A titkos társaságok története
2006.06.25. 17:44
Titkos társaságok története
Titkos társaságok története
Titkos tátsaságnak nevezik azokat a csoportosulásokat, amelyek valamilyen okból egy közösen elfogadott célért tömörülnek, de szándékaikat, maguk alkotta szabályaikat, különbözô okok miatt nem-ha már létezésükrôl tudnak, még akkor sem- kívánják nyilvánosságra hozni. Ilyen jellegű társaságok már a régmúlt idôkben is szépszámmal voltak. Például Fabianus római császár idejében. Az általa alapított szervezet szinte soha nem szű,t meg, a kor szelleme szerint át, és átalakult. Ma éppen a róla elkeresztelt Fábian-szocialisták szoros “testvéri” szövetsége az, amely hatalmi törekvései érdekében -a mi normáink szerint negatív értelemben- behálózza mindennapjainkat és irányitja a világ “globalizációs” terveit. Ezek szerepe azért negatív értelmű, mert miközben szólamaikban hirdetik a szellem és az ember felszabadítását minden elnyomás alól, ugyanakkor ôk azok, akik a világ irányítását kézbevéve, a háttérbôl midennapi életünket befolyásolva, pontosan az ellenkezôjét teszik: a fôbb életfeltételeket biztosító szervezeteket “globalizálják” és ezeken keresztül teljes ellenôrzést tartanak fenn már ma is a világ minden részén népek, népcsoportok, és földrészek felett. Elsôsorban is a rádiók, televízió és az újságok -gyűjtônéven a médiák- feletti ellenôrzéssel, és általuk azokat a híreket juttatják el, amelyek a szándékaik szerint fontosak. Bizonyított, hogy évtizedeken át hallott hamis adatok -csak a II.Világháborúval kapcsolatos névleges és tényleges adatokra utalva is, az egyik embert bűnbaknak kiálják ki, a másikat meg -miközben az nagyobb gazember mint a hôsnek beállított-, nemzeti- és világmentô szerepben tüntetik fel. Példának: a legutóbbi évtizedig a világ Sztálint, Churchillt mint egy héroszt ismerte. Ma a titkosítás alól felszabadított adatok birtokában látjuk: csak a nevezettek intézkedései több embert küldtek a halálba, mint a Világháború utáni adatok által sugallt összes vesztességi adat. Így azonban életükben és holtuk után jóideig nemzeti hôsök voltak, s az akkor élt kisember hiába tudta ugyanúgy mint ma, hogy mi az igazság, a média sugallata nagyobb erôvel bírt, és majd fél évszázadon át hamis képben misztifikálták személyüket. Pozitív értelemben vett titkos társaságok is léteztek, elsôsorban a vallásalapítási idôkben. Ezekre idôhiány miatt nem tudok részletesebben kitérni, de ide sorolnám páldának a világvallássá vált keresztény közösségeket is már Jézus születése elötti idôkben, mely Jézus alatt is titkos tátsaságként működött és csak késôbb vált a vértanúk során át elismert világvallássá. Tanításának lényege a közös megbecsülésen és a szereteten alapul. Ugyanakkor irodalmuk, szent könyveik olyan életbölcseleteket tartalmaznak, ami a ma embere számára is nélkülözhetetlen. Röviden a lényege: szeresd felebarátod mint tenmagad, de csak a szent tanokban és Istenben higgyél. Aki nem így tesz, az élete során saját magán megtapasztalja ennek az igazságnak teljes mélységét, - mert “átkozott, aki emberben bízik”...ezt Jeremiás által üzente a Mindenható. Jeremiás által, aki megtapasztalta ennek a mondatnak mélységesen igaz voltát… Mindenkit szeretni - de senkiben sem bízni - csak Istenben…ez a kereszténység lényege a kezdettôl a világ végéig.
Történelmi áttenkintés;
Többezer éves a fábiánizmus is, mely nem igen lép a színre, és csak oknyomozással lehet működését bizonyítani -ezért is negatív értékü a mindennapi élet számára!-, addíg a nyitottá vált vallások -így a pozitív példának felhozott keresztény vallás- ma már nyitott bárki elött. A történelmi korok és idôk tehát elég szélsôségessé polarizálták a kezdetben titokban működô társaságokat a mai korban.
-2- Történelmi korunkban szerepet játszó társaságok, nagyrészt a lovagrendek fogalmába tartozók. Azon ismertebb szervezetek melyek alapítása ezer évnél régebbre nyúlik vissza de ma is létezô, a már említetteken kívűl a Málta-i, a Johannita és a Szent Sír Lovagrend. A legrégibbenek a máltai és a Johannita. Ez utóbbi a máltaiból szakadt le a XVI.században a reformáció idején. Mint a keresztény egyház, ezek is két felé váltak irányítás tekintetében is. A katolikus ág neve máltai, a reformálté Johannita rend lett, de eredetük közös. A Szt.Sír Lovagrend addíg, míg a Sír a keresztények kezén volt, tagjait a Sír körül tömörítette.Késôbb külországokban folytatta tevékenységét. Egyéb rendek:Német Lovagrend, Spanyol Lovagrend, Kard Rend, Templomos Rendje(1118-ban alapitva), A Portugál Rend, a Krisztus Rend, mely történelmi szerepük és alakulási céljuk után, megszüntek és tiszteletbelivé váltak. Ezek szerves részei voltak a nagyobb keresztény vállakozásoknak, mint például a Szent Sír visszavétele a muzulmánoktól, a mórok kiűzése Ny- Európából, az Ibériai félszigetrôl. Kettôs szerepük volt:- vallási és katonai segítséget adó -ma így mondjuk karitatív- szerep, mely a betegek ápolásában és más emberbaráti tevékenységben nyilvánult meg. Tagjai kezdetben egyháziak voltak, de mikor katonai akcióra került sor, a szervezet katonai tevékenységet is felvállalt. Tagsági feltételek voltak: fegyelem, az ügy szolgálata, önzetlen munka a harcászatban és a karitatív munkában egyaránt. A vallás és a hadviselés összefüggései is akár a korábbi korokban, egymás utáni sorrendet képeztek. Elôbb vallási és emberbaráti, de harci cslekmények esetén katonai szervezetté váltak. Érdemeik, kihatásuk a mai korra: belevitték az emberbaráti segítség gondolatát a gyakorlatba is, amit a XIX sz.-ban a Vöröskereszt újított fel és ma számtalan szervezet végez.
A Lovagrendek szerepe mai világunkban. Régi néven ispotályosság felújítása -ma lepratelepeket tartanak fent Afrika és a világ számos részén, missziókat látnak el természeti katasztrófák után. Jellemzôjük: nemzetek felett állnak. Nem diszkriminatívak. Nagyrészükret Katolikus Ferdinánd szüntette meg, mikor Granada elfoglalása után feloszlatta ôket mint katonai szervezeteket. Így jelképessé váltak, tagjaiknak lenni, mégis kitüntetést jelent. Tagjaikat érdemi munkájuk szerint ma is kitüntetik, de errôl a köz embere alig tud valamit. Pont abban rejlik ezek működésének értelme, hogy tagjait nem a kitüntetések és a dicsôség, hanem emberbaráti megfontolások vezetik munkákodásukban, és azt nem is kívánják érdemként a közösségi életben nyilvánosságra hozni.
Ehhez tartozik a ma egyik legismertebb, a máltai lovagrend is. Felépítése kettôs ma is: tagjai egyházi szolgálatot látnak el, de karitatív segítô tevékenységüket a Szeretet Szolgálatban látják el. Más szóval; a lovagrend alapította és tartja fent a szeretet szolgálatot. Tagjaikról a közemberek nem is tudják, hogy hova tartozik, mert csak egy alig felismerhetô kis jelvényt viselnek. A tagok tudják, hogy ezt hol látják a másik személyen és így egymást -ha nyelvileg nem is tudnak kommunikálni, mégis felismerik, és tudják kivel állnak szemben. Fogadalmat tesznek: életüket nem csak világi dolgoknak szentelik. A lelki élet mellett, a rászorulók támogatása az életcéljuk. Interjút nem adnak, belsô fegyelmezett szervezeti életükkel példát mutatnak a köz emberének. Budapesten például 23 intézményben tevékeny a Málta-i Szeretet Szolgálat: a hajléktalanok gondviselése, iskolák, szegény és szociális otthonok tásmogatása mellett, a munkásszállásokon is tevékeny. Államilag az önkormányzatok támogatják csekély összeggel, fôleg adományokból és önzetlen munkából áll a hátterük.
-3- Angliában, Arthur király idejében a Kerekasztal Lovagjai mára -hivatalosan-megszüntek, illetve átalakultak más rendekké. Ma a Térdszalag Rend, a Szt György és Szt Mihály rend maradt fent. Évente két alkalommal -újévkor és a királynô születésnapján- adnak át kitüntetéseket, általában 1100 személynek. Néhányan mai is nemesi, legtöbben lovagi címet kapnak. Az érdemek itt már megint nem a nyilvánosság által ismert feltételek mellett lesznek eldöntve: pádául Ábel Jenô -akit sir peter abeles néven ismer a világ, más fajsúllyal itéltetik meg nekünk akik tudjuk, hogy ô is hadirepülôk és más ilyen jellegű szállításokkal foglalkozott, mégis megkapta a “Sir” kitüntetô címet. Ezért is kell ezt a Lovagrend-i tevékenységet ma is a titkos társaságok között említeni.
Részletesebben két társaság érdemelene ismertetést: a szabadköművesség és a maffia. Mindkettô hallatán valami megmozdul az ember belsejében:- titkok lengik körül e szervezeteket. A szabadköműves hálózatról vannak határozottabbak adataink, a maffiának inkább csak a létét ismerik, s intô jelzései -mármint, hogy jobb róla nem szabad beszélni-, a temetôkben ma is mindennaposak. Végülis a ma emberében ez a szervezet az alvilághoz kötôdik, így ezzel nem foglalkozom. A szabadköművesség azonban különösen sok nyomot hagyott tevékenységébôl századunk alakulásában, így megérdemel néhány tényszerű adat felsorolását.
A középkori céhek szervezeti felépítésbôl származtatja az irodalmuk. A mesterséget tanultak és tanulók alapította céhek ôrködtek tagjaik javai felett, és ha egy tagjuk nem kapott valahol igazságot, akkor a céh állt ki mellette. A céhben mesternek lenni, nagy megtiszteltést jelentett. Szabályaik szigorúak voltak és csak a legjobbak lehettek mesterek. Az elsô hivatalos irat 1350-ben említi a yorki műhelyt és szabályait, mely a köművesek és kôfaragók műhelye volt és “freemasons”-ként ismert. Innen a név: szabadköműves. Ma úgy mondjuk: vakolók, melynek értelmét nem kell magyarázni. A céhekbe szokássá vált, hogy egy egy tiszteletbeli tagot “patrónust” is felavattak a céhekben, akik mint “elfogadott köművesek” a tanácskozásokon helyet kaptak,majd lassan szellemi központtá váltak. A XVII.sz-ban Comenius a vallásháborúk féktelen villongása idején, megírta “Pangersi”c. művét, mely az emberi élet javításáról elmélkedett. Mindenkinek egyesülni kell. “Egy” világban, “egy” világnak a polgáraiként, “egy” közösséget képezünk-írta.Az egység útja az lehet csak melyhez a személyek, nemzetek,nyelvek és felekezetek teljes mellôzése szükséges. Itt az ideje-irta, Salamon templomát újra építeni...E tervet tették magukévá a köműves páholyok. Ez volt Voltaire és társai szólama is, ebbôl lett a Francia Forradalom , mely lángra lobbantotta Európát, s melynek következménye a vérfürdôk sora, ma is tart. Az angol masonok, Andersont 1717-ben megbízták, hogy az ipari hagyományokat az “új világszövetség” újabb határozataiaval, és irányadó eszméivel egységessé szerkessze. Ez a folyamat már 1663-ban ismert volt, mikor a masonok elfogadták Comenius elképzelését a világ megreformálásáról. Egyenlôre oda kellett eljutniuk, hogy a meglevô páholyok egységes törvények szerint működjenek. Ezért meghagyva a céh páholy alakját és szokásait, igyekeztek a szertartásokba több szellemi tartalmat vinni, mélyértelmű jelképekkel és jelekkel felépített ceremóniákon azt vezérelvként elfogadtatni. Bámulatosan rövid idô alatt, a páholyok megalakultak Európában: 1725. Párizs, 1729 Madrid, 1731 Amsterdam, SztPétervár és Bordeaux 1732, majd Hamburgban 33-ban, Lissabonban 34ben,Varsóban 35-ben,Lausanneben 37-ben Drezdában 38, Bayreuthban,Hannover és Lipcsében 1741-ben. -4- A tengerentúlon Bostonban 1733-ban, Philadelphiában 1734-ben. Magyarország körül Prágában 1726-ban Bécsben 1742-ben, Brassóban 1750-ben. Eredetileg 3 fokozatúak voltak: tanonc, legény, mester. Mára is megmaradtak e fokozatok. A bennük uralkodó színek szerint is nevezték magukat; kék páholynak. Úgy tartják, hogy mindnyájan az emberiség láthatatlan templomán épitkeznek, s e müvészetet mely tisztán szellemi, királyi művészetnek mondják. Magyar páholyok. A monarchia elsô páholyát a cseh helytartó, gróf Spork alapította Prágában 1726-ban. Ferenc lotharingiai herceg1731-ben lépett be a szövetségbe, majd 1736 ban Mária Terézia férjeként sokat tett a páholyok pártfogójaként azok fejlôdéséért. Ennek ellensúlyozására a katolikus papság rábírta 1731-ben Kelemen és 1751-ben XIV. Benedek pápát, hogy pápai bullában átokkal sújtsák a páholyok tagjait. Csak Ferenc császárnak köszönhetô, hogy a Monarchiában nem kerültek publikálásra abban az idôben ezek a bullák.
Mikor 1740-ben Mária Terézia kormányra jutott, a monarchiai köz és népnevelés, alacsony szinten állt. A jezsuita rend ekkor állt hatalma zenitjén: Magyarországon 63 iskolája volt. A Monarchiában Mária Terézia megbízásából Van Swielen indította meg azt a folyamatot, mely lassan állami kézbe vette a népművelést és fôleg egyetemi szinten megreformálta azt. Számos klinikai intézetet (így a pestis intézetet is) hozott létre, és a központi cenzura fellazításával átreformálta az államvezetést. Ezt a vonatkozó irodalom nevekkel is nevesíti. Így szabadköműves volt Gébler Fülöp a tanügy és a rendôrség, Marlini Antal a természetjog tanára, Riegger József a boszorkányperek leállítója és az elsô bécsi hírlap megalapítója, de Monspenger József a jezsuita rend megbuktatója is. Utóbbi eset úgy történt, hogy Monsperger aki maga is jezsuita volt, a rendházban egy csomagra bukkant, mely a császárnô, a fôhercegek és feleségeik, miniszterek és más elôkellôségek gyónásait tartalmazta, s ezt XIII. Kelemen pápának elküldte. Ennek utóda XIV. Kelemen aki a jezsuiták megbuktatását célozta meg, II.József által támogatva, megküldte a császárnénak a csomagot másolatban, aki a jezsuita rendet azonnal feloszlatta. Sok szakíró állítja, hogy a középkori magyarországi viszonyok alakulásában, jelentôs szerepet játszottak a titokban társasággá szervezôdött családi-céhi vállalkozások, melybe a bankárokat is bele foglalják. Sok homályos és zavaros “üzletet” kötöttek e korban a pénzemberek és az uralkodók, melynek kihatásai néha birodalmakra is kiterjedtek. Ezek közül is kiemelkedik az elzálogosított 13 szepesi város esete. De ennél körmönfontabb volt az, ahogy a Habsburg házon keresztül hazánk sorsát alakították. Elôzmények: -az1498-i országyűlés kimondta: ha a magyar király örökös nélkül hal meg, az országyűlés jogosult új király választásra. De 1514-ben Habsburg Miksa aki a már akkor is létezô nemzetközi pénzvilággal hatalma kiépítésén fáradozott, mint német-római császár, eljegyezte unokáját Máriát, Lajos magyar királyfival. Titkos szerzôdésük szerint: egy éven belül a császár fiúunokájának egyike, feleségül veszi Lajos testvérét -Annát-, és ha Lajos utód nélkül hal meg, a magyar trónt nénjének férje örökli. Annát, Habsburg Ferdinánd vette feleségül 1521-ben, mely évben Mária Budára érkezett. Épp akkor, mikor Szulejmán is megindult hadaival Európa felé. Miksa halála után unokáját Károly spanyol királyt, az európai bankárok által folyósított kölcsönök segítségével a választófejedelmek, császárrá választottak. A támogatás nagyságáról álljon itt egy idézet: ”az összeg nagy részét 543000 aranyat Európa legnagyobb pénhatalmassága, a Fugger bankház, a többi részét pedig firenzei, genovai, és augsburgi kisebb bankár kölcsönözte”(Káldy Nagy Gyula: Szulejmán, 1974.) -5- Nézzük Fuggerék levelét melyet a császárhoz írt 1532 április 24-én. Ebbôl már kitűnik az üzleti alapon való szervezett világuralmi törekvés: “Az is ismert és köztudomású, hogy császári felséged az én segítségem nélkül a római koronát elnyerni nem tudta volna...Mert én, ha az Ausztria-i házat mellôzve, Franciaországot támogatom, úgy sok pénzt és vagyont szerezhettem volna, miként azt nekem fel is kínálták”. Fugger azonban számításból a szegény Habsburg ágat támogatta és a kölcsönkérô így ki volt neki kényre kedvre szolgáltatva. Vagyis, hosszú távra dolgozott.Tudta, hogy a császár fizetésképtelen lesz, és csak az idôre várt, mert nem csak a kamatot akarta: sokkal nagyobb hasznot. El is érte: 3 évre szerzôdött a spanyol korona jövedelmeinek beszedésére, melyet majd egy évszázadon át a Fugger ház tartott kézben.(Káldy:Szulejmán.68.l) Fugger, egy egyszerű bankár ilyen levelet írhatott a császárnak? Aligha...Akkor, kik álltal Fugger mögött, hogy mégis megírta?És itt jön be a magyarországi behatás: Fuggerék bérelték Magyarország bányáit is! “Ezen üzlet nagyszrűségérôl fogalmat ad, hogy 1510-19 között minden részesnek 179170 arany jutott a nyereségbôl”(Ribáry Fernec: Világtörténelem, VI. 163.l.) Vagyis a Habsburgoknak is meg a magyar királynak is ôk adtak kölcsön, nagy kamat mellett, ugyanakkor szinte a saját jövedelmét vette fel a kölcsönkérô... Mátyás korábbi állandó seregéhez szokottan, a fôurak nem szervezetek saját költségen hadsereget, vagy ha tették, azt az adók jelentôs emelésével érték el. Így II.Lajos magyarországi uralkodása éveiben a közálapotok jelentôsen leromlottak, és a korábban ismertetett házassági szerzôdés értelmében Magyarország mint az érett füge várta, hogy Fuggerék leszakítsák és a kézben tartott Habsburg házhoz csatolják erôs kötelékkel, melyet meg a Fuggerek tartottak kölcsönükkel kézben. Így évszázadokra jó elôre lerendezték Európa sorsát. Ez II. Lajos halála után -mely a dunaszekcsôi plébánián talált korabeli feljegyezés szerint Mária testôrkapitánya Czetlik Ulrik ölte meg II.Lajost a mohácsi csata elötti éjszaka, és nem a Csele-patakba fulladt!- könnyen megvalósult a “jó és okos” szerzôdések által. A Rózsakerestesek Társasága, fôleg az alkémiával foglalkozott: ércekbôl és ásványokból nemezfémet akartak elôállítani és az “élet-elixir” titkát kutatták. Ügyesen kimaradtak minden nagyobb megtorlásból, mely végül majd mindegyik Társaságot érintette a történelem során. Kétségtelen, hogy vegyi kísérleteik nagyban hozzájárultak a kémia és fizikai tudományok fejlôdéséhez. Jelenlegi magyarországi székhelyük az Arany Rózsakereszt néven működik és nem teljesen világos célú kiadványuk nehezen érthetô, nem a ma emberének szól.(A modern rózsakereszt elemi filozófiája c. szerzô nélküli könyv) A Jakobinus mozgalomból, Martinovics Ignác és társai 1795. május 20-án került a vérpadra A titkosrendôrség adatai szerint társaival összeesküvést szôtt a jakobinus mozgalmon belül az uralkodó megölésére, a fennáló rend reformálására. Kazinczy Ferenc neve mellett, Batsányi Jánosé is kapcsolódik e mozgalomhoz. Ebben az idôben még támogatta a nemzetközi pénzvilág a Monarchiát, ez volt az érdeke. Aki ez ellen lépett, annak pusztulnia kellett. De Kossuth esetében alig pár évtizeddel késôbb, már más volt a cél, és az olaszországi páholyhoz tartozó Kossuthnak nem csak megadták, de anyagilag támogatták is a törekvéseit.
A társaságok között meg kell említeni még a cionistákat. Mint politikai mozgalmat Herzl Tivadar hozta létre, aki a Dohány utcai zsinagóga telkén volt egykori házban született. 1896-ban jelentet meg fô művét “Der Judenstaat” címmel. Évente tartottak kongresszusokat, melyen céljaikat, módszereiket egyeztették. Ezek egyikén az 1904-ben Bázelben tartott tanácskozáson készült feljegyzés a “cion bölcseinek jegyzôkönyve”-néven elhíresült. Henry autógyáros maga is írt errôl ,melynek megállapításait késôbb visszavonta. -6- A mozgalomnak számos tagja komolyan kompromitálta magát e század történelmében és többszöri betiltása után, egy másik, szellemiségében hasonló szervezet, Rákosiék ÁVH-ja oszlatta fel Magyarországon. Akkori vezetôjét Dénes Bélát 56 után engedték ki Izraelbe.
E században a legjobban elhíresült társaság, a szabadköműveseké. Henry Pozzi -Clemanceau balkáni rejtjelzô tisztje- vagy másfél évtized ördögi praktikáját tárta a világ elé az 1930-as években, melyben tényeken alapulva igazolta: a világháború, a szabadköműves páholyokba tartozó személyek befolyására szervezett, nemzetközi gonosztett volt. Könyvében részletezi, hogy keletkeznek a legendák, hamis hírek alapján. Miként lehet bűnösöket “gyártani”, hogy az igaziak a homályba maradjanak. Leleplezi az orosz terveket, melyet a párizsi páholy irányított s ennek végcélja Szerbia felfegyverzése,majd azon keresztül Európa lángra lobbantása volt. Részletesen beszámol Benes és Masaryk elképesztô manôvereirôl, melyeket egyénileg egyszerüen képtelenség véghez vinni. Ehhez egy szervezett társaság kell, mely titokban mozgatja a szálakat, melyek végén emberek hajtják végre a parncsokat és -milliók életét oltják ki, a humanizmusnak álcázott program alatt. Úgy tűnik, mintha két féle szabadköművesség létezne: az egyik amirôl Pozzi ír a “Századunk bűnösei”c. könyvében, majd újabb forrásként Mónus Áron is, “Összesküvés”c. munkájában. Mindkettô élesen elítéli e mozgalmat és meglepô fejezeteikben a médiában közölt információkkal ellentétesen, más beállításukká válnak az elmúlt évtizedek történései és háttérük is. Hitelesnek tűnô adataik szerint csak példának: Hitlert, a szabadköművesség pénzelte csakúgy, mint Lenint, Marxot és Engelst is. Névsorokkal szembesül az olvasó melyek szerint a világot egy összeskűvô csoport tartja kézben, fôleg anyagilag. E forrásokat értékelje ki-ki a maga gondolata szerint. Meg kell jegyeznem, hogy a hitelesítése ezen iratoknak több irányból is nehezen sikerül, a nyomok általában nem találhatók teljesen hitelesnek például azért, mert másoltaok és nem eredetiek. Ám mind a két szerzô, valamilyen módon -akár csak közvetve- maga is részese volt ennek a szervezetnek, a leírtak pedig pontosítani látszanak a mai nap történéseit: azt a törekvést, hogy az emberiséget egyetleen “globális”világnézet és forma felé tereljék.
Errôl szól az Új Világrend is. Talán itt válik kétfelé az elnevezés: a mostani szabadköművesek akik kiállnak a világ elé állitják, hogy ôk jó emberek és még jobb embereket akarnak faragni a társadalom minden rétegébôl. Hagyják békén ôket, nekik nincsenek titkaik, ôk az emberiségért dolgoznak. De az mindenki elött világos, hogy van egy háttér szervezet amely mozgatja a kormányokat és földrészeket nem csak gazdaságilag, hanem minden tekintetben. Akkor az Új Világrend lenne a rossz szárnya a mozgalomnak? Nehéz és nem is szabad állást foglalnunk még ma errôl, ugyanúgy, ahogy az Atlanti Chartához csatlakozott személyekrôl, társaságról sem.
Nincs még kellô adatunk arra, hogy a feltevéseket tényként tudjuk elfogadni és néven nevezzünk embereket. Mégis az új világrendrôl Pat Robertrson “Az Új Világrend” c. könyvet, szíves figyelmükbe ajánlom. Részletesen leírja, hogy milyen a Háttérszervezet, mely az irányítást végzi, a pénzen keresztül. Ismertei a New Age új világrendjét, melyrôl Tal Brooke -akinek könyve a New Age sátáni hátterét elemzi- 1991-ben írta az SCP Journalban: “a New Age mozgalom egyik nagy veszélye, hogy a globalizmus a tökéletes hitvallása. Bármiféle hittel összhangba hozható, a kereszténységet kivéve.” Leírja, hogy mi a cél: család, közösség és nemzetellenes új világrend kialakítása- a globalizáció jelszava alatt. Ennek egyik ma itt is látható formája az a törekvés, mely a gyermekek elszakítását célozza a családi köteléktôl. -7- Ezt célozta például az az ENSz határozat is, mely a gyermek jogairól (United Treaty on the rights of the Child) született. Ez a határozat amit eddíg 135 államfô írt alá, az önállóság és függetlenség teljes jogát biztosítja a gyermek részére, a szülôkkel szemben. A cél: szakítsd el a gyermeket, tömd tele állami-központilag irányított- információval. A magam részérôl halkan azt kérdem: milyen emberré válna nélkülünk szülôk nélkül a mai gyermek a TV és rádió meg szex-újságok hatására, ahol a bűn, az erôszak, meg a kábítószer a sikk? Nagyon is figyelmükbe ajánlom e könyvet azzal, hogy a titkos társaságok úgy tűnik, nem a világ hasznára, hanem egyéni életek, a “modern” élet céljául szemelték ki az emberiséget -a program kitalálói, a saját hasznukra. Képzeljék el mi lenne, ha a megvalósult Egyesült Európa, Japán és az USA központi jegybankjai elkezdenék összehangolni tevékenységüket? Ez esetben mondjuk huszonegy ember vagy rosszabb esetben akár három személy, az egész világ pénz és hitelügyletét kézben tartaná! Pláne akkor, mikor Rockefeller által a világ nyolcadik csodájának tartott “kamatos kamat”-tal úgy lehet pénzt csinálni, hogy közben nincs egy vasad sem! Európa pénzmágnásai -mint a magánérdekeltségű Bank of England- a háborúban találta meg az ürügyet, hogy fedezet nélküli pénzbôl, hatalmas összegeket kölcsönözzön országoknak, nemzeteknek, melyet a magas kamat miatt,csak újabb adókból lehet visszafizetni. Amíg meg tartozik a kliens, addíg kézben tartható...Ha látod, hogy ez a cél és tudsz ellene tenni, tedd meg még ma. Ez nem a szerzô hitvallása, ez minden kultúrában és nemzetben gondolkodó emberé kell, hogy legyen.
Befejezésként engedjék elmondanom, hogy e dolgozat összeállításakor rájöttem valamire. Rájöttem, hogy semmit nem érek a mai világban. Rájöttem, hogy egy homokszem hasznosabb nálam. Azért, mert azt egy fizikai-kémiai eljárással elekrtónikus alkatrészzé lehet varázsolni, és a számítógép részeként íly módon alkalmas arra, hogy további robotokat gyártson. Akár az emberekbôl is, mely így a Nagy Programhoz, a “globalizációhoz”, egy szűk csoport világuralmához hozzájárulhat. Sajnos erre neveltetésem és elkötelezettségem okán, én nem vagyok alkalmas. Egy haszontalan, levegôt fogyasztó senki vagyok értelmes társaimmal együtt, akiknek kár, hogy élnek, de fôként gondolkodnak, mert bármilyen kis mértékben is, de útjában állnak a világhatalmi törekvéseknek.
A magam véleménye helyett ezért egy hirességtôl, Lincolntól idézem a záró gondolatot; “A pénz hatalma békeidôben ragadozó fenevadként, háborúban összeeskűvést szövô bűnszövetkezetként viszonyul a nemzethez. ...a pénzemberek hatalmi körei mindent el fognak követni, hogy az emberi elfogultságot kihasználva meghosszabítsák uralmukat, míg végül a gazdaság néhány kézben öszpontosul, a köztársaság pedig összeomlik”.
E nagy államférfi szavai mindíg elgondolkoztatnak. Remélem, önöket is...
Sydney.1999.szeptemberében. Boros Béla István Történelmi Társulat
v
|