Czike L�szl�

      Ahogy lesz, �gy lesz, vagy ink�bb:

                   Mi a teend�? 

Mondd, bar�tom, mi folyik itt?

Ami t�rt�nik, az Magyarorsz�g globaliz�ci�ja (�jragyarmatos�t�sa), kevert – hol langyos, hol forr�; hol navrancsics�s-s�rga, �mde leg­in­k�bb v�rv�­r�s - m�dszerekkel, hol orb�nus r�olvas�ssal, hol gu­mi­kar­t�ccsal, nomeg olasz �s belga v�z�gy�kkal. Magyarorsz�g tu­datos, internacionalista t�nkret�tele minimum 1982-t�l, a politi­kai rend­­­­szer­t�l f�ggetle­n�l, a Nemzetk�zi Valutaalapba �s a Vil�g­bankba t�rt�nt bel�pte­t�s�nkkel kezd�d�tt, az orsz�g tervszer� �s tudatos elad�s�t�s�val, mely s�t�t �s m�lys�gesen aljas folyamat – svarc auf ve­isz - egy ket­t�s �tlevel� p�nzelvt�rs (v�.: pl. „Leu­mi”), �s Medgyessy P�ter (alias D-209) nev�vel f�mjelezhet�.

Magyarorsz�g alantas sz�nd�k� „r�pp�ly�ja” �gy ki volt tal�lva �s jel�l­ve m�r 1982-ben, de lehet, hogy m�r a hetvenes �vek k�ze­p�n is, v�.: a k�m�ves R�mai Klub aj�nl�s�val, miszerint Magyarorsz�­gon „el�g” 6-8 milli� lak�.

A rendszerv�lt�sunk nem t�rt�nt meg, csak az orsz�g nyak�ra egy a ko­r�bbin�l „plur�lisabb”, �sszetettebb kompr�dor (vil�g-)elit �lt; ugyanannak az atlanti-r�zsadombi sz�vets�gi kapit�nynak, David Rockefellernek az „A” �s „B” csa­pa­ta, nomeg az MDF �s az SZDSZ, mely kett�s fed�s� szer­vezetek olyan ragad�s, k�tr�nyszer� katy­vasz, politikai rug-gyanta, amely a hamis �rem k�t oldal�t, a jobb �s a bal oldalt (30 : 70) egym�st�l sz�t, illetve �ssze is tartja. Az eg�sz diszn�s�got ez�rt „�gyn�k-rendszerv�l­t�s­nak”, vagy „geng­sz­terv�lt�snak” is nevezz�k. (�rdemes elolvasni e t�rgyban Dr. Bo­g�r L�szl� professzor „�rnyalt megfogalmaz�sait”, aki egy�ltal�n nem jobbol­da­li sz�ls�s�ges, hanem a Vil�g�llam kialakul�si, fejl�­d�­si folya­ma­ta­it, a globaliz�ci� hat�sait �vek �ta elemz� fideszes-technokrata tud�s ember, akinek a kor�bbi politikai �llamtitk�ri ki­­ruccan�sa, mai �jabb �r�sai t�kr�ben visszamen�leg csak hirte­len felindul�sb�l elk�vetett operat�v akci�nak tekinthet�.)

Igen, Kedves Bar�tom!

Az �ltalad eml�tett politikai kontraszelekci� ma mindenn�l er�seb­ben m�k�dik. Senki nem kaphat semmilyen vezet�i be­osz­t�st, aki nem �ll, nem k�t�dik a k�t �rgusul szemben�ll� oldal valamelyi­k�­hez, �s pl�ne nem, aki szemben �ll, vagy szem­be sz�ll a globali­z�­ci�val, illetve nem kritik�tlan h�ve az EU-nak.

Mi�rt nem lett�nk 16 �v alatt fejlett nyugati orsz�g?

Mert pl. Szlov�nia az lett. Az egy f�re jut� GDP termel�se n�mileg magasabb ugyan Magyarorsz�g�n�l, �mde az �t­lagos re�l-j�ve­del­mi szint­je m�r k�t­szerese a mi�nknek. Mi lehet az oka ennek? Mi mi�rt lett�nk bedolgoz�-b�r­mun­k�s, kamatrabszolga gyarmat?   

Alapvet� k�l�nbs�g, hogy a t�bbi, vel�nk egy�tt bel�p� orsz�g­nak nem, vagy alig volt �llamad�ss�ga (Lengyelorsz�got a ’70-es �vek­ben egyszer m�r konszolid�lt�k). Ami Magyarorsz�got a gyarmati sorba d�nt�tte, az a teljes�thetetlen �s manipul�lt/fikt�v ad�ss�g­szolg�lat, melynek egyr�szt nincs is val�s alapja, m�sr�szt lesz�v­ja az orsz�g minden teljes�tm�ny�t. Emiatt alakult ki a ma m�r elvi­selhetetlen m�rt�k� ikerdeficit, �s minden „megszor�t�si” csomag. Magyarorsz�g (piaci-�zleti) nemzeti t�ke�rt�ke 1990-ben 100-120 milli�rd USD-t �rt, az orsz�g k�ls� ad�ss�ga 22 milli�rd USD volt. Tizenhat �v eltelt�vel a m�g nemzeti tulajdonban l�v� m�k�d� t�­ke �ssz­­­�rt�ke alig 10-20 milli�rd USD, az is jobb�ra cs�dportfoli�. A ma­gyar nem­zetgazdas�g �sszes�tett (brutt�, �ssznemzeti) ad�s­s�­ga – ami ut�n a kamatokat fizetj�k - pedig meghaladta a 140-150 milli�rd USD-t, az �n. „t�ke­ad�s­s�g” n�lk�l. Ha m�g azt a t�­ke­­�r­t�ket is „ad�ss�gk�nt” vessz�k sz�mba – hisz’ teljesen mind­egy, hogy a magyar munkav�llal�k �ltal megtermelt p�nzt, vagy �j �rt�ket kamat, vagy pro­fit form�j�ban viszik ki k�lf�ldre t�l�nk - , amely n�lunk, de nem nek�nk termeli a profitot, hanem a multik­nak, akkor a teljes „tartoz�s” t�bb mint 200 milli�rd USD-re r�g.

Hogyan, mi vezetett id�ig?

Az a reform-kommunista elit, amelyik uralta �s uralja, mind a mai napig a p�nz�gyi t�rv�nyalkot�st, az ad��­gyeinket, a P�nz�gymi­nisz­­t�­riumot, a teljes �llami k�lts�gvet�st, az MNB-t �s a kereske­del­mi bankokat, vagyis mind a fisk�lis, mind a monet�ris p�nz­­­�­gye­­ket Magyarorsz�gon - amelynek egyik f� veze­t�­je volt, �s egyik vezet�je ma is Medgyessy P�ter elvt�rs –, mivel k�pte­len v�l­ta­­ni: az orsz�g gazdas�gpolitikai ir�ny�t�s�t ma is, v�ltozatlanul csak (1) mind �jabb k�lf�ldi hitelek felv�tel�vel �s elherd�l�s�val, (2) a fisk�lis t�lk�ltekez�sb�l ered� kr�nikus fizet�si m�r­leg­hi�ny ellent�telez�s�t privatiz�ci�val, hitelfelv�tellel, �llam­k�tv�­nyek kibocs�t�s�val, a k�lf�ldi t�­ke mind �jabb ad�-�s egy�b kedvezm�nyekkel val� becsalogat�s�­val, (3) a fel­vett hi­­telek kamatainak ki­­fizet�­s�t k�zvetlen�l a lakoss�gra ter­helve, folytonosan n�vekv�, egyre �jabb a­­d�kkal �s ad�­jel­le­g� befizet�si k�tele­zett­s�­gek bevezet�s�vel, (4) kiz�r�lag a la­koss�got �s bel­f�ldi v�l­lalkoz�sokat �rint� restrikci�s in­t�zked�sek foga­na­tos�t�s�val k�pzeli el. Magyar�n: olyan, k�p­te­len nemzet­gaz­da­s�gi modellt �ll�t fel, amelynek a folyamatosan n�vekv� m�­k�d�si �s fejleszt�si deficitj�t egyed�l a be�raml� k�l­f�l­di t�ke fi­nan­sz�rozza, �m mivel az �vente k�l�nb�z� jogc�me­ken (profit �s kamat) ki�raml� cash-flow (8-12 mrd USD) k�t-h�­rom­szo­ro­san meghaladja a befektet�sk�nt be�raml� t�ke (4-6 mrd USD) �sszeg�t, a negat�v finansz�roz�si k�l�nb�zet tel­jes �sszeg�t arra a lakoss�gra terheli, amelyik egy�bk�nt a hitel­felv�telekben abszol�t „v�tlen”, �s a felvett hitelekb�l minden ha­zu­doz�s ellen�re egy �rva fill�rt soha nem l�t(ott)! Ez a modell jog­gal nevezhet� „prekoncepci�s-res­trikci�s” gazdas�gir�ny�t�si modellnek, mert arra a tart­ha­­­tatlan el�felt�tele­z�sre �p�l – ami a k�d�ri (p�nz�gyi �s politi­ka­i) diktat�ra idej�b�l maradt r�nk, mint „halad� hagyom�ny” -, hogy a magyar nemzet­­gazdas�g �gyis k�p­te­len �nmag�t eltartani, teh�t eg�sz m�k�d�s�t a k�lf�ldi hitelek fi­nansz�roz�s�ra �s ez�rt „cser�be” a k�lf�ldi t�ke szolg�lat�ra kell �r�k id�kre berendezni. Erre a hamis c�lrendszerre eg�sz ideol�gi­�t �p�tettek fel: „az exportorient�lt nyitott gazdas�g”, a folyamatos, 1982. �ta tart�, soha meg nem sz�n� forintle�rt�kel�s, a sz�nd�ko­san el�id�zett „cserear�ny-roml�s” – v�.: 1989. �ta a forint/doll�r parit�sar�ny mintegy 150 %-kal (!) romlott – orsz�g-�s nemzet­ron­t�, demoraliz�l� ideol�gi�j�t �s gyakorlat�t. Ez az idegensz�v�, �s i­degen p�nzt�rc�kat degeszre is t�m� gondolat­me­net az eg�sz ma­gyar n�pet debilnek, �nfenntar­t�s­ra eleve k�p­telennek tekinti, �s e­z�rt a priori kamatrabszolgas�gra �t�li. Ameddig ezt az �n­fel­ad� mo­dellt sikeresen k�nyszer�tik Magyaror­sz�gra, a magyar nemzet­gaz­das�gra, a magyar n�pre, addig soha semmif�le gazdas­�­gi (�s politikai) kibontakoz�sra nincs rem�ny.  

Mennyit �rnek a programok, tervek?

Id�k�zben elk�sz�ltek a Gyurcs�ny-korm�ny �ltal �ssze�ll�tott, �s a biztos (Al-M�mia, Amm�nia, Alum�nia?) �ltal �ll�t�lag elfogadott �tfog� programok – az �n. „Konvergencia program”, az „�j Ma­gyar­orsz�g Prog­ram” �s a „Nemzeti Fejleszt�si Terv”, melyek­t�l elv�rhat� lenne, hogy perspektivikusan is rendezz�k a magyar k�lts�gvet�s probl�m�it, a gazdas�gpolitika f�bb c�ljait �s konkr�t m�dszereit, �s az orsz�g moderniz�ci�j�t. Ezek a nagyform�tum� programok let�lthet�k az internetr�l, �s igen tanuls�gos elolvasni a­zokat. Avatott szemmel aff�le nagyl�pt�k�, �mde kisst�l� has­ba­a­kasz­t�snak tekinthet�k; a p�nz�gyi f�tirp�k l�zas, elvet�lt �niga­zo­l� k�s�rleteinek, melyek f�k�nt az id�nyer�st szolg�lj�k, h�t­ha be­veszi a bl�ff�ket az �ni� semmivel sem k�pzettebb p�nz�gyi ap­pa­r�tusa, �s akkor megint csak nyertek 2 �vet… Nos, mennyit is �r­­nek ezek a tervek? Amennyit megval�s�tanak bel�l�k. A re­­form­nak kiki�ltott p�nzbegy�jt�s nem fog siker�lni; az elad�sod�s m�g tov�bb folytat�dik, a k�lts�gvet�s hi�nya tov�bb n�, a maastrichti krit�riumokt�l 2 �v m�lva m�g t�volabb lesz�nk, mint ma, a p�­ly�­zati �sszegek jelent�s h�nyad�t megvonj�k t�l�nk, az eur�t ki tudja mikor – soha napj�n, kiskedden - fogjuk bevezetni. Ennek az oka, hogy ameddig a forint a hivatalos fizet�eszk�z�nk, addig a magyar politikai �s p�nz�gyi lobby nagyobb h�nyad�ban f�l�zheti le a magyar teljes�tm�nyek mesters�gesen el�id�zett �s fenntartott cserear�ny-roml�s�t, de ha m�r az eur�-�vezetbe bel�pt�nk: a haszon teljes eg�sz�ben k�lf�ldre v�ndorol, mint „infl�ci�s �rk�l�nb�zet”, teh�t akkort�l az infl�ci�s ad�szed�snek v�ge.

Mi veze­thetett oda, hogy az elm�lt 16 �v alatt Magyarorsz�g nem­csak az �­ni� �tlag�hoz k�pest maradt le, de elmaradt imm�r a leg­�jabb be­l�p� orsz�gok kond�ci�it�l is, mi t�bb, a saj�t lehet�s�­geit�l legink�bb, hisz’ hi�ba teljes�t a gazdas�g �ll�t�lag egyre job­ban, az �llam egyre t�bbet pazarol el, a k�lts�gvet�s hi�nya �s ve­le az �llamad�s­s�g egy­re n� – az �ni� �ltal el��rt maastrichti kri­t�­riumok egyik�t sem tudjuk teljes�teni -, az �letsz�nvonal, az �let­mi­n�­s�g pedig alig �ri el az 1969-es szintet.

Antall vajon komolyan gondolta?

A t�rsadalmi tulajdon (TT) jogilag a magyar n�p kollekt�v tulajdo­n�t jelentette. Az �t�ves tervt�rv�nyek a TT folyamatos, dinami­kus fejleszt�s�t �rt�k el�, rendk�v�l magas, mi t�bb, a fejlett t�k�s vil�g­ban ismeretlen m�rt�k�, 25-30 %-os felhalmo­z�si r�t�val. (Ez azt jelenti, hogy a nemzeti j�vedelem - ami nagy­j�­b�l a mai GNP mu­tat�nak felel meg – 25-30 %-�t ford�tottuk be­ruh�z�sra, �vtize­de­ken kereszt�l.) A lakoss�ggal megetett�k, hogy amiatt kell elfo­gadniuk �vtizedeken kereszt�l a nyugat-eur�pai �­letsz�nvonal t�rt h�­nyad�t, kb. 10 %-�t, hogy dinamikus fejlesz­t�ssel „min�l el�bb utol�rj�k” a fejlett nyugatot. Magyar�n: a n�p a boldogabb, gazda­gabb j�v��rt v�llalta az �ri�si anyagi �ldo­zatot. Majd azut�n, ami­kor 1990-ben megt�rt�nt az �n. rendszerv�lt�s - a v�laszt�sokon gy�z­tes MDF „rendszerv�lt� Antall-korm�nya” min­den orsz�ggy�­l�­si k�l�n felhatalmaz�s, teh�t speci�lis legitim�ci� n�lk�l, egyet­len toll­von�ssal „�l­­la­mos�totta” a t�rsadalmi tulajdont, majd azzal az ostoba-hamis jelsz�val, hogy a bev�telb�l fogja kifizetni az �r�­k�lt kommunista �llamad�ss�got (22 milli�rd USD), p�nikszer�en s minden �tfog� koncepci� n�lk�l hozz�kezdett „az �llami vagyon” kamp�nyszer� privatiz�ci�j�hoz. Ez a l�p�s abszol�t alkotm�ny­el­lenes volt, hisz’ a rendszerv�lt�s korm�nya �nk�nyesen saj�t�­tot­­ta ki a teljes t�rsadalmi tulajdont, a n�p vagyon�t, hogy legott elad­hassa. A privatiz�ci�s t�rv�ny n�lk�l elkezdett privatiz�­ci� semmi­lyen m�rt�kben nem igazolta az el�re kigondolt, illegitim tervet. (1) Az �llami bev�tel messze elmaradt a v�rtt�l, a nem­zeti t�ke­�rt�k mind­­�ssze 10 %-�t siker�lt privatiz�ci�s bev�telk�nt realiz�lni. (2) A bev�telb�l nemhogy nem siker�lt a szint�n illegitim m�don �tv�l­lalt �llamad�ss�got rendezni, de nagyj�b�l a „csepp a tengerbe” szind­­­r�ma tipikus esete k�vetkezett be. Hi�ba meregett�k a priva­ti­z�ci�s bev�telek cseppjeivel a tengernyi ad�ss�got; meg sem l�t­szott az „er�fesz�t�s”: a nemzetgazdas�g teljes brutt� ad�ss�ga ma 7-8-szor annyi, mint 1990-ben volt, �rt�kes�thet� vagyonunk pe­dig m�r nincs. Mert miut�n a teljes nemzeti m�k�­d� t�k�t „a ma­guk�v� tett�k”, �s nagyj�b�l mind, a fel­vett hitelekkel egy�tt el is k�­tyavety�lt�k - felsz�molt�k a kele­ti piacokat, megsz�ntettek 1,5 mil­li� munkahelyet: lesz�ll�tott�k az �letsz�nvonalat az 1989-es szint 60 %-�ra, az infl�ci�t felp�r­get­­­t�k 28-35 %-ra, �s most m�r ott tartunk, hogy a t�rsadalom­biz­­tos�t�st, az �llampolg�rok ingye­nes eg�szs�g­biztos�t�s�t – mely a K�­d�r-rendszerben m�g alanyi jogon, t�r�t�smentesen j�rt mindenkinek, pedig akkor teljes l�tbiz­tons�g is volt, mindenkinek volt munkahelye �s rendszeres j�ve­del­me – is fel akarj�k sz�molni, „a mag�nt�ke bevon�sa” koholt jog­c�m�n; pontosabban teszik ezt is „a szent ma­g�nt�ke” �rde­k�­ben, amelyr�l m�r a TT privatiz�ci�ja kapcs�n is l�t­hattuk, hogy rendszerv�lt�inknak fontosabb volt, mint a nemzet, a n�p elemi �r­deke.

Felz�rk�ztat�si alapok – kiknek, mib�l?

Nincsenek, nem is k�pezhet�k – nincs mib�l – olyan „alapok”, ­me­­lyeket a lecs�szott t�megek (3-5 milli� koldus) felemel�s�re lehet­ne ford�tani. J�l mutatja, hogy a teljes eg�sz�ben verseny­re orien­t�lt-�t�lt t�r­sadalomban m�g a cig�ny r�tegek, t�rs�gek felemel�s�­re sincsen komoly lehet�s�g, pedig ezt a c�lt m�g az �ni� is tucat­­nyi csatorn�n finansz�rozza, szinte eg�sz „ipar�gnyi” k�zvet�t� h�­l�zat telep�lt a rom�k seg�lyez�s�re; m�gsem siker�lt felmutat­ha­t� eredm�­nye­ket el�rni, hisz’ j�, ha a „felz�rk�ztat�s” el�ri a pusz­ta �let-�s eg�szs�gmeg�rz�s, teh�t a v�ltozatlan szinten veget�lta­t�s nemes, hum�nus c�lj�t. Lehets�ges b�r, hogy az �ni� „koh�­zi�s alapjaib�l" siker�l majd n�mileg felz�rk�ztatnunk infrastruk­t�r�nkat a nyugat-eur�pai �tlaghoz, de tudnunk kell, hogy mind­ezek a fejleszt�sek els�sorban azt a c�lt szolg�lj�k, hogy az �ni�s �s egy�b illet�s�g� befektet�k n�lunk is otthon �rezz�k magukat, va­lamint, hogy a korm�nyk�zeli lobbyk min�l nagyobb szeletet ha­s�thassanak ki maguknak az �ni�s tort�b�l. T�m�ren kifejezve: az eg�sz „Felz�rk�ztat�si Program” egy monument�lis bl�ff: sok milli� tonna beton – �s nagyj�b�l semmi embers�g. A magyar n�p­nek megsemmis�tett�k, ellopt�k a m�ltj�t, „megetett�k vele” a j�­v�­j�t; most pedig jelen-id�ben kiv�gzik, kiny�vasztj�k s eltemetik.   

Mi a „kett�svesztes�g” �s annak val�di oka?

A Nyugathoz viszony�tott „kett�svesztes�g”, a n�vekv� abszol�t �s relat�v elmarad�sunk (az �llami restrikci�, a nemzetgazdas�g mes­ters�­­ges lefojt�sa, a korrupci�, a rabl� privatiz�ci�, a sok �vtize­des kizs�km�nyol�s konzerv�l�sa, a t�keer�s nemzeti v�llalkoz�­sok hi�nya, a nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban p�ld�tlan m�rt�k� ad�ztat�s, stb. miatt „�gymond” nem vagyunk versenyk�pesek, m�sr�szt az �llami m�k�d�s dilettantizmusa �s sz�kl�t�k�r� lob­by-�rdekelt­s�ge folyt�n a saj�t lehet�s�geinkt�l is egyre ink�bb el­ma­radunk) els�dleges oka a magyar nemzet�llam – �s most­m�r a v�llalatok �s a lakoss�g! – elad�s�t�sa, elad�sodott­s�ga, az ad�ss�g�llom�nyunk kezelhetetlen nagys�ga, a ka­mat­­szolg�­­­lat teljes�thetetlen �sszegszer�s�ge, m�rt�ke. Ma m�r az �l­lami k�lts�gvet�s 40-45 %-a kamat-�s ad�ss�gszolg�lat­k�nt p�ro­log el a semmibe; pl. a teljes befizetett szem�lyi j�vede­lem­ad�nk ka­matfizet�sre megy el. Az m�r egy m�sik probl�ma, hogy ami p�nzt a k�lts�gvet�sb�l egy�bk�nt fejleszt�sre (saj�t er� biztos�t�s�ra) lehetne ford�tani, az is a k�l�nb�z� p�rt-lobbyk „�r­de­kelts�geinek” feneketlen gyomr�ban t�­nik el (l�sd pl.: aut�p�­lya-�p�t�s k�lts�gei – 70 : 30, copyright by Ibolya David), a m�r­he­tetlen �s k�vethetetlen politikai-�llami korrupci� k�vetkezt�­ben.

Mi�rt nincs nemzeti/polg�ri k�z�pr�teg?

Nem termel�dhetett, nem n�hetett ki a stabil magyar nemzeti pol­g�ri k�z�pr�teg, mert a kis-�s k�zepes m�ret� v�llalkoz�sok 16 �­ve is a fe­ke­tegazdas�g perif�ri�j�n �s/vagy a t�nkremen�s sz�l�n veget�l­nak. Sem az ipar, sem a kereskedelem, sem a me­z�gazda­s�g, sem a szolg�ltat�sok vagy a bankszektor ter�let�n nem ala­kul­hattak ki a fejlett nyugati, �s ma m�r a leggazdagabb, dinami­ku­san fejl�d� ke­leti orsz�gokra is annyira jellemz�, vir�gz� nem­ze­ti k�z�p-v�lla­latok, mert a magyar �l­lam minden politikai erej�­vel �s p�nz­�gyi (ad�kedvezm�nyek) t�­mogat�s�­val csak �s ki­z�r�­lag a multinacion�lis mamut-c�gek be­telep�l�s�t, befektet�seit fa­vo­ri­z�l­ta �s favoriz�lja egyre ink�bb, a mai napig.  A magyar �llam - saj�tos m�­don a p�rt�ll�st�l f�ggetlen�l! – meg�rizte a rendszer­v�l­t�s el�tti v�llalkoz�s-elleness�g�t, hisz’ Ma­gyar­or­sz�­gon 1990. u­t�n sem sz�nt meg a reform-kommunista bank�rok �s kontra­szelekt�lt kisst�l�, r�vidl�t� k�nyvel�ik p�nz�gyi r�m­uralma. D�b­benetes, hogy ny�lt multinacionalizmusa folyt�n a ma­gyar �llam l�­nyeg�ben folyamatosan maga alatt is v�gja a f�t, hiszen az �lta­la agyont�mogatott multik minden leg�lis �s illeg�lis eszk�zzel az ad�-�s j�rul�kbefizet�si k�telezetts�gek elker�l�s�re, a hivatalo­san foglalkoztatott �llom�nyi l�tsz�mok leszor�t�s�ra, eltitkol�­s�­ra t�­rek­­ednek, mik�zben a foglalkoztatott munkaer� l�tsz�mar�­ny�n�l, a GDP-ben j�val ala­cso­nyabb r�­­szese­d�ssel b�r� nem­zeti kis-�s k�z�pv�llalkoz�sok nem k�pesek fej­lesz­teni, beruh�zni, �j munkahelyeket l�trehozni, mert �r�k�lt t�­keszeg�nys�g�ket folya­ma­tosan s�lyosb�tj�k az �llam egyre �jabb megszor�t� int�zke­d�­se­i, melyek 16 �ve is csak a forr�s-�s j�vedelemsz�k�t�st c�lozz�k.

Mindezek logikus k�vetkezm�nyek�nt Magyarorsz�gon egy szoci­�­li­san telje­sen �rz�ketlen, a multinacion�lis �rdekeket kritik�tlanul �s g�tl�stalanul (jutal�k�rt) ki­szolg�l�, nemzetietlen, �nfelsz�­mo­­l� �llami/multinacion�lis monopol-vadkapi­ta­lizmus alakult ki.

Teljes�thet�k-e az �ni�s elv�r�sok?

Eml�kezz�nk: valamikor egyszer Orb�n Viktor, minden magyarok szakr�lis/­k�pzetes vajd�ja azt tal�lta mondani, hogy: „Br�sszel nem Moszkva.” T�vedett – sokkal rosszabb. Tudom�som/­eml�­ke­zetem sze­rint a 45 �ves ideiglenes szovjet megsz�ll�s, de pl�ne a K�­d�r-rendszer idej�n egyszer sem volt p�lda arra, hogy spont�n i­de­j�tt vol­na Moszkv�b�l Iv�n Ivanovics Ivanov, szovjet biztos, �s la­z�n k�­z�lte volna R�kosival, vagy K�d�rral, hogy fel kell sz�mol­ni az in­­gyenes t�rsadalombiztos�t�st, vagy net�n, hogy mennyivel kell cs�k­­ken­teni a nyugd�jakat. S�t, ellenkez�leg: hagyt�k, hogy mi legy�nk a legvid�mabb barakk, b�k�s �vtizedeken kereszt�l. A Br�sszelb�l l�that�lag dr�ton r�ngatott Gyurcs�ny-b�bkorm�ny a­zon­ban reg­n�­l�­sa kezdete �ta m�g egyetlen csendes h�napot se adott a magyar n�pnek. Ekkora vakmer�s�gre azel�tt/eddig soha egyetlen „biztos”, �s egyetlen gyarmati b�bkorm�ny sem ragad­tat­ta mag�t. Teljesen indifferens, hogy minek h�vjuk – a Konver­gen­cia Program egy br�sszeli dikt�tum, m�g akkor is, ha az orsz�g „saj�t” minisztereln�ke teszi a n�p nyak�ra a k�st vagy a k�telet, s nem szem�lyesen egy br�sszeli biztos. A m�veltet�snek Wim van Welzen �s G�nther Verheugen �ta megvannak a modern eszk�zei, m�dszerei, hagyom�nyai. Ugyanakkor Magyarorsz�g egyr�szt k�p­te­len arra, hogy „az �ni�s elv�r�sokat” v�grehajtsa; az �n. maas­trichti k�vetelm�nyek teljes�t�se, az eur� bevezet�se a mintegy 16-18 �vnyi (nagyr�szt szoci�l-liber�lis) sza­bad­rabl�s – a sz�ks�ges­sel �ppen ellent�tes ir�nyba „haladtunk”, vagyis visszafel� fejl�d­t�nk! - ut�n t�bb f�ny�vnyi t�vols�gba tol�dott. M�sr�szt „az �ni­�s elv�r�sok teljes�t�se” - els�sorban az �ni�nak j�, nem nek�nk. Dr�bik J�nos a leg�jabb glob�lis p�nz�gyi tanulm�ny�ban (l�sd: a vi­l�gh�l�n) sz�msze­r�en kimutatta, hogy az �ni�s bel�p�s ha­z�nknak eddig mintegy 800 milli�rd forintj�ba ker�lt, a „nyertes p�ly�zatok” t�mogat�sai r�v�n pedig a legjobb esetben is csak en­nek az �sszegnek kb. a fel�t kaphatjuk vissza. Mellesleg: „Az �ni­�n k�v�l is van �let.” Ezt is a szakr�lis herceg mondta egyszer…

Noch dazu: a Gyurcs�ny-korm�nynak Alem�nia �r �ltal „elfo­ga­dott” (?) „Konvergencia program”-ja val�j�ban egy sz�m�gia sz�lte hasba­akaszt�s, aff�le id�nyer�sre j�tsz� „divergencia-program”. A prog­ram egyr�szt teljes�thetetlen. M�sr�szt, ha net�n teljes�lne is, ak­kor sem alkalmas a maastrichti k�vetelm�nyek abszolv�l�s�ra; az orsz�g gazdas�gi �s mor�lis leroml�sa, elad�sod�sa, leszaka­d�­sa tov�bb, s egyre meredekebben foly­­tat�dik. Egy�bk�nt is, ez az eg�sz politikai k�vetelm�nyrendszer egy f�b�l vaskarika. Feje te­te­j�re �ll�­tott, a val�s�got meger�szakolni akar�, agyonpolitiz�lt bi­ro­dalmi osztozkod�s, voluntarista �ni�s bizotts�gokkal, bizto­sok­kal �s minisztereln�k�kkel. Az �sszef�gg�s ugyanis val�j�ban �p­pen ford�tott. Nem att�l v�lik/v�lna Magyarorsz�g gazdas�gi­lag alkalmass� az eur� bevezet�s�re, ha teljes�ti a teljesen �nk�nyesen r�er�szakolt maastrichti krit�riumokat, hanem att�l v�lna alkalmass� a tags�gra, att�l „gy�gyulna meg”, ha min�l el�bb bevezetn� az eur�t, vagyis csatlakozna az eu­r�-�vezethez. Az egys�ges p�nz ugyanis r�vid id� alatt egys�­ges p�nzviszonyokat k�ny­szer�tene ki, ez ilyen egyszer�. A h�tt�rben l�zas lobby-tev�kenys�g folyik, amelynek l�nyege a ma­gyar profit �jrafeloszt�sa, ami pedig hatalmi k�rd�s. Harmadsor­ban: ha ez a teljes�thetetlen program t�nylegesen m�gis megval�­sul, az Magyarorsz�g felsz�mol�s�val lenne egyenl�.

Mi�rt nincs komplex t�rsadalomfejleszt�si programunk?

Annak, hogy a mai sz�nalmasan kil�t�stalan politikai �s gazda­s�­gi (k�lts�gvet�si) k�r�lm�nyeink k�z�tt b�rmilyen „konvergencia terv” csak �rott malaszt le­het, a legf�bb oka, hogy Magyarorsz�g­nak nincsen saj�t nem­­­zeti tulajdon� t�k�je, mely az orsz�g­nak (s nem a k�lf�ldnek) termeln� a profitot, amely egyr�szt az ad�ss�gszolg�lat, m�s­r�szt a saj�t fejleszt�si hozz�j�ru­l�s forr�sa lehetne. Ameddig nincsen saj�t nemzeti iparunk, ke­reskedelm�nk, mez�gazdas�­gunk (mert nemsok�ra m�r az sem lesz, illetve m�r nincs is!), va­gyis saj�t c�lra ford�that� profitot ter­mel� nemzeti gazdas�gunk, ad­dig minden er�fesz�t�s�nk csak a mul­tikat �s az EU-t gazdag�t­ja, az elad�sod�sunk �s a kamat­szol­g�latunk pedig csak n�vekedni fog. Ez pedig nem k�zeled�si, ha­nem t�volod�si – „divergencia” - program. Nemcsak az �ni�t�l, de minden j�zan megfontol�st�l, s�t, mindent�l, ami a sz�munkra a pusz­tul�ssal szemben az �letet jelentheti. N�­vekv� hitelfelv�telb�l, fokoz�d� elad�sod�sb�l nem lehet semmihez sem „konverg�lni”; ez sz�ntisz­ta fantaz­ma­g�ria – kem�­nyebben fogalmazva agyr�m.

Mi�rt v�llaltuk �t ’90-ben a kommunista �llamad�ss�got?

Antallt �ll�t�lag – SZDSZ-es k�r�k k�zvet�t�s�vel – megfenyegett�k a multi bank�rok, hogy amennyiben nem fizeti tov�bb rendesen az ad�ss�gszolg�latot, akkor a bankok megvonj�k Magyarorsz�g­t�l a tov�bbi – kamat�thidal� – hitelek ny�jt�s�t is. Schamschula Gy�rgy – a k�s�bbi k�zleked�si �s h�rk�zl�si miniszter – akkori­ban Antall J�zsef szem�lyes gazdas�gi tan�csad�ja volt. A Demok­rat�ban �rt cikk�ben (1997.) Schamschula – mint legend�t – c�­fol­ja ezt az �ll�t�st, �s kimondja: Antallt senki nem fenyegette meg, te­h�t �nmag�t�l d�nt�tt �gy, hogy nem k�rj�k a hitelek �t�te­me­z�­s�t, annak ellen�re, hogy maga Soros Gy�rgy is az �t�temez�s k�­relmez�s�t javasolta a minisztereln�knek. (�gy t�nik: az illegi­tim kommunista ad�ss�g-�r�ks�gnek a n�p megk�rdez�se n�lk�li �tv�llal�s��rt, �s vele az eg�sz esztelen�l f�stbement kamp�ny­sze­­r� privatiz�ci��rt – nincs mese - minden visszamen�leges fele­l�s­s�g boldogult Antall J�zsefet terheli.) Eml�­kezz�nk: a ’70-es �­vekben a lengyel gaz­das�g padl�ra ker�lt, �s a k�relme alapj�n �t�temezt�k, illetve r�szben el is engedt�k az �llam­ad�ss�g�t – m�­ra m�r „t�l vannak az eg�sz proced�r�n”, �s sokkal dinami­ku­sabban fejl�dnek, mint „az eminens” kamatfizet�, a most padl�ra ker�l� Magyarorsz�g. Nem sz�lva a k�vetend� argentin p�ld�r�l…

Mire volt j� az �ldozat?

A v�geredm�ny: minden�nket �nk�nt �s dalolva fel�ldoztuk a ne­mes c�l, az �ni�s bel�p�s hatalmi olt�r�n. Az �ni� most meg �pp’ kisz�rja a szem�nket „a 0,59 %-kal”, de azzal is csak oly’ konst­rukci�ban, hogy el�bb le kellett mondanunk az �llami �FA-be­v�tel �s a v�mok jelent�s h�nyad�r�l, az el�re be�g�rt agr�r-t�mogat�sok egy r�sz�r�l, a magyar term�f�ldr�l, be kellett fizetn�nk cca. 800 milli�rd forintot el�re, hogy a fel�t  majd vissza­kaphassuk, de azt is csak akkor, ha letessz�k a k�te­le­z� saj�t fejleszt�si h�nyadot a v�gletekig elad�sodott �lla­mi k�lts�gvet�s�nk terh�re, �s ha a p�ly�zatainkat �s majd a sz�ml�inkat az �ni� kegyeskedik befogadni – kollaud�lni �s �tutalni. Arr�l nem is sz�lva, hogy mivel a fejleszt�si jogc�mek in­­nent�l k�telez�ek, lehet, lesz egy csom� aut�p�ly�nk, de mil­li�­sz�mra �hezni, n�lk�l�zni fogunk?! Mik�zben az Alum�nium urak megleck�ztetnek benn�nket, mert nem j�l viselkedt�nk…

Merre tart az Eur�pai �ni�?

Nem el�g, hogy az EU kirekesztette az alkotm�ny�b�l a kereszt�ny gy�kerekre vonatkoz� utal�st, m�r az egykor m�g k�­vetend�nek t�nt szoci�ldemokrata modellek is kezdenek meginog­ni, �gy t�­nik: a sv�dek �s a n�metek m�r lemondtak a „B�l­csek” – Bil­derberg politikai �s p�nz�gyi tan�csad�i, amint p�ld�ul a d�n Ras­mussen Gyurcs�ny „ment�lis, felettes �nje” - �ltal is fi­nansz�roz­ha­tat­lan­nak min�s�tett szoci�lis pi­ac­gaz­da­s�g meg­va­l�s�t�­s�r�l, fenntarthat�s�g�r�l; mi t�bb, imm�r a ko­r�b­bi szo­ci�lis-eg�szs�g�gyi v�vm�nyaikat is a cs�d, a foko­za­tos vissza­vo­n�s, a le�p�t�s fenyegeti, ak�rcsak min�lunk. W. Bush pedig a minap (megint) arr�l kesereg, hogy 41 mil­li� a­me­rikai �llampolg�r m�g mindig nem fizet t�rsadalombiztos�t�si j�ru­l�­kot, �s ez tarthatatlan - nem furcsa? T�n’ csak nem egy glob�lis t�­r�l fa­kadnak ezek a nemes reform-t�rekv�sek? Gyurcs�ny meg a K�ka(dt) – je­lenid�s m�ltidej� alak - �pp’ csak most kezd ben­n�nket a kollekt�v �­r�letbe hajszolni, versenyeztetni; teh�t „a haj­sza” fo­ko­z�dik. De mi a hajsza val�s c�lja? Valakiknek a profitja…

Mit hozhat az EU �jabb b�v�t�se?

Felem�s k�vetkezm�nyekkel j�r majd Magyaror­sz�g tekintet�ben. Egyr�szt „bebetonozza” mai provinci�lis-perif�ri�lis helyzet�nket – m�sr�szt a „felh�g�t�s” �jabb potenci�lis forr�sokat fog elvonni t�­l�nk, tekintve, hogy az �ni� t�mogat�si lehet�s�gei, forr�sai m�g tov�bb sz�k�lnek. Egy�bk�nt: furcsa, ford�tott helyzetek, t�rt�n�­sek v�rhat�k. A vad�szb�l �ld�z�tt lesz, �s vice versa, �jjeli �r�k fognak nappal meghalni, �s gyakran l�tunk majd varj�t is, kar�n.  S term�szetesen tov�bbra is a ny�l viszi majd a pusk�t, amint azt a sok �vtizedes kontraszelekci� r�v�n m�r megszokhattuk. A r�g­m�lt kov�cslacis meg kisp�teres fenyeget�s – m�rmint hogy a mi­nim�lb�r Fidesz �ltali felemel�se miatt 23 milli� rom�n fogja 1-2 e­zer forintos napi fekete b�r�rt ellepni a saj�t munkan�lk�lis�g�vel mit kezdeni am�gy sem tud� magyar gazdas�got – most hirtelen a vissz�j�ra fordul, s megval�sul. Ismer�s�m mes�li, hogy Rom�nia „annyira j�n f�l”, hogy az �ni�ba val� bel�p�s�k ut�n, 2007. ja­nu­�rj�t�l t�bb ezer magyar v�llalkoz� megy oda dolgozni, s befek­tet­ni, akkora ott a konjunkt�ra a mi d�b�rg�s�nkh�z k�pest…

Mi a teend�, ezek ut�n?

A val�ban sz�ks�ges teend�ket tal�n a legc�lszer�bb Orb�n Viktor n�zeteivel �p­pen ellent�tesen megfogalmazni. Ugyanis neki, meg a Fi­­­desznek mind�ssze egyetlen probl�m�ja van: Gyurcs�ny Ferenc. Ha a minisztereln�k�t elvinn� az �rd�g, Viktor p�r h�napos szak­�rt�i id�tlenked�s ut�n be�lne a h�lt hely�re, j�nne a navrancsl�. M�rmint nek�nk a Navracsics, nekik meg a l�…

Nem; - a mi sz�munkra, akik nem csup�n �ni�s jutal�kban gon­dol­­kodunk, a komoly tennival�k akkort�l kezd�dnek, amikort�l a Gyurcs�ny-�mokfut�s v�get�r. Els�k�nt vissza kell vonnunk mind az �sszes n�pny�z�, embertelen �s agyament �l-t�rv�nyt, amelyek kiz�r�lag a magyar n�p t�nkret�tel�t szolg�lj�k. Azokat a k�ptelen t�rv�nyeket, melyek – szemben a norm�lis demokr�ci�k szab�­lyo­z�s�val, amelyek csak a kereskedelmi �rt�kes�t�si forgalmat �s a t�nyleges j�vedel­meket ad�ztatj�k, s nem v�gj�k le az aranytoj�st toj� ty�kot – nem �tallanak ad�-�s j�rul�k­fizet�si k�telezetts�get kir�ni a nincstelenekre, j�vedelemn�lk�liekre, a k�nyszerv�llalko­z�k fel sem vett mini­m�l­b�r�nek a fikt�v dupl�j�ra, a h�zip�nzt�r­ra, melyek nem �tallanak az eg�szs�g �s a nyugd�jbiztos�t�s�rt 8-10-f�le j�rul�kot is fizettetni, nulla j�vedelem ut�n, melyek maga­sabb nyugd�jkorhat�rt �rn�nak el� az �tlagos �letkorn�l, s melyek nem adnak munkan�lk�li �s eg�szs�g�gyi ell�t�st a t�nkrement, i­gazolv�ny�t visszaadott egy�ni v�llalkoz�nak, melyek baleseti �s �­letment� beavatkoz�sra korl�tozn�k a nincstelen-�ll�stalan-haj­l�ktalanok or­­vosi ell�t�s�t, s �gy terrorr� aljas�tj�k a demokr�ci�t.

Melyek egyszer� ad�sv�tel t�rgy�v� degrad�lj�k a f�ldet, a haz�t.

Mindent el�r�l kell kezden�nk.

S ehhez nem el�g, ha kiakolb�l�tjuk a Flet�-gyereket – hamarosan elmegy az mag�t�l is, hisz a KISZ-en szocializ�lt idegrendszer nem t�l strapab�r�, l�sd m�g az �ntelt vet�lyt�rs�t is -, hanem ki kell �n­te­n�nk a f�rd�vizet is, tov�bb� vadonat�j k�dat kell venn�nk.

V�rjunk t�relemmel; az id� nek�nk dolgozik.    

V�c, 2006. november 10.

                                                         Czike L�szl�