Mit kíván a magyar nemzet 150 éve?

                                         T i z e n k é t  p o n t

                                            2007. március 15.

1.

A magyar Országgyűlés külső és belső szuverenitásának helyreállítását;  o­lyan új, kétkamarás magyar Parlamentet, amely a nemzetek feletti gazda­sá­gi, pénzügyi, politikai és katonai hatalmak, szövetségek, továbbá az MSZMP rejtett utód­szervezeteinek, valamint az MSZP vállalkozói és politikai holdud­va­rá­nak nyílt, sokszínű  érdek­kép­viselete helyett legitim és valós népképvi­se­letet valósít meg, a Szent Korona által jelképesen képviselt jog, a népfelség jegyében. Olyan új Alkotmányt, s új törvényeket, amelyek a magyar valóság re­alitásaiból, azok ismeretéből és elismeréséből fakadnak, s valóban a nép, a nemzet, a magyar emberek sorsának jobbá tételét szolgálják.

2.

A sajtó szabadságát; a mindenfajta, de legfőképpen a politikai cenzúra meg­szűn­te­tését, ellenben a nyilvánvalóan gát­lás­talan, rossz szándékú, manipu­la­tív szociál-liberális kozmopolita hazudozás és valóságshow-orgia, s a hamis lát­szatkeltés minden műfajának a betiltá­sát, az ÁVH-s szellemi gyökerű libe­rális sajtómonopólium felszámolását, az állami hirdetések egyenlő elosztását, az általános elhallgatás és sanda félrevezetés helyett valódi, kiegyensúlyozott tömegtájékozta­tást a mindenkori valós eseményekről, hírekről - kon­zervatív napilapokat és független magyar állami közszolgálati televíziót.

3.

Független (semleges) magyar külügyminisztériumot és külpolitikát; mely nem az USA, az Európai Únió és a „Terrorellenes Koalíció”, illetve az Atlanti Tanács kvázi-helytartóságaként, végrehajtó helyi ügynökségeként a világura­lomra törekvő ide­gen nagyhatalmak és szupranacionális társaságaik politi­ka­i, pénz­­ügyi és gaz­dasági ér­de­keit képviseli Magyarországon, hanem az egy­séges magyar nemzet céljait, érdekeit, mai hazánkban, a Kárpát-medencében és min­denütt a világon. Követeljük a Rózsadombi Paktum és az Atlanti Ta­nács ál­­tal katalizált és/vagy kötött „nemzetközi szerződések” (pl. belépésünk az Euró­pa­i Únióba, belépésünk a Terrorizmusellenes Koalícióba, stb.) ma­gyar nyelven tör­­ténő, azonnali és maradéktalan nyilvánosságra hoza­talát, és érvényességük szükség szerinti felfüggesztését.

4.

Felelős magyar pénzügyminisztériumot; mely a nemzetközi pénzoligar­chi­a, ezen belül a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank monetáris, továbbá az Európai Únió fiskális diktátumainak szolgai és mechanikus teljesítése, a ka­matrabszolgaság terheinek, a nép elnyomorításának cinikus és embertelen fo­­ko­zása helyett, elfogadható és stabil adórendszer működtetésével, a belföldi (kis)vál­lal­kozók, a nemzeti (ipari és mezőgazdasági) termelés és a kereskede­lem támogatásán, fejlesztésén munkálkodik, és nem azok felszámolásán. Egy ország csak úgy lehet sikeres, ha a polgárai mind emberhez méltóan élnek. Ezért – ha más út nincs, munkahelyteremtő állami beruházásokkal – min­dent meg kell tenni a teljes foglalkoztatottság megközelítése érdekében. A költségvetési kiadásokat a mindenkori életszínvonalhoz kell igazíta­ni, mert a társadalom, az emberek jóléte, életminősége elsőbbséget kell, hogy élvezzen az állam működésének közterheivel szemben. A társadalmi javak ma­gánosí­tá­sa, eladása nem használható fel a költségvetési hiány kiegyenlítésére. A hiányt előidéző, növelő állami akciókat törvényben kell megtiltani, a felelő­söket felelősségre kell vonni. Követeljük a privatizációs szabad­rablás érdem­telen nyerteseinek visszamenőleges elszámoltatását, az elrabolt va­gyonok, a korábban állami tulajdonú legfontosabb közüzemek (el­ső­ként az elektromos művek) visszaállamosítását, a magyar termőföld külföldiek - természetes és jo­gi személyek - részére történő értékesítésének teljes körű végleges tilalmát.

5.

A Magyar Nemzeti Bank elmúlt 20 évi valamennyi jelentősebb bel-és külföl­di pénzügyi tranzakciójának, valamint a meghatározó kereskedelmi bankok konszolidációjának, privatizációjának felülvizsgálatát, a té­nyek és a sze­mélyi fe­lelősség megállapítását. Az indokolatlan külső és belső hitelfelvételek meg­szüntetését, a bankjegy-kibocsátás állami mo­nopóliumának a visszaállítását, és megfelelő fedezettel rendelkező, tartósan erős magyar forint (nemzeti va­lu­ta) rendszeresítését és működtetését. A Magyar Nemzeti Bank független­sé­gé­nek visszaállítását, mármint oly értelemben, hogy az MNB pénzpolitikája ne a nemzeti érdekektől, az azokat intézményesen képviselő magyar nemzet­ál­lamtól legyen független, hanem a nemzetközi pénzoligarchiától és láthatatlan érdekszférájától, s annak intézményeitől, mindenekelőtt az IMF-től, a Világ­bank­tól és az EBRD-től.  

6.

A magyar állam (a nemzetgazdaság) belső és külső adósságállo­mánya ke­letkezésének és kezelésének visszamenőleges felülvizsgálatát (be­le­értve a rendszerváltás előtti hitelfelvételeinket és 1982-ben történt be­lép­tetésünket a Nemzetközi Valutaalapba), az eltűnt összegek feltárását, a felelősök szemé­lyes felelősségre vonását. Adósságszolgálat-könnyítő tárgya­lások kezdemé­nye­zését a Világbankkal és az összes külföldi hitelezővel, s ered­ménytelenség esetén a visszafizethetetlen hitelek felmondását, illetve a további folyamatos állami uzsorakamat-fizetés végleges megtagadását.

7.

Nemzet-, nép-és vállalkozásbarát bankrendszer kiépítését és működ­te­té­sét. A Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok számára meg kell til­tani a túlköltekező állami költségvetés uzsorakamatra történő hitel-finanszí­ro­zá­sát; mindazonáltal a bankok legyenek (tulajdonosként is) érdekeltek a belföldi (nemzeti) ter­melés, a nemzeti vállalkozások (és a lakosság) akcióinak, hiteleinek, pénzügyi ter­heinek rentábilis finanszírozásában.

8.

Valamennyi magyar állampolgár alanyi jogú, ingyenes társadalombizto­sí­tá­sának teljeskö­rű helyreállítását. Olyan (egybiztosítós) állami társada­lom­biztosítást, mely elviselhető (megfizethető) állampolgári és intézményi be­fizetési kötele­zettség előírása mellett takarékosan és hatékonyan gondoskodik egészségünk megőrzéséről, az alapvető szociális juttatásokról, s a nyugdíjról.

9.

Az állami költségvetés valódi reformját; olyan állami költségvetést, amely nem a kü­­lönböző párt-és politikai lobbyk érdekeinek korrupt érvényesítése céljából koncentrálja az adófizetők pénzét, hanem főként munkahely-teremtő beruházások támogatásával, infrastruktúra-építő közmunkák tömeges szer­ve­zésével a munkanélküliség, a hajléktalanság, a szegénység felszámolására. Olyan államot akarunk, mely a közérdeket, elsődlegesen és kizárólag minden magyar ál­lampolgár (jog)biztonságát és jólétét szol­gálja, nyilvános vagy fedett (nem publikus) külön-érdekek szolgálata helyett és nélkül. Követeljük ezért a pénz­szűkítő költségvetési, és az általános uzsorakamat-szedésre épülő mone­táris politika azonnali beszüntetését, az eladósodás megállítását. Követeljük továbbá az állami korrupció maradéktalan és haladéktalan felszámolását, az intézményes és magáncélú hazaárulás minden formájának megszüntetését, mivel nem létezik (nem létezhet) olyan „magasabb rendű nemzetközi érdek”, amely felülírhatná a magyar nemzet egyetemes érvényesülésének, életkörül­ményei folyamatos javításának elsődleges és legfontosabb célját, érdekét.

10.

Az igazságszolgáltatás teljes autonómiáját; olyan, a mindenkori kormány­zat politikai hovatartozásától ténylegesen függetlenül, gördülékenyen és ha­té­­ko­nyan működő (gyakorlatilag naprakész) jogrendszert és igazságszol­gál­ta­tást, amely nem a kommunista-internacionalista diktátumokon, nem a kozmo­polita-szupranacionális „liberális” polgárjogon, hanem a kétezer éves keresz­tény erkölcsön alapul. Követeljük a közbiztonság helyreállítását, s a bűnözés tel­jeskörű felszámolását.

11.

A magyar nemzeti kultúra és a vallás teljes szabadságát határainkon be­lül és kívül egyaránt. A határainkon túli magyarság kultúrájának támoga­tá­sát, nemzettestbe integrálását, valamint számukra a honi politikai választójog és a kettős állampolgárság biztosítását. A szélsőséges vallási és egyéb szekták működésének, a különféle ízlésromboló "kultúrcikkek" árusításának, televí­zi­ós sugárzásának, a kábítószer-fogyasztás és a pornográfia minden formájá­nak szigorú betiltását és felszámolását. Olyan ingyenes oktatási rendszert, a­mely becsületes, erkölcsös, szorgalmas, szakértelemmel dolgozó békés állam­polgárokat nevel; ingyenélő tolvajok, maffiózók, gengszterek, korrupt ál­lam­hivatalnokok és munkanélküli hajléktalanok, egészségügyi ellátatlanok he­lyett. A politikai kontraszelekció megállítására az állam kedvezményezze az alkotó tehetségek természetes kiválasztódását, életkörülményeik és munka­le­hetőségeik állandó és tudatos bővítése, javítása által. Magyarország legyen a szelíd, művelt, tiszta tekintetű, boldog, jómódú családos polgárok országa. A nemzeti kultúra primátusa azt jelenti, hogy évezredes kultúránk nem fér össze (és meg) a Magyarországra minden irányból beáramló multikul­tú­rális szeméttel és kacattal, amit éppúgy meg (ki) kell tiltani, mint a romlott ételek és a német szemétbálák „behozatalát”. Az állam és az egyház széjjelválasztá­sa nem jelentheti azt, hogy vallás és vallástalanság egyenértékűek és egyen­rangúak. A szelíd meggyőzés eszközével korlátozni kell a hitetlenség, a hite­hagyás – a jog eszközével pedig a sátánista szekták és tanításaik elterjedését. Hangsúlyozni (deklarálni) szükséges, hogy Magyarország, legalábbis a gyö­ke­re­it tekintve keresztény jogállam.

12.

A Magyarország területén állomásozó külföldi csapatok azonnal térjenek vissza a hazájukba, a magyar katonákat pedig többé ne vigyék külföldre.

+ 1

Úniót Erdéllyel, vagy teljes területi és kultúrális autonómiát Erdélynek.

(E követelés részletes kifejtése attól függ, hogy tagjai maradunk-e az Európai Úniónak, vagy sem.)

„Mentségemre” szolgáljon, hogy a fenti 12 pontot az elsőtől az utolsóig Petőfi­ék, illetve az 1848-as márciusi ifjak 12 pontjának szellemiségében fogalmaz­tam meg. Részben aktualizáltam, s a mai magyar viszonyokra adaptáltam a ponto­k konkrét tartalmát; ám a követelések nagyobbik részét szinte vál­tozat­lan tartalom­mal ültettem át, tekintve, hogy ma aktuálisabbak, mint valaha. 

Petőfi Sándor világszabadságról álmodott; s nem egy orwelli világállamról…

Vác, 2007. március idusán

                                                                        Czike László