Rothschild

A kezdet

A Rothschild-ok t�rt�nete Frankfurt am Mainban kezdõd�tt, ahol a Rothschild dinasztia "õsapj�nak" Meyer Rothschild-nak elõdei gener�ci�kon kereszt�l �ltek, a k�t v�g�n l�ncokkal elz�rt, katon�k �ltal õrz�tt Judengasse - Zsid� utca - egyik h�z�ban. A h�zon v�r�s c�gt�bla (Rothschild) l�gott, innen a csal�d neve. Az ifj� Meyer tanonc�veit Frankf�rtban t�lt�tte, ahol a hat�s�gok kev�sb� kem�nyen b�ntak a zsid�kkal. Az Oppenheimer bankh�zban t�lt�tt inas�vek ut�n 1764.-ben t�r vissza Frankfurtba, s amikor elõsz�r k�zel�tette meg a gett�t, minden utcak�ly�k "zsid�, tedd a k�teless�ged !" ki�lt�s�ra - a t�rv�ny parancsainak megfelelõen - a fal mell� kellett h�z�dnia, �s m�lyen meghajolva kellett levennie magas tetejû s�veg�t.

Inas�vei alatt csal�dja elszeg�nyedett, �s m�r nem az utca "jobbik fel�n" laktak a "v�r�s c�g�res" h�zban, hanem egy roskadoz�, nedves visk�ban, amely a kapu f�l�tt himb�l�z� c�g�rrõl a "Serpenyõs h�z" nevet viselte. Itt kezdett Meyer Rothschild r�gi p�nzekkel kereskedni. Maga �rta a katal�gusokat, s a p�nzekkel rendszeresen v�gig l�togatta a n�met fejedelems�geket, hercegs�geket. A Serpenyõs h�zban aff�le p�nzv�lt� helyis�get is berendezett. Ez volt az elsõ "bankh�za" 4 n�gyzetm�teren. A p�nzv�lt�s nyeres�g�t az �rmekereskedelem kiterjeszt�s�be fektette, megszorult gyûjtõk k�szlet�t v�s�rolta fel belõle. Kapcsolatai olyan magas k�r�kig terjedtek ki, hogy 1769.-ben, a Serpenyõs h�z fal�ra �j c�gt�bl�t sz�geztek: "Meyer Rothschild, õfels�ge Vilmos hanaui herceg �gyint�zõje".

Ez nem volt semmi, mert a par�nyi hercegs�g ura, val�j�ban egyike volt Eur�pa leggazdagabb uralkod�inak, aff�le hercegi bank�r, �s uzsor�s volt. Rothschild fokozatosan bekapcsol�dott ezekbe az �zletekbe is. A lassan gazdagod� csal�d �j h�zba k�lt�z�tt, amelyen z�ld c�gt�bla l�gott, �s �gy a "Gr�nschild" nevet viselte. Egy ideig t�prengtek azon, hogy nem kellene e felvenni az �j c�gt�bla nev�t csal�di n�vk�nt, de a r�gin�l maradtak.

A p�nz�gyi robban�s

Ezt Meyer Rothschild �t fia okozta, akik sokkal erõszakosabbak voltak f�l�nk, �vatos apjukn�l. Az elsõ nagy "nemzetk�zi fog�st" 1804.-ben bonyol�totta le az �t testv�r, amikor a d�n kir�lys�g teljesen t�nkrement. A d�n kir�ly a nagyb�tya volt Vilmosnak, aki azt gondolta, hogy ha �gy tud k�lcs�nt adni D�ni�nak, hogy az �zletn�l nem szerepel a neve, akkor megfelelõ uzsorakamatot k�vetelhet ki. (M�sk�pp nem kopaszthatja meg a rokon�t…). Az �zletet az �t fi�ra b�zta. A nagy bankh�zak tombolva vett�k tudom�sul, hogy egy ismeretlen gett� milliomos r�ntja ki bus�s kamatra adott k�lcs�nnel a d�n kir�lys�got a csõdbõl. Senki nem tudta, hogy a p�nz Vilmos kincst�r�b�l sz�rmazik, �s a Rothschild-ok a titoktart�s�rt kapt�k a hasznot. �gy tûnt, hogy jelentõsen meggazdagodik a csal�d, de ekkor megjelent Nap�leon.

1806.-ban Hessent is megsz�llt�k Nap�leon seregei. Vilmos elmenek�lt, �s vele a Rothschild-ok legnagyobb p�rtfog�ja.

Nap�leon p�nz�gyminiszt�riuma azonban nem b�rt a Rothschild csal�ddal. A tr�nfosztott Vilmos herceg ad�sainak, szerte Eur�p�ban, hivatalosan a francia kincst�rnak kellett volna megfizetni�k ad�ss�gukat. A Rothschild fiuk azonban dupla fenekû hint�ban sz�guldozt�k v�gig az n�met hercegs�geket, �s bus�s jutal�k fej�ben, a francia hat�s�gok orra elõtt szedt�k �ssze Vilmos herceg kintl�võs�geit. A rendõrs�g megjelent ugyan a frankfurti gett�ban, a "z�ld c�gt�bl�r�l" elnevezett h�zban, de ott csak egy �reg p�nzt�rost tal�ltak. Vilmos herceg ad�ss�glevelei az orsz�gutakon sz�guldoz� Rothschild hint�k kettõs padl�ja k�z�tt rejtõztek. Persze az �sszeszedett p�nzt nem kellett nyomban �tadni, ez�rt befektet�s ut�n n�ztek. Ez �nk�nt k�n�lta mag�t. A Nap�leon ellen k�zdõ Anglia kontinent�lis blok�dj�n �t, csemp�sz h�l�zatot szerveztek, aminek seg�ts�g�vel fûszerek, gyapot, selyem, doh�ny, cukor, k�v�, �s indig� val�s�gos �z�ne �radt a kontinensre, persze a blok�d miatt horribilis �ron… Az ezen szerzett vagyon m�r el�g volt, hogy eredeti szakm�jukhoz visszat�rjenek, abbahagyt�k a csemp�sz�st, �s ettõl fogva m�r csak egyetlen �rut adtak el, a P�NZT.

Eld�nt�tt�k, hogy Nap�leon buk�s�ra fognak spekul�lni. Ez a cs�sz�r legf�nyesebb �veiben, nem kis �lesl�t�st bizony�tott. Meggyõzt�k Vilmost, hogy vagyon�t fektesse angol �llamk�lcs�n�kbe. Ekkor m�r akkora hatalmuk volt, hogy Vilmos �zletei m�r nem el�g�tett�k ki õket. Elv�llalt�k a Kelt-indiai T�rsas�g aranykincs�nek eljuttat�s�t az Ib�riai-f�lszigeten harcol� Wellington hercegnek. Az arany egyetlen �tja Franciaorsz�gon kereszt�l vezethetett. A Rothschild-ok hamis leveleket �rattak, amikben az �llt, hogy a Rothschild-ok aranyat akarnak kihozni Angli�b�l, de ezt az angol korm�ny ellenzi, mert az arany ki�raml�sa meggyeng�ti az orsz�got. Hagyt�k, hogy ezeket a leveleket a francia titkosrendõr�k elkapj�k. Bekapt�k a horgot. Hiszen ami rossz Angli�nak, az j� Nap�leonnak, �s az aranyat �tengedt�k...

A legnagyobb h�z�s

Mindenk�ppen a waterlooi csat�val kapcsolatos. Az �t fiv�r p�ratlanul gyors h�rvivõ, �s fut�rszolg�latot �p�tett ki (ennek a londoni �ga, eg�szen a m�sodik vil�gh�bor�ig a r�gi form�j�ban maradt fenn !) Az inform�ci� p�nzt �rt, �s mi volt �rt�kesebb inform�ci�, mint a waterlooi csata v�geredm�ny�nek ismerete ? A londoni tõzsde reszketve figyelte az esem�nyeket. Ha gyõz Nap�leon, zuhannak az angol �llamk�tv�nyek, ha vesz�t, a cs�sz�rs�ga �sszeomlik, �s az angol �llamk�tv�nyek az �gig emelkednek.

1815. j�nius 20.-�n hajnalban, a Rothschild fut�r NYOLC �R�VAL KOR�BBAN �rkezett meg, mint mag�nak Wellington hercegnek a h�rvivõje !!!! Nathan Rothschild elõsz�r az angol korm�nnyal k�z�lte, hogy Nap�leon veres�get szenvedett, �s �tment a tõzsd�re. A hely�ben mindenki angol pap�rokat v�s�rolt volna, m�ghozz� t�meg�vel. De Õ egy sz�t sem sz�lt, elfoglalta megszokott hely�t, �s a tõzsde egyik oszlop�nak t�maszkodva, �s eladott. A tõzsd�n v�gigszaladt a h�r: Rothschild elad !!! Nyilv�n tud valamit, Waterloo elveszett ! S a londoni Rothschild tov�bb �nt�tte a piacra az angol �llamk�tv�nyeket. Csak eladott !!!

Azut�n, amikor a pap�rok �ra a m�lypontra zuhant, �s a tõzsde m�g nem �bredt fel, egyetlen mozdulattal visszav�s�rolt mindent, amit kor�bban eladott, csak �ppen az elad�si �r t�red�k��rt. N�h�ny perc m�lva a tõzsd�re is meg�rkezett a hivatalos h�r Nap�leon veres�g�rõl. Szinte megsz�ml�lhatatlan profitot s�p�rtek be. 140 �vvel az eset ut�n, �gy komment�lta az akkori esem�nyeket Frederic Morton, a dinasztia egyik �letrajz�r�ja: "Ki sem lehet sz�m�tani, hogy az ut�doknak h�ny kast�lyt, versenyist�ll�t, h�ny Watteau- �s Rembrandt k�pet kerestek meg azon a napon." �vtizedekkel az eset ut�n is sokszor megt�rt�nt, hogy az angol korm�nyt a Rothschild-ok 10 - 12 �r�val kor�bban t�j�koztatt�k k�l�nb�zõ esem�nyekrõl, mint ahogy az angol nagyk�vets�g jelent�sei meg�rkeztek volna. (K�l�nlegesen teny�sztett postagalambokat �pp �gy haszn�ltak, mint k�l�nlegesen meg�p�tett haj�kat, amik m�s utast nem vehettek fel.) Ez�rt gyakran elõfordult, hogy angol, francia, spanyol nagyk�vetek a Rothschild-okra b�zt�k a k�vets�gi post�t is.

Nemesi rang

A Rothschild-ok 1817 t�j�n finoman jelezt�k a b�csi udvarnak, hogy meg�rdemeln�nek m�r valamif�le kit�ntet�st, az eddigi szolg�lataik�rt. Kaptak ekkor egy arany tub�kosszelenc�t, rajta a cs�sz�r gy�m�ntokb�l kirakott monogramj�val. Ekkor finoman k�z�lt�k az udvarral, hogy gy�m�ntokkal el vannak l�tva, ink�bb nemess�get ig�nyeln�nek. Tekintettel az izraelita sz�rmaz�sukra a legalacsonyabb kateg�ri�ba sorolt�k õket, �s felsz�l�tott�k õket, hogy terveztess�k meg a csal�di c�mert. Az �t fiv�r nem volt sz�vbajos. Olyan c�mertervet ny�jtottak be, ami egy fõhercegnek is a becs�let�re v�lt volna. Volt abban minden, a sast�l a leop�rdig, az oroszl�nt�l, az �t fiv�r egys�g�t jelk�pezõ, egy marokba fogott �t arany ny�lvesszõig. R�ad�sul a c�mert k�r�lvevõ d�sz�t�sekre m�g koron�s, p�nc�lozott fejeket is terveztettek. Az �ggyel foglalkoz� hivatal r�m�lt levelet �rt a p�nz�gyminiszternek, hogy a Rothschild-ok c�merterve megval�s�thatatlan, mert a heraldika t�rv�nyei szerint nem j�r nekik se korona, se oroszl�n, se sas mad�r. A hivatal tisztviselõi cs�fosan �sszefirk�lt�k a dr�ga p�nzen tervezett c�mertervet.

Nem sokkal k�sõbb 1822. szeptember 23.-�n, a Rothschild h�z 900.000 aranyforint szem�lyi k�lcs�nt adtak Metternichnek, a cs�sz�r mindenhat� kancell�rj�nak, h�t�vi visszafizet�sre, �s k�l�nlegesen kedvezõ kamatra. �t nap m�lva egy cs�sz�ri parancs, mind az �t fi�t b�r�i rangra emelte, �s a heraldikai iroda b�rokrat�i fogcsikorgatva enged�lyeztek mindent, amit a c�merbe beterveztettek (sast, oroszl�nt, sisakot…). Ma is ez a Metternich kegy�bõl kapott c�mer d�sz�ti a Rothschild bankh�zak szem�lyi haszn�latra sz�nt lev�lpap�rjait.

Bizalom Londonban

Ebben az idõben t�rt�nt, hogy Nathan Rothschild be akart v�ltani egy hitellevelet a Bank of England irod�j�ban, amely a frankfurti Rothschild h�zt�l sz�rmazott. Itt k�z�lt�k vele, hogy csak a saj�t bankjegyeiket hajland�k aranyra v�ltani, m�s bankok�t nem.

M�snap Rothschild ism�t megjelent egy t�z fontos bankjeggyel, hogy v�lts�k azt neki aranyra. Ezut�n t�m�tt p�nzt�rc�j�b�l elõvett m�g egyet, �s azt is aranyra v�ltotta. N�h�ny �r�n kereszt�l folytat�dott ez a j�t�k itt, �s az Angol Bank m�sik kilenc fi�kj�n�l egy idõben, ahol megb�zottai ugyan ezt tett�k. Ezen a napon 100.000 fonttal cs�kkent az angol aranyk�szlet. M�snap reggel Nathan Rothschild, �s kilenc k�pviselõje ism�t megjelent a p�nzt�rn�l. Az elõsietõ igazgat� megk�rdezte tõle, hogy meddig akarja m�g folytatni ezt a rossz tr�f�t ? A v�lasz: "A Rothschild bankh�z, mindaddig bizalmatlan lesz a Bank of England bankjegyei ir�nt, am�g a Bank of England bizalmatlan a Rothschild bankh�z hitellevelei ir�nt…"

P�rizsban

Heine, a k�ltõ sokszor j�rt ebben a Rothschild h�zban, de szabad szelleme nem nagyon tûrte az arany elõtti hajlong�st. Õ �gy irt: "Figyeltem, hogyan hajlonganak �s al�zkodnak meg elõtte az emberek. �gy csavargatj�k a gerinc�ket, hogy azt a legkiv�l�bb akrobata sem tudn� ut�nuk csin�lni. Irod�j�nak az ajtaja elõtt �gy el�nti õket az al�zat, mint M�zest Hor�b hegy�n, amikor felfedezte, hogy Szent F�ld�n j�r. M�zes levette saruit, �s bizonyos vagyok benne, hogy ezek is levenn�k a cipõiket, ha nem agg�dn�nak, hogy a l�bszaguk zavarja a b�r�t… A minap l�ttam, amint egy arany lib�ri�ba �lt�z�tt lak�j v�gighordozta a b�r�i �jjelied�nyt a palota folyos�j�n. Valami tõzsde spekul�ns v�rakozott ott, �s megemelte a kalapj�t a nagyfontoss�g� ed�ny elõtt. Megjegyeztem ennek az embernek a nev�t; idõvel biztosan milliomos lesz belõle…"

Heine nem hajlott meg az arany elõtt, egy �zben, amikor megh�vt�k vacsora ut�ni k�v�ra, �s konyakra, a k�vetkezõ levelet k�ldte vissza: "Kedves B�r� �r ! �n rendszerint ott iszom meg a vacsora ut�ni k�v�mat, ahol vacsor�zom…"

Szuezi csatorna

1875. november 14.-�n, egy vas�rnapi napon, Londonban, vacsora k�zben hozta az inas a h�rt a Rothschild-ok p�rizsi bes�g�j�t�l, hogy az ad�ss�gokt�l fuldokl� egyiptomi uralkod� felaj�nlotta a franci�knak a birtok�ban l�võ Szuezi-csatorna r�szv�nyeket, de el�gedetlen a felk�n�lt �sszeggel. A csatorn�ra m�r r�gen r� szerett�k volna tenni a kez�ket az angolok, de nem tudt�k t�rgyal�sra k�nyszer�teni a m�sik felet. Az inform�tort�l sz�rmaz� h�r jelezte, most j�tt el az idõ !

Az egyik korabeli feljegyz�s szerint a k�t fiv�r csak ennyit mondott egym�snak: "Vajon mennyit akarnak ?" Mindketten fel�lltak, �s visszamentek P�rizsba. Mire ott felszolg�lt�k a vacsora ut�ni konyakot, m�r tudt�k a v�laszt. Az elad�, akkori �rt�ken 44 milli� amerikai doll�rt, azaz 4 milli� fontot akart kapni, ami elk�pzelhetetlen�l nagy �sszegnek sz�m�tott akkor. M�r megint hamarabb �rtes�ltek a t�rt�ntekrõl...

M�snap, csikorogva beindult a politikai g�pezet is. De a parlament �ppen szabads�gon volt, �s egy t�rv�ny megtiltotta, a Bank of Englandnak, hogy a parlament �l�ssz�net�ben k�lcs�nt bocs�sson a brit korm�ny rendelkez�s�re. Egy�bk�nt is, a bank vezetõi k�z�lt�k, hogy ekkora �sszeget, a londoni p�nzpiac megrend�t�se n�lk�l, nem tudnak azonnal, �s egy �sszegben rendelkez�sre bocs�tani. De az angolok tudt�k, hogy minden a gyorsas�gon m�lik.

Megbesz�lt�k Vikt�ria kir�lynõvel, �s �sszeh�vt�k a minisztertan�csot. F�l �ra m�lva meghozt�k a d�nt�st. Nem a Bank of Englandt�l vesznek fel k�lcs�nt, hanem a Rothschild-okt�l…

Amikor k�z�lt�k Lionel Rothschild-dal, hogy az angol korm�ny nagyon szeretne holnap n�gy milli� font k�lcs�nt kapni, �ppen szõlõt evett. K�t m�sodpercig n�m�n r�gta, �s azt mondta, hogy "Meg fogj�k kapni."

A n�cik

Ekkora �zletek, amiket eddig eml�tettem, ezut�n m�r nem voltak, de csup�n a londoni bankh�z, k�l�nb�zõ orsz�gokban 18 korm�nyfõt finansz�rozott. K�lcs�neinek �rt�ke mai p�nzben sz�molva el�rte a 30 milli�rd doll�rt. A v�g�re m�r csak egyetlen t�rt�net, ami �rz�kelteti, hogy val�j�ban mekkora hatalmat jelentett, �s jelent m�g ma is a Rothschild n�v. B�r azt hiszem ez az eddigi t�rt�netekbõl is sejthetõ…

1938. m�rcius 10.-�n, Ausztria n�ci megsz�ll�sa (az Anschluss) elõtti napon, a francia Rothschild h�z riad�ztatta Louis Rothschild -ot, hogy s�rgõsen hagyja el Ausztri�t. A b�r� azonban k�nyelmes volt, �s csak m�snap jelent meg a b�csi rep�lõt�ren. (Term�szetesen inasa k�s�ret�ben). Mielõtt felsz�llhatott volna a z�richi g�pre, k�t SS õr felismerte, �s elkobozta �tlevel�t.

K�t nappal k�sõbb SS-ek jelentek meg a b�r� palot�j�ban, �s felsz�l�tott�k, hogy k�vesse õket. Ezzel a felsz�l�t�ssal kezdõd�tt meg a n�cik, �s a b�csi Rothschild-ok tragikom�di�ja.

Az SS embereit a b�r� azzal fogadta, hogy �r�mmel k�veti õket, de elõbb vacsor�zni �hajt…