F E L F � G G E S Z T E T T R E N D S Z E R V � L T � S

F E L F � G G E S Z T E T T R E N D S Z E R V � L T � S


Minden magyarnak aj�nlom megfontol�sra az 1998-�vi v�laszt�sok el�tt, a k�vetkez� gondolatokat:
-A vil�g erk�lcse oly m�lyre hanyatlott, hogy az a t�rsas�g melyet nem is oly r�g csak felforgat� s�pred�kk�nt tartott sz�mon a vil�g, most mosolyogva bor�tja a vil�gra, a nemzetk�zi p�nzvil�g uralkod�i pal�stj�t, �s diadalittasan uralkodik. Aldous Huxley “Sz�p �j vil�g”-�ban f�lr�mlik m�r ez a lefokozott “b�ta-ember” v�zi�jak�nt. Ott azonban ezt az embert�pust m�g lombikba �ll�tj�k el� - tudatosan degener�ltan-, �s ez a m�dszer igen rossz hat�sfok�. Van m�s lehet�s�g is: az erk�lcsi vil�g elpuszt�t�sa, az �szt�n�k elferd�t�se �s e folyamat t�mogat�sa -leszbienek �s homokosok a m�di�ban val� felvonultat�sa-, az agyaknak a term�szet rendj�vel szemben �ll� eszm�kkel val� felt�lt�se, hamis inform�ci� �ramlattal �s �radattal a t�meg alkalmazkod� k�pess�g�nek �sszekusz�l�sa, az egy�nek tudatos lelki sokkokkal val� elhallgattat�sa. C�ljaik �rdek�ben megkaparintott�k a r�di�t, a t�v�t vil�gszerte, s az ezekb�l �rad� hamis sz� �s hang belelopja sejtjeinkbe mindazt, amit el akarnak vel�nk hitetni. Ezek az inform�ci�k �gy �rasztj�k el az �rtelem �s idegd�caink �rz�kenyen befoly�solhat� ter�leteit, mint a h�bor�kban a m�rges g�zok, a l�v�sz�rkokat.
Ez az alvil�g alkotta meg a “n�p” fikci�j�t, melyre hivatkozva -a kereszt�nys�get megel�z� korok vads�g�val-, r�szabad�totta a vil�gra a szocializmust �s a kommunizmust. Az eg�sz huszadik sz�zad ennek az alvil�gnak a ny�lt h�tk�znapi gar�zd�lkod�sa, szinte sz�net n�lk�li pogrom az eur�pai civiliz�ci� ellen. Lassan m�r hallani se akar r�la senki, mert a sz�rny�s�gekre �s gaztettekre val� eml�kez�st nem akarja befogadni a napi agymos�sban m�g �gy sem kell�en elbut�tott l�lek, �s nem akar az �rtelem szikr�j�t hordoz� agyvel� e verg�d�sben az elmebajhoz k�zeli borzalmas �lmokban �lni. Akik �t�lt�k - akik �t�lt�k- ezt a kort, 1987-ben azt hitt�k, hogy ennek v�ge!
Rosszul hitt�k.. Mind�ssze az t�rt�nt, hogy ez az alvil�g a pofoz�szob�k helyett, most a liberalizmus eszm�ivel �s aj�nl�saival rombolja a szellemi k�rnyezet�t, mely t�megszinten az elm�lt �vtizedek agymos�s�nak hat�s�ra a debilit�s szintj�re s�llyedt. K�zben a liber�sok egym�st seg�tik a hatalmi-d�nt�si g�cokba, a h�rk�zl�s int�zm�nyeibe, a tudom�ny, kultur�lis �s t�rsadalmi �let kulcspozoci�iba. Az �rtelmes kiv�laszt�d�st -a nemzeti tudat �s �ntudat kibontakoz�s�t �s szellemi m�helyeit-, minden er�vel t�madj�k �s g�tolj�k. Szellemi vezet�it hamis v�dakkal �ll�tj�k pelleng�rre, hisz “nem �llt be a sorba”. Mindazon v�lem�nyt mely nem egyez� a hivatalossal, er�vel, hatalmi sz�val, r�galmaz�ssal vagy szem�lyi lej�rat�ssal tesznek lehetetlenn�..
M�g �gy sem �rzik magukat biztons�gba, sz�vets�geseket keresnek; egym�snak usz�tj�k p�rtok szerint a testv�rt, a magyarnak a nemzetis�geket, �s mindent elk�vetnek a biol�giai, tudati, lelki megal�z�sra �s az �rtelem gyeng�t�s�re.. Aki pedig ennek a folyamatnak ellene szeg�l, az mucsai, nacionalista, rasszista, idegengy�l�l�, antiszemita, �s �zik, szigetelik, r�galmazz�k �ton-�tf�len, m�g itt Sydneyben is.
De menj�nk sorj�ba;-1945ben Magyarorsz�g eur�pai t�rt�nelme sor�n el�sz�r ker�lt tot�lis iga al�. A t�r�k csak r�szben uralta, a Habsburg hatalom meg dinasztikus jelleg� volt. A szovjet csizmatalp -a kommunizmusnak �lc�zott liber�lbolsi vezet�s- azonban mindent sz�ttaposott. Ha maradt m�g valami, azt a -”magyarabbn�l magyarabb”- k�szs�ges kiszolg�l�i; R�kosi, Farkas, Ger�, K�d�r, Acz�l �s szem�lyzete igyekeztek elt�ntetni. Vagy az embereket, vagy az eszm�ket, vagy a szellemi m�helyeket, vagy az ideol�gi�kat, mint p�ld�ul a hitet. N�h�ny e korban vezet� szerepet v�llal� szem�ly, sajn�latosan m�g ma is valamilyen helyen vezet�. Ennek a kornak a vezet�i k�z�tt h�s�k nincsenek, csup�n a nemzet �rul�i. Ezt felismerve, egym�st is k�szs�ggel puszt�tott�k vagy koholt perekben vagy munkat�borokban.. 1956-ig roncsol�s -a nemzet �s tudata roncsol�sa - folyt, �s szinte n�pbetegs�gg� tett�k az �rul�st �s a magyars�g puszt�t�s�t. (l�sd dr. Horv�th J�zsef; A t�bornok vallom�sa, A III / I-VI �gycsoportok)
- 1956-ban azt hitt�k, hogy valami v�ltozott. Igaz, mert addig csak roncsol�s folyt, azut�n j�tt a nemzet megfesz�t�se. Er�szakot k�vettek el azon a nemzeten mely minden n�pn�l t�bbet szenvedett a szovjet csizmatalp alatt. 1956 ut�n az er�szakt�telt k�vet�en hagytak valami apr�p�nzt is, �s a n�p kezdett belenyugodni; ha m�r meger�szakolt�k, legal�bb kapott valamit...

Annak, aki ezt felfogta, ez nagyobb teher volt, mint az ‘56 el�tti id�k. L�tta, hogy aki be�llt a sorba az a p�nzen vehetett k�lf�ldi term�keket, s ennek birtok�ban -hiszen jobban �lek mint a szomsz�d, minek mindig okoskodni?- m�r kezdett egy�tt lihegni az er�szaktev�vel, aki ny�ltan kir�h�gte a megal�zott n�pet, �s id�nk�nt m�gjobban megal�zta. 1956-ban a nemzet visszautas�totta a kommunista t�veszm�ket, �n�ll�an, b�b�skod�s n�lk�l egyszer�en csak �lni akart. Nem volt veszteni val�ja, hiszen m�r �lelmiszer sem volt mindig.
-2-
Egy had�zenet n�lk�li h�bor�ba bonyol�dott bele a szovjet hatalom azzal a n�ppel, mely a vil�g tudom�s�ra hozta; a kommunizmus t�veszme, zs�kutca. L�ger...
-A szabads�gharc lever�se ut�n j�tt egy �j korszak. El�bb a megtorl�s�, majd egy l�tszatdemokr�cia, melyben a titkos �gyn�k�k, pufajk�sok, Moszkva-hiv�k vitt�k a KGB �ltal kidolgozott vezet�st. E kor igazi karmestere Acz�l Gy�rgy volt, K�d�r jobb keze. A k�z�letb�l kigyoml�lt minden nemzeth� elemet, az erk�lcs�t a liberalizmus eszm�inek becsemp�sz�s�vel tov�bbaljas�totta. Neki tulajdon�that� az abortusz int�zm�nyes�t�se, az erre val� k�sztet�s rendszer�nek fel�p�t�se, a magyars�g tudati sz�tmarcangol�sa, egy ezer �ves �llam eszm�inek belefullaszt�sa az eur�pai antikkult�r�ba. El�re tekint� volt; megalkotta a “fiuk”-at, az � fiaik- ellenz�kis�g�t, k�lf�ld�n val� iskol�ztat�sukat, hogy amikor a kommunizmus �sszeomlik, legyen, aki mentse a magyars�g elleni b�n�kben meg�sz�lt v�res kez� aty�kat. � volt, aki r�eszm�lt �s sorst�rsaival egy�tt arr�l is gondoskodott, hogy a liber�lbolsik uralma folyamatosan f�nnmaradjon a p�nz �ltali uralom form�j�ban.
-�gy �rt�nk el 1987-hez - Lakitelekhez-, melynek t�rt�n�seiben �jra hitt�nk �s hitt�k; van rem�ny.. Ekkor m�r az amerikai �s az az�ta darabjaira hullott szovjet birodalmi vezet�, megk�t�tt�k M�lt�n azt a szerz�d�st, mely a szovjet er�k saj�t hat�rai m�g� t�rt�n� visszavon�s�ra, ennek ellent�telek�nt a nyugati p�nzvil�g r�sz�r�l a szovjet gazdas�g megseg�t�s�re vonatkozott. Ez azt jelenti, hogy nagyhatalmi d�nt�s hat�s�ra, �gy is, �gyis kimentek volna a megsz�ll� orosz csapatok csak�gy, mint ahogy k�nyszer�s�gb�l, Ausztri�b�l is kivonultak 1954-ben.
Annak k�l�n t�rt�nete van, hogy mi�rt �s hogyan ker�lt pont Antall J�zsef, mint minisztereln�k 1990-ben a hatalomra. Az MDF els� 10 h�napj�ban, a nev�t sem ismert�k. Azt tudt�k r�la, hogy az Orvost�rt�neti M�zeum f�igazgat�ja, a Munka �rdemrend arany fokozat�val kit�ntetve. Azt is mindenki tudta, hogy ezt ak�rki emberfia nem kaphatta meg. Az MDF 1989. m�rciusi els� orsz�gos gy�l�s�n az emelv�nyr�l letapsolt�k a t�relmetlen hallgat�k. Azt�n ‘89 nyar�nak v�g�n a v�lasztm�ny �l�s�re Szabad Gy�rgy �s Cso�ri S�ndor elvitt�k �s bemutatt�k a v�lasztm�nynak id�sb. Antall J�zsef -a volt Kisgazda politikus-fi�t azzal, hogy m�r a sz�l�i h�zban professzionista politikusnak, demokrat�nak nevelkedett. Antallt j� taktikai �rz�ke a Nemzeti Kerekasztal t�rgyal�sain, fontos szerepl�v� tette. Ismert volt, hogy �vtizedeken kereszt�l t�pl�lta �nmag�ba elhivatotts�g tudat�t. 1956. november 4.-e ut�n ”most al�bukom �s kibekkelem �ket” mond�sa -szigor�an egyes sz�m els� szem�lyben- f�ggetlen att�l, hogy f�igazgat�k�nt egy Munka�rdemrenddel ez az al�buk�s nem is volt nagyon kellemetlen, elh�res�lt bar�ti k�r�ben. �vfolyamt�rsai vallj�k, hogy az egyetemen s�r�n j�tszottak “korm�nyosdit”; az egyes miniszterek szem�lye mindig v�ltozott, de mindig � volt a minisztereln�k. Ismert volt az is, hogy id�sebb Antallnak h�l�val tartozott sok csal�d, akiket a h�bor�s �vek alatt bujtatott �s mentett. �gy dr.Shulteisz Emil eg�szs�g�gyi miniszter is h�l�s volt �let��rt, mikor kinevezte Antallt az -akkor m�g nem l�tez�- Orvost�rt�neti M�zeum- f�igazgat�j�nak. Apja tev�kenys�ge miatt kapott k�s�bb megh�v�st Izraelbe is, a csal�di posztumusz kit�ntet�s �tv�tel�re. Amikor Antall az �gynevezett paktumot megk�t�tte, tudnia kellett, hogy mit tesz. Voltak�ppen a r�gi rend folytat�s�t biztos�totta.. Az oroszok elmentek, a magyars�g ellens�gei maradtak. Nem csak a haz�ban, a hatalomban is. Ez a hatalom ma, minden eddigin�l moh�bban munk�lkodik a v�gs� kisemmiz�s�nk�n �s sz�tm�llaszt�sunkon.. De maradjunk a t�nyekn�l;
-“K�nytelen volt paktumot k�tni”-mondj�k egyfel�l, mert a bank�rok megzsarolt�k, hogy kivisznek mindent doll�rt, ha nem alkuszik meg az SZDSZ-el. Csakhogy; nem az SZDSZ-el �s bank�rokkal kellett volna paktumot k�tni a n�p ellen, hanem a n�ppel, a bank�rok �s az SZDSZ-ben �sszegy�ltek ellen! Ha akkor a v�laszt�s gy�ztesek�nt ki�ll, �s azt mondja; - “Megzsaroltak, ez �s ez t�rt�nt. V�llalj�tok, hogy egy�tt szemben�z�nk vel�k?”- mindent el�rhetett volna. Ak�r n�pszavaz�son m�g�je �llt volna az orsz�g nagy r�sze vagy 80 %-ban, �s kigyoml�lhatta volna az Alkotm�nyb�l azokat a megk�t�seket, amik ma is lehetetlenn� teszik a t�rv�nyes n�pakarat kereszt�lvitel�t. Antall m�velt ember volt: tudnia kellett, hogy a bank�r nem hi�nycikk a vil�gon. Ha az egyik megs�rt�dik, ott a m�sik.

K�ztudott az is, hogy e paktumot a vezet� p�rt vezet�se -a saj�t p�rtja- tudta n�lk�l k�t�tte meg. Igaz, ut�lag p�rsz�z �sszeivott el�tt t�bb-kevesebb egyet�rt�ssel elfogadt�k a paktumot, �m ott egyed�l Cso�ri fordult szembe hat�rozottan a paktummal �s Antallal. K�ztudott, hogy ‘56 nov.4-e ut�n Magyarorsz�gon minden t�rv�ny, nemzetk�zi szerz�d�s, jogszab�ly, a Politikai Bizotts�g d�nt�se �s az Orsz�ggy�l�s fejb�lint�s�val, egy h�bor�s-b�n�s katonai nagyhatalom -a Szovjetuni�- akarat�val, �s beleegyez�s�vel j�tt l�tre, �gy az, a szuver�n �llamis�g szempontj�b�l t�rv�nytelen, vagyis semmis! Ezt sokszor elmondtuk egym�snak otthon.. Lehetetlen, hogy err�l Antall ne tudott volna. 1990. tavasz�n m�gis ezt a t�rv�nytelen helyzetet legaliz�lta az �j hatp�rti hatalmi konstrukci�ban a paktum megk�t�s�vel, �s �tmentette az 1956 nov.4-e ut�n ki�p�lt liber�lbolsevik �llamrendszert. Ez�rt t�rt�nelmileg felel�ss�g terheli.


-3-
1987-ben Gr�sz K�roly volt a minisztereln�k. A szellemileg is le�p�lt K�d�rt elmozd�tott�k a hatalomb�l. Gr�sz saj�t bevall�sa szerint egy nap �zenetet kapott a KGB f�n�k�t�l, hogy besz�lni akar vele, Parlement-i szob�j�ban.
�tadta Gr�sznak az �llamp�rt �tment�s�nek forgat�k�nyv�t.(A “168 �ra“ 1996. janu�r 20-i ad�sa, 9 perces r�vid�tett hanganyag). Ez neveket tartalmazott �s a t�bbp�rtrendszer megteremt�s�nek forgat�k�nyv�t. Teh�t, ne tess�k azt hinni, hogy itt spont�n mentek a dolgok. Az orr�n�l fogva vezett�k minden oldalr�l a v�laszt�kat, egy Moszkv�ban a KGB-�ltal el�re meg�rt forgat�k�nyv szerint! Ezt k�vet�en elkezd�dtek a t�bbp�rtrendszerr�l a t�rgyal�sok. A p�nz�gyminiszter lemond. �j “munkahelye” a Nemzetk�zi Valutaalap eur�pai f�hadisz�ll�sa, a London-i iroda... T�n nem v�letlen, hogy ugyanide k�veti Gr�sz ut�dja N�meth Mikl�s minisztereln�k, majd p�r �vvel k�s�bb ipari miniszteri majd Nemzeti Bank eln�ki sz�kb�l Bod P�ter �kos is. Egyik sem alacsony beoszt�sba.. K�rd�s: -ha egy gazdas�gilag t�nkretett orsz�g gazdas�gi vezet�i nemzetk�zi int�zetben -ahol lassan a vil�g sors�t rendezik- gazdas�gilag megfelelnek, kinek vagy mi�rt nem felelt meg saj�t hely�n �s haz�j�ban? Ez nem is k�rd�s. Sarokpont, mert ami 1990 tavasza �ta folyik Magyarorsz�gon, az a nemzet rem�ny�nek, a j�v�nek a g�tl�stalan felsz�mol�sa. �j sz�nokok, �js�tet� -vagy �tvedlett- politikusok mondj�k: meg kell b�k�lni, ne legyen sz�monk�r�s. �rtelmez�s�k szerint a jobboldal, azonos a fasizmussal. A magyar, az irredent�val. A hazaszeretet a nacionalizmussal. A hit, a rasszizmussal. Ne k�rj�k sz�mon a felvett hitelek ok�t, sem az adatokat. Ne k�rj�nk sz�mon semmit, felejts�nk...
Az Antall-korm�ny orsz�gl�s�nak egyik ellentmond�sa, hogy m�g ez a felel�ss�grevon�s elmaradt -�s nem k�vetelheti senki az orsz�g t�nkretev�it�l a szem�lyi felel�ss�get-, addig legaliz�lta azt, hogy az �llamos�tott mag�ntulajdont, a nemzeti vagyon jav�t a mindenhat� �llamp�rt -a Kommunista P�rt �s ut�dp�rtja-, saj�t mag�nak p�rtfelsz�mol�s c�men privatiz�lta. Az �gy kimentett vagyonokon Kft-k, gazdas�gi munkak�z�ss�gekbe �tmentett vagyonnal, megalakulhatott a mai magyar gy�rosok vezet� r�tege - nagyr�szt a volt kommunista p�rti vezet�kb�l �s tagjaikb�l.
Engedj�k meg, hogy Kuczka Judit toll�b�l id�zzek; “K�lf�ldieknek adj�k el nemzeti vagyonunkat, s mert e k�lf�ldnek tartozunk, azonnal vissza is adjuk a beszedett p�nzt.. �s nek�nk mivel tartoznak, egyetlen �s megism�telhetetlen �let�nk�rt? A kis�rletek�rt, amelyeket rajtunk v�geztek �s v�geznek? Milyen orsz�gban �l�nk, Uramisten, ahol az els� szabadon v�lasztott korm�ny minisztereln�k�t a vesztesek nyugati t�mogat�ikkal a h�tt�rben titkos paktumra k�nyszer�thetik, milyenben, Uramisten, ahol a minisztereln�k�t a koal�ci�s partner megzsarolhatja?” “... ne merje senki azt mondani, hogy az elnyomor�tott, utc�ra kirakott csal�dok gyermekei v�dettek �s a sz�delg�, �hez� gyermekek testi, az iskol�b�l kiszorul�k szellemi �s a tot�lis erk�lcsi fert�be tasz�tottak..-..fejl�d�se biztos�tott..�s senki ne merje azt mondani, hogy nem megal�z�...egyetlen t�l leves�rt sorba �llni, vagy ingyenes orvosi ell�t�st biztos�t� szeg�nys�gi bizony�tv�ny�rt koldulni..” Majd befejez�s�l;- “ Magunkra maradtunk h�t mi, t�zmilli�nyian. Csak magunkra sz�m�thatunk. Nem szabad f�ln�nk. Mindenkit nem lehet kilakoltatni. Mindenkit nem lehet beb�rt�n�zni. Mindenkit nem lehet ker�kbe t�rni, l� fark�hoz k�tni, f�ln�gyelni.. De ki kell mondanunk v�gre; m�r nincs mir�l lemondanunk... ennyi volt. El�g volt. Nincs tov�bb”.
Engedj�k meg, hogy ehhez hozz�tegyem Szentmih�lyi Szab� P�ter �r�, irodalomt�rt�n�sz, angol-magyarszakos tan�r vallom�s�t; (l�sd id�zend� vers; T�rdre magyar!)
-Befejez�s�l, ha azt k�rdik mi a ki�t, a v�lasz; ne egym�s ellen, hanem egym�ssal, egym�s�rt tegy�k a dolgunk. Sorsa csak annak bukik el, aki feladja �nmag�t, lepakt�l “azokkal”..

Mi �si kult�ra hordoz�i, nem t�rgyakban, �p�letekben, hanem embers�g�nkben, hum�numban v�ltunk azz� a n�pek tenger�ben, amik vagyunk.. A kor mindig tan�s�got tett az emelkedett gondolkod�s mellett. Ne valaki ellen, hanem valami�rt -k�z�s �gy�nk�rt -, k�z�sen, egym�st t�mogatva tegy�k a dolgunk. Ha �jj��p�tj�k erk�lcsi vil�gunkat,-�s nem azt v�rjuk mit kellene tenn�nk, hanem ha tessz�k a dolgunk, az �gyesked�k kiv�lrekednek.
Paul Valerie h�res sorai jutnak eszembe; ..”a vil�g helyzete sohase rem�nytelen, mert soha nem azokon m�lik, akik nem hisznek az �letben, hanem azokon, akik hisznek benne. Ehhez azonban minden embernek el�sz�r mag�t kell �jj�form�lnia e megv�ltozott korhoz.” Hozz�teszem; Otthon is �s itthon egyar�nt.. Mindenkinek el kell d�ntenie: mi�rt csin�lja azt, amit tesz? Az�rt dolgozik, hogy �nzetlen munk�val seg�tsen �p�teni a haz�t, vagy egy csillog� f�mnehez�k b�v�let�ben egy kit�ntet�s�rt, k�pess� v�lna- e cinkoss� szeg�dni”azokhoz”.



-4-
Eur�pa k�tezer �ven �t �p�tkezett az �dv�z�l�s puszta hit�ben. Nemzed�kr�l, nemzed�kre. S most egy t�rt�nelmi m�sodpercnyi id� alatt akarn�nk mindezt feladni? Az emigr�ci� szerepe ebben nagyon jelent�s. A”rendszerv�lt�s” okozta indulataink �sszet�rt cser�phalmazair�l lel�pve ism�t meg kell tanulnunk, hogy megfogjuk egym�s kez�t. S abb�l a porhalmazb�l amiv� lett�nk, t�rsas�gg�, az elszigetels�gben -a mag�nyban- szomj�t olt� viz�v� kell v�ljunk annak a ny�jnak, akit ma �gy h�vnak; -Magyarorsz�g...
K�ts�gtelen, hogy a lelkek forradalma n�lk�l a nemzet nem �julhat meg soha. El�deink -’48-ban �s ‘56-ban - tudt�k, hogy a meg�jul�s folyamat�ban a sorrend legal�bb olyan fontos, mint maga a c�l, az eszme, vagy az igazs�g. A hivatalos politika b�rmilyen piszkos, nem akad�lyozhatja meg, hogy egy nemesebb j�v� rem�ny�ben mindah�nyan tudatos�tsuk hovatartoz�sunkat, �s v�gre befejez�st nyerjen a rendszerv�lt�s. Otthon is �s itt is. Ennek hi�ny�ban a m�sik oldalon, csak a “b�taemberek” sorsa, a hontalans�g �s a vil�gb�l val� dicstelen kim�l�s marad. Vegy�k �szre, hogy az �nfelkent messi�nistikusok b�vk�r�be -ha meg�jul�sunk elmarad-, mindny�jan a sz�tdarabol�d�s �tj�n j�runk. A v�letlen kezembe adta Herczeg Ferenc csaknem 85 �ve �rott eszmefuttat�s�t; “..a magyar hazaszeretet templom�t egy kiv�lts�gos farizeus felekezet sz�llotta meg. A foglalkoz�sszer� patri�t�k c�he alakult ki, amely -tekintet n�lk�l a c�htagok intellektu�lis erk�lcsi tulajdons�gaira- a nemzet hivatott vez�r�nek �s minden n�pszer�s�g jogos haszonb�rl�j�nek hirdette mag�t.... esztend�k�n �t r�sz�nk volt abban, hogy a magyars�g egyik r�sze a maga ...poz�ci�j�t a m�sik r�sz hazafis�g�nak meggyan�s�t�s�ra �p�tette fel. Az els� oszt�ly� hazafiak �nim�d� p�za �s a m�sodoszt�ly�akkal szemben tan�s�tott farizeus len�z�se...egy p�rtszekta holt ritmus�v� merevedett. Ne feledj�k, hogy a hazafi c�hbe val� tartoz�sa nem lekicsinyelend� el�ny�kkel j�rt...a koal�ci�s terror idej�n burj�nzott legbuj�bban a hazafias farizeusok g�gje. Egy ideig �gy l�tszott, mintha ebben az orsz�gban az etikai fogalmak is megv�ltoztak volna. Aki vel�k volt, egy�bk�nt a csatorn�b�l m�szott volna is el�, a j� hazafi dicsf�ny�vel a homlok�n l�phetett a f�rumra, �s �t�lkezhetett olyanok f�l�tt is, akik erk�lcsi �s tehets�g dolg�ban csillagok magass�g�ba emelkedtek f�l�je..” Ezen Herczeg Ferenc �ltal irt gondolatok ut�n nem tudom �r� volt-e, vagy sokkal ink�bb j�vend�mond�?
De�k Ferencnek a haza b�lcs�nek h�res mondata jut eszembe; “a rosszul begombolt mell�nyt �jra kell gombolni.”. Ism�t P.Valerie-t r�viden id�zve; ..” a vil�g... sorsa nem azokon m�lik, akik nem hisznek az �letben, hanem akik hisznek benne”.
Napjaink gondjait, aktualit�s�t n�zve, mind P.Valerie-vel, mind Herceg Ferenccel �s De�k Ferenccel teljesen egyet�rtek..
Boros B�la
Sydney. 1998. febru�r -S y d n e y -


Irodalom;
1. Beke Gy; Magyar �fium,
2. Beke K; Uramisten gy�zt�nk,
3. Fekete Gyula; Ideje van a sz�l�snak...
4. Gidai E; Gazdas�gi t�l�l�s�nk es�lyei.
5. dr.Horv�th J; A t�bornok vallom�sai.
6. Kukorelli I; A jog�llam�rt!
7. Pozsgay I; 1989.
8. Samu M; �llamelm�let.,
9. Sz�rsz� ‘93.
10. Zonda T; �ngyilkos n�p e a magyar?
11. Hunnia �vfolyamai,
12. Magyar �let �vfolyamai,
13. �j Demokrata �vfolyamai,
14. �j Magyarorsz�g �vfolyamai,

Vissza | F�oldal

F E L F � G G E S Z T E T T R E N D S Z E R V � L T � S