P. John Abberton

Vassula Ryden �s a Vatik�n: a kor�bbi �s a jelenlegi helyzet
( erdeti angol )

A Mrs. Vassula Rydenr�l sz�l�, K�zlem�nyk�nt ismert dokumentumot 1995. okt�ber 6-�n bocs�totta ki a Hittani Kongreg�ci�. Akkoriban szinte semmit sem tudtam Vassula Rydenr�l �s �r�sair�l, de eleget l�ttam ahhoz, hogy k�nyelmetlen�l �rezzem magam.

Nem tetszett a k�z�r�s nyomtatott m�solat�t tartalmaz� spir�lozott f�zet furcsa k�lalakja. Voltak olyan bar�taim, akik nem tartott�k megb�zhat�nak ezeket az �r�sokat. Olvastak n�h�ny k�tetet, de egy pap lebesz�lte �ket azzal, hogy Vassula "�lpr�f�ta". Az � �s m�sok elbesz�l�sei alapj�n, arra jutottam, hogy Vassula nem hiteles misztikus. B�r a K�zlem�ny k�r�l is volt n�h�ny furcsas�g, azt is be kellett ismernem, hogy nem t�j�koz�dtam megfelel�en ahhoz, hogy megalapozott v�lem�nyt form�lhassak.

Az al�bbi okok miatt, mindig is gondosan �gyeltem arra, hogy milyen szem�lyes �t�letet fogalmazok meg a misztikus �r�sokr�l: 

1.         Ha val�ban sugalmazottak, vagy term�szetf�l�tti eredet�ek, akkor tiszteletet �rdemelnek, �s ak�r olvassuk �ket, ak�r nem, nem szabad �ket megvet�ssel kezelni.

2.         Ha nem Istent�l val�k, a gonosz l�lek is sugalmazhatja �ket, �s akkor az �r�nak tan�csra �s seg�ts�gre van sz�ks�ge. Az ilyen �zenetek olvas�ival pedig tapintatosan, de hat�rozottan kell b�nni, �s vil�gos tan�csot kell nekik adni a f�lre�rt�sek elker�l�se �rdek�ben.

3.         Ha az ilyen �zenetek minden val�sz�n�s�g szerint komoly ment�lis betegs�g vagy ak�r csak jelent�s szem�lyis�gzavar (bele�rtve a h�rn�v ir�nti beteges vagy tisztess�gtelen v�gyat) hat�sa alatt �ll� k�pzelet sz�lem�nyei, akkor az �r�nak ink�bb seg�ts�gre, mint kritik�ra van sz�ks�ge; az �rdekl�d�ket pedig a lehet� legmegfelel�bb m�don le kell besz�lni a sz�vegek olvas�s�r�l.

B�rmi legyen is a helyzet, megfontoltan szabad csak v�lem�nyt form�lni: mind a sz�vegeket �r�, mind az azokat olvas� szem�lyek miatt. M�s szavakkal: a pasztor�lis szempontoknak kit�ntetett szerepe van.

Nem �r�ltem a K�zlem�nynek, b�r akkoriban nem tudtam megfogalmazni, hogy mi a probl�ma vele. Ahogy �jra elolvastam �s megvitattam egy m�sik pappal (aki szint�n szkeptikus volt az �r�sokkal kapcsolatban), kezdtem �szrevenni, hogy a K�zlem�ny elhib�zott. Vitathat� a "jogi" st�tusza, mivel Vassula g�r�g ortodox, �s m�r l�tezett egy egyezm�ny az Ortodox Egyh�z �s a Vatik�n k�z�tt (az 1993-ban kibocs�tott Balamandi Nyilatkozat), ami kimondja az ortodox kereszt�nyek jogainak tiszteletben tart�s�t.

K�l�n�snek tal�ltam, hogy egy g�r�g ortodox asszonyt r�szes�tsenek ilyen jelleg� figyelmeztet�sben, m�g m�sok azt vetett�k f�l, hogy az elj�r�s nem s�rti-e meg a fent eml�tett nyilatkozat szabta hat�rt. Tal�n nem s�rtette meg, b�r �gy t�nt, n�mik�pp �tl�pte azt. Tov�bb� nem volt tudom�sunk arr�l, hogy lett volna b�rmif�le egyeztet�s az ortodox hierarchi�val. Egy�ltal�n k�pezheti-e egy g�r�g ortodox kereszt�ny t�nyked�se a r�mai katolikus k�nonjog t�rgy�t?

Tov�bb� nyitott maradt az a k�rd�s is, hogy milyen "elj�r�s" zajlott le. Amint Ratzinger b�boros k�s�bb (1999 janu�rj�ban) mondta, a K�zlem�ny nem el�t�l�s volt, hanem figyelmeztet�s. Nem t�rt�nt hivatalos kihallgat�s; nem volt "t�rgyal�s". Val�j�ban nem folytattak p�rbesz�det Vassul�val, �s a K�zlem�ny megjelen�se el�tt a Kongreg�ci� egyetlen tagja sem kapta k�zhez �s nem olvasta el azokat a dokumentumokat, amelyeket egy teol�gus-tan�csad� Vassula nev�ben m�r kor�bban elk�sz�tett. �gy t�nt, hogy hi�nyzott az elj�r�s egyik kulcsfontoss�g� t�nyez�je: a p�rbesz�d. Egy 1999-ben k�sz�lt interj�ban (amire m�r utaltunk: 30 Giorni, 1. sz�m, 1999. janu�r) a b�boros elmondta, hogy tov�bbra is folyamatban van a K�zlem�ny �ltal f�lvetett k�rd�sek tiszt�z�sa. B�r az eredeti K�zlem�nyt 1996-ban beiktatt�k, nem eg�szen h�rom �v m�lva a b�boros m�gis egyet�rtett az interj� k�sz�t�j�vel abban, hogy az elj�r�s (vagy vizsg�lat) m�g nem fejez�d�tt be.

A jelenlegi helyzet el�g vil�gos: befejez�d�tt az elj�r�s, amelyre a b�boros utalt. A Francia, a Sv�jci, az Uruguay-i, a F�l�p-szigeteki �s a Kanadai P�sp�ki Konferenci�k eln�keinek k�ld�tt levele, semmi k�ts�get sem hagy afel�l, hogy ezut�n m�r nem sz�ks�ges �jabb v�lem�nyt k�rni a Kongreg�ci�t�l.

Vassula beny�jtotta a Ratzinger b�boros k�rd�seire adott v�laszait (a Hittani Kongreg�ci�nak). Ezek a v�laszok olyannyira elfogadhat�ak voltak, hogy a b�boros a kinyomtat�sukat k�rte, hogy m�sok is elolvashass�k. Mindemellett azt is k�rte, hogy az Igaz �let Istenben �zenet k�teteiben (amelyek Vassula �r�sait tartalmazz�k) jelenjenek meg, vagyis ez�ltal magukat a k�nyveket tette meg a v�laszok egyik forr�s�v�. Bizonyos dolgokat egy�rtelm�en kijelenthet�nk:

1.                     A k�nyvek semmilyen �rtelemben sincsenek "betiltva".

2.                     A katolikusok sz�m�ra enged�lyezett a k�nyv (vagy k�nyvek) beszerz�se, k�vetkez�sk�pp olvas�sa is.

3.                     A K�zlem�nyben felvetett k�rd�seket Vassula megv�laszolta.

K�s�bb ezeket a v�laszokat "hasznos tiszt�z�sok"-nak nevezt�k, �s arra k�rd�sre, hogy mi a Kongreg�ci� �ll�spontja Vassula jelenlegi helyzet�vel kapcsolatban, a b�boros ezt felelte: "A helyzet megv�ltozott."

Minthogy Vassula megv�laszolta a k�rd�seket, �s a b�boros k�rte ezeknek a v�laszoknak a kinyomtat�s�t, hogy m�sok is elolvashass�k, t�bb� m�r nincs sz�ks�g a K�zlem�ny olvas�s�ra. Ha a k�rd�sek megv�laszol�sra ker�lnek, t�bb� m�r nem a k�rd�sek a fontosak, hanem a v�laszok. Ha megk�rdezem valakit�l, hogy mi�rt �rt meg egy k�nyvet, �s � erre v�laszt ad - s�t a v�lasza olyannyira elfogadhat�, hogy ragaszkodom a kinyomtat�s�hoz, akkor mi �rtelme lenne tov�bbra is feltenni a k�rd�seket? Hiszen azokat m�r megv�laszolt�k. Esetleg k�rhetek tov�bbi r�szleteket; k�rhetem a v�lasz megism�tl�s�t, de ha a v�lasz alapvet�en elfogadhat�, akkor a k�rd�s t�bb� nem �ll fenn.

�sszefoglalva teh�t elmondhatjuk - �s az igazs�g kedv��rt el is kell mondanunk, hogy a Vassul�val szembeni figyelmeztet�s �rv�ny�t vesz�tette.  Mivel a K�zlem�ny �ltal felvetett k�rd�sekre Vassula megadta a v�laszt (m�s sz�val tiszt�zta a helyzet�t), a K�zlem�nynek m�r nincs ugyanabban a helyzetben, mint amikor figyelmeztet�sk�nt bocs�tott�k ki, m�g azt megel�z�en, hogy sort ker�tettek volna b�rmely t�nyleges �s alapos vizsg�latra. Ezt k�vette a vizsg�lat, ami mostanra befejez�d�tt.

Az a t�ny, hogy a K�zlem�nyt beiktatt�k az Acta Apostolicae Sedis iratt�r�ba (ahonnan nem fogj�k elt�vol�tani), nem jelenti azt, hogy b�rmilyen komoly erk�lcsi hat�llyal b�rna. M�s dokumentumok is tal�lhat�k az Act�ban (p�ld�ul a latin nyelv szemin�riumokban val� haszn�lat�r�l), de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy olyan erk�lcsi hat�llyal b�rn�nak, mint amikor el�sz�r kibocs�tott�k �ket. A helyzetek v�ltoznak, �s azoknak, akik m�g mindig Vassula ellen akarnak �rvelni egy olyan dokumentummal, amelyet � tulajdonk�ppen "hasznosan tiszt�zott", v�laszolniuk kell arra a k�rd�sre, hogy mi�rt k�rte Ratzinger b�boros Vassula v�laszainak kinyomtat�s�t saj�t k�nyveiben!

�rdemes megism�telni n�h�ny dolgot, hogy tiszt�n l�ssunk:

1.         A Ratzinger b�boros �ltal feltett k�rd�seket Vassula megv�laszolta.

2.         A b�boros nem utas�totta el a v�laszokat, s�t a kinyomtat�sukat k�rte.

3.         Erre a kifejezett k�r�sre nyomtatt�k a ki v�laszokat A K�NYVEKBEN!

4.         VASSUL�VAL SZEMBEN NEM FOLYIK T�BB� VIZSG�LAT A VATIK�NBAN! (Ez k�l�n figyelmet �rdemel!)

Irre�lis elv�r�s a Vatik�nt�l, hogy t�bbet tegyen ann�l, mint amit tett Vassula �s az Igaz �let Istenben �zenetek �gy�ben. Akik tiszt�ban vannak azzal, hogyan j�r el a Szentsz�k az ilyen esetekben, �szint�n mondj�k meg, hogy mi m�st kellene vagy lehetne tenni ez id� szerint. Mindenesetre m�r az is el�g figyelemre m�lt�, �s bizonyos t�rt�nelmi jelent�s�ggel b�r, hogy lezajlott egy ilyen elj�r�s, mik�zben annak alanya (Vassula) m�g �l! Mivel a k�nyvek nincsenek betiltva, �s Vassula v�laszaihoz j� ideig csak magukban a k�nyvekben lehetett hozz�f�rni, a nyilv�nval� k�vetkeztet�s az, hogy a katolikusok olvashatj�k a k�nyveket. Hogy mit tartanak fel�le, az a szem�lyes hiten m�lik - mint mindig. Mivel a Vatik�n nem �t�li el (ism�tlem - NEM �T�LI EL) az �zenetet �s nem gyakorol semmif�le erk�lcsi nyom�st az olvas�kra, a katolikusok szabadon v�lekedhetnek, ahogy akarnak, mindig engedelmesen al�vetve magukat a Szentsz�knek. Ha nem �ll fenn el�t�l�s, akkor mindenki szabad lelkiismerete szerint d�nthet, az ilyen esetekben szok�sos megk�t�sekkel.

B�r senki sem mondta m�g a Vatik�nban, hogy "ezek az �zenetek term�szetfelettiek," vil�gos, hogy az �r�sok nem jelentenek vesz�lyt egyetlen katolikus hit�re sem, felt�ve, hogy mindennek megtartjuk a helyes rendj�t, �s tov�bbra is - mint minden ilyen esetben - a Szentl�lek vezet�s�re b�zzuk magunkat, a Szentaty�nak �s a vele egys�gben l�v� p�sp�k�knek engedelmeskedve.