Czike L�szl�

                  Gy�m�lcs�r�l a f�t

A Szabadk�m�vess�g titkos t�rsulat �s vil�gsz�vets�g, mely a vil�g sok orsz�g�nak – tal�n a vil�g minden orsz�g�nak – vezet� poz�ci�iban ott tudja az embereit. Mivel a t�rsas�g az igazi c�ljait, eszk�zeit �s alkalmazott m�dszereit tekintve alapvet�en titkos, �gy sokf�le v�lem�ny alakult ki r�la.

1 A Szabadk�m�vess�g eredet�re vonatkoz�an is sz�mos te�ria keletkezett, amely „elterel� sziszt�ma” ugyancsak a titkoss�got, a val�di esem�nyek elmisztifik�l�s�t szolg�lta. Az egyik ilyen „szak- v�lem�ny” szerint a Szabadk�m�vess�g a k�z�pkori Templomos Lovagrendet  tartja �s�nek. A Templomos Lovagrendet 1119-ben alap�tott�k; - Clairvauxi Szent Bern�t, a ciszterci szerzetesrend alap�t�ja �s vezet�je k�zrem�k�d�s�vel �s effekt�v t�mogat�s�val. Hivatalosan azzal az els�dleges c�llal, hogy – legal�bbis logisztikai �rtelemben – a jeruzs�lemi utakat biztos�ts�k a keresztes seregek szentf�ldi hadm�veleteihez. A templomosok azonban sok kutat� szerint titkos k�ldet�ssel is rendelkeztek, mi t�bb, ink�bb ennek megold�s�val, teljes�t�s�vel foglalkoztak behat�bban: a katolikus egyh�z megb�z�s�b�l �t kellett kutatniuk az egykori jeruzs�lemi Salamon templom romjait, hogy ott megtal�lj�k a „Szent Gr�lt”, ami valamilyen szimbolikus, szakr�lis t�rgy (�rtsd pl.: a kehely, amelyben �ll�t�lag J�zus Krisztus v�r�t fogta fel Arimateai J�zsef, J�zus egyik tan�tv�nya) volt. Esetleg szakr�lis iratok, melyek per­­d�nt�ek lehettek J�zus sz�rmaz�sa, �lete �s v�rvonala szem­pont­j�b�l. T�ny, hogy a templomosok az eredetileg deklar�lt feladata­ikat hamarosan �tadt�k �j lovagrendeknek: a „Szent S�r �rz�i” lovagok a Szent S�r felt�telezett sz�nhely�t, az „Ispot�lyosok” a se­be­s�lt-sz�ll�t�st �s a k�rh�zi feladatokat l�tt�k el, biztos�tott�k, - m�g a logisztikai �tvonalak �rz�s�t a mai „Johannit�k” el�dei, a „Je­ruzs�lemi Szent J�nos Katonai Lovagrendje” lovagjai vett�k �t. Ezek ut�n a templomosok m�r minden energi�jukat „a titkos do­ku­mentumok” keres�s�re ford�thatt�k.

A m�sik felfog�s szerint az eur�pai k�m�ves c�hek, s az �p�t�szeti mesterfog�sokat �s titkokat �rz� k�farag� m�helyek is lehettek a mai Szabadk�m�vesek �sei, mivel ezeknek szervezet�t, jelv�nyeit, �s patr�nusuknak, Keresztel� J�nosnak a tisztelet�t �s �nnep�t �tvette a mai szabadk�m�ves mozgalom. Itt visszautalok a sza­bad­k�m�ves jelk�prendszer „kereszty�n megszem�lyes�t�j�re”, Ke­resztel� Szent J�nosra. A templomos-szabadk�m�ves t�rt�net-fel­fog�s (narrat�va) szerint J�zus Krisztus ugyan nagy tan�t� – v�. „mes­siah” – volt, s�t mi t�bb, az essz�nus korai kereszt�ny szekta beavatott f�papja a Melkizedek rendje szerint, �mde sz�rmaz�s�ra n�zve �ppolyan ember volt, mint b�rki m�s, vagyis nem volt Isten Fia. A johannita eretneks�g l�nyege �ppen az, hogy a t�rt�nelem-felfog�suk szerint nem J�zus Krisztus volt az igazi Messi�s, ha-nem Keresztel� Szent J�nos.

M�sok a Szabadk�m�vess�get az 1300-as �vek m�sodik fel�ben alakult „R�zsakeresztesek Titkos T�rsas�g�”-b�l eredeztetik, mely vil�gmegv�lt� eszm�ket hirdetett �s okkultizmussal, meg arany-csin�l�ssal foglalkozott. Angli�ban a m�r titokban m�k�d� okkult vall�si t�rsas�gokat: manicheusokat, huszit�kat, kabbalist�kat, alch�mist�kat, stb. a londoni Ashmole Ill�s (1617-1692) fogta v�g�l is egybe a k�m�ves c�hekkel, s alkotta meg a Szabadk�m�vesek szervezet�t, titokzatoss�g�t, jelk�prendszer�t.

2  A  Szabadk�m�vess�g t�rt�nelmi sz�nrel�p�s�t v�g�l 1717-t�l sz�m�tj�k, amikor Keresztel� Szent J�nos �nnep�n, j�nius 24-ik�n, a n�gy k�m�ves „kunyh�” (p�holy) nagyp�holly� egyes�lt, s Montagu herceg�t v�lasztotta meg els� nagymester��l. 1765 �ta az angol kir�lyi csal�d is a nagyp�holy tagjai k�z� l�pett, s oda tartozik ma is. A legfontosabb angol uralkod� csal�dok teh�t, n�v szerint a Guelphsek, a Windsorok, stb., �gy II. Erzs�bet kir�lyn�, �s fia, Charles walesi f�herceg m�r csak hivatalb�l is magas rang� szabadk�m�vesek – az Angol Nagyp�holy feje: a kenti herceg. Az angol szabadk�m�vess�g szellemi k�zpontja a Royal Society; az eg�sz vil�gra kiterjed� „szakr�lis holdudvart” pedig a lovagrendek testes�tik meg. Akit teh�t az angol kir�lyn� nem ismer el, az szer­ve­zeti �rtelemben nem l�tezik, am�g h�s�gesk�t nem tesz az angol koron�nak. Addig term�szetszer�leg nem vehet r�szt a k�l�nb�z� orsz�gokban - ma m�g nemzet�llamokban - m�k�d� szellemi m�­he­lyeknek az egys�ges vil�g�llamot �p�t� internacionalista mun­k�­­j�­ban sem. Ilyen �rtelemben besz�l�nk legitim, illetve nem legi­tim; elismert, illetve nem elismert lovagrendekr�l illetve szabadk�­m�ves p�holyokr�l.

Angli�ban a tagok l�tsz�m�t t�lnyom�r�szt anglik�n protest�nsok alkott�k, �s alkotj�k ma is. (Vonatkozik ez az Amerikai Egyes�lt �llamokra is, ahol az anglik�n protestantizmus megfelel�je az �n. „episzkop�lis egyh�z”.) Ami a r�mai katolikus egyh�z �s a szabad-k�m�vess�g „viszony�t” illeti: az �n. kett�s tags�g az egyh�z r�sz�r�l ma is tiltott. Id�zet a „Lucifer l�bai alatt” c�m� �r�sb�l:

„A szabadk�m�vess�g egy ezerfel� sz�t�gaz� titkos szervezet, mely a vil�got olyan alapelvek szerint k�v�nja korm�nyozni, amelyek Isten tekint�ly�t �s a Szent�r�s kinyilatkoztat�sait figyelmen k�v�l hagyj�k. Mivel a katolikus egyh�z saj�tos �s speci�lis k�ldet�se �ppen az, hogy az Isten �ltal kinyilatkoztatott tan�t�sokat teljes gazdags�g�ban befogadja �s romlatlan tisztas�gban meg�rizze, �s mindezeket az emberis�g megment�s�re tan�tsa - ez�rt a szabad-k�m�vesek ellene folytatj�k a legnagyobb hajsz�t s ellene ind�tj�k a leg�d�zabb t�mad�saikat.”

„De a szabadk�m�vess�g a polg�ri t�rsadalmat is sz�trombolja, hisz’ alapelveik ellentmondanak a term�szet t�rv�nyeinek (mint p�l­d�ul: a v�letlen szerep�nek, a term�szetes kiv�laszt�d�snak, stb.), �s al��ss�k ‘a tisztess�g �s az igazs�goss�g alapjait’. Az a k�vetel�s�k, hogy az �llamot a vall�st�l teljesen elidegen�ts�k �s a k�z hivatalait �gy korm�nyozz�k, mintha Isten nem is l�tezne, - egy p�ld�tlan vakmer�s�g!” - „Minden ember - az �llam �s a k�z-hivatalok tisztvisel�i, s�t, m�g a szabadk�m�vesek is - k�telesek Istent tisztelni �s Neki kegyes h�l�val ad�zni, mivel csak Neki k�sz�nhetik az �letet �s a f�ldi javakat. A n�pek �s a t�rsadalmak sz�m�ra is fenn�ll ez a hasonl� feladat.” (�rja XIII. Le� p�pa az „Enzyklika Humanum genus”-ban, 1884. �prilis 20.).

XIII. Le� p�pa tan�t�s�t a Hittani Kongreg�ci� 1983. november 26-i nyilatkozata is meger�s�ti: „A szabadk�m�ves egyes�l�sekkel kapcsolatos egyh�zi �t�let ezut�n is v�ltozatlan. Azok alapelvei az egyh�z tan�t�s�val �sszeegyeztethetetlenek, ez�rt az egyh�z tiltja az ilyen szervezetekbe val� bel�p�st. Azok a katolikusok, akik a szabadk�m�ves mozgalomhoz csatlakoztak, tartoznak; a hal�los b�n �llapot�ban vannak, �gy ez�rt nem r�szes�lhetnek a szent-�ldoz�sban.”

A Szabadk�m�vess�g ma ‘a hal�l kult�r�j�t’ hirdeti, mivel a fogamz�sg�tl�s, az abortusz �s az eutan�zia mellett sz�ll s�kra. A csal�dok sz�tzil�l�s�hoz is hozz�j�rul. A szabadk�m�ves Pierre Simon ezt �rta 1979-ben: „Az �n igazi l�tem m�r nem a test�, ha-nem a szabadk�m�ves p�holyom�. Az �letem t�bb� m�r nem az Isten aj�nd�ka, hanem csak anyag, amely �nmag�t hordozza. El-vesz�ti abszol�t szellem�t, amelyet a Teremt�s K�nyv�ben (m�g) mag��nak mondhatott.” Teh�t m�r tetsz�legesen lehet vele b�rmit csin�lni. „A szexualit�st �s a szaporod�st k�l�n kell v�lasztani, �s ugyan�gy a szaporod�st, illetve a sz�l�i mivoltot is. A csal�dr�l alkotott elk�pzel�st is teljesen �t kell alak�tani.” – hirdetik fennen. Hasonl� alapelvek a mozgat�rug�i sz�mos m�s szervezetnek is, amelyek b�r ny�ltan nem csatlakoztak a szabadk�m�vess�ghez, de ugyanilyen szellemben m�k�dnek. Ez�rt mondhatta II. J�nos P�l p�pa 1993. augusztus 4-�n Denverben (USA) a k�vetkez�ket: „Az �let elleni fenyeget�sek nem gyeng�lnek. Ellenkez�leg, �ri�si m�reteket �ltenek. Tudom�nyos, rendszeres, tervezett fenyeget�sekr�l van sz�.”

Protestantizmus, szabadk�m�vess�g �s lovagrendek – ugyanazon cip�ben j�rnak. Egyik „mozgalomnak”, meggy�z�d�snek sem a t�lvil�gi �dv�z�l�s a c�lja, a mozgat�ja, hanem nagyon is evil�gi �rdekek, megfontol�sok vezetik – egy ir�nyban – mindegyik�ket: a f�ldi hatalom �s gazdags�g megszerz�se �s �lvezete. Kiv�telt k�pez az „am�gy legitim” lovagrendek k�z�l a templomos lovag-rend, amelyet Kelemen p�pa 1313. m�rcius 22-�n feloszlatott, �gy hivatalosan ma nem l�tezik. L�teznek viszont az �n. „templomos szabadk�m�vesek”; ezzel is mintegy „igazolva” azt a sz�les szak-�rt�i k�r�kben elfogadott n�zetet, miszerint a Szabadk�m�vess�g egyik legfontosabb gy�kere – az igazi r�zsakeresztess�g mellett – a Templomos Lovagrend…

A Szabadk�m�vess�g – Anglia ut�n – gyorsan elterjedt Eur�p�ban is; f�k�nt a f�urak, vezet� politikusok �s �rtelmis�giek k�z�tt.  Az eur�pai �rtelmis�g a mai somm�s „�rul�” min�s�t�s�t els�sorban szabadk�m�ves – s�t, illimin�tus - fert�z�tts�g�nek „k�sz�nheti”, ugyanis az Isten, haza, csal�d h�roms�gban kifejez�sre jut� klasszikus konzervat�v �rt�kek - ti. a mindenhat�ba, a meg-v�lt�ba, a nemzet�llamba �s a csal�di �letbe vetett hit – el�rul�sa ut�n gyorsan el�rulta (v�.: neokonzervativizmus) a k�zt�rsas�g, a demokr�cia �s a „szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g” m�lt sz�zadi felvil�gosult-szabadk�m�ves eredet� eszm�j�t is. Miut�n csatlakozott, s�t, mindenest�l al�rendelte mag�t �s aktivit�s�t a p�nzm�gn�sok, a bank�r-elit aranyborj�im�d� hatalm�nak, mely – az illumin�tusok testv�ris�g�t megalap�t� Adam Weishaupt tervei alapj�n – az egys�ges vil�g�llam l�trehoz�s�n munk�lkodik; el�rulta a szoci�ldemokr�ci�t is, amely eredetileg a j�l�ti �llamot, mint t�rsadalmi �lmai netov�bbj�t, t�zte egykor a z�szlaj�ra…

A Szabadk�m�vesek az 1700-as �vek k�zep�re Eur�pa csaknem minden orsz�g�ban p�holyokat alap�tottak. Nagyj�b�l h�romf�le rendszerben m�k�dnek: az angol, a francia �s sv�d rendszerben. Az angol �s a sv�d rendszer spekulat�v term�szet� �s valamif�le „vall�sos sz�nezetet” is f�lmutat; a francia szabadk�m�ves rend-szer azonban radik�lisan tagadja Isten �s a halhatatlan emberi l�­lek l�tez�s�t, azon k�v�l ny�ltan politikai szerepet is v�llal – v�.: „f�­bi�nus szabadk�m�vess�g” -: a katolicizmusnak �s a kir�lys�g int�zm�ny�nek az elt�rl�s�t. Az 1789-es nagy francia forradalom vezet� egy�nis�gei – v�.: jakobinusok - mind a Szabadk�m�vesek t�bor�b�l ker�ltek ki. Az angol sziszt�m�val szemben az eur�pai kontinensen a p�rizsi „Grand Oriens”, a Nagy Kelet j�tssza a f� szerepet a t�bbi orsz�gok p�holyai k�z�tt. (Term�szetesen az alap-vet� c�lok megval�s�t�s�ban a k�l�nb�z� rendszerek hat�konyan egy�ttm�k�dnek.) A Grand Orient vezet� szerepet j�tszott a ’48-as eur�pai forradalmakban, melyeket d�nt�en e p�holyok szer­vez­tek, robbantottak ki. Magyarorsz�g – legal�bbis az 1800-as �vek elej�t�l – az eur�pai szabadk�m�ves aktivit�s egyik legjelent�sebb g�cpontja. A magyar szabadk�m�ves hagyom�nyok alapvet�en a francia Grand Orienthez k�t�dnek; az Angol Nagyp�holy, �s f�leg az Illumin�tusok befoly�s�nak megn�veked�se, mi t�bb „hatalom-�tv�tele” m�r a globaliz�ci�s folyamatok er�s�d�s�vel ar�nyosan alakult ki, k�vetkezett be.           

3 A Szabadk�m�vess�g alapvet�en f� c�lja: az eg�sz emberis�g ateista �talak�t�sa – t�rsadalmi, politikai �s m�vel�d�si (�rtsd: kultur�lis) s�kon egyar�nt. A vall�soss�g k�ls�dleges l�tszat�val, l�tszata kelt�s�vel, j�t�konykod�, �n. „civil �s hum�n” szervezetek (mint p�ld�ul: Rotary Club, Lions Club, karitat�v seg�lyez�, „z�ld” k�rnyezetv�d�, m�vel�d�si �s kultur�lis t�rsas�gok, stb. – szak-�rt�k szerint a V�r�skereszt �s a Greenpeace is szabadk�m�ves befoly�s alatt t�nykedik) alap�t�s�nak, m�k�dtet�s�nek �s a h�res „tolerancia-elv” �gyes alkalmaz�s�nak, s�t, a nemzetk�zi szoci�lis probl�m�k nagyvonal� anyagi t�mogat�s�nak �r�gy�n szerzi �s verbuv�lja a szabadk�m�vess�g a tagjait, - az egyszer� �s m�velt t�rsadalmi r�tegekb�l egyar�nt.   

A Szabadk�m�vess�g tagjai „testv�rek”-nek sz�l�tj�k egym�st, az �sszetartoz�sukat bels� t�rv�nyek – mint a h�rhedt-h�res „Esk�” -

szab�lyozz�k. A tagok inas, seg�d �s mester min�s�t�sben vannak nyilv�ntartva, �s buzg�s�guk alapj�n 33 fokozat szerint lesznek a t�rsas�gok titkaiba beavatva. L�tezik egy bels� „elit-k�r”, a leg-f�bb vezet�s�g csoportja, melyet val�j�ban a tagok sem ismernek. Jelv�nyeik, jelk�peik: a Biblia, a k�rz� �s a vonalz�, a h�rom-sz�gbe rajzolt „mindent-l�t�” szem, a felkel� nap (szabadk�-m�ves dal pl. „A felkel� nap h�za”) a sugaraival (Golden Dawn), a k�(m�rv�ny) oszlop, a hexagramm a „G” bet�vel, kulcs k�k szalagon, a koponya a k�t l�bsz�r-csonttal (ez a „Skull and Bones”, m�s n�ven a Hal�lfejes Rend szimb�luma is, amelynek a Bush apa �s fi� is tagjai lettek, a Yale-en folytatott tanulm�nyaik sor�n), oszlopos el�csarnok� (Salamon kir�ly�) templom, stb. Az �n. „templomos szabadk�m�vesek” rejt�lyes, kv�zi totem-figur�ja Baphomet, a lev�gott (kos-) fej, a fej n�lk�li ember, lovas…

A Szabadk�m�vess�g – a „vall�soss�g” l�tszat�t kelt� aktivit�sai ellen�re - egy�rtelm�en tagadja a szem�lyes �s sz�monk�r� Isten l�tez�s�t. Az Isten fogalma helyett „Nagy Szellemet” emleget – mely nem azonos az indi�n egyistenhit „Manitu, Nagy Szellem”-�vel! - �s a „Vil�gegyetem Nagy �p�t�mestere” titulussal illeti, melynek a r�gi-�j templom�t majd a Szabadk�m�vess�g �p�ti f�l az eg�sz emberis�g sz�m�ra. Ez a templom Salamon kir�ly Kr. u. 70-ben, a Titus Vespasianus r�mai seregei �ltal lerombolt temploma lesz. (Az templom-�jj��p�t�s orthodox-izraelita terve m�r hosszabb id� �ta l�tezik, �m a gyakorlati kivitelez�s megkezd�s�nek a legf�bb akad�lya, hogy az egykori Salamon temploma hely�n, a M�rija-hegyen ma az arab vil�g egyik legh�resebb im�dkoz� helye, az Al-Aksza (Szikla-) mecset �ll, amelyet egyel�re politikai okokb�l nem lehet onnan elt�vol�tani, lerombolni.) Mivel az „�j emberis�g” ki-alak�t�s�t a szem�lyes istenhit n�lk�l akarj�k megval�s�tani, ez�rt a Szabadk�m�vess�g a humanit�rius �s karitat�v tev�kenys�gre nagy nyomat�kot helyez, s azt intenz�ven gyakorolja. Ez�rt nagy befoly�ssal van pl. a Nemzetk�zi V�r�skereszt mozgalm�ra is. Ezt a vall�s n�lk�li j�s�got – melynek a sz�monk�r� Isten l�tez�s�nek tagad�sa k�vetkezt�ben sem ismeretelm�leti, sem gyakorlati, sem val�s etikai alapja nincs – hirdeti a Szabadk�m�vess�g egyik k�z-ismert nemzetk�zi szerve, a Rotary Club is.

A Szabadk�m�veseket a Katolikus Egyh�z m�r 1738-t�l el�t�lte �s meg is tiltotta h�veinek a bel�p�st a szabadk�m�ves p�holyokba. �m­ eleinte, az 1700-as �vekben, t�bb j�hiszem� katolikus pap is tagja volt a p�holyoknak. Legut�bb 1992-ben folytak t�rgyal�sok a Katolikus Egyh�z �s a francia f�p�holy k�z�tt. 1994-ben �jra tan�cskoztak, de a k�t f�l �ll�spontja nem k�zeledett egym�shoz.

4 A szabadk�m�vesek �nmagukr�l, a Szabadk�m�vess�gr�l, azt �ll�tj�k, hogy egyetlen-egyet kiv�ve, igaz�b�l nincsenek is tit­kaik: egyed�l az a titok, hogy ki szabadk�m�ves. Ez pedig magyarul azt jelenti, hogy nyoma sincsen titkolni, rejtegetni val� aktivit�snak vagy tev�kenys�gnek – „csak” az a titok, hogy az egy�ltal�n nem titkos cselekm�nyeket kik v�gzik-k�vetik el. De hogyha nem lehet megtudni senkir�l, hogy szabadk�m�ves-e, akkor az eg�sz mozgalomr�l nem lehet tudni sem­mit. Ember m�g nem l�tta senkinek a bel�p�si nyilatkozat�t vagy sze­m�lyesen al�­�rt szupertitkos esk�j�t, vagy pl�ne a tagi nyilv�ntart� kartonj�t. Ez k�l�n�sen �ll a jelen idej� szem�lyi adatok titkoss�g�ra – magya­r�n: „a legjobb esetben” is csak ut�lag, �vtizedekkel k�­s�bb tudhatjuk meg valakir�l a titkot, amint �llamtitok az (is), hogy valaki katonai h�rszerz�. Ut�bbi a nemzet�llam titka, el�bbi a Vil�g�llam�. Ilyenform�n a t�j�koztat�s �s a k�zv�­le­m�ny mindig csak az aktu�lis esem�nyek ut�n kulloghat - nincsen a j�v�t meghat�roz�, befoly�sol� szerepe. Mindenki „ob­lig�n k�v�lre” ker�l, aki nem a Rend tagja.

A rendtagok pedig titokban �p�tik a j�v�t.  

Kik tagok a befoly�sos k�z�leti szem�lyis�gek k�z�l?

Dikt�lt k�r�lm�nyek k�z�tt: senki �s mindenki. Senkir�l sem �l­l�thatunk biztosat – m�gis mindenki „gyan�s”, aki jelent�s befo­ly�ssal b�r, s hozz� m�g 8-10 funkci�, hat�sk�r egyszem�lyes gya­korl�ja. Mit gondoljunk minderr�l, ha m�lt, jelen �s j�v� id�fo­lyam�ban kiz�r�lag csak a M�LT t�nyei „ismerhet�k” meg, s a M�LT is csak a j�v��p�t�k �ltal kozmetik�zott, �t�rt v�l­to­zatban; a jelen �s a j�v� adatai pedig szigor�an titkosak? F�lhom�lyban tapogat�dzunk, hogyha m�gis meg akarjuk ismerni az aktu�lis t�nyeket, s a ferd�tetlen igazs�got. Egyetlen fog�dz�nk van ebben az �rny�kvil�gban, ami egyben gondolkod�si �tmutat�. J�zus Krisztus tan�t�sa: „Gy�m�lcs�r�l ismeritek fel a f�t.”

�m felmer�l az �r�k dilemma: akiket mi az emberis�g civiliz�ci�ja fej­l�­d�se nagy fiainak tartunk �s az utc�inkat is r�luk nevezt�k el, a­zok �letm�v�kkel val�ban a testi-lelki kiteljesed�s fel� vitt�k, ve­zett�k az emberis�get? Mert ha ezt a „mai v�geredm�nyt” – az �ko­sziszt�ma elpuszt�t�s�t, a F�ld, az anyaf�ld term�kenys�g�nek, le­veg�j�nek, ten­gereinek, vizeinek, �l�helyeinek t�nkret�tel�t, az �g­haj­la­t, az id�j�r�s felbor�t�s�t, az �ldemokr�ci�t, az �h�ns�get, az atom­bomb�t, a h�bor�kat, a terrorizmust, a t�ln�pesed�st, az �l­ta­l�nos er­k�l­csi nihilt, az isten­telens�get, stb. – szeml�lj�k, ak­kor bizony er�s k�t­s�­geink t�madnak a bej�rt �t helyess�g�t �s a j�­v�nk biztons�g�t, rem�nytelis�g�t illet�en.

S ezek ut�n a legf�bb di­lemma: a legh�resebb tud�saink, m�v�­sze­ink, politikusaink, gondolko­d�­ink vajh az�rt lettek-e sza­badk�m�vesek, mert t�nyleg min­den mai civiliz�ci�s �rt�ket nekik k�sz�nhet�nk, vagy �ppen megford�tva, a Testv�ris�g emelte fel �s juttatta �ket olyan poz�ci�ba, hogy v�g�l „utca­n�v” is lehessen bel�­l�k? Vajon egy m�sfajta fejl�d�s, - a ma­ni­pul�lt helyett egy „term�szetes, isteni kiv�laszt�son”, iste­ni erk�lcsi renden ala­pul� civiliz�ci�-�p�t�s nem vezetett vol­na-e egy a main�l sok­kal �g�retesebb vil�ghoz, vil�gk�phez?    

5 A vil�gt�rt�nelem leg(el)ismertebb h�res emberei k�z�l – term�­sze­­tesen a tel­jes­s�g ig�­nye n�lk�l, s a magyarok kiv�tel�vel, akik­r�l majd egy m�sik cikkben lesz sz� – legal�bbis a k�vetkez�k (vol­tak) szabadk�m�vesek, f�k�nt a www.galilei.hu­/hires/­hires.­html link a­datai alapj�n, amely a Magyar Szimbolikus Nagyp�holy kv�zi hivatalos linkje:

Edwin Aldrin (�rhaj�s), Salvador Allende, Ren� d’Anjou Louis Arm­strong, Neil Armstrong (�rhaj�s), Musztafa Kemal, Stephen Austin, Mihail Ba­ku­­nyin, Isaac Asimov, Honor� Balzac, Count Basie, Pierre-Augus­tin Beaumarchais, Ludwig von Beethoven, Gra­ham Bell, Eduard Benes, Ingmar Bergman, Hector Berlioz, William Blake, L�on Blum, Simon Bolivar, Sandro Botticelli, Ro­bert Boyle, Johannes Brahms, Alfred Brehm, Buffalo Bill, Robert Burns, Richard Burton, George Bush, George W. Bush, Lord By­ron, Michael Caine, Casanova, Luigi Cherubini, Walter Chrysler, Winston Churchill, Andr� Citroen, Bill Clinton, Samuel Colt, Jean Cocteau, Gordon Cooper (�rhaj�s), Jean_Jacques Cousteau, Oli­ver Cromwell, Tom Cruise, Jean-Baptiste d’Alembert, Georges-Jacques Danton, Charles Darwin, Jacques-Louis David, Claude Debussy, Camille Desmoulins, Denis Diderot, Walt Disney, Art­hur Conan Doyle, Alexandre Dumas, Henri Dunant, Thomas Edi­son, Albert Einstein, Duke Ellington, Michael Faraday, Enrico Fer­mi, Johann­ ­Gottlieb Fichte, John Fitch, Alexander Fleming, Ge­rald Ford, Henry Ford, Josephy Fouch�, Anatol France, Ben­ja­min Franklin, II. Frigyes, III. Frigyes, Orleansi F�l�p, Clark Gable, Leon Gambetta, Mahatma Gandhi, Giuseppe Garibaldi, Richard Ge­re, George Gershwin, King Gilette, Johann Wolfgang von Geo­the, Carlo Goldoni, John Glenn (�rhaj�s), Joseph Ignace Guil­lo­tin, Georg Friedrich Haendel, Joseph Haydn, Heinrich Heine, Clau­de Adrien Helvetius, Charles Hilton, John Edgar Hoover, Vic­tor Hugo, Huszein jord�n kir�ly, Jim Irwin (�rhaj�s), Jesse Jack­son, Mick Jagger, Lyndon B. Johnson, Melvin Jones (Lions), II. J�zsef, X. K�roly, Buster Keaton, Kerenszkij, Rudyard Kipling, Tadeusz Kosciuszko, Marie-Joseph de Lafayette, XVI. Lajos, XVIII. Lajos, Pierre-Simon de Laplace, La Rochefoucauld, Marie-Ferdi­nand Lesseps, Ephraim Lessing, Abraham Lincoln, Charles Lind­bergh, Sir Thomas Lipton, Harold Lloyd, Lotharingiai Ferenc, Douglas MacArthur, Jean-Paul Marat, Mark Twain, George Mars­hall, Louis B. Mayer, Giuseppe Mazzini, Mendelsohn-Bartholdy, Dmitrij Mengyelejev, Glenn Miller, Honor� Mirabeau, Moses Mon­te­fiori, Charles Montesquieu, Leopold Mozart, Wolfgang Amadeus Mozart, Sir Isaac Newton, Dzsavaharlal Nehru, Horatio Nelson, Nic­colo Paganini, Charles Nodier, Louis Pasteur, George Payne, Robert Peary, Max Planck, Giacomo Puccini, George Pullmann, Alekszandr Puskin, Salvatore Quasimodo, Ronald Reagan, Keith Richards, Sir Cecil Rhodes, Maximilien de Robespierre, Franklin D. Roosevelt, Theodore Roosevelt, Mayer Rothschild, Nathan Rothschild, Heinrich Schliemann, Franz Schubert, Albert Schwe­itzer, Sir Walter Scott, Peter Sellers, Frank Sinatra, Percy Bysshe Shelley, Stendhal, Jonathan Swift, Anvar Szadat, Alexandr Szuvo­rov, Rabindranath Tagore, Talleyrand-P�rigord, Lev Tolsztoj, Har­ry Truman, Giuseppe Verdi, I. Vilmos, Leonardo da Vinci, Marie-Francois Voltaire, Lewis Wallace, Jack Warner, George Washing­ton, John Wayne, Arthur Wellington, H.G. Wells, Oscar Wilde, �mi­le Zola.            

A n�vsorb�l l�thatjuk: nem egyszer� utcan�vsorr�l van sz�.

V�c, 2006. febru�r 3.

                                                       Czike L�szl�