Czike L�szl�

                        Gondolatok a Gondol�b�l

Ny�ri J�nos 2006. augusztus 28. 00:00-kor �rja a Gondol�ban (az egyes pontok �s bekezd�sek ut�n z�r�jelben r�vid komment�rjaim): 

   „Augusztus 20-a �zenete – avagy ez m�g csak a kezdet volt

Annak az es�lye, hogy pont akkor �s pont ott fog bek�vetkezni vala­mely term�szeti jelens�g, ahol �s amikor - am�gy igen ritk�n szo­kott -, val�ban minim�lis.

Hogy augusztus 20-�n, a t�zij�t�k kezdetekor ork�n t�rj�n r� a bu­dai V�rhegyre �s a l�b�n�l �sszegy�lt t�megre, annak az es�lye elv­ben minim�lis.

Ilyesmire nem lehet sz�m�tani. (Ha az embernek nincsen hite �s nincsen el�rel�t� felel�ss�gtudata – akkor minden „vakv�letlen”.)

Azonban m�gis megt�rt�nt.

Az MSZP �s korm�nya – mint minden hasonl� esetben! – el�bb na­pokig hallgatott (p�ld�ul amikor ’98-ban Orb�n bejelentette, hogy fi­deszes vezet�ket hallgattak le, vagy amikor 2003-ban kipattant a Kul­cs�r-botr�ny), majd elkezd�d�tt a szerecsenmosdat�s.

A felel�ss�g elh�r�t�s�ra t�bb �rvet vonultattak fel, a cikk�nket ind�­t� csak az egyik. Szerepeltek m�g a k�vetkez� �rvek:

2-szor: A t�megben p�nik t�rt volna ki, ha lef�jj�k a t�zij�t�kot, �s arra biztatj�k �ket, hogy menjenek haza. (�ppen hogy �gy t�rt ki. Megjegyzem: egy-k�t vakmer� k�zgazd�sz-publicista kiv�tel�vel p�l­d�­­ul az �llamad�ss�gr�l sem t�j�koztatta soha senki fele­l�sen, el�­re­l�­­t�­an a magyar n�pet – a der�lt �gb�l vill�mcsap�sk�nt most re� z�dul� �n. megszor�t� int�zked�seket szint�n p�nikkal, net�n val�di spont�n – v�.: dialektikus �s t�rt�nelmi materializmus! – for­radalommal fogja honor�lni.)  

3-szor: a politikai vezet�sben senki sem �rtes�lt a k�zelg� vihar­r�l (persze ezekhez a t�j�kozatlanokhoz csatlakozott Demszky G�­bor f�polg�r­­(nagy-)mes­ter is).

4-szer: nem a korm�nyzat tehet a viharr�l. (Hanem az �gi er�k.)

5-sz�r: �k szorgosan keresik a felel�s�ket. (De nem tal�lj�k.)

6-szor: aljas az ellenz�k, hogy a trag�di�b�l politikai hasznot akar h�zni.

Sorolhatn�nk m�g a seg�dhadak �rveit, de nincs sok �rtelme.

M�rlegelj�k h�t ink�bb ezeket az �rveket!

Kezdj�k a legfontosabbal, amelyet kiemelt�nk.

A v�letlen a but�k istene – tartja a sz�l�s, �s milyen igaza van. Akik �gy v�lik, hogy a t�zij�t�k alatti katasztr�f�ra nem lehetett vol­na el�re fel­­­k�sz�lni, azoknak kellene el�sz�r elgondolkozniuk azon, hogyha egyszer ilyen minim�lis volt az es�lye ennek, akkor vajon mi­�rt �p­­pen most j�tt be az „�t�s lott�”?

Az 1755-�s lisszaboni f�ldreng�s �ta megv�laszolatlan k�rd�sre, hogy vajon v�letlenek-e a term�szeti katasztr�f�k, annyi v�lasz­f�­l�t az�rt csak megengedhet�nk magunknak, hogy legal�bbis alkalmat k�­­n�lnak az �szinte szemben�z�sre �nmagunkkal. Hogy ne mond­juk: a Szent Lajos kir�ly h�dja c�m� reg�nyt is el szabad olvasni.

Ezzel el�rkezt�nk a l�nyeghez. A f�ntebb 2-6. pontok alatt f�lsorolt �r­vek – nem �rvek. Nem is szolg�lnak m�st, mint a hatalom (ostoba-d�ly­f�s) �nv�delm�t, hogy a n�p ne k�rje sz�mon a k�zponti int�z­ke­d�­sek hi�ny�t. (Megnyugtat�sul: ezt/ez�rt m�g nem fogja…)

T�nyleg: hi�nyoztak-e k�zponti int�zked�sek?

A v�lasz: igen. Senki sem azt k�ri sz�mon a korm�nyon, hogy mi�rt volt vihar, hanem azt, hogy mi�rt nem volt elh�r�t�si k�s�rlet.

Magyar�n: a katasztr�favesz�ly ismert volt, �m a felel�s vezet�s nem tett semmit sem a k�r megel�z�s�re, illetve cs�kkent�s�re.

A felel�s vezet�s pedig nem m�s, mint a korm�ny, �s a f�v�ros v�­lasztott vezet�i, akiknek igenis van joghat�s�guk a saj�t ter�let�k�n

int�zkedni.

Szemben a felel�s korm�nnyal (�s a szint�n felel�s f�v�rosi veze­t�s­sel), Sz�­kesfeh�rv�r szo­cialista �s Kaposv�r fideszes vezet�se lef�jta a t�zij�t�kot. Tudatt�k a n�ppel, hogy viharvesz�ly van, �s a sz�kes­feh�rv�ri, meg a kaposv�ri emberek p�nik n�lk�l sz�pen hazamen­tek. Ki tudja, mi�rt - a korm�nynak meggy�z�d�se, hogy Budapes­ten h�ly�bbek j�rnak t�zij�t�kot n�zni, mint vid�ken.

A korm�ny a szokott n�ci-kommunista reflexekkel hazudik. Keresi a felel�s�ket, ami azt jelenti, hogy el�t�li azokat, akik nem tehetnek a bajr�l. (Eml�kezz�nk: a K & H botr�ny eset�ben is els�­k�nt 17 p�nzt�rost tart�ztattak csak le; a f�b�n�s�k pedig m�ig sza­­bad­­­­l�­bon �t�lnek-hatolnak, �k�gnek-makognak - az igaz t�r­­t�­netet k�nyvben meg�r� Tom Kennedy pedig halott.) Tov�b­b� it­ten m�r �t�dik �ve minden bajnak az ellenz�k az oka, a j� korm�ny sem­mir�l sem tehet. Ez egy ilyen korm�ny…

(Birka n�pnek ordas far­kas a korm�nya.)

Ha arra keress�k a v�laszt, hogy egy ilyen felel�tlen koal�ci� mi�rt is maradhatott a hely�n a v�laszt�sok ut�n, nos, akkor f�ltett�k a leg­fon­tosabb k�rd�st, � la Lisszabon. (Kennedy k�nyve a „P�nzreng�s” besz�des c�met viselte – ezeknek mostm�r f�ldreng�s kell, hogy v�gre eltaka­rod­­janak.)

Lehet, hogy a magyar v�laszt�k t�bbs�ge nem szereti, ha a felel�ss�g k�rd�s�t piszk�lj�k? Elv�gre, ha azt n�zz�k, mi folyik kies kis ha­z�nkban, akkor meg kell �llap�tanunk, hogy az augusztus 20-ai vi­har csup�n a kisebb bajok k�z� sorolhat�. (Lesz vihar – m�smilyen.)

R�videsen beny�jtj�k a konvergencia-programot. (Ami val�j�ban „t�volod�si program”, hisz a Veres J�nos elvt�rs �ltal a minap a k�z­szolg�lati telev�zi�ban elmondottak szerint „nem az euro-�vezethez val� csatlakoz�sunk, de nem is az eredeti maastrichti k�vetelm�nyek marad�ktalan teljes�t�se a c�lja, hanem – mind�ssze – az �llamad�s­s�g tov�bbi n�veked�s�nek a meg�ll�t�sa”, mert a k�vetkez� �vek­ben minden „k�lts�gvet�si takar�koss�g” �s megszor�t�s, illetve min­den ad�-�s �remel�s ellen�re meredeken tov�bb fog n�ni mind a k�lts�gvet�si hi�ny, mind az �llamad�ss�g. Ezzel a v�gtelen t�­vol�ba t�nt el az Eur�pai Uni�hoz csatlakoz�sunk rem�lt egyetlen va­l�­di el�­nye, hiszen ameddig a forint sz�nd�kosan gerjesztett �rfo­lyam-ingadoz�sait, s a folyamatos valuta-le�rt�kel�d�s valamennyi haszn�t k�m�letlen�l �s marad�ktalanul a karvaly nemzetk�zi – v�.: „p�nz-oligarchia” – spekulat�v t�ke aratja le, addig a magyar munka �rt�ke, a b�r, az �letsz�nvonal �s az �letmin�s�g nemhogy k�zeledne az �ni�s �tlaghoz, de egyre t�volodik att�l. Az 1970-es �vek „cse­re­ar�ny­­roml�s”-�t�l �m’ h�t eljutottunk a t�bb� m�r soha v�get nem �r� „valuta­parit�s-rom­­l�s”-ig, vagyis a munk�nk minden gy�m�lcs�t ezent�l is kivi­szik az orsz�gb�l. �rdemes volt ez�rt feladni a f�g­getlens�g�nket, megtartva �s eltartva egy akkora posztkom­mu­nista �llam-v�zfejet, amely m�g a Trianon el�tti ter�let� �s lakoss�g� Magya­rorsz�g ir�­ny�t�s�hoz, k�zigazgat�s�hoz is t�l nagy �s k�lts�ges len­ne?) Br�sszel t�relme v�ges, �s ha zava­ros �s elk�pzel�s n�lk�li ez a program (mert az!), akkor k�zenfekv� nekik vel�nk statu�lni p�l­d�t, mert az�rt �k sem olyan b�trak, hogy N�metorsz�gon kezdj�k az oroszl�nk�rmeik pr�b�lgat�s�t.

Akkor pedig a nagy�v� fejleszt�si terveknek annyi. (Mert nem kap­juk meg a be�g�rt – megp�ly�zott - fejleszt�si t�mogat�sok t�rt r�sz�t sem. El�ny: �gy viszont legal�bb nem is tudj�k leny�lni, mert ellenkez� esetben azt is nek�nk kellene kamatos kamatostul meg-, s�t, visszafizetn�nk, ak�rcsak a ’82 �ta sz�molatlanul felvett doll�r­hitel-milli�r­do­kat.) Igaz, az sem zavar senkit, hogyha a sztr�da-�ta­d�­sok t�bbs�g�t h�napokkal-�vekkel k�s�bbre halasztj�k. El�g a v�­laszt�knak, hogyha be�g�rik az �p�t�st, kit �rdekel az �tad�s?

A lakoss�g nett� ad�s, t�bb milli� embernek nincsen �rdemi tar­ta­l�ka. Ehhez j�n a forint �rt�kveszt�se, ami �ri�si t�rleszt�r�szlet-n�veked�st jelent, havonta sz�zezreknek. (�ppen ez a mocskos c�l!; plusz ne feledkezz�nk meg a m�g �vekig deklar�ltan rohamosan n�­vekv� �llamad�ss�g exponenci�lisan emelked� kamatterh�r�l, amely �nmag�ban is �jb�l �s �jb�l fel fogja bor�tani „az �llami k�lts�gvet�s – �ll�t�lagos, sohasem l�tezett �s imm�r t�bb� soha el nem �rhet� – egyens�ly�t”, hiszen hi�ba emelik g�tl�stalanul k�ptelen m�rt�kekre �s magass�gokba az ad�-�s j�ru­l�kterheket, nincs az az ad�m�r­t�k, amellyel ellens�lyozhat� lenne a fikt�v �s ellopott kommu­nista �llamk�lcs�n�k nagyon is val�s�gos kamatterhe, amit minimum 1982 �ta a Nemzetk�zi Valutaalapon, mint k�zvet�t� �gyn�ks�gen kereszt�l a magyar ad�fizet�kkel, a n�ppel fizet­tetnek meg.) 

Az eg�szs�g�gyben most megsz�nik egy sor ingyeness�g (sz�zezrek­nek-mil­li�knak, p�ld�ul h�ztart�sbelieknek, �stermel�knek, csal�di kisgazd�k­nak, k�nyszer-v�llalkoz�knak, stb. veszik el �r�kre a t�b�-k�rty�j�t, „nincs m�g�tte befizet�s” - aljasul kifund�lt - jogc�m�n), r�ad�sul egy sor szolg�ltat�st p�nz�rt sem lehet majd ig�nybe venni, csak a lak­helyt�l j�val t�volabb, mert int�zm�nyeket, k�rh�zi osz­t�­lyokat z�rnak be egyre-m�sra. (Se t�b�-k�rtya – se orvosi seg�ts�g…)

Az iskolakezd�s most sok sz�zezer csal�dn�l kompletten elvisz egy­havi be­v�­telt, de l�that�lag ez�rt sincsen felel�s; - mint ahogy az�rt  sincs, hogy haszn�lhatatlan, irre�lisan dr�ga, pedag�giailag csapni­val� tank�nyvek�rt (sokuk tartalma = int�zm�nyesen terjesztett ha­zugs�g), munkaf�zetek�rt, di�kigazolv�nyok�rt �s egy�b nyomtat­v�­nyo­k�rt kifizet az �llam a „cs�kosoknak” �vente sok t�zmilli�rdot. Nem is besz�lve az �rtelmetlen, �m a k�pz� int�zm�nyeknek csinos �l­lami summ�t hoz� szakk�pz�sekr�l.

A k�ztisztvisel�k, k�zalkalmazottak csak leshetnek: ugrik a 13. havi b�r (amit m�g Antall J�zsef korm�nya vezetett be!), �s ezt azzal a du­m�val veszik el, hogy majd a teljes�tm�ny szerint „differenci�lnak”. Maguk a k�zalkalmazottak, k�ztisztvisel�k meg fizetik sz�pen a tag­­d�­jat a szakszervezeteknek, amelyek mindehhez csak assziszt�lnak. (Mert a vezet�ik kommunista �llami juttat�sokban r�szes�lnek.) 

A nyugd�jasok nagy t�bbs�ge arra a Gyurcs�ny Ferencre szavazott, aki most bevezeti a nyugd�jasok ad�ztat�s�t, „fel�lvizsg�lja” a rok­kantnyugd�jakat, megnehez�ti a nyugd�jba menetelt. �s a nyugd�ja­sok szervezetei �jultan lihegnek a gy�ny�rt�l – egyet�rtenek…

Az ember m�r sz�gyelli le�rni, ami a villannyal meg a g�zzal t�rt�nik.

(Lassan nem szabad m�r villanyt gy�jtani – ink�bb gyertyaf�nyn�l, vagy petr�leuml�mp�n�l c�lszer�bb olvasni is, olyan dr�ga az �ram; emellett megsz�ntetik a kedvezm�nyes tarif�j� �jszakai �ramot is, nyilv�nval�an az�rt, hogy akinek villanyboylere van, t�rjen �t a szin­t�n me­redeken dr�gul� g�z-fogyaszt�sra, vagy ne mosakodj�k. Pedig VI. Lenin valamikor az eg�sz orsz�g ingyenes villamos�t�s�val k�p­zel­te el a kommunizmust. Igaz, Lenin legal�bb kommunist�nak va­l�di volt.)  

Romlik a forint, n�nek az ad�k �s az �rak (�jb�l 6-8 %-os lesz a bevallott infl�ci�; a val�s�gos meg 15-20) - egyre sz�k�lnek a mun­ka­­lehe­t�­s�gek. M�g tov�bb fog n�vekedni a munkan�lk�liek sz�ma, hiszen egyre t�bb kis(k�nyszer)v�llalkoz� �s �stermel� megy t�nkre, mert nem tudja megfizetni a n�vekv� ad�kat, k�lts�geket, meg az�rt, mert nem b�rja a versenyt a t�keer�s, mindent leg�zol� multinacio­n�­lis v�llalkoz�sokkal. A korm�nyp�rti sajt� f�ty�l ezekre a t�nyek­re, az �tlagembert meg mindez nem is �rdekli.

A korm�ny m�r a minim�lb�r k�tszerese ut�n h�z ad�t, j�rul�kot a j�v� h�napt�l, ami fikci�, egy jogi nonszensz, de ez sem zavar senkit.

A miheztart�s v�gett: 2 688 317 v�laszt� erre a korm�nyra sza­va­zott �prilisban. Ennyi magyar �llampolg�rnak �ppen (vagy „ep­pen”, ahogy D�vid Ibolya szokta kiejteni) j� ez �gy. S az �n­­kor­m�ny­zati v�laszt�son, �t h�t m�lt�n ki fog der�lni, hogy a vihar s�jtotta Budapestnek is j�-e mindez �gy. H�rommilli�  honfit�rsunknak tal�n „eppen” elegend� politikai gy�ny�rforr�s, ha Orb�n Viktort ut�lja.

A magyarok egyik fele Isten (Szent Istv�n) figyelmeztet�s�t l�tja az augusztus 20-ai term�szeti (�s t�rsadalmi!) katasztr�f�ban. A m�sik fele csak tragikus v�letlennek tekinti. �m az augusztus 20-ai vihar csak a kezdet. El�szele egy �j kor – a  New Age? - hajnal�nak.”

(Forr�s: a Gondol�ban megjelent, id�zett �r�s – nyom�n.)

                                                    *

Kedves magyar testv�reim, honfit�rsaim!

A cikk v�g�n felsejl�, felt�telezett-rem�lt "hajnal" m�g igen messze van; minimum 5-6 �vnyire. Sokkal ink�bb a magyarok t�rt�nelmi trag�di�j�nak v�gs� betet�z�se zajlik - a t�zij�t�k sor�n bek�vet­ke­zett sz�rny� esem�­nyekben magam, �s a legt�bb ismer�s�m, roko­nom, bar�tom is egyfajta fels�bb figyelmeztet�st, b�ntet�st l�t/l�­tunk. N�h�ny �vvel ezel�tt a n�pstadioni Rolling Stones koncerten is ugyanez t�rt�nt - az els�, robban�sszer� augusztusi vihar ugyan�gy, percnyi pontoss�ggal id�z�tve (este 9 �ra 5 perckor) csapott le az �r­d�g rock-band�j�ra. Amikor Keith Richards a marihu�n�t�l �nk�v�­letben a h�rokba csapott, Demszky G�bor �nfeledten tapsolt a d�sz­p�holyban - az �r pedig kil�tte els� vill�mait. �gy, hogy az agyon­elektroniz�lt sz�npad csak �gy szikr�zott az ioniz�ci�t�l. Tudva l�v�, hogy Mick Jagger �s Keith Richards a rockzene legmagasabb rang�, legismertebb szabadk�m�vesei. Isten nem kedveli azokat, akik szim­patiz�lnak az �rd�ggel -– v�.: „Sympathy for devil”, „Their satanic majesties request”, stb. -, n�ha mintegy jelz�sk�ppen les�jt r�juk…  

Bizony b�n�s az a n�p, amelyik ilyen sok�ig t�tlen�l t�ri, hogy a S�­t�n fattyai ilyen sim�n uralkodjanak rajta; s a n�p fele m�g lelkesen �nk�nt meg is v�lasztja a S�t�nt, hadd tobz�dj�k eb�l szerzett javai ut�n s mellett mostm�r az eg�sz orsz�gon. B�n�s az a n�p, amelyik t�tlen�l t�ri el a saj�t m�dszeres t�nkret�tel�t; elt�ri, hogy minden javait�l, munk�ja �sszes gy�m�lcs�t�l - legitimnek �lc�zott, �s m�g demok­ratikusnak is kiki�ltott int�zm�nyes folyamatok keret�ben! - megfossz�k, s v�g�l m�g �sei f�ldj�t is a mobil spekulat�v t�ke sza­bad pr�d�j�v� aljas�ts�k.

Isten - nem el�sz�r - megb�nteti a magyar n�pet, de az sajnos sem­mib�l nem tanul... Mondom, rettenetesen keserves id�k j�nnek, �s csak az marad �llva, akinek a hite minden k�r�lm�nyek k�z�tt szik­laszil�rd �s t�retlen. Konszolid�ci�, �s f�leg fellend�l�s pedig mind­addig nem lesz itt, am�g volt �s lett �gyn�k�k, �gyn�kb�l lett gr�l-lo­vagok, �gyn�krendszer-v�lt� szabadk�m�vesek csereszny�znek egy t�lb�l, k�z�sen-egy�tt �lve meg 1956 eszm�inek v�gs�-utols� halotti tor�t.

Im�dkozzunk! Im�dkozzunk, hogy Isten legyen kegyelmes, �s ne a gyermekeinken �s az unok�inkon torolja meg mindazokat a b�n�ket, amiket nagyap�ink �s sz�l�ink k�vettek el az orsz�g, egym�s, m�sok �s legf�k�ppen Isten ellen!

Uram, l�gy irgalmas t�velyg�-t�kozl� magyar gyermekeidhez!

V�c, 2006. augusztus 29.

                                                             Czike L�szl�