Dr. L�SZL� ANDR�S

N�h�ny sz� a politikai h�tt�rer�k szerep�r�l

Ha a t�rt�nelem �s politika h�tt�rer�ir�l k�v�nunk n�h�ny sz�t ejteni, akkor tulajdonk�ppen mondand�nkat azzal kell ind�tanunk, hogy hol is kezd�dnek ezen h�tt�rer�k. Tulajdonk�ppen ott kezd�dnek �s az a legals� szintj�k, amit egyr�szt a titkos diplom�cia reprezent�l, vagyis azok a diplom�ciai szervek �s diplom�ciai folyamatok, m�veletek, amelyek a felsz�ni diplom�cia h�tter�ben mennek v�gbe. Teh�t egyik oldalr�l a titkos diplom�cia, a m�sik oldalr�l pedig a k�l�nb�z� titkosszolg�latok: a h�rszerz�si �s elh�r�t�si szolg�latoknak az egym�s k�z�tti m�veletei, r�szben �sszefon�dva a titkos diplom�ci�val. Term�szetesen a titkos diplom�ci�nak is r�tegei vannak. A titkos �s m�g titkosabb �s ann�l is titkosabb diplom�cia nem egy szinten zajlik, vagyis vannak olyan titkos diplom�ciai r�tegek, amelyek nem tudnak m�g titkosabb m�veletekr�l. Vannak olyan elh�r�t�si �s h�rszerz�si szintek, amelyek nem tudnak h�rszerz�si �s elh�r�t�si szintekr�l. Ezek od�ig mennek, hogy titkos szolg�latok titkos szolg�latokat inform�lnak olyan dolgokr�l, amik miatt ha az inform�tort elfogj�k, akkor kiv�gzik. Ezeknek azonban a legtitkosabb vari�nsai is a h�tt�rer�knek m�g a legkev�sb� h�tt�rjelleg� megnyilv�nul�sai.

Ezek m�g�tt �llnak k�l�nb�z� titkos t�rsas�gok, amelyeket nevezz�nk ink�bb exkluz�v t�rsas�goknak, hiszen olyan titkos �s exkluz�v t�rsas�gok h�l�zata, mint p�ld�ul a szabadk�m�vess�g, a leghat�rozottabban �ll�tja mag�r�l, hogy nem titkos t�rsas�g; exkluz�v, de nem titkos t�rsas�g, politik�val nem foglalkozik �s tulajdonk�ppen �rtatlan humanit�rius szervezet. (De ez tudjuk, hogy viccnek is rossz.) A szabadk�m�vess�g teh�t exkluz�v �s titkos t�rsas�g, mert, ami kifel� exkluz�v, az ebben az esetben befel� titkos. Ez ann�l is ink�bb �gy van, mert egy szabadk�m�ves nem vallhatja be egy m�s valakir�l, hogy szabadk�m�ves. Teh�t nem szabad felt�rni, hogy ki szabadk�m�ves. A szabadk�m�vess�g al� k�l�nb�z� szervek, r�szben fed�szervek, r�szben pedig megnyilv�nul�si szervek tartoznak, k�l�nb�z� klubok, mint a Nemzetk�zi Pen Club, a nemzetk�zi Rotary Club h�l�zat, a nemzetk�zi Good Templar h�l�zat. Ezek mind szabadk�m�ves manifeszt�ci�k, r�szben fed�szervek, r�szben manifeszt�ci�s szervek. A prominens tagjai ezeknek a kluboknak mindig szabadk�m�vesek. A szabadk�m�ves szervezeteket latom�lis szervezeteknek nevezz�k, a “latomos” g�r�g sz�b�l, amely k�m�vest jelent, �s a szabadk�m�vess�gre lefoglalt szakn�v.

Vannak �n. paralatom�lis szervezetek, szabadk�m�vess�g melletti szervezetek, amelyek l�nyegileg a szabadk�m�vess�ghez tartoznak. Az els�k k�z�tt kell megeml�teni az Illumin�tus Rendet, mely kiv�telesen s�t�t vari�nsa ezen ir�nyzatoknak. Annyira s�t�t vari�nsa, hogy a szabadk�m�vess�g legs�t�tebb ir�nyzatait az Illumin�tus Rend k�zvetlen�l befoly�solta �s befoly�solja.

Nagyon fontos hangs�lyozni, hogy a szabadk�m�ves ir�nyzatok k�z�tt jelent�s k�l�nbs�gek �s ellent�tek is vannak, a nagy �s alapvet� �gyek eset�ben azonban mindig konszenzus �s kollabor�ci� j�n l�tre k�z�tt�k.

Tudunk n�h�ny olyan p�holyr�l, amelyek t�nyleg apolitikusak. P�ld�ul Franciaorsz�gban van egy “Grand Triade” nev� p�holy, amely a “Tradition” nevet is viseli, “guenoni�nus” be�ll�totts�g�, �s kivonja mag�t a szabadk�m�vess�g �ltal�nos menet�b�l. De alapj�ban v�ve azt kell mondani, hogy a szabadk�m�vess�g eg�sze, m�g a legkev�sb� s�t�t ir�nyzatok is, – p�ld�ul a skandin�v ir�nyzatok – nagy �s alapvet� �gyek eset�ben egy�ttm�k�dnek a legs�t�tebb ir�nyzatokkal.

A szorosan vett szabadk�m�vess�g legs�t�tebb ir�nyzata egy�bk�nt az �n. “Grand Orient”, amely a Franciaorsz�gban meghonosodott szabadk�m�vess�gek k�z�l a legveszedelmesebb. Ez volt az az ir�nyzat, amely az 1789-et megel�z� id�kben m�r szinte teljes eg�sz�ben ateista alapra helyezkedett. Ennek volt a nagymestere a teljesen d�moni egy�nis�g� Chartres-i, k�s�bb Orleans-i herceg, akit Philippe Egalit�-nek, “Egyenl�s�g F�l�p”-nek neveztek, aki a Bourbon-Orleans-h�znak volt a feje, �s aki XVI. Lajos hal�l�ra szavazott. A fia volt Lajos F�l�p, a polg�rkir�ly, aki X. K�rolyt, az utols� nagy francia kir�lyt v�ltotta fel a tr�non. Az 1848-as forradalom m�g az annyira er�lytelen Lajos F�l�p�t is el�zte a tr�nr�l, a szabadk�m�vess�gnek m�g � is sok volt. Egy�bk�nt tudjuk, hogy m�g k�t legitim francia kir�ly volt, XIX. Lajos �s V. Henrik, akik azonban nem tudt�k a tr�nt elnyerni. XIX. Lajos X. K�roly fia, V. Henrik X. K�roly unok�ja volt.

A szabadk�m�vess�g �nmag�t 1717-ben manifeszt�lta, akkor hirdette meg tulajdonk�ppen vil�guralmi c�ljait. �rdekes a k�tsz�z �ves ism�tl�d�s: 1517 – protest�ns reform�ci�, 1717 – a szabadk�m�vess�g �nmegnyilv�n�t�sa �s 1917 – a k�t orosz forradalom. Ugyanazok az er�k produk�lt�k egy�bk�nt mind az 1517-es, 1717-es �s az 1917-es esem�nyeket is, de amit 1717-ben tervbe vettek �s kinyilatkoztattak, azt egy vil�gnappal 1717 ut�n – egy vil�gnap 72 �v –, teh�t 1789-ben kezdt�k megval�s�tani. Ennek voltak el�zm�nyei, hiszen m�r az angol forradalomban is szerepet j�tszottak, de a francia forradalom teljes m�rt�kben egy szabadk�m�vess�g �ltal kirobbantott forradalom volt. Nagyon l�nyeges mozzanat, hogy amikor a r�muralom a cs�cspontj�ra jutott, akkor betiltott�k a szabadk�m�vess�get.

1917-ben a szovjet forradalom kirobbant�s�ban is eminens szerepet j�tszott a szabadk�m�vess�g. A fiatal szovjet �llam, amikor betev� falatja nem volt m�g a korm�nynak sem, akkor komoly anyagi t�mogat�st ny�jtott a “Grand Orient”-nak. Az oroszorsz�gi szabadk�m�vess�get azonban egy id� m�lva betiltott�k.

Az 1918-as forradalmat Magyarorsz�gon, majd az 1919-es bolsevista hatalom�tv�telt teljes m�rt�kben a szabadk�m�vess�g ir�ny�totta. Magyarorsz�gon a Galilei-k�r a szabadk�m�vess�g ir�ny�t�sa alatt �ll� szabadk�m�ves produktum volt, a szabadk�m�vess�g �ltal�nos vonalain�l is s�t�tebb arculat�, ugyanis itt m�k�d�tt a Martinovics-p�holy. Ennek a p�holynak a f�mestere J�szi (Jakubovics) Oszk�r volt, �s tagjai k�z�tt volt tal�lhat� p�ld�ul Ady Endre, valamint a prominens szabadk�m�ves Varga (Weissfeld) Jen�, aki 1945 ut�n a titkos p�rtvezet�sben vett r�szt; � volt Ger� (Singer) Ern� felettese. Varga (Weissfeld) Jen� a Szovjetuni� gazdas�gi �let�nek ir�ny�t�s�ban is eminens szerepet j�tszott, ez�rt majdnem mindig a Szovjetuni�ban tart�zkodott. Az � al�rendeltje volt Ger� (Singer) Ern�, Singer� R�kosi (Rosenfeld) M�ty�s, R�kosi� (Farkas) Mih�ly, kor�bban Mihail Wolf, eredetileg L�wy Hermann, Farkas� R�vai (L�derer) J�zsef.  Alattuk helyezkedtek el olyanok, mint P�ter G�bor, eredeti nev�n Eisenberger Ben�, vagy Vas (Weinberger) Zolt�n.

Amikor 1948 ut�n Magyarorsz�gon betiltott�k a szabadk�m�vess�get, Hatvany Bertalan b�r� a Martinovics-p�holyt  �ttelep�tette P�rizsba, ahol napjainkig m�k�dik. Teh�t amikor Magyarorsz�gon a szabadk�m�vess�g ny�ltan nem m�k�dhetett, akkor ez egy koordin�tor-p�holyk�nt m�k�d�tt P�rizsban. Egy�bk�nt � az a Hatvany Bertalan b�r�, aki J�zsef Attila k�l�nb�z� helyekre bek�ld�tt �n�letrajz�ban szerepel, mint akin�l J�zsef Attila k�t h�tig vend�geskedett. Ez nem volt t�ls�gosan er�s aj�nl�lev�l, miut�n Hatvany Bertalan b�r� volt Eur�pa legh�rhedtebb homoszexu�lisa. Hatvany Bertalan b�r�nak, mint orientalist�nak egy�bk�nt jelent�s �rdemei voltak. Nagyon k�pzett orientalista volt, �s van egy el�g hasznavehet� Tao Te Ching ford�t�sa is.

A szabadk�m�vess�g fili�l�i �s a szabadk�m�vess�g melletti szervezetek, els�sorban az Illumin�tus Rend, a vil�g �let�re nem csup�n befoly�st gyakorol, hanem abban uralmi helyzetet foglal el. A szabadk�m�vess�gek �s az illumin�tusok felett h�rom p�holysziszt�ma �ll. A legals� szint l�tsz�lag nyilv�nos, tulajdonk�ppen exkluz�v, l�nyegileg titkos. Ezek olyan p�holyok, amelyeknek csak zsid� tagjai lehetnek, rasszbelileg �s vall�silag is. Ez a „B’nai B’rith”, ami annyit jelent, hogy a Sz�vets�g Fiai. A „B'nai B'rith” minden jelent�s tagja egyszersmind 33.fok� szabadk�m�ves. E f�l�tt �ll a „B'nai Mose”, M�zes Fiai, �s a „B’nai Sion”, Sion Fiai. Ezt a k�z�ns�ges cionista szervezetekt�l meg kell k�l�nb�ztetni, noha kapcsolat �ll fenn k�z�tt�k. Err�l a kett�r�l csak annyit lehet tudni, hogy vannak. Teh�t „B’nai Sion”, alatta „B’nai Mose”, alatta „B'nai B'rith”, alatta szabadk�m�vess�g �s illumin�tizmus, �s eg�szen t�red�kes er�kt�l eltekintve a vil�g k�r�lbel�l minden politikai ereje. A szabadk�m�vess�g egykori, legnagyobb ellenfele a R�mai Katolikus Egyh�z �s a R�mai Apostoli Szentsz�k �tkot mondott a szabadk�m�vess�gre, �s a szabadk�m�vess�ggel minden kapcsolat kik�z�s�t�st vont maga ut�n. Ezen rendelkez�sek m�r nincsenek �letben tartva, de m�g teljesen megsz�ntetve sincsenek; ennek ellen�re a B�borosi Koll�giumban, a kuri�lis b�borosok k�z�tt sz�mos szabadk�m�ves van. Az egyh�z hat�kony titkosszolg�lat�t ell�t� Jezsuita Rend 1945 �ta tele van zsid�kkal �s az �lvonal�ban titkos szabadk�m�ves zsid�kkal. A Jezsuita Rend teljesen ezeknek az er�knek a kez�ben van; most is hat�kony, �m hat�konys�g�t ezen er�k �rdek�ben fejti ki. Ezen eml�tett r�tegek �s a „B'nai Sion” f�l�tt �ll �ll�t�lag a h�romsz�zak tan�csa, a hetvenkett�k tan�csa, a harmincak, a tizenkett�k, a hetek, az �t�k, �s a h�rmak tan�csa, �s az eg�sznek a cs�cs�n egy valaki, akit �gy neveznek, hogy a Zsid�k Hercege. Jelk�pesen, hasonl�k�ppen, mint az assassinoknak Alamud v�r�ban rejt�z� feje, a Hegys�g V�ne nevet is viseli. A Zsid�k Hercege, vagy a Hegys�g V�ne. A szabadk�m�vess�g c�lja a h�rom l�pcs�ben megval�s�tott Izrael: Izrael az ismert keretek k�z�tt, nagy Izrael az Eufr�teszt�l a N�lusig, �s teljes Izrael, ami a F�ldg�mb. Ezt egy eg�sz F�ldre kiterjed� zsid�-vil�gk�zt�rsas�g, majd egy zsid� vil�gmonarchia r�v�n k�v�nj�k el�rni. Mi az, ami e t�rekv�sekben abszol�te elfogadhatatlan? Nem puszt�n az a l�nyeg, hogy egy minden m�s etnoszt�l k�l�nb�z� etnosz akarja �tvenni a vil�guralmat, hanem az, hogy ezt mer�ben antitradicion�lis �s antispiritu�lis k�zb�ls� c�lok megval�s�t�sa r�v�n minden tradicion�lis strukt�r�t lerombolva �s felforgatva k�v�nja el�rni. A kommunizmusok, a liberalizmusok, az anarchizmusok �s minden egy�b modern form�ci� ennek a szolg�lat�ba van �ll�tva, hogy k�l�nb�z� etapokban, k�l�nb�z� m�dszerek bevet�s�n kereszt�l ezt a c�lt mozd�ts�k el�. Gondoljuk meg, hogy tal�n ez a c�l pozit�v; de milyen t�rekv�s az, ami vil�gkommunizmuson �s vil�gliberalizmuson kereszt�l akar m�k�dni? Mi az, ami minden strukt�r�nak a legalp�ribb lerombol�sa r�v�n k�v�n hatalomra jutni?

A h�tt�rer�ket azonban ennyivel m�g kor�ntsem mer�tett�k ki, ugyanis a vil�g manipul�torai, �l�k�n a Zsid�k Herceg�vel, maguk is manipul�ltak. Ezt nagyon l�nyeges tudatos�tani. Azt hiszik, hogy mindent a kez�kben tartanak, �s ez bizonyos �rtelemben igaz is, de nem teljesen. Itt k�t �ri�si t�ved�s lehet: az egyik, amelyik al�becs�li ezt az er�t, a m�sik, amelyik v�gletesen t�lbecs�li, el�seg�tve ezzel ezeknek a sz�nd�kait. K�ts�gtelen, hogy hatalmas er� van a kez�kben, de nem minden. K�ts�gtelen, hogy a vil�g manipul�torai, de �ket is manipul�lj�k; manipul�lt manipul�torok. Ahonnan a manipul�ci� kiindul, az m�r kezdi elhagyni az emberi l�tform�t. Nyilv�nval�an vannak m�g k�zb�ls� emberi �gensek, hiszen a manipul�ci� emberi manifeszt�ci�i nem kiz�r�lag zsid� szabadk�m�ves manifeszt�ci�k m�g a legs�t�tebb vonalon sem. Vannak olyan szervezetek, amelyek ugyan tartanak bizonyos  kapcsolatot a szabadk�m�ves illumin�tus vonallal, de l�nyeges kimondani, hogy nincsenek ezzel al�rendelt viszonyban. Ilyenek p�ld�ul egyes s�t�t, indiai ir�nyzatok: Transzcendent�lis Medit�ci�, Krisna-tudat Mozgalom, amelyek m�rhetetlen�l s�t�t munk�t fejtenek ki, ugyanis t�bbet tudnak, mint a zsid�k; be tudnak avatkozni a hal�l ut�ni szf�r�kba. Ezen ir�ny�t�k veszedelmess�g�t kor�ntsem szabad al��rt�kelni. A legs�t�tebb helyen l�v� emberi �gensek legal�bb k�t ir�nyba el�gaznak; mivel a zsid� szabadk�m�ves vonalnak nincs minden s�t�t ir�nyzat al�rendelve, ez�rt kell, hogy legyenek m�g olyan emberi �gensek, amelyek mindezeket manipul�lj�k, de m�g�tt�k m�r nem emberi �gensek vannak, teh�t ezek az emberek v�g�l is d�moni ir�ny�t�s alatt �llnak. Ezek a felboml�s, a felbomlaszt�s ellenistens�gei vagy m�sk�pp megfogalmazva s�t�ni hatalmak. Ezek a d�monok a s�t�ni hatalmak seregeit alkotj�k. A S�t�n, az �rd�g k�l�nb�z� lehets�ges elnevez�sek; ahogy az �ltalunk kev�ss� tisztelt Luther is mondta: „Gottes Teufel”, Isten �rd�ge. Teh�t az �rd�g Isten�, �s Istennek al� van rendelve. Voltak�ppen Isten maga, mikor �nmag�t distanci�lja �nmag�t�l, �s �nmaga ellen�be ford�tja �nmag�t. A s�t�n Istennek, az Isten-foknak nem tud �rtani, �m az embernek igen. A kre�torr� lett embernek nem tud �rtani, de a kreat�ra szintj�n l�v� �s �nmag�t esetleg kre�torr� transzmut�lni akar� embernek viszont ann�l nagyobb m�rt�kben. L�nyeges, hogy nincsen s�t�t er�, amely a legmagasabb isteni l�trendet kikezdhetn�, de az �ton halad� embert, a Homo Viatort kikezdheti. A teljesen s�t�ts�gbe mer�lt ember most ebb�l a szempontb�l kev�ss� �rdekes. A centr�lis c�l k�zvetlen k�zel�ben l�v� ember m�r nem �rinthet� meg. Az �ton halad�, fel�lr�l vez�relten �s alulr�l felfel� halad� embernek azonban lehet �rtani, �s � az, aki igaz�n sz�m�t. A Homo Comprehensivus nem kezdhet� ki, �s a Homo Damnatus m�r elveszett, de �ppen a Homo Viator az, aki ebb�l a szempontb�l legink�bb ki van t�ve ezen er�knek, holott � m�lt� lenne arra, hogy ne legyen kit�ve teljesen. Az Isten-fokot a S�t�n sem kezdheti ki, a s�t�t er�k m�g kev�sb�, de az �ton halad� emberi szem�lyis�g, olyan szem�lyis�g, akiben a szem�lyfelettis�g jelenl�te villan�sszer�en megjelenik, de m�g nincs igaz�n jelen. Ha igaz�n jelen lenne, akkor m�r v�dekezni tudna bens�leg �s auton�m m�don, de ezt m�g nem tudja. Tulajdonk�ppen ezen emberek �rdek�ben nyilatkozik meg minden tan�t�s, minden �v� �s v�d� kijelent�s. Maga a Buddha azt mondta, hogy azokhoz sz�lok, akiknek a szem�t m�r csak kev�s por fedi’. Nem azokhoz, akiknek a szeme be van temetve homokkal, porral, �s nem azokhoz, akiknek a szem�t nem fedi m�r semmi, hanem azokhoz, akiknek a szem�t kev�s por fedi. Ezekhez sz�l a vil�g minden tan�t�sa.

Az igaz�n veszedelmes h�tt�rer�k tev�kenys�ge racion�lis emberi fogalmakkal nem is jellemezhet�. Ezeknek az er�knek a l�nyszer� k�pvisel�i m�r megragadhatatlanok, csak annyit tudunk r�luk, hogy vannak. Vajon helyes-e az az �ll�spont, amelyik egy sz�ls�s�ges konspiracionizmust felt�telez? Ilyen �rtelemben maga is egy konspiracionizmus k�vet�je, �m egy�ltal�n nem az�rt, mert a konspiracionizmust helyeseln�, hanem mert konstat�lja, hogy az involucionizmus �ll�spontja a helyes �ll�spont, teh�t az involucionizmus h�v�nek vallja mag�t; ebben az esetben is konstat�lunk egy konspir�ci�t, vagyis egy vil�g-�sszeesk�v�st. A vil�g-�sszeesk�v�snek k�r�lbel�l mindenki ki van t�ve. Ugyan vannak, akik ebb�l nem fognak fel semmit, �s vannak, akik 'kin�nek' ebb�l, de tulajdonk�ppen mindenki ki van ennek t�ve; azok is, akik az �sszeesk�v�st ir�ny�tj�k, mert az �sszeesk�v�s ir�ny�t�i m�g mindig nem az igazi ir�ny�t�k, �s m�g az igazi ir�ny�t�k is ir�ny�tva vannak. Voltak�ppen �nmagam vagyok az ir�ny�t�, de am�g ezt nem tudom, addig messzemen�leg nem �n vagyok az ir�ny�t�. Gu�non eml�ti a s�t�t er�k legmagasabb fokozatain �ll� embereket, akiket a S�t�n Szentjeinek nevez a sz�fi trad�ci�. Ez egy nagyon magas fokozat. Nem olyan magas fokozat, mint Isten igazi Szentjei, de egy nagyon magas �s nagyon nagy hatalmat birtokl� fokozat. Ki lehet-e teljesen k�sz�b�lni a s�t�t er�k relat�v gy�zelm�t? Tekintettel arra, hogy a Kali-Yug�nak le kell futnia, azt kell mondani, hogy nem lehet. Abban, hogy a Kali-Yug�nak le kell futnia a legtradicion�lisabb �ll�sfoglal�s is teljesen egyet�rt�. Nem mindegy, hogy a Kali-Yuga legeslegv�ge milyen, ugyanis vannak Yug�k f�l�tti �rt�kek. Ezek a Yug�k feletti �rt�kek nagyobbr�szt elmer�lt, latenci�ba mer�lt �rt�kek, amelyeket azonban fel kell emelni a manifeszt�ci� szintj�re, konzerv�lni kell, �t kell �rt�kelni, �s a korszakfelettis�g elvei alapj�n ezen �rt�kek legbens�bb l�nyegi �rt�keit �t kell menteni egy �jabb korszakba. Ez nagyon szorosan �sszef�gg egyr�szt az egy�ni megval�s�t�si utak bej�r�s�val, m�sr�szt pedig a m�lt� befejez�s gondolat�val.

M�shol utaltam m�r arra, hogy Ferenc J�zsefnek semmi k�ts�ge nem volt afel�l, hogy a Monarchia egyszer megsz�nik. Azt mondta, hogy arra azonban szeretne gondot ford�tani, hogy ne ak�rhogyan sz�nj�k meg, �s tett is ennek �rdek�ben. Annyit nem tudott tenni, hogy ez egy�ltal�n ne menjen v�gbe, �s annyit sem, hogy ez teljesen m�lt�k�ppen t�rt�nj�k. Egy ilyen befejez�s teljesen m�lt�k�ppen nem mehet v�gbe.

A konzerv�l�s �s a yuga-lefuttat�s igenl�se egym�ssal csak akkor hozhat� szint�zisbe, hogyha egy harmadik, ezek felett �ll� princ�piumot vezet�nk be. Ez az aranykor�p�t�s ideal�t�sa, mely n�lk�l ezek kib�k�thetetlenek lenn�nek. Ennek kell tulajdonk�ppen a vez�rl�mot�vumnak lennie. A felboml�sra ir�nyul� ellenistens�gek, vagy �rd�g�k, s�t�nok, d�moni csatl�saikkal egy�tt teljesen arra ir�nyulnak, hogy sz�nj�k meg, fusson le a Yuga. Ebben a tekintetben tulajdonk�ppen mindenki ugyanazt akarja; aki nem, az nem l�tja helyesen a dolgokat. De �gy akarj�k, hogy konzerv�ci�, f�leg a magas �rt�kek konzerv�ci�ja ne val�sulhasson meg, hogy aranykor ne legyen t�bb�, hogy �tment�sek ne legyenek, vagyis a pusztul�s �s bomlaszt�s teljes m�rt�kben jusson diadalra; �s mindezt az�rt, mert a felboml�s ellenistens�geinek a v�gs� c�lja a Semmi. Minden felbomlaszt�s a Semmit c�lozza meg. A szabadk�m�ves-zsid� vil�guralom harcosai olyan eszk�z�kkel oper�lnak, amelyekben az igazi vez�rl�er�t a felboml�s ellenistens�gei jelentik, �s ami a Semmit c�lozza meg. V�g�l is nem az fog megval�sulni, amit �k akarnak – b�r az is el�g rettenetes lenne –, hanem az val�sul meg, ami az �gensek m�g�tt �ll� �gensek �s legfels�bb �genseknek a legbens�bb �s legtitkosabb, de leger�teljesebben k�pviselt �s leger�teljesebben m�k�dtetett c�lja �s �tja �s halad�sa �s menete. Helyesen mondta valaki, hogy az els� baloldali maga a s�t�n volt. A s�t�t er�k nem ny�lhatnak m�shoz, csak baloldalis�ghoz vagy ellen-baloldalis�ghoz, ami azonban esszenci�lisan egy oldalon van. Nem ny�lhatnak m�shoz, mert az a c�ljuk, hogy a strukt�r�k omoljanak �ssze. Az a c�ljuk, hogy �rt�kek ne �rz�djenek meg. Egy�bk�nt csak mellesleg jegyzem meg, hogy a t�l indirekt utakon megval�s�tott c�lok eleve �ri�si vesz�lyekkel kapcsolatosak, m�g hogyha ott a legtiszt�bb sz�nd�kok m�k�dn�nek, akkor is. Bizonyos indirekt megold�sok elker�lhetetlenek, �m ha ezt t�l indirekt m�don csin�lj�k, abb�l csak roml�s lehet. N�ha teljesen groteszk form�kat tudnak ezek �lteni; n�zz�k p�ld�ul az anarchist�k terrorcselekm�nyeinek a c�lj�t. Ideol�gi�juk szerint, hogy ha minden�tt terrorcselekm�nyek j�nnek l�tre, akkor az azt fogja provok�lni, hogy vil�gfasizmus j�jj�n l�tre. A vil�gfasizmus l�trej�n, �s a vil�gfasizmus ellen egy hatalmas anarchistico-kommunista baloldali vil�gforradalom t�r ki, amelyik azut�n gy�zelemre jut. Ha ez �gy lenne, akkor azt mondhatn�nk, hogy a k�z�ps�, �tmeneti fokozattal meg is lehetne el�gedni, h�tha nem tudn� els�p�rni egy kommunista vil�gforradalom. De nincs �gy, �s az eg�sz dolog nevets�ges, komolytalan.

Azokkal az er�kkel, amelyek a vil�got beh�l�z� szervezeteken kereszt�l, ma m�r mondhatjuk, hogy a vil�g �llamain kereszt�l – �len az Egyes�lt �llamokkal –, a kor�bban hat�konyan ellen�ll� szervezeteket is bevonva – l�sd a R�mai Katolikus Egyh�z –, a vil�got ir�ny�tj�k, �p lelki, szellemi organizmus megl�te eset�n nem lehet egyet�rteni. Egy �p lelki, szellemi organizmus nem vonz�dhat egy olyan felboml�shoz, amelyben maga is felbomlik. Teh�t nem vonz�dhat egy ilyen �rtelemben vett, mondhatjuk �gy, hogy egy super-�ngyilkoss�ghoz, hiszen nemcsak a f�ldi �letet sz�nteti meg, hanem minden transzcendens lehet�s�get al��s. Ezek a t�rekv�sek nemcsak nemzeteket bomlasztanak fel, hanem mindent.  Ebb�l az az igaz�n �rdekes, ami a transzcendens lehet�s�gek megval�s�t�s�val �s megval�sul�s�val f�gg �ssze. Ami ilyen lehet�s�g, az k�l�n�sen megc�lzott.

M�sutt eml�tettem m�r, hogy a liberalizmus egyebek k�z�tt szemben�ll mag�val a libertas-szal, a szabads�ggal, de tov�bbmegyek, szemben�ll a liberalit�ssal, a szabadelv�s�ggel, s�t a liberalizmussal is. Teh�t egy �nfelbomlaszt� k�pz�dm�ny, csak m�g �nmag�t felbomlasztja, ami nem lenne nagy baj, felbomlaszt igazi �rt�keket is. A liberalizmus szemben �ll mindennel, �s mindent fel akar bomlasztani. �s ez m�g mindig csak a j�hiszem� liberalizmus, mert a rosszhiszem� liberalizmus nem is �szinte; szelekt�l, �s a szelekt�l�s nem azt jelenti, hogy bizonyos dolgok nem fognak felbomlani, hanem, hogy bizonyos dolgokat, m�gpedig a s�t�t dolgokat nem akarja felbomlasztani, csak a pozit�vumokat. Ez azt eredm�nyezi, hogy a pozit�vumokat el�bb bomlasztja fel. V�g�l ebben a folyamatban is felbomlik minden, de ez r�ad�sul m�g rosszhiszem� �s alattomos is.

Magyarorsz�g abb�l a szempontb�l mindig tanulm�ny t�rgya lehet, hogy a folyamatok itt mennek v�gbe k�r�lbel�l a legocsm�nyabban. Az eg�sz orsz�gban nem ismer hat�rokat a Nyugat-majmol�s, de kiz�r�lag a nyugati vil�gnak a negat�vumait hozz�k �t ide. Hol hozz�k ide be ma Magyarorsz�gra a skandin�v szoci�lis ell�totts�got �s biztons�got?! Prepar�lva a legvisszatasz�t�bb �s legnegat�vabb form�ci�kat hozz�k be. Ami esetleg abban a vil�gban j� lenne, azt semmik�ppen nem. Erre komoly gondot ford�tanak. 1988-ban az a mond�s j�rta, hogy skandin�v ad�rendszer �s eti�p b�rrendszer, �s ez az�ta sokkal er�teljesebben megval�sult. Nem csak ad�rendszer, hanem �rrendszer is. Ez l�nyeges, mert Magyarorsz�g b�r rendk�v�l gyatra gazdas�gi helyzetben van, nincs olyan gyatra gazdas�gi helyzetben, mint amit az emberek �t�lnek ebb�l. �s mi�rt van ez �gy? Mert a Nemzetk�zi Valutaalap �s a Vil�gbank, f�leg a Nemzetk�zi Valutaalap ezt �rja el�. A Nemzetk�zi Valutaalap �s a Vil�gbank k�t szabadk�m�ves fili�l�. A bankvil�g �ltal�ban, egy-k�t kiv�telt�l eltekintve, szabadk�m�ves kezekben van. E tekintetben excell�lnak. E f�l�tt csak a Kuhn-Loeb & Company Bankh�z van m�g el�kel�bb helyzetben. Ez l�tsz�lag a vil�g kb. 100. hely�n �ll� bank, de val�j�ban a vil�gon az els� helyen �ll. Ez a Kuhn-Loeb & Company – a s�t�t �zelmek nagy koordin�tor bankja. A m�k�d� operat�v bankok k�z�l a Valutaalap a legs�t�tebb, a m�sodik helyen �ll a Vil�gbank, �s a harmadik helyen az Eur�pai Fejleszt�si Bank. Az els�, a Nemzetk�zi Valutaalap �rja el�, hogy Magyarorsz�gon �rat kell emelni. A b�reket meg lehet�leg ne emelj�k. Ez�rt elviselhetetlen a helyzet. Hi�ba vannak szabad �rak, be kell avatkozni egy ponton, mondjuk a benzin�rba ad�val, �s ut�na a domin�elv alapj�n minden k�veti ezt. Nem kell t�l sokat csin�lni: az �llam beavatkozik azzal, hogy �remel�seket gerjeszt. Nincs klasszikus infl�ci�, hiszen a klasszikus infl�ci� az p�nzel�rt�ktelened�s – az van –, �ruhi�ny – az nincs –, �s korl�tlan p�nzkibocs�t�s – ez sincs. Ez infl�ci�, de nem klasszikus, t�k�letes �s tiszta infl�ci�; az el�rt�ktelened�s a l�nyeg, ami pedig tulajdonk�ppen vez�relt. Magyarorsz�g lakoss�g�nak az elnyomor�t�s�t – csek�ly kiv�telt�l eltekintve – a Nemzetk�zi Valutaalap parancs�ra hajtj�k v�gre. A Nemzetk�zi Valutaalap a vil�g-szabadk�m�vess�g �rdekei szerint hajt v�gre dolgokat. A dolog egy�bk�nt k�toldal�: az �n. korm�ny megkapja az utas�t�st a Nemzetk�zi Valutaalapt�l egyfel�l, m�sfel�l a korm�nytagok – mint szabadk�m�vesek –, megkapj�k k�l�n ezeket a direkt�v�kat a szabadk�m�vess�g oldalr�l is. Teh�t a dolog rendk�v�l sz�ls�s�ges,  �s az is ki van dolgozva, hogyha Magyarorsz�g kiszakadna a Nemzetk�zi Valutaalapb�l, akkor ezt hogy toroln�k meg. Olyan helyzetbe hozz�k, hogy ne legyen megold�s. Lehet, hogy ennek ellen�re m�gis lenn�nek megold�sok, amelyek persze csak �tmenetiek lehetnek, mert tulajdonk�ppen csak egy parlamenti p�rt van, hat frakci�val. Ha beker�lne m�g nyolc m�sik p�rt, akkor tizenn�gy frakci�ja lenne az egyetlen p�rtnak.

Ezen er�k nagyon k�l�nb�z�k�ppen ir�ny�tj�k a F�ld orsz�gait. P�ld�ul a Szovjetuni�t �gy ir�ny�tott�k, hogy a Politikai Bizotts�g felett volt egy titkos politikai bizotts�g, �s a titkos politikai bizotts�g felett volt egy m�g titkosabb politikai bizotts�g. Voltak �tfed�sek; aki a titkos politikai bizotts�gnak a tagja volt, az lehet, hogy a l�that� politikai bizotts�gnak csak p�ttagja volt. Ott ilyen m�don ment az ir�ny�t�s. Ismerj�k azt, aki Szt�lin idej�ben a l�that�k k�z�l az els� ember volt. Mindig van a l�that�k k�z�l els� ember. Magyarorsz�gon ma a l�that�k k�z�l a s�t�t oldal els� embere Konr�d Gy�rgy. Nyilv�n n�la vannak nagyobbak, de nem tudjuk, kik azok. A Szovjetuni�ban is volt egy ilyen ember, ez volt Lazar Mojszejevics Kaganovics. A fels� vezet�s tagja volt, de nem volt a legels� ember; titokban azonban Szt�lin felett �llt. K�s�bb h�tt�rbe szorult, kiz�rt�k a p�rtb�l, de voltak�ppen az utas�t�sai eg�szen 98 �ves kor�ban bek�vetkezett hal�l�ig, 1991 k�zep�ig, �rv�nyes�ltek. Nem sok�ig �lt ut�na az �n. Szovjetuni�. M�g Lenin �let�ben a titkos �lvonalban volt, val�sz�n�leg az �lvonal �l�n.

 Ilyen volt a l�that�k k�z�l az Egyes�lt �llamokban Bernhard Baruch. Az els� vil�gh�bor� idej�n Wilson alatt ker�lt ebbe a meghat�rozatlan poz�ci�ba, �s eg�szen hal�l�ig, ami Kennedy eln�ks�ge alatt k�vetkezett be, �gy nevezt�k �t, hogy az Egyes�lt �llamok igazi eln�ke. Az Egyes�lt �llamokban az ir�ny�t�s egy�bk�nt m�s jelleg�. Ott az eln�k �ltal�ban nem kap utas�t�sokat, hanem helyzetek el� �ll�tj�k, �gy, hogy a helyzetek teljesen beszor�tj�k �t egy cselekv�si k�rbe, hogy ne tudjon m�st csin�lni. Olyan, aki abszol�te m�st akar, mint amit akarnak, eleve nem lesz eln�k. Ezen bel�l, ha vannak egy�ni elgondol�sai, akkor azokat megfelel�en koordin�lj�k. Az Egyes�lt �llamok eln�kei nagyon s�t�t �zelmeket folytattak; az Egyes�lt �llamok viszonylag – ez nagyon viszonylagos – legtisztess�gesebb eln�ke Reagan volt.  Sz�nd�kaiban Nixon is ilyen lett volna, de nagyon puha volt. Nixon titokban t�mogatta a Julio Valerio Borghese herceg tengernagy �ltal tervezett puccsot It�li�ban. Val�rio Borghese herceg lett volna az �j Duce, �s elgondol�sa szerint a kult�r�val kapcsolatos �gyek legf�bb inspir�tora Evola lett volna. Nixon utas�t�st adott az It�li�n�l �llom�soz� amerikai flott�nak, hogy adott esetben avatkozz�k be az esem�nyekbe Borghese oldal�n. Ez nem t�rt�nt meg, mert a hadsereg-f�parancsnok, az eln�k parancs�t nem hajtott�k v�gre, szabot�lt�k, majd Nixont megbuktatt�k. Akarat�nak nem tudott �rv�nyt szerezni. Ha �rv�nyt szerzett volna, akkor meg�lt�k volna. A puccs, sajnos, v�g�l elbukott. Sajnos, mert Valerio Borghese adekv�tabb fasizmust val�s�tott volna meg, mint Mussolini, ami abb�l is l�tszik, hogy a szellemi �let inspir�torak�nt kit gondolt el.

Ahogy az Egyes�lt �llamok eln�kei helyzetek el� vannak �ll�tva, �gy elk�pzelhet�, hogy ez m�g olyasvalakivel kapcsolatban is felvethet�, mint Hitler. M�r besz�ltem arr�l, hogy Hitler nukle�ris fegyvere 1944-re k�sz lett volna, de nem h�rom p�ld�nyban, mint az amerikaiaknak, hanem tizen�tben. Amellett a V-rak�t�k meg voltak tervezve; a V-1-et gy�rtott�k, a V-2-b�l k�sz�lt n�h�ny darab, de meg voltak a tervek V-10-ig elmen�en. �ll�t�lag a V-9-es m�r interkontinent�lis volt, a V-10 pedig glob�lis rak�ta k�r�lbel�l 20 ezer km-es hat�t�vols�ggal. (40 ezer km-es hat�t�vols�gra nincs sz�ks�g, hiszen semmi sz�ks�g arra, hogy valaki �nmag�t a f�ld megker�l�s�vel semmis�tse meg rak�t�val.) Ezt a fejleszt�st a szt�lingr�di csata elveszt�s�nek idej�n �s El-Alamein elveszt�s�nek idej�n, amikor legnagyobb sz�ks�g lett volna a gyors fegyverfejleszt�sre, Hitler visszafogatta, s�t szinte le�ll�ttatta. Nem k�ldt�k sz�t a tud�si team-et, amely k�l�nben jobb volt, mint az amerikaiak�. Nemr�g k�l�nben Marx Gy�rgy egyetemi tan�r elmondta – amit val�sz�n�leg nem mondott volna el, ha nem �gy lett volna –, hogy az amerikaiak tud�si g�rd�ja egy igen kiv�l� g�rda volt, de a n�metek� m�g kiv�l�bb volt. Az amerikaiakn�l Oppenheimer, Teller, Fermi �lltak, a n�metekn�l Heisenberg, Weizsacher �s m�s jeles tud�sok. A n�metek el�nyben voltak minden tekintetben. Az amerikaiak 1945-re csin�ltak h�rom bomb�t. Az egyiket felrobbantott�k a nevadai sivatagban, a m�sik kett�t, Hirosim�ra, Nagasakira dobt�k. A n�metek val�sz�n�leg 15 rak�tat�ltetet csin�ltak; �k nem bomb�ban gondolkoztak, hanem rak�t�ban, m�ghozz� V-9 �s V-10 �ltal hordozott rak�t�kban. A h�bor�t ily m�don megnyerhett�k volna. De elvesz�tett�k. �gy is nehezen tudt�k legy�zni �ket, de v�g�l is legy�zt�k, �s ez Hitlert�l indult ki. Hitler ugyanakkor azt mondta Sz�lasinak, hogy meg van az �j fegyvere, m�r k�sz. A jelek szerint ezt Sz�lasi nem hitte el teljes m�rt�kben, de �gy v�lte, hogy k�r�lbel�l ny�r k�zep�re meglesz, �s addig tal�n ki tudnak tartani a n�metek. 1945. �prilis 17-�n d�nt�tte el mag�ban, hogy a h�bor�t nem nyerheti meg N�metorsz�g, mert nincs k�sz a rak�ta, ny�rra sem lesz k�sz, de ha k�sz lenne, akkor sem tudnak ny�rig kitartani. A hitleri utas�t�sok �rtelm�ben soha nem is lett volna k�sz, noha Hitler azt mondta 1944. december�ben Sz�lasinak, hogy megvan az �j fegyver, b�rmikor bevethet�, de olyan borzalmas puszt�t�st v�gez, hogy megpr�b�lja konvencion�lis fegyverekkel megnyerni a h�bor�t. Annyit tudunk majdnem sz�zsz�zal�kos bizonyoss�ggal, hogy Hitler valamif�le neokathar szervezetnek volt a tagja. A katharizmus a manicheizmusnak egy k�s�bbi form�ja volt. Ehhez a szervezethez esk� k�t�tte, �s hipot�zisem szerint, lehets�ges, hogy ennek a neokathar szervezetnek a h�tter�ben valamilyen latom�lis vagy paralatom�lis szervezet �llt, amir�l neki nem is kellett tudnia. Miut�n utas�t�sokat hajthatott v�gre, minden jel erre mutat, hogy nyilv�nval�an egy innen j�tt utas�t�st alapj�n d�nt�tt �gy, ahogyan d�nt�tt. A legelemibb j�zan �sz is azt k�vetelte meg, hogy Szt�lingr�d �s El-Alamein ut�n a fegyverkez�st felgyors�ts�k, nem pedig, hogy visszafogj�k. Annyira, hogy a tud�sok b�r nem lettek sz�lnek eresztve, de csak piszmogtak mindenf�l�vel, hiszen att�l kezdve semmi komoly dolgot nem csin�ltak. Nagyon keveset lehet err�l megtudni, mert megpr�b�lt�k �gy be�ll�tani, mintha a tud�sok szabot�lt�k volna el a dolgot, de sok jel arra mutat, hogy ez egy�ltal�ban nem volt �gy;  az amerikaiak ugyanis felvett�k e tud�sok egym�s k�z�tti a fogs�guk idej�n lefolytatott besz�lget�seit, �s ebb�l egyet-m�st kisziv�rogtattak. Nagyon nagy blam�zs lett volna bevallani, hogy f� titkos sz�vets�ges�k maga Hitler volt. Ebben a k�rd�sben m�g nem lehet tiszt�n l�tni, de bizonyos dolgok nagyon �lesen k�rvonalaz�dnak.

A s�t�t er�k a N�met Birodalmat nem tudt�k �gy kez�kben tartani, mint m�s orsz�gokat, de meg voltak azok a m�dszerek, amivel tulajdonk�ppen k�zvetve �s r�szlegesen ezt m�giscsak megtett�k.

31.

v