A TRIANON-SZINDR�MA

A TRIANON-SZINDR�MA

A “szindr�ma” egy t�net, vagy t�netcsoport. Akkor haszn�lt idegen sz�, ha anyanyelv�nkben nem tudunk el�g kem�ny, hat�rozott fogalmat tal�lni egy k�l�nleges esem�nyre. Trianon fogalma ilyen.

E n�v,“Trianon”, a ma ember�nek -akit f�k�nt a napi t�rt�n�sek, vagy meg�lhet�se �rdekel-, nem sokat mond. Azonban nek�nk, akik nem csak magunkkal val� elsz�mol�s ok�n, de haz�nk elm�lt f�l �vsz�zados �llapot�t f�j�n �rz�k�nt �l�nk, ann�l t�bbet.
K�rem, ne szisszenjenek fel azok, akik t�bbet �ltek �s �rtek meg, mint f�l �vsz�zad, �s most azonnal az �vfordul�b�l ad�d� -78-as- �vsz�mot mondj�k. K�rem, gondoljanak azokra az �vtizedekre, mikor a nemzeti elit Horthy m�g� �llva a rettenetes orsz�g csonk�t�s ut�n m�r t�z �vvel, nemzeti �ner�b�l megteremtette a ma is visszas�rt “b�kebeli b�k�t”. Azt az id�t, amikor “az ember 200 peng� fix-el ” k�nnyen �lt a korabeli sl�ger szerint. De ez a nemzeti meg�jul�s hozta meg akkor azokat a lehet�s�geket is, melyek sor�n a Szent Korona orsz�gai 1920-ban elorzott r�szeinek a t�bbs�ge hazat�rt. �gy a II. Vil�gh�bor� ut�ni �tven �v rombol�sa testben, l�lekben, munkat�borokban, k�nz�kamr�kban, “malenkij-robotokban”, barb�r l�lekal�z�sban, a hit -mely a l�lek tiszt�nl�t�s�nak, t�pl�l�k�nak forr�sa-, tagad�s�ban, s�t elv�tel�ben; -ez az, ami miatt a m�nak �l� ember n�ha v�llat von Trianon hallat�n. Azt m�r nem hallja vagy l�tja, hogy minden bajunk oka e sz�b�l ered, otthon �s k�lhonban �l� honfit�rsainkat egyar�nt s�jt�n. Azt sem �rzik, hogy e sz�rnyûs�get 1918-ban r�szben el�seg�t� orsz�gveszt�k, ugyan�gy azon az oldalon - a magyar nyelv igen kifejez� jelz�jek�nt a “bal” oldalon - �lltak, mint az elm�lt f�l �vsz�zad nemzetellenes �s t�rt�nelmi bûneit elk�vet�k. 1918-ban a “v�r�s gr�f” -K�rolyi Mih�ly-, Kun (Kohn) B�la, Szamuely �s keretleg�nyeik, m�g 1945 ut�n - csak p�ld�nak; -R�kosi (Rosenfeld) M�ty�s, Ger� (Singer) Ern�, Farkas (Wolff), K�d�r, P�ter (Eisenberger) G�bor, R�vai (Lederer) J�zsef, M�nnich vagy Keleti Ferenc �s kiszolg�l�ik. Trianon fogalma tabu volt, a nemzetk�zi “szolidarit�s” miatt m�g eml�teni sem lehetett. Mi�rt? Mert csak az 1945 ut�niak n�vsor�t n�zve, majd mindegyik�k “nemzetk�zi” volt. Farkast (Wolff) -a h�rhedett �VH-s Farkast(!)- a cseh internacionalist�k k�ldt�k “haza, seg�teni”. M�nnich Ferenc a ‘18-as Kun-Szamuely-f�le r�muralom v�r�s egys�g�nek parancsnoka, a spanyol polg�rh�bor�ban az Internacion�l� oldal�n spanyol �rnagy, majd szovjet tiszt, haz�nkban, 1956-ban rend�r alt�bornagy. 1967-ben m�g a K�zponti Bizotts�g tagja volt. Vagy Ger� (Singer) Ern�:- a 18-as r�muralom alatt szint�n v�r�skatona, a Kommunista Internacion�l� munkat�rsa, a spanyol h�bor� alatt az NKVD munkat�rsak�nt ki�rdemelte a “barcelonai h�h�r” nevet. Haz�nkban el�bb R�kosi helyettesek�nt majd kulcspoz�ci�k tucatjait t�lt�tte be. 1956 okt�ber�ben l�vetni akart a felkel�s els� pillanataiban. V�g�l Keleti Ferenc -a mai honv�delmi miniszter apja (!)- �tja:- partiz�n komissz�r a “Szlov�k szabads�g�rt” cseh dand�rn�l. 1945-ben a cseh kommunist�k aj�nl�s�ra �rkezett Magyarorsz�gra. Sz�rke eminenci�sk�nt mindenhol ott van, mint a legfontosabb szerv, az Adminisztrat�v Oszt�ly vezet�je; kezenyoma a kitelep�t�si hat�rozatokon, a recski t�bor v�gz�sein, a koncepci�s perek akt�in. 1955-ben diplom�ciai szolg�latba, a “k�der �tment�be” ker�lt, s bukaresti nagyk�vetk�nt buzg�lkodott, hogy Nagy Imr��k ellen elindulhasson a kiv�gz�sekkel v�gz�d� elj�r�s. Ezt k�vet�en a Pest megyei Tan�cs eln�ke lett. Ki v�rhatta ezekt�l, hogy hivat�sos felforgat�k�nt b�rmelyik�k is egyetlen sz�t vagy gondolatot engedjen megjelenni, eml�teni Trianonr�l? Hiszen sz�mtalan megjelent mûvel al�t�masztva m�r ismert: -Trianon a “nemzetk�ziek” akarata volt. A fent felsorolt szem�lyek meg a tervek v�grehajt�i maguk is nemzetk�ziek voltak...
Ma sem sokkal jobb a helyzet. E tanulm�ny �r�ja alig 6 �ve sz�mon k�rte Dornbach Alajost�l -az akkori Magyar Parlament aleln�k�t�l- az ausztr�liai SBS. r�di�ban elhangzott kijelent�s�t: ...”Trianonban... a k�rnyez� nemzetis�gi �llamok megteremt�s�nek pillanata volt. Teh�t nem az t�rt�nt, hogy az �gynevezett Nagy-Magyarorsz�got sz�tdarabolt�k, b�r az is megt�rt�nt.” E mondatr�szben benne van az eg�sz m�ra agymosott ellentmond�sos l�lekzavar, meg a nemzetk�zis�g is. Ez az ember a T�rt�nelmi Igazs�gt�tel Bizotts�g egyik els� embere! Ezt az embert az SBS r�di�ban elhangzott interj� ut�n m�g fogadta, mint haz�ja k�pvisel�j�t (!) a magyar emigr�ci� is! Ez az ember magyar�zta a “meg kell b�k�ln�nk” fogalm�t azoknak, akiknek sz�leit, testv�reit, rokonait, bar�tait, vagy honfit�rsait a “nemzetk�ziek” juttatt�k a b�rt�n�kbe, munka- vagy hal�lt�borokba, vagy �ppen a bit�ra... Itt a bajok gy�kere. Ez�rt kell �sszevont fogalomk�nt, t�netk�nt -ha tetszik szindr�mak�nt- kezelni Trianont.
E sz�zad a politikai kalandorok sz�zada. Egyik jeles k�pvisel�je sem mentes a felel�ss�g al�l. Nek�nk nem adatott meg az igazs�gt�tel lehet�s�ge:- nincs r� “enged�ly�nk”. Mit kezdj�nk egy olyan emberrel -csak p�ld�nak Kir�ly B�l�val-, aki el�bb Horthy f�hadnagya, Sz�lasi sz�zadosa, R�kosi vez�r�rnagya, Nagy Imre t�bornoka, az Egyes�lt �llamok professzora, G�ncz �rp�d vez�rezredese, majd a Magyar Orsz�ggyûl�s SzDSz-es k�pvisel�je volt? Ez az ember -k�rem, mondj�k meg- milyen “szolg�latot” tett haz�nknak?

-2-
Versailles-ban az 1920. j�nius 4-�n al��rt �gynevezett “b�ke-okm�nyban” benne volt az �jabb, a II. Vil�gh�bor� szikr�ja. De benne volt -csak p�ldak�nt- az �sszet�kolt “nemzet”, a jugoszl�v vagy a cseh-szlov�k �llamis�g mai saj�tos helyzete is. �gy a sz�let�s pillanata egyben a tov�bbi nemzetis�gi h�bor�k dr�m�jak�nt is fel�rhat� arra a pap�rra, amivel a nemzetk�zi gonosztev�knek egyszer el kell sz�molniuk. E sz�zad �sszes “b�k�je” a gy�ztes hatalomv�gy�t, dics�s�g�t, �rdekeit �s jav�t szolg�lta. �gy igazs�gtalan volta miatt az elk�vetkez� h�bor� mindig le volt �rva az el�z� b�keszerz�d�sekben.

Jelen dolgozatban helyhi�ny miatt csak a trianoni b�k�t megel�z� p�r �v t�rt�n�seivel foglalkozom, annak ellen�re, hogy teljesen vil�gos minden k�pzett ember el�tt: a d�nt�s nem csak e k�t �v miatt k�vetkezett be. B�r mint k�s�bb kitûnik, a drasztikus orsz�gcsonk�t�st nagyban befoly�solta.

Magyarorsz�g, mint az Osztr�k-Magyar Monarchia r�sze, m�rhetetlen emberi �s anyagi �ldozatot hozott az I. Vil�gh�bor� 5 �ve alatt: 3,8 milli� magyar volt fegyverben, s a 70 milli�rd koron�nyi katonai kiad�sb�l 25 milli�rdot fedezett a magyar �llam. Tisza Istv�n korm�nya nehezen v�llalta fel a h�bor�t. Csak n�met nyom�sra j�rult hozz� a Szerbi�hoz k�ld�tt ultim�tumhoz. A magyars�g hivatott �s k�pzett vezet�i -�gy Tisza is- tiszt�n l�tt�k, hogy ez a h�bor� a t�rt�nelmi Magyarorsz�g fennmarad�s��rt is folyik. 1918-ban a Piave-n�l kezdem�nyezett t�mad�s katasztr�f�val v�gz�d�tt, �s �ltal�noss� v�lt a vesztett h�bor�s el��rzet. A gazdas�g felbomlott, a nemzetis�gi katon�k t�megei adt�k meg magukat a k�l�nb�z� frontszakaszokon. Az Oroszorsz�gb�l hazat�rt foglyok �j eszm�ket hoztak, t�megess� v�lt a sz�k�s, s�t a zend�l�s. A hat�rokon t�li nemzetis�gek az elszakad�st szorgalmazt�k az �ltaluk v�zolt t�rk�pek szerint, �gy Benes �s Masaryk is.

A Monarchia utols� k�l�gyminisztere, Andr�ssy Gyula 1918. okt�ber 27-�n b�k�t k�rt, melyben elismerte a jugoszl�v �s csehszlov�k egys�get. Tisza felismerte, hogy a belpolitikai helyzetet �s a gyorsan zajl� t�rsadalmi �talakul�st a sz�munkra katasztrof�lis k�l�gyi viszonyok hat�rozz�k meg, �s �gy a legfontosabb feladat a v�gvesz�lyben lev� orsz�g nemzetment� politikai er�inek �sszefog�sa. Ez�rt felaj�nlotta az Orsz�ggyûl�s ellenz�ki csoportj�nak, a nagyon j� antant-kapcsolatokkal rendelkez� K�rolyi Mih�lynak �s h�veinek az egy�ttmûk�d�st. Sajnos ebb�l a “bar�ts�gb�l” semmi j� nem sz�rmazott a nemzetre. A forradalmi terrorleg�nyek okt�ber 31-�n meggyilkolt�k Tisza Istv�n minisztereln�k�t.

November 18-�n kiki�ltott�k az els� Magyar K�zt�rsas�got. Id�zet Tormay Cecil� �r�n� napl�j�b�l: ”...ezut�n K�rolyi Mih�ly emelkedett sz�l�sra.... besz�lni kezdett saj�tos, ijeszt� hangj�n. Kihirdette a Habsburg-h�z tr�nveszt�s�t, szavalt a wilsoni elvekr�l, a n�pek sz�vets�g�r�l... �s p�toszos dadog�ssal mondotta: “...csakis a szenved�seken �t, csakis a h�bor� v�rtenger�n �t �rthett�k meg Eur�pa n�pei... �s �gy a magyar n�p is, hogy csak egy program van: �s ez a pacifista program... nem egy szûkebb program ez egy vil�gprogram...csak az a nemzet fog haladni, amely... bele tud kapcsol�dni abba a vil�gprogramba, amely egy sz�val kifejezve: Pacifizmus””
Enn�l ostob�bbat m�g nem mondott sz�nalmas emberi dadog�s a f�ld�n �s gonoszabbat is aligha, mert... m�g � pacifizmusr�l szaval, az �llig felfegyverzett militarizmus �z�nl� �radatban t�r be Magyarorsz�gra. Ostobas�g-e ez a besz�d, vagy egy rettent� �rul�s utols� szolgat�tele? Lenn a t�ren...Landler Jen�, Weltner Jakab, Bichinger Man�, B�hm Vilmos dics��tett�k a K�zt�rsas�got.
Csak amikor a Himnusz hangja felz�gott �s n�h�ny galileista nem akarta levenni a kalapj�t, �t�tt�k le a fej�kr�l. Ennyi t�rt�nt a magyar becs�let �rdek�ben... K�rolyi Mih�lyt pedig senki nem ki�ltotta ki a k�zt�rsas�g eln�k�nek.
A vid�kr�l... odavet�d�tt n�h�ny parasztgazda.. k�pviselte a v�rosi n�ppel szemben a nagy Magyarorsz�g n�p�t... sok�ig mentek sz�tlanul, azt�n az egyik �reg meggondoltan, lassan odasz�lt a t�bbiekhez: H�t sz�p ez ... a k�zt�rsas�g, de m�r azt szeretn�m tudni, hogy ki lesz a kir�ly?”

K�rolyir�l �lljon itt egy m�sik tan�, Herczeg Ferenc v�lem�nye: ...”Magyarorsz�g... tal�n legv�ls�gosabb napjait �lte, �s elszorul az ember sz�ve, ha arra gondol, hogy Wilsonnal, Lloyd Goerge-al �s Clemanceau-val szemben kik k�pviselt�k a nemzetet. A nemzet m�lt�s�ga egy degener�lt hazard�r kez�be volt let�ve. A nemzet esze J�szi Oszk�r volt, akinek agy�ba csak egyetlen gondolat, a magyar Sv�jc gondolata f�rt bele... A nemzet kardj�t... Lindner B�l�ra b�zt�k, egy elnyûtt idegzetû, gy�nge fejû alkoholist�ra. Mid�n rokonszenvet kellett keresni Sv�jcban, a Ter�zv�ros leglomposabb �s legarrog�nsabb sz�frazsettj�t k�ldt�k...
-3-
�s ezt a t�rsas�got, amelyn�l tehets�gtelenebb �s selejtesebb soha nem �llott semmif�le n�ger�llam �l�n, meg�ldotta a nemzeti tan�cs eln�ke, Hock J�nos, a katolikus pap, akinek neve hallat�ra �sszemosolyognak a szabadk�mûvesek, �s elpirulnak a kereszt�nyek.
Hogyan oldotta meg K�rolyi a legs�lyosabb feladatot, amely valaha magyar �llamf�rfi lelkiismeret�t terhelte? A kiford�tott eszû ember csalhatatlans�g�val pontosan megtette mindannak az ellenkez�j�t, amit a hely�ben �pelm�jû ember tett volna.
Abban az �r�ban, mikor nagyobb sz�ks�g volt a magyars�g katonai er�nyeire, mint a honfoglal�s �ta, lefegyverezte Doberd� v�d�it, �s az orsz�g v�delm�t Diner-D�nes, J�szi �s B�dy-Schwimmer R�za diplom�ci�j�ra b�zta. Mid�n a legnagyobb sz�ks�g volt vonz� �sszefog� er�re, amely a Szent Istv�n-koron�b�l ki�rad, kit�rdelte a koron�t a nemzeti c�merb�l.
K�rolyi... elrettent� p�ldak�pe marad az �sz n�lk�li kiskor� gr�fnak, mid�n a feje m�r kopaszodott �s.... r�g nem a mag��t, hanem az orsz�g kincseit pr�d�lta. Mid�n mag�hoz ragadta a... hatalmat... v�llalta, hogy meg fogja v�deni az �let �s vagyon biztons�g�t. � azonban csak egy emberi �letet �s vagyont v�dett meg a mag��t. Mire m�r t�zelni kezdett talpa alatt a magyar f�ld �s nem b�zott m�r a v�r�s test�reiben, akiket az udvarias szovjet-korm�ny bocs�tott rendelkez�s�re, a csehekhez sz�k�tt. Elmondhatjuk r�la: nagy�rnak sz�letett, f�lbolond m�dj�ra �lt, �s �gy tûnt le, mint egy kalandor.
T�z nemzed�kre val� keserûs�g van abban a gondolatban, hogy Magyarorsz�g �let�nek legtragikusabb �r�j�ban, mid�n sz�ks�g lett volna a nagy el�d�k minden hit�re, hazaszeretet�re, b�lcsess�g�re, b�tors�g�ra �s �kessz�l�s�ra, egy politikai sz�vetkezet cinizmusa ezt a d�moni dilett�nst tasz�totta ki a vil�gt�rt�nelem sz�npadj�ra.”

K�rolyi 1918. okt�ber 31-�n mag�hoz ragadta a hatalmat, Tisza Istv�n meggyilkol�sa ut�n. Plak�tok jelentek meg: “Elvt�rsak..” �s ezek az emberek k�pviselt�k haz�nkat azon a t�rgyal�son Belgr�dban -a Nagy Entente erej�vel �s a Kis Entente alattomos sz�nd�k�val szemben-, ahol Lindler B�la november 13-�n al��rta a 18 pontb�l �ll� dikt�tumot. Az a Lindner, aki azt mondta had�gyminiszterk�nt: ”nem akarok katon�t l�tni..” V�gzetes, s�t tragikus al��r�s volt! Egy h�ttel kor�bban, november 3-�n Padov�ban m�g a Monarchia �ltal al��rt fegyversz�neti egyezm�nyhez k�pest is -ahol a Szent Korona orsz�gai k�z�l csak Horv�torsz�gr�l kellett volna lemondani!- ez az egyezm�ny kiszolg�ltatta k�nyre-kedvre -a gy�z�k k�ny�re �s kedv�re- haz�nkat! De K�rolyi sz�ks�gesnek l�tta, hogy kidombor�tsa haz�nk k�l�nv�l�s�t Ausztri�t�l, �s k�l�n t�rgyal�sokat k�rt. V�gzetes l�p�s volt... Ez nyitott utat a szerbeknek B�csk�ban, a rom�noknak Erd�lyben. Ezzel kezd�d�tt Magyarorsz�g feldarabol�sa...

A cseh hadsereg nov. 8-�n megkezdte a Felvid�k megsz�ll�s�t. December 1- �n egy �si magyar v�rosban -Gyulafeh�rv�rott- pedig megval�sult a rom�n irredenta �lom: Erd�ly annexi�ja Rom�nia �ltal. Haz�nknak ezt az �lveboncol�s�t pedig K�rolyi korm�nya tehetetlen�l n�zte, s�t szolgai al�zattal kereste az Entente kegyeit. Erre utal Mackensen t�bornagy intern�l�sa, alakulatainak a magyar hat�ron val� lefegyverz�se is. Annak a f�tisztnek fosztotta meg cselekv�si lehet�s�g�t, aki sorozatban verte meg csapataival az egy�bk�nt kitûn�en felszerelt rom�nokat. K�rolyi szinte felb�tor�totta az acsarkod� szomsz�dokat, s ezek r�videsen meg is rohant�k minden oldalr�l haz�nkat.

Az esztend� h�tralev� r�sze v�gzet�nk beteljesed�s�t tartogatta, el�revet�tve 1919 esem�nyeit. Kun (Kohn) B�la -akit bajt�rsa elleni lop�s miatt elit�ltek, majd �tsz�k�tt az oroszokhoz, s 1918-ban visszat�r!- megalak�tja a Kommunist�k Magyarorsz�gi P�rtj�t, kibontva a sarl�-kalap�csos v�r�s lobog�t, az orosz bolsevizmus v�rg�z�s �zenet�t. December 25-�n K�rp�talja bejelentette a Ruszja Krajna auton�mi�t, december 30-�n meg a Francia K�zt�rsas�g zu�vjai bevonultak Szegedre, miut�n a B�n�ttal v�geztek. Pozit�v eredm�ny ebben az �vben alig volt. Igaz, megalakult november 30-�n a MOVE, de illegalit�sba k�nyszer�lt. R�ad�sul a h�bor� egyik zseni�lis strat�g�j�nak Mackensennek a letart�ztat�s�t is elrendelt�k az Antant parancs�ra. Annak a t�bornoknak a kiszolg�ltat�s�t jelentette ez, aki addig megmentette az orsz�got a rom�n inv�zi�t�l!

E kr�nika olvast�n azt hihetn�nk, enn�l rosszabb m�r nem lehetett. De ez csak a kezdet. Ekkor a h�tt�rj�t�kosok -a nemzetk�zi bûn�z�k-, m�g csak erej�t�l fosztott�k meg a magyars�got. Idegen eszm�kkel ugyan tudat�t is elaltatt�k, �m csak ut�na k�ldt�k r� az igazi veszedelmet, melyhez k�pest a tat�rd�l�s csak lovagi j�t�k volt... A bolsevizmus, a szabadk�mûvesek �ltal kital�lt �s p�nzelt eszmerendszer jelentette be ig�ny�t a magyar nemzet feletti uralomra. A nyomorg�, felizgatott munk�sok sztr�jkoltak, robbantottak. A bolsevikok �s a szoci�ldemokrat�k egym�s szerkeszt�s�geit, p�rth�zait t�madt�k meg.
-4-
Ehhez j�tt m�rcius 19-�n a Vyx-jegyz�k, mely az �sszes kor�bbi hat�rcsonk�t�sn�l kegyetlenebb volt... 1919.m�rcius 21-�n K�rolyi ki�ltv�nyban k�z�lte lemond�s�t. A hatalmat �tadta ...”Magyarorsz�g n�pi prolet�rs�g�nak..”

Ezut�n Marx torz eszmesz�lem�nye, Lenin cinizmusa, n�lunk Kun-Corvin-Szamuelly v�rg�z�s szadizmus�ban teljesedett ki. A bolsevista terrorcsapatok gonosztettei borzalommal t�lt�tt�k el az orsz�got. Falur�l-falura j�rtak a r�gt�n�t�l� b�r�skod�st alkalmazva �s szadista k�jjel h�zt�k, akaszott�k fel els�sorban azokat, akiknek hadikit�ntet�s�k volt. Szamuely -aki Kun munkat�rsak�nt f�k�nt a h�h�rmesters�gben tûnt ki- szerint:...”A terror a mi korm�nyunk leger�sebb fegyvere”...

Kun megk�s�relte a hadsereg �jraszervez�s�t. Ez r�szben siker�lt, mert a csehek, rom�nok szerbek el�renyomul�sa toborz� er�vel b�rt. A rom�nok az orsz�g bolseviz�l�s�nak vesz�lye �r�gy�n egyre beljebb hatoltak j�l felszerelt csapataikkal, hogy azt kirabolj�k. M�rcius 24-�n rendelet jelent meg az �zletek bez�r�s�r�l, 26-�n fel�ll�tott�k a V�r�s �rs�get -a magyar t�rt�nelem els� terrorband�j�t. Majd 28-�n megjelent a lak�sfoglal�si rendelet �s �prilis 4-�n minden k�z�p- �s nagybirtok a prolet�rdiktat�r�� lett... M�rcius 27-�n elt�r�lt�k a hitoktat�st, �s nem k�m�lt�k az egyh�zi javakat sem. Megszûnt a sajt�szabads�g, szovjet mint�ra t�rv�nysz�kek alakultak, ahol tanulatlan, beteges lelkek kerest�k a kiel�g�l�st... �prilisban, a tan�csv�laszt�son bolsevik logika szerint csak egy lista indult, �s �gy gy�z�tt is: a Forradalmi Tan�cs... Ez volt a “jogi alapja” Kun�k r�muralm�nak.

A t�rt�nelem ir�ni�ja �s a nemzetk�zi bl�ff leleplez�d�se volt az a t�ny, hogy az �tszervezett V�r�s Hadsereg a r�gi tisztek ir�ny�t�s�val -pl. Stromfeld Aur�l, Nagybaconi Nagy Vilmos- hat�rozott sikereket �rt el a Felvid�ken vagy a Tisz�n�l a rom�nok ellen. E m�g�tt a magyar tisztek �s katon�k l�ngol� hazaszeretete, p�ldaad�sa volt. A volt ludovik�s tisztt�l a k�zleg�nyig mindenki meg�rtette, hogy f�ggetlen�l a fenn�ll� hatalmi �llapott�l, a v�r�s terrort�l meg kell a haz�t v�deni! �gy nem zavaros ideol�gia, hanem a l�ngol� hazaszeretet vitte harcba, sokszor a hal�lba ezeket az embereket.

Sokan feltett�k a k�rd�st, magam is kerestem a v�laszt: mi t�rt�nt a szellemi elittel? �r�k, k�lt�k j�n�h�nyan elvar�zsolt �llapotba ker�ltek. Hajb�kolni kezdtek a hatalom el�tt.. Dantei jelenetek Szent Istv�n orsz�g�ban!... Az t�rt�nt, hogy egy becs�letes nemzet, mely a sz�p, f�rfias, lovagias vil�gban �lt, elk�sz�nt a m�ltt�l, hogy megtapasztalja a XX sz�zadban �s Eur�p�ban els�k�nt, mit jelent a torz lelkû emberek hatalma. ..

J�nius 23-�n Foch francia marsall elrendelte a V�r�s Hadsereg sz�m�ra minden harci cselekm�ny azonnali besz�ntet�s�t. A franci�k kegyencei, a rom�nok csak erre v�rtak. Meg sem �lltak Budapestig, ahov� aug. 3-�n diadalmasan be is vonultak. Ma is b�szk�n mutatnak Budapest z�szlaira, ami szint�n azonos sz�nû a rom�n z�szl�val -mivel Kun�k ut�dai, Demszky f�polg�rmester �s k�re nem volt hajland� m�g az Antall korm�ny alatt sem arra, hogy e sz�nek kombin�ci�j�n v�ltoztasson...

A k�vetkez� dicstelen f�l �vet meghagyom a t�rt�n�szeknek. K�zben megalakult az ellenkorm�ny K�rolyi Gyula eln�klet�vel, melyhez csatlakozott Teleki P�l �s Horthy Mikl�s is.. Mire a prolet�rdiktat�ra �sszeomlott, m�r �llt az �jj�szervezett magyar hadsereg, ahogy a Pesti H�rlap 1919. novemberi sz�ma fogalmazta: “�regek, ifjak, n�k, hatalmasok �s gy�ng�k rebegik: itt a magyar hadsereg �s itt van a magyar haza”. Igen, ott volt, Horthy Mikl�ssal az �len, a sokat g�nyolt feh�r lovon, november 16-�n be is vonult Budapestre. Ezzel egy �j korszak kezd�d�tt nemzeti t�rt�nelm�nkben. Ez a korszak nem viseli mag�n a c�mad� trianoni szindr�ma fogalomk�r�t. Ebben a korszakban v�ltak nemzet�nk nagy egy�nis�geiv� �s szenvedt�k el ez�rt a v�rtan�s�got, Bethlen Istv�n orosz b�rt�nben meg�rt, Teleki P�l pedig �ngyilkoss�gnak �lc�zott hal�l�val, s Horthy Mikl�s a sz�mûzet�s�vel...

Ezek a sorsok bizony�tj�k �s �ll�tj�k nek�nk a p�ld�t, hogy lehet...Lehet szeretni a haz�t sz�mkivetetten is. Lehet szenvedni �s meghalni �rte ha kell, �s lehet p�ld�t adni a j�v� nemzed�knek, hogy hogyan lehet...
Ebben a szellemben sz�letett ez az �ssze�ll�t�s. Ebben a szellemben �r�dott z�rsz�k�nt e n�h�ny gondolat. A hiteless�g kedv��rt a megjel�lt forr�smunk�kat k�l�n aj�nlom a sz�ves olvas�k figyelm�be. Tanulni �s a t�rt�n�sek t�kr�ben okulni, tanakodni kell;- hogy is lehet... A nemzetgyal�z�s f�l �vsz�zada ut�n, t�bb mint h�rom gener�ci� n�tt fel �gy, hogy mit sem tud arr�l, mit �reztek a nemzetcsonkol�skor el�deink. Ez�rt �ll�tottunk �ssze egy olyan irodalmi gyûjtem�nyt, mely kort�rsk�nt felmutatja egy maroknyi magyar munk�j�t.
-5-
Olyanok�t, akik h�ven �lltak vagy �llnak a nemzeti oldalon. Ez a kev�s, amit adhatunk, csak egy morzsa abb�l, amit m�s szervezetek, k�z�ss�gek l�tre kell, hogy hozzanak. Nem k�r�s ez: k�vetel�s minden tehets�ges haz�nkfi�val szemben, aki mag��nak �rzi ak�r otthon, ak�r k�lhonban e p�ratlanul sz�p t�rt�nelmi m�ltra eml�kez� nemzetet.

Tekints�k ezt egy olyan kis munk�nak, melyet illik t�lsz�rnyalni szebb, �zl�sesebb, �tgondoltabb, a c�lnak alkalmasabb kiadv�nyokkal. Mi csak egyet k�r�nk: adj�k ismer�seik, bar�taik, de f�k�nt gyerekeik, unok�ik kez�be azzal a hittel, amilyennel ez az �ssze�ll�t�s k�sz�lt. �s tanulj�k, mondj�k el Papp-V�ry Elem�rn� “Hiszekegy”-�t ugyan�gy, mint Rem�nyik S�ndor verseit, vagy b�rmely k�lt��t, kit a hazaszeretet �tad�sa k�sztetett �r�sra. Mi a munkat�rsaimmal abban b�zunk: j�n majd id�, mikor egy igaz�n szabad Magyarorsz�g -melyben hittel kell hinn�nk-, egyszer ler�ja h�l�j�t az emigr�ci� nemzetment� munk�ja el�tt.

Ez�rt kell nek�nk, magunkra maradottaknak egy�v� tartanunk. Ez�rt kell harcolni m�g elt�vedt t�rsunk�rt is, ha rossz �sv�nyre t�ved, s hajl�tani vissza az egyenes �tra. Ez�rt kell felfedezn�nk az �nbecs�l�s�nk, elhintv�n minden�tt az �r�k igazs�g fogalm�t: a Szent Korona orsz�gai oszthatatlanok. A K�rp�t-medence kult�rk�r�ben �l�k sz�m�ra Magyarorsz�g, egy �s oszthatatlan!

Sydney. 1998, a trianoni dikt�tumra eml�kez�n
Boros B�la Istv�n
a Trianon T�rsas�g
alap�t� �gyvezet�je

Forr�smunk�k,aj�nlott irodalom:
H. Pozzi: Sz�zadunk bûn�sei
H. Pozzi: A h�bor� visszat�r.
Nemesk�rthy I.: �des Erd�ly
Palot�s Z.: A trianoni hat�rok
C.A.Macartney: Teleki P�l minisztereln�ks�ge
Trianoni almanach
Kajet�n E.: A m�sodik Moh�cs
E�ttev�nyi O.: Ferenc Ferdin�nd
Kocsis I.: T�rt�n�szek a kereszten
Kov�cs Ern�: Elv�geztetett
P.Robertson: Az �j vil�grend
Trianon forr�sai
Kubinyi F.: Fekete lexikon
Pad�nyi V.: A nagy trag�dia
Egyetlen menekv�s
Yves de Daruv�r: Trianon
T�tt�sy E.: Jog �s �k�ljog
Koll�nyi K.; R�gi Felvid�k�nk �s K�rp�talja
v.Somogyv�ry Gy.: �s m�gis �l�nk
Vir�gzik a mandula
K�rp�talja kult�rt�rt�nete
Raffay E.; Magyar trag�dia
Trianon titkai
Sisa I.: Nemzet hat�rok n�lk�l
Janics K.: A hontalans�g napjai

Vissza | F�oldal

A TRIANON-SZINDR�MA