A Templomosok vagy Templomos Lovagrend (latinul Militia Templi) az egyik legh�resebb kereszt�ny harcos szerzetesrend volt.

[szerkeszt�s]

A t�rt�neti Rend

A jeruzs�lemi templom d�mj�nak alaprajza

A templomos lovagrend egy 1118-ban, keresztes lovagokb�l szervez�d�tt t�rsul�sb�l, a Szentf�ld�n alakult. Hugues de Payns vezet�s�vel kilenc keresztes lovag elhat�rozta, hogy �let�t a Szentf�ld zar�ndokai v�delm�nek szenteli. Krisztus szeg�ny lovagjainak: Pauperes Commilitorum Christi nevezt�k magukat, ezzel is utalva kezdeti szeg�nys�g�kre �s elhivatotts�gukra. A lovagokat II. Balduin jeruzs�lemi kir�ly vette p�rtfog�s�ba, aki Jeruzs�lemben, az egykori Salamon-templom egy sz�rny�t adom�nyozta nekik. Lakhely�k ut�n nevezt�k �ket a Templom lovagjainak, vagy egyszer�bben templomos lovagoknak: Fratres Militiae Templi.

Az 1128-as Troyes-i zsinat eredm�nyek�nt j�tt l�tre a latin nyelv� rendi szab�lyzat, amelyet k�s�bb �jabb kieg�sz�t�sek k�vettek eg�szen a XIII. sz�zad m�sodik fel�ig. Clairvaux-i Szent Bern�t regul�it haszn�lt�k, melyet Liber ad Milites Templi de laude novae Militiae c�men foglalt �r�sba. A p�pa kivette a rendet a p�sp�k�k joghat�s�ga al�l, felmentette �ket a birtokaik ut�n j�r� egyh�zi tized fizet�se al�l, �s enged�lyezte sz�mukra templomok �p�t�s�t, k�pl�nok v�laszt�s�t. Ehhez hasonl� kiv�lts�gokat ekkoriban csak a ciszterci rend �lvezett, illetve k�s�bb a magyarorsz�gi p�losok. A rend el�bb a Francia Kir�lys�gban, majd Angli�ban tal�lt t�mogat�kra, azt�n elterjedt n�met �s spanyol ter�leteken is. A XII. sz�zad m�sodik fel�t�l kezdve pedig K�z�p-Eur�pa kir�lys�gaiban is otthonra tal�ltak a lovagok.

[szerkeszt�s]

A Rend szervezete

Templomos Kereszt

A rend tagjai h�rom csoportra oszlottak.

A templomosok elitj�t a lovagtestv�rek alkott�k, a neh�zfegyverzet�, lovagi harcmodort folytat� harcosok. Minden lovagnak h�rom lova �s egy fegyverhordoz�ja volt. Egyforma felszerel�st �s ruh�zatot kaptak. Bal v�llukon feh�r k�penyt hordtak v�r�s kereszttel, melynek visel�s�t a p�pa enged�lyezte. Feladatuk a zar�ndokok v�delme, illetve t�gabb �rtelemben a hitetlenek elleni k�zdelem volt. A katonai feladatok ell�t�s�n k�v�l �let�k a szerzetesek �letvitel�vel egyezett: k�z�s h�l�termekben aludtak, egy�tt �tkeztek naponta k�t alkalommal, a k�zbees� id�t pedig im�dkoz�ssal, zsolozsm�z�ssal vagy m�s teend�k elv�gz�s�vel (a fegyverforgat�s gyakorl�s�val, az �llatok ell�t�s�val, vagy �ppen �rs�g ad�s�val) t�lt�tt�k.

A lovagok�val megegyez�, sz�rk�sbarna-drapp ruh�zatot visel� fegyvern�k�k vagy fegyverhordoz�k (sergent) alkott�k a rend m�sodik, legn�pesebb csoportj�t. Sz�muk �ltal�ban nyolc-kilencszerese volt a lovagok�nak. Legf�bb feladatuk a lovagok szolg�lata volt, csat�ban pedig k�nny�lovas katonak�nt t�mogatt�k �ket.

A rend harmadik r�teg�be a papok vagy k�pl�nok tartoztak. A rend papjai �ltal�ban csak a jelent�sebb rendh�zakban �s els�sorban a Szentf�ld�n �ltek. Feladatuk a tagok lelki �let�nek gondoz�sa volt, �s egyed�l a nagymesternek illetve a p�p�nak tartoztak engedelmess�ggel.

A templomos rend �l�n a k�ptalan �ltal megv�lasztott Nagymester: magister vagy grand maitre �llt, aki a tisztet �lete v�g�ig t�lt�tte be. Kisebb jelent�s�g� �gyekben egymaga d�nt�tt, de a legfontosabb k�rd�sekben csak a k�ptalan beleegyez�s�vel hat�rozhatott. �ltal�nos helyettese a s�n�chal volt, aki h�bor� eset�n hasonl� jogokkal b�rt, mint a nagymester. A rend harmadik sz�m� embere, a hadi �gyek�rt felel�s marsall: mar�chal volt. A h�rom legfontosabb tiszts�g ut�n rangban a tartom�nyok - �ltal�ban egy-egy orsz�g alkotta provinci�k - vezet�i: preceptor vagy commandeur k�vetkeztek. A rendh�zak, konventek vezet�it szint�n �gy nevezt�k. A provinci�k illetve rendh�zak el�lj�r�inak hatalma �s jogk�re a nagymester�hez volt hasonl�, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy kisebb ter�letre terjedt ki. A legf�bb vezet�kb�l �s a szentf�ldi tartom�nyok el�lj�r�ib�l �llt a k�ptalan, amely tan�csaival seg�tette a nagymestert a rend ir�ny�t�s�ban. A templomosok �vente tartottak gener�lis k�ptalant, vagyis �ltal�nos rendi gy�l�st is, amelyen elvileg minden tartom�ny commandeur-j�nek r�szt kellett vennie. Ezen k�v�l az egyes tartom�nyok is tartottak �ves gy�l�seket.

[szerkeszt�s]

A Rend z�szl�ja

A templomosok z�szl�ja eredetileg feh�r (vagy ez�st) �s fekete volt: feh�r (ez�st) pajzs, fel�l fekete s�vval. A XII. sz�zad k�zep�t�l egy �j, feh�r alapon fekete kereszttel ell�tott z�szl�t hagytak j�v�, majd a sz�zad utols� �veiben ez feh�r alapon v�r�s latin (n�ha „talpas”) keresztes lett. A XIII. sz�zad elej�t�l pedig �jra az eredeti alap lett, imm�r a v�r�s kereszttel.

A z�szl� templomos elnevez�se gonfalon baucent vagy csak baucent. A gonfalon magyarul z�szl�, baucent feh�r-fekete foltosat jelent.

[szerkeszt�s]

Felemelked�s �s buk�s

Templomos k�rtemplom Tomarban (Portug�lia)

A templomos rend a XIII. sz�zad m�sodik fel�ben �rte el fejl�d�se tet�pontj�t. Eur�pa szinte minden orsz�g�ban jelen voltak, gazdags�guk a kir�lyok�val vetekedett. Vagyonuk nemcsak jelent�s adom�nyokb�l, hanem banki-p�nz�gyi tranzakci�ikb�l is sz�rmazott. Kiv�lts�gaik r�v�n kiker�ltek mind a vil�gi, mind az egyh�zi hat�s�gok fel�gyelete al�l, egyed�l a mindenkori p�pa parancsolhatott nekik. Ak�rhol voltak is h�zaik, birtokaik szerte Eur�p�ban �s a K�zel-Keleten, mindenhol mintegy „�llam az �llamban” m�k�dtek.

A Rend �r�zte 1204 �s 1307 k�z�tt az �gynevezett Torin�i leplet, valamint 1222 ut�n az Aranybulla egy p�ld�ny�t is.

1291-ben a Szentf�ld hossz� id�re elveszett a kereszt�nyek sz�m�ra, ami a lovagrendeknek is kih�v�st jelentett. A m�sik k�t nagy lovagrend: a Johannit�k �s a Teutonok (n�met lovagok) k�nnyebb helyzetben voltak, mint a templomosok, mert �k a harc �s a zar�ndokok v�delme mellett beteg�pol�ssal is foglalkoztak. Ugyanakkor mindk�t rend megtal�lta azt a lehet�s�get, ahov� �tvihett�k a kereszt�nys�g v�delm�ben �s terjeszt�s��rt v�vott harc eszm�j�t: a Johannit�k a t�r�k�kkel szemben harcoltak, a Teutonok a poroszokkal �s m�s szl�v n�pekkel, m�g hossz� �vtizedeken kereszt�l. A templomos rend sz�m�ra a megold�s egy saj�t �llam l�trehoz�sa lett volna (ezt Ciprus sziget�re tervezt�k), mint amilyen a Johannit�k� Rhodos sziget�n, vagy a Teutonok� a Balti-tenger partj�n, �m ez nem siker�lt nekik, mert szembe ker�ltek az egyre er�s�d� Francia Kir�lys�ggal.

Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt ker�lt sor a t�rt�nelem els� koholt pereinek egyik�re, mely v�g�l a rend buk�s�t okozta. 1307 okt�ber 13-�n p�nteken (az�ta szerencs�tlen nap a „p�ntek 13”) IV. „Sz�p” F�l�p francia uralkod� egy j�l megszervezett akci�val, saj�t kir�lys�g�ban egyetlen nap leforg�sa alatt lefoglalta a rend vagyon�t, bez�ratta a tagjait, majd elj�r�st ind�ttatott ellen�k a kereszt�ny vall�s meggyal�z�sa miatt. F�l�p seg�t�je, a per f�v�dl�ja egy kat�r (kathar) volt, akiket a templomosok vertek le D�l-Franciaorsz�gban. F�l�pnek siker�lt el�rnie, hogy a p�pa a Vienne-i zsinaton (1311-1312) feloszlassa a templomosok rendj�t. A rend utols� k�z�pkori nagymester�t, Jacques de Molay-t P�rizsba csalta, b�rt�nbe z�ratta, majd 1314-ben elevenen el�gettette. A templomosokat megk�nozt�k, majd hamis tan�vallom�sokat kicsikar�s�val egym�s ellen is vallatt�k �ket. Aki nem �rta al� a vallom�sokat (�s legt�bbj�k �gy tett), m�gly�ra k�ldt�k. A templomos birtokok java r�sze a francia kir�ly (illetve az adott ter�let uralkod�ja) �s a t�bbi lovagrend, f�k�nt a Johannit�k kez�be ker�lt, p�rizsi k�zpontjukat lerombolt�k. Ez a m�dszer pontosan megism�tl�dik majd a p�losok magyarorsz�gi feloszlat�sakor. El�sz�r, amikor II. J�zsef egy nap alatt lefoglalta �s bez�ratta a p�los kolostorokat, �s minden vagyonukat elkobozta, majd 1951-ben, amikor R�kosi elvt�rs bez�ratta kolostoraikat, a szerzeteseket pedig lecsukatta, t�bb�ket megk�nozta �s kiv�geztette.

T�l�l�k ha csek�ly sz�mban is, de maradtak, f�leg m�s orsz�gokban. Portug�li�ban �j n�v alatt �jraszervez�dtek: �k lettek a Krisztus Lovagrendje. Sk�ci�ban is befogadt�k a menek�lteket, �s majd mint l�tni fogjuk, haz�nkban is el tudtak vegy�lni m�s szerzetekben.

[szerkeszt�s]

A Rend Nagymesterei

• Hugues de Payns (1118/1119- †1136)
• Robert de Craon (1136/1137- †1149)
• Everard de Barres (1149- †1152)
• Bernard de Tremelay (1152- †1153)
• Andr� de Montbard (1153- †1156)
• Bertrand de Blanquefort (1156- †1169)
• Philippe de Milly/de Naplouse (1169- †1171)
• Eudes de Saint-Amand (1171- †1179)
• Arnaud de Toroga (1180- †1184)
• G�rard de Ridefort (1185- †1189)
• Robert de Sabl� (1189- †1193)
• Gilbert Erail (1194- †1200)
• Philippe de Plessiez (1201- †1209)
• Guillaume de Chartres (1210- †1219)
• Pedro de Montaigu (1219- †1232)
• Armand de P�rigord (1232- †1244)
• Richard de Bures (1244- †1247)
• Guillaume de Sonnac (1247- †1250)
• Renaud de Vichier (1250- †1256)
• Thomas B�rard (1256- †1273)
• Guillaume de Beaujeu (1273- †1291)
• Thibaud Gaudin (1291- †1293)
• Jacques de Molay (1293-1307. †1314. m�rcius 19., P�rizs)

[szerkeszt�s]

A Rend Magyarorsz�gon

A Templomos Rend Magyarorsz�gon a XII. sz�zad m�sodik fel�ben jelent meg. Az els�, forr�sok �ltal is igazolhat� templomos h�z az Adriai-tenger mellett fekv� vr�nai rendh�z volt. A Vr�n�ban �ll� benc�s Szent Gergely monostor ugyanis m�r 1169-ben a templomosok kez�ben volt. Ezt k�vet�en, a XII. sz�zad utols� �vtizedeiben a magyarorsz�gi templomosok �jabb birtokokat, rendh�zakat kapnak, p�ld�ul Senj v�ros�t, a hozz� tartoz� Szent Gy�rgy egyh�zzal egy�tt. A XIII. sz�zad elej�t�l pedig kezdet�t vette a rend viszonylag gyors terjed�se a kir�lys�gban, ami els�sorban keresztes eszmeis�get p�rtfogol� kir�lyaink, Imre �s II. Andr�s adom�nyainak k�sz�nhet�. Andr�s kir�ly 1217-ben r�szt vett az �t�dik keresztes hadj�rat akci�iban, s�t, egyes forr�sok szerint tagja is volt a Templomos Rendnek, b�r ennek nem maradt fenn hivatalos dokumentuma.

A jelenleg ismert forr�sok szerint a k�z�pkori Magyar Kir�lys�g ter�let�n a templomosoknak a rend elt�rl�s�ig tizenn�gy rendh�za: (Boisce, B�la, Dubica, Esztergom, Gecske, Glogonca, Gora, Kereszt�ny, Nekcse, Okriszentl�rinc, Szentm�rton, Vr�na, Zablata, Senj, �s k�zel 50 egy�b birtoka (f�ldter�lete, temploma, v�ra, v�rosa, h�za, halastava, stb.) volt. Feloszlat�sa pillanat�ban a rendnek Angli�ban �s Provence-ban p�ld�ul 40-40, m�g Arag�ni�ban �s Katal�ni�ban egy�ttesen 32 rendh�za volt. A felsorol�sb�l kit�nik, hogy a rend magyarorsz�gi h�zai �s birtokai els�sorban az orsz�g d�li tartom�nyaiban: Szlav�ni�ban �s Horv�torsz�gban fek�dtek. A magyarorsz�gi templomos h�zak �s birtokok �n�ll� provinci�t alkottak m�r a XII. sz�zad m�sodik fel�t�l.

A magyar rendtartom�ny els� eml�t�se az 1156 �s 1169 k�z�tti id�b�l sz�rmazik. Ekkor keletkezett a templomos regul�nak a Statuts Hi�rarchiques (Szervezeti rendelkez�sek) c�met visel� r�sze, amely felsorolja az akkor l�tez� eur�pai provinci�kat: a franci�t, az angolt, a poitou-it, az arag�nt, a portug�lt, a szic�liait �s utols�k�nt a magyart.

A templomosok komolyan r�szt vettek a harcokban a tat�rj�r�s idej�n, a muhi csat�ban azonban nem b�rtak a t�ler�vel, �s mester�kkel egy�tt mindannyan odavesztek.

A rend tagjai a katon�skod�s mellett hiteleshelyi tev�kenys�get is folytattak az orsz�gban. A k�z�pkori Magyarorsz�gon „hiteles helynek” azokat az int�zm�nyeket nevezt�k - els�sorban a szerzetesrendek kolostorait -, amelyekben �r�sba lehetett foglaltatni a k�l�nb�z� jogi �gyleteket. A templomosok t�bb magyarorsz�gi konventje is tev�kenykedett hiteleshelyk�nt, de csak n�h�ny �ltaluk kibocs�tott irat maradt fenn.

A XIII. sz�zadban L�ka volt a templomos lovagrend egyik k�zpontja. A fels�v�r udvara alatt volt egy rejt�lyes funkci�j� helyis�g. Ez k�t, negyedg�mb kupol�val fedett t�r, benne egy lapos, has�b alak� k� („olt�rk�”), amit fel�ll�tottak a z�r�k�be v�sett jellegzetes templomos kereszt al�. L�k�n miszt�rium-helyb�l �talak�tott �skereszt�ny szent�lyr�l van teh�t sz�. �ll�t�lag volt egy titkos �tj�r� is, ami egy m�ly k�tb�l vezetett Borosty�nk� v�r�ba, ahol az ottani k�tn�l volt az �tj�r� m�sik v�ge.

A rend ellen ind�tott per megpecs�telte a magyar tartom�ny sors�t is. A rend feloszlat�sa t�bb forr�s szerint Magyarorsz�gon b�k�snek t�nt, t�bbs�g�k a riv�lis lovagrend, a Johannita Rend tagja lett, �s minden val�sz�n�s�g szerint a p�losok k�z� is sokan bel�ptek.

Visszat�rve L�k�ra, a templomosok ottani tev�kenys�g�nek K�roly R�bert vetett v�get, aki annak a Sz�p F�l�pnek volt rokona, aki Nyugat-Eur�p�ban irtotta a lovagokat. K�roly R�bert kegyelmet �g�rt, amire a templomosok mentess�gi levelet k�rtek. A v�lasz: t�rv�nyen k�v�linek nyilv�n�tott�k �ket. Johannita �s Teuton lovagokkal megostromolt�k a v�rat, �m azt nem tudt�k bevenni. Ezut�n �rul�s folyt�n, a titkos alag�ton �t bejutottak a v�rba, �s a kultikus terembe menek�lt h�t templomost, akik az olt�r el�tt im�dkoztak, lem�sz�rolt�k, tartom�nyi mester�kkel Radv�nyi Gyul�val egyetemben. Az esem�nyr�l az az okirat t�j�koztat, amelyben a kir�ly K�szeg v�ros�nak visszaadja a v�rosi rangot k�sz�net�l az�rt, ami�rt �t a v�ros polg�rai „egy fontos �s neh�z helyzetben” megseg�tett�k. A Borosty�nk� fel� menek�lt templomosokat ott �rte a v�gzet. A v�rf�rd� hely�t a n�phagyom�ny ma is ismeri.

M�s forr�sok szerint viszont Magyarorsz�gon tov�bb �lt a Rend. Ak�rcsak Portug�li�ban, titokban �jraszervez�dtek, �ll�t�lag m�g M�ty�s kir�ly idej�ben is �ltek remetek�nt a hegyekben, ez�ttal m�r mint „feh�r bar�tok”.

Egy hazai saj�toss�g: a magyar n�p a templomosokat az orsz�g t�bb r�sz�n is „v�r�s bar�toknak” nevezte, val�sz�n�leg a ruh�jukon viselt kereszt sz�ne miatt, m�s feltev�sek szerint viszont a feloszlat�suk ut�ni v�rengz�s ut�n kapt�k nev�ket az orvul legyilkolt lovagok.

Rudolf Steiner szerint a templomosok f� feladata - a Szent Gr�l �rz�s�n k�v�l - „Eur�pa gazdas�gi �s t�rsadalmi felemel�se” lett volna.

1925-ben a Margitszigeten folytatott �sat�sok k�zben v�lhet�en templomos kolostor-templom maradv�nyait fedezt�k fel, k�zt�k egy s�rk�vet, melyen az al�bbi felirat volt olvashat�: HIA CETVA DEVITON'S. A kutat�soknak Kr�dy Gyula is lelkes h�ve volt, t�rc�t is �rt az �sat�sokr�l, �s egy ma m�r kev�ss� ismert elbesz�l�se, A templ�rius is e hat�s alatt �llt.

[szerkeszt�s]

Az �jraszervez�d�tt Rend

A XX. sz�zadban t�bb, f�leg angolsz�sz szervezet alakult, mely a templomosok ut�dj�nak nevezte mag�t, �m ehhez egyik sem kapta meg a p�pai enged�lyt.

1979-ben, Poggibonsiban (Siena, Olaszorsz�g) Gr�f Marcello Alberto Cristofani della Magione kezdem�nyez�s�re megalakult egy olyan, laikusokb�l �ll� szervezet, amely - az �si Rendt�l val� egyenes sz�rmaztat�s k�vetel�s�nek ig�nye n�lk�l - elfogadta azt az �letide�lt �s �letst�lust, amelyet m�g Szent Bern�t foglalt �r�sba. A szervezetet, amelyet lovagrendi alkotm�ny�nak megfogalmaz�s�val �s az �si Rendhez visszany�l� vil�gos hivatkoz�saival 1979. szeptember 21-�n polg�rjogilag j�v�hagytak, az akkori sienai �rsek 1988. szeptember 8-�n Ordo Militiae Christi Templique Hierosolymitani n�ven mint h�v�k mag�nt�rsulat�t hagyta j�v�. 1989. november 24-�n ugyancsak � er�s�tette meg az alkotm�ny n�h�ny m�dos�t�s�t, 1990. november 18-�n pedig Siena �j megy�sp�sp�ke hagyta j�v� a Templomos Lovagrend Krisztus Szeg�ny Lovagjai Rendj�nek Szab�lyzata elnevez�s� regul�jukat, amely az �si Rend szab�lyzat�b�l ered, �m a jelen korhoz alkalmazkodik.

Ma a Lovagrend 10 nemzeti praeceptur�val �s t�bb prior�tussal, valamint helyi javadalommal rendelkezik; tagjai k�ze fogadott cserk�szcsapatokat valamint t�bb ifj�s�gi szervezetet Olaszorsz�gban �s k�lf�ld�n is. A nagymesteri sz�k Poggibonsiban, a castello della Magione-ban tal�lhat�, ami 1312-ig a templomosok, majd feloszlat�suk ut�n a Johannit�k tulajdon�ban volt, eg�szen addig, am�g della Magione gr�f megv�s�rolta, �s adom�nyk�nt az alakul� Templomos Lovagrend nagymesteri sz�khely�v� tette.

A Lovagrend tagjai hozz�j�rul�saib�l, nyilv�nos vagy mag�nk�z�letek adom�nyaib�l, �s saj�t tev�kenys�g�b�l tartja fenn mag�t.

[szerkeszt�s]

A Rend �lt�zete

Az �nnep�lyesen fogadalmat tett lovagok (szerzetesek), �s az engedelmess�gi lovagok (vil�giak), alkalmank�nt feh�r ruh�t viselnek, amely tunik�b�l, a mellr�szen v�r�s nyolcsz�g� kereszttel ell�tott egy skapul�r�b�l �ll. A d�m�k feh�r, ujjn�lk�li f�tylat viselnek, a fels� �g n�lk�li kereszttel. A k�pl�nok feh�r f�papi v�llgall�rt hordanak v�r�s szeg�llyel �s v�r�s gombokkal, el�l bal oldalt a v�r�s kereszttel. A t�bbi bejegyzett laikus nem visel �lt�zetet, csak jelv�nyt, vagy adott esetben kit�ntet�st.

[szerkeszt�s]

A magyar templomosok

A Lovagrend magyarorsz�gi tev�kenys�ge 1999-ben v�lt leg�liss�. Ennek eredm�nyek�ppen itthon h�rom commenda m�k�dik, valamint a Magyarok Praeceptori�j�hoz tartoznak k�lf�ld�n �l� haz�nkfiai is. A Lovagrend itthoni lelki vezet�i �s p�rtfog�i a Magyar Katolikus P�sp�ki Konferencia tagjai k�z�l ker�lnek ki. Magyarorsz�gon a Rend f�k�nt ifj�s�gv�delmi, karitat�v, valamint a lovagrend magyarorsz�gi t�rt�net�t vizsg�l� tev�kenys�get fejt ki.

�s egy magyar vonatkoz�s� h�r: 1998 augusztus�ban a Templomos Lovagrend arra k�rt enged�lyt II. J�nos P�l p�p�t�l, hogy a Szent Koron�t rendj�k haszn�lhassa jelk�prendszer�kben, mint erekly�t. Az enged�lyt megkapt�k.

[szerkeszt�s]

Aj�nlott irodalom

• A Templomos Lovagrend regul�ja (Ag�n-Kairosz, 2002)
• Volker Loos: A templomos lovagrend t�rt�nete (Art Nouveau, 2000)
• Edel�nyi Ad�l: Templomos lovagok az eur�pai n�phagyom�nyban (Gondolat, 2004)
• Wolfram von Eschenbach: Parsifal (Ark�num Szellemi Iskola, 2003) - mint a templomos lovagok szimbolikus megjelen�t�se

[szerkeszt�s]

K�ls� hivatkoz�s

• A Templomos Lovagrend honlapja
• A Templomosrendiek �jj�alakul�sa