Czike L�szl�

                 Munka�rt�kelm�let

                             avagy

                 A korg� gyomrok forradalma

Marx K�roly eredeti munka�rt�kelm�lete szerint hasznos �rt�ket csak az emberi munka hoz l�tre. Ez az alapt�tel �sszhangban volt Engels Fri­gyes „genezis”-elm�let�vel is, miszerint az embert a mun­ka, a c�lsze­r� emberi tev�kenys�g tette emberr�. �mb�r ez u­t�bbi „nem eg�­szen” igaz, hiszen c�lszer� (tervszer�) tev�keny­s�­get egyes �llatok is (l�sd: eszk�zhaszn�lat) v�geznek; m�sfel�l az embert Isten eleve embernek teremtette, amikor isteni lelket lehelt bel�. Az embert az �llatt�l teh�t nem a tudatos munkav�gz� k�­pes­s�ge, hanem a lel­ke k�l�nb�zteti meg, s ez az isteni l�lek ere­dezteti p�ld�ul az erk�l­csis�get, a lelkiismeretet is, amellyel az �l­la­tok – l�lek h�j�n – term�szetszer�leg szint�n nem rendelkeznek.

A fentiekb�l k�vetkezik, hogy:

- A t�ke haszn�lati �rt�ket nem hoz l�tre.

- Nem a t�ke tette az embert emberr�.

Tekintve, hogy a hasznos �rt�kek ter­me­­l�­s�­t�l elk�l�n�lt (kereske­del­mi, banki, spekulat�v �s derivat�v) t�­ke megsz�let�s�t�l kezdve a t�ke �s a munka szemben (�rdekellent�tben) �llnak egym�s­sal,  mi t�bb, eset�nkre alkalmazva a form�lis logika szab�lyait:

- A t�ke csak elveszi, elsaj�t�tja �s saj�tos c�ljainak megva­l�­­s�t�s��rt elfogyasztja a munka �ltal termelt javakat.

- A t�ke illegitim „m�k�d�se” �ltal embertelen viszonyok j�n­nek l�tre, a t�ke elembertelen�ti az emberi t�rsadalmat.

Nos, ez az igazs�g.

T�zis, antit�zis – szint�zis: Hegel ut�n szabadon.

Att�l, hogy a t�vesen, vagy sz�nd�kos megt�veszt�s c�lj�b�l kom­mu­nizmusnak elkeresztelt els� vil�g�llam-modell oly’ l�tv�nyosan meg­bukott, Marx munka�rt�kelm�lete nem v�lt visszamen�leg �r­v�nytelenn�, t�ved�ss� vagy hazugs�gg�. Mi t�bb: abb�l, hogy a vi­­l�g ostoba urai-uralkod�i, a deriv�lt spekulat�v fin�nct�ke j�l fi­ze­­tett apo­­lo­­get�i a kom­muniz­mussal, mint f�rd�v�zzel, ki�nt�tt�k a „gyer­me­ket”, Marx munka�rt�kelm�let�t is; m�g nem k�vetkezik, hogy a kapi­ta­lizmus, s az �ltala „ge­ner�lt” liber�lis polg�ri de­mok­r�cia lenne a t�rsadalmi fejl�d�s cs�csa. Noha Francis Fukuyama – „az amerikai �lom” t�rt�nelem­tud�snak �lc�zott pr�k�tora – azt �l­l�tja, hogy a liber�lis demokr�­cia glob�lis t�rh�d�t�s�val v�get �rt a t�rt�nelem, mi tudjuk, ez csak hazugs�g, a cs�sz�r parancs�ra.

Nem �rt v�get, �s ezt hamarosan Fukuyama is konstat�lni fogja.

A fejl�d�s tov�bbi �j form�kat hoz majd, eg�szen az Aranykorig.

A t�rt�nelmi fejl�d�s f�kusza nem a t�ke, hanem J�zus Krisztus.

A spekulat�v fin�nct�ke – ami 9000-szeres, t�lnyom� t�ls�llyal ural­ja a tisztess�ges termel�-�s forg�t�k�t! – Lucifer �vezredes ta­­­l�lm�nya, amely maga a s�r�tett instant hazugs�g: a p�nz, a hatalom hormonja. �s mint J�zus Krisztust�l tudjuk: a S�t�n a legnagyobb hazudoz� – sz�n�sz, s a Hazugs�g Atyja…

A S�t�n piszkos p�nze megr�szeg�ti az embereket. A p�nz s�r�tett politika (Lenin – � csak tudta!), s�r�tett hatalom. A m�sok �lete fe­letti korl�tlan rendelkez�s joga. Akinek a k�dk�-kaszak� v�llalata 10 milli�kat hoz havi j�vedelemk�nt, k�nnyen utalja �t miniszter­el­n�ki (�llami tisztvisel�i) j�rand�s�g�t alap�tv�nyoknak. A hamis hitbizom�ny bus�s ju­tal�ka a bel�p�jegy az Atlanti Sz�vet­s�g­be, ahol a luciferi birodalom v�gleg panteonj�ba z�rja majd Flet�t is.

M�g hogy: „mi az, hogy, nagyon is!”?

Ez a teny�rbem�sz�an hetyke mondat a pog�ny l�lek – aki egy�b­k�nt s�r�n el�adott hamis fogad­ko­­z�sa­iban m�gis gyakran h�v­ja seg�ts�g�l (mintha b�rmi k�ze is lenne hozz�) Istent - nyilv�nval� bi­­zony�t�ka. Az �vi 100 milli�s osztal�k, a pro forma j�t�kony­ko­d�s, az eb�l szerzett vagyon m�mora, a k�r�sz�let� evil�gi „siker” g�tl�stalan �s m�rt�ktelen habzsol�sa, a p�vak�nt tetszelg� segg­ri­sz�l� cs�p�mozg�s, a v�rfagyaszt�an hamisk�s cinkos mosoly, a neg�desen el�vezetett olcs� bl�ff�k �s az �gbeki�lt� hazugs�gok, a „k�zt�rsas�g” �res eszm�nye, stb. mind-mind az istentagad� l�lek csalhatatlan jelei. Flet� sosem fogja a vagyon�t sz�tosztani holmi szeg�nyek k�z�tt! M�g gondolatban sem. Az �leteszm�nyei �ppen ellent�tesek a mi�nkkel. Flet� „szenth�roms�ga”: p�nz, p�rt, k�z­t�rsas�g – a mi�nk: Isten, haza, csal�d. Flet� csak „ebben az (�ltala elk�rt) orsz�gban” �l – �lhetne b�rmelyikben, ahol az �l­szocialista p�rt� a hatalom -, min�k�nk pedig Magyarorsz�g az �des haz�nk. �thidalhatatlan k�l�nbs�g. A „k�zt�rsas�g” s�r�n emleget�se pedig fel�r egy grandorientalista b�lv�nyim�d�ssal, az­zal a kieg�sz�t�ssel, hogy akik a „szabads�g, egyenl�s�g, testv�ri­s�g” jelszav�t egykor – mily val�sz�n�tlen�l r�gen! – harcuk z�sz­laj�ra t�zt�k, azok m�g er�sen hittek a magyar nemzetben, a ma­gyar nemzet felemelked�s�ben, egyszer�bben sz�l­va hazafiak vol­­tak. Akinek a sz�m�ra Bush, Putyin �s Rasmussen k�vetend� p�l­dak�pek, az enn�l m�g nagyobb aljass�gra is k�pes.  

Mit jelent a jelsz�, hogy k�zt�rsas�g? Mert amikor ez val�di jelsz� volt, akkor valami ellen – ti. a monarchia ellen – kellett mellette l�ndzs�t t�rni, de most mennyiben aktu�lis jelsz� a k�zt�rsas�g?! Amikor b�rmely mondand�ja v�g�n, ex cathedra kijelenti: „a k�z­t�rsas�g�rt!” – az ember h�t�n fel�ll a sz�r, majd a hideg futk�­ro­zik: net�n valaki, valami sza�dar�b futball-tenorista egy kossuth­t�ri mer�nylettel vissza�ll�tan� az alkotm�nyos monarchi�t? Ezek a hamis jelszavak, anakronisztikus ide�k nemhogy gyan�sak, de egy�rtelm� jelz�sek. A vid�m, fontoskod� cs�p�r�z�s, angolul hip­py-hippy shake (The Swinging Blue Jeans) vagy korszer�en hips don’t lie (Shakira – belly, a f�mcs�rg�kkel) csak body-language, ami arr�l �rulkodik, hogy gazd�juk am�gy egy komolytalan szer­zet, aki a p�nz, a hatalom �s a k�nnyed �lvezetek h�ve, s rabja is.

El�fordul�si helye a Kossuth-t�r helyett a K�zt�rsas�g t�r…

Pedig Flet� bar�tunk alaposan t�ved.

A vagyon�t nem a j� munk�j�val szerezte – hogy mi a munka, azt j�szerivel �pp�gy ugatja, mint inverz t�k�rk�pe, az Orb�n Viktor. Nincsen olyan „munka”, ami n�h�ny �v leforg�sa alatt milli�rdok felhalmoz�s�hoz vezethetne. K�l�n�sen olyan �rulkod� �ltal�nos k�r�lm�­nyek k�zepette, mikor a n�p milli�i �nhib�jukon k�v�l el­vesztett�k minden�ket – vagyonk�jukat, megtakar�t�saikat, m�g munkahelyeiket �s otthonaikat is. A nemzeti vagyon, a m�k�d� t�ke sz�z-milli�rdjai multin�ci karvalyok �s h�j�k, haza�rul� �gy­n�k�k �s bank�r-sz�lh�mosok tulajdona lett, amelyb�l az MSZP n�menklat�r�ja az�rt kompr�dor-kollabor�ns vamzer-jutal�kak�nt csak leszak�tott 10-15 %-ot: legyen mit a tejbe-vajba apr�tania, ha m�r „ebben az orsz�gban” is kivir�gzik a terrorellenes ko­al�ci� rossz gy�m�lcs�t term� tud�s-f�ja. Flet� �s �lelmes t�rsai besp�jzoltak „rendesen”: pont annyi a leny�lt portfoli�k �sszes osztal�ka, amennyivel kevesebb lett a n�p j�vedelme, mert p�nz nem v�sz el, csak �talakul. A magyar �letsz�nvonal ma is alulr�l d�ngeti az 1989-es szintet, csakhogy ez�rt egyr�szt 3-szor annyit kell dolgozni, m�sr�szt ez egy �tlag. Annak �tlaga, hogy am�g Magyarorsz�g mostm�r 5-6 milli� koldus orsz�ga lett, addig Flet� �s a sz�r�ek – n�h�ny sz�zezren – ebben az orsz�gban is atlanti sz�nvonalon �lnek, mert j� id�ben j� he­lyen, p�ld�ul a KISZ-ben, vagy a DEMISZ (+ Roussos = v�r�s de­misz)-ben lopt�k a napot. Meggazdagodtak, m�g a n�p koldusbot­ra jutott. Annak idej�n K�d�r elvt�rs is megmondta: „Elosztani, csak azt lehet, amit megtermelt�nk.” (M�s sz�val: „a krumpli­leves legyen krumplileves.") Micsoda aktu�lis igazs�g! A dolgoz�k megtermelik munk�jukkal – v�.: munka�rt�kelm�let – a k�dk�vet, a kaszak�vet; Flet� meg elosztja mag�nak az osztal�kot. Kinek-ki­nek �rdemei szerint. Mivel � a j� munk�j�val hatalmas termel�t�­k�t halmozott fel, evidens, hogy a j�l meg�rdemelt osztal�kb�l �l, mik�zben a munkav�llal�k a kaszak�vet r�gj�k, csak az�rt, mert rossz id�ben, rossz helyen voltak. Nos h�t az 1989-es j�vedelem­�tlag �gy j�n ki, hogy a rendszerv�lt�ssal megv�ltozott a leoszt�s �s az eloszt�s. Azel�tt nagyj�b�l – aki dolgozott, annak – t�k�letes l�tbiztons�g volt; ez�rt nagyj�b�l mindenki egyform�n, a munk�ja �rt�k�nek a 10 %-�t kapta b�rk�nt, ami az atlanti �tlag egy�t�de volt. (A k�l�nb�zetet elgur�tott�k p�ld�ul Moszkv�ba, meg egy�b, melegebb �ghajlatra, esetleg a Caiman Islands bankjaiba, net�n off-shore c�gekbe, ezek voltak a „gurul� doll�rok”.) Ma 5-6 mil­li­�­an egyik napr�l a m�sikra nyomorognak, emellett van m�g egy 3-4 mil­­li­�s �gynevezett k�z�poszt�ly, amely ugyan m�r rem�nyte­le­n�l nyakig �l az a­d�ss�g�ban, de egy darabig m�g k�pes kifizetni az otthona �s az aut�ja hitelr�szlete­it.

A mi kis atlanti elit�nk viszont atlanti sz�n­vo­­nalon d�zs�l, p�r t�z­ez­ren pedig m�r csak a szelv�nyeiket vag­dos­s�k.

�me az a h�res �tlag…

Hogy valaki j� id�ben j� helyen volt – egy�ltal�n nem �rdem.

M�g kev�sb� teljes�tm�ny, hi�ba tette fel a sz�ke a vil�gh�l�ra.

Senki nem k�ri sz�mon Flet�n a kereszt�ny neveltet�s, a keresz­t�ny j�­ erk�lcs – mi�rt is nem ker�l vissza a vagyon eredeti, jogos tulajdonos�hoz, a n�phez - hi�ny�t, hiszen nem sz�lethet minden­ki j� id�ben j� helyre. Nem nagy baj! Vegy�k akkor k�vetend� p�l­d�nak a munka�rt�kelm�letet, amelyet egy�l­tal�n nem keresz­t�ny emberek alkottak meg.

Mert hinni az�rt kell valamiben…

Pozit�v teljes�tm�ny, magyar�n �rdem – egyed�l az alkot� munka.

Az a munka, amit „az �tkosban” nagyj�b�l mindenki v�gezhetett, manaps�g meg csak egyre kevesebben. Most els�sorban nem ar­r�l akarok be­sz�lni, hogy Magyarorsz�gon �gy egy�bk�nt is kezd megsz�nni az eredeti �rtelemben vett kreat�v tev�kenys�g, hiszen ami�ta bedolgoz� gyarmat lett�nk, az�ta minden ir�ny�t� mun­k�t is a birodalom „boldogabb”, centr�lis ter�leteire vontak �ssze, mi�ltal a perif�ri�r�l sz�m�zni rem�lt�k az alkot� gondolatokat. A multi v�llalkoz�sok le�nyv�llalatai idehaza nem ig�nylik a kreat�v magyar agyvel�t, az �llam alkalmaz�s�ban pedig hovatov�bb csak az uralko­d� klikk debiljei dolgozhatnak, ami m�g a K�d�r-�ra sze­m�lyzeti �llapotain�l is aggaszt�bb sz�nvonalat, �sszk�pet mutat. Hanem arr�l, hogy kreat�v emberi munk�nak, c�lszer� emberi tev�kenys�gnek azt tekintj�k, amely hasznos �rt�keket �l­l�t el�. E meghat�roz�s alapj�n teh�t nem alkot� munka, ha valaki – b�rmekkora furfangr�l tegyen is tan�bizonys�got – t�rt�netesen a magyar v�llalkoz�sok t�nkret�tel�re, az �llampolg�rok �lethez va­l� jogainak megkurt�t�s�ra, Magyarorsz�g elad�s�t�s�ra �s felsz�­mol�s�ra, a t�rsadalmi �let ellehetetlen�t�s�re "alkot” t�rv�nyeket. Az sem alkot� munka, ha valaki, esk�j�vel ellent�tben nem a n�p �rdekeit k�pviseli, csak a szupranacion�lis gyarmatos�­t�st, a kozmopolita globaliz�ci�t szolg�lja, vagy a hazai politi­kai lobbyk �nz� profitc�ljainak megval�s�t�s�t egyen­ge­ti - te­gye ezt ak�r Br�sszelb�l, ak�r Budapesten. Nyilv�nval�an szint�n nem nevezhet� „hasznos �rtelmis�gi munk�nak” a n�pny�z� kor­m�nyz�s apol�gi�ja, a m�diumok verb�lis hablatyol�sa sem, ne­vez­­z�k azt ak�r t�megt�j�koztat�snak, ak�r politol�gi�nak.

Hasznos �rt�ket csak az �rtelmes alkot� munka hoz l�tre, olyan �rt�kekr�l besz�lek, amelyek az emberek sz�les t�megeinek jav�t, haszn�t, hasznos fogyaszt�s�t szolg�lj�k. A szem�t, a b�vli, a m�­reg, a b�rmilyen fizikai, eg�szs�gi vagy szellemi (lelki) k�rosod�st okoz� term�k, szolg�ltat�s el��ll�t�s�ra vagy ny�jt�s�ra ir�nyul� er�fesz�t�s rombol�s, �s annak minden k�lts�ge az ablakon kido­bott p�nz. Hadd hozzak egy p�ld�t. A minap Havas Henrik szt�rri­porter reggeli m�sor�ban el�adta, hogy neki, mint �js�g�r� v�llal­koz�nak "hasznos r�ford�t�sa” ugyan, amikor kurv�kkal besz�l­get, hogy k�nyvet �rjon az �let�kr�l, s az "„ig�nybevett” id�t a szok�sos tarif�val zsebb�l kifizeti nekik, �m – bizonylat h�­j�n – a k�lts�get szab�lyosan nem tudn� elsz�molni, ez�rt j�, hogy „ev�s” lehet. Mondanom sem kell, hogy – nem felt�tle­n�l kereszt�ny, csak �ppen - valamireval� �r­t�krend szerint a Ha­vas szerkeszt� �r bemutatott „�r�i” munk�ss�ga lelki, ment�lis k�r­okoz�snak min�s�l.

Ilyenform�n az sem c�lszer� emberi tev�kenys�g, amikor Flet� cif­ra hazugs�gokb�l fel�p�tett fantazmag�ri�it, egyre �jabb beteges v�­zi�it vet�ti el�nk, �pesz� magyarok el� egy �lhet�bb Magyaror­sz�gr�l, mert ennek mindig az a folytat�sa, a v�ge, hogy minden �vben egyre rosszabbul �l�nk. Pedig az emberi(bb) �lethez val� jog minden m�s jogn�l er�sebb. Magyarorsz�g – az 1982 �ta tart� fo­lyamatos lejt­menet k�vetkezm�nyek�nt – ma m�r olyan s�lyos �l­lapotban van, hogy „�lhet�bb �letr�l” �lmodozni, hazudozni kifeje­zetten politikusi provok�ci� a magyar n�ppel szemben. Nem egy­sze­r�en ar­r�l van sz�, hogy minden fokoz�d� er�fesz�t�s�nk elle­n�­re ab­szo­l�t �rtelemben is nagyon rosszul �l�nk, hanem arr�l, hogy a Flet�-korm�ny �ltal sz�munkra kijel�lt �t a biztos pusztu­l�s­ba visz, mind egy�ni, mind kollekt�v s�kon. Ha teh�t az �gyne­vezett "Konvergencia Program” valamilyen negat�v (�rd�gi) „csoda” folyt�n net�n megval�sul, az Magyarorsz�g felsz�mol�s�val �r fel. Milli�knak az �lete v�lik effekt�v pokoll�, veget�l�ss�, a megv�lt� hal�lt v�r� k�lv�ri�v�, b�rmilyen j�v�k�p hi�ny�ban c�ltalann� s rem�nytelenn�. Vagyon �s j�vedelem h�j�n az elad�sod�s, a v�gre­haj­t�s �s az �hhal�l, meleg otthon hi�ny�ban a fagyhal�l, eg�sz­s�gbiztos�t�s hi�ny�ban a kiv�dhetetlen �s kezeletlen betegs�gek miatti korai hal�l fenyeget perspektivikusan 3-4 milli� embert.

Mivel az �let, az �lethez val� jog a legfontosabb emberi jogunk, �m ez a Kor­m�ny most �pp ezt a jogunkat annull�lja, semmis�ti meg – aljas int�zked�seivel szemben elvi s�kon az akt�v ellen�ll�s min­den m�dja legi­tim �s megengedett. A Korm�ny a t�b�k�rty�k meg­vo­n�s�val, a k�p­telen (teljes�thetetlen) ad�-�s j�rul�kterhek beve­ze­t�s�vel els�sz�m� k�zellens�gg� nyil­v�­­n�­­­totta a v�llalkoz�­kat, �s saj�t munkan�lk�li, �ll�stalan �s hajl�ktalan �llam­pol­g�rait, gyakorlatilag mindenkit, aki nem k�pes a v�r�s c�­­g�r k�telez� kamatainak kitermel�s�re �s megfizet�s�re.  

Minderre csak egyetlen adekv�t v�lasz lehets�ges.

A korg� gyomrok forradalma, vagyis az �hs�gl�zad�s.

N�h�ny �vtized m�lva n�pfelkel�snek fogj�k elnevezni.

�s most mondjunk el k�z�sen egy szabad�t� im�t a ront�s ellen.

Kyrie eleison.

Urunk, Isten�nk, minden id�k mindenhat� �s mindentud� Ura, Te, Aki puszta akaratoddal mindeneket alkott�l �s mindent �tala­k�tasz;

Te, Aki Babilonban a h�tszeresen izz� kemence l�ngjait harmatt� v�ltoztattad, meg�vtad �s megmentetted a h�rom szent ifj�t;

Te, Aki lelk�nk gy�gy�t�ja �s orvosa vagy;

Te, Aki a hozz�d fordul�k mened�ke vagy,

Hozz�d k�ny�rg�nk �s T�ged k�r�nk,

hi�s�ts meg, �zz el s futam�ts meg minden �rd�gi hatalmat, minden s�t�ni jelenl�tet �s mesterked�st, minden gonosz be­foly�st, minden ront�st �s szemmel ver�st, amit gonosz �s �r­d�gi szem�lyek Magyarorsz�gra hoztak.

Add, hogy irigys�g �s ront�s helyett legyen r�sze b�s�gben, e­r�ben, sikerben �s szeretetben.

Te, Uram, aki szereted az embereket, terjeszd ki er�s keze­det �s magass�gos, hatalmas karjaidat �s siess a Te k�pm�­­sod seg�ts�g�re, l�togasd meg �t, k�ldd el hozz� az er�s, tes­tet �s lelket v�delmez� b�keangyalt, hogy t�vol tartsa �s el­�zze a gonosz er�ket, var�zslatokat �s �tkokat, amelyeket rosszindulat� �s irigy emberek okoznak; hogy v�denced, Ma­gyarorsz�g oltalmadban h�l�val �nekelje:

„Az �r az �n seg�t�m, nem f�lek att�l, amit ember okozhat nekem… Nem f�lek a rosszt�l, mert Te velem vagy, Te vagy az �n Istenem, az �n er�m, az �n v�delmez� Uram, a b�kess�g Ura, az elj�vend� sz�zadok atyja.”

Igen, Urunk, Isten�nk, sz�nd meg a Te k�pm�sodat, �s mentsd meg Magyarorsz�got, a Te szolg�dat minden �rd�gi eredet� k�rt�l �s fenyeget�st�l, �s v�delmezd, minden baj f�l� helyezve; a leg�l­dottabb, dics�s�ges Istenanya, a mindenkor Szepl�telen Sz�z M�­ria, ragyog� arkangyalaid �s minden szented k�zbenj�r�s�ra.

�men.

(a g�r�g – biz�nci – szertart�sb�l „magyar�tva”)

V�c, 2007. febru�r 8.

                                                     Czike L�szl�