Czike L�szl�

        Hullagyal�z�s helyett reinkarn�ci�

     Okkult ritu�lis c�llal lopt�k el K�d�r J�nos kopony�j�t?

K�kszak�ll� v�ra

Az alternat�v t�rt�nelem l�nyege a kett�s rendeltet�s.

Minden dolognak, t�rt�n�snek kett�s jelent�se, funkci�ja van: egy fed�c�l�, l�t­szat-�rtelmez�s �s egy rejtett val�di. Egy felsz�nes, ak­tu­­�lis-pub­likus, illetve egy titkos �r�k�rv�ny�, term�szetfeletti.

Az anal�gia alkalmaz�s�val meg�rthetj�k, mi is a h�tt�rhatalom.

Gondoljunk p�ld�ul az emberi szem�lyis�g k�ini kett�s term�­sze­­t�re, amelyet J�kob �s �zsau bibliai t�rt�nete is meg�r�k�t.

Bar�tod ma m�g szembemosolyog veled, s holnap t�n, tit­kon r�g­�­ta melengetett h�t­s� sz�nd�k�t megval�s�tva, hirtelen h�tbad�f.   

Ez a vil�g, melyben �l�nk – am�gy a K�kszak�ll� Herceg v�ra.

Az internet ugyeb�r egy szabad felhaszn�l�s� in­form�ci�s �ce�n. �mde aki nem ismeri, hogy mit, hol �s hogyan keressen, aki nem ismeri a szisztematikus keres�s m�dszereit �s kulcsszavait, az so­sem tal�lja meg a l�nyeget, �s heteket t�lthet a sz�m�t�g�pe el�tt, ak­kor sem fog megtanulni, meg�rteni semmit.   

Fejn�lk�li lovas

A k�znapi besz�dben rengeteg olyan sz�t, kifejez�st, sz�k�pet, me­tafor�t haszn�lunk, melynek a haszn�lt jelent�s�vel sem vagyunk tiszt�ban, nemhogy az �tvitt �rtelm� szakr�lissal.

Ilyenekre gon­do­lok, mint: „fejvesztve menek�l”, „fejetlens�g”, „fej­- �s j�sz�gveszt�s”, „fejveszt�s terhe alatt”, vagy �pp’ az angol­sz�sz mon­davil�gb�l ismert „fejn�lk�li lovag” r�mes, legend�s alakja.

A fejsze (a pallos) pedig imm�r a f�k gy�ker�re vettetett.

A guillotine-t egy okkult francia tal�lta ki, s nem egyszer�en csak a kiv�gz�sek technikai eszk�zt�r�t szapor�tand�, hanem hogy vi­szonylag k�nnyen lehessen h�res emberek kopony�ihoz jutni.

Fej �s koponya

Nyilv�nval�, hogy emberi �let�nk k�zponti „testr�sze” a fej; amely minden gondolat, �tlet, terv vagy ir�nyad� utas�t�s „term�szetes” forr�sa, kommunik�ci�s �s operat�v cselekv� k�zpontja. (Megjegy­zend�, hogy �mb�r az emberi tudat sz�khelye az agy, amely mint az idegrendszer centruma, a fej�nkben foglal helyet – �rzelmeink, s k�l�n�sk�ppen a hit�nk „testi szerve” a sz�v, amely egyben a transzcendens lelki funkci�k gyakorl�ja is.) A fej – miut�n a gazda-test elporladt – megmarad� „erekly�je” a koponya, amelyet idegen sz�val golgot�nak is nevezhet�nk. J�zus Krisztust a Golgot�n, a Kopony�k Hegy�n fesz�tett�k keresztre 2000 �ve a r�maiak…

A magyar Zelnik J�zsef, templomos nagymester „Testamen – Leo­nardo evang�liuma” c�m� okkult history-fiction k�ny­­v�­ben a zug­boncnok Leo­nar­do az �rd�g Mefisztofel�sszel k�­t�tt piszkos alkuja �rtel­m�­ben felboncolja a halott Krisztust, hogy megta­l�lj�k a fel­t�­mad�s szervi attributum�t, m�g miel�tt felt�madna: „Milyen em­be­ri, m�lys�gesen emberi az a gondolat, hogy a S�t�n az Is­ten els�sz�l�tt l�zad� fia."  - �rja t�bb tucat lev�gott fej grafik�i k�z�tt elb�jtatva. „Amikor Gerbert de Aurillacot Rheims �rse­k�­v� szen­telt�k, megeskett�k: … nem im�d titokban fejet …”

A lev�gott fejet – a Baphomet (mely n�v a Mohamed nyelvileg „el­fu­ser�lt”, templomos v�ltozata) szimb�lum�t – ma m�r csak a po­­litikai ellenfelek, a m�sk�nt gondolkod�k r�misztget�s�re hasz­­n�l­j�k; a fejn�lk�li lovas ma m�r Britanni�ban sem igen k�s�rt. �m a V�rhegy kazamat�i, a rendszerv�lt�s p�nc�lszekr�nyei, m�g ma is kopo­ny�k­­kal �s l�b­sz�rcsontokkal, olykor csonthi�nyos csont­v�­zakkal van­nak teli. A testt�l elv�lt vagy elv�lasztott kopony�k sokmindenre alkal­masak, amit az afrikai �serd�k (szubog�k) vudu ritu�l�i �s a d�lamerikai indi�nok m�ig fennmaradt, inka �s azt�k eredet� var�zslatai alap­j�n legink�bb fekete m�gi�nak nevezhe­t�nk. A var�zsl�k �s az el­va­­­r�zsolt n�pek hite szerint a halott em­ber kopony�ja megfelel� ri­tu�l� keret�ben egyar�nt felhaszn�lhat� a halott szellemi kisu­g�r­z�s�nak er�s�t�s�re, vagy gyeng�t�­s�re att�l f�gg�en, hogy a megrendel� hatalom – pl. a t�rzsf�n�k vagy a t�rzsi var�zsl� – �ppen mit tart „politikailag” korrektnek, illetve k�v�natosnak. Ma is sziklaszil�rdan hiszik: a halott szel­le­me a gazdatest hal�la, le­bo­m­l�sa ut�n is a kopony�ban marad, kommunik�lni lehet vele, s�t, a fekete m�gia – amely egy saj�­tos, okkult „interface” - eszk�zeivel a halott minden tud�sa �s egy­kor megszerzett exkluz�v �lettapasztalata tetsz�s szerint leh�v­ha­t�, s �t is menthet� egy fogad� szellem kopony�j�ba, ily m�don �jrahasznos�tva r�gm�lt id�k im­m�ron elfeledett ismereteit, t�rgyi tud�s�t �s rendszerszeml�let�t.

Aki iszik a halott kopony�j�b�l, az megszerzi az elhalt minden tu­d�­s�t, ismeret�t, �lettapasztalat�t – �gy tartja a var�zsl�k �si hite. Bizonyos szertart�sok r�v�n az is el�rhet�, hogy az elhalt szelle­me (mint donor) eg�sz szem�lyis�g�ben �tk�lt�zz�k a kijel�lt befogad� �l� szem�ly kopony�j�­ba, ehhez term�szetesen mindk�t szem�ly k�lcs�n�s beleegyez�se sz�ks�geltetik. Ak�r f�zi�, ak�r megket­t�z�d�s a v�geredm�ny – gyakorlatilag megval�sul a reinkarn�ci�. Az �si n�pek nem hisznek a spont�n reinkarn�ci�ban – ehelyett �k maguk val�s�tj�k meg, ritu�lis szertart�saik gyakorl�sa sor�n.

Ez a ritu�l� egy ritka technikai-anyagi eszk�z megl�t�t ig�nyli.       

A krist�lykopony�k rejt�lye

A „Krist�lykopony�k rejt�lye” c�m� k�nyv szerz�i - Chris Morton �s Ceri Louise Thomas - egy �si amerikai legenda nyo­ma­it j�rj�k k�­r�l, mely szerint l�tezik 13 �tlagos emberi m�ret� krist�lykopo­nya, amely k�pes a besz�dre, s fontos inform�ci�kat tar­tal­maznak az emberis�g eredet�r�l, a vil�gegyetem rejt�lyeir�l. De ez a tud�s csak akkor v�lik sz�munkra is hozz�f�rhet�v�, ha mind­e­gyik el�­ker�l �s egybegy�jtik �ket, ehhez azonban az emberis�gnek el kell �rnie bizonyos fejletts�gi szintet. N�h�ny ilyen koponya azonban m�ris el�ker�lt. Mindegyiknek rejt�lyes az eredete, s valamennyit paranorm�lis tev�kenys�gekr�l �s hihetetlen szellemi vagy gy�­gy�­t� hatalmakr�l, k�pess�gekr�l sz�l� t�rt�netek lengik k�r�l.

A mindentud�s ed�nyei

„Tudni akarj�tok az eredet�t a t�rol�ed�nynek, amelyet ti krist�ly­ko­po­ny�­nak h�vtok... Sok-sok �vezreddel ezel�tt alkott�k, egy ma­gasabb intelligencia k�pvisel�i. Egy olyan civiliz�ci� tagjai, amely meg­el�zte azokat, akiket ti maj�knak h�vtok. (A maj�k �s sz�mos m�s t�rzs is, a kopony�k �rz�j�nek vallja mag�t.) A civiliz�ci�nk akko­riban m�r sokkal fejlettebb volt, mint a ti�tek most. Ez a t�­ro­l�ed�ny tartalmazza sokak elm�j�t, �s az egy elm�t. Nem az �l­talatok fizikainak nevezett elj�r�s �tj�n k�sz�lt. Jelenlegi form�­j�­­ba a gondolat hatalma �nt�tte... A vil�g java r�sze, amit mi te­remtett�nk, a szellem erej�vel j�tt l�t­re. A szellem teremti meg az anya­got. Ti is meg fogj�tok mindezt �rteni, �s a krist�lytechno­l�­gia a maga teljess�g�ben is rendelkez�s�re fog �llni azoknak, akik meg�rtik, hogy a krist�ly az �l� anyag, �s hogy a szellem az a­nyag szerves r�sze. Ez az ed�ny az�rt krist�lyosodott ki, mert neked, a h�rom dimenzi� �ltal behat�roltan, sz�ks�ged van a l�­t�s­ra, a hall�sra �s a tapint�sra. A form�ja megk�nny�ti, hogy az el­m�hez csatlakozz�k, an�lk�l, amit ti szem�lyis�gnek h�vtok. Ti a­­zonban tisztelitek a szem�lyis�get, a fejet, az agy ke­ret�t, �gy az ed�ny ebben a form�ban �rz�sre �s oltalomra tal�lt a korok so­r�n. F�ldi kora 17 000 esztend�; ge­ner�­ci­­�r�l gener�­ci­�­ra �r�k�­tet­t�k, csiszolt�k homokkal �s sz�r­rel, �gy s�r­tetlen maradt.”

Az „atlanti” civiliz�ci�

„Tov�bbi ed�nyek fognak el�ker�lni, sz�mo­san van­nak m�g; miu­t�n sem egyetlen ember, sem egyetlen szel­lem nem birtokolhatja az �sszes tud�st. Az ed�nyek mindegyi­ke tartalmazza az inform�ci�t, hol tal�lhat� meg a t�bbi. Egy v�ratlanul ker�l majd el� a r�­gi�­b�l, amit ti D�l-Amerik�nak h�vtok, egy m�sikat pedig akkor tal�l­tok meg, mikor az �ltalatok Atlantisznak h�vott, elveszett civili­z�­ci� fel­mer�l majd el�ttetek. Mikor valamennyi t�rol�ed�ny egy�tt lesz, b�mulatos tud�snak lesztek a birtokosaiv�: a f�ny �s a hang lesz a kulcs. Amikor a megfelel� rezg�st el��ll�tj�tok, megkapj�tok az inform�ci�t, amelyre sz�ks�getek van. De az id� m�g nem j�tt el. Ma m�g t�l vesz�lyes lenne az embernek birtokolnia ezt az in­for­m�­ci�t; t�l korai lenne az evol�ci� szempontj�b�l, mert az em­be­­ri­­s�g m�g mindig a puszt�t�s eszk�zeinek fejleszt�s�re t�r. Re�­­tok akartuk hagyom�nyozni az egys�g koncepci�j�t, de a ti elm�­tek m�g ma is csak a sz�th�z�st kutatja. Ahogyan ti mondj�tok: aki keres, az ta­l�l. M�r megkezdt�tek a k�l�nv�l�st, de nem lesz tov�bb. V�­gya­­tok a sz�th�z�sra elvezet a pusztul�sotokhoz. Mert a sz�th�­z�s megsem­mi­s�l�s �s hal�l. J�l �rezz�k a sz�tv�l�s be­­fo­ly�s�t az er�­szak­ban; egyre t�bb az er�szak a bolyg�n. E­r�­szak az ember el­len, er�szak a term�szet ellen, er�szak a F�ld ellen.”

A F�ld bolyg� glob�lis elitje minden tudom�nyos eszk�z�vel �s fel­halmozott-koncentr�lt er�forr�saival l�zasan keresi a megfe­lel� rez­g�s-gener�tort, amely a jelzett frekvenci�t �ll�tan� el�. Ez most hirtelen fontosabb� v�lt a Szent Gr�l, J�zus Krisztus s�r­ja, a Frigyl�da (frekvencia-gener�tor vagy mannagy�rt� au­to­­ma­ta?) a manna (monoatomos, krist�lyszerkeze­t� arany), stb. fel­fedez�s�n�l, vagy a Vil�gegyetem, az �r megh�d�t�s�n�l.

 Az „atlantisziak” �zenete

„Meg�rtj�k, ismerni akarod az emberis�g eredet�t. El akar­juk h�t mondani neked, hogy a saj�t eredeted form�ja a gondolat volt, �s hogy felfel� kell vetned a tekintetedet, nem lefel�. A kezdetei an­nak, amit ti a saj�t civiliz�ci�toknak h�vtok, t�bb mint 15 000 �vre ny�lnak vissza: ti Atlantisznak h�vj�tok.

Sz�mos felfedez�s m�g nem �rett meg.

Csak azokat engedhetj�k meg nektek, ame­lyek nem tasz�tanak a tel­jes pusz­tul�sba benneteket. Mi egy m�sik vi­l�gb�l �rkezt�nk a F�ldre. Egy m�sik dimenzi�b�l �rkezt�nk a ti dimenzi�tokba. Ta­pasztalni j�tt�nk, mert sz�ks�g�nk volt a s�r�s�g megtapaszta­l�s�ra. Az �let a F�ld�n m�g csak primit�v form�ban l�tezett, de mi fizikai alakot �lt�tt�nk, ami a sz�motokra is felismerhet�. Nem akartunk m�st, mint megtapasztalni az anyagi s�r�s�get, tud�st �s megvil�gosod�st hozni k�z�tek. M�g mindig ra­gaszkodtok az el­k�pzel�shez, hogy a harmadik dimenzi­�­b�l j�tt�nk �s k�ptelenek vagytok elfogadni, hogy l�tez­nek m�s di­menzi�k is, t�l a t�r-id� relativit�son. Az id� l�­nye­gi val�ja nem m�s, mint ill�zi�. Az id�t va­l�j�ban egy ma­ga­sabb rend� intelligencia alkotta, mint az agy �s a testi funkci�k feletti kontroll egy form�j�t. Ez „ideiglenes ol­talom” az anyag hir­te­len lebom­l�sa ellen, de mint ilyen, alap­j�­ban nem is l�tezik. J�l­lehet a testen �s az agyon t�l l�tezik, az id� az anyag terem­t�­se. A gondolat id�tlen. Az id�, mint mecha­niz­mus, csakis az a­nyagra �s a kurrens elm�re, a tudatra vonatkozik – s nem a gondo­lat­­ra vagy a szellemre -, hogy a harmadik di­men­zi� k�tel�k�n, az �ltalatok F�ldnek nevezett kis plan�ta hat�­rain bel�l tart­son. Arra �szt�nz�nk benneteket, hogy felfedezz�tek az igazs�got, annak meg�rt�s�t, hogy az elme k�pes a meg�rt�sre, �s nem sz�k­s�gk�ppen az agy. Az id� sz�motokra sz�mokban �lt testet. Mi k�z�lj�k veletek, hogy a sz�moknak �s az id�nek nincs m�lys�ge. E­zeket puszt�n beleprogramozt�k a jelenkori elm�be, mint v�del­met, csak hogy az id� �s a t�r korl�tain bel�l tartsanak bennete­ket. Van­nak funkci�k, melyek nem az elm�hez tartoznak, hanem sokkal ink�bb az agyhoz. Ezek val�j�ban az agy disz­funk­ci�i, me­lyek feladata benneteket a h�romdimenzi�s fizikai vil�ghoz k�tni. A viszonylagoss�gok, mint a sz�mok, az id� �s a t�r, az agy azon funk­ci�i, melyek csak a harmadik dimenzi�hoz kapcsol�d­nak. A je­­lenkori elm�tek foglyul tart benneteket a t�rben �s id�ben, az anyagi �s fizikai val�s�g foglyak�nt, amelyet ti „re­alit�s”-nak h�vtok. De az id� k�pr�zat�nak fenn kell m�g ma­­radnia egy ideig. Az�rt j�tt�nk el, hogy figyelmeztess�nk, az el­szakad�s m�r­is megkezd�d�tt. A pusztul�s m�ris a kezdet�t vette. Az elsza­ka­d�s gondolatis�ga gy�keret vert, �s m�ris s�lyos ese­m�­nyek vet­t�k kezdet�ket. Sz�motokra, primit�v tud�sotokkal, m�­­ris olyan dolgok kezd�dtek el, amelyek visszaford�thatatlanok. A tud�saitok j�tszadoz�s�val vette kezdet�t, akik elhajl�tott�k a hang-�s a f�ny­hul­l�mokat, amit ti az atmoszf�r�tok r�szecsk�inek neveztek. �sz­re fogj�tok venni, mennyi puszt�t� hull�m csap�dik bolyg�tok fel­sz�n�be. Az atmoszf�r�ba t�rt�n� folyamatos beavat­ko­z�sotok egy­re t�bb pusz­tu­l�st fog okozni: szokatlanul sz�ls�s�­gesen v�ltoz� i­d�­j�r�si viszonyokat, gyors, gy�keres klimatikus �t­alakul�st, s�t, m�g a sz�razf�ldek jelent�s elmozdul�s�t is. A ci­vi­liz�ci�tok dur­v�n f�lre�rtette a f�nyt, a hangot �s az anyagot. E­z�rt van, hogy csak annyit fedeztetek fel bel�le, amennyi a legk�­zelebb esik hoz­z�­tok. De a tud�saitok s a korm�nyaitok m�g min­dig olyan j�­t�­kokkal j�tszanak, melyeket nem �rtenek. A f�nnyel �s a hanggal j�t­szanak, azzal, amit ti r�szecsk�knek �s sug�r­z�s­nak h�vtok �s a pusztul�sba tasz�tanak. De miut�n a reakci� nem azonnali �s nincs a k�zeletekben, addig fogj�tok min­dezt foly­tat­ni, am�g az eg�sz bolyg�tok el nem pusztul. Aho­gyan m�r el­mondtuk, a ti jelenkori elm�tek nem keres m�st, csak a k�l�n­v�­l�st. A v�­gyatok a k�l�nv�l�sra – �rtsd: az individualiz�l�d�sra - nem vezet m�shov�, csak a t�rsadalom atomiz�l�d�s�hoz, sz�t­e­s�­s�hez, tel­jes pusztul�sotokhoz. Mert ez ugyanaz az elme, mely az �z�n­vi­zet is okozta, �s a sz�razf�ldek kor�bbi pusztul�s�t. (Meg­jegyz�sem: a szcientol�gia ezt reakt�v elm�nek h�vja.) A glob�lis (le)­pusztul�s ism�t elkezd�d�tt. M�ris �rez­­het­� a sz�th�z�s n�­vek­v� befoly�sa a vil�gotokban. De m�g most sem vagy­tok mind­­­­ennek tudat�ban, mert ti magatok �ltetitek. Mi elmond­juk nektek, hogy a F�ld nagy v�ltoz�sok el�tt �ll. M�g a bolyg�tok maga is meg fog v�ltozni, ahogyan az id�j�r�s is, �s ahogyan minden m�s is, amit a F�ldr�l ma tudtok. V�ltoz�sok lesznek (meg­jegyz�sem: van­nak!) a F�ld�n az emberi �­let­form�ban, a fl�r�ban �s a fau­n�­ban, a sz�razf�ld�n �s a ten­ge­rekben, s mag�ban, az atmoszf�­r�­ban. Nagy horderej�, �lta­l�­­nos �s glob�lis katasztr�fa fog bek�vetkezni. R� fogtok j�nni, hogy egyre t�bb hal�l f�rk�­zik az �­letetekbe bolyg�tokon. R� fogtok j�nni, hogy ami a f�ld­ben n�­vek­­szik, �ri�si v�ltoz�sokat fog okozni, s l�tni fogj�tok, hogy a­mit elvetettetek, mennyi hal�llal fog kikelni. Hatalmas pusz­­tu­­l�st fog­tok l�tni a sug�rz�s - ahogyan ti nevezn�tek - �ltal, ami a boly­g�­tokra t�r. A vizeitek felmelegszenek, �s a sz�razf�ld el fog t�nni a hull�mok alatt. A f�ldt�megek elt�nnek, a tengerek, az �ce�nok szintje pedig felemelkedik. Hatalmas szakad�s lesz a F�ld�n, mely a F�ld belsej�b�l ered. A F�ld m�gneses p�lusai felcser�l�dnek, a mag­netoszf�ra m�ris mozg�sban van. A F�ld kett� fog v�lni. Egy e­lekt­rom�gneses ki­s�­l�s halad �t a F�ldb�l az atmoszf�r�ba, ahol a szennyezetts�g jelei m�ris megjelentek.”

A krist�lykopony�k c�lja

„�s ez�rt is hagytuk h�tra a sz�motokra ezeket az ed�nyeket, a ti id�t�k szerint hossz� id�vel ezel�tt, amikor r��bredt�nk, mennyi minden el lett feledve a fizikai dimenzi�v� v�l�s eredeti c�ljaib�l.
Amikor r�d�bbent�nk, hogy t�vlat�ban a sz�th�z�s gondolati­s�­ga nyert teret, s hogy nagy katasztr�f�k v�rnak a F�ldre, �gy d�nt�t­t�nk, visszat�r�nk eredeti dimenzi�nkba, b�r h�trahagytuk nek­tek elm�nk szellemi �r�ks�g�t. Tudtuk, lesznek olyanok, akiknek a tud�sa �s spiritu�lis fejletts�ge majd a j� �tra terel benne­teket. Tudtuk, hogy a katasztr�fa miatt, amely a bolyg�ra v�r, lesz­nek olya­nok, akiknek el� kell majd h�vniuk reinkarn�ci�s eml�­ke­iket, hogy meggy�gy�ts�k ezt az elszabadult, megvadult vil�­got. Hogy szeress�k, �s tan�csaikkal szolg�ljanak, hogy meg­ment­hes­s�k ezt a val�s tud�s n�lk�li vi­l�got, melyre egy�b­k�nt a pusz­tul�s t�zei v�rnak. Amikor elj�n az id�, azok sz�m�ra, akik a spi­ri­tu�lis tud�st keresik, az lesz a legf�bb k�teless�g, hogy figyel­mez­­tesse­nek mindenkit: a F�ld ki fordulni sarkaib�l. A h�trahagyott kris­t�lykopony�kban min­­dent megtal�ltok, amire sz�ks�getek le­het. A teljes tud�­sunk kris­t�lyosodott ki benne, �s id�vel mindez a tudom�sotokra jut. Azzal a sz�nd�kkal k�sz�ltek, hogy e kris­t�ly­kopony�k r�­v�n aktiv�ljuk a k�z�ss�gi tudatot, mikor a F�ldnek erre sz�k­s�ge lesz. Mindez m�ris elkezd�d�tt; ahogyan ti mondan�tok: itt �s most. Az�rt vagyunk itt, hogy elmondjuk, nagy v�ltoz�s kezd�­dik, kezd�d�tt a sz�l�bolyg�tokon bel�l.”

A Megcsavart Hajsz�lak tan�t�sa

„Kezdetben 12 vil�g l�tezett az emberi �let sz�m�ra. Ezek a plan�­t�k k�l�nb�z� napok k�r�l keringtek s a v�nek egy Osiriaconwiya nev� bolyg�n tal�lkoztak. Ez a negyedik bolyg� a Nagy Kutya csil­lagt�l, a Sz�riuszt�l sz�m�tva. K�t napja �s k�t holdja van, �s itt tal�lkoztak a v�nek, hogy megvitass�k a gyermekek bolyg�j�nak a helyzet�t - ez az a plan�ta, melyet napjainkban ben�pes�t�nk, va­gyis a F�ld. A mi nyelv�nk�n Eheytom�nak nevezz�k, de a gyer­me­kek bolyg�j�t is �rtj�k alatta, mert ez a legkev�sb� fejlett az em­ber �ltal belakott bolyg�k k�z�l. Val�j�ban teh�t egy 12 plan�­t�­b�l �ll� nagy csal�d vagyunk. A t�bbi (11) bolyg�k mindegyike vette a t�rt�nelme sor�n felgy�lemlett tud�s�t, �s a hatalmas tu­­d�sanyagot egy holografikus sz�m�t�g�pbe, egy krist�lyko­po­ny�­ba t�pl�lta. Ezek mind t�k�letesen makul�tlan krist�ly­kopo­ny�k vol­tak. A kopony�knak mozgathat� volt az �llkapcsa, ak�r­csak a mi kopony�inknak, ez�rt gyakorta utalnak r�juk �gy, mint �nekl� kopony�kra �s a teljes konfigur�ci� az „Osiriaconwiya B�r­k�ja” nevet viseli. A legjobban tal�n �gy �rthetj�k meg ezeket, ha elk�pzelj�k azokat a sz�m�t�g�peket, melyekkel napjainkban nagy mennyis�g� inform�ci� is t�rolhat�v� s el�rhet�v� v�lik sz�munk­­ra. Valamennyi krist�lykoponya roppant mennyis�g� adatot foglal mag�ban, �s ha tudjuk a m�dj�t, ehhez hozz� is f�rhet�nk. Ak�r­hogy is, kozmikus v�neink fogt�k a B�rk�t, �s az emberek �ltal ben�pes�tett 12, �ltalunk szent plan�t�nak, vagy a „nagyany�k”-nak nevezett vil�g valamennyi tud�s�t belet�pl�lt�k, majd idehoz­t�k �ket, �s munk�lkodni kezdtek, hogy megtan�ts�k minden in­terplanet�ris tud�sra „a F�ld nagyanya” gyermekeit. A koz­mi­kus v�­­nek megtal�lt�k a m�dj�t, hogy k�pesek legyenek kommunik�l­ni a k�tl�b�akkal, idelent, F�ld nagyany�n. �s val�­ban! Ez volt a leg­hat�sosabb �s a leg�rt�kesebb aj�nd�k, amit a F�ld gyermekei kap­hattak, hiszen ez volt a Tud�s aj�nd�ka. Ez volt a legnagyobb aj�nd�k, mert ez volt a gy�k�r, melyb�l a fejl�d�s sz�rba sz�k­ken­he­tett, ez volt az alap, amelyre minden fel�p�lhetett. Eredetileg teh�t ez t�rt�nt, �s volt egy id�szak, amikor �ri�si fejl�d�s ment v�gbe. A m�s bolyg�kr�l sz�rmaz� v�nek kioktatt�k a F�ld gyer­mekeit, �s nekik adt�k, amit „a pajzsok tan�t�s�nak” h�vnak. Az �regek a F�ld lak�ival a saj�t bolyg�jukr�l k�t hatalmas kupola - egy v�r�s �s egy k�k – seg�ts�g�vel kommunik�ltak, amelyek az �­ce�n m�ly�n helyezkedtek el. �s seg�tett�k a F�ld n�peit, hogy fel­�p�tsenek n�gy nagy civiliz�ci�t: Lemuria, Mu, Mieyhun �s At­lan­tisz civiliz�ci�it. �s arra haszn�lt�k a kopony�k tud�s�t, hogy nagy misztikus iskol�kat hozzanak l�tre, a rejtett b�lcseletek isko­l�it, �s titkos gy�gy�t� (v�.: „karitat�v”-) szervezeteket. Kezdt�k sz�­les k�rben elterjeszteni a tanokat. Az inform�ci� megk�zel�t�leg 750 000 esztend�vel ezel�tt �rkezett meg, �s 250-300 000 eszten­d�­vel ezel�tt kezd�d�tt el a terjeszt�se „F�ld nagyany�n”. A tan�­t�­sok seg�ts�g�vel tov�bbi kopony�k k�sz�ltek a F�ld�n, �m ezek­nek, b�r �letnagys�g�ak voltak, nem volt mozgathat� az �llkap­csuk. Sz�mos ilyen koponya l�tezik, melyeket besz�l� kopony�k­k�nt ismer�nk, hogy megk�l�nb�ztethess�k �ket a B�rka eredeti �nek­l� kopony�it�l, amelyek a 12 vil�g valamennyi tud�s�t �ssze­vontan tartalmazt�k. A kopony�kat egy piramis belsej�ben tartot­t�k, a B�rkak�nt ismert, hihetetlen�l monument�lis form�ci�ban. A B�r­ka a szent bolyg�kr�l sz�rmaz�, k�rben elhelyezett 12 kopo­ny�­b�l �llt, egy tizenharmadikkal, a leghatalmasabbal, a form�ci� k�z�ppontj�ban. A tizenharmadik koponya k�pviselte vala­mennyi vi­l�g kollekt�v tudat�t, �s kapcsol�dott valamennyi szent plan�ta tu­d�s�hoz. Az utaz� emberek az �nekl� kopony�kb�l �ll� B�rk�t el�sz�r az olm�kk�nt ismert n�phez vitt�k el, majd a maj�k vet­t�k �t, azut�n az azt�kok (Teotihuacanban �rizt�k). Napjainkban ez a tud�s m�g mindig a „Megcsavart Hajsz�lak” birtok�ban van.

Az azt�kok arra haszn�lt�k fel a kopony�k hatalm�t, hogy m�­so­kat az ir�ny�t�suk al� vonjanak, hogy vissza�ljenek saj�t ere­j�kkel �s hatalmass� tegy�k �nmagukat. Olyan hatalmass� v�l­tak, s az erej�k oly’ puszt�t� m�reteket �lt�tt, hogy meg kellett �­ket �l­­l�tani. Az egyetlen hatalom, mely k�pes volt megt�rni az az­t�­kok�t, a spanyol birodalom volt. A B�rka m�g Teotihuacanban volt, amikor Hernando Cortez leig�zta az amerikaiakat. A papok, akik Cortezzel �rkeztek, meghallott�k a krist�lykopony�k h�r�t, �s ezt az inform�ci�t eljuttatt�k R�m�ba, a p�p�nak is. A kor katoli­kus p�p�ja pedig �gy rendelkezett: ezt a tud�st meg kell szerezni. Jobban akarta a kopony�kat, mint a birodalom minden arany�t �s minden gazdags�g�t. �s, hab�r a B�rka akkoriban m�g j�l el volt rejtve a f�ld sz�ne alatt, a spanyol katon�k elj�ttek, s egy bel­s� �rul�s folyt�n siker�lt tudom�st szerezni�k a rejtekhelyr�l. Mi­el�tt azonban megkaparinthatt�k volna a krist�lykopony�kat, a jagu�r papok �s a sas harcosok megfogt�k a kopony�kat, �s elme­ne­k�ltek vel�k. N�h�nyat kor�bbi maja ter�letekre vittek ma­­­guk­­­kal, m�sok D�l-Amerik�ba ker�ltek, megint m�sok sz�tsz�­r�d­tak, szerte a vil�gban. �gy teh�t a kopony�k t�rt�nelm�k sor�n els� �z­ben itt, „F�ld nagyany�n” elv�ltak egym�st�l. A kopo­ny�k­nak ma odakint kell lenni�k �s v�ndorolniuk, hogy t�vol legyenek egy­m�s­t�l, am�g el nem j�nnek azok az id�k, hogy megtanulunk  osz­toz­ni egym�ssal a tud�son, gondoskodunk egym�sr�l, tan�tjuk egy­m�st, �s b�k�s, harmonikus vil�got teremt�nk a „F�ld nagya­ny�n”. Azonban mindenki tudja, hogy napjainkban a „F�ld nagy­any�n” nem ez t�rt�nik, ez�rt a kopony�knak tov�bbra is oda­kint kell lenni�k, �s v�ndorolniuk. A legenda viszont �gy tartja, hogy egyszer valamennyien vissza fognak t�rni a csal�djukhoz; ha ez a bolyg� v�gre hajland� lesz feln�ni, meg�rni, �s b�k�ben csatla­koz­ni a bolyg�k csal�dj�hoz.”

 A f�ld�nk�v�liek

„Tudj�tok, a f�ld�nk�v�liek - ahogyan ti nevezitek �ket – voltak a­zok, akik elhozt�k nek�nk a krist�lykopony�kat. Mi �gi istenek­nek, vagy �gi embereknek nevezz�k �ket. Ezek az �gi embe­rek a V�z Harmadik Vil�g�nak v�ge fel� kerest�k fel a F�ldet. A V�z Har­madik Vil�ga hossz�-hossz� id�vel ezel�tt zajlott le, m�g a kon­ti­nen­t�lis elsodr�d�s el�tt, amikor a vil�g valamennyi sz�raz­f�ldje e­gyet­len, Tekn�s-szigetk�nt ismert kontinenst alkotott. Az �gi is­te­nek a kezdetek kezdete �ta l�togatt�k a F�ldet, �s az�ta is t�bb alkalommal elj�ttek ide. Gyakorta csak nagy tan�t�k�nt emleget­t�k �ket, �s olyan neveket kaptak, mint K�z�p-Amerik�ban Quet­zal­coatl, vagy D�l-Amerik�ban Virarocha. Sokszor j�ttek olyankor, amikor az emberis�g �ppen k�zdelmet folytatott egym�ssal, vagy olyankor, amikor nem voltak t�rv�nyek, vagy egy�b okokb�l �l­t�nk szeg�nyesebb �letet. Seg�t�kk�nt l�ptek fel, gy�gy�t�kk�nt; s meg­pr�b�lt�k megtan�tani az emberis�get, hogy b�k�ben �ljen.
Ezek az �gi istenek seg�tett�k a korai embereket abban is, hogy a klasszikus vil�g csod�it l�trehozhass�k. Az emberis�g �talakult a saj�t galaxisunkb�l �s a t�volabbi bolyg�kr�l sz�rmaz� l�nyekkel val� kapcsolattart�s sor�n. A f�ld�nk�v�li civiliz�ci�kkal folytatott kommunik�ci�, ismeretcsere kulcsszerepet kezdett j�tszani a fej­l�­d�sben, �s sokkal nagyobb m�rt�kben, mint azt k�pzeln�nk. De amit el akarok mondani, sokkal m�lyebbre ny�lik vissza. El­visz benn�nket legkor�bbi �seink idej�be. Elmondom a terem­t�s igaz t�rt�net�t �gy, ahogyan annak idej�n �n is hallottam az �­se­imt�l.”

A neanderv�lgyiek

„Kezdetben b�ke honolt a F�ld�n. Az emberek, akik akkoriban �l­tek, nem voltak homo sapiensek, ahogy ma ismerj�k �ket. Ti ne­­an­derv�lgyi emberk�nt ismeritek ezt a t�pust, de mi F�ld-embe­rek­nek nevezz�k �ket. Ez volt az Aranykor, amikor a F�ld�n az em­berek �s az �llatok kommunik�ltak egym�ssal �s harmonikus �le­tet �ltek. Sz�mta­lan legenda �r�k�ti meg a vil�g minden r�sz�n ezt az Aranykort. U­gyanaz, ami a ti �testamentumotokban is sze­­re­pel, �den­kert n�ven. Ezt tudom�nyos bizony�t�kok is al�t�masztj�k. M�g a ti tud�saitok is felfedezt�k, hogy �seink egy�ltal�n nem vol­tak azok az agressz�v ragadoz�k, amilyennek kor�bban hajlamo­sak voltunk tartani �ket. Nem is oly’ r�gen a John Hopkins e­gye­tem tud�sai ism�t megvizsg�lt�k az �si kopony�k fogazat�t, �s fel­fedezt�k, hogy a korai �s�nk szinte teljes eg�sz�ben veget�ri�nus volt, teh�t egy�ltal�n nem �ld�ste az �llatokat. A probl�m�t az okozta, hogy fejl�dni kezdett, a feje egyre nagyobb� �s nagyobb� v�lt, mi�ltal az agy t�mege is fokozatos n�veked�snek indult. Ez az�rt t�rt�nhetett �gy, mert az agy t�rolta el az �sszes genetikai in­form�ci�t, ami minden gener�ci�val egyre duzzadt, �s ahogy n�tt az eml�kei(n)k mennyis�ge, �gy n�tt a fejm�ret is. Ahogy a fejek egy­­re nagyobbak lettek, a faj n�i egyedeinek egyre nagyobb gon­dot okozott az ut�dok megsz�l�se. Id�vel megn�tt a sz�­­l�s k�z­ben elhalt asszonyok sz�ma, mi�ltal az eg�sz faj tov�bb�l�se megk�r­d�­jelez�d�tt. (Megjegyz�sem: azut�n j�tt a ragadoz�-kanni­b�l cro­-magnoni emberfajta, �s a k�inok „r�vid �ton” kiirtott�k az �bele­ket, amint ezt, noha szimbolikus t�rt�nettel, de az �sz�vet­s�g is h�­ven meg�r�k�ti. �mde a neanderv�lgyiek kisebb h�nyada be­­ol­vadt, s �gy az uralkod�v� v�l� popul�ci� r�szek�nt fennmarad­ha­tott, tov�bb �r�k�tve az evol�ci�s szempontb�l �rt�kes, vi­szont sok tekintetben „h�tr�nyos” g�neket. P�ld�nak ok��rt: aki eg�sz �let�­ben �llatok h�s�t is fogyasztja, az a neanderv�lgyi �s�k r�v�n fo­kozottan ki van t�ve a k�szv�ny kock�zat�nak. A neander­v�lgyi u­gyanis az�rt nem fogyasztotta az �llatok h�s�t, mert a t�pcsa­tor­n�ja k�ptelen volt azt megem�szteni. A k�szv�nyt, mint �r�kletes anyagcsere-betegs�get teh�t nem egy spont�n g�nhiba – mut�ci� – okozta/okozza, hanem a neanderv�lgyi genetikus �r�ks�g.)”     

A hi�nyz� l�ncszem

„Biztosan hallottatok m�r az evol�ci� t�rt�net�nek hi�nyz� l�nc­sze­m�r�l, melyr�l a tud�saitok annyit besz�lnek, de sem meg­ma­gyar�zni, sem meg�rteni nem tudj�k. Bek�vetkezett egy hirtelen �s nagy l�pt�k� ugr�s a t�rzsfejl�d�sben, amire nincs magyar�­zat. Senki sem tudja, mi�rt t�rt�nt ez az �ri�si el�rel�p�s, �s hogy hogyan k�vetkezett be ilyen rendk�v�li hirtelens�ggel. Nos, mindez az�rt t�rt�nhetett �gy, mert pontosan akkor, amikor a F�ld ebbe a kr�zishelyzetbe sodr�dott, az �gi istenek – vagy, ha �gy tetszik f�l­d�nk�v�liek (megjegyz�sem: akik tal�n azonosak a sum�r „annu­na­ki”-val!) - elj�ttek az �gb�l, a Plej�dokr�l, az Orionr�l, a Siri­us­­r�l. Az�rt j�ttek, hogy �j otthonra tal�ljanak, itt a F�ld�n, ezen a gy�ny�r� k�k-z�ld bolyg�n. Az �gi istenek teh�t elj�ttek, �s el­hoz­t�k magukkal a krist�lykopony�kat, aj�nd�kk�nt a f�ldla­k�k­­­nak. Ezek a kopony�k ugyanis tartalmazt�k a m�s bolyg�kr�l �r­ke­zett l�nyek valamennyi tud�s�t. A kopony�kba foglalt�k kul­t�­­­r�­juk, matematik�juk, tudom�nyaik, csillag�szatuk �s filoz�fi­�­juk eg�sz�t, bele�rtve a rem�nyeiket �s az �lmaikat is. L�ny�k e­g�­sze azok­ban a kopony�kban volt elt�rolva. Elmondhatjuk, hogy nem ak�rmilyen aj�nd�kkal kedveskedtek nek�nk!”

 
K�z�s reinkarn�ci�s eml�kezet

„A krist�lykopony�knak azonban volt egy m�sik funkci�juk is.

Min­ta­k�nt szolg�ltak egy �j fajhoz. Az eml�kek, melyeket az a­gyunkban t�roltunk, �tker�ltek a DNS-be. Az agyunknak �gy nem kel­lett m�r tov�bb n�vekednie. A krist�lykopony�k k�pviselt�k azt a sz� szerint kikrist�lyosodott �j form�t, amilyenn� mi v�ltunk, az emberis�g modellj�t, az intergalaktikus csal�d „ember-etalonj�t”. �s ez megint olyasmi, ami a M�zes I. k�nyv�ben is megtal�lhat�, mely elmondja: „�s l�tt�k az Istennek fiai az emberek le�nyait, hogy milyen sz�pek azok.” Amikor a f�ld�nk�v�liek meg�rkeztek i­de, tudt�k, hogy nem lesznek hossz� �let�ek a mi atmoszf�­r�nk­ban. Mert ak�rcsak a f�ldi emberek, „az �gi istenek” (megint csak v�.: „annunaki”!) is haland�ak voltak. Megt�rt�nt teh�t a k�lcs�­n�s �tv�ltoz�s. Ezek a f�ld�nk�v�liek, az �gi emberek, egyes�tett�k a f�ldi emberek g�njeit a saj�tjukkal, hogy mindk�t faj fenn­ma­rad­hasson, de egy olyan �j form�ban, mely k�l�nb�z�tt mindk�t ko­r�bbi fajt�l. Tal�n neh�z ezt elhinni, de ez olyan valami, amit ma m�r nek�nk is hatalmunkban �ll b�rmikor megtenni. Nem­so­k�ra k�pess� v�lunk egyetlen �llati sejt felhaszn�l�s�val reproduk�lni az eg�sz �llatot, ugyanakkor m�r ma is �sszeolvaszthatjuk k�t k�­l�n­�ll� faj g�njeit, hogy l�trehozzunk egy teljesen eredeti p�ld�nyt. Az ember – a technikai tud�sa tekintet�ben – ma teh�t m�r majd­nem olyan szinten �ll, mint ak­kori f�ld�nk�v�li �seink. Hihetetlen hatalom birtokosai vagyunk! �m a csillagk�zi �seink m�r hossz�-hossz� id�vel ezel�tt el�rt�k ezt a szintet, �s teljesen �j fajokat, �j �letform�kat hoztak l�tre, szerte, a legk�l�nb�z�bb k�zeli �s t�voli plan�t�kon. Az �ltaluk l�trehozott faj lett a homo sapiens, ahogyan mi emberi l�nyek magunkat nevezz�k. Egyed�l ezen az �ton volt biz­to­s�t­hat� mind a f�ld�nk�v�li, mind az ember el�tti fajok to­v�bb­�l�se – �s b�k�s „egym�s mellett” �l�se! -, �s megtal�ltuk a m�d­j�t, hogy egy (hibrid) fajk�nt �lj�nk tov�bb a F�ld�n.”

 
Sz�rmaz�sunk titka

„A krist�lykopony�k az eredeti reprezent�nsai annak az �j form�­nak, amiv� lett�nk. �k az emberis�g modelljei. S ez csak az egyik eleme annak, ahogy a krist�lykopony�k az eredet�nkkel �s a v�g­zet�nkkel kapcsolatos inform�ci�kat tartalmazz�k. Ez a val�di o­ka annak is, hogy a bennsz�l�tt n�pek szerte a vil�gon, nemcsak Amerik�ban, eredet�kkel kapcsolatban a csillagokr�l �s az �si �gi istenekr�l besz�lnek. A maj�k, a szi�k, a cherokee-k mind egybe­hangz�an azt �ll�t­j�k, hogy a csillagokb�l sz�rmaznak. Van egy af­ri­kai t�rzs, a dogon, amely mindig is azt �ll�totta, hogy az �sei a Si­ri­usr�l j�ttek, amit �k egy kett�s csillagrendszernek tarta­nak.
Sen­ki sem hitt nekik eg�szen addig, am�g a teleszk�pjaink el�gg� fejlettek nem lettek, hogy felismerhess�k, val�ban k�t, egym�shoz k�zeli csillagr�l van sz�, amelyek k�z�s rendszert alkotnak. Mos­tanra m�r a csillagok k�r�l kering� bolyg�kat is felfedezhett�k.
Nemsok�ra igazolni tudjuk majd, hogy a m�s �letform�k sz�­mos m�s bolyg�t is ben�pes�tenek, m�g saj�t galaxisunk hat�rain be­l�l is. (Megjegyz�sem: a csillag�szok �ppen a napokban fedeztek fel egy viszony­lag k�­­zeli, F�ld t�pus� bolyg�t a Tej�trendszerben.) Vannak olyanok, akik azt �ll�tj�k, hogy a F�ldr�l j�tt�nk. Mindk�t p�rtnak igaza van. Valamennyien kett�s �sis�ggel, �gy kett�s ge­netikus eml�kekkel rendelkez�nk. Val�j�ban a DNS-�nknek is ez�rt van k�t �ga. Eredetileg az egyik sz�l tartalmazta a mi f�ldi eml�keinket, a m�sik �gi �seink�t. A tud�sok nemsok�ra fel fog­j�k ismerni mindezt. Az egyik ok, ami�rt a kopony�k kvarckris­t�lyb�l k�sz�ltek, mert a szilikont az �gi istenek vezett�k be saj�t genetikus strukt�r�nkba. Az �letform�nk teljes eg�sz�ben sz�n a­lap� volt. A szilikon azonban most m�r ott van a v�r�nkben. �gy teh�t a r�sz�nkk� v�lt az a krist�lyos m�trix, mely a galaxis t�bbi r�sz�hez k�t benn�nket. Az �slakosok mindig is tudt�k, hogy a F�l­det, a Napot, �s minden m�s plan�t�t egy krist�lyos strukt�ra roppant m�ret� h�l�ja fogja egybe. A h�l� hangb�l �s sz�nekb�l sz�­v�d�tt. A Multiverzum eg�sze egy strukt�ra �s szervez� elv sze­rint �p�l fel, �s ehhez a h�l�hoz kapcsol�dik, ak�rcsak a mi F�ld­a­ny�nk. A tud�saitok nemsok�ra ezt is felfedezik. Az�rt vonz­z�k a krist�lykopony�k magukhoz az embereket, mert felszabad�tj�k a bels� tud�st; a tud�st, hogy valamennyi�nkben ott van egym�s mellett a sz�n �s a szilikon strukt�ra. R�n�z�nk a kopony�ra, �s e­­sz�nkbe jutnak saj�t sz�veteink, a saj�t l�ny�nk szilikon struk­t�r�ja, mely az Univerzum eg�sz�hez kapcsol benn�nket.

Az �n n�­pem azt mondja: „Eml�kezz az �seidre. Eml�kezz r�, hogy ki vagy, �s honnan j�tt�l.” Ez a b�ke �zenete az emberis�g eg�sze sz�m�ra. Mert a krist�lykopony�k az�rt vannak itt, hogy az esz�nkbe id�zz�k k�z�s eredet�nket. Mert ez a F�ld valameny­nyi lak�j�nak az �r�ks�ge. Valamennyien osztozunk ugyanabban a k�z�s t�rt�nelmi h�tt�rben: feket�k, feh�rek, v�r�sek, s�rg�k, bar­n�k. ­A F�ld valamennyi lak�ja ebb�l az �sforr�sb�l ered, a h�­zas­s�gb�l az �g �s a F�ld k�z�tt, a teremt�s l�that� �s l�tha­tatlan aspektusai k�z�tt.”

Amerikai lelet

Albert Mitchell-Hedges, a h�res angol archeol�gus 1927-ben felet­t�bb szokatlan leletre bukkant K�z�p-Amerika vadonj�ban. Egy felt�ratlan �si maya telep�l�s nyomait fedezte fel az �serd�ben, a­me­lyet teljesen ben�tt a buja n�v�nyzet, s �thatolhatatlan dzsun­gel­l� v�ltoztatta a v�rost. Mivel a hagyom�nyos m�dszerekkel le­hetetlen volt felt�rni a telep�l�st, az archeol�gusok m�s lehe­t�­s�g hi�ny�ban felgy�jtott�k az erd�t. H�rom hekt�r vadon veszett oda a l�ngokban, de miut�n eloszlott a s�r� f�st, az exped�ci� tagjai elk�peszt� felfedez�ssel szembes�ltek. Ha­talmas, p�ratlanul ki�­p�­tett �s kiv�l� �llagban fennmaradt telep�­l�sre buk­kantak, mely sz�mos piramist, templomot, egy hatal­mas amfite�trumot �s m�g egy�b �p�leteket sz�ml�lt. A r�k�vetkez�, r�szletes felt�r�s sor�n Mitchell-Hedges egyed�l�ll� leletre buk­kant, amely „�lesen" meg­osztotta a r�g�szt�rsadalmat: a furcsa t�­tel egyes v�lem�nyek sze­rint boszor­k�nyos �gyess�ggel l�trehozott hami­s�tv�ny, m�g m�­sok szerint a huszadik sz�zad legfontosabb r�g�­sze­ti felfedez�se. A vitatott t�tel egy kvarckrist�lyb�l k�sz�tett em­beri koponya, ar�nyaiban �s form�j�ban t�k�letes, megmun­k�­l�si min�s�g�t te­kintve p�lda n�lk�l egyed�l�ll�. Kora meghat�­roz­hatatlan, funkci­�ja nem ismert, eredete szint�n s�r� hom�lyba v�sz. Kor�bban is tal�ltak ugyan ilyesf�le darabokat, de m�s, j�­val kezdetlegesebb �br�zol�sokkal szemben ez a koponya mara­d�ktalanul haso­nul az emberi kopony�hoz, anat�miailag t�­k�letes. Nem tud­ni, milyen m�don k�sz�tett�k: a kvarckrist�ly ily’ prec�z megmun­k�­l�sa olyasf�le technol�gi�t felt�telez, amely m�g ma sem �ll az em­beris�g rendelkez�s�re. A hetvenes �vekben a Hew­lett-Packard laborat�riuma r�szletes vizsg�latnak vetette al� a k�l�n�s leletet. Bebizonyosodott, hogy a kopony�t egyetlen nagy kvarckrist�lyb�l a­lak�tott�k ki, �m a k�sz�t�k egy�ltal�n nem hasz­n�ltak f�m­­­esz­k�­z�ket. A mikroszk�pos vizsg�lat so­r�n egyetlen kar­col�st sem fe­dez­tek fel a koponya fel�let�n. A Mitchell-koponya teh�t a mai na­pig r�g�szeti �s technol�giai para­doxonnak sz�m�t, az archeo­l�­gu­sok r�m�lma, megfejthetetlen rej­t�ly. A Mitchell-f�le krist�lyko­po­nya mind technol�giai, mind t�r­t�­nelmi szempontb�l feloldhatat­lan miszt�rium, egy l�tez� arche­o­l�giai anom�lia. A lelet p�r �ven �t a r�g�sz birtok�ban volt (Mit­chell term�szetesen �tadta a hat�­s�­goknak, �m a helyi korm�ny visszaadta a kopony�t, ily’ m�don ismerv�n el a r�g�sz felt�r�sok sor�n szerzett �rdemeit), majd v�­g�l, a harmincas �vekben, egy bra­zil m�­zeumba ker�lt.

Okkult harmadik birodalom

Megfigyelt�k, hogy a krist�lykoponya id�r�l id�re v�ltoztatta a sz�­n�t, �s a k�rnyezeti viszonyokt�l f�ggetlen�l hol elhom�lyosodik, hol pedig f�nyesen ragyog. Egyes spekul�nsok �gy v�lt�k, hogy va­lamif�le istens�g kopony�ja ker�lt el�, m�sok idegen l�nyek ha­gya­t�k�nak tartott�k a darabot, ism�t m�sok egy t�rt�ne­lem el�t­ti, magasan fejlett civiliz�ci� bizony�t�k�t l�tt�k benne.

A Mit­chell-f�le krist�lykoponya olyan t�tel volt, amelyet