Czike L�szl�

                            Bohemian grove

Germ�n �seredet-tan

Heinrich Himmler meg volt gy�z�dve r�la, hogy a germ�n faj val�­j�­ban az els�llyedt Atlantiszr�l elmenek�lt t�l�l�k lesz�rmazottja, ut�dn�pe le­het. Meggy�z�d�se szerint Tibetben telep�ltek le v�g�l az utols� tagjai. Folytatott is ilyen ir�ny� kutat�sokat az ottani la­koss�g k�r�ben. Gyakorlatilag erre �p�lt az eg�sz n�ci vall�s. Az �si sz�rmaz�sra, �s az azt mag�ban hordoz� v�rre. Ami az �ltaluk "als�bb rend�nek" tartott fajokkal val� kevered�s miatt vesztette el "isteni" mivolt�t. Sz�nd�kukban �llt a "als�bb rend�" elemek el­t�vol�t�sa ut�n �jra kiteny�szteni a lappang� "fels�bbrend�" v�r­vo­nalat. Tulajdonk�ppen m�r a h�bor� el�tt ezt k�pviselte a Thu­le T�rsas�g is, amelynek Heinrich Himmler �s Alfred Rosenberg is tagja volt.

Thule T�rsas�g

"Thule" egy legend�s sziget volt a messze �szakon, hasonl� Atlan­tisz­hoz, melyen egy elveszett, magas szint� civiliz�ci� �lt a felt�­te­le­z�sek szerint. Kik megmaradtak, azokat �si l�nyek �rizt�k, mint a Teoz�fia "Mesterei", vagy a Feh�r Testv�ris�g. �llit�lag csak az igazi beavatottak voltak k�pesek kapcsolatot teremteni ezekkel a l�­nyekkel, a m�gikus ritu�l�k sor�n. A "Mesterek" vagy "�s�k" ell�tt�k a beavatottakat term�szetfeletti er�vel. Ezeknek az energi­�knak a seg�ts�g�vel akart�k megteremteni az �rja szuperme­ne­ket. „A Thule T�rsas�g c�lja kezdetben az volt, hogy J�zus vala­mely lesz�rmazottj�t - egy Merovingot - Eur�pa tr�nj�ra �ltesse. Hitler azonban uralomra ker�l�se ut�n le�ll�totta ezt a tervet.” – �r­ta Henry. A germ�n vil�guralom megval�s�t�s�t t�zte ki c�lj�ul.

„Az a h�r j�rta, hogy Eckart, Rosenberg �s a Thule T�rsas�g m�s tag­­­jai szellemid�z� �s �jpog�ny sze�nszokat tartottak feh�rorosz e­­­­migr�nsok egyik csoportj�val. Biztos, hogy sok fels�bb oszt�ly­­be­li orosz menek�lt �rdekl�d�tt az ilyesmi ir�nt, �s II. Mikl�s c�r �s feles�ge is lelkes spiritiszt�k voltak. Viszont neh�z pontos �r­­te­s�­l�seket szerezni a Thule T�rsas�gon bel�li tev�kenys�gr�l. Ma­ga a T�rsas�g is t�bb k�l�nb�z� r�tegre oszlott. A felsz�nen ott volt a t�­megfogyaszt�sra kibocs�jtott p�n-germ�n propaganda, u­t�na j�t­­tek a titokkutat� tev�kenys�g k�l�nb�z� szintjei, majd pe­dig egy felt�telezett bels� k�r, amelynek a tagjai �jpog�ny r�tusok �t­j�n magasabb rend� beavat�st nyertek. Egyik csoport sem volt vi­l�gosan l�that� t�ls�lyban. 1918-ban p�ld�ul Sebottendorff lec­k�t adott a var�zsvessz�kr�l, amit Johannes Hering, a T�rsas�g egy m�­sik tiszts�gvisel�je er�sen kifog�solt, mert �gy gondolta, hogy az ilyen eszetlens�gek rontj�k a Thule h�rnev�t. Nem tudni, hogy a miszticizmus csup�n a f�lig-meddig t�rv�nyellenes tev�kenys�g �lc�ja volt-e, vagy ink�bb a politikai eszmeterjeszt�st sz�nt�k egy gaz­dag �s befoly�sos csoport titokkutat� szertart�sainak elleple­z�­s�re. Pauwels �s Bergier, „A Var�zsl�k Hajnala” (Le matin des ma­­gi­ciens) c�m� k�nyv�kben sz�nes, b�r kiss� elt�lzott le�r�st ad­nak a Thule T�rsas�g legbels�bb k�r�nek m�lyen rejtett tud�s�­r�l. „A germ�n fajjal egyid�s a Thule legend�ja. Felt�telezetten egy sziget volt, ami elt�nt, valahol a messze �szakon, Gr�nland vagy Lab­rador k�rny�k�n. Ak�rcsak Atlantiszr�l, Thul�r�l is azt tart­j�k, hogy egy let�nt m�velts�g m�gikus k�zpontja volt. Eckart �s ba­r�­tai hitt�k, nem pusztult el Thule minden titka. Az em­be­rek �s t�lvi­l�gi �rtelmes l�nyek k�z�tti teremtm�nyek a beavatott rendelkez�­s�re bocs�jthatnak olyan er�forr�sokat, amelyek seg�ts�g�vel N�­met­­orsz�g �jra a vil�g ura �s az emberi fajt�k mut�ci�j�b�l kifejl�­d� �j csodafaj b�lcs�je lehet. Egy napon elindulnak majd a l�gi�i, hogy megsemmis�ts�k mindazt, ami a F�ld szellemi k�ldet�s�nek �tj�ban �ll, �s vezet�i olyan f�rfiak lesznek, akik az er�ny k�tf�j�­b�l mer�tv�n, az �si vil�gok nagyjai �ltal vezetv�n, mindent ismer­nek majd.  Ez volt a m�tosz, amelyre Eckart �s Rosenberg �rja tan­t�­tele alapult.” (The Dail Press, New York, 1978. - r�szlet)

S�t�nista n�cizmus

M�g n�h�ny mondat a Thule T�r­sa­s�g­r�l. Akik a legfels�bb p�­holy kiv�­te­le­zett tagjai lehettek, valamennyien lu­ci­feri�nusok vol­tak, akik gyako­rol­t�k a fekete m�gi�t. Ez a k�r nem­csak el­­­fogadta s tanulta, de gyakorolta is Ale­is­ter Crowley, a teoz�fus boszor­k�ny "ellent­mond�sos", so­­kak �ltal s�­t�nis­t�nak b�lyegzett tanait. Szexu�lis m�­­­gi�­val, d�monid�z�ssel, ha­lottl�­t�s­sal �s m�s gonosz prak­tik�kkal fog­lal­koztak.

A beavatottak sz�kebb k�re mes­­ter­k�nt tisztel­te Crowley sze­m�­ly�t. A n�ci mozgalom gerinc�t jelent� Thu­le T�rsas�g legfel­s� vezet�i s�­t�nist�k voltak, t�rekv�seiket alap­­vet�en a go­nosz, okkult er�k kiszol­g�­­l�sa ha­­­t�rozta meg.

A n�ci eszme embl�m�ja a hal�lfej, azaz a totenkopf volt. Ezt pillanthatt�k meg els�nek a Birkenauba �rke­z� f�lholt deport�ltak az SS �r�k sapk�j�n. Hogy pon­to­sak legy�nk, az embl�m�n ko­po­ny�t �s l�b­sz�r­cson­tokat l�tunk. Az elnevez�s �s a l�tv�ny te­h�t nem fedik egym�st. „Az eszme” nem sz�nt meg – tov�bb­fej­l�­d�tt…

A fekete m�gia �s az okkultizmus nem osztoztak a F�hrer sors�­ban. Nem k�vett�k �t a bunkerbe, sem az �get� g�d�rbe. Ellen­ke­z�leg, a hajt�sok lassan besz�vik az eg�sz vil�got, mint Csip­ke­r�­zsika �lm�nak kast�ly�t a vadr�zsa ind�i. N�metorsz�g­ban? Nos, nem ott! Els�sorban nem ott, hanem a "m�velt, liber�­lis" Nyu­­­ga­ton, az �jvil�gban, ahol csendben kivir�gzott a New Age…

Hal�lfejesek Rendje

A mott� ut�n �jabb id�zet k�vetkezik, ez�ttal Jim Marrs: „Tit­kos uralom” c�m�, m�r hivatkozott k�nyv�­b�l, „A Hal�lfejes Rend” al­c�mmel: „A Hal�lfejes Rend (Order of Skull and Bones - sz� sze­rint: a Koponya �s Csontok Rend­je) egy szupertitkos test­v�ris�gi rend, amely kiz�r�lag a Yale Egye­te­men tal�lhat� meg. A Rend el­k�peszt� mennyis�g� korm�nytisztvisel�t adott Amerik�nak, akik egyt�l-egy­ig a testv�reik globalista c�ljait szolg�lt�k, m�s titkos szer­vez�d�sekben. Sutton �s m�sok is azt �l­l�tj�k, hogy ez a titkos t�rsas�g egy kor�bbi n�met titkos szervezet (a n�ci Thule T�rsa­s�g) amerikai r�sz­­lege. A csoportot k�l�nf�le neveken is eml�tik: ‘322-es R�szleg’, ‘A Hal�l Testv�ris�ge’, ‘A Rend’; azonban a legismertebb neve: ‘Hal�lfej’ (megjegy­z�­sem: azaz „totenkopf”, amely – mint kor�b­ban l�ttuk – a Thule, T�rsas�g, s�t, az SS h�r­hedt jelk�pe volt). A Rend a­me­rikai r�sz­­leg�t William Huntington Rus­sell t�bornok �s Alpfonso Taft alap�totta meg a Yale Egye­te­men 1832-ben. Taft 1876-t�l had­�gymi­nisz­ter, majd igazs�g�gy­miniszter, ut�bb oroszorsz�gi nagy­k�vet lett. Az � fia volt az a Wil­li­am Howard Taft, aki (1901-t�l) az Egyes�lt �llamok eln�kek�nt �s a Legfels�bb B�r�s�g eln�kek�nt is szolg�lt. Russell a connec­ti­cu­ti t�rv�nyhoz�s tagja lett. Az � csal�dja �llt a Russell and Com­pa­ny c�g k�z�ppontj�ban, amely Boston legneme­sebb ‘k�kv�r�’ csa­l�djainak kez�ben volt, s akik a rabszolga-keres­ke­delemb�l, majd az �pium-csemp�szetb�l gazdagodtak meg, m�g a XIX. Sz�­zad elej�n. T�bb kutat� a fenti dicstelen m�lttal magya­r�zza, hogy ‘A Rend’ a kal�zok jelk�p�t tette meg a jelv�ny�nek: a hal�lfejet - a kopony�t, az alatta keresztben elhelyezett l�bsz�r­csontokkal. E jelk�pet eredetileg a r�gi templomos lovagok hasz­n�l­t�k z�szl�i­kon. Sutton szerint „a Rendet” m�g Russell hozta �t N�metor­sz�gb�l a Yale-re. Egy r�pirat, amely ‘a Hal�lfejes Rend’ egyetemi f�hadisz�ll�s�n (a ‘S�rkamr�’-ban) egy riv�lis tit­kos t�rsas�g �ltal 1876-ban lefolytatott vizsg�lat r�szleteit �rta le, a k�vetkez�ket �l­l�­totta: „Alap�t�ja (Russell) az egyetemi �vei alatt N�metorsz�gban j�rt, �s szoros bar�ts�got k�t�tt egy n�met t�rsa­s�g vezet� tagj�­val. A Yale egyetemre m�r a felhatal­ma­z�ssal t�rt vissza, hogy itt is l�trehozzon egy r�szleget. �gy j�tt l�tre a ‘Hal�lfej’.” A hivat­ko­zott titkos n�met t�rsas�g val�sz�n�leg nem m�s volt, mint a h�r­hedt �s rejt�lyes ‘Illumin�tusok’. A Rend hivatalos hal�lfej-jelv�nye volt ugyanis az Illumin�tusok hivatalos jel­k�pe is. Ecke egyenesen azt �ll�totta: ‘A Rend’ teh�t nem m�s, mint az ‘Illumin�tusok’ �lru­h�ban. A beavat�si szertart�s jelk�p­rend­szere legal�bbis sza­bad­k�m�vesek­kel val� k�zeli kapcsolatra l�tszik utalni. Sutton is fel­je­gyezte: a Hal�lfejes Rend ak­t�v tag­s�g�t mintegy 20-30 csa­l�d­b�l (ezek: Whit­­ney, Lord, Phelps, Wad­s­worth, Allen, Bun­dy, Adams, Rocke­feller, Harriman, Payne, Davison, stb) �ll� mag adja. Ezek a csal�dok az �vil�gb�l ho­­zott �r�ks�g�ket, a v�r­­vonalukat akarj�k meg�rizni. (Megjegy­z�­­sem: egy internetes il­lusztr�ci�n – American Pat­riot Fri­ends Net­­work - a 13 Il­lu­min�­tus v�rvo­nal n�vsora (As­tor, Bundy, Collins, Dupont, Fre­e­man, Ken­ne­dy, Li, Onassis, Reynolds, Rocke­fel­ler, Rothschild, Russell, Van Duyn) olvas­hat�, amely n�vsor bizonyos egyez�­se­ket mutat a Hal�lfejes Rend csal�dneve­i­vel). El�re elrendezett h�­zas­s�gokat k�ttetnek a gyer­me­­ke­ikkel, hogy ‘meg�vj�k, nemes�t­s�k’ a kv�zi-k�kv�r�ek v�rvo­na­la­it, akik �­r�kl�tt vagyonukat s ha­talmukat a k�b�t�szer-csem­p�­szet­nek, a rabszolgakereskede­lem­nek s j�l eltervezett h�­zas­s�­gok­nak k�­sz�n­hetik. Ezek az �ssze­keveredett csal�dok seg�­tik �s t�­mo­gatj�k egym�st a p�nz­�­gyi, a politikai �s a gene­ti­ka­i hata­lom megszerz�s��rt foly­ta­tott k�zdelemben. Sz�­mos nagy ne­vet k�thet�nk a Hal�l­fe­jes Rendhez, pl. Low, For­bes, Coolid­ge, Delano, Taft, Stim­son, stb. A k�zelm�lt befoly�sos tagjai k�z�tt van George Bush volt eln�k (meg­jegyz�sem: �s a fia, W. Bush el­n�k) is. Tarpley �s Cha­it­kin �gy l�tta, hogy ez az eg�sz nem holmi di�kklub: „A sz�zad bor­zal­ma­inak hossz� list�­j�b�l t�l sokat k�­­sz�nhet�nk a tehet�s an­gol­bar�t ame­ri­kai csal�doknak, me­lyek �tvet­t�k a Hal�lfe­jes T�rsas�g felett az ir�ny�­t�st, �s kv�­zi politikai to­bor­­z�iro­dak�nt hasz­n�l­j�k. F�leg a Harri­man, a Whit­ney, a Van­der­bilt, �s a Rocke­feller csal�dokr�l van sz�, meg �gyv�d­je­ik­r�l: a Lordokr�l, a Taftokr�l, a Bundyk­r�l.” M�s kutat�k szerint a Ha­l�lfejes Rend az �j Vil�g­rend (New World Order) hatalmi k�z­pontja. A szer­vezetet egye­sek a K�lkapcsolatok Ta­n�­cs�ba (CFR), a Bilderberg­be �s a Trila­te­r�lis Bizotts�gba ve­zet� �tnak nevezt�k. Az 1980-as eln�k­v�laszt�sok idej�n a fel­sz�nre ker�ltek a Rendet �ve­z� ellent­mon­d�sok. Lyn­don H. La­Rou­che, az ameri­kai Mun­k�s­p�rt (La­bo­ur Party) kor�bbi el­n�ke t�mad­ta is Ge­or­ge Bush re­publi­k�­­nus eln�kje­l�l­tet, a Rendhez f�z�d� kapcsolata miatt: „A Ha­l�l­fe­jes Rend nem csu­p�n egy di�kt�rsas�g, nem is csak vala­mi k�­l�n­leges �regdi�­kok klubja a hozz� tartoz� halandzs�val. Ez egy nagyon komoly, na­gyon elsz�nt, kultusz-szer� �sszeesk�v�s az USA alkotm�­nya ellen. Ak�rcsak a Cambridge-i Apostolok e­se­t�­ben, a Hal�lfe­jes Rend beavatottja is eg�sz �let�re a brit titkos h�r­szerz�s elk�te­lezett �gyn�ke lesz.” Az int�zm�nyi r�szv�nye­sekr�l v�gzett egyik legalaposabb vizsg�lat jelent�se kimutatta: „A gazda­s�gban a p�nz­­�gyi int�zetek domin�lnak, �s ezek mind a Mor­gan-Rocke­fel­ler komp­le­xum r�sz�t k�pezik, kiterjedt kapcsolati rend­sze­ren ke­resz­t�l fo­n�d­tak �ssze vele.” Gibson szerint: „A Mor­gan-c�g k�­l�n­b�z� igaz­gat�tan�csi tagjai az USA 100 legnagyobb v�l­la­­lata k�­z�l 31-nek az igazgat�tan�cs�ban is benne voltak.” Ez az �tfe­d�s a 100 legna­­gyobb v�llalat k�z�tt egy igen s�r� sz�v�s� kap­­­cso­­latrendszert jelent, amelyet csak meger�s�tenek a z�rtk�r� klu­­bo­­kon, k�z�s isko­la­i h�tt�ren, h�zass�gokon, valamint a K�l­kapcso­la­tok Tan�cs�­ban, a Hal�lfejes Rendben, a Trilater�lis Bi­zott­s�g­ban �s az �zleti Tan�csban bet�lt�tt tags�gon kereszt�l is fenn­�ll� gya­kori k�t�d�­sek.” Csak�gy, mint m�s titkos t�rsas�gok eset�­ben is, sok az �­rulkod� kapcsol�d�si pont a Hal�lfejes Rend �s a CIA k�­z�tt. A Yale minden m�s egyetemn�l jobban r�­nyom­ta b�lyeg�t a K�zponti H�rszerz� Szolg�latra. A CIA-nek m�r szinte olyan hangulata van, mint egy oszt�lytal�lkoz�nak.”

Glob�lfasiszta internet

Most S�ndor Andr�s 1996-ban megjelent ’A t�rt�nelem elmeza­va­ra’ c�m� k�nyv�b�l id�zek: "A nemzeti fasizmusok t�l�l� marad­v�­nyai ‘zavarj�k’ a glob�lis fasizmus replik�l�d� (szervesen ki�p�l�) organizmus�t: keresztezik ‘a vezet�sre eleve elrendelt’ glob�lis vil�gelit, illetve ‘a kiszolg�l� szerepre eleve elrendelt’ glob�lis ember­t�meg f�ldg�mbm�ret� strukt�raeloszl�s�t. Ennek a glob�­lis struk­­­t�r�nak a hormonja a p�nz, oxig�nje pedig az infor­m�­ci�. A migr�ci� el�seg�t�se �s szorgalmaz�sa a nemzetek sz�t­ol­d�­d�s�t  (�gy a nemzeti c�lok elt�ntet�s�t) �s egys�ges, m�hold-hipnotiz�lta kiszolg�l�-t�meg l�trehoz�s�t c�lozza az �sszes konti­nensen. A skinhead-mozgalom megrekedt a fasizmus kor�bbi, ma m�r ‘id�szer�tlen’ �llapot�ban, �gy a mer�ben �j glob�lis fasizmus sz�m�ra �lc�z�si lehet�s�get ad: a demokr�cia jegy�ben l�phet f�l a tegnapi fasizmus ellen. A val�s�g, hogy a tudom�ny �s a tech­ni­ka �j szintje - hozz�f�r�s a nukle�ris energi�hoz, az elektronika, a szociotechnika �s tudatbefoly�sol�s ipari m�ret�v� v�l�sa, az �r­tech­nika, a g�nseb�szet - megsemmis�tette a nemzeti l�tm�helye­ket �s �letvil�gokat, valamint a demokr�ci�t, mint t�rsadalmi m�­k�­d�si rendszert. Miut�n az �j rendszert (megjegyz�sem: a New World Order-t) el�k�sz�t� f�zisok a XX. sz�­zad els� fel�ben a nem­zeti t�rsadalmakon bel�l m�r lezajlottak, a XX. sz�zad v�g�re a p�nz­­fo­­lyamatok – mint az emberi energi�kat glob�lis m�re­tek­ben �ssze­gy�j­t� �s sz�toszt� csatorn�k - kiz�r�lagoss� t�­te­l�vel glob�liss� tett�k a fasizmust: megval�s�tva Hilferding ‘ge­ner�lkartell’ l�tom�s�t.

Ez a v�lasz a k�vetkez� k�rd�sekre, amelyek �jra meg �jra megfo­gal­maz�dnak milli�rdnyi emberben: a puszta v�zz� v�lt demok­ra­tikus int�zm�nyrendszer keretein bel�l mi�rt nincsen de­mok­­r�cia? Mi­�rt v�lik a demokratikus int�zm�nyrendszer er�szak-�rv�nye­s�­t� mechanizmuss�? Mi�rt nem �rzi mag�t otthon az ember sa­j�t haz�j�ban? Mi�rt semmis�ti meg a szabads�got �pp’ a li­be­ralizmus? Mi�rt t�rnek el hossz� �vekig (val�j�ban t�pl�lnak) oly’ v�res h�bor�kat, mint a k�zel-keleti, a vietnami �s a d�lszl�v?

A kor a glob�lis fasizmus kora, b�rminek hazudj�k is vil�g­cs�­sz�rokk� v�lt t�zsdehi�n�k. Sajt�ja �s t�megt�j�koztat�sa emberi jogokr�l �s demokr�ci�r�l besz�l, am�g hazugs�gai el nem kop­nak. Teljhatalm� t�zsdearisztokr�ci�ja (a ‘magas intelligencia-h�­nyados�’ vil�gelit) imm�r ellen�rz�s n�lk�l azt tesz az emberis�g­gel, amit akar. A vil�g nemzeteinek, mint kult�r�lis l�nyeknek �s az �nrendelkez�s alanyainak kil�t�sa: a hal�l. S az extr�m k�t­s�g­be­es�s zs�kutc�ba kergeti �ket: az �ngyilkos terrorba. A F�ld nev� boly­g� �me az Antikrisztus kez�be adatott, aki �kol�giai kataszt­r�fa fel� korm�nyozza. A politik�t, mint pelyv�t f�jja szertesz�t a sz�l. M�r nincs m�s lehet�s�g�nk, mint l�rvaarcunk alatt meg�­riz­ve menteni �t a m�lyben melengetett Krisztus-arcot (az Ember Fi��t az embertelens�g pokol-bugyraiban), �s Isten-eresz al� h�­z�d­va v�rni be az id�k teljess�g�t."

Ami m�rmost S�ndor Andr�s r�ml�tom�s�t illeti a glob�lis fa­siz­mus­r�l, azt az Illumin�tusok kapcs�n siker�lt „azonos�tanom”. Az Illumin�tusokat (a megvil�gosultakat) Adam Weishaupt szer­vezte, aki �tt�rt a katolikus vall�sra, majd jezsuita szerzetes lett. A finansz�roz�i k�v�ns�g�ra azonban kil�pett a Katolikus Egy­h�z­b�l, hogy megszervezze az Illumin�tus Rendet, melyet ezut�n m�r a nemzetk�zi bank�rok finansz�roztak. Weishaupt a k�nonjog, a je­zsuit�k k�pzett professzora, az ingolstadti egyetem tan�ra volt, a­mikor levetette a kereszt�ny vall�st, hogy megszervezze a luciferi �sszeesk�v�st. Ez 1770-ben t�rt�nt, amikor a „hivat�sos p�nzk�l­cs�nz�k”, az �jonnan alakult Rothschild-h�z felb�relte �t, hogy vizsg�lja fel�l �s moderniz�lja a cionizmus elavult jegyz�k�nyveit, amelyet kezdett�l fogva „a S�t�n Zsinag�g�j�”-nak sz�ntak. Mint J�zus Krisztus megnevezte �ket: „azok, akik zsid�knak vallj�k magukat, pedig nem azok, hanem a S�t�n Zsinag�g�ja”. L�sd: a Jelen�sek K�nyv�ben (az angolban: az Apokalipszis Ki­nyilatkoz­ta­­t�­­sa), 2:9. A „S�t�n Zsinag�g�j�t” a v�gs� vil�guralom megteremt�s�hez sz�ks�ges mestertervnek sz�nt�k, amivel majd r�k�nyszer�thetik a luciferi ideol�gi�t mindarra, ami a s�t�ni des­po­tiz­mus sz�m�ra az emberi fajb�l az utols� szoci�lis kataklizma lezajl�sa ut�n m�g megmaradhat.

Myron Fagan, aki el��let�ben „maga is” hollywoodi producer volt, �b­redt r� erre az �sszef�gg�sre. Err�l sz�l� k�nyve olvashat� a www.newnetizen.com/globalelite/bloodlines/index.htm. linken.

Teh�t a New Age, illetve a New World Order t�rsadalmi aktivit�­s�­nak hormonja a p�nz, oxig�nje pedig az inform�ci�. Mivel ez a liber�lis demokr�ci�nak – amely Francis Fukuyama szerint nagy­sze­­r�s�g�vel a t�rsadalmi fejl�d�s v�g�t, s egyben a legmagasabb ga­r�dics�t jelen�ti meg - cs�folt glob�lis diktat�ra is val�j�ban el­k�peszt� hazugs�gsz�vev�nyre, �s ennek megfelel� m�rt�k� t�rsa­dalmi pazarl�sra �p�l; „az �n. fenntarthat� fejl�d�s” csillag�­sza­ti �sszegekbe ker�l, ami „eleve elrendeli” az er�forr�sok ma­xi­­m�lis koncentr�l�s�t. A mindenfajta anyagi javak, er�forr�sok fe­l�l­m�l­hatatlan m�rt�k� koncentr�ci�j�t a bankok �s a p�nz­rendszer val�s�tja meg, az�ltal, hogy egyr�szt minden p�nzt �jra �s �jra �sszegy�jt (visszavesz), m�sr�szt j�vedelmet �s hitelt csak olyan m�rt�kben finansz�roz, ami �ppen el�g ahhoz, hogy ne t�r­j�n ki az �lta­l�nos vil�gl�zad�s. Ez a politikai zsongl�rmutatv�ny rendk�v�l finom szociotechnikai �s – egy�ni �s kollekt�v – tu­dat­m�dos�t�si mechanizmusok, m�dszerek r�v�n val�sul meg, aminek az a l�nyege, hogy az �n. „fogyaszt�i t�rsadalom” folyton meg�jul� mesters�ges keresleteket �s k�n�latokat sz�t, mi�ltal az e­gy�nek, s a legk�l�nf�l�bb (gazd�lkod�) szervezetek �lland� ver­senyre vannak k�nyszer�tve, mert a folyamatos pazarl� p�tcse­lekv�s-rendszer, a t�rsadalmi m�ret� hazugs�g-gener�tor csak az �lland� k�nyszeres versenyfut�s k�zepette tarthat� fenn. Hogyha az embereknek el�g idej�k lenne, hogy �tgondolj�k-felm�rj�k, mi­re megy el a rengeteg p�nz, a politikai status quo menten borulna.

A p�nzfolyamatokat vez�nyl� bankok mellett a legfontosabb hatalmi �g (vil�g�llam-rendfenntart� eszk�z) a m�dia, az in­for­­m�ci� bo­­szork�nykonyh�ja. A m�dia gondoskodik az eltere­l� „had­m�veletekr�l”, vagyis arr�l, hogy az emberek olym�rt�kben legyenek el�rasztva fals, hamis inform�ci�kkal, hogy egy�ltal�n, semmi idej�k ne maradjon t�rsadalmi �rtelemben hasznos gondo­latokra. Az �ltal�nos jelsz�: „�lj, dolgozz �s fogyassz, l�gy sike­res �s �lvezd az �letet - ne gondolj a holnapra, illetve olyan dolgokra, melyek nem tartoznak r�d!” Saj�tos m�don – mun­k�nak azt a tev�kenys�get tekintik, amellyel az egy�n �nfelad�an belesimul a val�j�ban teljess�ggel haszontalan �s alacsony hat�­kony­s�g� t�rsadalmi munkamegoszt�s­ba, sikernek pedig azt, ha a szolgai hajb�kol�st �s a kontraszelekci�t m�sokn�l jobban saj�­t�tja el, illetve szolg�lja ki, aszerint, hogy �pp mit v�rnak el t�le. A m�dia feladata ezen t�lmen�en a hamis v�gyak, ill�zi�k felkelt�­se, haszontalan fogyaszt�sok gerjeszt�se, m�dszeres f�lreinform�­l�s �s „�nfeledt sz�rakoztat�s”, hogy az emberek �let�t eleve kil�­t�s­talan, t�ves ir�nyokba terelje, ami pedig �jabb t�vhi­teket, p�t­cselekv�st, �s �jabb sz�ks�gtelen m�keresleteket gener�l, mi�ltal „levezeti”, elfojtja, s felem�szti az alkot� energi�kat, melyekre nem tart ig�nyt sem a gener�l-kartell, sem a falanszter.

A telev�zi� mellett �s ut�n a legfontosabb m�dia az internet.    

Az elektronikus vil�gh�l�t eredetileg a CIA, az amerikai K�zpon­ti H�rszerz� �gyn�ks�g – „n�pszer�” nev�n: a C�g – tal�lta fel, s vezette be, azzal a c�llal, hogy minden inform�ci� megszerz�se kiz�r�lag szem�lytelen technikai k�rd�ss� v�lj�k, vagyis aki a „t�k�letes” �s m�regdr�ga elektronikus technik�val rendelkezik, az el�tt t�bb� ne legyenek semmilyen, els�sorban priv�t titkok. S mivel a sz�ks�ges technik�val, p�nzeszk�z�kkel, infrastruk­t�r�­val, h�l�zattal, inform�ci�kkal, produkt�v �s kapcsolati t�k�vel ki­z�r�lag a szupra­na­­cio­n�­lis t�r­­sa­­s�­gok, a titkos t�rsas�gok, a vil�gbank�rok, a ki­r�ly-�s szt�rcsin�l� vil�gm�dia-gy�ro­sok (v�.: Hollywood) ge­ner�l-kar­tellje, a vil�gvezet�k alkalmi �sszej�vetelei, szem�lyes egyeztet�sei r�v�n vezetett „infor­m�­lis Vil�g�llam” rendelkezik, r�g­t�n feloldhat�v� v�lik, �s t�­k�­­­letesen fel is old�dik mind a mag�n­sz­f�ra, mind a nemzet­�llam minden „za­var�, kort�veszt�” ex­klu­zivit�sa. Mivel a Vil�g�llam leg­na­­gyobb ellenfelei, konkurenci�ja az egy�n �s a nemzet - mint k�t utols� auton�m entit�s - voltak, h�t drasztikusan, de „demokrati­kus, piaci-�zleti alapon” (�rtsd: az inform�ci�s vil�gsztr�da r�v�n) megsz�ntett�k a szem�lyes �s a nemzeti diszkr�ci�, a titokk�pz�s minden lehet�­s�­g�t. A vil�gh�l� mindent �s mindenkit lehallgat, titkok nincsenek t�bb�, a klasszikus „k�mked�s” �rtelm�t vesz­tet­te. Ett�l kezd­ve maga a h�rszerz�si munka is v�gtelen�l leegy­sze­r�­s�­d�tt: internetez�s egy asztali sz�m�t�g�­pen vagy egy lap­topon.

�m a vil�gh�l� el�rulja, felt�rja a Vil�g�llam h�l�szobatitkait is.

A szekreter nyitott ajtaj�n kopony�k �s csontok gurulnak el�.

Ne ijedj�nk meg, m�r azt sem �rdemes.

Bohemian Grove vagy Monterio

Ha �pp’ csak be�rod a google keres�dbe a megfelel� kulcssza­va­kat – mint pl. Myron Fagan, Jim Marrs, infowar, Il­lu­­­minati, Bil­der­berg, v�r­­vonalak, Rothschild, Meroving, Sion, Grand Orient, Weis­ha­upt, Pi­­ke, Lucifer, Baphomet, templomosok, stb. –; meglep�, el­hall­gatott in­form­�ci�khoz (sz�vegekhez, ismeretek­hez, k�pekhez, vide�khoz) jut­hatsz; olyan tartalommal, amely sem a tank�nyvekben, sem a tele­v�­zi�kban, sem az �js�gokban soha nem szerepel(t). Az a k�r­d�s, hogy k�pes vagy-e szellemileg �s lelkileg feldolgozni, ami­r�l nem is hallott�l. A szem�lyis�g erej�t pr�b�l� ismeretszerz�s ez… Mert azut�n az els� keres�sek �jabbakat sz�l­nek – aj�nlom, hogy k�­l�n�sen a k�pek alatti linkeket b�ng�szd -; egyre szaporodnak a tiszt�zatlan �s tiszt�zhatatlan �sszef�gg�sek, �s mindegyre �jabb kulcs­szavak j�nnek el�, m�gnem az inform�ci�s tengeri k�gy� egy­szer csak a fark�ba harap, kirajzol�dik a teljes boh�m(ian) folk­l�r.

A linkek, a hivatkoz�sok, a k�pek, stb. id�nk�nt elt�nnek, �tala­kulnak, egym�sba olvadnak, sz�tv�lnak, „fialnak”, teh�t �lland� mozg�sban vannak, ez�rt j�l teszed, ha amit tal�lsz, azonnal le is t�lt�d, mert lehet, hogy abban a form�ban t�bb� nem tal�lsz r�.   

A vil�g(�llam) form�lis �s inform�lis – de mind „nemhivatalos”, hi­szen vil�g�llam hivatalosan nincs - ve­ze­t�i imm�ron 128 �ve (te­h�t 1879 �ta) minden �vben titkos �sszej�veteleket tartanak egy �szak-Kaliforni�ban tal�lhat� he­lyen, amelynek neve: Bo­he­m­ian Gro­ve (Cseh Erd�), de haszn�lhat� a Mon­te­ri­o, az Aus­tin Creek s a Sono­ma (fed�)n�v is.

J�magam - m�g 1998 kora tavasz�n - r�szt vettem egy hazai „tit­kos” �ssze­j�vetelen, amelyen „a Magyar Telev�zi� sors��rt agg�d� magyar �rtelmis�giek” vettek r�szt, term�szetesen teljes „h�rz�r­lat­ban”. Nos, ezt a m�ig is rejt�lyesen c�ltalan tal�lkoz�t mind­�ssze csak a t�voli a­nal�gia ked­v��rt em­­l�­tem – eszemben sincs alapta­lan p�rhuzamot vonni pl. Hollywood-dal. Nekem azt mondt�k, D�­nosra megy�nk – aut�t vezettem, s k�zben besz�lgett�nk, �gy az �tvonalat nem tudtam megjegyezni, no­ meg k�l�­n�­sebb ok�t sem l�ttam, hogy memoriz�ljam. Ez az �ll�t�lagos „D�­nos” Budapestt�l maximum 80-100 kil�m�terre fekhetett, keleti-d�lkeleti ir�nyban, s�r� erd� k�zep�n, egy nagyobb tiszt�son, vagy irt�son. Nos, p�r �v­vel k�s�bb az eszembe jutott, ut�lag rekonstru�ln�m, hol is vol­tam. Sajn�latos t�nyk�nt kell k�z�ln�m: Magyarorsz�gon ez id� szerint „D�nos” nev� helys�g nem l�tezik. (Legk�zelebb a mai Rom�ni­�ban van egy.) K�s�bb „r�j�ttem”, D�nszent­­mik­l�s mel­lett lehett�nk valahol, ennyit a dezinfor­m�­l�sr�l. Van is, nincs is; hoztam is, meg nem is – igaz is, meg nem is.

Hollywood… �s Bohemian Grove.

S�t, a vil�gvezet�k Bohemian Club-ja.

A Cseh Erd� �nmag�ban is egy hatalmas erd�s�g - �vsz�zados f�k rej­­­te­­k�­­ben, egy t� partj�n b�vik a titkos tal�lkahely, ahol a ’Cre­ma­tion of Care’ nevet visel� druida (= kelta papi vall�s) ritu�l� ke­ret�­ben gy�lnek �ssze a vil�g legfon­tosabb em­berei: politikusok, ban­k�­rok, m�­di­a­guruk �s akad�mikusok, az �zleti �s a szellemi �­let h�ress�gei, minisztereln�k�k �s first ladyk, egy am�gy isme­ret­len c�l� rendezv�nyre, amelyet hivalkod�an ’the greatest men’s par­ty on earth’-k�nt em­legetnek. A rejtett, infrav�r�s kamer�val titokban felvett fil­meken a r�gm�lt id�k elfeledett, sohasem igaz�n hitt/­­l�tott szertart�sai eleve­nednek meg. A Bilderbergi Csoport, a R�mai Klub, a Trilater�lis Bi­zotts�g, a 300-ak Tan�csa, az Atlanti Tan�cs, a CFR, stb. m�r �gy-ahogy az �le­t�nk mindennapjainak val�s�gos r�­szeiv� v�ltak, a l�tez�s�kr�l eddig is tudtunk. �mde ezut�n valami va­donat�jhoz, valami eddig teljesen eltitkolt helyzet­hoz kell hoz­z�szoknunk. Valami rettenetes bizonyoss�ghoz. Ah­­hoz a bizonyoss�ghoz, hogy a mi vil�gunkat komplett �r�ltek vezetik. Csak az a k�rd�s, hogy eleve gyengeelm�j�nek sz�letnek, vagy va­lamilyen rejt�lyes, luciferi hat�sra v�lnak-e egyt�l-egyig idi�t�v�?!

A megd�bbent� �jszakai felv�teleket Alex Jones �s munkat�rsai r�gz�tet­t�k – mint eml�ti: a brit telev�zi� �s titkosszolg�lat seg�t­s�­g�vel – 2000 �s 2005 nya­r�n a Cseh Erd�ben, a ’ny�rk�z�p’ tisztelet�re ren­de­zett „Ny�ri Feszti­v�l” al­kalm�val, amely szint�n az okkult szertart�s egyik fed�neve. Az els� video­fel­v�­tel eg�szen pontosan j�­lius 15-ik�n k�sz�lt, 2700 f� r�szv�tel�vel.

Az amerikaiak – a Bohemian Club tagjai - k�s� d�lut�n ugyan�gy gy�lekeznek a happeningre, ak�rcsak a p�nzes magyarok a Forma 1 esed�kes futam�ra a mogyor�di Hungaroringen. Hars�ny nevet­g�l�s, vihog�s, r�h�g�s, a k�zben teli s�r�spoh�r – sz�val j�kedv a k�b�n. Senki nem gondoln�, mi k�sz�l itt �r�kon bel�l. Az �t sz�­l�n dr�ga luxusaut�k parkolnak, laza �sszevisszas�gban - az �r­ke­z�k gyalog k�zel�tik meg az erdei sz�npadot, ahol hama­ro­san kez­det�t veszi a pog�ny (druida) ritu�l�, amint be�ll az �jszakai s�­t�t­s�g. Nem fo­gom elmondani a teljes t�rt�ne­t�t, csak n�h�ny l�nye­gi momentumot emelek ki, hogy �rz�keltessem, mir�l is van sz�.

A monoton-agressz�v „pr�dik�ci�t” egy sz�lfatermet�, s�t�t csuh�s alak tartja, �s a hang­ja el­torzul - mintha t�lvil�gi hang t�rne fel a tork�b�l, s alatta egy d�mon vihog�sa hallik -, ­­mikor id�nk�nt el­�v�lti mag�t: „Midsummer sets us free!” – vagyis: „Ny�r­k�z�p sza­bad�t ki minket! " A m�lyensz�nt�, t�bbsz�r is ism�­telt kijelen­t�s a h�tt�rben pusmorg� d�monokra vonatkozhat, ami megfon­to­land�, hiszen a sz�nokt�l balra, n�h�ny m�terre hatalmas k�b�l egy­befaragott szobor �ll, amely Midsummer szellem�t, ne­t�n �t, mag�t, a d�monok atyj�t hivatott megtestes�teni. A 10-12 m�­te­res, h�ri­­hor­gas fej­n�l­k�li csukly�s eltorzult, kaj�n vigyor�t a mel­­l�n hordja. Nyomat�kot ad minden elhangzott sz�nak…

Amikor a sz�nok a jelmondattal felemeli a hangj�t, egyr�szt vad­�l­lati vihog�s hallatszik, m�sr�szt a k�szobor heveny fellobba­n�s­sal tet�t�l-talpig l�ngba borul, s mennyd�rg�st  (thunder) is l�­tunk-hallunk, mintha csak a Stevie Nicks felejthetetlen koncertj�t �l­vezn�nk a V�­r�s Szikla (Red Rock) t�v�ben. A sze�nsz sz�n­padi t�zij�t�kkal kezd�dik, a „szentek bevo­nul�s�val" egyidej�leg. De a „cselekm�ny” nem csup�n a sz�nen zajlik, hanem szanasz�t, az e­melv�nyt k�rnyez� bokrok k�z�tt is. Baloldalt p�ld�ul egy lok�lis t�zf�szek l�that�, amely alaposabb megfigyel�s r�v�n helyi m�glyarak�snak bizonyul, amelyen egy kisgyermek teste �g.  Kicsi kezei a leveg�be markolnak. Mellette egy t�rpe d�mon-alak guggol, amely azt�n a sz�npadon ugr�lva, a szertart�sban is kik�veteli a r�szv�tel�t.

Amerikai happening.

A m�sik vide�felv�tel hasonl� – f�szerepl�je a Hal�l Birodal­m�­nak Hercege -, de ott kiter�tett halott is l�that�, valamint ma­ga, Ch�r�n, amint ladikj�val �tsz�ll�tja a delikvenst a t�­ba belefoly� sz�les patak (creek), majd abb�l tajt�kozva kih�m­p�lyg� fo­­lyam (a Styx) m�sik partj�ra.

Akinek j� az idegzete, sz�njon r� egy �r�t, �s n�zze meg!

A l�tv�nyt, a vide�kat Alex Jones, a szerkeszt� vezeti fel, �s v�gig kom­­ment�lja is. Elmondja, hogy ez a bizarr luciferi cerem�nia saj­nos t�nyleg a vil�g vezet� f�rfiainak (�s asszonyainak) a tal�l­kahelye, �vente, minimum egy alkalommal. �rthet� okokb�l az a „legszaftosabb” inform�ci�, hogy mely vezet� politikusok, p�ld�ul korm�nyf�k voltak eddig hivatalosak a Cremation of Care ritu�­l�ira. Nos, �me a – kor�ntsem teljes – n�vsora azoknak, akik Alex Jones k�zl�se szerint holtbiztosan „ott” voltak:

George Bush, George W. Bush, Bill �s Hillary Clinton, George Schultz, Ronald Reagan, Colin Powell, Henry Kissinger, John Kerry, Jimmy Car­ter, Richard Ni­xon, Henry Ford, Szt�lin, Ei­sen­ho­wer, plusz egy nem politikus, de a vil�g egyik legnagyobb a­merikai-multinacion�lis t�rsas�g�nak tulajdonos-vezet�je, a „v�z�­gyes” Bechtel, - �s mint­ha az e­gyik fot�n Nyikita Szergejevics Hrus­­csovot ismer­tem vol­na fel, egy magyar politikus alig l�that� arc�­l�­vel szemben. De ezek ut�n hadd �rjam le azt a n�h�ny nevet is, amelyeknek hordoz�i szinte bizonyo­san j�rtak ott, m�g­ha nem is t�nnek fel szem�lyesen sem a vide�kon, sem a k�peken:

Gorbacsov, Jelcin, Putyin, Condoleezza Rice, Paul Wolfowitz, Dick Cheney, Donald Rumsfeld, Tony Blair, Zbigniew Brzezinski, vala­mint a r�gm�lt id�kb�l: Alexander Dubcek �s K�d�r J�nos.

Lehet, ut�bbinak ez�rt lopt�k el most a kopony�j�t.

Mindenesetre 1968-ban n�h�ny heti vet�t�s ut�n betiltatta a „Ha­l�l­fejesek” c�­m� amerikai horrorfilmet, m�g 18 �ven fel�lieknek is. � tudta – mi�rt. Net�n a j�v�be l�tott?

Teremt� gondolat 

A szellemvil�g nem csup�n a kereszt�ny hit sz�ks�gszer� mell�k­term�ke, hanem l�tez� val�s�g; mondhatn�m �gy is, hogy mind a kereszt�ny, mind a t�bbi vall�s istenhit�t�l teljesen f�ggetlen�l is l�tezik. Az afrikai �serd�k var�zsl�i, a sum�r, az egyiptomi �s az­t�k (tolt�k, maja, stb.) f�papok