Czike L�szl�

                                  A v�r�s c�g�r

A sz�lh�mosok a nemzetek f�l�tti szabadk�m�vess�g ideol�gi�j�t hirdetik, amely a nemzetek f�l�tti (imm�r r�kosan gigantikus) fi­n�nct�ke �rdekeit fejezi ki. M�rmint egy nemzetek f�l�tti, �lhet�bb, lakhat�bb k�zt�rsas�g (v�.: az Eur�pai �ni� ill�zi�j�val, mint �ll�t�­lagos „k�z�s otthonunk” k�d�s k�nyszerk�pzet�vel!) ideol�gi�j�t, mert az�rt azt m�g a Gyurcs�ny Flet� is tiszt�n l�tja, hogy ez a mai Magyarorsz�g m�r kev�ss� �lhet�. Tiszt�n l�tja, hiszen �ppen most teszik, � �s drasztikus/vics tan�csad�i a mi sz�munkra, �s­la­kos ma­gyarok sz�m�ra lakhatatlan­n�. Mert mi is az, „�lhet�bb k�zt�rsas�g”? Anakronisztikus francia lovagkeresztes bl�ff…

Vagy m�g ink�bb: csak K�zt�rsas�g t�ri bl�dli…

Ideill� illusztr�ci�k�nt most n�h�ny bekezd�st id�zek a “Nem­zet­�r” c�m� f�ggetlen hetilapban megjelent internetes tanulm�­nyok­b�l, melyek “X-akt�k” fed�c�mmel a fin�nct�ke - s vele egy�tt a p�nz�gyi-politikai hatalom - elk�peszt�, minden k�pzelet�nket fel�lm�l� koncentr�ci�j�r�l tud�s�tanak, aktu�lis adatokkal j�l szeml�ltetve az �vsz�zadok alatt kialakult balj�s k�pet.

R�szlet a “P�nz besz�l, avagy a Rothschildok titkos hatalma” ill.“A Rothschildok t�rt�nete” c�m� (2005. szeptember 21.) �r�sb�l:

“A Frankfurtb�l sz�rmaz� Rothschild dinasztia megalakul�s�t�l kezd­ve szoros kapcsolatban �llt az Illumin�tusokkal ... A carbo­na­rik mozgalm�t Karl Rothschild vezette ... Mayer Amschel Bau­er, aki felvette a Rothschild - magyarul: V�r�s C�g�r, C�mer vagy Pajzs  - nevet, p�nzk�lcs�nz� volt Frankfurtban, majd pedig Vil­mos hesseni v�laszt�fejedelem vagyonkezel�je lett ... A francia for­radalmat k�vet� h�bor�k sor�n p�nz�gyleteivel �ri�si vagyonra tett szert. Mayer Amschel �t fia sz�m�ra kiz�r�lag befoly�sos il­lu­min�tus csal�dokb�l v�lasztott h�zast�rsat. Ugyan�gy l�nyait is csak ranggal �s n�vvel rendelkez� illumin�tus bank�rokhoz adta fe­les�g�l ... James Rothschild, a francia Rothschild h�z alap�t�ja, Eur�pa vezet� bankj�v� fejlesztette a p�rizsi Rothschild bankot. E bank XVIII. Lajost�l III. Nap�leonig  minden francia uralkod�t fi­nansz�rozott ... Amikor egy-egy h�bor� v�get �rt, a Rothschild h�z �jabb hatalmi b�zishoz jutott. A p�nz �s a nemzetk�zi hitelez�s k�zbentart�s�val a Rothschild h�znak siker�lt a saj�t �rdekeinek megfelel�en manipul�lnia az eur�pai orsz�gokat ... A h�bor�k ki­menetel�t mindig eredm�nyesen lehetett befoly�solni a sz�ks�ges p�nzeszk�z�k foly�s�t�s�val vagy visszatart�s�val. II. Ferenc J�­zsef  osztr�k cs�sz�r �s az angol kir�lyn� - nyilv�n elad�sod�suk el­lent�telez�sek�nt - b�r�i, illetve nemesi rangra emelte a di­nasztia b�csi, illetve londoni �g�t. Ma a dinasztia tagjai �s a mun­kat�rsai hat�roznak naponta az arany �r�r�l Londonban, �s az amerikai k�zponti bank, a Federal Reserve System (FED) - igen, az amerikai jegykibocs�t� bank is mag�nk�zben van! – r�sz­v�nyt�bbs�g�nek (53 %) tulajdonosak�nt �k hat�rozz�k meg az Amerikai Egyes�lt �llamok p�nzpolitik�j�t is.

1913 �ta az Egye­s�lt �llamok nem bocs�t ki p�nzt, hanem ezt a monet�ris fels�gjogot �tadta a mag�ntulajdonban l�v� FED-nek. Most ha az amerikai korm�nynak mondjuk egymilli�rd doll�rra van sz�ks�ge, a FED-hez kell hitel�rt fordulnia - ak�rcsak pl. Ma­gyarorsz�gnak a Vil�gbankhoz, vagy a Nemzetk�zi Valutaalaphoz, melyek k�zvetve szint�n “Rothschild”-�rdekelts�gek - Cz. L. A FED ezt a p�nzt a semmib�l �l�tja el�, �s kamatra kik�lcs�nzi a kor­m�nynak. Ez�rt a p�nz�rt a Kongresszus enged�ly�vel a p�nz­�gyminiszt�rium egymilli�rd doll�r �rt�k� kamatoz� �llam­k�t­v�nyt ad cser�be ... Ezt k�vet�en azt az egymilli�rd doll�rt, amely­nek az el��ll�t�sa a FED sz�m�ra mondjuk �tsz�z doll�rba ker�lt, j�v��rj�k a korm�ny banksz�ml�in, �s az ebb�l fedezi az �llami ki­ad�sokat. A korm�ny teh�t megterhelte az amerikai n�pet egy­milli�rd doll�r ad�ss�ggal, mely�rt azt�n kamatot �s kamatos ka­matot kell a lakoss�g ad�ib�l fizetni. E sziszt�m�nak az eredm�­nyek�nt az amerikai �llam ad�ss�ga hatezer milli�rd doll�rra n�tt 1913 �ta, a v�llalatok �s a polg�rok ad�ss�ga pedig tizenn�gyezer mill�rd doll�rra. (Magyarorsz�gon 1982-t�l, az IMF-be t�rt�nt be­l�p­tet�s�nkt�l, de k�l�n�sen 1990-t�l, a rendszerv�lt�s id�pont­­j�t�l - ugyanez a sziszt�ma m�k�dik. A “lev�ltott” kommunista rendszert�l �r�k�lt 20 mill�rd doll�ros k�ls� ad�ss�gunk �ssz­nemzeti szinten - �llam, bankok, v�llalkoz�sok �s a mag�nszf�ra egy�tt - 140-150 milli�rd doll�rra n�tt, mik�zben az er�ltetett �tem� privatiz�ci� k�vetkezt�ben az �llami vagyon 90 sz�zal�ka multinacion�lis/szupranacion�lis t�rsas�gok tulajdon�v� lett. - Cz. L.)

A dinasztia-alap�t� I. Mayer Amschel Bauer Rothschild v�g­ren­delet�ben szigor� szab�lyokat fogalmazott meg a csal�d vezet�­s�­re vonatkoz�an. A ma m�r t�bb-sz�z tag� Rothschild dinaszti�t mindig egyetlen egy csal�df� vezeti. (1) Minden kulcspoz�ci�t csa­l�dtagokkal kell bet�lteni. (2) Csak f�rfi csal�dtagok vehetnek r�szt az �zletekben. (3) A legid�sebb fi� legid�sebb fia legyen a csal�df�, kiv�ve, ha a t�bbs�g m�sk�nt d�nt. (4) A csal�dtagok - els� �s m�sodfok� unokatestv�rek - egym�s k�z�tt h�zasodjanak. (5) Tilos a vagyon jogi felm�r�se �s annak nyilv�noss�gra hozata­la. (Hozz�teszem, hogy a Rothschild-dinasztia vagyona nem �r�­k�lhet�, �n. “hitbizom�ny”. A v�llalkoz�sok sz�vev�nyes rendsze­re egy k�ls� szeml�l� vagy vizsg�l�d� sz�m�ra �ttekinthetetlen, felt�rk�pezhetetlen tulajdonosi strukt�r�t val�s�t meg, f�k�nt a l�thatatlan kereszt-tulajdonl�sok miatt. - Cz. L.)

Dr�bik J�nos a “Leleplez�” c�m� k�nyv�js�g 2005. VII/1. sz�­m�­ban (25. oldal) “megpr�b�lt ut�naj�rni”, vajon mekkora is a val�­s�gban a Roth­schild-vagyon? “A Rothschild Csal�di Alap�tv�ny (Family Trust) �sszes vagyon�t a szak�rt�k Frederick Morton ada­taib�l kiindulva 491.409 trilli� (egy trilli� = 1000 milli�rd) ameri­kai doll�rra becs�lt�k ... (A Rothschild-csal�d vagyon�ra vonat­koz� �s bizony�tottnak vehet� t�nyek igen nehezen el�rhet�ek, mert szigor� titkot k�peznek.) Az Euro Business 2002. janu�r 1. sz�m�nak becsl�se szerint B�r� Benjamin Rothschild vagyona 1 milli�rd �s 70 milli� eur�. Benjamint tekintik a csal�d leggaz­da­gabb tagj�nak. A “Mail on Sunday” 2002. febru�r 24-i sz�ma Sir Evelyn Rothschild vagyon�t 500 milli� angol fontra becs�li. Niall Ferguson “The World’s Banker: The History of the House of Roth­schild” - London: Weidenfeld-Nicholson, 1998 - c�m� k�nyv�ben azt �ll�tja, hogy a Rothschild Continuation Holdings r�szv�nye­i­nek az �ssz�rt�ke 460 milli� brit fontot tesz ki. (A Rothschild Con­ti­nuation Holdingot 1941-ben az�rt alap�tott�k, hogy biztos�tsa a Rothschild-csal�d bank�ri tev�kenys�g�t. Ez a holding a nagysz�­l�je valamennyi Rothschild-v�llalatnak, �s ez a holding gyakorolja a v�gs� ellen�rz�st felett�k, noha valamennyi Rothschild-c�g t�b­b�-kev�sb� �n�ll�an tev�kenykedik.- D. J.)

John Daniel “Scarlet and the Beast” c�m� m�v�nek harmadik k�­te­t�­ben, amely az angol szabadk�m�vess�g, a bankok �s az il­leg�lis k�b�t�szerkereskedelem �sszef�gg�seivel foglalkozik, a k�­vetkez�ket �rja, az id�zett m� 58. oldal�n: “Az 1900-as �vek kez­de­t�ig a Rothschild-h�z vagyona oly m�rt�kben megn�vekedett, hogy becsl�sek szerint a Rothschildok ellen�rizt�k a F�ld vagyo­n�nak a fel�t ... 1925-ben a vagyonukat 300 milli�rd doll�rra be­cs�lt�k. 1940-re ez a sz�m 500 milli�rd doll�rra n�vekedett, ami az akkori helyzet szerint mintegy a k�tszerese volt az Amerikai Egyes�lt �llamok eg�sz vagyon�nak. ... Ha �vi szer�ny 5 %-os emel­ked�ssel sz�molunk 1940-t�l kezd�d�en, akkor a Rothschil­dok 1995-ig felhalmoz�dott vagyon�t 7 trilli� (egy trilli� = ezer milli�rd) doll�rra becs�lhetj�k, ami csaknem k�tszerese annak az �sszegnek, amit az Egyes�lt �llamok fenn�ll�s�nak 200 �ve alatt ad�ss�g form�j�ban felhalmozott. S kinek tartozik Uncle Sam ez­zel az ad�ss�ggal? A szabadk�m�ves Rothschild-h�znak, �s a ve­l�k t�rsult k�zponti bankoknak, amelyek finansz�rozt�k a II. vi­l�g­h�bor� �ta deficites t�lk�ltekez�s�nket.” (Hozz�teszem m�g, hogy Magyarorsz�g m�r 1982 �ta ugyanilyen sziszt�ma szerint fi­nansz�rozza a mesters�gesen felgerjesztett, t�lk�ltekez� k�lts�gve­t�s�t, s a ‘v�geredm�ny’, hogy az �llamad�ss�g felhalmoz�­d�­s�­nak �teme hasonl� m�rt�k�, m�lt�n bizony�tva, hogy nincs �j a nap alatt - minden p�nzben kifejezett �rt�kt�bblet ugyanazokba a zsebekbe v�ndorol. L�sd m�g: „francia �s norv�g becs�letrendek” c�msz� alatt.  - Cz. L.) ...

Albert Einstein �ltal�nos relativit�s-elm�lete (E = mc2) �ta ismere­tes az anyag �s az energia ekvivalenci�ja, l�nyegi azonoss�ga -, m�rmint hogy az egyik a m�sikba korl�toz�s n�lk�l �talakulhat, ami­b�l k�vetkezik, hogy ugyanannak az alapvet� szubsztanci�nak a k�t k�l�nb�z� alakj�r�l, megjelen�si form�j�r�l van csak sz�. A t�rsadalom m�k�d�se tekintet�ben - ha �gy tetszik, a term�szeti t�r­v�nyszer�s�g �tvitt anal�gi�j�ra - ugyancsak fel�ll�thatunk egy ek­vivalencia-t�rv�nyt, s�t, meg is toldhatjuk egy kev�s eg�szs�ges ir�ni�val. Arr�l van sz�, hogy a vagyon, a p�nzt termel� p�nz­tulaj­don (a termel�t�ke) hatv�nyozott nagys�g� er�teret, mozg�steret - m�sk�ppen fogalmazva POLITIKAI HATALMAT gener�l, vagyis h�t a p�nz �s a hatalom szint�n ekvivalens, egym�sba korl�tlanul (�s �szrev�tlen�l!) �talakul� kateg�ri�k, entit�sok. (�me az ir�nia: H = pc2, ahol a hatalom nagys�ga egyenl� a p�nzt�ke �s a f�n­y­sebess�g n�gyzet�nek a szorzat�val.)

De folytassuk tov�bb, s�t, fejezz�k is be a p�nzhatalom koncent­r�­l�d�s�nak elemz�s�t a Nemzet�r egy m�sik  - 2005. okt�ber 12. “Hogyan m�k�dik a bankcsal�s?” - cikk�b�l kiemelt id�zettel:

“Edward A. Rothschild b�r� ma a ‘vil�g koron�zatlan ura’. � ir�­ny�t­ja a rejtett k�z 300 ember�t (c�lz�s a vil�guralom illumin�tus piramis�nak cs�csszerv�re, a 300-ak tan�cs�ra - Cz. L.); - 300 milli�rd doll�rt �s a vil�gsajt� 90 %-�t. Az “�llamf�rfiak”. A Rothschildok elkezdhetnek egy h�bor�t, �s meg is �ll�thatj�k azt. Egy szavuk alap�that vagy d�nthet meg birodalmakat ... A vil�got eg�szen m�s szem�lyek uralj�k, mint akiket azok k�pzelnek el, akik nem l�tnak a sz�nfalak m�g�. A korm�nyok nem korm�­nyoznak; csak ir�ny�tj�k a korm�ny g�pezet�t, m�g �ket a rejtett k�z ir�ny�tja ...

A politikusok a mag�nbank�rok engedelmes szolg�i ...”

Myron Fagan �rja az “ILLUMINATI”, titokzatos c�m� k�nyv�ben:

“Most t�rj�nk vissza az Illumin�tusok sz�let�s�hez.

Adam Weishaupt, a k�nonjog jezsuit�k �ltal kik�pzett professzora az Ingolstadti Egyetem tan�ra volt, amikor levetette a kereszt�ny vall�st, hogy megszervezze a luciferi �sszeesk�v�st. Ez 1770-ben t�rt�nt, amikor a "hivat�sos p�nzk�lcs�nz�k", az �jonnan meg­alakult Rothschild-h�z felb�relte �t, hogy vizsg�lja fel�l �s moder­ni­z�lja a cionizmus elavult jegyz�k�nyveit, amelyet kezdett�l fogva "a S�t�n Zsinag�g�j�"-nak sz�ntak, amint ezt J�zus Krisztus meg­j�vend�lte:

"Azok, akik zsid�knak vallj�k magukat, pedig nem azok, hanem a S�t�n Zsinag�g�ja." - l�sd: Jelen�sek K�nyve (angolban: az Apoka­lip­szis Ki­nyi­latkoztat�sa) 2:9. Mint egy olyan, v�gs� vil�guralmat, amellyel r�k�nyszer�thetn�k a luciferi ideol�gi�t mindarra, ami a s�t�ni despotizmus sz�m�ra az utols� szoci�lis kataklizma lezajl�­sa ut�n az emberi fajb�l m�g megmaradhat.“

Amit mi most, itt, Magyarorsz�gon meg�l�nk: az utols� szoci�lis kataklizma.

V�c, 2006. j�lius 12.

                                                       Czike L�szl�