Czike L�szl�

        A m�lt hamis, a j�v� bizonytalan

Hossz� �veken �t nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy a mai – m�r csak egyes elemeiben marxista - t�rt�nelem-tan�t�s vajon mi­�rt szor�tkozik kiz�r�lag csak a l�tsz�lagos „t�nyek” (civiliz�ci­�k egym�sut�nja, technikai �s kultur�lis eml�kek, esem�­nyek �s sze­m�lyek, csat�k, b�k�k, �vsz�mok, stb.) bemutat�s�ra. Hi­szen �ltal�nosan ismert meghat�roz�s, hogy egy „ismeret­hal­maz” csak akkor tesz eleget a tudom�nyoss�g k�vetelm�nyeinek, vizsg�l�­d�­sa, alkalmazott rendszere �s m�dszere csakis akkor te­kint­het� tu­dom�nynak, ha progressz�v haszn�lhat�s�ggal is b�r, ami azt je­len­ti, hogy felfedez�seinek eredm�nyeib�l, az �ltala felt�rt �sszef�gg�sekb�l – legal�bbis az adott szakter�letre vonat­koz­tat­va, de m�s tudom�ny�gak aktu�lis szint�, verifik�lt isme­re­te­i­vel �sszhangban – kik�vetkeztethet�, kirajzol�dik a j�v�.

A tudom�nyoss�g fenti krit�rium�nak – noha a mai napig �rezteti befoly�s�t szinte minden tudom�ny�gban - nem felelhetett meg a marxista t�r­t�net�r�s sem. Az oszt�lyharc-elm�let prekoncep­ci­�­j�­val �l­ve – �s mint „�ltal�nos rendez�elvet”, a val�s t�rt�­nelem t�­nyeire visszamen�leg r�er�sza­kol­va -, a legkev�sb� sem az ob­jek­­t�v val�s�g, indukt�v megk�zel�t�ssel is igazolt-igazolhat� �sszef�gg�seib�l alkotott kv�zi tudom�nyos, kon­zisztens rend­szert, el­m�­letet. �gyesen tudom�nyos rendszer­nek �lc�zott, �mde kiz�r�lago­san (vi­l�g)ha­­tal­mi meg­fonto­l�­sok­t�l vez�relt, szubjekt�v de­dukci�val megalkotott fantaz­ma­g�ri�j�t er�ltette, er�sza­kol­ta r� a t�r­t�nelmi m�ltra, s a politikai jelenre, hogy a kiz�r�lagos vil�guralomra t�rekv� kommunista hatalom �ltal megval�s�tani v�gyott glob�lis j�v�t paranoid-skizofr�n k�nyszerk�pzeteib�l vezethesse le, s mint „egyed�l tudom�nyos vil�gn�zetnek” rendelje al�.

Nos, m�ra a vil�gkommunizmus elm�lete �s gyakorlata – l�tsz�lag – egy­­ar�nt kim�lt. �m az�rt m�gse nagyon b�zzuk el magunkat! H�tk�znapi �let�nk minden pillanat�t ma is �thatja az egykori t�r­t�nelmi materializmus, amit mindj�rt be is bizony�tok. Jellemz�, hogy a mai, posztkommunista t�rsadalmi tudat a k�zelm�lt �rt­he­tetlen �s �rtelmezhetetlen, l�tsz�lag oly „�rtelmetlen” t�rt�nelmi ese­m�nye­i­nek (�rtsd: a renaissance, Galilei, Giordano Bruno, � la Leonardo da Vinci �s Michelangelo; az angol par­lamenti demokr�­cia, � la Oliver Cromwell; a francia felvil�gosod�s, � la Voltaire, Ro­us­seau, Diderot �s a t�bbi enciklop�dist�k; az amerikai f�gget­lens�gi h�bor�, � la La­Fa­yette �s George Washington; a francia for­rada­lom, � la Robespierre, Danton �s Marat; Bonapar­te Nap�le­on t�nd�kl�se �s buk�sa, � la Rothschild �s Wellington (Szent Ilo­na �s Water­loo); a ’48-as forradal­mak, � la Mazzini �s Gari­baldi; a Kommunista Ki�lt­v�ny, � la Karl Marx; a p�rizsi kom­m�n; az els� vil�g­h�­bor�, �s vele a Monarchia sz�tes�se, majd Trianon; a szov­jet-orosz bolsevik diktat�ra, � la Lenin, Trockij �s Szt�lin; a n�met rev�ns, a m�­so­dik vil�g­h�bor� �s a zsid� holocaust, � la Hitler, Szt�­lin, Roosevelt �s Churchill; a f�l vil�got m�r elnyelt kom­mu­niz­mus hirtelen �s b�k�s �sszeoml�sa; azt�n v�ratlanul 2001. szep­tember 11.) hat�s�ra teljesen �sszezavarodott: imm�r semmilyen tudom�nyos t�rt�nelem-szeml�letre nem t�rekszik, be�ri az egyre v�ratla­nabb „spont�n esem�nyek” passz�v rezisztens regisztr�l�­s�­val. Ez innen kezdve m�r a liberalizmus, konkr�tebben a liber�­lis anar­­chiz­­­mus k�zvetlen vil�grombol� hat�sa. A tu­dom�ny mar­xista kalandja kudarc�nak beforratlan sebei m�g er�­sen sajog­nak; az �tlagember „t�rt�nelemoktat�s” c�m�n m�r be�ri a puszta �vsz�mok bebifl�z(tat)�s�val is. A konfliktusok elker�l�se c�lj�b�l – � la „political correct” -: �sszef�gg�sek m�rpedig nincsenek!

A t�rt�nelmi esem�nyek m�g�tt l�ncszer�en egym�sra �p�l�, ok-okozati kapcsolatokat, komplex „folyamatokat”, pl�ne �sszef�g­g�­sek sz�v�tnek�t sejteni „�sszeesk�v�s-elm�let”; a para­no­id-ski­zof­r�n emberis�g – ki tudja, mi�rt? – ragaszkodik ahhoz, hogy a t�r­t�­nelem csak az atomiz�lt emberi szerepl�k spont�n cselek­v�­seinek v�let­lenszer� halmaza. A let�nt – �mde az�ta sem he­lyet­tes�tett! – marxizmus (az �n. „t�rt�nelmi materializmus”) egyik sarkalatos t�­­tele volt, miszerint a t�rt�nelmi folyamatokat nem a vezet�k s a kiemelked� t�rt�nelmi szem�lyis�gek gener�l­j�k, vez�nylik, vez�r­lik vagy legal�bbis stimul�lj�k, manipu­l�lj�k – nem, �k csak kv�­zi v�grehajtj�k, amit „a t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�g”, a t�­me­gek akarata szem�lyes k�telezett­s�g­k�nt re�juk r�tt. Va­gyis a t�rt�nelmet a t�megek alak�t­j�k, illetve a v�letlenek so­rozat�n kereszt�l az �n. „t�rt�nel­mi sz�ks�gszer�s�g”. - „A sza­­bads�g a felismert sz�ks�gszer�­s�g.” – hirdette Hegel nyom�n Friedrich Engels. Az elavult t�rsa­dalmi rendszer lev�lt�s�t a tech­nikai fejl�d�s, a termel�eszk�z�k spont�n, robban�sszer� t�k�le­te­se­d�se (v�.: ipari forradalom) k�­sz�­ti el�, amennyiben halad�bb termel�si �s eloszt�si viszonyok, egy korszer�bb termel�si m�d kialakul�s�t, kifejl�d�s�t �s hatalom�tv�tel�t teszi sz�ks�g­szer�v�, mi t�bb, k�nyszer�ti ki, �n. „t�rsadalmi forradalom” �t­j�n. A forradalmak mindig spon­t�n robbannak ki; akkor, amikor az elnyomott t�rsadalmi r�tegek m�r nem tudnak, �s nem akarnak a r�gi m�don �lni, az uralkod� oszt�lyok pedig m�r nem k�pesek a r�gi m�don uralkodni �s kor­m�nyozni. A feln�vekv� �j oszt�ly – mint pl. a kapitalizmust ki­k�ny­szer�t� polg�rs�g – �ll a v�ltoz�sok �l�re, hogy mint­egy tudat­ta­lan sorsszer�s�gk�nt termelje ki �nmag�b�l mind­azokat a veze­t� szem�lyis�geket, akik majd a forradalmat szervezni �s vezetni hi­vatottak. Mint pl. Vlagyimir Iljics Lenint, aki a kommunista for­radalmat szervezte �s vezette az elmaradott, c�ri Oroszorsz�gban, mint ugyeb�r a munk�soszt�ly �lharcosa…

Nos, ezzel a marxista t�rt�nelemszeml�lettel a mai tudom�ny sem vitatkozik. Igaz, nem is k�rkedik marxista t�rt�nelmi materialista szellemis�g�vel, - �mde m�gis, minden �z�ben marxista. Elm�lete ugyan nincsen, csak a liber�lis anarchizmus, amely hossz�t�von mindenfajta rend, a nemzet�llamok, a vall�s, s�t, a szoci�ldemok­r�cia „esk�dt” ellens�ge -, de mindennapos gyakorlat�ban ugyan­az a „l�nyeg”: a „demokr�cia” alapt�tel�ben, a „t�bbs�g d�nt” el­v�ben ugyanaz a sunyi marxista, s�t kifejezett bolsevik fel­fo­g�s �rv�nyes�l, miszerint 51 %-os „t�bbs�ggel” le lehet ta­gadni a csillagokat az �gr�l, a hazugs�got, a lop�st, az is­ten­tagad�st �s a b�nt (profit, hatalmi m�mor, manipul�lt ki­v�laszt�s, oktat�s, kult�ra, eloszt�s, fogyaszt�s, politika, „szabad v�laszt�sok”, stb.) a t�rsadalom f� szervez� erej�v� lehet tenni, tart�san meg lehet hamis�tani az �llami k�lt­s�g­vet�st �s m�k�d�sk�ptelenn� lehet b�n�tani a nemzet�lla­mot, s�t, b�rmilyen �r�ggyel h�d�t� h�bor�t lehet ind�tani tet­sz�leges, �ppen nem tetsz� orsz�gok ellen.  

Engels - akinek nev�hez f�z�dik az a fantasztikus (v�.: „sci-fi”) fel­fedez�s is, miszerint „az embert a munka tette emberr�” – te­h�t el�szeretettel tett kv�zi „v�gs� kinyilatkoztat�sokat” a k�l�n­b�z� term�­szettudom�nyok ter�n. Az �let keletkez�s�nek, l�nyeg�­nek t�m�r meghat�roz�sa sem jelentett k�l�n�sebb probl�m�t a sz�m�ra. „Az �let a feh�rjetestek l�tez�si m�dja.” – mondotta, igen nagy b�lcsess�gr�l t�ve tan�bizonys�got. Erre az �ltudom�­nyos s�letlens�gre �p�lt azut�n a „szint�n zen�sz” Charles Dar­win �n. „term�szetes kiv�laszt�d�si” elm�lete, amely ugyeb�r el­m�­­letileg ak�r a mai glob�lis ir�ny�t� p�nz�gyi �s szakr�lis vil�g-elit „term�szetes kiv�­laszt�d�s�t” is megalapozhatta. Mindezt �gy kell �rteni, hogy a marxist�k szerint – �s ugyanez a vil�g­n�­ze­te a mai vil�gszervez� �s vil�guralkod� liber�lis elitnek is – az �let, a szerves fejl�d�s, a differenci�lt n�v�ny-�s �llatvi­l�g, az ember, az egy�ni tudat (a szem�lyis�g!) �s az emberi civiliz�ci� kifejl�d�se, mai technikai-tudati szintje kiz�r�la­go­san a term�szetes kiv�laszt�d�s, a szelekci� (v�.: verseny!) ered­m�nye. A szelekci�s elm�let nyilv�nval�an hamis, tarthatat­lan, hisz’ a felt�telezett �s-koacerv�tum cseppekb�l nem fejl�d­he­tett ki a ma �l� fajok m�rhetetlen�l differenci�lt sokas�ga, - m�g ak­kor sem, ha t�rt�netesen milli�rd �vek �lltak „az evol�ci�s fo­lya­mat” rendelkez�s�re. Ilyen m�rt�k� min�s�gi v�ltoz�s, differen­ci�l�­d�s �s „specializ�l�d�s” egyszer�en nem spont�n, tudattalan sze­lekci�, hanem tudatos tervez�s �s teremt�s t�rgya, k�rd�se.

Mathias Br�ckers, n�met �r� - „�sszeesk�v�sek, �sszeesk�v�s-el­m�­letek �s szep­tember 11. titkai” c�m� k�nyv�ben igen szel­­le­me­sen bizony�tja, hogy a f�ldi �let t�bb milli�rd �ves evol�ci�j�ra alapvet�en egy­�l­tal�n nem a spont�n szelekci�, de sokkal in­k�bb a kons­pir�ci�, az egy�ttm�k�d�s a jellemz�, hiszen az �let kezdetleges form�i �ppen csak �gy, �s az�rt maradhattak fenn, mert alapegys�gei (nevezz�k ezeket protosejteknek, majd sej­­teknek) egy�ttm�k�dtek az ellens�ges k�rnyezettel, illetve a kon­kurens szervez�d�sekkel szemben, hogy soksejt�ekk� fejl�dhes­se­nek. Az �let titka teh�t els�sorban az �let­ben marad�s technol�gi­�­j�nak, az anyagcsere sikeress�g�nek, az �nv�delemnek az exklu­zi­vit�s�ban keresend�. �gy – n�mileg „Engels-parafr�zisk�nt” is – el­mondhatjuk, hogy: az �sszeesk�v�s (�rtsd: az �s-sejtek kons­pi­­r�­ci�­ja) az �let l�nyege, a feh�rjetestek l�tez�si m�dja.

De vajon „csak” a feh�rje-testek�, a sejtek�?

A t�rt�nelmi m�lt, jelen �s j�v� id�fo­lyam�ban csak a M�LT t�nyei „ismerhet�k” meg, s a M�LT is csak a j�v��p�t�k �ltal kozmetik�zott, �t�rt v�l­to­zatban; a jelen �s a j�v� adatai pe­dig szigor�an titkosak. F�lhom�lyban tapogat�dzunk, ha m�gis meg akarjuk ismerni az aktu�lis t�nyeket, a ferd�tetlen igazs�got. Egyetlen fog�dz�nk lehet ebben az �rny�kvil�gban, amely gon­dol­ko­­­d�­si �tmutat�nk is egyben.

J�zus Krisztus tan�t�sa:

„Gy�m�lcs�r�l ismeritek fel a f�t.”

Ki ne eml�kezne - ha m�shonnan nem, h�t k�z�piskolai tanulm�­nyaib�l - a r�mai triumvir�tusokra (kett� is volt), amelyeket jellem­z�en k�t hadvez�r �s egy p�nzember (a korabeli bank�r, a szpon­zor!) k�t�tt a hatalom megszerz�se �s megosztott gyakorl�sa �rde­k�­ben? A hadvez�rek azt�n n�h�ny nyertes csata megv�v�s�val a h�tuk m�g�tt - ‘ejtett�k’ a p�nzembert, hogy a teljhatalom birtok­l�­s�nak egyszem�lyi jog�t v�g�l is egym�s k�z�tt d�nts�k el...

Az 1980-as �vek derek�n Reagan �s Gorbacsov M�lt�n mege­gyez­tek a vil�g �jrafeloszt�s�r�l, ami arr�l sz�lt, hogy a keleti blokk hogyan megy majd �t - b�k�s k�r�lm�nyek k�zt - Gorbacsov tulajdon�b�l a Bush�k�ba. Ne higgy�k, hogy a nemzeti �s szup­ra­nacion�lis titkosszolg�latok k�z�tt nem l�tezik t�k�letes egy�tt­m�­k�d�s m�r legal�bb 30 �ve. A nagyf�n�k�k meg�llapodtak, - a h�r­szerz�k �s h�rviv�k pedig nekil�ttak a lebontott terv re­a­li­z�l�­s�­hoz az egyes nemzet�llamokban. Magyarorsz�gon a R�zsadombi Paktumban r�gz�tett�k ‘a megvil�gosultak’, hogy a rendszerv�l­t�s fed�nev� szemf�nyveszt�st milyen forgat�k�nyv alapj�n fog­j�k v�grehajtani. Ismert k�t m�, melyb�l a paktum sz�vege meg­is­merhet�: Hern�di Tibor: 1956. igaz t�rt�nete, �s a ‘Leleplez�’ k�nyv­�js�g egyik kor�bbi sz�ma. A sz�veg pontokba foglalja, mit �s hogyan kell megval�s�tani. A huszonvalah�ny felt�tel m�ra egy-k�t ‘f�lig-kiv�tellel’ - teljes�lt.

Ha teh�t a paktum nem l�tezne, ki kellett volna tal�lni...

Esk�, esk�v�s, �sszeesk�v�s - ikertestv�rek a gazdas�gi �s a poli­ti­kai �letben is. K�telked�s�nk magyar�zata, hogy noha eg�sz nap az �sszeesk�v�s szinonim�it halljuk �s ism�telgetj�k, m�gsem gon­dolunk olyasmire, amit tabunak b�lyegzett a nemzetk�zi gon­do­lat­rend�rs�g...

Mik is ezek a rokon�rtelm� szavak?

P�ld�ul a kartell. K�t vagy t�bb aut�p�lya-�p�t� c�g konzorci­u­mot alkot, majd a korm�ny �ltal ki�rt tenderen 18 milli�rd forint­tal fel­veri a k�lts�gvet�sb�l fizetend� aut�p�ly�k fel�p�t�si �r�t. Azut�n a felvert �rk�l�nb�zeten, mint �zleti hasznon: a korm�ny �s az ellenz�k �zleti k�rei 70 : 30 ar�nyban osztoznak.

De az sem lehet „semmi”, amikor Horn �s K�s�n� lobbiznak Ma­gyarorsz�g �rdek�ben az EU parlamentj�ben! Mert ezek is szi­no­nim�k: a lobby �s az EU is, csak �ppen k�l�nb�z� szinteken. Vagy: amikor a p�rteln�ks�gre p�ly�z� Gyurcs�ny �s Hiller p�ros �rrep�l�sre k�t�tt v�rszerz�d�st. Hogy mit kor�bban Horn egy­sz�l-mag�ban, egyed�l; most majd ketten, egy lovon k�t seggel lo­va­golj�k meg. Egyform�n szinonim�k a tandem, a triumvir�tus, de a p�ros �rrep�l�s szavak is. �s persze: a kompr�dor bur­zso­�zia, a n�menklat�ra, a konspir�ci�, a kollabor�ci�, a kor­rupci�, meg a ‘gentlemen agreement’ is.

Ezek a megrendelt rendszerv�lt�s ‘okkult’ vez�nyszavai...

A hivatalos t�rt�nelem-oktat�s szerint: a t�rt�nelem egyetlen nagy k�osz. A k�oszb�l - mint j�ghegyek cs�csai a befagyott �ce�nb�l - extr�m id�pontok, a mer�nyletek, puccsok, h�bor�k �s b�kek�t�­sek �vsz�mai emelkednek ki, mint mag�nyos c�drusok a pusz­t�­ban. Ez k�l�n�s okok felder�t�se n�lk�l megmagyar�zhatatlan. Az el�z�t felv�lt� �j hatalom - t�bb-kevesebb sikerrel - vissza­men�­le­gesen is ‘�t�rja’ a t�rt�nelmet; de �rdekes m�don az eml�tett k�osz tov�bbra is fennmarad, legfeljebb ‘�j elemekkel gazdagodik’. Esetleg vadonat�j �sszeesk�v�sekre, v�d-�s dacsz�vets�gekre, ha­talmi manipul�ci�kra der�l f�ny, amelyek addig az ismeretlens�g hom�ly�ban rejt�ztek.

Ha m�lyen, higgadtan is �tgondoljuk, be­l�thatjuk: a k�osz t�r­t�­nelme - hamis�tott t�rt�nelem. Hiszen a l�tsz�lagos z�rzavart azonnal �sszef�gg�sek l�ncolat�v� rendezi, ha megismerj�k a va­l�­di mozgat�r�g�kat. A konspir�ci�s sz�nd�kot, a romlott emberi term�szet legbels� saj�toss�g�t a Paradicsomb�l val� ki�zet�­s, �s f�leg K�in �ta folyamatosan.

Paktum, hitszeg�s, �rul�s, mer�nylet, puccs, l�za­d�s, forradalom.

�s f�leg: h�bor�, v�r �s szenved�s - minden mennyis�gben.

V�c, 2006. december 12.

                                                            Czike L�szl�