L�szl� Andr�s

A LOVAGI �T

(A Szerz� 1998. augusztus 1-�n a szabolcsi Sz�z M�ria-monostorban tartott el�ad�sa) 

Minden szellemi �t l�nyege a L�t K�z�ppontj�nak, a Tudat K�z�ppontj�nak, �nmagam K�z�ppontj�nak a megtal�l�sa; eljutni oda, ahonnan elindultam, ahov� �nmagamon kereszt�l eljuthatok. Ezeknek a megval�s�t�si utaknak a legk�l�nf�l�bb form�i ismeretesek: vannak olyanok, amelyek az egyed�ll�t, a mag�ny, a csend, az elm�ly�l�s tiszta form�i k�z�tt pr�b�lj�k v�gigj�rni ezt az utat, vagy pr�b�lnak eljutni oda – amit tulajdonk�ppen nem is lehet eljut�snak nevezni, hiszen l�nyegi mozg�s ebben a megval�s�t�si processzusban nincs. Ugyanakkor vannak a cselekv�si form�knak az �tjai, amelyek a cselekv�s legmagasabb fok�hoz, a tetthez kacsol�dnak; a tetthez, amelyben a megismer�snek �ppolyan szerepe van, mint az akci�nak, a tev�kenys�gnek – mik�nt az auton�m, �nt�rv�ny� megval�s�t�si form�k b�rmelyik�ben. Tulajdonk�ppen a spriritu�lis utak a legk�l�nf�l�bbek lehetnek: olyanok is elk�pzelhet�k, amelyek a k�z�ns�ges, ezzel kapcsolatos felfog�st�l mer�ben elt�rnek; az ezzel kapcsolatos �ltal�nos felfog�s csak a nyugalomhoz, az elm�ly�lt, elm�lyed�, befel� fordul�, kontemplat�v megval�s�t�si m�dozatokhoz k�ti azt, ami az ember �nmeghalad�s�val �sszef�gg�sbe hozhat�. Vannak azonban m�s lehet�s�gek is; vannak olyanok is, amelyek a tettek szintj�n elmennek a legv�gletesebb form�kig: elmennek a harcig, a k�zdelemig, a meg�tk�z�sig, a v�gs� – a k�ls� �s bels� �rtelemben egyar�nt megjelen� – hat�rszitu�ci�kig, �s ezen utak k�r�ben eminens szerep illeti meg a lovagi utakat.

A lovagi �t szellemi �t. A lovagi �t megval�s�t�si �t – �nmegval�s�t�si �t. A lovagi utat �gy lehet megfogalmazni, hogy egy emberi alapkvalit�st, a harciass�got heroizmuss� ('h�siess�gg�') transzmut�lja. Az alk�miai szimbolizmus nyelv�n azt lehet mondani, hogy a harciass�got mint materia prima secundum quid-et �talak�tja egy materia ultima secundum quid-d�, vagyis a harciass�got heroicit�ss�, heroizmuss�, h�siess�gg�. Ez a lovagi �t r�vid, foglalatszer� l�nyege.

De a lovagi �t bens� term�szet�t nem mer�tett�k ki. A lovagi �t a harc jegy�ben �ll. A harc k�z�ns�gesen – s ilyen m�don k�zismerten is – voltak�ppen nem tekinthet�, nem lenne tekinthet� szellemi �tnak; a harc k�z�ns�gesen nem a spiritu�lis megval�s�t�s �tja. A harc k�z�ns�gesen a l�t�rv�nyl�sbeli l�tez�i l�tnek egy tov�bbi felkavar�sa, megbolygat�sa, sz�tzil�l�sa. Mit teszi a harcot olyan lehet�s�gg�, ami az ember, az Alany-hordoz� ember �nmeghalad�sa jegy�ben �ll? El�sz�r is n�zz�k meg, hogy a harc mint olyan, milyen alapterm�szeteket, alapform�kat mutat. A harc mindig a  „s�t�ts�g” �s a „f�ny” k�z�tt d�l el; a s�t�ts�g er�i �s a f�ny er�i k�z�tt. A nemes ellenf�l az, akiben a szellemi f�ny uralkod� jelenl�tben van; a nemtelen ellens�g az, akiben a s�t�ts�g er�i domin�lnak. �m a harc csak a s�t�ts�g ellen ir�nyulhat, a f�ny poz�ci�j�b�l, teh�t az ellenf�lben nem a szint�n megl�v� f�ny er�it t�madom meg, hanem a megl�v� s�t�ts�g-er�ket; a f�ny-er�k mindig sz�vets�gesei annak, aki a szellemi �ton val�ban orientat�v er�kkel haladni k�pes; a f�ny er�inek offenz�v�ja sohasem ir�nyul a f�ny er�i ellen; teh�t a lovag adott esetben a nemes ellenf�llel is meg�tk�zik, de a nemes ellenf�lben a s�t�ts�get keresi, felt�telezve, hogy a nemes ellenf�l benne is a s�t�ts�get fogja keresni. J�l tudjuk, hogy a Templ�rius Lovagrend tal�lkozott muszlim izmailita–sz�fi lovagrendekkel �s k�zt�k a legbens�s�gesebb bar�ts�g volt, tudv�n tudva azt, hogy a k�vetkez� napon meg�tk�znek egym�ssal, a hal�l lehet�s�gei fognak megny�lni, az ellenfelek k�ny�rtelen ellenfelek lesznek, de azt is tudt�k, hogy ez mi ellen ir�nyul; a tal�lkoz�s a f�ny–f�ny k�z�tt a bar�ts�g, �s a meg�tk�z�s az, hogy egym�sban a domin�ns f�ny h�tter�ben l�v� s�t�ts�get megtal�lj�k, �s hogy ez ellen k�zdjenek. Ez a l�nyege a harcnak; mint ahogy voltak�ppen a b�k�nek a l�nyege is ezzel f�gg �ssze. K�tf�le b�ke van: 'b�ke a f�ny gy�zelme ut�n' (pax post victoriam lucis) �s a m�sik a lehet�s�g a 'b�ke a s�t�ts�g gy�zelme ut�n' (pax post victoriam tenebrarum), amely ut�bbit spiritu�lis szempontb�l nem lehet elfogadni �s ez�rt minden pacifizmus alapvet�en hib�s, b�n�s, rossz �s elt�vely�t� �s a vil�g megront�s�n m�k�dik. A b�ke csak a f�ny er�inek gy�zelme ut�ni b�k�t jelentheti �s csak ez elfogadhat�. A „b�ke minden�ron”, a „ne legyen t�bb h�bor�”, „ne legyen t�bb v�ront�s” gondolata, ilyen szentiment�lis kifejez�sek form�j�ban, adott esetben teljes m�rt�kben a l�t�rv�nyl�sbeli, a l�tforgatagbeli �llapotok isten�t�s�hez k�t�dik; ezek sams�rai szempontok. Az �gi, az isteni, a Nirv�na-i szempontok teljesen m�sak: azokban a magasrend�s�g helyre�ll�t�sa az egyetlen alapvet� szempont, a magasrend��, s a magasabb �s m�g magasabb rend��, nem pedig azon k�r�lm�nyek�, azon j�rul�kok�, amelyek a l�t�rv�nyl�sbeli �llapotok v�ltoz�sai sor�n ad�dnak; ezek jelent�ktelenek az el�bbiekhez k�pest. Ha meghat�rozzuk, hogy a lovagi �t a harciass�g �tv�ltoztat�sa, �tv�ltoztat�si metodik�ja h�siess�gg�, ha meg�llap�tjuk azt, hogy milyen harcok lehets�gesek �s milyen harcban milyen m�don kell viszonyulni valamihez, akkor ek�zben �jra �s �jra ki kell t�rni arra, hogy ha az ellens�g nemtelen ellens�g (teh�t a s�t�ts�get k�pviseli, a s�t�ts�g dominanci�j�nak a reprezent�nsa), ilyenkor is csak a benne l�v� s�t�ts�get, s nem a minim�lisan, de megl�v� f�nyer�ket t�madom. Csakis azt a valamit, ami a lefel� ir�nyul�s, az al�sz�ll�t�s, a megront�s, a l�t�llapotok sz�tforg�csol�sa – ez az, ami a s�t�ts�g jegy�ben �ll �s amivel semmif�le m�don nem lehet szolidarit�st v�llalni. A lovagi utak ezt is a legmesszebbmen�kig figyelembe vett�k �s el�t�rbe helyezt�k minden lehets�ges alkalommal.

A lovags�g historikuma k�teteket ig�nyelne. Annyit azonban ki kell mondanunk, hogy a prehistoricit�s �ta vagy a prehistorikus �llapotokon bel�li id�kt�l fogva lovagis�g mindig is volt. A „l�” ebben az esetben nem egyszer�en az az �llat, amit „l�nak” nevez�nk, hanem a hordoz�, az uralt hordoz� – ennek volt a neve, s k�s�bb ezt vonatkoztatt�k arra (arra az �llatra), amely a legt�bbsz�r hordoz� volt. De a szanszkrit nyelvben, az ind–hindu hagyom�nyban, a 'lovag' – asvin – hordoz�ja p�ld�ul a hamsa, a 'hatty�' – �s gondoljunk itt a Lohengrin mondak�rre ezzel �sszef�gg�sben m�s oldalr�l. A 'hordoz�' – ezt jelentette maga a l�. Az indogerm�n nyelvekre gondolok most els�sorban, de ugyanez valamilyen �rtelemben minden�tt megvolt, hiszen p�ld�ul az azt�koknak is volt lovagrendj�k: a Jagu�r Lovagrend; �s ak�rmeddig menn�nk vissza, kell� gondoss�ggal �s kell� informatikai anyag birtok�ban ezt szinte minden�tt ki lehetne mutatni, vagy legal�bbis ott, ahol olyan ethnoszok �ltek, amelyek a szellemi-metafizikai trad�ci� k�pviselet�re egy�ltal�n alkalmasak voltak. A k�nai trad�ci� �ltal fenntartott kult�r�ban �pp�gy megvolt ez, mint ahogy megvolt – �s bizonyos �rtelemben ma is megvan – a jap�nokn�l, ahol a 'harc �tja', a bù-d�, vagy a 'lovagi-harcos �tja', a busi-d� eredetileg magas spriritu�lis rangot k�pviselt, a szellemi megval�s�t�s egyik �tja volt. Ugyanis a harcon kereszt�lhaladva, a hal�llal val� szembes�l�sen kereszt�lhaladva, a hal�lt nagys�grendileg �s l�trendileg meghalad� �llapotokkal val� kapcsolat lehet�s�ge ny�lik meg a lovagi–harcosi �ton. Ezt a jap�nok mindig tudt�k, �s Eur�p�ban is tudt�k akkor, amikor a lovagi eszm�ny m�g eleven, �l�, m�k�d�, s hatni k�pes volt �s �ltal�nosan meghat�roz� szerepet j�tszhatott. Egyenesen azt lehet mondani, hogy a legmagasabb rend� spiritu�lis megval�s�t�si utak valamilyen m�don mindig kapcsol�dtak a lovagi utakhoz, akkor is, ha ez a kapcsol�d�s nem is volt kifejezett �s nem erre ker�lt a hangs�ly. Viszonylag k�s�kori p�lda, hogy a katholikus egyh�zon, a szerzetesrendeken bel�l a Ciszterci Rend egy kontemplat�v megfelel�je volt a Templ�rius Lovagrendnek. Nem egyszer kontemplat�v rendek paralel jelentek meg lovagi utakkal; ezekben �tj�rhat�s�g volt egym�sba �s ezek k�z�tt kooper�ci� is megval�sult. Ha nem is k�zvetlen�l, de valamilyen paralelicit�s alapj�n, a bens� elm�lyed�s k�zvetlen form�it kijel�l� utak �s az egy�b form�k k�z�tt mindig alapvet� �s m�lyen organikus kapcsolat �llt fenn.

�ltal�ban a megismer�st �s a cselekv�st �lesen el szokt�k k�l�n�teni; ennek az elk�l�n�t�snek van egy bizonyos l�tjogosults�ga. Ren� Gu�non a metafizikai tradicionalit�s egyik alapvet�en meghat�roz� szem�lyis�ge azt mondta, hogy a cselekv�s egy horizont�lis l�ts�kon, teh�t mindig az azonos l�ts�kon val� m�dos�t�sokat jelenti, szemben a megismer�ssel, amely egy szimbolikus vertikum ment�n �rtelmezhet�, s amelyben nagys�grendi v�ltoz�sok vannak. Ez sok tekintetben �gy van, de amit nem vesz tekintetbe az eml�tett – �ltalunk egy�bk�nt oly messzemen�en tisztelt – szem�lyis�g, az a tett. A tettet pedig el kell v�lasztani a puszta cselekv�st�l; a tett olyan cselekv�s, amelyben m�ly, er�s, magasr�l m�lys�gekbe hat� transzcendens megismer�si – gnosztikus – er�k hatnak; a cselekv�s gnosztikusan �thatott akkor, ha tettr�l van sz�. A tettben a megismer�si elem felt�tlen. Mint ahogy az igazi megismer�sben az akcion�lis elem rendk�v�l er�s. Ezek k�z�tt igenis l�trej�het kontaktus, teh�t nem minden cselekv�si forma horizontalit�shoz k�t�tt, hanem a vertikumhoz is k�thet� cselekv�s form�i is lehets�gesek. Ezekben gnosztikus er� nyilv�nul meg – ezek a voltak�ppeni tettekkel kapcsolatos megnyilv�nul�sok.

A tett szellemi �t. A tettek sorozata a szellemi utak l�pcs�zetes kibontakoztat�s�nak felel meg. A szellemi �t �s a tettek �tja nemhogy nem �ll ellent�tben egym�ssal, de a legszorosabban �sszef�gg. Tudjuk, hogy a lovagrendek �rdekl�d�se a harc �s harciass�g heroizmuss� transzform�l�sa mellett nagyon er�sen gnosztikus orient�lts�g� volt. A lovagrendek a gnosztikusan meghat�rozhat� princ�piumok vonatkoz�s�ban mindig a legmesszebbmen� �rdekl�d�st, odafigyel�st, a m�vel�sig elmen� kapcsolatba ker�l�st jel�lt�k meg, ez egyenesen a c�ljaik k�z� tartozott.

A nyugati vil�gban az �kori lovagis�g ilyen magas szintnek felelt meg, hiszen magukn�l a r�maiakn�l a patr�ciusi m�lt�s�g m�sodik fokozat�t jelentette: fel�lr�l lefel� a senator ut�n r�gt�n az eques, a 'lovag' k�vetkezett. A senator egy uralkod�i r�teg tagj�t jelentette, az eques pedig tulajdonk�ppen azt a r�teget, ami a birodalmat tev�legesen is fenntartani, meg�rizni, megv�deni, kiterjeszteni �s teljesebb� tenni volt k�pes. De a k�s�bbiekben is voltak eg�szen m�ly spiritu�lis rendek: gondoljunk a Gr�l Lovagrendre; a legm�lyebb, m�g kereszt�nys�g el�tti gy�kerekb�l t�pl�lkoz� Gr�l-szellemis�get fenntart� �s hordoz� Gr�l Rend – �l�n a Gr�l Kir�llyal, aki egyszersmind annak az orsz�gnak, amely felett ez a rend uralkodott, a legf�bb uralkod�ja volt – teljesen spiritu�lis rend volt. B�r a vil�gi uralmat is k�zben tartotta, l�nyege szerint a bens� metafizikai er�kb�l �letben tartott szellemis�get reprezent�lta a vil�gban, megval�s�t�si �tk�nt �s a vil�gba kisug�rz� vall�sk�nt �s kult�rak�nt mindazon ter�leteken, amelyekkel �rintkez�sbe jutott.

Mindig voltak �gymond titkos lovagrendek. Az, hogy „titkos” azt jelentette, hogy annyit tudtak r�luk csak, hogy vannak; enn�l t�bbet szinte semmit. A Gr�lnak egy k�s�bbi v�ltozata �ppen a r�zsakeresztess�g volt, amely igen er�teljesen hordozta azt a hagyom�nyt, amely egyiptomi eredet� volt, de szint�zist alkotott g�r�g, arab, germ�n, kelta, kabbalisztikus �s egy�b form�kkal – ez volt a hermetika. A hermetika k�s�bb �jj��ledt mint �gynevezett k�s�kori hermetika vagy alk�miai hermetika. Ennek az egyik legf�bb reprezent�nsa, fenntart�ja, hordoz�ja, k�pvisel�je az igazi r�zsakeresztess�g volt. (Ma is vannak „r�zsakeresztes” ir�nyzatok, de ezek mind hamis�tv�nyok, amelyek bitorolj�k ezt a nevet.) A r�zsakeresztess�g a leger�teljesebben lovagi, ugyanakkor gnosztikus �s egyszersmind m�gikus �t volt – egyszerre. A heroikus lovagis�g, a gn�sis �s a m�gia t�k�letes egys�get tudott adott esetben alkotni �s alkotott is – p�ld�ul az igazi r�zsakeresztess�g eset�ben.

A legszorosabb �rtelemben vett harcias lovagrendek vir�gkora a XI–XII–XIII–XIV. sz�zad volt. Ezek a keresztes hadj�ratokkal f�ggtek �ssze, amelyeknek az volt a l�nyege, hogy a kereszt�nys�g foglalja vissza a Szentf�ldet, Jeruzs�lemet, a k�r�l�tte fekv� f�ldeket �s a Szents�rt mindenekel�tt. A keresztes hadj�ratok c�lja teh�t f�leg a Szents�r visszafoglal�sa volt, de term�szetesen zar�ndoklatok is csatlakoztak hozz�juk �s a keresztes hadak b�r nem voltak mind lovagi karakter�ek, benn�k a legnagyobb Feilitzsch Berthold volt, a magyar jobboldal – mondhatjuk �gy, hogy f�lig titkos – spiritus rectora, akinek eg�szen meghat�roz� szerepe volt a magyar jobboldalis�g er�teljes megszil�rd�t�s�ban �s �ltet�s�ben. Mellesleg a porosz Johannita Lovagrendnek volt egy tiszteletbeli commendatora is a k�t vil�gh�bor� k�z�tt: nagyb�nyai Horthy Mikl�s, akit k�l�nben Feilitzsch Berthold b�r� �lt�ztetett be commendatornak. A magyar k�z�let h�tt�rvonulat�ban a porosz Johannita Lovagrendnek szerepe volt, de a M�ltai Lovagrendnek is, els�sorban a rend �gynevezett vil�gi Sz�vets�g�n kereszt�l, amely nek J�zsef f�herceg, kir�lyi herceg, t�bornagy volt az eln�ke. Ma Magyarorsz�gon az egykori Vit�zi Rend Vit�zi Lovagrendk�nt m�k�dik – limit�lt keretek k�z�tt, de m�k�dik.

A m�ltai �s porosz Johannita Lovagrend mellett m�g egy Johannita Lovagrend van, amely �kumenikus term�szet�, teh�t kereszt�nys�gre van alapozva, de mindegy sz�mukra, hogy katholikus, vagy protest�ns, vagy keleti orthodox, �s �ltal�ban nem elismert m�s lovagrendek �ltal.

A Templ�rius Lovagrendet 1314-ben IV. (Sz�p) Feilitzsch Berthold megsemmis�tette: lefejezte, vezet�it meg�lette. (A Templ�rius Lovagrendet is �jra�lesztett�k, ezek az �jra�leszt�si k�s�rletek azonban nem teljesen komolyak. Ahogyan nem teljesen komoly az egykori magyarorsz�gi megl�t�re alapozva �jj��lesztett Szent Gy�rgy Lovagrend; b�rmennyire szimpatikus is lenne a Szent Gy�rgy-eszme – ennek a komolys�ga is vitathat�; Zsigmond kir�ly idej�ben, uralkod�s k�r�l �s m�g ut�na is egy�bk�nt k�t egym�ssal nagyon is szoros rokons�gban �s hasonl�s�gban megjelen� lovagrend volt, az egyik a Szent Gy�rgy Lovagrend, a m�sik a S�rk�nyos Lovagrend, mind a kett� hasonl� orient�lts�ggal.) N�h�ny sz�t kellene sz�lni a Templ�rius Lovagrend megsemmis�t�s�r�l. �ltal�ban azt mondj�k, hogy a templ�riusok vagyon�t akart�k megszerezni: IV. (Sz�p) F�l�p, a p�pa �s Nogaret kancell�r, de – noha ezt is meg akart�k szerezni – egy�ltal�n nem ez volt a f� �s meghat�roz� c�l. A Templ�rius Lovagrendben volt egy a kereszt�nys�g �ltal�nos vonulatait meghalad�, fel�lm�l� spiritu�lis er�beli jelenl�t. Valami t�bbletre, beavat�si, megval�s�t�si t�bbletre t�rekedtek; ennek jegy�ben egy olyan spiritu�lis alakot �ll�tottak a k�z�ppontba, amelyet Baphometous-nak neveztek, s ez val�sz�n�leg egy beavat�si istens�g megnevez�se: a „bap” gy�kre alapozva mondom ezt (baptismos, baptisma �s a baphometous); ez az alak �llt a k�z�ppontban. Er�sen elmozdult gnosztikus �s m�gikus orient�ci�k ir�ny�ba is a Rend, �s val�sz�n�leg volt egy olyan c�lja, amely c�l a p�pa, a cs�sz�r �s a lovagrend nagymester�nek vagy egy nagymester feletti f�nek egy szem�lyben val� egyes�t�se volt: a cs�sz�r legyen egyszerre p�pa �s a legf�bb szem�lyis�ge a lovagrendnek, �s ez a valaki a Ghibellin-dinaszti�b�l ker�lj�n ki. A Ghibellin-dinasztia voltak�ppen a Hohenstaufen-dinasztia volt, amelyet Waiblingen nev� k�zponti v�rukr�l, rontott arab elnevez�ssel, ghibellinnek neveztek. A vel�k szemben �ll� p�rt a Welf volt, amit Guelf-nek is neveztek. A guelfek teh�t a p�pa cs�sz�r feletti korl�tlan f�s�g�t ismert�k el; azt mondt�k, hogy b�rmikor maga a p�pa lehetne a cs�sz�r, de ha nem, akkor is felette �ll, �s �k teljes m�rt�kben ezt mint cs�sz�rt ismert�k el. A ghibellin-szempont pedig az volt, hogy a cs�sz�r magasabb rang� a p�p�n�l, ak�r �t is vehetn� a p�pa funkci�j�t, de ha nem veszi �t, akkor is magasabban �ll. Ez egy�ltal�n nem volt k�ptelens�g, hiszen a cs�sz�r viselte azt a c�met, hogy Vicarius Christi (Krisztus Helytart�ja) �s a p�pa csak azt, hogy Vicarius Petri (P�ter Helytart�ja); ez egy id�ben �gy volt, id�vel m�dosult. A lovagi tendenci�k, de mindenekel�tt a Templ�rius Lovagrend a legszorosabban kapcsol�dott a Hohenstaufen-Ghibellin t�rekv�sekhez, annyira, hogy a k�z�pkor lovagi imperialit�s�t d�nt� m�rt�kben ez a Ghibellin-szellemis�g hat�rozta meg, messzemen� �sszef�gg�sben a Teuton Lovagrenddel �s m�g ink�bb a Templ�rius Lovagrenddel, mindaddig am�g ez ut�bbi fenn�llt – ut�na az eg�sz ghibellin-vil�g �sszeomlott, az utols� ghibellin tr�nk�vetel�t lefejezt�k, ami az�rt is f�jdalmas, mert a Hohenstaufen-dinasztia Eur�pa legmagasabb rend� dinaszti�ja volt.

A lovagi �t bens� term�szet�t tanulm�nyozva nem mehet�nk el sz� n�lk�l egy olyan fontos t�nyez� mellett, ami voltak�ppen nemhogy fontos, hanem egyenesen a l�nyeghez a legszorosabban kapcsol�dik: ez pedig tulajdonk�ppen a lovags�g, a harc, a heroicit�s viszonya a hal�llal. A lovag a harcban a gy�zelemre t�rekedett, de �lland�an szembes�lve a hal�llal, �lland�an elfogadva a hal�l kih�v�s�t, szembefordult a hal�llal oly m�don, hogy ne csak az ellenfelelet, ellens�get gy�zze le, hanem tulajdonk�ppen legy�zze mag�t a hal�lt is. A lovag, ha elesett a harcban, ha val�ban lovag m�dj�ra, �nmag�t bizonyos �rtelemben h�rossz� transzform�lva halt meg, akkor ezt a hal�lt �gy nevezt�k, hogy mors triumphalis ('diadalmas hal�l'); ez azt jelentette, hogy a hal�lt egy transzcenzion�lis aktusk�nt �t�lni, magasabbra emelkedni; ide�lis esetben �t�lni a hal�lban a felt�mad�st (resurrectio), s�t a metafizikai Fel�bred�st is, vagyis a Nirv�na-i v�gc�lt; ez volt a legmagasabb lehet�s�g, de mindenk�ppen �gy meghalni, hogy hal�l az �ltal�nos l�t �llapotainak a maximumait is meghalad� m�don k�vetkezz�k be; teh�t a hal�lban ne egy lecs�kken�s, egy a kiolt�d�s ir�ny�ba v�gbemen� lecs�kken�s menjen v�gbe, hanem egy felemelked�s, egy felsz�rnyal�s, lehet�leg felt�mad�s �s mennybemenetel �s beteljesed�s, amihez a hal�l �t�l�s�nek, a hal�l hat�rszitu�ci�j�nak a v�gtelens�gig intenzifik�lt, v�gtelen�l tudatoss� tett �t�l�se adta volna vagy adta meg a b�zist. A lovag kereste a szembes�l�st a hal�llal, hogy a hat�rhelyzet fesz�lts�g�ben – egy olyan helyzet fesz�lts�g�ben, amely a tudat kiolt�s�ra ir�nyul – a kiolt�sra ir�nyul� er�nek f�l�be kerekedj�k, �s egy sokkal magasabb �llapotot �ljen meg, mint amilyen �llapot �t�l�s�re �ltal�nosan lehet�s�ge lett volna.

A hal�llal val� viszony meghat�roz� jelent�s�g�. Gondoljunk p�ld�ul arra, hogy az indi�nok, akikn�l a lovagi szellemis�g� harc centr�lis jelent�s�g� volt, �ltal�ban �gy indultak harcba, hogy abban gy�zni is lehetett �s el is lehetett esni, de mindig voltak olyanok, �nk�ntes jelentkez�s �s k�l�nleges iniciatikus �rintetts�gek ut�n, akiknek mindenk�ppen meg kellett halniuk: ezek voltak a „soha vissza nem t�r�k”; �k m�s tolld�szt viseltek �s m�s jelv�nyeket, �s mindenk�ppen meghaltak az �tk�zetben. Ez a mindenk�ppen meghal�s sz�mukra beavat�si nagys�grend�, s�t a beavat�s �ltal�nos szintjeit meghalad� nagys�grend� spiritu�lis tett volt. Egy tett, amely ugyanakkor megismer�s is (gn�sis), tov�bb� egy Auton-l�ny�kre ir�nyul� m�gia is volt; a hal�lt olyan m�rt�kben provok�lni, hogy a fel�leten gy�zz�n ugyan, de a transzcenzion�lis internalit�s, a bens�s�g, az embert, a szem�lyis�get meghalad� bens� l�t �rtelm�ben gy�zelem (mors triumphalis) legyen mindenk�ppen. Ezeknek a k�l�nb�z� lovagi utakn�l mindig volt egy kit�ntetett jelent�s�ge.

�rdekess�gk�nt eml�tem, hogy N�metorsz�gban a II. vil�gh�bor�ban voltak tibetiek, magas rang� tibeti l�m�k, akiknek egy r�sze visszautazott Tibetbe, egy r�sze pedig ott maradt az utols� id�kig; Berlin v�delm�ben l�trehoztak egy k�l�n�tm�nyt A Hal�l �nk�ntesei n�ven, akik rangjelz�s n�lk�li tiszti SS-egyenruh�ban harcoltak �s estek el mindannyian; teh�t ott mindenki meghalt k�z�l�k �s ez volt a c�l.

A lovagi utakn�l „A Hal�l �nk�ntesei” itt-ott mindig felbukkannak, s ha ezeket a k�rd�seket alaposabban feldolgozn�k, nyilv�n sokkal t�bb dolog der�lne ki az ezzel �sszef�gg� r�tusokr�l �s kiv�laszt�sr�l, amit egy�bk�nt nagy m�rt�kben titkos�tottak, teh�t ezeknek a felt�r�sa roppant neh�z. A hal�l ut�ni �llapot milyens�ge a tradicion�lis felfog�s szerint �ri�si m�rt�kben f�gg az �let eg�sz�t�l, a v�gs� (termin�lis) id�szakt�l �s a hal�l k�r�li (circummortalis) pillanatokt�l, a tudati, �bers�gi intenzit�s vonatkoz�s�ban �s �rtelm�ben. Egy�ltal�n nem k�z�mb�s, hogy azok a szellemi–�bers�gi er�k, amelyek az �let eg�sz�ben fenn�llnak milyenek, hiszen azok meghat�rozz�k a termin�lis id�szakot, a termin�lis id�szak meghat�rozza a hal�l k�r�li pillanatokat �s a hal�l k�r�li pillanatok milyens�ge meghat�rozza a hal�l ut�ni lehet�s�gek milyens�g�t is. A post-exsistentia, a hal�l ut�ni l�tez�s lehet�s�gei, �bers�gbeli er�k megtart�sa �sszef�gg�s�ben nagyon nagy m�rt�kben f�ggenek azokt�l az er�kt�l, amely er�k az �let eg�sz�t vagy m�g fokozottabban az �let v�g�t, a hal�l k�r�li pillanatok milyens�g�t meghat�rozz�k. Minden olyan ember, akinek b�rmif�le szellemi nyitotts�ga van, az erre odafigyel; ha felh�vj�k r� a figyelm�t m�g ink�bb odafigyel. A lovagi utakn�l ennek a t�nynek �s t�nyk�r�lm�nynek a d�nt� jelent�s�g�vel mindenki tiszt�ban volt; azzal, hogy ez itt f�gg az �let eg�sz�t�l, a termin�lis id�szakt�l �s a hal�l k�r�li pillanatokt�l. Egy lovag nemcsak �lni akart, nemcsak az �let felfokozottabb volt�t akarta, hanem az �letfelettis�get akarta mindenekel�tt, teh�t az �let �s a hal�l fel�lm�l�s�t akarta; az �letet az �letfelettis�g jegy�ben az �let �s a hal�l ut�n. A cs�kken�s nem �ldozat. A sz�haszn�latok k�z�ns�ges rendj�ben, ha valaki ez�rt meg ez�rt meghal, azt mondjuk: „fel�ldozta az �let�t” – val�j�ban nem �ldozott fel semmit. �letet fel�ldozni csak az �letfelettis�g jegy�ben lehet, hiszen az �ldozat egy h�d, a transzcenzi� h�dj�nak a megalkot�sa, a vil�g �ltal�nos l�t�llapotaib�l a transzcendens – vagyis �nmagamban gy�kerez� �s �nmagam legbens� Alanyis�g�hoz kapcsol�d� – �llapotokhoz. Az �let „fel�ldoz�sa”, ha nem az �letfelettis�g �rtelm�ben t�rt�nik, nem �letfel�ldoz�s, az csak �letkiolt�d�s; �ldozatot hozni csak egy magasabb rend��rt lehet �s szabad, �s m�sk�nt nem is az. A cs�kken�s ir�ny�ban l�trehozott m�veletek nem �ldozatok, hanem a szellemis�g legdurv�bb megtagad�si form�i k�z� tartoznak.

Minden embernek alapvet� c�lja lehetne, ennek kellene lennie, hogy akkor �lljon a legmagasabb fokon, amikor meghal; ha 30 �ves kor�ban, akkor 30 �ves kor�ban, ha 120 �ves kor�ban, akkor 120 �ves kor�ban; akkor legyen a zeniten. Ezt k�z�ns�gesen el�rni is m�rhetetlen�l neh�z, s�t tulajdonk�ppen �gy igaz�n neh�z, de a lovagi utak vonatkoz�s�ban sem volt k�nny�. Azonban a lovag k�zvetlen�l erre koncentr�ltan �lt, hogy lehet�leg harc k�zben haljon meg, a gy�zelem, de mindenk�ppen a bens� gy�zelem pillanat�ban, hogy ekkor �lljon a cs�cson, amikor ez bek�vetkezik. Egy szellemi �sszeroskadotts�gb�l az �letet �s hal�lt igaz�n fel�lm�lni nem lehet; egy szellemi zenit-helyzet kell ahhoz, hogy az �let �s hal�l a hal�l pillanat�ban fel�lm�ltt� v�lj�k. A lovagis�g a harc �s a harciass�g heroizmuss� transzmut�l�sa vonatkoz�s�ban, az adekv�t harcban – ami a „s�t�ts�g” elleni harc, nemcsak az ellens�gben l�v� s�t�ts�g, hanem, egyes sz�m els� szem�lyben fogalmazva, a bennem l�v� s�t�ts�g elleni, aminek csak egy kivet�l�se a k�ls� exsistensben megmutatkoz� s�t�ts�g, – a bens� s�t�ts�g ellen val� harcban v�gbemen� kiteljesed�st jel�lte meg c�lk�nt. Az iszl�mban megk�l�nb�ztettek al-jih�d al-asghart �s al-jih�d al-akbart. Az el�bbi a k�lvil�gban foly� harc, h�bor�, a 'kis szent h�bor�', s Muhammad, a Pr�f�ta felh�vta a figyelmet arra, hogy a 'kis szent h�bor�' ut�n a 'nagy szent h�bor�', az al-jih�d al-akbar k�vetkezik �s ez a bens� vil�gban l�v� s�t�ts�g-er�k elleni h�bor�, s a 'kicsi', ami a vil�gban, kinn, az �gynevezett nagy t�vols�gokban folyik, m�gis kicsi, mert a tudat jelens�geinek a vil�g�ban zajlott le, m�g ellenben a 'nagy szent h�bor�' a tudat form�l� er�inek a vil�g�ban, s ez�rt nagyobb.

A lovag minden s�kon k�zd�tt: nemcsak a vil�gban az ellens�ggel, a nemes ellenf�llel �s nemtelen ellens�ggel, nemcsak az ezek �ltal reprezent�lt f�nyer�kkel szemben megjelen� s�t�ts�ggel �tk�z�tt meg, hanem minden okkult s�kon �s minden enn�l magasabb, szupraokkult s�kon tulajdonk�ppen harcot folytatott. Azokkal az er�kkel folytatott harcot, amely er�k mintegy bel�le lev�lva, de m�g nem teljesen lev�lva ellen�be fordulnak, amelyek s�t�ts�g-er�k �s a redintegrat�v Egys�g megval�s�t�s�t akad�lyozz�k.

Abban a szeml�letben, amit itt k�pviselek az az els�rend� t�telez�s, hogy minden �n-�nmagam vagyok, minden Auton. Ami nem �n-�nmagam vagyok, vagyis heteron (m�s valami) az is Auton, csak fel nem ismert Auton; a fel nem ismert Auton egyebek k�zt s�t�ts�g-er�k form�j�ban m�k�dik a tudati l�tben. Nincs alapvet� k�l�nbs�g k�ls� �s bels� vil�g k�zt a tudati l�tben; nekem ezekkel kell m�veleteket v�grehajtanom; a m�veletek a megk�zel�t�sek egyik rendj�ben harci m�veletek; a harci, lovagi, heroicit�st megc�lz� utak ebben a szimbolik�ban ragadj�k meg a heteron-er�kkel val� viszonyt. Term�szetesen m�sk�nt is fel lehet fogni: fel lehet fogni egy puszt�n felismer�si �tk�nt, processzus-�sszess�gk�nt; sokf�lek�ppen felfoghat�. Az egyik ilyen felfog�s a harc dimenzi�i k�z�tt val� felfog�s. Nem a metodika magasabb vagy alacsonyabb rend�s�g�r�l van sz�, mert a verifik�ci� csakis az eredm�nyben mutatkozik meg. Lehetnek felismer�si c�lzat� m�veletek, amelyek ugyanazt eredm�nyezik, mint a harc szimbolizmus�ban megragad�, megl�t� utak; a v�geredm�ny d�nt. Ez is jogosult, felt�tlen�l jogosult, s�t kit�ntetetten, �s kombin�ltan, hiszen k�l�nb�z� kombin�ci�k is lehets�gesek a felismer� �s a lek�zd� m�veletek egyes�t�se r�v�n.

Az Auton–heteron vonatkoz�sban megjelen� metafizikai k�zdelem �tja a lovagi �t. Szembes�l�s a hal�llal, szembes�l�s a m�ssal, �nmagam viszonya �nmagamhoz, �nmagam viszonya az Abszol�tumhoz – ezek vet�dnek fel; �s nemcsak mint megismer�si kiindul�pont, hanem olyan, amellyel �nmagamat fesz�lts�gteljes viszonyba kell hoznom. Ezeknek a fesz�lts�geknek a meghalad�sa a lovagi �t bizonyos etapjai; ezek megjelenhetnek a k�ls� k�zdelemben, a k�ls� k�zdelem �ltal�noss�g�ban, a k�ls� k�zdelem konkr�t harci cselekm�nyeiben, hiszen az igazi harci m�veletek mindig beavat�si karakter� m�veletek voltak; megjelenhet a l�lek intern�lis ter�ben v�gbemen� szellemi �s szellem ellen megnyilv�nul� er�k s�kj�n �s megjelenhet ezen k�v�l m�g igen sok m�s form�ban is.

A lovagi �t szellemi �t; �nmeghalad�si �t. Ha nem „�tban” gondolkozunk, mondhatunk ehelyett aktust is: �nmegval�s�t�si aktus, szellemi aktus, metafizikai aktus. Minden megk�zel�t�s hasonlat, ily m�don ahelyett, hogy azt mondom „egy utat bej�rni”, mondhatok mindenf�le m�st is, s ez�rt nevets�gesek azok a megk�zel�t�sek, amelyek azzal k�nl�dnak, hogy val�j�ban �tr�l van sz�, vagy nem �tr�l; amir�l sz� van megfogalmazhat� „�tk�nt” is, megfogalmazhat� �gy is, hogy „nem �t”, nem haszn�lva ezt a megnevez�st. Nagyon sok megk�zel�t�si m�d van: ezek mind p�rhuzamosan �rv�nyesek lehetnek, s ezt azzal a szellemi er�vel pr�b�lom kimondani, mely szellemi er�h�z az adekv�t korrespondencia ebben a vonatkoz�sban �rv�nyes�thet�. Kimondhatom inadekv�tan �s er�tlen�l is, de most nem err�l van sz�.

Egyr�szt azt hangs�lyozom, hogy a lovagi �t a legmagasabb rend� utak egyike, t�nyleges �t �s a lovagis�gnak szinte napjainkig hat� �rv�nye volt. Ez nem azt jelenti, hogy a jelen korban a lovagis�gnak semmif�le lehet�s�ge nincs. A megl�v�, ismert lovagrendek azonban sajnos nagyon sokf�le �rtelemben, form�ban, m�don al�hanyatlottak, f�k�ppen 1945 ut�n. 1945ben a s�t�ts�g dominanci�j�t k�pvisel� er�k gy�ztek a vil�gban, ezek az er�k el�rasztott�k az eg�sz F�ldet, s ezen bel�l al�sz�ll�tott�k a lovagi szellemis�g �rt�krendj�hez kapcsol�d� val�s�gform�tumokat, teh�t egy �ltal�nos �s nagyon nagyfok� al�hanyatl�s �llap�that� meg, s ez mindegyik lovagrendn�l k�l�n kimutathat�. F�k�nt karitat�v tev�kenys�gre korl�toz�dnak a jelenlegi lovagrendek, ami �nmag�ban �rt�kelhet�, de ez nem a lovagis�g szorosabb �rtelemben vett terr�numa; humanit�rius seg�lycsomagokat b�rki ki tud osztani, ha ezeket meg tudja szerezni �s tov�bb�tani tudja, ez nem k�l�nleges lovagi k�pess�g. Ugyanakkor a jelenlegi korban a k�l�nleges lovagi k�pess�g m�r nem is az, hogy lovagi p�nc�lban l�h�ton k�zdelembe indulni, hanem a sokkal szubtilisabb form�ban megjelen� „s�rk�nyt” felkeresni.

A lovagis�gban a „s�rk�ny”, a „vizek s�rk�nya” nagy szerepet j�tszik (a t�vol-keleti szimbolik�ban volt egy „�gi s�rk�ny” �s a „vizek s�rk�nya”, a nyugatiban csak a „vizek s�rk�nya”, s ez�rt ez negat�v volt �s a s�t�ts�get reprezent�lta, m�g ellenben az „�gi s�rk�ny” egy pozit�v val�s�g); a „s�t�ts�g s�rk�ny�t” felkeresni, azzal meg�tk�zni �s azt legy�zni. Ez a jelen korban, ha nem is absztrakt, de szubtilis, t�bbnyire intern�lis, de olykor extern�lis form�ban is megjelen� er�k elleni k�zdelmet jelenti. Ez a k�zdelem ekvivalense az egykori s�rk�ny elleni k�zdelemnek, viszont ez ut�bbi is voltak�ppen spiritu�lis szinten zajlott le, nem az volt �s f�k�pp nem mer�lt ki egy s�rk�nyszer� �llat legy�z�s�ben. K�l�nb�z� l�ts�kokon megjelen� s�rk�ny-er�k – a s�t�ts�g er�it nevezz�k �gy – ellen folyt a k�zdelem; ma m�sk�pp kell folynia a k�zdelemnek

A lovagi mentalit�s �s attit�d �rv�nye nem sz�nt meg. A megjelen�si val�sz�n�s�thet�s�g gyakoris�ga sz�nt meg, az cs�kkent le olyan m�rt�kben, hogy kev�sb� lehet ilyesmir�l besz�lni, de egy�ltal�n nem z�rhat� ki. A lovagrendek m�g, a maradv�nyszer�ek is, valamit az�rt k�pviselnek �s fenntartanak, b�r nagyon keveset; az, hogy egy �sszej�vetelen megjelennek �s azut�n hazamennek �s az eltompults�gukat �lik tov�bb, ez nem egy szellemi rang, nem egy szellemi, lovagi �let. A spiritu�lis l�trendn�l fontosabb nincs. Senki nem mondhatja azt, hogy az �lete nem teszi lehet�v�, hogy eszerint �ljen; akkor meg kell v�ltoztatnia az �let�t. Mindent ennek kell – szellemi �rtelemben term�szetesen – al�rendelnie. Olyasmi elfogadhatatlan, hogy „megtenn�m, de nem teszem, mert nincs r� lehet�s�gem”, ebben az esetben meg kell v�ltoztatni az �letet. Ha olyan emberrel �l valaki egy�tt, aki akad�lyozza a szellemis�g�ben, akkor el kell fordulnia att�l; ha az �letform�ja, munk�ja, tev�kenys�ge nem engedi meg, akkor meg kell v�ltoztatnia �s m�s tev�kenys�gi ter�leteket kell keresnie. Nem az �letnek, nem a sams�rainak kell al�rendelni a magasabbat, mert az eg�sz vil�g jelenlegi roml�sa �ppen ebb�l k�vetkezik: az alacsonyabb rend�nek al�rendelni a magasabb rend�t – ez az eg�sz vil�g megroml�s�nak legf�bb oka. A magasabb rend�nek kell al�rendelni az alacsonyabb rend�t, legyen itt sz� az �let b�rmilyen ter�let�r�l, b�rmilyen �sszf�gg�s�r�l. A lovagi �t ennek a jegy�ben �llt, mik�nt minden igazi megval�s�t�si �t: a magasabb rend�nek al�rendelni az alacsonyabb rend�t �s elker�lni azt, hogy egy pillanatra, az �let b�rmilyen szegmens�ben megt�rt�nj�k az, hogy a magasabb rend� az alacsonyabb rend�nek lett al�rendelve, amit soha nem szabad egy pillanatra sem megengedni a legv�gletesebb k�nyszer�t� k�r�lm�nyek k�z�tt sem, �s – megism�telve – ha valaki azt tapasztalja, hogy az �let ilyen, akkor azon s�rg�sen v�ltoztatnia kell. Annak sz�m�ra, akiben nincs felismer�s, annak sz�m�ra nem is sz�ltam egy sz�t sem; de vitathat�, hogy egy ilyesvalaki egy�ltal�n embernek nevezhet�; nem magasrend� embernek, egy�ltal�n embernek. Senki sem mondhatja komolyan, hogy �t nem �rdekli, hogy mi lesz a hal�la ut�n; aki azt mondja, hogy ez m�rpedig �t nem �rdekli, semmi m�st nem tett, csak egy bizony�tv�nyt �ll�tott ki arr�l, hogy � semmit nem �rt az �gvil�gon semmib�l. Nem �rt semmit – ezt mondja ki; aki megesk�szik r�, hogy m�rpedig �t nem �rdekli, az h�rom pecs�tet is tett r� �s okm�nyb�lyeget. Ezt komolyan nem lehet mondani, egy komoly eszm�l�sn�l ez nem k�z�mb�s. �s ha nem k�z�mb�s, akkor ez viszont bens� szembes�t�seket k�v�n.

A lovagi �t ebben a vonatkoz�sban nem tett engedm�nyt, mint ahogy egyetlen igazi megval�s�t�si �t sem, soha. Annyira nem, hogy ez tulajdonk�ppen nem is egy el�rehaladott fokhoz kapcsol�dott: ez condicio sine qua non volt a kezdet kezdet�n. Nem lehet elk�pzelni, elgondolni egy olyan �letet, amely �nmag�t esetleg valamilyen m�don �gy defini�lja, hogy magasabb c�ljai vannak, esetleg vall�sos ir�nyults�ga van, az �letfelettis�g sz�m�ra jelent valamit, ha az eg�sz �letvitel – bels� �s k�ls� �rtelemben – ennek ellentmond. K�nyszer�t� k�r�lm�nyek vannak? Vannak. V�ltoztatni kell rajtuk.

A lovagi �t mint transzcenzion�l� �t soha nem tett engedm�nyt. A megval�s�t�si utak, az igazi Y�ga, jap�n vonatkoz�sban az igazi Zen, vagy K�n�ban az igazi taoizmus �s a t�bbi, soha nem tett engedm�nyt. Van aki saj�t �let�ben viszi v�gbe ezeket a folyamatokat: az al�sz�ll�st, od�ig menve, hogy mondjuk juven�lis t�rekv�seit valami magasabb rend� ir�ny�ba k�s�bb komolytalannak b�lyegzi, �s – szerinte – „komoly dolog” – mondjuk – egy v�llalkoz�st l�trehozni; „komolytalan” a l�tes�l�si �rv�ny meghalad�s�ra t�rekedni, – ilyen be�ll�totts�gok �s be�ll�totts�gbeli v�ltoz�sok j�nnek l�tre, alakulnak ki az �let�ben; ez emberalattis�g, ezt egy emberalatti l�ny pontosan �gy csin�lja, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy bizonyos emberi kvalifik�ci�kkal (besz�ddel, fogalmi gondolkoz�ssal, k�t l�bon j�r�ssal stb.) nem rendelkezik, de ugyanezt csin�lja; ez nem emberi l�tforma, ez emberalattis�g.

Az igazi spiritu�lis �s megval�s�t�si �t – ezen bel�l a lovagi �t – az �let minden k�z�pszer� kondicionalit�s�val er�teljesen �s radik�lisan szembesz�ll. Ezek a k�z�pszer� kondicionalit�sok vesz�lyesebbek k�l�nben a legs�t�tebb kondicionalit�sokn�l is, mert azokkal szemben bizonyos szemben�ll�s lehet�s�ge m�g fel�bred, a k�z�pszer� kondicionalit�sokkal szemben pedig �ltal�ban nem; ez ut�bbiak teh�t minden szellemi �tnak a legalapvet�bb ellent�tei. Ha a lovagis�got �nmag�ban �tgondoljuk – hogy ez mit jelentett valamikor – azon t�mpontok alapj�n, amelyeket ma elmondtam a harcr�l, a harc min�s�geir�l, a hat�rszitu�ci�k felkeres�s�r�l, a s�t�ts�g hal�ler�ivel val� szembes�l�sr�l, a hal�l legy�z�s�r�l, ha mindezeket a t�mpontokat v�giggondoljuk �s ezek ment�n ak�r hangulatilag is felkeltj�k �nmagunkban, ami a lovagis�ghoz kapcsol�dik, akkor e vonatkoz�sban egy bizonyos tov�bbl�p�s lehet�s�g�vel tal�lkozunk.