Novus ordo seclorum, korok �j sora (1776-t�l kezd�dv�n), �s Lucifer mindent l�t� szeme a piramis tetej�n.

Ultima Cumaei venit iam carminis aetas;
magnus ab integro saeclorum nascitur ordo.
iam redit et Virgo, redeunt Saturnia regna,
iam nova progenies caelo demittitur alto.
tu modo nascenti puero, quo ferrea primum
desinet ac toto surget gens aurea mundo,
casta fave Lucina;  tuus iam regnat Apollo.
Vergili Maronis Ecloga Qvarta

A 18. sz�zad elej�n templomos lovagok, r�zsakeresztesek �s kabalist�k politikai felforgat� szervezett� alak�tott�k �s �ri�si m�rt�kben kib�v�tett�k a k�m�vesek �s �p�t�szek bar�ti t�rsas�gait.  Az �gy kialakult szabadk�m�vess�gnek m�r semmi k�ze nem volt a szakmai szervezethez, melyt�l nev�t k�lcs�n�zte.  A r�zsakeresztesek, ezoterikusok, teoz�fusok �s szabadk�m�vesek azt tartj�k, hogy egy csod�latos �si vil�g tud�s�t viszik tov�bb �s hogy ezen vil�got akarj�k vissza�ll�tani.  Az Albert Churchward 30� �ltal le�rt, 11.000 �vvel ezel�tt els�llyedt Mu-szigetcsoport volt e csod�latos vil�g, aminek tud�s�t a t�l�l�k �zsi�ba vitt�k.  Helena Petrovna Blavatsky �s Albert Pike 33� azt tartja,⁽¹⁾ hogy e tud�s titkost�rsas�gokon kereszt�l K�lde�ba, Egyiptomba, G�r�gorsz�gba, majd Eur�p�ba ker�lt.  Mindezt al�t�masztja az �kor �s k�z�pkor, kor�nak m�szaki fejletts�g�t messze meghalad� �p�t�szet�nek t�nye .⁽²⁾  A t�nylegesen �p�t� szabadk�m�vesek val�ban csod�latos tud�st �riztek, de k�nnyen lehet, hogy mit sem tudtak annak eredet�r�l, mert a politikai p�holyok misztik�ja �s szertart�sa nem t�l�k vagy Mu els�llyed�s�nek t�l�l�it�l ered, hanem a kabalist�kt�l, akiknek �sei Sum�ri�ban ker�ltek kapcsolatba a nagyszer� tud�ssal, amit azut�n saj�t c�ljaikra eltorz�tottak.  Albert Pike ekk�ppen �r a 18. sz�zadi p�holyokr�l a 20. fokozat mestereinek :  „Judaizmus �s lovagiass�g, babona �s filoz�fia, j�t�konys�g, �r�lt gy�l�lk�d�s �s bossz�v�gy, sz�ntiszta erk�lcs �s igazs�gtalan �s jogtalan megtorl�s k�l�n�s t�rsul�sa �s egym�s mellett �l�se volt l�that� a B�kess�g �s Egyet�rt�s Templomaiban.  Az eg�sz rendszer �ssze nem ill� dolgok — ellent�tek �s ellentmond�sok, megd�bbent� �s fantasztikus szertelens�gek, j� �zl�st s�rt� r�szletek, tudatlans�g, megsz�llotts�g �s �rtelmetlen miszticizmus okozta abszurdit�sok �ltal eltorz�tott �s elfedett j� elgondol�sok — zavaros kever�ke volt.”⁽³⁾

R�zsakeresztes elmond�s szerint (Manly Palmer Hall) a titkos tud�s �rz�i mindig tudtak Amerika l�t�r�l �s Kolumbusz a Pl�t� �ltal tov�bb�tott ismeret alapj�n — a Piri Re'is t�rk�ppel a kez�ben —, a t�vols�g ismeret�ben indult el az �jvil�g felfedez�s�re.  A szabadk�m�vesek k�l�nleges t�rt�nelmi rendeltet�st tulajdon�tanak Amerik�nak az �si vil�g�llam �jra fel�ll�t�s�ban �s �gy m�r nem is meglep�, hogy Washington v�ros�ban j�rva az embernek olyan �rz�se t�mad, hogy az, a vil�g f�v�ros�nak �p�lt.  De erre utal az is, hogy az Egyes�lt �llamok c�mermadara val�j�ban nem sas — amint azt legt�bben k�pzelik —, hanem a hamvaib�l �jj��led� t�zmad�r, a f�niksz.

De milyen is volt a r�gi Atlantisz, a r�gi vil�g k�zt�rsas�g ?  M�hraj-szer�, robot �llam, amiben mindenki az �llam tulajdona ?  Ahol az �llam az isten �s az �nmag�t istennek kiki�lt� �llam im�data k�telez� vall�s;  ahol az emberek nagy r�sze csak arra sz�letik, hogy az �llam g�pezet�nek alkatr�sze legyen �s az �llami hivatalokban napot lop� �s egy�b her�ket eltartsa ?

Az al�bbiak a mai szabadk�m�ves fokozatok :

  1� Inas
  2� Leg�ny
  3� Mester — e fokozat kiv�lasztottjai megkapj�k a "Szent Fels�ges Bolt�v" mell�kfokozatot, aminek keret�ben felfedik el�tt�k a "Jahbulon" nevet
  4� Titkos mester
  5� T�k�letes mester
  6� Bens�s�ges titk�r
  7� Igazgat� �s b�r�
  8� Az �p�let gondnoka
  9� A kilenc v�lasztottja
10� A tizen�t jeles v�lasztottja
11� A tizenkett� magasztos v�lasztottja
12� �p�t�sz nagymester
13� Fens�ges (�g)bolt�v — ez Salamon �s a templom �p�t�inek fokozata
19� F�pap
20� A szimbolikus p�holy mestere, tiszteletes nagymester
21� No�nak h� p�tri�rk�ja avagy porosz lovag
22� Libanus hercege avagy a fens�ges fejsze lovagja
23� Imah�z �re
24� Imah�z hercege
25� A bronz k�gy� lovagja⁽⁴⁾
26� K�ny�r�let hercege
27� A templom lovagparancsnoka
28� A nap lovagja
29� Szent-Andr�s lovagja
30� Kadosa lovag
31� F��gyel�, vizsg�l� parancsnok
32� Fens�ges titok magasztos hercege
33� Legf�bb fel�gyel�

E fokozatokb�l Eur�p�ban csak az els� h�rom �s a 18., 30., 31., 32., 33. haszn�latos.  Fels�bb fokozatokba akkor l�phet valaki, ha el�lj�r�ja �t arra m�lt�nak tal�lja.  A 18. fokozat f�l� akkor emelkedhet valaki, ha az adott k�rzet legfels� tan�csa arra m�lt�nak tal�lja.  A Memphisz r�tusnak 97 fokozata volt, de 1862-ben beleolvadt a Grand Orientbe.  A Mizraim r�tusnak 90 fokozata volt �s k�s�bb ebb�l n�tt ki az Alliance Isra�lite Universelle.

A szabadk�m�vess�g istene, a Mindens�g �p�t�mestere, JAHBULON, ami egy szenth�roms�g :  JAH = Jahv�/Jehova, BUL = Ba�l (s�mita term�kenys�gi istens�g), ON = Oziris (az alvil�g istene az egyiptomi hitvil�gban).  Ami ugye par�znas�g �s az egyed�li, igaz Isten k�roml�sa.  A p�holyok is olyanok mint a kurvah�zak ahol a n�nik mindenkit magukba fogadnak �s mindenkire mosolyognak, mert �k mindenkit szeretnek �s mindenkinek a n�zeteit tisztelik �s senkit sem k�l�nb�ztetnek meg sem h�tr�nyosan sem el�ny�sen, de val�j�ban senkit sem szeretnek �s senkit sem tisztelnek.  Gondolj�k �k, hogy t�lj�rhatnak Isten esz�n, �s az Isten �ltal teremtett F�ld�n saj�t istent �ll�thatnak �s igaz Istent kirekeszt�, vil�gi rendszert vezethetnek be ?!  R�ad�sul �r�kk� val�t ?!  A r�git is �gy elmosta az �z�nv�z, hogy ma m�r nyoma se nagyon van !  A muland� anyagi vil�gban maradand� birodalomr�l �br�ndoznak ?!  Ez is csak azt bizony�tja, hogy nagyon bolond az, aki azt k�pzeli mag�ban, hogy nincs Isten, �s, hogy b�lcsess�ge igen k�ts�be vonhat� annak, aki nem f�li a mindens�g t�nyleges ur�t �s teremt�j�t.

Gazdag zsid�k — mint Friedlander �s Daniel Itzig — seg�ts�g�vel a h�ber vall�st �j�t� Moses Mendelssohn (1729-1786) iskol�kat alap�tott, ahol az �rtelmi k�pess�geik alapj�n kiv�lasztott fiatal zsid�k olyan oktat�sban r�szes�ltek ami felk�sz�tette �ket a nem-zsid�k k�z�tt j�tszand�, r�juk r�tt politikai szerep�kre.  Ahogy a Zsid� Enciklop�dia �rja (Hascala cikk) :  a Mendelssohn �ltal el�rt �ri�si siker lehet�v� tette, hogy egy addig elk�pzelhetetlen lehet�s�gekkel kecsegtet� vil�g t�ruljon fel, ahol a beavatott zsid�k befoly�sukat gyakorolhatj�k .

N�metf�ld�n, kor�nak egyik legf�bb intrikusa, II. Frigyes (1712-1786) porosz kir�ly nagy buzgalommal szervezgette a p�holyokat, mert azokon kereszt�l rem�lte el�rni a Franciaorsz�g �s Ausztria k�z�tti szakad�st, ami a n�met �llamok egyes�t�s�nek el�felt�tele volt.  A T�k�letess�g R�tus�b�l 1786-ban Frigyes p�rtfog�s�val alakult meg az �si �s Elfogadott Sk�t R�tus, aminek csak annyi k�ze van a sk�tokhoz, hogy l�trehoz�s�ban 1314 ut�n Sk�ci�ba menek�lt templomos lovagok Eur�p�ba visszat�rt ut�dai is r�szt vettek.  Franciaorsz�gban 1772-ben megszervez�d�tt a Nagy Kelet (Grand Orient) rend, aminek F�l�p, k�s�bbi Orl�ans-i herceg lett az els� nagymestere.  A Nagy Keletbe 1786-ban beleolvadt a templomosok kifejezetten t�rsadalmi felforgat�st hirdet� Nagy K�ptalan �ga.  1776. m�jus elsej�n, �t �vi elm�lked�s ut�n, a jezsuita neveltet�s� Adam Weishaupt Ingoldstadtban megalap�totta az Illumin�ti-t, a felvil�gosultak rendj�t.  (K�zvetve ma ez�rt �nnepelj�k e napot) A szervezeten bel�l, Weishaupt felvette a Spartacus nevet.  A t�bbi tag is �kori �lnevet haszn�lt.  Az Illumin�ti kifejezetten emberis�g ellenes c�lokat t�z�tt maga el� (merthogy �j t�rsadalmat csak a r�gi teljes lerombol�s�val lehet �p�teni):

A kir�lyi �s mindennem� rendezett korm�nyzat megsz�ntet�se
A mag�ntulajdon elt�rl�se
Az �r�k�s�d�s megsz�ntet�se
A hazafis�g kiirt�sa
A csal�d, mint egys�g felbomlaszt�sa
Minden vall�s elt�rl�se

A csal�d int�zm�nye hely�be Weishaupt az als�bb oszt�lyok r�sz�re a m�r Pl�t� �ltal is felvetett asszonyk�z�ss�get javasolta, mert szerinte csakis �gy tudn�k igaz�n szeretni egym�st az emberek.  Weishaupt azt tartotta, hogy a csal�di szellemb�l n� ki a hazaszeretet b�n�s �rzelme.

Egyetlen jobb �rz�s� ember se csatlakozna ilyen szervezethez, ez�rt csak a legfels� fokozat� tagok ismert�k a val�s tervezetet, a t�bbieknek hazudtak aszerint, hogy milyen be�ll�totts�g�ak voltak.  Ez kit�nik Weishaupt, k�t alvez�r�hez, Massenhausenhez(Ajax) �s Zwackhoz(Cato) �rt egyik level�b�l is :

„Ezek a j� emberek duzzasztj�k fel sorainkat �s t�ltik meg p�nzt�runkat.  L�ssatok h�t munk�hoz, mert ezekkel az urakkal le kell nyeletni a horgot.  De vigy�zzatok, nehogy megtudj�k titkunkat.  Az effajta emberekkel mindig azt kell elhitetni, hogy az �ltaluk el�rt fokozat a legv�gs� .”  A vezet�k sz�m�ra Weishaupt c�lul t�zte ki, hogy a k�zgondolkod�s alak�t�sa v�gett gy�jtsenek az Illumin�tiba minden professzort, �r�t, lapkiad�t, k�nyvkeresked�t .

1777-ben Weishaupt csatlakozott a szabadk�m�vess�ghez.  1780 j�lius�ban a szabadk�m�ves Freiherr von Knigge bel�pett az Illuminatiba �s felvette a Philo nevet.  Weishaupt �s Knigge munk�lkod�s�nak eredm�nyek�ppen, a szabadk�m�vess�g �s minden m�s titkost�rsas�g 1782 j�liusi, wilhelmsbadi nagy gy�l�s�n a k�t szervezet sz�vets�gre l�pett.  Az Illuminati fokozati rendje a k�vetkez�k�pp alakult az egyes�l�s ut�n :

Tanonc, Minerva(n�vend�k), Felvil�gosul�
K�z�ns�ges (k�k) szabadk�m�ves, Sk�t lovag
Pap, R�gens, M�gus, Kir�ly

1782-ben az Illuminati kapcsolatot teremtett a Nagy Kelettel �s hozz�fogott franciaorsz�gi felforgat� munk�j�hoz.  Ez az �v nemcsak az Illuminati �s a szabadk�m�vess�g sz�m�ra volt jelent�s �v, hanem a zsid�s�g�ra is.  A wilhelmsbadi titkost�rsas�gi nagy gy�l�sen arr�l is d�nt�s sz�letett, hogy a p�holyokba ezent�l zsid�kat is beengednek �s a szabadk�m�vess�g c�lkit�z�sei k�z� vette a zsid�s�g egyenjog�s�t�s�t.  Bizonyos teh�t, hogy zsid� p�nzemberek komoly t�mogat�sban r�szes�tett�k a titkost�rsas�gokat.  Mendelssohn, Wesserly �s a bank�r Itzig, Friedlander �s Meyer urak adt�k Weishaupt eszmei ind�ttat�s�t �s �tmutat�s�t, teh�t nem meglep�, hogy a titkost�rsas�gi tan�cskoz�s �gy hat�rozott, az Illuminati �s az ir�ny�t�sa alatt �ll� szabadk�m�vess�g k�zpontj�t Frankfurtba, a zsid� p�nz�gyi k�zpontba teszi �t.

1785-ben az Illuminati egy Lanze nev� fut�r�t Regensburg mellett agyon�t�tte a vill�m.  Lanze zseb�ben a hat�s�gok egy levelet tal�ltak, amib�l nyilv�nval� volt az Illuminati gonosz sz�nd�ka, �gy vizsg�lat indult a szervezet ellen.  A bajor uralkod� egy kor�bbi rendelete m�r egy�bk�nt is tiltotta mindenf�le titkost�rsas�g a m�k�d�s�t.  1786. okt�ber 11-�n a zsand�rok h�zkutat�st tartottak Zwackn�l �s nagy mennyis�g�, Illuminatit terhel� iratot foglaltak le.  N�h�ny, val�ban felvil�gosult �s ki�br�ndult Illuminati-tag is vallom�st tett.  A szabadk�m�vesek szeretik bizonygatni, hogy az Illuminati csak m�l� t�nem�ny volt �s a rend�ri elj�r�s ut�n teljesen megsz�nt.  Minden j�zan �sszel gondolkod� ember tudja, hogy roppant neh�z felsz�molni egy titkost�rsas�got (M�g Szt�lin v�rf�rd�je sem tudta teljes eg�sz�ben kiirtani a Trockijt k�vet� p�nzhatalmi �gyn�k�ket) Az Illuminati eset�hen m�g csak kiv�gz�s sem volt �s a szervezet fel�p�t�s�b�l l�thatjuk, hogy mint vezet� r�teg, belesz�v�d�tt a szabadk�m�vess�gbe, teh�t tov�bbra is fennmaradhatott.  Zwack elhagyta Bav�ri�t �s Angli�ban h�zta meg mag�t.  Weishaupt az Illuminati-tag Ernest-Louis, Saxe-Gotha-i hercegn�l tal�lt mened�ket.

A vil�g figyelmeztet�s�re a bajor korm�ny 1787-ben, Nachtrag von Weitern Originalschriften der Illuminatensekte c�mmel k�zz�tette �s minden eur�pai uralkod�nak megk�ldte az Illuminati ellen folytatott vizsg�lat eredm�ny�t, de sajnos egyetlen uralkod� sem volt hajland� felfogni a vesz�lyt.

1784-ben Leuchtsenring, az Illuminati berlini vezet�je, Braunschweigben beavatta Mirabeau-t a rendbe.  Mirabeau felvette a Leonidas nevet �s a p�sp�k �s vakol� Talleyrand herceggel terjeszteni kezdte az illuminizmust.  Mirabeau a martinist�khoz tartoz� Philal�thes p�holynak volt tagja �s az illuminzmus ismertet�s�re Bode(Amelius) �s Busche(Bayard) szem�ly�ben k�t seg�t�t h�vott N�metf�ldr�l, kik a francia szabadk�m�vess�g vezet�inek tal�lkoz�hely�n, az Amis R�unis (egyes�lt bar�tok) p�holyban el�adt�k Weishaupt tan�t�sait .

1786-ban Talleyrand �s az Orl�ans-i herceg Versailles-ban megalap�totta az Illuminati francia p�holy�t, a club bretont.  E csoport eredetileg Britanny tartom�nybeli k�ld�ttekb�l �llt.  Talleyrand lett a p�holy els� nagymestere.  A csoport 1789. okt�ber 6-a ut�n (amikor Lafayette 30� P�rizsba vitte XVI. Lajost) P�rizsba tette �t sz�khely�t, a Saint-Honor� utc�ban l�v� dominik�nus kolostorba.  A dominik�nusokat Franciaorsz�gban Jacobusoknak h�vt�k �s ennek kapcs�n a club breton mint jakobinus club v�lt k�zismertt� A csoport hivatalosan el�bb Amis de la Constitution-nak (Az Alkotm�ny Bar�tai), majd pedig Amis de la Libert� et de l'Egalit�-nek (A Szabads�g �s Egyenl�s�g Bar�tai) nevezte mag�t.  Hogy a jakobinusok felforgat� eszm�i n�met eredet�ek voltak, arra utal a francia kir�lyip�rral bar�ts�gban l�v� Quintin Craufurd 1792-ben William Pitt angol minisztereln�kh�z �rt levele is :

„M�r amennyire k�zismertek, a korai jakobinusok elvei roppant hasonl�ak az illumin�tusok felfog�s�hoz �s meg vagyok gy�z�dve r�la, hogy magvaikban N�metf�ldr�l �rkeztek azok a f�ktelen �s �rd�gi tanok, mik ily p�ratlan b�s�ggel terjedtek el Franciaorsz�gban .”

1789 m�rcius�ra a Nagy Kelet �s az ir�ny�t�sa alatt �ll� valami 2.000 szabadk�m�ves p�holy teljesen az Illumin�ti befoly�sa al� ker�lt.

A 18. sz�zad v�g�re a k�vetkez�k�pp alakult a vil�g ellen �sszeesk�v� szervezet fel�p�t�se :

1. Albert Pike :  Morals and Dogma, 353.o.

2. Augustus Le Plongeon viszont bemutatta, hogy a maja �s a szabadk�m�ves szertart�sok egyazon t�r�l fakadtak .

3. Albert Pike :  Morals and Dogma, 326.o.

4. nahas rehoset

http://yamaguchy.netfirms.com/cikkek/05_vakolok.html