Haz�nk�rt, 2004. szeptember

Rothschild-titkok

[forr�s: G. Armstrong - The Rothschild Money Trust]

Miel�tt Mayer Amschel Rothschild I. 1812-ben meghalt, hatalmas vagyon�b�l p�nzalapot l�tes�tett a zsid� n�p felemelked�s�nek �rdek�ben �s a Jewish World Empire (Zsid� Vil�gbirodalom) megteremt�s�re. Pontosan nem tudjuk, hogy Rothschild hal�l�nak pillanat�ban mekkora vagyon maradt h�tra, vagy hogy a mai mekkora lehet, de �ll�t�lag az eg�sz vil�g gazdags�g�nak a fel�t k�pezi.

Annak ellen�re, hogy a csal�dnak ma m�r t�bb sz�z �r�k�se van, a h�res bank�r hal�la �ta a vagyont tov�bbra is a k�v�ns�ga szerint egyetlen szem�ly kezeli, akit m�ly titokzatoss�g vesz k�r�l. Megfigyel�k szerint a hatalmas vagyont valut�kkal val� spekul�ci�val �s a  h�bor�kb�l h�zott haszonnal szerezt�k.

Mivel a m�rhetetlen gazdags�ghoz politikai er� �s hatalom is t�rsul, k�ny�k-kedv�k szerint v�ltoztatj�k a valut�k �remelked�seit �s zuhan�sait. Ezek okozz�k gyakran a h�bor�kat �s a gazdas�gi v�ls�gokat a vil�gon.

Mayer A. Rothschild I. 1743-ban sz�letett �s 1812-ben halt meg. 1770-ben feles�g�l vette Gutter Schnaper-t, s h�zass�gukb�l t�z gyermek sz�letett: �t fi� �s �t le�ny. 

Az ifj� Rothschild rabbin�tusi kik�pz�sben r�szes�lt �s egy ideig mint rabbi is tev�kenykedett, de sz�leinek hirtelen hal�la miatt az �let�tja eg�szen m�s ir�nyba terel�d�tt: olcs� �rucikkekkel �s r�gi p�nzekkel kereskedett. A bank�ri szakm�t abban az id�ben vette fel, amikor Eur�p�t v�gigseperte a szabadk�m�vesek �ltal kirobbantott nagy francia forradalom (1789) politikai szele.

             A Jewish Encyclopedia ezt �rja r�luk:

„P�nzk�lcs�nz�, majd IX. Vilmos herceg (Landgrave of Hesse-Cassel) �gyn�ke lett. A herceg, apj�nak 1785-ben bek�vetkezett hal�la ut�n Eur�pa legnagyobb 40 milli� doll�r �rt�k� vagyon�t �r�k�lte, amelyhez f�k�nt a brit korm�nynak az amerikai f�ggetlens�gi forradalom lever�s�hez k�lcs�nz�tt zsoldos hadseregei juttatt�k. 1806. j�nius�ban a harcok ut�n Vilmos D�ni�ba menek�lt �s 3 milli� doll�rt M. Rothschildn�l hagyott meg�rz�sre.

A legenda szerint ezt a p�nzt boroshord�kba rejtett�k el a Frankfurtba be�raml� Nap�leon-katon�k el�l �s Vilmos hazat�r�se ut�n, visszaadt�k.”

A Haynau csal�d

IX. Vilmos, hesseni v�laszt�fejedelem t�rv�nytelen gyermeke volt Julius Freiherr von Haynau (1786-1853). Magyarorsz�gi m�k�d�s�t m�g osztr�k r�szr�l is meglep� hallgat�s �vezi. 

Karl  von Sch�nhals t�borszernagy, a „fegyvert�rs �s j�bar�t”, sok kiad�st meg�rt k�nyv�ben (Biographie des k.k. Feldzeugmeisters Julius Freiherr von Haynau, Wien 1875) megel�gszik annak nagyvonal� meg�llap�t�s�val, hogy „Nem � volt a t�rv�ny, hanem csak a karja.”

Rudolf Bartsch f�hadnagy, aki nagyon szer�ny l�lekelemz� m�dszerekkel k�zeledett a bresciai hi�na fel� (Haynau - Eine psychologische Studie, Wien 1907), az Aradi 13 V�rtan� eset�ben csak annak k�zl�s�re szor�tkozik, hogy „Azt�n elkezd�d�tt, aminek nem lett volna szabad megt�rt�nnie.”

A k�s�bbi t�borszernagy a hanaui zsid� patikus l�ny�nak, Rebekka von Lindenthalnak volt a t�rv�nytelen fia. Apja Hesseni Vilmos �rgr�f, majd herceg. Ut�bbi minden jel szerint k�pl�r-term�szet�, hi� �s zsarnok, aki rendszeresen �rulta alattval�it katon�nak a brit hadseregbe.

Az uralkod�k bank�rai

Legenda vagy igazs�g, egy dolog biztos: Rothschild Nathan megalap�totta a csal�d londoni �g�t az East India c�gn�l befektetett 800 milli� font arannyal. A 19. sz�zad elej�n a Rothschild-fiv�rek, mint az eur�pai uralkod�k els�sz�m� p�nzk�lcs�nz�i tettek szert hatalmas vagyonukra �s vas�th�l�zat-�p�t� c�geket alap�tottak.

A bankh�zakn�l gyakori eset volt, hogy egy �s ugyanaz p�nzelte mindk�t harcol� felet. P�ld�ul az amerikai polg�rh�bor�t, amikor is Rothschild az �szakiakat, amerikai bizom�nyosa, August Belmont k�zrem�k�d�s�vel, a d�lieket pedig Erlangers, — egyik Rothschild-rokon – �ltal p�nzelte. K�zel ker�ltek Metternich herceghez, a b�csi korm�ny akkori k�l�gyminiszter�hez is.

Metternich Loth�r Venczel herceg �ntelt, g�g�s, k�z�pkori feud�lis n�zetekkel tel�tett b�rokrata volt, aki az ad�z� n�pnek m�g term�szetadta emberi jog�t is tagadva, durva �nk�nnyel k�zel h�rom �vtizedig hatalmaskodott f�l�tte. Nev�t gy�l�lettel ejtett�k ki minden�tt. �ll�s�hoz a legutols� pillanatig ideges g�rcs�ss�ggel ragaszkodott. �rtatlan emberek v�r�nek kellett folynia, hogy a felz�dul� n�pharag els�p�rje az �ll�s�b�l.

A nagy rejt�ly

Am�g a bankh�zak kereszt�ny uralkod�kat seg�tenek k�lcs�n�kkel, hogy azok v�res h�bor�kban egym�st puszt�ts�k, az �gy t�k�letesen rendben van. �rtatlan emberek pusztul�sa nem sz�m�t, csak az a fontos, hogy a kamatokat fizess�k!

A Rothschildek �s Benjamin Disraeli brit minisztereln�k szoros egy�ttm�k�d�s�vel siker�lt megszerezni�k a Szuezi Csatorna nev� c�g feletti hatalmat. Spekul�ci�ikkal az orosz nyersolaj, a d�l-afrikai gy�m�ntb�ny�k �s a d�l-amerikai b�ny�k ter�let�re is kiterjesztett�k p�nz�gyi hat�sk�r�ket. Hatalmuk titka �gy, mint a m�ltban, most is az �lland� titokzatoss�g.

A Rothschild-csal�d tagjai felm�rhetetlen vagyonukat �gy tarthatt�k meg, hogy csal�don bel�l egym�sb�l h�zasodtak. Ellen�lltak az beolvad�snak, a kikeresztelked�snek �s a papa k�v�ns�g�nak eleget t�ve megtartott�k ortodox-zsid�vall�sukat.

�szintes�g

 Marcus Eli Ravage �rja a Century Magazine 1928. janu�ri sz�m�ban:

“Mi zsid�k minden h�bor� m�g�tt ott vagyunk. Nemcsak az oroszorsz�gi, hanem a t�rt�nelem nagy forradalmai m�g�tt is. Elk�pzel�seink, hangulatkelt�seink �s szellem�nk ellen�llhatatlan nagys�g�nak k�sz�nhetj�k a sikereket.”

 Oscar Levy, ‘The World Significance of the Russian Revolution’ (Az orosz forradalom vil�gra sz�l� jelent�s�ge) c�m� k�nyv el�szav�ban �rja:

“A modern Eur�p�ban alig van olyan esem�ny, amelyet ne tudn�nk visszavezetni a zsid�khoz. Mi zsid�k manaps�g a vil�g puszt�t�i, h�h�rai, l�z�t�i �s megt�veszt�i vagyunk.”

 Goldwin Smith az Oxford Egyetem t�rt�nelem tan�ra, 1881. okt�ber�ben:

“Fajunkat emberis�g-feletti t�nynek tekintj�k. V�gs� c�lunk nem a m�s n�pfajokkal val� egyes�l�s, hanem a felett�k val� h�d�t� gy�zelem.”

 Mensdorf gr�f (1918) osztr�k k�vet Londonban:

  “Az els� vil�gh�bor�t Izrael k�sz�tette el�, amit meg is nyert. Sikeres volt, �ltala jobbra fordult a sorsunk �s m�g hasznot is h�ztunk bel�le. �gy �lltunk d�nt� bossz�t a kereszt�nys�gen.”

 The Jewish World, London, 1919. 01.16 -  “A  nemzetk�zi zsid�s�g Eur�p�ra k�nyszer�tette a h�bor�t, hogy megszerezze az aranyk�szlet nagy r�sz�t, �s azzal megalapozza a zsid� vil�got.”

 nyit�lap