboly�nak t�n nem is az f�j, hogy esetleg nagyko­al�­ci� lesz, hisz’ Antall J�zsef – nyugodj�k b�k�ben – pontosan tudta ezt el�re: minden �gy volt el�re (mesterterv = szponzor�lt „link”, ez a mes­terterv pedig az antalli �r�ks�g szerves r�sze!) kitervelve Bil­der­bergben; hanem az, hogy egyr�szt nem � lehet a nagykoal�ci� n�szasszonya, m�sr�szt esetleg meg sem h�vj�k a menyegz�re.

B�r ilyen sz�rny�s�g, szerintem - nem t�rt�nhet.

Legfeljebb – mint ahogy a Fidesznek is van kereszt�ny tagozata - az MSZP-nek lesz egy nemzeti szekci�ja, D�vid Ibolya vezet�s�vel.

�s akkor �jra egyp�rt-rendszer lesz, csak j�l�t �s rem�ny n�lk�l.

V�c, 2006. janu�r 14.

                                                      Czike L�szl�