Czike L�szl�

     A magyarorsz�gi szabadk�m�vess�g

Adva van egy t�rt�nelmi keret, amelyb�l a „mai” t�rt�nelem v�za, kont�rjai – mint �sforr�sb�l a b�v�patak – erednek, fakadnak. A t�rt�nelem a kijel�lt keretek k�z�tt �nmag�t ism�tli, mik�zben mi azt hissz�k: gener�lisan �jraalkotjuk a j�v�t. A t�rt�nelem kicsit olyan, mint a digit�lis igen-nem v�lasztott �tvonala; egyr�szt neh�z, vagy majdnem lehetetlen r�la let�rni, m�sr�szt, ha meg is van a j�rt �t elhagy�s�hoz sz�ks�ges d�nt�s, elsz�n�s �s energia, akkor is csak �gy lehet m�sik �tvonalat v�lasztani, ha miel�bb visszat�r�nk a v�lasz�thoz, a kereszt�thoz – ahol a d�nt�s, az �tvonal el�gazott. Igaz �t �s t�v�t k�z�tt nincs r�vid �tj�r�s…

A j�v� teh�t – �gy, vagy �gy – abb�l a m�ltb�l �p�l, amelyet m�r bej�rtunk. Mert a m�lt megv�ltoztathatatlan, a j�v� determin�lt.

Ma is az folyik, ami �vsz�zadok �ta, csak mindig „m�sk�ppen” – b�r az eszk�z�k �s a m�dszerek mindig, most is ugyanazok. Mi lehet az okkult, a val�s, vagy esetleg az okkult-val�s oka vagy magyar�zata annak, hogy az emberis�g k�ptelen let�rni err�l az �tr�l, err�l az �rd�gi k�rben egyhelyben-j�r�sr�l? Egy id� �ta – hatezer, de lehet, hogy t�zezer �ve – ugyanazon az �ton j�runk, �s mintha sehogyan sem akarn�nk, m�g kev�sb� tudn�nk let�rni r�la. �gy t�nik: ez az �t m�lyen a m�ltunkban gy�kerezik; az emberis�g valamilyen rejt�lyes genetikus okb�l, mintha arra „rendeltetett-k�rhoztatott” volna, hogy t�le ide­gen, pog�ny-materialista, b�lv�ny­im�d� szellemnek h�doljon.

Pedig J�zus az�rt j�tt el k�tezer �ve, hogy ett�l megszabad�tson…

A Szabadk�m�vess�g titkos t�rsulat �s vil�gsz�vets�g, mely a vil�g sok orsz�g�nak – tal�n a vil�g minden orsz�g�nak – vezet� poz�ci�iban ott tudja az embereit. Mivel a t�rsas�g az igazi c�ljait, eszk�zeit �s alkalmazott m�dszereit tekintve alapvet�en titkos, �gy sokf�le v�lem�ny alakult ki r�la: az �tlagos m�velts�g� ember v�lem�nye a szabadk�m�vess�g c�ljair�l, titkos m�k�d�s�r�l igen sz�les sk�l�n – a vele val� azonosul�s rejtett vagy ny�ltan fel­v�llalt v�gy�t�l, eg�szen a teljes elutas�t�sig – terjed, mozog.

1 A Szabadk�m�vess�g eredet�re vonatkoz�an is sz�mos te�ria keletkezett, amely „elterel� sziszt�ma” ugyancsak a titkoss�got, a val�di esem�nyek elmisztifik�l�s�t szolg�lta. Az egyik ilyen „szak- v�lem�ny” szerint a Szabadk�m�vess�g a k�z�pkori Templomos Lovagrendet  tartja �s�nek. A Templomos Lovagrendet 1119-ben alap�tott�k; - Clairvauxi Szent Bern�t, a ciszterci szerzetesrend alap�t�ja �s vezet�je k�zrem�k�d�s�vel �s effekt�v t�mogat�s�val. Hivatalosan azzal az els�dleges c�llal, hogy – legal�bbis logisztikai �rtelemben – a jeruzs�lemi utakat biztos�ts�k a keresztes seregek szentf�ldi hadm�veleteihez. A templomosok azonban sok kutat� szerint titkos k�ldet�ssel is rendelkeztek, mi t�bb, ink�bb ennek megold�s�val, teljes�t�s�vel foglalkoztak behat�bban: a katolikus egyh�z megb�z�s�b�l �t kellett kutatniuk az egykori jeruzs�lemi Salamon templom romjait, hogy ott megtal�lj�k a „Szent Gr�lt”, ami valamilyen szimbolikus, szakr�lis t�rgy (�rtsd pl.: a kehely, amelyben �ll�t�lag J�zus Krisztus v�r�t fogta fel Arimateai J�zsef, J�zus egyik tan�tv�nya) volt. Esetleg szakr�lis iratok, amelyek perd�nt�ek lehettek J�zus val�di sz�rmaz�sa, �lete �s v�rvonala szempontj�b�l. T�ny, hogy a templomosok az eredetileg deklar�lt feladataikat hamarosan �tadt�k �jonnan alakult lovagrendeknek: a „Szent S�r �rz�i” lovagok a Szent S�r felt�telezett sz�nhely�t, az „Ispot�lyosok” a sebes�lt-sz�ll�t�st �s a k�rh�zi feladatokat l�tt�k el, illetve biztos�tott�k, - m�g a logisztikai �tvonalak �rz�s�t a mai „Johannit�k” el�dei, a „Jeruzs�lemi Szent J�nos Katonai Lovag-rendje” lovagjai vett�k �t. Ezek ut�n a templomosok m�r minden energi�jukat a titkos dokumentumok megkeres�s�re ford�thatt�k.

A m�sik felfog�s szerint az eur�pai k�m�ves c�hek, s az �p�t�szeti mesterfog�sokat �s titkokat �rz� k�farag� m�helyek is lehettek a mai Szabadk�m�vesek �sei, mivel ezeknek szervezet�t, jelv�nyeit, �s patr�nusuknak, Keresztel� J�nosnak a tisztelet�t �s �nnep�t �tvette a mai szabadk�m�ves mozgalom. Itt csak visszautaln�k a szabadk�m�ves jelk�prendszer „kereszty�n megszem�lyes�t�j�re”, Keresztel� Szent J�nosra. A templomos-szabadk�m�ves t�rt�net-felfog�s (narrat�va) szerint J�zus Krisztus ugyan nagy tan�t� – v�. „messiah” – volt, s�t mi t�bb, az essz�nus korai kereszt�ny szekta beavatott f�papja a Melkizedek rendje szerint, �mde sz�rmaz�s�ra n�zve �ppolyan ember volt, mint b�rki m�s, vagyis nem volt Isten Fia. A johannita eretneks�g l�nyege �ppen az, hogy a t�rt�nelem-felfog�suk szerint nem J�zus Krisztus volt az igazi Messi�s, ha-nem Keresztel� Szent J�nos.

M�sok a Szabadk�m�vess�get az 1300-as �vek m�sodik fel�ben alakult „R�zsakeresztesek Titkos T�rsas�g�”-b�l eredeztetik, mely vil�gmegv�lt� eszm�ket hirdetett �s okkultizmussal, meg arany-csin�l�ssal foglalkozott. Angli�ban a m�r titokban m�k�d� okkult vall�si t�rsas�gokat: manicheusokat, huszit�kat, kabbalist�kat, alch�mist�kat, stb. a londoni Ashmole Ill�s (1617-1692) fogta v�g�l is egybe a k�m�ves c�hekkel, s alkotta meg a Szabadk�m�vesek szervezet�t, titokzatoss�g�t, jelk�prendszer�t.

2  A Szabadk�m�vess�g – Anglia ut�n – gyorsan elterjedt Eur�­p�­ban is; f�k�nt a f�urak, vezet� politikusok �s �rtelmis�giek k�z�tt.  Az eur�pai �rtelmis�g a mai somm�s „�rul�” min�s�t�s�t els�­sor­ban a szabadk�m�ves (mi t�bb: illumin�tus) fert�z�tts�g�nek „k�­sz�n­heti”, ugyanis az Isten, haza, csal�d h�roms�gban kifeje­z�d� klasszikus konzervat�v �rt�kek - a mindenhat�ba, a meg­v�lt�ba, a nemzet�llamba �s a csal�di �letm�dba vetett hit – el­�­rul�sa ut�n el�rulta (v�.: neokonzervativizmus) a k�z­t�rsas�g, a demokr�cia �s a „szabads�g, egyenl�s�g, test­v�­ris�g” m�lt sz�­zadi „felvil�gosult-szabadk�m�ves” eszm�j�t is. Miut�n csatla­ko­zott, s�t, mindenest�l al�rendelte mag�t �s ak­ti­vit�s�t a p�nz­m�gn�sok, a bank�r-elit aranyborj�im�d� ha­talm�nak, mely – az Illumin�tusok testv�ris�g�t alap�t� Adam Weishaupt tervei alapj�n – az egys�ges vil�g�llam l�trehoz�s�n munk�lkodik; el�­rul­ta a szoci�ldemokr�ci�t is, amely egykor eredetileg a j�­l�ti �l­la­mot, mint t�rsadalmi �lmai netov�bbj�t, t�zte a z�szlaj�ra…

A Szabadk�m�vesek az 1700-as �vek k�zep�re Eur�pa csaknem minden orsz�g�ban p�holyokat alap�tottak. Nagyj�b�l h�romf�le rendszerben m�k�dnek: az angol, a francia �s sv�d rendszerben. Az angol �s a sv�d rendszer spekulat�v term�szet�, �s valamif�le vall�sos sz�nezetet is f�lmutat; a francia szabadk�m�ves rend-szer azonban radik�lisan tagadja Isten �s a halhatatlan em­beri l�lek l�tez�s�t, azon k�v�l ny�ltan politikai szerepet is v�llal – v�.: „f�bi�nus szabadk�m�vess�g” -: a katolicizmusnak �s a kir�ly­s�g int�zm�ny�nek az elt�rl�s�t. Az 1789-es fran­cia for­rada­lom vezet� egy�nis�gei – v�.: a jakobinusok - mind a Szabadk�­m�­vesek t�bor�b�l ker�ltek ki. Az angol sziszt�m�val szemben az eu­r�pai kontinensen a p�rizsi „Grand Oriens”, a Nagy Kelet j�tssza a f� szerepet.

Term�szetes, hogy az alapvet� c�lok megval�s�t�s�ban a k�l�nb�­z� rend­szerek egym�ssal hat�konyan egy�ttm�k�dnek, ami nem z�rja ki, hogy id�nk�nt, s j�l behat�rolhat� f�ldrajzi-politikai ter�­leten a k�l�nb�z� p�holyok befoly�si �vezet�ben ne keletkezz�k „�t­fed�s”, ami „territ�ri�lis villong�sokhoz”, esetleg lok�lis belhar­cok­hoz is vezethet a vil�gm�retekben azonos �rdek� Testv�ris�gen bel�l. Azt�n j�n a fels�bb hatalom utas�t�sa, s a visz�ly elsimul…

­  

A Grand Orient vezet� szerepet j�tszott a ’48-as eur�pai forra­dal­makban, melyeket d�nt� s�llyal e p�holyok szerveztek, robban­tot­tak ki. Mint ismeretes, Grand Orient tagok voltak a magyarorsz�gi Martinovics-�sszeesk�v�s r�sztvev�i, de a ’48-as forradalom m�r­ci­­u­si ifjainak, s�t, a szabads�gharc vezet�inek, t�bornoki kar�nak t�bbs�ge (Kos­suth, Klapka, Bem, stb.) is. A Grand Orient alap­ve­t�en politikai �s forradalmi p�holy. Jelent�s szerepet kapott Ma­gyarorsz�gon is nagyj�b�l mindegyik fontosabb politikai v�ltoz�s­ban; - az ’56-os forradalomban (v�.: „Pet�fi K�r”) �pp�gy, mint az 1989-es politikai „rendszerv�lt�s”-ban. A magyar szabadk�m�ves hagyom�nyok alapvet�en a francia Grand Orienthez k�t�dnek; az Angol Nagyp�holy, �s f�leg az Illumin�tusok befoly�s�nak megn�­veked�se, mi t�bb „hatalom-�tv�tele” m�r a globaliz�ci�s folyama­tok er�s�d�s�vel ar�nyosan, nagyj�b�l 1950-t�l alakult ki, illetve k�vetkezett be.           

3 A Szabadk�m�vess�g alapvet�en f� c�lja: az eg�sz emberis�g ateista �talak�t�sa – t�rsadalmi, politikai �s m�vel�d�si (�rtsd: kultur�lis) s�kon egyar�nt. A vall�soss�g k�ls�dleges l�tszat�val, l�tszata kelt�s�vel, j�t�konykod�, �n. „civil �s hum�n” szervezetek (mint p�ld�ul: Rotary Club, Lions Club, karitat�v seg�lyez�, „z�ld” k�rnyezetv�d�, m�vel�d�si �s kultur�lis t�rsas�gok, stb. – szak-�rt�k szerint a V�r�skereszt �s a Greenpeace is szabadk�m�ves befoly�s alatt t�nykedik) alap�t�s�nak, m�k�dtet�s�nek �s a h�res „tolerancia-elv” �gyes alkalmaz�s�nak, s�t, a nemzetk�zi szoci�lis probl�m�k nagyvonal� anyagi t�mogat�s�nak �r�gy�n szerzi �s ver­buv�lja tagjait, az egyszer� �s m�velt r�tegekb�l egyar�nt.

A vil�ghatalmi piramis cs�csa az Illumin�tusok Rendje.  

Myron Fagan �rja:

„Az Illumin�tusok (el�g, ha be�rod a Google-keres�be: Illuminati; m�ris t�bb ezer c�msz�, f�nyk�p, k�nyvbor�t� �s tud�s tanulm�ny k�z�tt v�logathatsz, hogy „megismerkedhess” Vel�k – Cz. L.) elit f�rfiak, akik a cs�cson �llnak, �s ellen�rz�s�k alatt tartj�k a nemzetk�zi bank�rokat, hogy gonosz sz�nd�kkal kontroll�lj�k az eg�sz vil�got. Az �gyn�keiket nevelik, oktatj�k, kik�pzik, hogy elfoglalhass�k a hely�ket, hogy be�p�ljenek a sz�nfalak m�g�tt a korm�nyzat minden szintj�n. A be�p�lt szak�rt�k �s tan�cs-ad�k hat�rozz�k meg a korm�nyzati politik�t, hogy el�mozd�ts�k mestereik titkos terveinek megval�s�t�s�t. Elt�r�tik az embereket Istent�l: p�nzzel, evil�gi gy�ny�rrel, �lvezetekkel - a hatalommal, a preszt�zzsel �s az �rd�g egy�b cs�b�t�saival. Akik k�zvetlen�l az Illumin�tusokhoz tartoznak, szemben �llnak J�zus Krisztussal: a S�t�n szolg�lat�ban. H�tramaradnak, elrejt�znek a hom�lyban vagyis az ismeretlens�gben, �s �ltal�noss�gban is minden gyan� felett �llnak. Minden embert szolgak�nt haszn�lnak s�t�ni terveik megval�s�t�s�ra. Mindk�t, l�tsz�lag ellent�tes politikai oldal fel� kit�rj�k a karjaikat, �s a p�nz�kkel, a t�mogat�sukkal megosztj�k, majd egym�sra is usz�tj�k az embereket, hogy azok harcoljanak egym�s ellen, �s gyilkolj�k le egym�st. A c�ljaik el�r�se �rdek�ben egyre fokozz�k a k�oszt: �polj�k �s t�mogatj�k az atomh�bor�val val� �lland� fenyeget�st - sz�nd�kosan id�zik el� a vil�g-�h�ns�get, hogy felsz�ts�k a k�ts�gbees�sbe hajszolt n�pek irracion�lis terrorizmus�t.

Az els�dleges c�ljuk, hogy megalak�ts�k

                    az egys�ges vil�gkorm�nyt,

az�rt, hogy teljesen �s t�k�letesen ellen�rz�s�k al� vonhass�k az eg�sz vil�got, leromboljanak minden vall�st s a nemzet�llamo­kat, - a rendfenntart� k�zigazgat�si folyamatok, a k�zrend �s az er­k�lcs utols� maradv�nyait is.

Az Amerikai Egyes�lt �llamok h�tter�ben m�k�dik egy f�rfiakb�l �ll� kisebb szervezet, akiknek val�s�gos c�lja leig�zni az eg�sz vil�got, s az emberis�get, s�t�ni �sszeesk�v�s�k (terv�k) szerint, az egys�ges vil�g�llam l�trehoz�s��rt.

Az Illumin�tusokat (a megvil�gosultakat) egy Adam Weishaupt nev� f�rfi szervezte, aki �tt�rt a katolikus vall�sra, majd jezsuita szerzetes lett. A finansz�roz�i k�v�ns�g�ra kil�pett a Katolikus Egyh�zb�l, hogy megszervezze az Illumin�tusokat, melyet ezut�n a nemzetk�zi bank�rok finansz�roztak. Weishaupt a k�nonjog, a jezsuit�k k�pzett professzora, az ingolstadti egyetem tan�ra volt, amikor levetette a kereszt�ny vall�st, hogy megszervezze a luciferi �sszeesk�v�st. Ez 1770-ben t�rt�nt, amikor a „hivat�sos k�lcs�n-k�r�k”, az �jonnan megalakult Rothschild-h�z felb�relte �t, hogy vizsg�lja fel�l �s moderniz�lja a cionizmus elavult jegyz�k�nyveit, amelyet kezdett�l fogva „a S�t�n Zsinag�g�j�”-nak sz�ntak. Mint J�zus Krisztus megnevezte �ket: „azok, akik zsid�knak vallj�k magukat, pedig nem azok, hanem a S�t�n Zsinag�g�ja”. Ld: Jelen�sek K�nyve (angolb�l: az Apokalipszis Kinyilatkoztat�sa) 2:9. A „S�t�n Zsinag�g�j�t” a v�gs� vil�guralom megteremt�s�hez sz�ks�ges mestertervnek sz�nt�k, amivel majd r�k�nyszer�thetik a luciferi ideol�gi�t mindarra, ami a s�t�ni despotizmus sz�m�ra az emberi fajb�l az utols� szoci�lis kataklizma lezajl�sa ut�n m�g megmaradhat.

Vajon mi�rt v�lasztott�k a vil�g-�sszeesk�v�k az “Illumin�tusok” elnevez�st s�t�ni szervezet�k sz�m�ra? Weishaupt, a Rend alap�­t�­ja mondta, hogy az elnevez�s szem�lyesen Lucifert�l sz�rma­zik s a jelent�se: “a f�ny �rz�i”...”

4 Magyarorsz�gon a Szabadk�m�vess�g els� p�holyait az 1700-as �vek k�zep�n alap�totta. Az els� patr�nusai gr�f Draskovich J�nos �s gr�f Niczky Istv�n voltak. Megnyerte mag�nak a magyar f��ri r�teg nagy r�sz�t, de az �rtelmis�gieket �s egyszer� iparos-embereket is. II. J�zsef kalapos kir�ly – nem merte a fej�re tenni a magyar kir�lyi koron�t – uralkod�sa alatt a p�holyok vir�gkorukat �lt�k, tekintve, hogy a kir�ly maga is magasrang� szabadk�m�ves volt. A Martinovics-f�le �sszeesk�v�s hat�s�ra a kir�ly 1795-ben betiltotta a Szabadk�m�ves-mozgalmat, mely azut�n csak 1848-ban �ledt �jra. 1861-ben b�r� Wenkheim B�la bel�gyminiszter a francia rendszer� „Grand Orient” f�p�holyhoz csatolta a magyar p�holyokat, �s megindult a k�m�letlen parlamenti csat�roz�s a Katolikus Egyh�z ellen. Az 1908-ban alap�tott Galilei-k�r, �s az 1918-19-es „forradalom”, majd a „Tan�csk�zt�rsas�g” vezet�i is (v�.: a mai interneten, az elektronikus t�megkommunik�ci� vil�g-h�l�j�n a Magyar Szimbolikus Nagyp�holy honlapj�nak webc�me: www.galilei.hu) szabadk�m�vesek voltak. Az eml�tett honlap j� inform�ci�kkal szolg�l az egykori magyarorsz�gi szabadk�m�ves-tagokr�l, a t�nyleges tag k�z�leti emberek, m�v�szek n�vsor�r�l, tev�kenys�g�kr�l – az elm�lt 200-250 �v t�kr�ben. Ismertebb kiemelked� szabadk�m�vesek voltak, a teljess�g ig�nye n�lk�l:

Csokonai Vit�z Mih�ly, gr�f Hadik Andr�s, gr�f R�day Gedeon, Di�szeghy S�muel, K�rm�n J�zsef, gr�f Andr�ssy Gyula, gr�f Festetich Gy�rgy, b�r� Orczy J�zsef �s L�szl�, Horv�th Mih�ly, Bats�nyi J�nos, Bl�thy Ott�, Bencz�r Gyula, Kazinczy Ferenc, K�lcsey Ferenc, gr�f Esterh�zy Ferenc �s J�nos, herceg Esterh�zy Mikl�s, gr�f Sz�chenyi Ferenc, Bessenyei Gy�rgy, Martinovics Ign�c, Laczkovich J�nos, Hajn�czy J�zsef, Szentmarjay Ferenc, gr�f Sigray Jakab, Klapka Gy�rgy, Bem J�zsef, Kossuth Lajos, J�kai M�r, Liszt Ferenc, gr�f Teleki L�szl�, S�muel �s S�ndor, Wekerle S�ndor, Xantus J�nos, Than M�r, Mechwart Andr�s, B�nki Don�th, M�ra Ferenc, Frankel Le�, Szab� Ervin, Somogyi B�la, J�sika Mikl�s, Feszty �rp�d, b�r� Podmaniczky Frigyes  (a r�la elnevezett utc�ban �ll az �p�let, amely 1945-ig a Szabad-k�m�vesek sz�kh�za volt, de amelyet m�ig nem kaptak vissza), Paulay Ede, Szabolcska Mih�ly, Ady Endre, Ignotus P�l, Karinthy Frigyes, Kosztol�nyi Dezs�, K�r�si Csoma S�ndor, Kresz G�za, J�szi Oszk�r, Feszty �rp�d, Benedek Elek �s Benedek Marcell, aki az utols� nagymester volt a II. vil�gh�bor� ut�n.

Majd n�h�nyan, m�r a hozz�nk k�zelebbi id�kb�l:

B�rdos Art�r, Cser�s Mikl�s dr., Darvas J�zsef, Devecseri G�bor, Ferenczy B�ni, Fodor J�zsef, G�bor Andor, Haj�s Alfr�d, Hars�nyi Zsolt, b�r� Hatvany Lajos, Heged�s Gyula, Heltai Jen�, Kisfaludy Str�bl Zsigmond, Madzsar J�zsef, Maleczky Oszk�r, N�dasdy K�lm�n, M�rai S�ndor, Pataki Jen�, Polg�r Tibor, Ravasz L�szl�, Sch�pflin Alad�r, Soml� Istv�n, Supka G�za, Sur�nyi Mikl�s, Sz�kely Mih�ly, Szent-Gy�rgyi Albert, Sz�nyi Istv�n, Tam�si �ron, Varannai Aur�l, V�mb�ry Rusztem, Vik�r B�la, Zerkovitz B�la, Zipernovszky K�roly, Benedek Istv�n, Bib� Istv�n…    

5 R�kosi�k kommunista rezsimje 1950-ben betiltotta a szabad-k�m�ves p�holyok m�k�d�s�t, feltehet�leg azon megfontol�sb�l, hogy amennyiben a „vakol�s” �llamp�rti, vagyis hivatalos szintre emelkedik, �gy a hatalom fenntart�sa, gyakorl�sa szempontj�b�l kifejezetten felesleges �s zavar� a titkos politikai tev�kenys�gek p�rhuzamos-illeg�lis tov�bb folytat�sa. Hivatalos form�ban 1989-ben alakult meg �jra a Magyar Szimbolikus Nagyp�holy, �mb�r nyilv�nval�, hogy a patin�s p�holyok �jj�szervez�se �s modern, nyugati t�pus� p�holyokk� alak�t�sa m�r a reform-kommunista rendszer erjed�se sor�n – 1985. k�r�l – megkezd�d�tt. Nem lehet nem megeml�teni, hogy 1985. �s 1990. k�z�tt Magyarorsz�gon k�t egyidej� t�rsadalmi v�ltoz�si folyamat zajlott le, amelyek r�szint „fed�sbe hozt�k” egym�st, illetve egyfajta kett�s, „�szv�r-hat�st” eredm�nyeztek, mely komplex hat�sok �sszetev�i – a politikai �s gazdas�gi rendszerv�lt�s (szocializmusb�l kapitalizmus, a piac teljes liberaliz�ci�j�val �s az �llami vagyon teljes k�r�, kamp�nyszer� privatiz�ci�j�val) �s globaliz�ci� – mindm�ig nem v�laszthat�k egym�st�l sz�jjel. Abban, hogy Magyarorsz�gon az �n. rendszerv�lt�s v�r, vagyis val�di forradalmi er�szak n�lk�l zajlott le, jelent�s szerepet j�tszottak a „nemzeti” titkosszolg�latok (katonai h�rszerz�s, belbiztons�gi szolg�lat), �s a vel�k glob�lis �rtelemben egy�ttm�k�d�, �jj��led� szabadk�m�ves p�holyok. A politikai elit ellentmond�sos „lev�lt�sa” – ami sokkal ink�bb f�zi� volt, mint csere! – sok�ig el is fedte (v�.: „R�zsadombi Paktum) a balj�s t�nyt, hogy a rendszerv�lt�s els�sorban k�lf�ldi �rdekeket szolg�lt, �s „a kompr�dor burzso�zia” tagjait, s az orsz�g leend�  vezet�it is ennek megfelel�en alapvet�en „a k�lf�ld” v�lasztotta ki, mely kiv�laszt�sban fontos szerepet j�tszottak titkos t�rsas�gok.

Amikor nyilv�nval�v� v�lt, hogy a Szovjet�ni� m�g a Gorbacsov peresztrojk�j�val �s glasznoszty�val egy�tt sem lehet k�pes megv�laszolni a Reagan vezette USA csillagh�bor�s fegyverkez�si kih�v�sait, akkor a szellemi �rtelemben a val�s�gban m�r r�g�ta Acz�l Gy�rgy �s legk�zvetlenebb szabadk�m�ves k�rei �ltal ir�ny�tott MSZMP szellemi m�helyei megkezdt�k a felk�sz�l�st arra a „barba-tr�kkre” (grandi�zus politikai szemf�nyveszt�sre), ami v�geredm�ny�ben a mai k�ptelen k�z�llapotokhoz vezetett.

A Gr�sz K�roly, volt – „igazi” rendszerv�lt�? – minisztereln�kkel k�sz�tett utols� interj� (Orosz J�zsef volt a riporter, - elhangzott a Kossuth R�di�ban, 1996. janu�r 20-ik�n) megvil�g�tja, hogy az MSZMP tudatosan felk�sz�lt arra, hogy csak sz�nleg adja �t a hatalmat az Ellenz�ki Kerekasztalnak, hogy azonnal vissza is vegye, amint erre k�s�bb lehet�s�ge k�n�lkozik (�gy is lett). Olyan k�dereket „v�lasztottak ki” – a p�holyok k�lf�ldi seg�ts�g�vel – a „rendszerv�lt�s” v�grehajt�s�ra, illetve az �j, kv�zi-demokratikus Magyarorsz�g vezet�s�re, akik: (1) betegek, (2) fogottak, (3) eleve beszervezettek, (4) zsarolhat�k, (5) szabadk�m�vesek, vagyis h�t beavatottak voltak a r�zsadombi paktum titk�ba, miszerint a globalizmus igaz�b�l vil�gkommunizmus (v�.: az egys�ges vil�g�llam elk�pzel�s�vel!), ez�rt nem kell a kommunist�kat v�gleg kiakolb�l�tani a hatalomb�l, hanem meg kell egyezni vel�k. Az MSZMP „falb�l” alakult �t szocialista p�rtt�; val�j�ban sem vezet� k�dereiben, sem vil�gfelfog�s�ban nem t�rt�nt semmi v�ltoz�s, hacsak annyi nem, hogy a kor�bban kollekt�v mag�n-tulajdonukat elkezdt�k felosztani egym�s �s a Nyugat (hitelez�k!) k�z�tt – s ezt a vid�m osztozkod�st, szabadrabl�st nevezt�k el a k�s�bbiekben igen tudom�nyosan az �llami vagyon spont�n �s kamp�nyszer� privatiz�ci�j�nak.

A volt �llamp�rt szalonk�pess� festette-var�zsolta mag�t a Nyugat �s a hazai szavaz� polg�rok el�tt, mellesleg – minden eshet�s�gre k�szen -: �gyn�kei r�v�n k�zvetlen�l be�p�lt az �n. rendszerv�lt� „t�rt�nelmi” �s egy�b polg�ri p�rtok tags�g�ba �s vezet�s�g�be, hogy m�r cs�r�j�ban �tvegye felett�k a politikai ellen�rz�st. Ezt a titkot fejtette fel Gr�sz K�roly, t�bb mint m�sf�l �r�s interj�j�ban. Nem kell t�l nagy fant�zia, hogy elk�pzelj�k: az �j demokr�cia, az �n. negyedik (?) k�zt�rsas�g nagyj�b�l minden v�lasztott vezet�je szabadk�m�ves kellett, hogy legyen, mert a teljes „beavatotts�g” hi�ny�ban nem felelhetett volna meg az �j id�k (New Age), illetve az �j vil�grend (New World Order) k�vetelm�nyeinek. Acz�l Gy�rgy �s k�rei j� el�re gondoskodtak r�la, hogy mire Magyarorsz�g �jra „fel�bredne”, addigra a legrosszabb v�ltozat az �n. nagykoal�ci� lehessen csak. �gy is t�rt�nt. Sem a belbiztons�gi szolg�lat, sem a katonai h�rszerz�s szem�lyi �llom�ny�t nem �rhette a rendszer-v�lt�ssal semmilyen „v�ratlan trauma” – vagy maradtak ott, ahol kor�bban szolg�ltak, vagy kaptak egy nagydarab �llami vagyont �s kapitalist�k lettek, vagy bel�ptek falb�l az MDF-be, de legel�bb valamelyik szabadk�m�ves p�holyba, biztos�tva a gondtalan j�v�t. Mindenesetre t�ny, hogy 20 �v leforg�sa alatt Magyarorsz�gon a szabadk�m�vess�g �jb�l felvir�gzott, �s ma m�r 357 a m�k�d� p�holyok sz�ma. Ha sz�kh�z m�g nincs is – ott a Pesti Vigad�…            

Maguk a szabadk�m�vesek �nmagukr�l, a Szabadk�m�vess�gr�l, azt �ll�tj�k, hogy egyetlen-egyet kiv�ve, igaz�b�l nincsenek is titkaik: egyed�l az a titok, hogy ki szabadk�m�ves. Ez pedig magyarul azt jelenti, hogy nyoma sincsen titkolni, rejtegetni val� aktivit�snak vagy tev�kenys�gnek – „csak” az a titok, hogy az egy�ltal�n nem titkos cselekm�nyeket kik v�gzik-k�vetik el. Ez �rulkod� – f�b�l vaskarika. Ami nem titok, �s semmilyen �rdek nem f�z�dik a valaminek az eltitkol�s�hoz, �gy mi lehet az, amit m�gsem lehet n�vvel, szem�lyis�ggel, teljes mellsz�less�ggel fel is v�llalni? Ha nem lehet megtudni senkir�l, hogy szabadk�m�ves-e, vagy sem, akkor igaz�b�l az eg�sz mozgalomr�l nem lehet tudni semmit sem. �l� ember m�g nem l�tta senkinek a tags�gi bel�p� nyilatkozat�t, szem�lyesen al��rt szuper-titkos esk�j�t, vagy pl�ne a tagi nyilv�ntart� lapj�t-kartonj�t. Ez k�l�n�sen �ll a jelen idej� szem�lyi adatok titkoss�g�ra – magyar�n: „a legjobb esetben” is csup�n ut�lag, �vtizedekkel k�s�bb tudhatjuk meg valakir�l  a titkot; �l� ember �l� szabadk�m�vesr�l nem tudhatja meg, hogy tag, mint ahogy �llamtitok az (is), hogy valaki katonai h�rszerz�. Ut�bbi a nemzet�llam titka, el�bbi a Vil�g�llam�. Ilyenform�n a t�j�koztat�s �s a k�zv�lem�ny mindig csak az aktu�lis esem�nyek ut�n kullog - nincs a j�v�t meghat�roz�, befoly�sol� szerepe. Mindenki „oblig�n k�v�lre” ker�l, aki nem a Rend tagja. A rendtagok pedig titokban �p�tik a j�v�t.  

Kik tagok akkor a befoly�sos k�z�leti szem�lyis�gek k�z�l?

Ilyen dikt�lt k�r�lm�nyek k�z�tt: senki �s mindenki. Senkir�l sem �ll�thatunk biztosat – m�gis mindenki „gyan�s”, aki jelent�s befoly�ssal b�r, s hozz� m�g 8-10 funkci�, hat�sk�r egyszem�lyes gyakorl�ja. Mit gondoljunk minderr�l, hogyha – amint bel�ttuk – m�lt, jelen �s j�v� id�folyam�ban kiz�r�lag csakis a M�LT t�nyei „ismerhet�k” meg, s a M�LT is csak a j�v��p�t�k �ltal kozmetik�zott, �t�rt v�ltozatban – hogy minden �t l�tsz�lag-l�that�lag ne is R�m�ba, hanem az egys�ges Vil�g�llamhoz vezessen! -, a jelen s a j�v� adatai pedig szigor�an titkosak?

F�lhom�lyban tapogat�dzunk, hogyha m�gis meg akarjuk ismerni az aktu�lis t�nyeket, s a ferd�tetlen igazs�got. Egyetlen fog�dz�nk van ebben az �rny�kvil�gban, ami egyben gondolkod�si �tmutat�. J�zus Krisztus tan�t�sa: „Gy�m�lcs�r�l ismeritek fel a f�t.”

Az eg�sz hamis rendszerv�lt�s: a b�zl�, rothad� „gy�m�lcs”.

�s m�ris sorolhatjuk: Acz�l �s …… ut�n a t�bb ezer nevet.

V�c, 2006. janu�r 21.

                                                     Czike L�szl�