Julius Evola
EUR�PA �S AZ ORGANIKUS ESZME*
Forr�s: http://www.geocities.com/capitolhill/1715/europa.html
Ford�totta: M�sz�ros D�vid

Az Eur�pa-eszme ma egyre ink�bb t�rt h�d�t kontinens�nk szellemi k�reiben. Egy alapvet� pont jelent�s�g�vel azonban ritk�n vannak tiszt�ban: abb�l a sz�ks�gszer�s�gb�l sz�rmazik-e ez az eszme, hogy Eur�pa a k�ls� hatalmak �s �rdekek fenyeget� nyom�s�t�l megv�dje mag�t, avagy magasabb c�lt t�z ki maga el�, �s az organikus egys�g�rt folyik a k�zdelem, amely �n�ll� tartalommal �s saj�t t�rv�nnyel rendelkezik? Azaz az eur�pai egys�g puszt�n re�lpolitikai t�nyez� legyen, vagy els�sorban szellemi b�zissal kell rendelkeznie?

A legt�bb f�deralisztikus megold�s az els� alternat�v�hoz tartozik, �s az er�k egys�g�nek puszt�n egy olyan esetleges karakter�t k�pes felmutatni, amely — mivel minden bels� k�tel�k hi�nyzik bel�le — a k�r�lm�nyek megv�ltoz�s�val ism�t sz�tesik. Az ellent�tes megold�s — az organikus — azonban nehezen teljes�thet� el�felt�telekhez k�t�dik. R�viden ezeket mutatjuk itt be.

Mindenek el�tt azt kell tiszt�zni, hogy b�r az „eur�pai nemzet” kifejez�s mythos-k�nt nyerhet valamilyen jelent�st, egy szigor�an szisztematikus gondolkod�s poz�ci�j�b�l r�tekintve azonban ez a kifejez�s nem kifog�stalan. A „nemzet” fogalom l�nyeg�t tekintve ink�bb a term�szet, mint a voltak�ppeni politika s�kj�hoz tartozik, �s el�felt�telezi egy bizonyos ethnos, egy nyelv, egy t�rt�nelem saj�toss�gait. Ezeket a saj�toss�gokat nem lehet �s nem is szabad egyetlen vegyes eur�pai egys�gbe olvasztani. Itt nem szabad, hogy megt�vesszenek benn�nket az eur�pai �letm�d t�bb� kev�sb� standardiz�lt jellegzetess�gei. Ezek a jellegzetess�gek ink�bb a civiliz�ci� jegy�ben �llnak, mint valamely kult�r��ban, �s nem eur�painak tekintend�k, hanem modernnek, hiszen ma majdnem minden�tt a vil�gon megtal�lhat�ak.

Az eur�pai egys�g csak magasabb rendb�l eredhet, mint b�rmi, ami a „nemzet” fogalmat meghat�rozza. Form�ja csakis „organizmusokb�l �ll� organizmus” lehet; amelynek a cs�cs�n �s a s�lypontj�ban a szellemi val�s�g, �s az unum quod non est pars (1)  — hogy ezt a dantei kifejez�st haszn�ljuk — fens�bbs�ge kell, hogy meghat�roz� m�don m�k�dj�n.

Organikus egys�g az �lland�s�g princ�piuma n�lk�l elk�pzelhetetlen. Azt kell teh�t megvizsg�lni, hogyan lehet az �lland�s�got az eur�pai egys�g sz�m�ra biztos�tatni. �rthet�, hogy nem lehet �lland�s�got tal�lni az eg�szben, ha az m�r r�szeiben sincs meg. Az eur�pai egys�g el�felt�tele ez�rt az, amit az egyes nemzetek organikus integr�ci�j�nak nevez�nk. Az eur�pai szerkezet minden val�di szil�rds�got n�lk�l�zne, ha egyr�szt egyfajta internacion�lis parlamentre t�maszkodna, m�sr�szt ha olyan politikai rendszereket tartalmazna, amelyek — mint a demokratikus--n�pk�pviseleti rendszer eset�ben — semmik�ppen sem tudj�k teljes�teni az ir�nyzat �s vezet�s folytat�lagoss�g�t, mert �lland�an �s v�ltakozva alulr�l vannak meghat�rozva.

A t�rt�nelmi r�tekint�s ezt az �sszef�gg�st er�s�ti meg. A k�z�pkori eur�pai �kumen� felboml�sa abban a pillanatban megkezd�d�tt, amikor a nemzet�llamok — Sz�p F�l�p t�rv�nyei miatt Franciaorsz�g volt az els� — elhagyt�k a birodalom fels�bbrend� autorit�s�t, �s hoztak egy �j t�rv�nyt, mely szerint minden kir�ly „cs�sz�r” az ily m�don leszak�tott �s abszol�tt� v�lt nemzet�ben. �mde jogosan hangs�lyozt�k, hogy e bitorl�s mintegy t�rt�nelmi nemezisk�nt egy m�sikat is maga ut�n vont: a szuver�n, birodalomt�l elv�lt nemzet�llamokon bel�l az egy�n is szuver�nnek, �n�ll�nak �s „szabadnak” jelentette ki mag�t, feladott minden magasabb autorit�seszm�t �s az atomisztikus, individualista princ�piumot hangs�lyozta — ez minden „demokratikus” rendszer alapja.

Az organikus �jj��p�t�s ez�rt k�t ir�nyb�l lezajl� integr�ci�t felt�telez: a nemzeti integr�ci�t, amely minden egyes nemzeten bel�l a szem�lyfeletti autorit�s princ�pium�nak elismer�s�n kereszt�l mehet v�gbe, mely princ�pium b�zisul szolg�l a politikai �s szoci�lis er�k organikus �s rendi kialak�t�s�hoz; tov�bb� a nemzet feletti integr�ci�t, ami egy olyan autorit�s elismer�se �ltal megy v�gbe, amely ugyanannyira emelkedik az egyes n�pi egys�gek f�l�, mint amennyire azok egy bizonyos �llam alattval�i vagy tagjai f�l�. Amennyiben e felt�teleket nem el�g�tik ki, a forma-n�lk�lis�g, az esetlegess�g �s a labilit�s szintj�n maradunk. Ekkor nem lehet magasabb, organikus egys�gr�l besz�lni. Itt �tk�z�nk azonban az eg�sz probl�ma legk�nyesebb pontj�ba. M�r puszt�n magasabbrend� term�szete v�gett sem lehet ez az autorit�s tiszt�n politikai karakter� — ami r�gt�n kiz�r minden bonapartizmust vagy rosszul �rtelmezett c�z�rizmust. Mi lehet akkor az �j rend l�nyegi, bels� alapja?

E b�zisnak differenci�ltnak kell lennie, mert sz�ks�ges, hogy megadja az eur�pai egys�g saj�t arculat�t, �s mert garant�lnia kell, hogy pontosan Eur�p�r�l — „Eur�pa nemzet�r�l” —, mint teljes organizmusr�l van sz�, amely k�l�nb�zik a t�bbi, nem-eur�pai organizmust�l, �s azokkal szemben �ll.

Az a felt�telez�s, hogy eme alap tiszt�n kultur�lis is lehetne, n�zet�nk szerint illuz�rius, ha a kult�r�t szok�sos, intellektu�lis �s modern �rtelemben fogjuk fel. Besz�lhet�nk ma egy�ltal�n egy eur�pai �rtelemben vett saj�tos kult�r�r�l? Kock�zatos lenne igennel v�laszolni, �s ennek oka a neutraliz�lt modern kult�ra (ahogyan Christoph Steding fejezte ki mag�t). E kult�ra minden politikai ide�t�l f�ggetlen�tette mag�t, „priv�tt�” v�lt �s egy�ttal tendenci�zusan kozmopolit�v�, ir�nytalann� �s antiarchitektonikuss�, szubjekt�vv� �s m�g a „pozit�v” �s tudom�nyos form�iban is arctalann� vagyis pontosan neutraliz�ltt�. Ezzel ellenkez� ir�nyba csak a nivell�l� „totalitarizmus” ford�tottja tett k�s�rletet itt-ott Nyugaton, egy abszol�t, politikai-kultur�lis egys�g eszm�j�nek t�telez�s�vel. Mindenesetre frivol �s dilett�ns gondolat biztos jel�nek tekinthet�, amikor azt hozz�k fel, hogy az �rv�nyes�l�si v�gyt�l t�bb�-kev�sb� f�t�tt entellekt�elek �s irodalm�rok meg�llapod�sai �s �l�sei b�rmit is k�pesek lenn�nek tenni a val�di, f�rfias eur�pai egys�g�rt.

Szigor�an v�ve, egy nemzetfeletti sz�vets�g lelke religion�lisan meghat�rozott kellene hogy legyen, de nem absztrakt m�don, hanem egy tiszta, pozit�v �s normat�v szellemi autorit�ssal �sszekapcsol�dva. M�g ha el is tekint�nk az Eur�p�ban lezajlott m�lyrehat�, az �let minden ter�let�t �rint� szekulariz�ci�t�l, kontinens�nk�n nincs ilyen k�z�ppont. A katholicizmus csak n�h�ny eur�pai nemzet vall�sa. M�r a nap�leoni id�kben, �sszehasonl�thatatlanul kedvez�bb helyzetben, mint a mai, a Szent-sz�vets�g — amelyen kereszt�l pontosan az eur�pai �llamok f�rfias, tradicion�lis egys�g-eszm�je nyilv�nult meg — puszt�n a nev�ben volt szent, hisz hi�nyzott a t�nyleges vall�si felszentel�s, �s a fels�bbrend�, univerz�lis idea. Ha nem katholicizmusr�l, hanem  csak kereszt�nys�gr�l lenne sz�, �gy egy t�ls�gosan meghat�rozatlan �s ingatag, nem kiz�r�lag eur�pai, �s egy�ltal�n nem kiz�r�lag az eur�pai kult�r�ban haszn�lhat� alapr�l lenne sz�. Ez�rt k�rd�ses a tiszta kereszt�nys�g �sszeegyeztet�se a „birodalom metafizik�j�val”; s e neh�zs�get ismerhetj�k fel a k�t hatalom k�z�tt m�r a k�z�pkorban d�l� visz�lyban is — ha ismerj�k annak m�lyebb okait, amelyeket egy�bk�nt m�shol m�r kifejtett�nk .

Sz�vesen besz�l az ember eur�pai trad�ci�r�l; ez azonban sajnos aligha t�bb, mint fr�zis. M�r r�g�ta nem ismeri a nyugat azt, amit a trad�ci� magasabb, organikus �s metafizikai �rtelemben jelent; emellett a renaissance id�kt�l fogva a nyugati szellem �s az antitradicion�lis szellem szinte synonym�v� v�lt. A trad�ci�, integr�lis �rtelemben, olyan kateg�ria, amely egy szinte teljesen let�nt korhoz tartozik, ahhoz a korszakhoz, amikor egyetlen egy alak�t�, a metafizikumban gy�kerez� er� nyilatkozott meg az existencia minden egyes ter�let�n: a szok�sokban, a vall�sban, a jogalkot�sban, a mythologi�ban, a m�v�szetben, a vil�gn�zetben. Senki sem mern� megkock�ztatni, hogy ma, ilyen — a k�rd�s�nk szempontj�b�l d�nt� �rtelemben vett — eur�pai trad�ci� l�tezne.

Abb�l a kellemetlen meg�llap�t�sb�l kell teh�t kiindulni, hogy ma az ember a romok vil�g�ban van, �s egyel�re p�tmegold�sokkal kell megel�gednie, amennyiben a sz�nd�ka legal�bb annyi, hogy ne vesz�tsen a n�v�b�l �s t�v�tra ne vigy�k „Nyugat” �s „Kelet” t�vtan�t�sai. Az els� pozit�v l�p�s lenne az eur�pai egys�g f�deralisztikus-parlament�ris �s „szoci�lis” felfog�s�nak elutas�t�sa, �s ezzel szemben az organikus-qualitat�v idea el�t�rbe helyez�se, hierarchikus �s funkcion�lis berendezked�s keret�n bel�l. Ennek megfelel�en kellene elismertt� v�lnia a k�l�nb�z� ter�leteknek �s orsz�goknak megfelel� szinten �s form�ban megjelen� autorit�sprinc�piumnak. A nemzetfeletti eur�pai egys�get ideiglenesen a heroikus meghat�rozotts�gnak kellene jellemeznie, akkor is, ha sem h�bor�r�l, sem v�delemr�l nincs sz�. Ha n�h�ny megingathatatlan f�rfi — elitet k�pezve — �jra alkalmas lesz olyan tev�kenys�gre �s gondolkod�sra, amelyek a materi�lis k�t�tts�gekt�l, a partikul�ris �rdekek korl�toz�s�t�l �s a nacionalista korcsosul�st�l mentesek, akkor �letre h�vnak egy fluidumot �s egy fesz�lts�get, amelyek teremt� m�don lesznek k�pesek hatni. M�s id�kben is megt�rt�nt ugyanis, hogy ilyen element�ris k�r�lm�nyek m�g�tt egy �j princ�pium nyilv�nult meg,  amin kereszt�l l�thatatlan �s hatalmas m�don egy nagy politikai organizmus r�szes�lt magasabb megszentelts�gben, a nemzetfeletti autorit�seszme elnyerte legitimit�s�t, �s �j korszak kezd�d�tt. Ekkor a romokb�l val�ban felt�madna — nem az eur�pai nemzet, hanem az eur�pai birodalom, mely elh�r�tan� a n�peinket fenyeget� vesz�lyt, a v�g�rv�nyes felboml�st �s rabszolgas�got.

*Megjelent a “NATION EUROPA” c. foly�irat 1951. j�niusi sz�m�ban.
1)  az egy, amely nem r�szekb�l �ll

Julius Evola
G�G �S MAG�G
Forr�s: http://www.geocities.com/CapitolHill/1715/sacr0707.htm
Ford�totta: D�vid Andrea

Minden magasrend� �llamkoncepci� �lland� szociol�giai t�tele az, hogy a demosnak, a t�megek vil�g�nak l�nyege negat�v, irracion�lis, materialista �s form�tlan. Ahogyan az enciklopedizmussal �s a kezd�d� liberalizmussal egy�tt sz�letett optimisztikus szociol�gi�b�l – ami az ember �s a n�p l�nyegileg j� term�szet�r�l k�pzelgett – sz�rmazik a demokr�ci�k, az alulr�l j�v� hatalom �s az �ltal�nos v�laszt�jog rendszere, ugyan�gy az �llam megfoszt�sa minden spiritu�lis �rtelm�t�l, �s puszta adminisztr�ci�s-reprezentat�v strukt�r�ra val� reduk�l�sa is innen ered – az ezzel ellent�tes felfog�sb�l pedig, amit pesszimisztikus helyett ink�bb realisztikusnak fogunk h�vni, a fel�lr�l j�v� uralom sz�ks�gess�g�nek ide�ja k�vetkezik, ami minden igazi, az igazs�gnak megfelel� rend princ�piuma �s a naturalisztikus exisztenci�n t�lmutat� �rdekl�d�s �s exisztencia magasabb form�inak �tja, egy r�szv�teli �s hierarchikus rendszerben.

Ez ut�bbi koncepci�t m�s korokban maga a katolicizmus is t�mogatta doktrin�lis eszk�z�kkel, m�gpedig az eredend� b�nt�l alapjaiban s�jtott emberi term�szet te�ri�j�val. A ghibellin ideol�gusok – Dant�t�l kezdve – ezt felhaszn�lva tulajdon�tottak az �llamnak �s a Birodalomnak az Egyh�z�n�l nem kisebb term�szetfeletti m�lt�s�got �s l�tc�lt, hiszen ezek nem puszt�n vil�gi funkci�val rendelkeznek: fel�lr�l j�v� rendk�nt arra ir�nyuln�nak, hogy a halott emberi term�szetet visszaemelj�k az akt�v �let ter�let�re, felk�sz�tve arra a magasabb exisztenci�ra, amit csup�n saj�t eszk�zeivel nem tudna el�rni.

Ugyanezt a t�m�t – az el�bbi speci�lis h�tt�r n�lk�l – m�s civiliz�ci�kn�l is megtal�lhatjuk: a leg�ltal�nosabb n�zet az, hogy minden civiliz�l� tev�kenys�g �s minden, m�s t�pus� emberi szervez�d�s l�nyege abban �ll, hogy form�t ad annak, ami form�tlan, irracion�lis s az als�rend� term�szethez k�t�dik, �s hogy lez�rja azon als� er�k �tj�t, amelyek magukra hagyva a k�osz �s a rombol�s ir�ny�ba hatn�nak. Ezek az er�k megf�kezve, mintegy fenyeget� vesz�lyk�nt vannak jelen; mindaz alatt, ami a civiliz�ci�k felsz�ll� f�zisaiban a rendnek, a szuverenit�snak, a form�nak, a val�di igazs�gnak �s a spiritualit�snak az el�bbiekkel ellent�tes, f�nyteli princ�pium�val kapcsolatos.

Ezek az �ltalunk nagyon gyakran hangs�lyozott gondolatok m�toszokban is gyakran megjelennek, szuggeszt�v k�pekben. Egy p�ld�t fogunk most hozni erre, G�g �s Mag�g n�peinek legend�j�t. Az �testamentum vad hord�kk�nt mutatja be ezeket a n�peket, akik �zsia m�ly�r�l j�ttek, s miut�n pusztul�st hoztak Izraelre, nekik maguknak is pusztulniuk kellett. Ez a mot�vum azonban k�l�nb�z� eredet� t�m�k tov�bbi legend�kk� f�z�se k�vetkezt�ben �rdekes �talakul�son ment kereszt�l, mely legend�kban G�g �s Mag�g m�r nyilv�nval�an szimbolikus jelent�st nyer, s nem annyira a barb�r �s puszt�t� megsz�ll�k idegen n�p�t jelk�pezi (amit Toynbee »k�ls� proletari�tusnak« h�vna), hanem ink�bb az eml�tett s�t�t, kaotikus �s d�moni szubsztr�tumot, amelyet minden�tt, ahol civiliz�ci� van, megf�keznek �s megt�rnek.

Ez a jelent�s m�r Nagy S�ndor legend�j�nak biz�nci v�ltozataiban is felt�nik. Ezekben Nagy S�ndor az, aki egy bronzfallal lez�rja az utat G�g �s Mag�g n�pei el�tt. Ugyanezt a szerepet az iszl�mban egy Dhu l-Qurnaim nev� h�snek tulajdon�tj�k, s a mot�vum �sszetettebb form�kban a k�z�pkori, �gynevezett birodalmi mond�ban is felbukkan, az �szaki trad�ci�b�l sz�rmaz� t�m�kkal is interfer�lva. �gy, amik�nt J�nos papkir�ly titokzatos alakj�r�l azt besz�lt�k, hogy kir�lys�g�ban megzabol�zva tartja G�g �s Mag�g n�peit, ugyan�gy az Edda, azaz az �szaki-germ�n mitol�gia az element�ris l�nyek �s a rinthursik ellens�ges faj�r�l besz�l, akik el�l a K�zpont sz�khely�hez vezet� utak le vannak z�rva egy fallal, amely falat ezek folyamatosan pr�b�lnak lerombolni.

A legend�nak v�g�l kereszt�nyes�tett v�ltozatait is megtal�ljuk, ahol mindehhez apokaliptikus t�m�k kapcsol�dnak. Egy napon a fal leomlik �s G�g �s Mag�g n�pei bet�rnek — �s az lesz az Antikrisztus kora. Fantasztikus k�pek ezek, melyeket figyelmen k�v�l kell hagynia annak, aki a monda m�lyebb �rtelm�t akarja meg�rteni. �rdekes a k�vetkez� r�szlet: a bet�r�s akkor fog bek�vetkezni, amikor G�g �s Mag�g n�pei r�j�nnek, hogy az addig a v�d�fal tetej�n �ll� �r�k f�jta harson�kat m�r csak a v�letlenszer�en f�j� sz�l rezegteti. F�lret�ve a szimb�lumokat, a t�megek akkor szabadulnak el, amikor r�j�nnek, hogy nem �ll m�r semmi azok m�g�tt, akik maguknak tulajdon�tatt�k a fels�rend� hatalom princ�pium�t; amikor r�j�nnek, hogy �ress�, legitim alap n�lk�liv� v�lt a hatalom.

Ez, sajnos, nem egy romantikus j�v�-m�tosz, hanem a tegnap �s a ma t�rt�nelmi realit�sa. M�r egy ideje el��llt az, amit Gu�non tal�l�an �gy �rt le, hogy »reped�sek vagy hasad�sok a Nagy Falon« — �s nem az�rt, mert az ostroml� er� megn�tt, vagy mert egy �j legitimit�s, egy el nem ismert jogosults�g k�pvisel�i l�ptek volna fel, hanem kiz�r�lag a v�delmi strukt�ra le�p�l�se, a fels�rend� embert�pus �s a nagy gondolat hi�nya miatt. Ma m�r nem tudn� megmondani, hogy mi maradt a szimbolikus Falb�l, annyira sz�lesek lettek ennek nem csup�n hasadt, de leomlott szakaszai. El�sz�r a forradalom, ut�na a t�megek vil�g�nak szisztematikus t�rh�d�t�sa.

Az eml�tett legend�kban a katasztr�fa- �s apokaliptikus mot�vumokhoz gyakran t�rsul m�g egy, m�gpedig az utols� csat�t illet� mot�vum. Az a csata ez, amit egy olyan alak v�v meg, aki kv�zi a legnagyobb kr�zis idej�n felt�mad�–fel�bred� �si uralkod� vagy infrenator* lenne. A mond�nak nem minden v�ltozata mondja kedvez�nek a harc kimenetel�t. De m�g �gy is sokat jelentene. Vigasztal� lenne azt gondolni, hogy ez az eg�sz itt nem egy fat�lis, s�t�t felboml�ss� alacsonyodik; azt gondolni, hogy a felfordul�s eme vil�g�n �s az annyira tragikus �s hatalmas, amennyire minden m�lyebb �rtelem n�lk�li konfliktusokon t�l valamilyen m�don �jra�led az eredeti antit�zis, elj�n a fel�lr�l ered� d�nt�sek ideje, s meglesz legal�bb a lehet�s�g arra, hogy �gy harcoljon az ember, hogy tudja, mi�rt harcol, mi�rt �rdemes harcolnia.

* infernator (lat.) = sz�szerint ›megf�kez�‹, ›megzabol�z�‹. [ – A ford.]

Julius Evola
A halhatatlans�g probl�m�ja
Forr�s: http://prosignia.met.bme.hu/hod/evola/halhatatlansag.html

E hely�tt a hal�l t�l�l�s�nek s mag�nak a halhatatlans�gnak a probl�m�j�val a beavat�s, vagyis a val�di �n�t�l�s �s tapasztal�s szempontj�b�l k�v�nok r�viden foglalkozni.

El�sz�r is azt kell tiszt�zni, hogy voltak�ppen ki az, akinek a tov�bbi l�tez�s lehet�s�ge a hal�lban megny�lik. Itt nem lehet sz� valamif�le filoz�fiailag vagy teol�giailag elvonatkoztatott entit�sr�l, hanem csakis olyan valamir�l, ami t�nylegesen l�tezik, vagy amit egyfajta �l� tudatnak lehet nevezni. Ez egy individu�lis tudat, amelynek l�nyeg�t gyakorlatilag egy adott testi-lelki szervezet egys�g�vel, valamint az �ltal�ban vett �rz�kszervi tapasztal�ssal val� �sszefon�dotts�g adja.

Egy ilyen tudat automatikus tov�bb�l�s�t, s�t halhatatlans�g�t azonban kor�ntsem lehet mag�t�l �rtet�d� t�nyk�nt kezelni. Mindenekel�tt meg kell vizsg�lni, hogy e tudat er�i - bele�rtve azokat az er�ket is, amelyek szerves egys�g�nek alapj�ul szolg�lnak milyen m�rt�kben �llnak a testi esetlegess�gek befoly�sa alatt. L�thatjuk, hogy mivel az �rz�kszervi �szlel�s lecs�kken, a tudat m�r az alv�s eset�ben is meggyeng�l, illetve mind�ssze az �lmok �ltal�ban jellemz� foszl�nyai maradnak fenn. Term�szetes, hogy az �lomb�l az ember fel�bred �s a tudat visszat�r; erre amiatt ker�l sor, mert a szerves egys�g nem bomlik fel. E ponton azonban a k�rtan bizonyos megfigyel�seit nem szabad figyelmen k�v�l hagyni. L�teznek ugyanis olyan betegs�gek, amelyek l�p�sr�l-l�p�sre �ppen ezt az szerves egys�get kezdik ki: a betegs�g hol s�lyosbodik, hol enyh�l, oly m�don, hogy egy f�lig eg�szs�ges �llapot r�v�n ism�telten �jra�bressze az �let�rz�st, majd megint visszat�r az eredeti lefoly�s�hoz. Bizony�t�st nyert, hogy ezekben az esetekben az ember egym�st k�vet�en �li �t a megsz�let�s �s a hal�l fel� halad�s �rz�s�t; a betegs�g el�rehaladt�val az ember egyfajta, hal�ltapasztalatot �l �t, vagy legal�bbis megk�zel�ti a hal�lt (amit a matematika nyelv�n hat�rk�zel�t�snek lehetne h�vni), aminek r�v�n egy saj�tos el��rzet mer�l fel: az elnyelet�s �s felboml�s el��rzete.¹

Nyilv�nval�, hogy ahol az anim�lis vitalit�ssal egybeolvadt tudatr�l van sz�, hiba lenne m�st rem�lni. A probl�m�t ez�rt m�s m�don kell felvetni: azt kell megvizsg�lni, hogy mely esetekben �s milyen k�r�lm�nyek k�z�tt besz�lhet�nk az emberben t�nylegesen valami m�sr�l, valami t�bbr�l, mint amit "�l� tudatnak" h�vtam. E vonatkoz�sban a beavat�si tan�t�s �lesen elt�r a vall�si n�zetek t�lnyom� t�bbs�g�t�l (legal�bbis ezek exoterikus �rtelm�t�l), mert a hal�lt k�vet� l�tez�s �s a halhatatlans�g k�rd�sk�r�t nem absztrakt m�don �s �ltal�ban az emberek kapcs�n veti fel, hanem a hal�l ut�ni l�tez�s k�l�nb�z� lehet�s�geire �s felt�teleire is tekintettel van.

Ugyanakkor ha nem is lehet sz� egy szervezett �s �sszefogott tudatr�l, mint amire gondolunk, amikor azt mondjuk, hogy "�n", nem lehet �sszess�g�ben kiz�rni, hogy a hal�l kr�zis�t �s a hal�lban val� elnyelet�st valami t�l�li. Mik�nt ugyanis a testi szervezet sem semmiv� oszlik a hal�lban, hanem el�sz�r egy holttestnek ad helyet, majd pedig e holttest bizonyos k�miai �s fizikai t�rv�nyeknek engedelmesked� boml�sterm�keinek, hasonl�k�ppen felt�telezn�nk kell, hogy megk�zel�t�leg ugyanez �rv�nyes az ember "lelk�vel" kapcsolatban is: a hal�lt bizonyos ideig t�l�li valamif�le "lelki tetem", az elh�nyt szem�ly�nek egy saj�tos "hasonm�sa", ami azt�n bizonyos esetekben k�l�nf�le megnyilatkoz�sok forr�sa lehet. Val�j�ban ennek a "lelki tetemnek", illetve ha ez id�k�zben oszl�snak indult, akkor ennek maradv�nyainak a megnyilv�nul�sait v�lik a spiritiszt�k hozz�nem�rt�s�kben a l�lek tov�bb�l�s�vel kapcsolatos "tapasztalati bizony�t�koknak", holott egy �lesebb tekintet sz�m�ra ezek ennek �ppen ellenkez�j�t bizony�tj�k. Term�szetesen e tov�bb�l� �s imm�r szem�lytelen er�kre jellemz� g�piess�g egy�ltal�n nem z�rja ki, hogy megnyilv�nul�saik olykor rendk�v�l intenz�vek lehetnek. Err�l van sz� p�ld�ul akkor, amikor az �let folyam�n fel�bredt �rzelmek, szenved�lyek �s m�ly hajlamok a hal�l idej�n is elevenek. Ezek az er�k hordozz�k ekkor az elhunyt ki�r�lt k�pm�s�t, �gysz�lv�n elfoglalva "�n"-je hely�t, mint ahogy-j�llehet nem ennyire nyilv�nval�an-m�r �let�ben is tett�k. Az ilyen esetekben azonban olyan "elemi" t�rt�n�sekr�l van sz�, amelyekben semmi k�z�s nincs azzal, amit a halott szellemi szubjektum�nak nevezhetn�nk.²

Ez ut�bbi kifejez�s haszn�lata azonban tov�bbi magyar�zatra szorul, ugyanis e hely�tt nyilv�nval�an t�bbr�l van sz�, mint amit "�l� tudatnak" nevezt�nk. Ontol�giai megk�zel�t�sben mag�t�l �rtet�dik, hogy nemcsak az embernek, de b�rmilyen m�s term�szet� l�tez�nek sem lehet semmif�le, m�gcsak illuz�rikus l�te sem an�lk�l, hogy valamif�le kapcsolata ne lenne egy transzcendens princ�piummal. A beavat�s szempontj�b�l azt kell mondani, hogy "�nnek" a legf�bb princ�pium visszf�nyek�nt �rezz�k magunkat, �gyhogy a k�z�ns�ges tudat m�r eml�tett felt�telekhez k�t�tts�g�t �gy lehet tekinteni, mint ami a t�kr�z�tt k�p �s azon k�zeg k�z�tt �ll fenn, amelyben a k�p t�kr�z�dik. Val�j�ban szoros kapcsolat �ll fenn k�z�tt�k, amely meghat�rozza, s�t szerves egys�gg� forrasztja azt, amit hindu kifejez�ssel "az elemek �nj�nek", pontosabban "samsarai �nnek" h�vnak;³ a klasszikus sz�haszn�latban ennek a l�lek kifejez�s felel meg, szemben a tudatban a romolhatatlan, ol�mposzi princ�piumk�nt jelenl�v� nousszal.

Amikor egy t�k�r elt�rik, ez a benne t�kr�z�d� t�rgyat nem �rinti, a t�k�rk�p azonban elt�nik. Amennyiben egy�rtelm�en negat�v kimenetel�, a hal�l t�ny�t is hasonl�k�ppen kell �rtelmezni, vagyis ahogyan az �l� tudatr�l besz�lve err�l m�r sz� esett. Ebben az esetben mindaz, amit k�z�ns�gesen emberi "�n" alatt �rtenek, a hal�lt nem �li t�l. Helyesebben m�lyrehat� �llapotv�ltoz�s k�vetkezik be, �s a m�r eml�tett szellemi hasonm�s �s lelki �led�k kiv�tel�vel, amelyek mintegy a tehetetlens�gi er� folyt�n fennmaradt automatizmusok, a "samsarai �n" voltak�ppeni �lete �jra felsz�v�dik egy szem�lyis�g alatti t�rzsbe, amit a l�tez� egyfajta "szervezet-gy�ker�nek" lehet tekinteni. E szem�lyis�g alatti s�kon ism�t elk�pzelhet� egy sui generis tov�bb�l�s, ugyanis e saj�tos "t�rzs" nemcsak egy testnek, hanem egym�s ut�n m�s �s m�s testeknek is �letet adhat; amikor egy adott testi-lelki aggreg�tum, valamint az �nnek az a t�k�rk�pe, amelyet ez az aggreg�tum hordoz, felbomlik, ez az er�, ha lappangva is, de tov�bb �l, s hasonl�an a t�z lehet�s�g�hez, amely egy megfelel� �j k�zegben ism�t fel tud lobbanni, �j individualit�snak, �j l�tez�nek adhat �letet. Term�szetesen itt nem biol�giai t�rzsr�l vagy fajr�l van sz�, sem pedig olyan �letekr�l, amelyeket nemz�s r�v�n ugyanaz a v�r hoz l�tre. Azok a l�nyek, amelyek az eml�tett "szervezet-gy�k�r" k�l�nf�le megnyilv�nul�sai, eg�szen ritka kiv�telekt�l eltekintve egym�st�l teljesen k�l�n�ll�kk�nt, �s egym�s sz�m�ra teljesen idegenekk�nt l�pnek az �letbe. Olyan kapcsolat f�zi �ssze �ket, amely a testi �rz�kszervek sz�m�ra megragadhatatlan, s e l�thatatlan �sszef�gg�s nem rendelkezik anyagi megalapozotts�ggal. De ez�ttal meg kell el�gedn�nk e r�vid, �m a komplex t�j�koz�d�shoz ir�nyad� utal�sokkal, mivel az ember �ltal felvehet� k�l�nf�le �r�kletess�gek k�zti viszony probl�m�ja m�r nem tartozik t�rgyunkhoz; ezzel majd m�s alkalommal fogok foglalkozni.

E r�vid magyar�zatnak nem utols� sorban az volt a c�lja, hogy a reinkarn�ci�val kapcsolatos f�lre�rt�seket eloszlassa. E n�zetnek, ellent�tben sz�mos jelenkori "spiritiszta" �s teoz�ficista v�leked�s�vel, semmi k�ze az ezoterikus tan�t�sokhoz. Mindaz, ami a k�l�nb�z� keleti �s nyugati archaikus sz�vegekben erre l�tszik utalni, nem egy�b, mint egy szimbolikus, illetve popul�ris kifejez�d�se egy olyan tan magyar�zat�nak, amely tan voltak�ppeni �rtelme ett�l alapvet�en k�l�nb�zik. �ltal�ban v�ve, m�r az is kifejez�sbeli ellentmond�s, hogy a "samsarai �n" - amely nagyj�b�l �s a d�nt� t�bbs�g sz�m�ra az "�n"-nek, az "�n teljess�g�nek" felel meg - k�pes �jrasz�letni; m�gpedig az�rt, mert ennek az "�nnek" a viszonylagos �nazonoss�ga csak az adott testi-lelki szervezet, azaz egy olyan meghat�rozott kombin�ci� f�ggv�nyek�nt �ll fenn, amely ha egyszer felbomlott, soha t�bb� nem fog ugyanolyank�nt megjelenni. Egy adott l�tes�l�si l�ncban teh�t nem az eredm�ny folytat�dik, hanem az �t l�treh�v� er�, vagyis a fent eml�tett szem�lyis�g alatti potencia. M�s szavakkal, ha azokat az "�n"-eket, amelyek a l�ncolat k�l�nb�z� l�tes�l�seiben form�t �ltenek, "A"-val, "B"-vel, "C"-vel, �s �gy tov�bb jel�lj�k, akkor az, aki a "B"-ben �jrasz�letik nem az "A" lesz, �s aki a "C"-ben nem a "B" �s �gy tov�bb, hanem azt lehet mondani, hogy az "A"-ban m�k�d� er� nyilatkozik meg a "B"- ben, a "C"-ben �s a t�bbiben folyamatosan. Folytonosnak teh�t kiz�r�lag ez az er� tekinthet�, ez az er� viszont nem egy "�n" �s nem is �l� tudat. S�t, ha valami csoda folyt�n "A", - azaz egy adott l�tez�s "�n"-je - megl�thatn� a "B"-t, a "C"-t, �s a t�bbit, vagyis azokat a l�tez�ket, akik az � "reinkarn�ci�i" lenn�nek, akkor ezek �ppen annyira idegennek t�nn�nek, �s kellene is, hogy t�njenek sz�m�ra, mint b�rki m�s, b�rmely m�s, t�le elk�l�n�lt "�n".

A s�k, amelyen a reinkarn�ci� igaz lehet, a samsara s�kja (a "Vizek" vil�ga, illetve a hell�n "sz�ks�gszer�s�g k�rforg�sa") aminek �ppen ez�rt a szellemi szubjektum birodalm�hoz majdhogynem semmi k�ze. Fut�lag megeml�thet� itt, hogy �ppen ez�rt megalapozott a gyan� minden olyan tan�t�ssal szemben, amely a "reinkarn�ci�" elk�pzel�s�t t�lzottan el�t�rbe helyezi, s�t joggal felt�telezhet�, hogy e tan�t�soknak egyenesen az a t�vlati c�lja, hogy a "megszabadul�s" ir�ny�val homlokegyenest ellenkez� ir�nyba mutatva, m�g jobban beletasz�ts�k az embert a "l�tes�l�si �rv�nybe", a samsar�ba. J�llehet k�ts�gtelen, hogy l�teznek olyan speci�lis tapasztalatok, amelyek a "reinkarn�ci�" gondolat�ra n�zve valamif�le bizony�t�kk�nt szolg�lhatnak - csakhogy ezeket tudni kell megfelel�en �rtelmezni!

Manaps�g, kiv�ltk�pp Nyugaton, az ilyen tapasztalatok k�l�n�sk�ppen ritk�k, mivel az individu�lis "�n" egyre merevebb form�kat vesz fel, �s mindjobban �nmag�ba z�r�dik. Mindazon�ltal nem kiz�rt, hogy valamif�le hirtelen megny�l�s r�v�n vagy a beavat�si m�veletnek k�sz�nhet�en e lehat�rol�d�s felold�djon �s valaki tudom�st szerezzen �nn�n l�t�nek m�lyebb gy�kereir�l: ekkor felmer�l a samsarai tudat, ami eml�kk�p l�tszat�t is felveheti; a m�ly, szem�ly alatti t�rzsben val�ban fellelhet�k m�s l�tez�sek eml�kei, azok, amelyek az "�nek" �ssze nem f�gg� sorozat�ban ugyanazon, kimer�tetlen t�rzs megnyilv�nul�saik�nt jelentkeznek. Ez teh�t az egyed�li �rtelme az individu�lis tudat pillanatnyi elmozdul�s�nak, valamint a sui generis "pokolj�r�snak" is. Esetenk�nt pedig mindez �pp�gy �sszef�gg�sbe hozhat� egy hanyatl�ssal, mint egyfajta- legal�bbis virtu�lis - egy�nfelettis�ggel. Val�ban elt�vol�tva azt, ami az egy�ni tudatot lehat�rolja, ugyanaz az �ber tudat az alv�s �llapot�hoz hasonl�an meggyeng�l �s minden tapasztal�sa elmaradhat. Keleten az �sibb �llapotok saj�tos visszhangja r�v�n m�k�d� samsarai f�ltudatoss�g enyh�tette azt a Nyugaton manaps�g �ltal�nosan elfogadott �let�rz�st, miszerint az "�n"-nek csup�n egyetlen f�ldi �lete van. Azonban ha nem hanyatl�sr�l van sz�, valamint nem egy teljesen r�gz�lt �s determin�lt tudat foszl�nyair�l �s meghosszab�t�sair�l, akkor a samsarai tudatot a beavat�si tudat egyik form�j�nak kell tekinteni. Tudjuk, hogy amikor eredeti buddhista sz�vegekben "sok k�l�nb�z� kor�bbi l�tez�sek" v�zi�j�r�l van sz�, akkor ez a v�zi� egy�rtelm�en a kontempl�ci� magasrend� �llapotaival �ll �sszef�gg�sben, vagyis egyfajta "elszakad�st" el�felt�telez.

Ily m�don �rkez�nk el a hal�l t�l�l�s�re vonatkoz� beavat�s probl�mak�r�nek l�nyeg�hez, valamint ahhoz a tanhoz, amely e t�l�l�s �s a halhatatlans�g felt�teles term�szet�vel foglalkozik. Az "�n"-nel kapcsolatban egy olyan t�k�rk�pr�l sz�ltam, amely szorosan k�t�dik ahhoz a k�zeghez, amelyben megjelenik. Ha felt�telez�nk egy, a t�k�rk�pt�l a t�k�rk�p eredete fel� ir�nyul� elmozdul�st, akkor ez pontosan egy szepar�ci�t jelent, egy visszafordul�st, �s egy �llapotv�ltoz�ssal �s m�lys�ges kr�zissel kapcsolatos elszakad�st is, mert ekkor t�bb�-kev�sb� megval�sul az, ami a hal�lban a testis�g �s a samsarai vitalit�s ny�jtotta szok�sos t�maszt�k megsz�n�s�t jelenti. Ez a beavat�si hal�l, amelyet a k�rd�ses szem�ly, miut�n megadatott neki a hatalom, hogy a hal�l �lm�ny�t elviselje, mintegy k�s�rletk�ppen �t�l, val�ban az �t�l�sben megval�sult t�nyleges hal�lnak tekinthet�. ⁴ Aki ezen a hal�lon val�ban t�ljutott, megsz�nt embernek lenni; individu�lis form�j�ban nincsenek t�bb� k�t�tts�gei, "�n"-je t�bb� nem t�k�rk�p, hanem ellenkez�leg: l�t. Amit megval�s�tott, az a "szellemi szubjektum". Miut�n eljutott eddig a pontig, tudata a test �s az �rz�ki tapasztal�s t�maszt�k�nak megsz�nt�vel sem mer�l el, nem olt�dik ki. A hal�l t�l�l�s�re a pozit�v felt�tel ily m�don megval�sul, �s ellenpr�b�ra is alkalmas lehet. Meghat�rozott k�r�lm�nyek k�z�tt olyan �llapotok is el�id�zhet�ek, amelyekben azt lehet mondani: "Megsz�nt bennem mindaz, ami az �rz�kek vil�g�b�l val�, tudatom m�gis vil�gos, tiszta �s �ttetsz�". Ami pedig a beavat�sban lej�tsz�d� �talakul�s k�zzelfoghat�s�g�t illeti, el�g ezzel kapcsolatban arra eml�kezni, milyen megbotr�nkoz�st keltett a m�r "felvil�gosult" G�r�gorsz�gban az a meg�llap�t�s, miszerint egy, az eleuziszi miszt�riumokba beavatott b�n�z� hal�l ut�ni sorsa m�g csak �ssze sem hasonl�that� annak a sors�val, akit ak�r a leger�nyesebb vagy legkiv�l�bb embernek tekintettek, mint p�ld�ul Epaminondaszt. Ha e helyzetet egy hasonlattal akarn�nk �rz�keltetni, azt mondhatn�nk, hogy mindazok a jellegzetess�gek, amelyek egy adott �llatot - p�ld�ul az elef�ntot - meghat�roznak, sohasem v�lhatnak egy m�sik�v�, mondjuk egy macsk��v�. A fajok ugyanis alapjaikban k�l�nb�znek, ugyanakkor a beavat�s miszt�riuma pontosan a metamorf�zisra ir�nyul, vagyis az egyik fajb�l a m�sikba val� �tmenetre.

Itt kell megjegyezni, hogy a hal�l tudatos t�l�l�s�t nem lehet minden tov�bbi fenntart�s n�lk�l a halhatatlans�ggal azonos�tani. A probl�ma visszavezet a vil�gok �s l�t�llapotok te�ri�j�hoz, valamint az �gynevezett "ciklicit�s" t�rv�nyeihez. Minderre most csak r�viden t�rhetek ki. Le kell sz�gezni, hogy abszol�t �rtelemben csak a teljesen felt�tlen, minden megnyilv�nul�son t�li Princ�pium halhatatlan. Nincsen teh�t m�s halhatatlans�g, csak a legmagasabb �rtelemben vett "ol�mposzi", amely a felt�tlens�ggel megval�s�tott egys�g �llapot�b�l k�vetkezik. Aki m�r teljes�tette a hal�l t�l�l�s�nek felt�teleit, az t�rekedhet a legmagasabb c�l el�r�s�re. Azonban kor�ntsem biztos, hogy ezt el is �ri. Az �let folyam�n is lehet t�rekedni a teljes "megszabadul�sra", amely halhatatlann� tesz. �s vannak olyan lehet�s�gek, amelyek a hal�l pillanat�ban ny�lnak meg, m�g m�sok a hal�lt k�vet� �llapotokban, ⁵ amelyekben a beavatott tudat �s megismer�s - a k�z�ns�ges emberek tudat�t�l elt�r�en - fennmarad. A halhatalans�ghoz azonban m�g azokat a tendenci�kat is el kell �getni, amelyek ilyen vagy olyan emberfeletti "vil�g" el�r�s�re ir�nyulnak - legyen az ak�r "angyali" vagy "mennyei" -, beavat�si szempontb�l ugyanis m�g ezek is a megnyilv�nul�shoz tartoznak, vagyis felt�telekhez k�t�ttek, s nem a Felt�tlennel, az "�r�kl�t" birodalm�val egyek. M�g ha a halhatatlans�g�rt v�vott k�zdelem egy m�gikus "vil�gban" is menne v�gbe, ellen kell �llni azoknak az entit�soknak, amelyekkel kapcsolatba ker�l�nk (�s amelyek a l�t adott modifik�ci�inak megszem�lyes�t�i), �s pedig �gy, hogy abba az ir�nyba, ahonnan ezek a hat�sok �rkeznek, nagyobb intenzit�st fejt�nk ki, mint azok.

Itt alapelv ugyanis, hogy amint valamilyen viszony keletkezik, azt nem uralni, egyet jelent az uralts�ggal, majd pedig egy bizonyos l�t�llapotba val� betagoz�d�ssal. A cs�cson, j�rja b�r a m�gia �tj�t az ember, az er�nek tiszta f�nny�, "megszabadul�ss�" kell �tl�nyeg�lnie.

D�nt� fontoss�g� meghat�rozni azt az alapvet� k�l�nbs�get, amely egyr�szr�l a hal�lt t�l�l�k �s halhatatlanok, m�sr�szr�l az emberek t�lnyom� t�bbs�ge k�z�tt h�z�dik. E megk�l�nb�ztet�st nemcsak a beavat�si iskol�k, de csaknem minden archaikus vall�si vonulat - m�g ha szimbolikus szinten is - elismeri. Az a felt�telez�s, miszerint mindenkinek van "halhatatlan lelke", amelyet egy�bk�nt az �l� tudat �s a f�ldi individu�lis "�n" mint�j�ra k�pzelnek el, val�s�gos ideol�giai t�velyg�s, m�g akkor is, ha ennek t�megek �piumak�nti hasznoss�ga olykor vitathatatlan.

Nem a "l�lek" az, ami t�l�li a hal�lt �s k�pes a halhatatlans�gra, hanem a szellem mint nous, mint term�szetfeletti elem. Mindaddig azonban f�l�sleges elpuszt�thatatlan �s �r�k szellemr�l besz�lni, am�g a samsarai t�kr�z�d�sben �l� tudat �s e metafizikai princ�pium k�z�tt nincsen semmi kapcsolat, nincsen semmi folytonoss�g. A "l�lek" csak akkor �lheti t�l a hal�lt, ha a "szellemhez" csatlakozik, �s ahogy Agrippa mondja, ha szil�rd, nem esend� l�lekk� v�lik. Ez a metabol�, ez a polarit�sv�lt�s az, amelynek kiindul�pontja a beavat�s. A l�lek ekkor a term�szeti l�ny helyett a term�szetfelettire t�maszkodik, azzal egyes�l. Ily m�don �j forma j�n l�tre, amely a hal�l sz�m�ra kikezdhetetlen. Ellent�tben a foszl�nyszer� maradv�nyokkal, a test feloszl�s�val e forma romolhatatlan "f�nytestk�nt" felszabadul. Ez a "f�nytest" annak az er�nek a megfelel�je, ami a lej�tsz�d� �talakul�sok r�v�n a beavatott k�l�nb�z� "megismer�seivel" �s "m�lt�s�gaival" �sszef�gg� l�ts�kokon nyilv�nul meg. Hasonl�k�ppen megmenek�l a hal�lt�l �s folytonos szubsztr�tumot fog alkotni mindaz, ami a k�z�ns�ges tudatb�l a "szil�rd, nem esend�" l�lekkel egyes�l, amely Agrippa szerint egy�ttal a magasrend� m�gia �sszes m�velet�nek akt�v princ�piuma is.

Jegyzetek

1 A hal�l tapasztal�s�nak ilyen, bizonyos szervi megbeteged�sekkel kapcsolatosan felmer�lt elo�rzeteirol l�sd J. M. Guyau, Esquisse d'une morale sans obligation ni sanction, P�rizs, 1885, II �. I. fejezet.

2 Itt nem szabad figyelmen k�v�l hagyni egy m�sik esetet sem: ekkor a pszichikus maradv�nyokat �s "k�pm�sokat" a t�lvil�g s�t�t er�i eleven�tik meg �s �ltik magukra ennek alapj�n sz�mos metapszichikai jelens�get meg lehet magyar�zni, �spedig sokkal t�bbet ann�l, mint gondoln�nk. V�g�lis a halottid�z�s lehetos�ge is fenn�ll, amelyben a muveleteket ir�ny�t� az �let�t �s "�n"-j�t egy "l�rv�nak" k�lcs�nzi, kiragadva azt-m�gha csak pillanatokra is - abb�l a kihunyt �llapot�b�l, amely a klasszikus hagyom�nyokban a H�d�sznak felelt meg.

3 A gn�sztikusok ennek nagyon tal�l�an a szellemut�nzat nevet adt�k.

4 V�. "Abraxa" �r�s�val (Introduzione alla Magia I. ).
Ez az �rtelme a hermetikus "szepar�ci�nak", amely a sz�vegekben gyakran "mortifik�ci�" �s "hal�l" szinonim�jak�nt szerepel. Ezzel kapcsolatban Szent P�l meg�llap�t�s�ra (Zsid. 4:12) is eml�keztethet�nk: "Mert az Istennek besz�de �lo �s hat�, �s �lesebb minden k�t�lu fegyvern�l, �s elhat a l�leknek �s a szellemnek, az �zeknek �s veloknek megoszl�s�ig, �s meg�t�li a gondolatokat �s a sz�vnek indulatait." Tov�bb� Origen�sz besz�l (A princ�piumokr�l III,3) a "test lelk�rol" - vagyis a samsarai "�nrol" - a szellem ellent�t�rol, s mint mondja, ez a l�lek az "ember v�r�hez" k�todik. Valamint v�. mindezt a "lehuteni a v�rt" beavat�si kifejez�ssel.

5 Ezt r�szletezi rendk�v�l szuggeszt�v m�don a Bar-do Thos-.sgrol ("Tibeti Halottask�nyv"), r�szben pedig a Pert Em Heru ("Egyiptomi Halottask�nyv").

Julius Evola
A nacionalizmus k�t arca
Forr�s: http://www.geocities.com/capitolhill/1715/nacional.html
Ford�totta: M�sz�ros D�vid

T�ny, hogy a vil�gh�bor� a nacionalizmust - Eur�p�n k�v�l �s bel�l - nem csak kialak�totta, hanem akut f�zisba hozta. Ez�rt teljesen jogosult az az ig�ny, hogy ennek az esem�nynek a val�di jelent�startalm�t meg�rts�k.

Mit jelent ma a nacionalizmus kult�rfiloz�fiai r�tekint�sben? Meggy�z�d�s�nk a k�vetkez�: a modern nacionalizmus tartalmaz k�t k�l�n teoretik�j�, s�t ellent�tes, �mde gyakran egym�ssal kombin�lt lehet�s�get; az egyik ezek k�z�l a degener�ci� �s visszafejl�d�s egy form�j�nak min�s�l, m�g a m�sik a magasabb �rt�kek fel� vezet� utat �s egyszersmind az �jj�sz�let�s els� l�p�seit reprezent�lja.

Az itt k�vetkez� tanulm�ny k�s�rletet tesz e t�bb�-kev�sb� tiszt�zatlan ter�let kifejt�s�re �s k�vetkezm�nyeinek felt�r�s�ra.

A nacionalizmushoz hasonl� jelens�gek magyar�zata csak egy kritikai �rt�k�t�leten alapul� t�rt�nelmi �sszk�p megalkot�sa ut�n v�lik lehets�gess�.

E k�pben ugyanis nyilv�nval�v� lesz a politikai hatalom fokozatos, min�s�gi �rtelemben vett al�sz�ll�sa a hierarchi�ban, mely hierarchia keret�ben az antik kult�r�kban az emberi lehet�s�gek min�s�gi differenci�l�sa t�k�letes volt. A folyamat a "t�rt�nelmi" id�k k�sz�b�t�l napjainkig k�vethet�. E folyamatnak a Nyugat politikai t�rt�net�ben k�l�nleges jelent�s�ge van. (A kasztok visszafejl�d�s�nek gondolat�ra kor�bbi m�v�nkben (Imperialismo Pagano) el�sz�r mi helyezt�nk hangs�lyt. E gondolat m�lyrehat�bb t�rgyal�s�val az olasz k�pvisel� V. Vezzani - eddig kiadatlan - �r�saiban tal�lkoztunk �jra. V�g�l Ren� Guenon adott e gondolatnak szisztematikus �s v�gleges form�t "Autorit� spirituelle et pouvoir temporel (Paris, 1929)" c. m�v�ben.

Ismeretes, hogy m�r a legr�gebbi hagyom�nyok is besz�lnek bizonyos elvi hasonl�s�gr�l a politikai �s emberi organizmus k�z�tt. Minden magasabb organikus megjelen�si form�ban n�gy k�l�nb�z�, hierarchikus viszonyban �ll� funkci� rejlik: az als� hat�ron a m�g differenci�latlan tompa �leter�; ef�l� emelkednek az organikus cserefunkci�k, amelyek ahhoz az akarathoz vezetnek, amely a test eg�sz�t mozg�sban tartja �s ir�ny�tja a t�rben; mindezek felett pedig az intellektus �s a szabads�g hatalmi k�pess�ge �ll, amely az eg�sz organizmusnak mintegy a k�z�ppontja �s f�nye.

Trad�ci�k, melyek az �llamban, a sz�ks�gsz�lte esetlegess�g helyett magasabb, spiritu�lis �let lehet�s�g�t l�tt�k, ehhez hasonl�an k�vetelt�k meg a kasztok �s a rendek elv�laszt�s�t �s hierarchikus fokozati beoszt�s�t. A forma n�lk�li vitalit�s, az organikus cserefunkci�, az akarat �s a szellem t�kr�z�dik vissza a n�gy tradicion�lis kasztban, melyek rangsorrendben a szolg�k (munk�sok) kasztja; a keresked� �s f�ldm�ves kaszt, a harcos kaszt, �s a kir�lyi-papi kaszt. Egyik kaszt a m�sikra �p�lt: a t�megember azoknak az ellen�rz�se �s uralma alatt �llt, akik a kereskedelemben �s az �rintkez�sben term�szeti �s gazdas�gi er�forr�sokat tudtak �rt�kes�teni. Ez ut�bbiak azonban, a harcos nemess�g autorit�sa �ltal vezetve, egyvalaki k�r� gy�ltek, aki az �ltala birtokolt t�k�lyben mintegy az emberfelettibe vezet� lehet�s�g tan�jak�nt �llt.

Az antik Kelet (Ir�n �s India) �s a T�vol-Kelet ismert egy ilyen t�pus� szoci�lis organiz�ci�t, amihez Egyiptom, G�r�gorsz�g �s R�ma r�szlegesen k�zel�tett. Plat�n �s Arisztotel�sz politikai tanaiban nyilatkozik meg hasonl� szellemis�g, ami a k�z�pkor katolikus-feud�lis vil�g�ban villan fel utolj�ra.

Fontos lesz�gezni, hogy egy ilyen organiz�ci� a magasabb �rdek �s szem�lyis�g kialak�t�s�nak min�s�gi krit�riumai szerint megfelelt �s azok mellett tan�bizonys�got tett. Az �kori Keleten a fens�bb kasztok a personalit�s e magasabb megjelen�seit "k�tszersz�letetteknek" - dvija - nevezt�k, s ezek k�pezt�k a szellemi elitet. A harcosok rendje �s a nemess�g nem annyira politikai, mint ink�bb szakr�lis jelent�ssel b�rt, s ez a helyzet a k�z�pkori lovags�g eset�ben is. Minden rangsort, ami gazdas�gi tev�kenys�gre, munk�ra, iparra, a k�zvagyon kezel�s�re stb. alapult, sz�m�zt�k a k�t als� kasztba, amelyek funkci�ja megegyezik azzal, ami az emberi organizmusban azokat az �letsz�ks�gleteket szolg�ltatja, melyeket a test k�vetel meg.

A n�gy kaszt hierarchi�j�ban �gy t�kr�z�d�tt vissza az individualit�s szintenk�nti emelked�se a magasabb cselekv�sform�knak val� odaad�sban mint e cselekv�sform�k a k�zvetlen �let ("Nur-Leben") emelked�s�ben. Ellent�tben az arctalan kollekt�vummal, ami semmi m�st nem akar, csak �lni, a m�sodik kaszt, amely a munka �s a gazdas�g organiz�tora, m�r egy magasabb t�pus, a szem�ly (persona) kezdet�t jelenti. A harcos kaszt heroizmusa �s az arisztokr�cia ethosa - a harmadik kaszt - a t�bb-mint-�let ("Mehr-als-Leben") el�k�p�t mutatja, egy olyan l�ny �llapot��t, ahol �nmaga jel�li ki a t�rv�nyeit, a term�szeti, az �szt�n�k �ltal megk�t�z�tt, kollekt�v �s haszonelv� hajt�er�k�n t�lr�l. Amikor a vezet� - �seredeti fogalma szerinti - szem�ly�ben egyszerre val�sult meg az aszk�ta, a kir�ly �s a pap, beteljes�lt az univerz�lis �s majdnem term�szet feletti personalit�s, amely a t�k�letes megnyilv�nul�sa annak, ami a h�tk�znapi emberben nem tal�l er�t ahhoz, hogy az esetlegess�gek vil�g�t�l eloldozza mag�t �s �nmaga legyen. Ha az uralkod�k, a t�k�letes individuumok k�pezt�k az eg�sz szoci�lis organizmus tengely�t, ez az organizmus olyann� v�lt, mint egy szellem �ltal vez�relt test; id�beli hatalom �s szellemi autorit�s eggy� v�ltak; a hierarchia legitim volt a sz� legszorosabb �rtelm�ben.

Eddig a kiindul�pontk�nt szolg�l� s�ma, melynek ide�lis t�pusokon kereszt�l bemutatott �rv�nyess�ge mag�t�l �rtet�d�en f�ggetlen ezek id� �s t�r �ltal kondicion�lt megjelen�si form�it�l, melyek csak t�bb�-kev�sb� adj�k vissza jelent�s�t. E b�zisr�l azonban sz�rny� t�nny� v�lik sz�munkra a hatalom tart�s "hanyatl�sa" a t�rt�nelmi korokban.

A "megszentelt kir�lyok" korszaka (uralkod� �s pap) m�r a "m�tikus" id�k k�sz�b�n �ll. A hatalom cs�csai lerontatnak. E legmagasabb birtokosair�l sz�ll al� (a hatalom) egy szinttel lejjebb, amely a harcosok kasztja. A monarch�b�l prof�n uralkod�t�pus v�lik: a hadvez�r, b�r� vagy t�rv�nyhoz�.

A hanyatl�s m�sodik l�p�s�ben a nagy eur�pai monarchi�k mennek t�nkre. Az arisztokrat�k degener�l�dnak. A N�met-R�mai szent Birodalom k�s�rlete meghi�sult. A forradalmak (Franciaorsz�g, Anglia) �s alkotm�nyok k�vetkezt�ben a kir�lyok a n�pakarattal szemben er�tlen cs�kev�nyekk� v�ltak. A parlament�ris, republik�nus �s polg�ri demokr�ci�k vonatkoz�s�ban a kapitalista oligarch�k alakulatai jel�lik ki az �j sorsszer� l�p�st, mi�ltal a politikai hatalom a m�sodikr�l a harmadik kasztnak - a keresked�k kasztj�nak - megfelel� fokozatra s�llyed.

A polg�ri t�rsadalom kr�zise, a proletari�tus el�ret�r�se, egy tiszt�n kollekt�v, gazdas�gi �s internacion�lis egys�gbe tagoz�d� t�meg despotizmusa a k�zelg� v�get mutatja. A hatalom az utols� kaszt - az arc �s n�v n�lk�liek - kez�be ker�l. A m�rt�k: az anyag, a f�m �s a mennyis�g. A szolg�k �letform�ja - a munka - vall�ss� v�lik. A f�ld t�bb� nem ismeri az eget. Ez a szem�lytelens�g �s a mechanikuss�g felt�tlen uralma.

Hasonlatk�ppen: van aki m�r nem tudja elviselni a szellem fesz�lts�g�t (szakr�lis kir�lys�g), s�t az akarat�t sem - az er��t, ami a test�t mozgatja (harcos rang), zuhan. Majd magnetikusan ism�t felemelkedik, test l�lek n�lk�l, idegen er�k befoly�sa alatt, melyek a puszta vitalit�s �ntudatlan r�tegeib�l sz�rmaznak (az utols� kaszt l�zad�sa, a kollekt�vum d�monai).

Itt az ideje a "fejl�d�s-m�tosz" ill�zi�j�t�l val� megszabadul�snak �s r�eszm�lni a val�s�gra. Itt az ideje felismerni azt a szellemi z�r-zavart, mely sz�rny� v�gzetk�nt nehezedik a nyugati vil�gra; a v�gzetet, mely ma utols� gy�m�lcseit �rleli.

Az el�adott invol�ci�s folyamat k�z�ppontj�ban az individualit�sb�l a kollekt�vum ir�ny�ba t�rt�n� elmozdul�s �ll, a legszorosabb �sszef�gg�sben a m�r jelzett visszavonul�ssal, mely a magasabb kasztok jogszer�, hierarchikus autorit�s�t biztos�t� elhivatotts�g ir�ny�b�l az alacsonyabb kasztok �rdekei fel� mutat.

Az ember csak a kondicion�latlan cselekv�sben szabad. Ez a helyzet a tiszta akci� (heroizmus) �s a tiszta megismer�s (aszk�zis �s kontempl�ci�) �ltal szimboliz�lhat� esetekben, melyek az arisztokratikus ir�ny�totts�g� rezsimben �rv�nyes�lhetnek teljes m�rt�kben. A k�t fels�bb kaszt ezeken kereszt�l nyit utat az embernek, hogy a metafizikai eredet� rendben r�szesedjen, ahova �nmaga szerint kiz�r�lag tartozhat, �s ahol megragadhatja a personalit�s l�nyegi �s univerz�lis �rt�keit. Ha e magasabb ir�nyults�gok megsemmis�lnek a prakticit�s �s puszta-id�belis�g s�kjaira val� kiz�r�lagos koncentr�ci�ban, vagy elt�r�lnek gazdas�gi t�rekv�sek illetve az alacsonyabb kasztokra jellemz� sz�ks�gletek ir�ny�ba: decentraliz�l�dik �s dezintegr�l�dik az ember, olyan hatalmaknak szolg�ltatja ki mag�t, melyek elszak�tj�k �nmag�t�l, �s a kollektivit�s irracion�lis �s preperson�lis energi�inak adj�k �t. Fel�lemelkedni e hatalmakon: ez volt kor�bban minden igaz�n magas kult�ra �rtelme �s c�lja.

�gy ker�l az ut�bbi id�ben a kollekt�vum egyre ink�bb t�ls�lyba a szoci�lis form�k ter�n, mely csaknem od�ig fajul, hogy a primit�v k�z�ss�gek totemizmusa �jra �letre kel. Nemzetek, rasszok, p�rtok, t�rsadalom �s emberis�g egy misztikus personalit�s pecs�tj�t viselik magukon; az egyes tagjaikt�l - akik mint r�sz tartoznak ezekbe - felt�tlen odaad�st �s al�vetetts�get k�vetelnek meg. Egyidej�leg, a szabads�g nev�ben, gy�l�letet sz�tanak minden magasrend� �s uralkod� szem�lyis�ggel szemben, melyeknek viszont kiz�r�lag lenne alapos �s szent joguk al�zatra �s engedelmess�gre felsz�l�tani az egyes tagokat. A csoportok e t�rannizmusa tagjaiknak nem csak politikai �s szoci�lis �letfelfog�s�ra korl�toz�dik: mor�lis �s szellemi t�rv�nyeket tulajdon�t mag�nak; kult�ra �s szellem meg kell, hogy sz�nj�n mint �rdektelen tev�kenys�gform�k �s mint az egyes ember �tja, mely ember-mivolt�t felemelhetn�; hogy �tv�ltozzon a vil�gba l�ncolt kollektivit�s kondicion�lt organizmus�v�. Hangosan hirdetik a moralit�snak egy olyan form�j�t, ami a szellem �rtelm�t �s �rt�k�t a test szolg�lat�ban l�tja. Miel�tt szem�lyis�g�nek �rt�keit, �nj�t meg�rinti, az ember �nmag�t mint szoci�lis csoportosul�s, p�rt vagy n�ci� kell hogy tapasztalja - ez a legut�bbi ideologikus �sszeoml�si tendenci�k k�l�nleges �s meghat�roz� k�vetelm�nyeinek egyike, ezzel t�r vissza ugyanaz a viszony�llapot, amiben egykor a primit�vek t�rzs�k vagy kl�njuk totemj�vel �lltak.

Az orosz n�p fel�led�s�ben, a bolsevizmusban �s annak pr�f�tai-univerz�lis misszi�j�nak hit�ben beigazol�dik a primit�v szoci�lis �llapotokba t�rt�n� visszaes�s jelent�startalma, mely ma m�r v�ltozatos form�kban megfigyelhet�. Az orosz forradalom joggal nevezhet� egy barb�r �zsiai rassz fell�zad�s�nak, mely a c�rok Oroszorsz�got eur�pai el�k�p alapj�n civiliz�lni sz�nd�koz� 200 �ves k�s�rlete ellen ir�nyult. �pp�gy helyes az a r�tekint�s is, mely spont�n �sszef�gg�sbe hozza a mai eur�pai t�rsadalom minden bomlaszt� elem�t �s a bolsevizmust. A bolsevizmus nem m�s, mint modern form�ban megjelen� �sszl�v n�pszellem: ez a trad�ci� n�lk�li n�p a szoci�lis miszticizmus�val, a szellemis�g �s �rz�kis�g �sszevegy�t�s�vel, a pathosnak az ethos-szal szembeni, az �szt�nnek az intellektualit�s feletti t�ls�ly�val personalit�s el�tti form�tlans�gra �s kommunisztikus promiszkuit�sra mutat vissza - �ppen olyan jellemz�k, melyek a primit�v n�pek saj�tjai.

A vil�gh�bor� megr�zk�dtat�sa ezeket az elemeket ism�t szabadj�ra eresztette: ezek lettek Eur�pa m�g eg�szs�ges tagjai sz�m�ra a bels� bomlaszt�s sz�rny� cs�r�i. A szovjet "kult�ra" a "proletari�tus korszak�t" hirdeti meg, e c�l�rt mag�t a personalit�s �s szabads�g megsz�ntet�s��rt szenteli, melyeket, mint "betegs�g", mint "a polg�ri t�rsadalom m�rge" �s "minden baj eredete" �ll�tja be. A szovjetek nemcsak a priv�ttulajdon felf�ggeszt�s�t k�vetelik, hanem minden szabad �s f�ggetlen gondolat �s minden "a term�szetfelettire vagy valamilyen a munk�soszt�lyt�l idegen �rdekre ir�nyul� t�rekv�s" (Lenin) megsz�ntet�s�t is; c�ljuk a "teljhatalm� t�megember" �lret�r�se, amelynek mind�ssze �lnie kell, �s kiz�r�lagos �let- �s gondolkod�si form�t ny�jtani az egyes ember sz�m�ra. A bolsevizmusban csak a "met�dus" modern: mechaniz�ci� �s racionaliz�ci� a legf�bb eszk�z�k, hogy egy puszt�n tudom�nyos alapokra fel�p�tett, univerz�lis n�puralomban a "t�megembert" - ami a szl�v l�lekben am�gy is misztikus m�don bennerejlik - megval�s�tsa. �gy a szovjet kult�ra tudatosan szembehelyezkedik egy m�sik rasszal, amely egyszerre a vil�g meg�j�t�s�nak univerz�lis misszi�j�t �s a kult�r�ban az utols� sz� jog�t jogtalanul mag�nak k�veteli: Amerika.

Amerik�ban a visszafejl�d�s nem valamif�le kult�r�latlan �llapotban maradt n�p hat�s�b�l k�vetkezik. Sokkal ink�bb az a konok determin�ci� munk�l itt, melynek k�vetkezt�ben minden ember, mihelyst a tiszta szellemis�g helyett az id�h�z k�t�tt dolgok k�v�nalmaihoz folyamodik, ipso facto feladja, az �nmag�hoz tartoz�s�t, �s valamely irracion�lis kollekt�vum r�sz�v� v�lik, amelyet viszont m�r k�ptelen uralni. A �dv�z�t� vil�g, a szakralit�s profaniz�ci�ja, amelynek a protest�ns eretneks�g t�rta ki a kapukat: ez hozta Amerik�t abba a helyzetbe, ahol van. Mik�zben az Egyes�lt �llamok, Eur�pa ide�lja, a vil�g feletti hatalmat t�nylegesen el�rte - lehet, hogy err�l mit sem tudva-, hatalom, eg�szs�g, aktivit�s �s personalit�s teljes m�rt�kben a prakticit�s �s fizikalit�s s�kj�ban v�lt �rtelmezett�, mi�ltal a barbarizmus sokkal vesz�lyesebb form�ja j�tt l�tre. Itt az aszk�ta naplop�nak sz�m�t, egy id�pazarl� parazita, a "produkt�v emberi t�rsadalom felesleges tagja"; a harcost k�zvesz�lyes �s t�lf�t�tt embernek tartj�k, a humanista­pacifista int�zked�seknek sz�v�k�n kellene viselni�k, hogy eme �llapotot megsz�ntess�k, bokszol�v�, detekt�vv� ill. "cow-boy"-j� kellene tal�n v�ltoztatniuk. A szellemi harcos t�k�letes alakj�val szemben a "dolgoz�, produkt�v ember" �ll; semmif�le m�k�d�s - az �rtelem� sem - nem nyer �rv�nyt, ha nem "munka" - "produkt�v munka" n�ven l�p fel, amivel a "t�rsadalom szolg�lat�ban" �ll. Ebb�l az ir�nyb�l n�zve megc�folhatatlanul l�tszik, hogy egy ilyen kvalit�sokkal rendelkez� "kult�ra" a legals� rangfokozatban - az antik vil�gban haszn�latos megnevez�s szerint a rabszolgamunk�s fokozat�ban - �ri el tet�pontj�t. Itt is, mik�zben a szellemi personalit�s�r�l lemond, az ember elhat�rol�dik mindenf�le jelent�s�g birtokl�s�t�l, hacsak nem valamif�le "k�teless�g" �rtelm�ben, melyet a teljes�tm�ny, a "realiz�ci�", a mozg�s l�za �ltal felkorb�csolt kollekt�vum vet ki r�. Az effajta "k�teless�gek" azonban csak jogtalanul szerezhetnek �rv�nyt - mint a leg�jabb ideol�gi�kban - mor�lis, vagy ak�r vall�si t�ren; mag�nak a l�leknek a szabv�nyos�t�sa �s felold�sa egy ellapos�tott egy�ntet� k�z�ss�gben, egy teljes m�rt�kben ellen�rz�tt gazdas�gi mechanizmusban: ez a nyilv�nval� c�l. Ekkor az a k�pess�g is kiolt�dik, mely a hanyatl�s e fok�t felismerhetn�.

Ezek azok a form�k, ahol a k�r bez�rul, a hanyatl�s teljess� v�lik. Oroszorsz�g �s Amerika egyen�rt�k� p�ld�k, egy �s ugyanazon dolog k�t arculata. A "szoci�lis test" mely kor�bban oly nyilv�nval� hasonl�s�got mutatott az emberi organizmussal, mely esetben az �llamok f�nyben �s a magasabb kasztok autorit�sa mellett kibontakozhatott, v�g�l emberalatti t�rzsk�pz�dm�nny� cs�kev�nyesedett. Az arctalan �llatok �lret�r�se. �gy minden adott, hogy a probl�m�t komolyabban megvizsg�ljuk:

Mi a nacionalizmus val�di jelent�se a modern vil�gban ?

Az elmondottak ut�n r�gt�n ad�dik a nacionalizmusnak egy tiszt�n felismerhet� t�pusa: egy olyan �llapot, mely a gazdas�gi-prolet�r kollektivizmus internacion�lis k�pz�dm�ny�t k�zvetlen�l megel�zi.

Ebben a nacionalizmusban nem annyira a k�l�nleges nemzeti �ntudat kifejleszt�se a fontos, sokkal ink�bb a t�ny, hogy a n�ci� person�v�, egy �n�ll� l�nny� v�lik. Az a tehetetlens�g v�lik etikai �rt�kk� ami a v�r �s a f�ld olyan k�tel�keinek legy�z�s�re k�ptelen, amelyek csak az ember term�szetnek al�rendelt �s infraintellektu�lis ter�leteire vonatkoznak; az egyes ember korl�tolts�ga, ami miatt k�ptelen mag�nak a kollekt�vumon �s az adott hagyom�nyokon k�v�l valamif�le tartalmat adni. A nemzetis�g puszta t�nye itt minden jelens�gnek a misztikus sebezhetetlens�g �s a felt�tlen m�lt�nyol�st megk�vetel� hatalom f�nykoszor�j�t k�lcs�nzi. Ezek az etnikai-infraintellektu�lis elemek nemcsak a magasabb princ�piumok semmif�le autorit�s�t nem ismerik el, hanem m�lyen maguk al� rendelik azokat; els� helyen �ll a "nemzet" - ezut�n j�n sorrendben lefel� a val�s�g, igazs�g �s kult�ra. Bizonyos nacionalista csoportok m�g ezen is t�lmennek: minden r�szrehajl�st�l mentes, objekt�v v�lem�nyt elvetnek, mondv�n, hogy ezek absztrakci�k; �s megk�vetelik, hogy az ember a val�s�g, igazs�g �s kult�ra k�rd�seiben se felejtse el nemzeti hagyom�ny�t �s a politikai �rdekeket. Ebb�l k�vetkez�leg besz�lnek a "mi" tudom�nyos, filoz�fiai s�t vall�si hagyom�nyunkr�l, �s elsz�nt megvet�ssel vagy legal�bbis k�z�ny�s visszafogotts�ggal nyilatkoznak mindenr�l, ami nem a "mieink" k�z�l van, vagy ami a "nemzet szempontj�b�l nem felt�tlen�l el�ny�s". (Ha mi a "trad�ci�r�l" negat�v �rtelemben besz�l�nk, ezt annak csak olyan felfog�s�ra vonatkoztatjuk, ami semmif�le intellektu�lis - teh�t etnikum feletti - elemet sem hordoz. Ebben az esetben a "trad�ci�" - Chesterton szavaival �lve - csup�n a demokratikus t�bbs�gjog kiterjeszt�se a t�rt�nelem f�l�: a halottak �l�k felett �ll� totemisztikus t�rv�nye, t�rv�ny, mely arra a t�nyre t�maszkodik, hogy a halottak ugyanabban a rasszban vannak.)

Ahogyan az ember lez�rja magasabbrend� aktivit�s�t, melyben mag�t szabadon kibontakoztathatn� �s az etnikai kond�ci�k felett �ll� jelenl�tet megval�s�thatn�, ugyan�gy egy ilyen nacionalizmus keret�ben sincs helye a kvalifik�lt szem�lyis�gnek, hacsak nem a nemzet exponense. A forradalmak kor�ban, az arisztokratikus-feud�lis uralom �sszeoml�sakor sz�letett e nacionalizmus, ez�rt a legtiszt�bban "t�meg-szellem�": a demokratikus t�relmetlens�g egy vari�nsa, intolerancia, mely minden olyan vezet� ellen ir�nyul, aki nem kiz�r�lag az "orsz�g szolg�ja" vagy a "n�pakarat" org�numa, �s f�k�nt aki mindenben nem f�gg annak helyesl�s�t�l.

Neh�zs�g n�lk�l felismerhet� teh�t, hogy a nacionalizmus �s az orosz ill. amerikai form�j� anonimit�s k�z�tt l�nyegileg csak egy fokozatnyi k�l�nbs�g van: az els� esetben az egyes ember az etnikai-nacion�lis alapokhoz s�llyed vissza, majd a m�sodikban az etnikai k�l�nbs�gek is elt�nnek, �s el��ll egy hosszan tart� kollektiviz�l�d�s, egy az elemek t�meg�ben val� felboml�s-felold�d�s. Hogy el�rhet�v� v�lj�k a kollektivit�s egyik fokozat�b�l a m�sik, el�g a "rassz-misztik�t" egy tiszt�n gazdas�gi-mechanikus t�pus ide�j�val felcser�lni. Egy ilyen strukt�r�nak aperson�lis karakter�n m�lik, hogy mikor pusztulnak ki t�nylegesen a kvalitat�v k�l�nbs�gek utols� maradv�nyai is, mi�ltal a k�z�let racionaliz�ci�j�n �s mechaniz�ci�j�n kereszt�l a haz�tlan t�meg el�tt virtu�lisan bez�r�dnak a j�v� kapui. - Mivel a mai "kult�ra" pontosan a gazdas�gi-mechanikus hatalomgyakorlat �ll�spontj�n van, �s e s�kra vezetnek vissza t�bb�-kev�sb� minden �rt�krendet, lehet, hogy a l�p�s mely az �tkel�st val�s�tja meg az egyikb�l a m�sik fokozatba, m�r csak id� k�rd�se.

De felvet�dik a k�rd�s: nem rejlik m�s jelent�s is a nacionalizmus fogalm�ban? �gy hissz�k, hogy a k�rd�sre igennel kell v�laszolnunk. M�r bemutattuk, hogy a nacionalizmus a politikai hatalomhoz jutott harmadik kaszt korszak�ban megjelen� �tmeneti forma, a legals� r�teg legfel�lre ker�l�se el�tt. Pontosan ilyen t�rt�nelmi helyzetben k�pes a nacionalizmus kett�s �rtelmet hordozni. Mint �tmeneti forma ugyanis alkalmazhat� �pp�gy a hanyatl�s, mint az �jra�p�t�s ir�ny�ba. Felt�ve, hogy a le�p�l�s megval�sult egy amerikaniz�lt ill. szovjet vil�g �rtelm�ben, lenne m�g valaki, aki er�t �rez a vissza�ll�t�shoz �s az emelked�sben a nacionalizmus ism�telt megragad�s�hoz - de itt eg�szen m�sfajta nacionalizmusr�l van sz�! Mint a fizik�ban a "vektor"-nak nevezett fogalom, a nacionalizmus jelens�ge is csak ir�nyt�nyez�je alapj�n hat�rozhat� meg: a nacionalizmus els� form�ja a nemzet szintj�n megval�sul� kollekt�vum ir�ny�ba mutat. A m�sodikban ez az ir�ny ezzel ellent�tes: a kollekt�vumb�l egy �j arisztokratikus hierarchia fel�p�t�se fel� mutat.

Ez ut�bbi nacionalizmus el�felt�teleit Paul de Lagarde szavai mutatj�k be t�k�letesen: "A nemzet az emberis�g felett �ll, �s egy nemzet minden egyes tagja t�bb - ami azt jelenti, hogy t�bbnek kell lennie - mint puszt�n nemzeti, t�bbnek kell lennie mint csup�n a nemzet egy tagj�nak: a nacionalit�sban az ember mivolthoz egy nagyon �rt�kes "x" ad�dik hozz�, �s az egyes ember personalit�s�hoz pedig e nagyon �rt�kes "x"-en fel�l egy m�g sokkal �rt�kesebb "y" is. (P. de Lagarde, Deutsche Schriften, B.I, S. 163. v�. S. 423: "A humanizmus ide�j�val szak�tanunk kell: mert nem a 'minden emberhez tartoz�' a legfontosabb k�teless�g�nk, hanem ami csak hozz�nk tartozik.") Teh�t egy olyan hierarchi�r�l van sz�, mely az absztrakci�b�l a konkr�tum ir�ny�ba halad; az absztrakt: a kollekt�vum, az �ltal�nos - a konkr�t: a differenci�lt idividualit�s. Az emberis�g form�tlan t�meg�nek viszonylat�ban a differenci�lt nemzeti �ntudat helyre�ll�t�sa felt�tlen el�rel�p�st jelenthet. Viszont a nemzeti �ntudat �s az etnikai t�rzs a personalit�ssal szemben ism�t csak forma n�lk�li anyag. A personalit�s, mely saj�t mag�ra ir�nyul, �nmag�t egy magasabb, a v�r �ltali kondicion�lts�g f�l� emelked� �letforma ir�ny�ba t�k�letes�ti, ez el�bbi anyagot K�oszb�l Kozmossz� transzform�lja, potenci�b�l aktuss�. A helyzet �gy ellenkez�j�re fordul: a nemzet t�bb� nem c�lja az individuumnak, ehelyett az individuum, mint szellemi-arisztokratikus personalit�s lesz a natio c�lja. A nemzet e personalit�snak lehet sz�l�je: de ekkor ez puszt�n a talaj anyagi felt�tel�nek jelent�s�g�vel b�r - szemben egy f�val, melynek fels�bb �gai elszakadnak a talajt�l �s a szabad magaslatokba ny�lnak.

Ezzel a k�l�nbs�g l�nyege tiszt�z�dott. A teljes tiszt�nl�t�s �rdek�ben m�g a r�gi kaszthierarchi�k kvalitat�v jelent�s�nek megvil�g�t�s�ra vagyunk hivatottak. Egy nacionalizmus, mely nem a mechanikus-kollekt�v �llapotok kialakul�s�nak �tj�t egyengeti, hanem ezen �llapotokat legy�zi, �s a helyre�ll�t�shoz j�rul hozz�, csak a k�vetkez� k�vetelm�ny alapj�n lehets�g