Titkos t�rsas�gok t�rt�nete

Titkos t�rsas�gok t�rt�nete

Titkos t�tsas�gnak nevezik azokat a csoportosul�sokat, amelyek valamilyen okb�l egy k�z�sen elfogadott c�l�rt t�m�r�lnek, de sz�nd�kaikat, maguk alkotta szab�lyaikat, k�l�nb�z� okok miatt nem-ha m�r l�tez�s�kr�l tudnak, m�g akkor sem- k�v�nj�k nyilv�noss�gra hozni. Ilyen jelleg� t�rsas�gok m�r a r�gm�lt id�kben is sz�psz�mmal voltak. P�ld�ul Fabianus r�mai cs�sz�r idej�ben. Az �ltala alap�tott szervezet szinte soha nem sz�,t meg, a kor szelleme szerint �t, �s �talakult. Ma �ppen a r�la elkeresztelt F�bian-szocialist�k szoros “testv�ri” sz�vets�ge az, amely hatalmi t�rekv�sei �rdek�ben -a mi norm�ink szerint negat�v �rtelemben- beh�l�zza mindennapjainkat �s ir�nyitja a vil�g “globaliz�ci�s” terveit. Ezek szerepe az�rt negat�v �rtelm�, mert mik�zben sz�lamaikban hirdetik a szellem �s az ember felszabad�t�s�t minden elnyom�s al�l, ugyanakkor �k azok, akik a vil�g ir�ny�t�s�t k�zbev�ve, a h�tt�rb�l midennapi �let�nket befoly�solva, pontosan az ellenkez�j�t teszik: a f�bb �letfelt�teleket biztos�t� szervezeteket “globaliz�lj�k” �s ezeken kereszt�l teljes ellen�rz�st tartanak fenn m�r ma is a vil�g minden r�sz�n n�pek, n�pcsoportok, �s f�ldr�szek felett.
Els�sorban is a r�di�k, telev�zi� �s az �js�gok -gy�jt�n�ven a m�di�k- feletti ellen�rz�ssel, �s �ltaluk azokat a h�reket juttatj�k el, amelyek a sz�nd�kaik szerint fontosak. Bizony�tott, hogy �vtizedeken �t hallott hamis adatok -csak a II.Vil�gh�bor�val kapcsolatos n�vleges �s t�nyleges adatokra utalva is, az egyik embert b�nbaknak ki�lj�k ki, a m�sikat meg -mik�zben az nagyobb gazember mint a h�snek be�ll�tott-, nemzeti- �s vil�gment� szerepben t�ntetik fel. P�ld�nak: a legut�bbi �vtizedig a vil�g Szt�lint, Churchillt mint egy h�roszt ismerte. Ma a titkos�t�s al�l felszabad�tott adatok birtok�ban l�tjuk: csak a nevezettek int�zked�sei t�bb embert k�ldtek a hal�lba, mint a Vil�gh�bor� ut�ni adatok �ltal sugallt �sszes vesztess�gi adat. �gy azonban �let�kben �s holtuk ut�n j�ideig nemzeti h�s�k voltak, s az akkor �lt kisember hi�ba tudta ugyan�gy mint ma, hogy mi az igazs�g, a m�dia sugallata nagyobb er�vel b�rt, �s majd f�l �vsz�zadon �t hamis k�pben misztifik�lt�k szem�ly�ket.
Pozit�v �rtelemben vett titkos t�rsas�gok is l�teztek, els�sorban a vall�salap�t�si id�kben. Ezekre id�hi�ny miatt nem tudok r�szletesebben kit�rni, de ide soroln�m p�ld�nak a vil�gvall�ss� v�lt kereszt�ny k�z�ss�geket is m�r J�zus sz�let�se el�tti id�kben, mely J�zus alatt is titkos t�tsas�gk�nt m�k�d�tt �s csak k�s�bb v�lt a v�rtan�k sor�n �t elismert vil�gvall�ss�. Tan�t�s�nak l�nyege a k�z�s megbecs�l�sen �s a szereteten alapul. Ugyanakkor irodalmuk, szent k�nyveik olyan �letb�lcseleteket tartalmaznak, ami a ma embere sz�m�ra is n�lk�l�zhetetlen. R�viden a l�nyege: szeresd felebar�tod mint tenmagad, de csak a szent tanokban �s Istenben higgy�l. Aki nem �gy tesz, az �lete sor�n saj�t mag�n megtapasztalja ennek az igazs�gnak teljes m�lys�g�t, - mert “�tkozott, aki emberben b�zik”...ezt Jeremi�s �ltal �zente a Mindenhat�. Jeremi�s �ltal, aki megtapasztalta ennek a mondatnak m�lys�gesen igaz volt�t… Mindenkit szeretni - de senkiben sem b�zni - csak Istenben…ez a kereszt�nys�g l�nyege a kezdett�l a vil�g v�g�ig.

T�rt�nelmi �ttenkint�s;

T�bbezer �ves a f�bi�nizmus is, mely nem igen l�p a sz�nre, �s csak oknyomoz�ssal lehet m�k�d�s�t bizony�tani -ez�rt is negat�v �rt�k� a mindennapi �let sz�m�ra!-, add�g a nyitott� v�lt vall�sok -�gy a pozit�v p�ld�nak felhozott kereszt�ny vall�s- ma m�r nyitott b�rki el�tt. A t�rt�nelmi korok �s id�k teh�t el�g sz�ls�s�gess� polariz�lt�k a kezdetben titokban m�k�d� t�rsas�gokat a mai korban.

-2-
T�rt�nelmi korunkban szerepet j�tsz� t�rsas�gok, nagyr�szt a lovagrendek fogalm�ba tartoz�k. Azon ismertebb szervezetek melyek alap�t�sa ezer �vn�l r�gebbre ny�lik vissza de ma is l�tez�, a m�r eml�tetteken k�v�l a M�lta-i, a Johannita �s a Szent S�r Lovagrend. A legr�gibbenek a m�ltai �s a Johannita. Ez ut�bbi a m�ltaib�l szakadt le a XVI.sz�zadban a reform�ci� idej�n. Mint a kereszt�ny egyh�z, ezek is k�t fel� v�ltak ir�ny�t�s tekintet�ben is. A katolikus �g neve m�ltai, a reform�lt� Johannita rend lett, de eredet�k k�z�s.
A Szt.S�r Lovagrend add�g, m�g a S�r a kereszt�nyek kez�n volt, tagjait a S�r k�r�l t�m�r�tette.K�s�bb k�lorsz�gokban folytatta tev�kenys�g�t.
Egy�b rendek:N�met Lovagrend, Spanyol Lovagrend, Kard Rend, Templomos Rendje(1118-ban alapitva), A Portug�l Rend, a Krisztus Rend, mely t�rt�nelmi szerep�k �s alakul�si c�ljuk ut�n, megsz�ntek �s tiszteletbeliv� v�ltak. Ezek szerves r�szei voltak a nagyobb kereszt�ny v�llakoz�soknak, mint p�ld�ul a Szent S�r visszav�tele a muzulm�nokt�l, a m�rok ki�z�se Ny- Eur�p�b�l, az Ib�riai f�lszigetr�l. Kett�s szerep�k volt:- vall�si �s katonai seg�ts�get ad� -ma �gy mondjuk karitat�v- szerep, mely a betegek �pol�s�ban �s m�s emberbar�ti tev�kenys�gben nyilv�nult meg. Tagjai kezdetben egyh�ziak voltak, de mikor katonai akci�ra ker�lt sor, a szervezet katonai tev�kenys�get is felv�llalt. Tags�gi felt�telek voltak: fegyelem, az �gy szolg�lata, �nzetlen munka a harc�szatban �s a karitat�v munk�ban egyar�nt. A vall�s �s a hadvisel�s �sszef�gg�sei is ak�r a kor�bbi korokban, egym�s ut�ni sorrendet k�peztek. El�bb vall�si �s emberbar�ti, de harci cslekm�nyek eset�n katonai szervezett� v�ltak.
�rdemeik, kihat�suk a mai korra: belevitt�k az emberbar�ti seg�ts�g gondolat�t a gyakorlatba is, amit a XIX sz.-ban a V�r�skereszt �j�tott fel �s ma sz�mtalan szervezet v�gez.

A Lovagrendek szerepe mai vil�gunkban.
R�gi n�ven ispot�lyoss�g fel�j�t�sa -ma lepratelepeket tartanak fent Afrika �s a vil�g sz�mos r�sz�n, misszi�kat l�tnak el term�szeti katasztr�f�k ut�n. Jellemz�j�k: nemzetek felett �llnak. Nem diszkriminat�vak. Nagyr�sz�kret Katolikus Ferdin�nd sz�ntette meg, mikor Granada elfoglal�sa ut�n feloszlatta �ket mint katonai szervezeteket. �gy jelk�pess� v�ltak, tagjaiknak lenni, m�gis kit�ntet�st jelent. Tagjaikat �rdemi munk�juk szerint ma is kit�ntetik, de err�l a k�z embere alig tud valamit. Pont abban rejlik ezek m�k�d�s�nek �rtelme, hogy tagjait nem a kit�ntet�sek �s a dics�s�g, hanem emberbar�ti megfontol�sok vezetik munk�kod�sukban, �s azt nem is k�v�nj�k �rdemk�nt a k�z�ss�gi �letben nyilv�noss�gra hozni.

Ehhez tartozik a ma egyik legismertebb, a m�ltai lovagrend is. Fel�p�t�se kett�s ma is: tagjai egyh�zi szolg�latot l�tnak el, de karitat�v seg�t� tev�kenys�g�ket a Szeretet Szolg�latban l�tj�k el. M�s sz�val; a lovagrend alap�totta �s tartja fent a szeretet szolg�latot. Tagjaikr�l a k�zemberek nem is tudj�k, hogy hova tartozik, mert csak egy alig felismerhet� kis jelv�nyt viselnek. A tagok tudj�k, hogy ezt hol l�tj�k a m�sik szem�lyen �s �gy egym�st -ha nyelvileg nem is tudnak kommunik�lni, m�gis felismerik, �s tudj�k kivel �llnak szemben. Fogadalmat tesznek: �let�ket nem csak vil�gi dolgoknak szentelik. A lelki �let mellett, a r�szorul�k t�mogat�sa az �letc�ljuk. Interj�t nem adnak, bels� fegyelmezett szervezeti �let�kkel p�ld�t mutatnak a k�z ember�nek. Budapesten p�ld�ul 23 int�zm�nyben tev�keny a M�lta-i Szeretet Szolg�lat: a hajl�ktalanok gondvisel�se, iskol�k, szeg�ny �s szoci�lis otthonok t�smogat�sa mellett, a munk�ssz�ll�sokon is tev�keny. �llamilag az �nkorm�nyzatok t�mogatj�k csek�ly �sszeggel, f�leg adom�nyokb�l �s �nzetlen munk�b�l �ll a h�tter�k.


-3-
Angli�ban, Arthur kir�ly idej�ben a Kerekasztal Lovagjai m�ra -hivatalosan-megsz�ntek, illetve �talakultak m�s rendekk�. Ma a T�rdszalag Rend, a Szt Gy�rgy �s Szt Mih�ly rend maradt fent. �vente k�t alkalommal -�j�vkor �s a kir�lyn� sz�let�snapj�n- adnak �t kit�ntet�seket, �ltal�ban 1100 szem�lynek. N�h�nyan mai is nemesi, legt�bben lovagi c�met kapnak. Az �rdemek itt m�r megint nem a nyilv�noss�g �ltal ismert felt�telek mellett lesznek eld�ntve: p�d�ul �bel Jen� -akit sir peter abeles n�ven ismer a vil�g, m�s fajs�llyal it�ltetik meg nek�nk akik tudjuk, hogy � is hadirep�l�k �s m�s ilyen jelleg� sz�ll�t�sokkal foglalkozott, m�gis megkapta a “Sir” kit�ntet� c�met. Ez�rt is kell ezt a Lovagrend-i tev�kenys�get ma is a titkos t�rsas�gok k�z�tt eml�teni.

R�szletesebben k�t t�rsas�g �rdemelene ismertet�st: a szabadk�m�vess�g �s a maffia. Mindkett� hallat�n valami megmozdul az ember belsej�ben:- titkok lengik k�r�l e szervezeteket. A szabadk�m�ves h�l�zatr�l vannak hat�rozottabbak adataink, a maffi�nak ink�bb csak a l�t�t ismerik, s int� jelz�sei -m�rmint, hogy jobb r�la nem szabad besz�lni-, a temet�kben ma is mindennaposak. V�g�lis a ma ember�ben ez a szervezet az alvil�ghoz k�t�dik, �gy ezzel nem foglalkozom. A szabadk�m�vess�g azonban k�l�n�sen sok nyomot hagyott tev�kenys�g�b�l sz�zadunk alakul�s�ban, �gy meg�rdemel n�h�ny t�nyszer� adat felsorol�s�t.

A k�z�pkori c�hek szervezeti fel�p�t�sb�l sz�rmaztatja az irodalmuk. A mesters�get tanultak �s tanul�k alap�totta c�hek �rk�dtek tagjaik javai felett, �s ha egy tagjuk nem kapott valahol igazs�got, akkor a c�h �llt ki mellette. A c�hben mesternek lenni, nagy megtisztelt�st jelentett. Szab�lyaik szigor�ak voltak �s csak a legjobbak lehettek mesterek. Az els� hivatalos irat 1350-ben eml�ti a yorki m�helyt �s szab�lyait, mely a k�m�vesek �s k�farag�k m�helye volt �s “freemasons”-k�nt ismert. Innen a n�v: szabadk�m�ves. Ma �gy mondjuk: vakol�k, melynek �rtelm�t nem kell magyar�zni.
A c�hekbe szok�ss� v�lt, hogy egy egy tiszteletbeli tagot “patr�nust” is felavattak a c�hekben, akik mint “elfogadott k�m�vesek” a tan�cskoz�sokon helyet kaptak,majd lassan szellemi k�zpontt� v�ltak. A XVII.sz-ban Comenius a vall�sh�bor�k f�ktelen villong�sa idej�n, meg�rta “Pangersi”c. m�v�t, mely az emberi �let jav�t�s�r�l elm�lkedett. Mindenkinek egyes�lni kell. “Egy” vil�gban, “egy” vil�gnak a polg�raik�nt, “egy” k�z�ss�get k�pez�nk-�rta.Az egys�g �tja az lehet csak melyhez a szem�lyek, nemzetek,nyelvek �s felekezetek teljes mell�z�se sz�ks�ges. Itt az ideje-irta, Salamon templom�t �jra �p�teni...E tervet tett�k maguk�v� a k�m�ves p�holyok. Ez volt Voltaire �s t�rsai sz�lama is, ebb�l lett a Francia Forradalom , mely l�ngra lobbantotta Eur�p�t, s melynek k�vetkezm�nye a v�rf�rd�k sora, ma is tart.
Az angol masonok, Andersont 1717-ben megb�zt�k, hogy az ipari hagyom�nyokat az “�j vil�gsz�vets�g” �jabb hat�rozataiaval, �s ir�nyad� eszm�ivel egys�gess� szerkessze. Ez a folyamat m�r 1663-ban ismert volt, mikor a masonok elfogadt�k Comenius elk�pzel�s�t a vil�g megreform�l�s�r�l. Egyenl�re oda kellett eljutniuk, hogy a meglev� p�holyok egys�ges t�rv�nyek szerint m�k�djenek. Ez�rt meghagyva a c�h p�holy alakj�t �s szok�sait, igyekeztek a szertart�sokba t�bb szellemi tartalmat vinni, m�ly�rtelm� jelk�pekkel �s jelekkel fel�p�tett cerem�ni�kon azt vez�relvk�nt elfogadtatni. B�mulatosan r�vid id� alatt, a p�holyok megalakultak Eur�p�ban: 1725. P�rizs, 1729 Madrid, 1731 Amsterdam, SztP�terv�r �s Bordeaux 1732, majd Hamburgban 33-ban, Lissabonban 34ben,Vars�ban 35-ben,Lausanneben 37-ben Drezd�ban 38, Bayreuthban,Hannover �s Lipcs�ben 1741-ben.
-4-
A tengerent�lon Bostonban 1733-ban, Philadelphi�ban 1734-ben. Magyarorsz�g k�r�l Pr�g�ban 1726-ban B�csben 1742-ben, Brass�ban 1750-ben. Eredetileg 3 fokozat�ak voltak: tanonc, leg�ny, mester. M�ra is megmaradtak e fokozatok. A benn�k uralkod� sz�nek szerint is nevezt�k magukat; k�k p�holynak. �gy tartj�k, hogy mindny�jan az emberis�g l�thatatlan templom�n �pitkeznek, s e m�v�szetet mely tiszt�n szellemi, kir�lyi m�v�szetnek mondj�k.
Magyar p�holyok.
A monarchia els� p�holy�t a cseh helytart�, gr�f Spork alap�totta Pr�g�ban 1726-ban. Ferenc lotharingiai herceg1731-ben l�pett be a sz�vets�gbe, majd 1736 ban M�ria Ter�zia f�rjek�nt sokat tett a p�holyok p�rtfog�jak�nt azok fejl�d�s��rt. Ennek ellens�lyoz�s�ra a katolikus paps�g r�b�rta 1731-ben Kelemen �s 1751-ben XIV. Benedek p�p�t, hogy p�pai bull�ban �tokkal s�jts�k a p�holyok tagjait. Csak Ferenc cs�sz�rnak k�sz�nhet�, hogy a Monarchi�ban nem ker�ltek publik�l�sra abban az id�ben ezek a bull�k.

Mikor 1740-ben M�ria Ter�zia korm�nyra jutott, a monarchiai k�z �s n�pnevel�s, alacsony szinten �llt. A jezsuita rend ekkor �llt hatalma zenitj�n: Magyarorsz�gon 63 iskol�ja volt. A Monarchi�ban M�ria Ter�zia megb�z�s�b�l Van Swielen ind�totta meg azt a folyamatot, mely lassan �llami k�zbe vette a n�pm�vel�st �s f�leg egyetemi szinten megreform�lta azt. Sz�mos klinikai int�zetet (�gy a pestis int�zetet is) hozott l�tre, �s a k�zponti cenzura fellaz�t�s�val �treform�lta az �llamvezet�st. Ezt a vonatkoz� irodalom nevekkel is neves�ti. �gy szabadk�m�ves volt G�bler F�l�p a tan�gy �s a rend�rs�g, Marlini Antal a term�szetjog tan�ra, Riegger J�zsef a boszork�nyperek le�ll�t�ja �s az els� b�csi h�rlap megalap�t�ja, de Monspenger J�zsef a jezsuita rend megbuktat�ja is. Ut�bbi eset �gy t�rt�nt, hogy Monsperger aki maga is jezsuita volt, a rendh�zban egy csomagra bukkant, mely a cs�sz�rn�, a f�hercegek �s feles�geik, miniszterek �s m�s el�kell�s�gek gy�n�sait tartalmazta, s ezt XIII. Kelemen p�p�nak elk�ldte. Ennek ut�da XIV. Kelemen aki a jezsuit�k megbuktat�s�t c�lozta meg, II.J�zsef �ltal t�mogatva, megk�ldte a cs�sz�rn�nak a csomagot m�solatban, aki a jezsuita rendet azonnal feloszlatta.
Sok szak�r� �ll�tja, hogy a k�z�pkori magyarorsz�gi viszonyok alakul�s�ban, jelent�s szerepet j�tszottak a titokban t�rsas�gg� szervez�d�tt csal�di-c�hi v�llalkoz�sok, melybe a bank�rokat is bele foglalj�k. Sok hom�lyos �s zavaros “�zletet” k�t�ttek e korban a p�nzemberek �s az uralkod�k, melynek kihat�sai n�ha birodalmakra is kiterjedtek. Ezek k�z�l is kiemelkedik az elz�logos�tott 13 szepesi v�ros esete. De enn�l k�rm�nfontabb volt az, ahogy a Habsburg h�zon kereszt�l haz�nk sors�t alak�tott�k. El�zm�nyek:
-az1498-i orsz�gy�l�s kimondta: ha a magyar kir�ly �r�k�s n�lk�l hal meg, az orsz�gy�l�s jogosult �j kir�ly v�laszt�sra. De 1514-ben Habsburg Miksa aki a m�r akkor is l�tez� nemzetk�zi p�nzvil�ggal hatalma ki�p�t�s�n f�radozott, mint n�met-r�mai cs�sz�r, eljegyezte unok�j�t M�ri�t, Lajos magyar kir�lyfival. Titkos szerz�d�s�k szerint: egy �ven bel�l a cs�sz�r fi�unok�j�nak egyike, feles�g�l veszi Lajos testv�r�t -Ann�t-, �s ha Lajos ut�d n�lk�l hal meg, a magyar tr�nt n�nj�nek f�rje �r�kli. Ann�t, Habsburg Ferdin�nd vette feles�g�l 1521-ben, mely �vben M�ria Bud�ra �rkezett. �pp akkor, mikor Szulejm�n is megindult hadaival Eur�pa fel�.
Miksa hal�la ut�n unok�j�t K�roly spanyol kir�lyt, az eur�pai bank�rok �ltal foly�s�tott k�lcs�n�k seg�ts�g�vel a v�laszt�fejedelmek, cs�sz�rr� v�lasztottak. A t�mogat�s nagys�g�r�l �lljon itt egy id�zet: ”az �sszeg nagy r�sz�t 543000 aranyat Eur�pa legnagyobb p�nhatalmass�ga, a Fugger bankh�z, a t�bbi r�sz�t pedig firenzei, genovai, �s augsburgi kisebb bank�r k�lcs�n�zte”(K�ldy Nagy Gyula: Szulejm�n, 1974.)
-5-
N�zz�k Fugger�k level�t melyet a cs�sz�rhoz �rt 1532 �prilis 24-�n. Ebb�l m�r kit�nik az �zleti alapon val� szervezett vil�guralmi t�rekv�s: “Az is ismert �s k�ztudom�s�, hogy cs�sz�ri fels�ged az �n seg�ts�gem n�lk�l a r�mai koron�t elnyerni nem tudta volna...Mert �n, ha az Ausztria-i h�zat mell�zve, Franciaorsz�got t�mogatom, �gy sok p�nzt �s vagyont szerezhettem volna, mik�nt azt nekem fel is k�n�lt�k”. Fugger azonban sz�m�t�sb�l a szeg�ny Habsburg �gat t�mogatta �s a k�lcs�nk�r� �gy ki volt neki k�nyre kedvre szolg�ltatva. Vagyis, hossz� t�vra dolgozott.Tudta, hogy a cs�sz�r fizet�sk�ptelen lesz, �s csak az id�re v�rt, mert nem csak a kamatot akarta: sokkal nagyobb hasznot. El is �rte: 3 �vre szerz�d�tt a spanyol korona j�vedelmeinek beszed�s�re, melyet majd egy �vsz�zadon �t a Fugger h�z tartott k�zben.(K�ldy:Szulejm�n.68.l) Fugger, egy egyszer� bank�r ilyen levelet �rhatott a cs�sz�rnak? Aligha...Akkor, kik �lltal Fugger m�g�tt, hogy m�gis meg�rta?�s itt j�n be a magyarorsz�gi behat�s: Fugger�k b�relt�k Magyarorsz�g b�ny�it is! “Ezen �zlet nagyszr�s�g�r�l fogalmat ad, hogy 1510-19 k�z�tt minden r�szesnek 179170 arany jutott a nyeres�gb�l”(Rib�ry Fernec: Vil�gt�rt�nelem, VI. 163.l.) Vagyis a Habsburgoknak is meg a magyar kir�lynak is �k adtak k�lcs�n, nagy kamat mellett, ugyanakkor szinte a saj�t j�vedelm�t vette fel a k�lcs�nk�r�... M�ty�s kor�bbi �lland� sereg�hez szokottan, a f�urak nem szervezetek saj�t k�lts�gen hadsereget, vagy ha tett�k, azt az ad�k jelent�s emel�s�vel �rt�k el. �gy II.Lajos magyarorsz�gi uralkod�sa �veiben a k�z�lapotok jelent�sen leromlottak, �s a kor�bban ismertetett h�zass�gi szerz�d�s �rtelm�ben Magyarorsz�g mint az �rett f�ge v�rta, hogy Fugger�k leszak�ts�k �s a k�zben tartott Habsburg h�zhoz csatolj�k er�s k�tel�kkel, melyet meg a Fuggerek tartottak k�lcs�n�kkel k�zben. �gy �vsz�zadokra j� el�re lerendezt�k Eur�pa sors�t. Ez II. Lajos hal�la ut�n -mely a dunaszekcs�i pl�b�ni�n tal�lt korabeli feljegyez�s szerint M�ria test�rkapit�nya Czetlik Ulrik �lte meg II.Lajost a moh�csi csata el�tti �jszaka, �s nem a Csele-patakba fulladt!- k�nnyen megval�sult a “j� �s okos” szerz�d�sek �ltal.
A R�zsakerestesek T�rsas�ga, f�leg az alk�mi�val foglalkozott: �rcekb�l �s �sv�nyokb�l nemezf�met akartak el��ll�tani �s az “�let-elixir” titk�t kutatt�k. �gyesen kimaradtak minden nagyobb megtorl�sb�l, mely v�g�l majd mindegyik T�rsas�got �rintette a t�rt�nelem sor�n. K�ts�gtelen, hogy vegyi k�s�rleteik nagyban hozz�j�rultak a k�mia �s fizikai tudom�nyok fejl�d�s�hez. Jelenlegi magyarorsz�gi sz�khely�k az Arany R�zsakereszt n�ven m�k�dik �s nem teljesen vil�gos c�l� kiadv�nyuk nehezen �rthet�, nem a ma ember�nek sz�l.(A modern r�zsakereszt elemi filoz�fi�ja c. szerz� n�lk�li k�nyv)
A Jakobinus mozgalomb�l, Martinovics Ign�c �s t�rsai 1795. m�jus 20-�n ker�lt a v�rpadra A titkosrend�rs�g adatai szerint t�rsaival �sszeesk�v�st sz�tt a jakobinus mozgalmon bel�l az uralkod� meg�l�s�re, a fenn�l� rend reform�l�s�ra. Kazinczy Ferenc neve mellett, Bats�nyi J�nos� is kapcsol�dik e mozgalomhoz. Ebben az id�ben m�g t�mogatta a nemzetk�zi p�nzvil�g a Monarchi�t, ez volt az �rdeke. Aki ez ellen l�pett, annak pusztulnia kellett. De Kossuth eset�ben alig p�r �vtizeddel k�s�bb, m�r m�s volt a c�l, �s az olaszorsz�gi p�holyhoz tartoz� Kossuthnak nem csak megadt�k, de anyagilag t�mogatt�k is a t�rekv�seit.

A t�rsas�gok k�z�tt meg kell eml�teni m�g a cionist�kat. Mint politikai mozgalmat Herzl Tivadar hozta l�tre, aki a Doh�ny utcai zsinag�ga telk�n volt egykori h�zban sz�letett. 1896-ban jelentet meg f� m�v�t “Der Judenstaat” c�mmel. �vente tartottak kongresszusokat, melyen c�ljaikat, m�dszereiket egyeztett�k. Ezek egyik�n az 1904-ben B�zelben tartott tan�cskoz�son k�sz�lt feljegyz�s a “cion b�lcseinek jegyz�k�nyve”-n�ven elh�res�lt. Henry aut�gy�ros maga is �rt err�l ,melynek meg�llap�t�sait k�s�bb visszavonta.
-6-
A mozgalomnak sz�mos tagja komolyan kompromit�lta mag�t e sz�zad t�rt�nelm�ben �s t�bbsz�ri betilt�sa ut�n, egy m�sik, szellemis�g�ben hasonl� szervezet, R�kosi�k �VH-ja oszlatta fel Magyarorsz�gon. Akkori vezet�j�t D�nes B�l�t 56 ut�n engedt�k ki Izraelbe.

E sz�zadban a legjobban elh�res�lt t�rsas�g, a szabadk�m�vesek�. Henry Pozzi -Clemanceau balk�ni rejtjelz� tisztje- vagy m�sf�l �vtized �rd�gi praktik�j�t t�rta a vil�g el� az 1930-as �vekben, melyben t�nyeken alapulva igazolta: a vil�gh�bor�, a szabadk�m�ves p�holyokba tartoz� szem�lyek befoly�s�ra szervezett, nemzetk�zi gonosztett volt. K�nyv�ben r�szletezi, hogy keletkeznek a legend�k, hamis h�rek alapj�n. Mik�nt lehet b�n�s�ket “gy�rtani”, hogy az igaziak a hom�lyba maradjanak. Leleplezi az orosz terveket, melyet a p�rizsi p�holy ir�ny�tott s ennek v�gc�lja Szerbia felfegyverz�se,majd azon kereszt�l Eur�pa l�ngra lobbant�sa volt. R�szletesen besz�mol Benes �s Masaryk elk�peszt� man�vereir�l, melyeket egy�nileg egyszer�en k�ptelens�g v�ghez vinni. Ehhez egy szervezett t�rsas�g kell, mely titokban mozgatja a sz�lakat, melyek v�g�n emberek hajtj�k v�gre a parncsokat �s -milli�k �let�t oltj�k ki, a humanizmusnak �lc�zott program alatt. �gy t�nik, mintha k�t f�le szabadk�m�vess�g l�tezne: az egyik amir�l Pozzi �r a “Sz�zadunk b�n�sei”c. k�nyv�ben, majd �jabb forr�sk�nt M�nus �ron is, “�sszesk�v�s”c. munk�j�ban. Mindkett� �lesen el�t�li e mozgalmat �s meglep� fejezeteikben a m�di�ban k�z�lt inform�ci�kkal ellent�tesen, m�s be�ll�t�sukk� v�lnak az elm�lt �vtizedek t�rt�n�sei �s h�tt�r�k is. Hitelesnek t�n� adataik szerint csak p�ld�nak: Hitlert, a szabadk�m�vess�g p�nzelte csak�gy, mint Lenint, Marxot �s Engelst is. N�vsorokkal szembes�l az olvas� melyek szerint a vil�got egy �sszesk�v� csoport tartja k�zben, f�leg anyagilag. E forr�sokat �rt�kelje ki-ki a maga gondolata szerint. Meg kell jegyeznem, hogy a hiteles�t�se ezen iratoknak t�bb ir�nyb�l is nehezen siker�l, a nyomok �ltal�ban nem tal�lhat�k teljesen hitelesnek p�ld�ul az�rt, mert m�soltaok �s nem eredetiek. �m mind a k�t szerz�, valamilyen m�don -ak�r csak k�zvetve- maga is r�szese volt ennek a szervezetnek, a le�rtak pedig pontos�tani l�tszanak a mai nap t�rt�n�seit: azt a t�rekv�st, hogy az emberis�get egyetleen “glob�lis”vil�gn�zet �s forma fel� terelj�k.

Err�l sz�l az �j Vil�grend is. Tal�n itt v�lik k�tfel� az elnevez�s: a mostani szabadk�m�vesek akik ki�llnak a vil�g el� �llitj�k, hogy �k j� emberek �s m�g jobb embereket akarnak faragni a t�rsadalom minden r�teg�b�l. Hagyj�k b�k�n �ket, nekik nincsenek titkaik, �k az emberis�g�rt dolgoznak. De az mindenki el�tt vil�gos, hogy van egy h�tt�r szervezet amely mozgatja a korm�nyokat �s f�ldr�szeket nem csak gazdas�gilag, hanem minden tekintetben. Akkor az �j Vil�grend lenne a rossz sz�rnya a mozgalomnak? Neh�z �s nem is szabad �ll�st foglalnunk m�g ma err�l, ugyan�gy, ahogy az Atlanti Chart�hoz csatlakozott szem�lyekr�l, t�rsas�gr�l sem.

Nincs m�g kell� adatunk arra, hogy a feltev�seket t�nyk�nt tudjuk elfogadni �s n�ven nevezz�nk embereket. M�gis az �j vil�grendr�l Pat Robertrson “Az �j Vil�grend” c. k�nyvet, sz�ves figyelm�kbe aj�nlom. R�szletesen le�rja, hogy milyen a H�tt�rszervezet, mely az ir�ny�t�st v�gzi, a p�nzen kereszt�l. Ismertei a New Age �j vil�grendj�t, melyr�l Tal Brooke -akinek k�nyve a New Age s�t�ni h�tter�t elemzi- 1991-ben �rta az SCP Journalban: “a New Age mozgalom egyik nagy vesz�lye, hogy a globalizmus a t�k�letes hitvall�sa. B�rmif�le hittel �sszhangba hozhat�, a kereszt�nys�get kiv�ve.” Le�rja, hogy mi a c�l: csal�d, k�z�ss�g �s nemzetellenes �j vil�grend kialak�t�sa- a globaliz�ci� jelszava alatt. Ennek egyik ma itt is l�that� form�ja az a t�rekv�s, mely a gyermekek elszak�t�s�t c�lozza a csal�di k�tel�kt�l.
-7-
Ezt c�lozta p�ld�ul az az ENSz hat�rozat is, mely a gyermek jogair�l (United Treaty on the rights of the Child) sz�letett. Ez a hat�rozat amit edd�g 135 �llamf� �rt al�, az �n�ll�s�g �s f�ggetlens�g teljes jog�t biztos�tja a gyermek r�sz�re, a sz�l�kkel szemben. A c�l: szak�tsd el a gyermeket, t�md tele �llami-k�zpontilag ir�ny�tott- inform�ci�val. A magam r�sz�r�l halkan azt k�rdem: milyen emberr� v�lna n�lk�l�nk sz�l�k n�lk�l a mai gyermek a TV �s r�di� meg szex-�js�gok hat�s�ra, ahol a b�n, az er�szak, meg a k�b�t�szer a sikk? Nagyon is figyelm�kbe aj�nlom e k�nyvet azzal, hogy a titkos t�rsas�gok �gy t�nik, nem a vil�g haszn�ra, hanem egy�ni �letek, a “modern” �let c�lj�ul szemelt�k ki az emberis�get -a program kital�l�i, a saj�t hasznukra.
K�pzelj�k el mi lenne, ha a megval�sult Egyes�lt Eur�pa, Jap�n �s az USA k�zponti jegybankjai elkezden�k �sszehangolni tev�kenys�g�ket? Ez esetben mondjuk huszonegy ember vagy rosszabb esetben ak�r h�rom szem�ly, az eg�sz vil�g p�nz �s hitel�gylet�t k�zben tartan�! Pl�ne akkor, mikor Rockefeller �ltal a vil�g nyolcadik csod�j�nak tartott “kamatos kamat”-tal �gy lehet p�nzt csin�lni, hogy k�zben nincs egy vasad sem!
Eur�pa p�nzm�gn�sai -mint a mag�n�rdekelts�g� Bank of England- a h�bor�ban tal�lta meg az �r�gyet, hogy fedezet n�lk�li p�nzb�l, hatalmas �sszegeket k�lcs�n�zz�n orsz�goknak, nemzeteknek, melyet a magas kamat miatt,csak �jabb ad�kb�l lehet visszafizetni. Am�g meg tartozik a kliens, add�g k�zben tarthat�...Ha l�tod, hogy ez a c�l �s tudsz ellene tenni, tedd meg m�g ma. Ez nem a szerz� hitvall�sa, ez minden kult�r�ban �s nemzetben gondolkod� ember� kell, hogy legyen.

Befejez�sk�nt engedj�k elmondanom, hogy e dolgozat �ssze�ll�t�sakor r�j�ttem valamire. R�j�ttem, hogy semmit nem �rek a mai vil�gban. R�j�ttem, hogy egy homokszem hasznosabb n�lam. Az�rt, mert azt egy fizikai-k�miai elj�r�ssal elekrt�nikus alkatr�szz� lehet var�zsolni, �s a sz�m�t�g�p r�szek�nt �ly m�don alkalmas arra, hogy tov�bbi robotokat gy�rtson. Ak�r az emberekb�l is, mely �gy a Nagy Programhoz, a “globaliz�ci�hoz”, egy sz�k csoport vil�guralm�hoz hozz�j�rulhat. Sajnos erre neveltet�sem �s elk�telezetts�gem ok�n, �n nem vagyok alkalmas. Egy haszontalan, leveg�t fogyaszt� senki vagyok �rtelmes t�rsaimmal egy�tt, akiknek k�r, hogy �lnek, de f�k�nt gondolkodnak, mert b�rmilyen kis m�rt�kben is, de �tj�ban �llnak a vil�ghatalmi t�rekv�seknek.

A magam v�lem�nye helyett ez�rt egy hiress�gt�l, Lincolnt�l id�zem a z�r� gondolatot;
“A p�nz hatalma b�keid�ben ragadoz� fenevadk�nt, h�bor�ban �sszeesk�v�st sz�v� b�nsz�vetkezetk�nt viszonyul a nemzethez. ...a p�nzemberek hatalmi k�rei mindent el fognak k�vetni, hogy az emberi elfogults�got kihaszn�lva meghosszab�ts�k uralmukat, m�g v�g�l a gazdas�g n�h�ny k�zben �szpontosul, a k�zt�rsas�g pedig �sszeomlik”.

E nagy �llamf�rfi szavai mind�g elgondolkoztatnak.
Rem�lem, �n�ket is...

Sydney.1999.szeptember�ben.
Boros B�la Istv�n
T�rt�nelmi T�rsulat

v