Czike L�szl�

   A meghamis�tott t�rt�nelem

A hagyom�nyosan, �vezredek-�vsz�zadok �ta „megfigyelt”, le�rt �s okta­tott t�rt�ne­lem – az emberi civiliz�ci� genezis�r�l, hajnal�r�l, s az emberi t�rsadalom �nfejl�d�s�r�l, az ember saj�t mag�r�l �s fo­lya­matos bolyg�-�talak�t� tev�kenys�g�r�l alkotott (�narc)k�pe, hi­va­talos elbesz�l�se  - hamis.

Hamis eg�sz�ben, �s hamis legapr�bb r�szleteiben is.

Hossz� �veken �t nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy a mai – m�r csak egyes elemeiben marxista - t�rt�nelem-tan�t�s vajon mi­�rt szor�tkozik kiz�r�lag csak a l�tsz�lagos „t�nyek” (civiliz�ci­�k egym�sut�nja, technikai �s kultur�lis eml�kek, esem�­nyek �s sze­m�lyek, csat�k, b�k�k, �vsz�mok, stb.) bemutat�s�ra. Hi­szen �ltal�nosan ismert meghat�roz�s, hogy egy „ismeret­hal­maz” csak akkor tesz eleget a tudom�nyoss�g k�vetelm�nyeinek, vizsg�l�­d�­sa, alkalmazott rendszere �s m�dszere csakis akkor te­kint­het� tu­dom�nynak, ha progressz�v haszn�lhat�s�ggal is b�r, ami azt je­len­ti, hogy felfedez�seinek eredm�nyeib�l, az �ltala felt�rt �sszef�gg�sekb�l – legal�bbis az adott szakter�letre vonat­koz­tat­va, de m�s tudom�ny�gak aktu�lis szint�, verifik�lt isme­re­te­i­vel �sszhangban – kik�vetkeztethet�, kirajzol�dik a j�v�.

A tudom�nyoss�g fenti krit�rium�nak – noha a mai napig �rezteti befoly�s�t szinte minden tudom�ny�gban - nem felelhetett meg a marxista t�r­t�net�r�s sem. Az oszt�lyharc-elm�let prekoncep­ci­�­j�­val �l­ve – �s mint „�ltal�nos rendez�elvet”, a val�s t�rt�­nelem t�­nyeire visszamen�leg r�er�sza­kol­va -, a legkev�sb� sem az ob­jek­­t�v val�s�g, indukt�v megk�zel�t�ssel is igazolt-igazolhat� �sszef�gg�seib�l alkotott kv�zi tudom�nyos, kon­zisztens rend­szert, el­m�­letet. �gyesen tudom�nyos rendszer­nek �lc�zott, �mde kiz�r�lago­san (vi­l�g)ha­­tal­mi meg­fonto­l�­sok­t�l vez�relt, szubjekt�v de­dukci�val megalkotott fantaz­ma­g�ri�j�t er�ltette, er�sza­kol­ta r� a t�r­t�nelmi m�ltra, s a politikai jelenre, hogy a kiz�r�lagos vil�guralomra t�rekv� kommunista hatalom �ltal megval�s�tani v�gyott glob�lis j�v�t paranoid-skizofr�n k�nyszerk�pzeteib�l vezethesse le, s mint „egyed�l tudom�nyos vil�gn�zetnek” rendelje al�.

Nos, m�ra a vil�gkommunizmus elm�lete �s gyakorlata – l�tsz�lag – egy­­ar�nt kim�lt. �m az�rt m�gse nagyon b�zzuk el magunkat! H�tk�znapi �let�nk minden pillanat�t ma is �thatja az egykori t�r­t�nelmi materializmus, amit mindj�rt be is bizony�tok. Jellemz�, hogy a mai, posztkommunista t�rsadalmi tudat a k�zelm�lt �rt­he­tetlen �s �rtelmezhetetlen, l�tsz�lag oly „�rtelmetlen” t�rt�nelmi ese­m�nye­i­nek (�rtsd: a renaissance, Galilei, Giordano Bruno, � la Leonardo da Vinci �s Michelangelo; az angol par­lamenti demokr�­cia, � la Oliver Cromwell; a francia felvil�gosod�s, � la Voltaire, Ro­us­seau, Diderot �s a t�bbi enciklop�dist�k; az amerikai f�gget­lens�gi h�bor�, � la La­Fa­yette �s George Washington; a francia for­rada­lom, � la Robespierre, Danton �s Marat; Bonapar­te Nap�le­on t�nd�kl�se �s buk�sa, � la Rothschild �s Wellington (Szent Ilo­na �s Water­loo); a ’48-as forradal­mak, � la Mazzini �s Gari­baldi; a Kommunista Ki�lt­v�ny, � la Karl Marx; a p�rizsi kom­m�n; az els� vil�g­h�­bor�, �s vele a Monarchia sz�tes�se, majd Trianon; a szov­jet-orosz bolsevik diktat�ra, � la Lenin, Trockij �s Szt�lin; a n�met rev�ns, a m�­so­dik vil�g­h�bor� �s a zsid� holocaust, � la Hitler, Szt�­lin, Roosevelt �s Churchill; a f�l vil�got m�r elnyelt kom­mu­niz­mus hirtelen �s b�k�s �sszeoml�sa; azt�n v�ratlanul 2001. szep­tember 11.) hat�s�ra teljesen �sszezavarodott: imm�r semmilyen tudom�nyos t�rt�nelem-szeml�letre nem t�rekszik, be�ri az egyre v�ratla­nabb „spont�n esem�nyek” passz�v rezisztens regisztr�l�­s�­val. Ez innen kezdve m�r a liberalizmus, konkr�tebben a liber�­lis anar­­chiz­­­mus k�zvetlen vil�grombol� hat�sa. A tu­dom�ny mar­xista kalandja kudarc�nak beforratlan sebei m�g er�­sen sajog­nak; az �tlagember „t�rt�nelemoktat�s” c�m�n m�r be�ri a puszta �vsz�mok bebifl�z(tat)�s�val is. A konfliktusok elker�l�se c�lj�b�l – � la „political correct” -: �sszef�gg�sek m�rpedig nincsenek!

A t�rt�nelmi esem�nyek m�g�tt l�ncszer�en egym�sra �p�l�, ok-okozati kapcsolatokat, komplex „folyamatokat”, pl�ne �sszef�g­g�­sek sz�v�tnek�t sejteni „�sszeesk�v�s-elm�let”; a para­no­id-ski­zof­r�n emberis�g – ki tudja, mi�rt? – ragaszkodik ahhoz, hogy a t�r­t�­nelem csak az atomiz�lt emberi szerepl�k spont�n cselek­v�­seinek v�let­lenszer� halmaza. A let�nt – �mde az�ta sem he­lyet­tes�tett! – marxizmus (az �n. „t�rt�nelmi materializmus”) egyik sarkalatos t�­­tele volt, miszerint a t�rt�nelmi folyamatokat nem a vezet�k s a kiemelked� t�rt�nelmi szem�lyis�gek gener�l­j�k, vez�nylik, vez�r­lik vagy legal�bbis stimul�lj�k, manipu­l�lj�k – nem, �k csak kv�­zi v�grehajtj�k, amit „a t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�g”, a t�­me­gek akarata szem�lyes k�telezett­s�g­k�nt re�juk r�tt. Va­gyis a t�rt�nelmet a t�megek alak�t­j�k, illetve a v�letlenek so­rozat�n kereszt�l az �n. „t�rt�nel­mi sz�ks�gszer�s�g”. - „A sza­­bads�g a felismert sz�ks�gszer�­s�g.” – hirdette Hegel nyom�n Friedrich Engels. Az elavult t�rsa­dalmi rendszer lev�lt�s�t a tech­nikai fejl�d�s, a termel�eszk�z�k spont�n, robban�sszer� t�k�le­te­se­d�se (v�.: ipari forradalom) k�­sz�­ti el�, amennyiben halad�bb termel�si �s eloszt�si viszonyok, egy korszer�bb termel�si m�d kialakul�s�t, kifejl�d�s�t �s hatalom�tv�tel�t teszi sz�ks�g­szer�v�, mi t�bb, k�nyszer�ti ki, �n. „t�rsadalmi forradalom” �t­j�n. A forradalmak mindig spon­t�n robbannak ki; akkor, amikor az elnyomott t�rsadalmi r�tegek m�r nem tudnak, �s nem akarnak a r�gi m�don �lni, az uralkod� oszt�lyok pedig m�r nem k�pesek a r�gi m�don uralkodni �s kor­m�nyozni. A feln�vekv� �j oszt�ly – mint pl. a kapitalizmust ki­k�ny­szer�t� polg�rs�g – �ll a v�ltoz�sok �l�re, hogy mint­egy tudat­ta­lan sorsszer�s�gk�nt termelje ki �nmag�b�l mind­azokat a veze­t� szem�lyis�geket, akik majd a forradalmat szervezni �s vezetni hi­vatottak. Mint pl. Vlagyimir Iljics Lenint, aki a kommunista for­radalmat szervezte �s vezette az elmaradott, c�ri Oroszorsz�gban, mint ugyeb�r a munk�soszt�ly �lharcosa…

Nos, ezzel a marxista t�rt�nelemszeml�lettel a mai tudom�ny sem vitatkozik. Igaz, nem is k�rkedik marxista t�rt�nelmi materialista szellemis�g�vel, - �mde m�gis, minden �z�ben marxista. Elm�lete ugyan nincsen, csak a liber�lis anarchizmus, amely hossz�t�von mindenfajta rend, a nemzet�llamok, a vall�s, s�t, a szoci�ldemok­r�cia „esk�dt” ellens�ge -, de mindennapos gyakorlat�ban ugyan­az a „l�nyeg”: a „demokr�cia” alapt�tel�ben, a „t�bbs�g d�nt” el­v�ben ugyanaz a sunyi marxista, s�t kifejezett bolsevik fel­fo­g�s �rv�nyes�l, miszerint 51 %-os „t�bbs�ggel” le lehet ta­gadni a csillagokat az �gr�l, a hazugs�got, a lop�st, az is­ten­tagad�st �s a b�nt (profit, hatalmi m�mor, manipul�lt ki­v�laszt�s, oktat�s, kult�ra, eloszt�s, fogyaszt�s, politika, „szabad v�laszt�sok”, stb.) a t�rsadalom f� szervez� erej�v� lehet tenni, tart�san meg lehet hamis�tani az �llami k�lt­s�g­vet�st �s m�k�d�sk�ptelenn� lehet b�n�tani a nemzet�lla­mot, s�t, b�rmilyen �r�ggyel h�d�t� h�bor�t lehet ind�tani tet­sz�leges, �ppen nem tetsz� orsz�gok ellen.  

Engels - akinek nev�hez f�z�dik az a fantasztikus (v�.: „sci-fi”) fel­fedez�s is, miszerint „az embert a munka tette emberr�” – te­h�t el�szeretettel tett kv�zi „v�gs� kinyilatkoztat�sokat” a k�l�n­b�z� term�­szettudom�nyok ter�n. Az �let keletkez�s�nek, l�nyeg�­nek t�m�r meghat�roz�sa sem jelentett k�l�n�sebb probl�m�t a sz�m�ra. „Az �let a feh�rjetestek l�tez�si m�dja.” – mondotta, igen nagy b�lcsess�gr�l t�ve tan�bizonys�got. Erre az �ltudom�­nyos s�letlens�gre �p�lt azut�n a „szint�n zen�sz” Charles Dar­win �n. „term�szetes kiv�laszt�d�si” elm�lete, amely ugyeb�r el­m�­­letileg ak�r a mai glob�lis ir�ny�t� p�nz�gyi �s szakr�lis vil�g-elit „term�szetes kiv�­laszt�d�s�t” is megalapozhatta. Mindezt �gy kell �rteni, hogy a marxist�k szerint – �s ugyanez a vil�g­n�­ze­te a mai vil�gszervez� �s vil�guralkod� liber�lis elitnek is – az �let, a szerves fejl�d�s, a differenci�lt n�v�ny-�s �llatvi­l�g, az ember, az egy�ni tudat (a szem�lyis�g!) �s az emberi civiliz�ci� kifejl�d�se, mai technikai-tudati szintje kiz�r�la­go­san a term�szetes kiv�laszt�d�s, a szelekci� (v�.: verseny!) ered­m�nye. A szelekci�s elm�let nyilv�nval�an hamis, tarthatat­lan, hisz’ a felt�telezett �s-koacerv�tum cseppekb�l nem fejl�d­he­tett ki a ma �l� fajok m�rhetetlen�l differenci�lt sokas�ga, - m�g ak­kor sem, ha t�rt�netesen milli�rd �vek �lltak „az evol�ci�s fo­lya­mat” rendelkez�s�re. Ilyen m�rt�k� min�s�gi v�ltoz�s, differen­ci�l�­d�s �s „specializ�l�d�s” egyszer�en nem spont�n, tudattalan sze­lekci�, hanem tudatos tervez�s �s teremt�s t�rgya, k�rd�se.

Mathias Br�ckers, n�met �r� - „�sszeesk�v�sek, �sszeesk�v�s-el­m�­letek �s szep­tember 11. titkai” c�m� k�nyv�ben igen szel­­le­me­sen bizony�tja, hogy a f�ldi �let t�bb milli�rd �ves evol�ci�j�ra alapvet�en egy­�l­tal�n nem a spont�n szelekci�, de sokkal in­k�bb a kons­pir�ci�, az egy�ttm�k�d�s a jellemz�, hiszen az �let kezdetleges form�i �ppen csak �gy, �s az�rt maradhattak fenn, mert alapegys�gei (nevezz�k ezeket protosejteknek, majd sej­­teknek) egy�ttm�k�dtek az ellens�ges k�rnyezettel, illetve a kon­kurens szervez�d�sekkel szemben, hogy soksejt�ekk� fejl�dhes­se­nek. Az �let titka teh�t els�sorban az �let­ben marad�s technol�gi­�­j�nak, az anyagcsere sikeress�g�nek, az �nv�delemnek az exklu­zi­vit�s�ban keresend�. �gy – n�mileg „Engels-parafr�zisk�nt” is – el­mondhatjuk, hogy: az �sszeesk�v�s (�rtsd: az �s-sejtek kons­pi­­r�­ci�­ja) az �let l�nyege, a feh�rjetestek l�tez�si m�dja.

De vajon „csak” a feh�rje-testek�, a sejtek�?

Ink�bb �gy t�nik, hogy az �sszeesk�v�s mindenfajta �let l�nyege.                 

A szabadk�m�vesek �nmagukr�l, a Szabadk�m�vess�gr�l, azt �ll�tj�k, hogy egyetlen-egyet kiv�ve, igaz�b�l nincsenek is tit­kaik: egyed�l az a titok, hogy ki szabadk�m�ves. Ez pedig magyarul azt jelenti, hogy nyoma sincsen titkolni, rejtegetni val� aktivit�snak vagy tev�kenys�gnek – „csak” az a titok, hogy az egy�ltal�n nem titkos cselekm�nyeket kik v�gzik-k�vetik el. De hogyha nem lehet megtudni senkir�l, hogy szabadk�m�ves-e, akkor az eg�sz mozgalomr�l nem lehet tudni sem­mit. Ember m�g nem l�tta senkinek a bel�p�si nyilatkozat�t vagy sze­m�lyesen al�­�rt szupertitkos esk�j�t, vagy pl�ne a tagi nyilv�ntart� kartonj�t. Ez k�l�n�sen �ll a jelen idej� szem�lyi adatok titkoss�g�ra – magya­r�n: „a legjobb esetben” is csak ut�lag, �vtizedekkel k�­s�bb tudhatjuk meg valakir�l a titkot, amint �llamtitok az (is), hogy valaki katonai h�rszerz�. Ut�bbi a nemzet�llam titka, el�bbi a Vil�g�llam�. Ilyenform�n a t�j�koztat�s �s a k�zv�­le­m�ny mindig csak az aktu�lis esem�nyek ut�n kulloghat - nincsen a j�v�t meghat�roz�, befoly�sol� szerepe. Mindenki „ob­lig�n k�v�lre” ker�l, aki nem a Rend tagja.

A rendtagok pedig titokban �p�tik a j�v�t.  

Kik tagok a befoly�sos k�z�leti szem�lyis�gek k�z�l?

Dikt�lt k�r�lm�nyek k�z�tt: senki �s mindenki. Senkir�l sem �l­l�thatunk biztosat – m�gis mindenki „gyan�s”, aki jelent�s befo­ly�ssal b�r, s hozz� m�g 8-10 funkci�, hat�sk�r egyszem�lyes gya­korl�ja. Mit gondoljunk minderr�l, ha m�lt, jelen �s j�v� id�fo­lyam�ban kiz�r�lag csak a M�LT t�nyei „ismerhet�k” meg, s a M�LT is csak a j�v��p�t�k �ltal kozmetik�zott, �t�rt v�l­to­zatban; a jelen �s a j�v� adatai pedig szigor�an titkosak? F�lhom�lyban tapogat�dzunk, hogyha m�gis meg akarjuk ismerni az aktu�lis t�nyeket, s a ferd�tetlen igazs�got. Egyetlen fog�dz�nk van ebben az �rny�kvil�gban, ami egyben gondolkod�si �tmutat�. J�zus Krisztus tan�t�sa: „Gy�m�lcs�r�l ismeritek fel a f�t.”

�m felmer�l az �r�k dilemma: akiket mi az emberis�g civiliz�ci�ja fej­l�­d�se nagy fiainak tartunk �s az utc�inkat is r�luk nevezt�k el, a­zok �letm�v�kkel val�ban a testi-lelki kiteljesed�s fel� vitt�k, ve­zett�k az emberis�get? Mert ha ezt a „mai v�geredm�nyt” – az �ko­sziszt�ma elpuszt�t�s�t, a F�ld, az anyaf�ld term�kenys�g�nek, le­veg�j�nek, ten­gereinek, vizeinek, �l�helyeinek t�nkret�tel�t, az �g­haj­la­t, az id�j�r�s felbor�t�s�t, az �ldemokr�ci�t, az �h�ns�get, az atom­bomb�t, a h�bor�kat, a terrorizmust, a t�ln�pesed�st, az �l­ta­l�nos er­k�l­csi nihilt, az isten­telens�get, stb. – szeml�lj�k, ak­kor bizony er�s k�t­s�­geink t�madnak a bej�rt �t helyess�g�t �s a j�­v�nk biztons�g�t, rem�nytelis�g�t illet�en.

S ezek ut�n a legf�bb di­lemma: a legh�resebb tud�saink, m�v�­sze­ink, politikusaink, gondolko­d�­ink vajh az�rt lettek-e sza­badk�m�vesek, mert t�nyleg min­den mai civiliz�ci�s �rt�ket nekik k�sz�nhet�nk, vagy �ppen megford�tva, a Testv�ris�g emelte fel �s juttatta �ket olyan poz�ci�ba, hogy v�g�l „utca­n�v” is lehessen bel�­l�k? Vajon egy m�sfajta fejl�d�s, - a ma­ni­pul�lt helyett egy „term�szetes, isteni kiv�laszt�son”, iste­ni erk�lcsi renden ala­pul� civiliz�ci�-�p�t�s nem vezetett vol­na-e egy a main�l sok­kal �g�retesebb vil�ghoz, vil�gk�phez?    

A vil�gt�rt�nelem leg(el)ismertebb h�res emberei k�z�l – term�­sze­­tesen a tel­jes­s�g ig�­nye n�lk�l, s a magyarok kiv�tel�vel, akik­r�l majd egy m�sik cikkben lesz sz� – legal�bbis a k�vetkez�k (vol­tak) szabadk�m�vesek, f�k�nt a www.galilei.hu­/hires/­hires.­html link a­datai alapj�n, amely a Magyar Szimbolikus Nagyp�holy hiva­­talos linkje:

Edwin Aldrin (�rhaj�s), Salvador Allende, Ren� d’Anjou Louis Arm­­strong, Neil Armstrong (�rhaj�s), Musztafa Kemal, Stephen Austin, Mihail Ba­ku­­nyin, Isaac Asimov, Honor� Balzac, Count Basie, Pierre-Augus­tin Beaumarchais, Ludwig von Beethoven, Gra­ham Bell, Eduard Benes, Ingmar Bergman, Hector Berlioz, William Blake, L�on Blum, Simon Bolivar, Sandro Botticelli, Ro­bert Boyle, Johannes Brahms, Alfred Brehm, Buffalo Bill, Robert Burns, Richard Burton, George Bush, George W. Bush, Lord By­ron, Michael Caine, Casanova, Luigi Cherubini, Walter Chrysler, Winston Churchill, Andr� Citroen, Bill Clinton, Samuel Colt, Jean Cocteau, Gordon Cooper (�rhaj�s), Jean_Jacques Cousteau, Oli­ver Cromwell, Tom Cruise, Jean-Baptiste d’Alembert, Georges-Jacques Danton, Charles Darwin, Jacques-Louis David, Claude Debussy, Camille Desmoulins, Denis Diderot, Walt Disney, Art­hur Conan Doyle, Alexandre Dumas, Henri Dunant, Thomas Edi­son, Albert Einstein, Duke Ellington, Michael Faraday, Enrico Fer­mi, Johann­ ­Gottlieb Fichte, John Fitch, Alexander Fleming, Ge­rald Ford, Henry Ford, Josephy Fouch�, Anatol France, Ben­ja­min Franklin, II. Frigyes, III. Frigyes, Orleansi F�l�p, Clark Gable, Leon Gambetta, Mahatma Gandhi, Giuseppe Garibaldi, Richard Ge­re, George Gershwin, King Gilette, Johann Wolfgang von Geo­the, Carlo Goldoni, John Glenn (�rhaj�s), Joseph Ignace Guil­lo­tin, Georg Friedrich Haendel, Joseph Haydn, Heinrich Heine, Clau­de Adrien Helvetius, Charles Hilton, John Edgar Hoover, Vic­tor Hugo, Huszein jord�n kir�ly, Jim Irwin (�rhaj�s), Jesse Jack­son, Mick Jagger, Lyndon B. Johnson, Melvin Jones (Lions), II. J�zsef, X. K�roly, Buster Keaton, Kerenszkij, Rudyard Kipling, Tadeusz Kosciuszko, Marie-Joseph de Lafayette, XVI. Lajos, XVIII. Lajos, Pierre-Simon de Laplace, La Rochefoucauld, Marie-Ferdi­nand Lesseps, Ephraim Lessing, Abraham Lincoln, Charles Lind­bergh, Sir Thomas Lipton, Harold Lloyd, Lotharingiai Ferenc, Douglas MacArthur, Jean-Paul Marat, Mark Twain, George Mars­hall, Louis B. Mayer, Giuseppe Mazzini, Mendelsohn-Bartholdy, Dmitrij Mengyelejev, Glenn Miller, Honor� Mirabeau, Moses Mon­te­fiori, Charles Montesquieu, Leopold Mozart, Wolfgang Amadeus Mozart, Sir Isaac Newton, Dzsavaharlal Nehru, Horatio Nelson, Nic­colo Paganini, Charles Nodier, Louis Pasteur, George Payne, Robert Peary, Max Planck, Giacomo Puccini, George Pullmann, Alekszandr Puskin, Salvatore Quasimodo, Ronald Reagan, Keith Richards, Sir Cecil Rhodes, Maximilien de Robespierre, Franklin D. Roosevelt, Theodore Roosevelt, Mayer Rothschild, Nathan Rothschild, Heinrich Schliemann, Franz Schubert, Albert Schwe­itzer, Sir Walter Scott, Peter Sellers, Frank Sinatra, Percy Bysshe Shelley, Stendhal, Jonathan Swift, Anvar Szadat, Alexandr Szuvo­rov, Rabindranath Tagore, Talleyrand-P�rigord, Lev Tolsztoj, Har­ry Truman, Giuseppe Verdi, I. Vilmos, Leonardo da Vinci, Marie-Francois Voltaire, Lewis Wallace, Jack Warner, George Washing­ton, John Wayne, Arthur Wellington, H. G. Wells, Oscar Wilde, �mi­le Zola.           

A n�vsorb�l l�thatjuk: nem egyszer� utcan�vsorr�l van sz�.

Weishaupt, Pike, Marx, Engels, Lenin, Trockij �s a t�bbiek „csak az�rt” hi�nyoznak a n�vsorb�l, mert �k illumin�tusok voltak, akik m�r nem „klasszikus �rtelemben” vett szabadk�m�vesek - prak­ti­kusan csak a vil�guralomra t�rnek, kevesebb okkult ritu�l�val.   

Akik a fenti n�vsor gerinc�t alkotj�k, azok tev�kenys�ge (tudo­m�­nya, m�v�szete, gondolkod�sa, vil�gn�zete, politikai �ll�sfoglal�sa �s a t�rsadalmi �letben kifejtett minden egy�b aktivit�sa is) „fel­f�z­he­t�” a re­naissance, felvil�gosod�s, ateizmus, forrada­lom, anarchizmus, liberaliz­mus, kommunizmus, szabadk�­m�­ves­s�g �s vil�guralom „szellemi evol�ci�s l�ncra”, mely azon­ban csak az emberis�g form�lis egyes�l�s�t - �rtsd: Vil�g�llam – t�telezi c�lj�ul; val�j�ban igavon� konzum-barmokk� sil�ny�tja az embereket, �ket ver a lelkek k�z�, teh�t a civiliz�ci� �s a kult�­ra gyorsul� sz�tes�s�t id�zi el�, mivel megfeledkezik Istenr�l, aki n�l­k�l nem lehets�ges �let, nincs civiliz�ci�, nincs kult�ra, nincs fel­t�mad�s �s lehetetlen az �r�kl�t.

Ide vezetett h�t t�bb milli�rd �v szerves fejl�d�se?

A Teremt� n�lk�li egys�ges Vil�g�llamhoz?

Nem erre az Isten n�lk�li �sszeesk�v�sre van sz�ks�ge az emberi­s�gnek, hanem olyan egy�ttm�k�d�sre, mely v�gs� kifejlet�ben az egyes ember boldogul�s�t, �dv�z�l�s�t, kollekt�v �rtelemben pedig az Aranykor, J�zus Krisztus f�ldi kir�lys�g�nak miel�bbi elj�ve­te­l�t seg�ti el�.

V�c, 2006. febru�r 16.

                                                   Czike L�szl�