Czike L�szl�

        Nemzeti katasztr�f�nk mozaikokban

                    (egy szociogr�fia marg�j�ra)

A bevezet�

a „kimerev�tett” - 2007-es - pillanatk�pet mutatja, ami­kor az �l­lam legf�bb c�lkit�z�se, hogy a k�lt­s�g­vet�st az EU Korm�­ny�­nak beny�j­tott, �s Almunia biztos �ltal (aki m�g gya­n�­ba is keveredett, hogy �sszej�tszik a magyar korm�nnyal) j�v� is hagyott konvergencia-terv teljes�t�se r�v�n pr�b�lja ki­h�z­ni a szakad�kb�l, vagyis leszor�tani a hi�nyt olyan alacsony szintre, ami m�r megfelel a maastrichti k�vetelm�nyeknek.

Igen�m, de ehhez egyr�szt nagym�rt�kben cs�kkenteni kel­le­ne az �llamad�ss�got, hogy jelent�sen cs�kkenjen a k�lts�g­vet�s kamatterhe (de m�r nincs mit privatiz�lni!), m�sr�szt le kellene �ll�tani az �llamad�ss�g tov�bbi n�veked�s�t, vagyis cs�kkenteni kellene a k�lts�g­vet�si deficitet, ami vagy a la­kos­s�gi terhek (ad�k �s j�rul�kok) tov�bbi emel�s�vel (ki tud­ja h�nyadik, �jabb Gyurcs�ny-csomag bevezet�s�vel!), vagy az �llami kik�ltekez�s megf�kez�s�vel lenne el�rhet�. �m val�di �llami takar�koss�gr�l tov�bbra sem besz�lhet�nk, �gy ink�bb val�­sz�­n�­s�t­het�, hogy egy �jabb megszor�t� in­t�zked�s-cso­mag k�vetkezik, ami felveti az alapvet� k�rd�st: meddig le­het m�g fokozni a b�rb�l �s fizet�sb�l �l�k terheit, akik m�r most is visszaford�thatatlan elnyomoro­d�s­ban, egyik-napr�l a m�sikra, a l�tminimumon, vagy m�lyen alatta �lnek? Ez nyil­v�nval�an csak „k�lt�i k�rd�s” lehet – a magyar lakoss�g a­d�-�s j�rul�kterhel�se j�zan �sszel tov�bb m�r nem fokozha­t�, az �letsz�nvonal tov�bb m�r nem cs�kkenthet�.

Valami gener�lis megold�sra lenne teh�t s�rget� sz�k­s�­g�nk, ami egyr�szt hossz�t�von is lehetetlenn� teszi a k�lt­s�g­ve­t�­si hi�ny tov�bbi/�jb�li feln�­veked�s�t, m�sr�szt jelent�sen meg­emeli (szan�lja, konszolid�lja, �jj��p�ti) a magyar lakos­s�g anyagi-p�nz�gyi, ment�lis-mor�lis, fizikai-szellemi teher­b�­r� k�pess�g�t, konkr�tebben: az EU teljes�tm�ny/b�r ar�­nya­inak megfelel� szint­re emeli a magyar nemzeti produk­tum nemzetk�zi p�nz�gyi-gazdas�gi elismer�s�t.

Ez a tanulm�ny-k�tet tulajdonk�ppen:

T�RT�NELMI PER�JRAFELV�TEL, ami m�g soha nem volt.

Deklar�l�sa, bizony�t�sa annak, hogy:

A RENDSZERV�LT�SKOR VALAMIT ELRONTOTTAK.

T�teles fel�lvizsg�lattal demonstr�l�sa annak, hogy amennyi­ben tov�bbra is az 1990-ben t�vesen, hib�san, b�n�sen, nem­t�­r�d�m-gondatlan m�don meg�llap�tott, elron­tott �s hossz�­t�von is teljes�thetetlen alap (gazdas�gi, p�nz�gyi, jogi, stb.) kond�ci�k kiindul� b�zis�n „�p�t­j�k tov�bb” a kapitalizmust, ak­kor egy �j Magyarorsz�g fel�p�t�se helyett – az egyszer�, dol­goz� emberek, a milli�k �nhib�j�n k�v�l – kollekt�ven a g�­d�r, a szakad�k legfenek�re ker�­l�nk, ahonnan t�bb� m�r nem is lehets�ges felemelked�s.

Rendszerv�lt�ink azt �g�rt�k, hogy a kapitalizmus, a szoci�­lis piacgazdas�g bevezet�s�vel a piaci szabad verseny 1-2 �v­tized alatt lehet�v� teszi, hogy Magyarorsz�g felemelkedj�k az eur�pai �tlag szintj�re. �m ehelyett az elm�lt 17 �v alatt csak a mul­tinacion�lis monop�liumok oligopol egyeduralma alakult ki, a magyar bedolgoz�k kamatrabszolgas�g�n �l�s­k�d­ve. A privatiz�ci� m�sf�l �vtized leforg�sa alatt – bag��rt – multinacion�lis tulajdonn� aljas�totta a magyar n�p dekla­r�lt t�rsadalmi tulajdon�t, �s a nemzeti m�k�d� t�ke 90 %-a mellett odaveszett a teljes keleti piac �s m�sf�l milli� mun­kahely is. 1993-ra a GDP az 1989-es szint 60 %-�ra, az �let­sz�n­vonal az 1969-es szintre zuhant vissza, �s csak 2002-ben �rt�k el �jra az 1989-es szintet. Azt �g�rt�k, hogy majd a ver­seny hamarosan kik�nyszer�ti a magyar j�vedelmek felemel­ke­d�s�t, ehelyett azt tapasztaljuk, hogy helyzet�nket az Eu­r�pai �ni�ba t�rt�nt bel�p�s�nk (2004.), s�t, a 10 �j tag�llam felv�tele (2007.) is tov�bb rontotta. A magyar brutt� b�rsz�n­vonal az �ni�s �tlag �t�­d�t, a re�lb�r a ne­gyed�t-harmad�t teszi ki, mik�zben az 1 f�re jut� GDP-terme­l�s�nk az �ni�s �tlag 70-75 %-�n mozog. Ek�zben a forint jelent�sen romlott az eur�hoz k�pest, m�g mindig nem csatlakoztunk az euro-�vezethez (j�, ha 2013. k�r�l siker�l!), s�t, az infl�ci� ism�t emelkedik, k�tsz�mjegy�v� v�lt, �s a magyar munkan�lk�­li­s�­gi adatok is az EU sereghajt�i k�z� sorolnak benn�nket, �p­pen �gy, mint az �llamad�ss�g glob�lis mutat�i. Ma m�r az o­lyan �llamok – Horv�torsz�g, Szlov�nia, Szlov�kia, Rom�nia, Csehorsz�g, stb. - is megel�ztek benn�nket a gazdas�gi fejl�­d�s­ben, amelyek a rendszerv�lt�s el�tt m�lyen m�­g�tt�nk le­ma­radva �lltak az eur�pai orsz�gok rangsor�ban.

A sanyar� helyzet�nknek az elrontott b�zis a legf�bb oka.

Az elrontott b�zis, a magyar munka folyamatos le�rt�kel�se, a P�nz�gyi Konvent (az �llami Co-Nexus fed�neve) �jabb ha­za�rul�sa, a rabl� privatiz�ci�, az �r�k�lt �s �jj� nem alkotott herd�l� kommunista �llami k�lts�gve­t�s, �s a mindezen ge­ne­r�lis indul� t�veszm�kre �s gyakorlatra r��p�l� tov�bbi esz­te­len puszt�­t�s, fosztogat�s. �t�tt az utols� �ra, hogy rendezve a m�lt bak­l�­v�seit, �jj� teremts�k a j�v�t.

M�sk�l�nben Magyarorsz�g �r�kre elveszett.  

A k�lts�gvet�s m�ly v�ls�ga

Az a baj, hogy ameddig nincs bevezetve Magyarorsz�gon az eur�, addig haz�nk tov�bbra is az �n. „forr�” (vagyis: spekulat�v) t�ke korl�tlan vad�szter�lete. Minden �rfolyam-ingadoz�st vagy k�l�n­b�zetet k�ny�rtelen�l bezsebel �s lef�l�z, ami m�g tov�bb rontja a k�lt­s�g­vet�s poz�ci�j�t s a kamat-kond�ci�kat is. Emellett Magyar­or­sz�gon az �ltal�nos, mindenre kiterjed� p�nz�gyi instabilit�s mi­att – az eur� bevezet�s�ig - nem alakulhat ki stabil �rsz�nvonal a bels� fo­gyasz­­t�sban sem. Amennyiben a korm�ny infl�ci�s becs­l�­sei nem v�lnak be, vagy az emelked�s tart�snak bizonyul – az eur� bevezet�se m�g 2014-n�l is k�s�bbre halaszt�dhat.

Itt meg kell jegyeznem, hogy a konvergencia terv elk�sz�t�sekor �s bevezet�sekor (2005-2006.) a k�lts�gvet�s hi�nya 9-10 % k�r�l (fe­lett) mozgott a GDP sz�zal�k�ban, hiszen – mint ut�bb be is bi­zo­nyosodott – a magyar Korm�ny kozmetik�zott statisztikai ada­tok­kal (PPP, aut�p�lya, egy�b tekli-mekli, stb.) oper�lva, mag�t az �ni�t is becsapta. Ebb�l ered Almunia biztos meggyan�s�t�sa is, hi­szen meglehet�sen furcsa, hogy Furcsaferk� �s a F�tirp�k ily’ k�nnyed�n k�pesek voltak �tverni az EU teljes vez�rkar�t; s mint majd m�g l�tni fogjuk, egy�ltal�n nem biztos, hogy h�seink felt�r­t�k mostm�r az igazs�g minden apr� r�szlet�t. Explicit megfogal­ma­z�sban: a p�nc�lszekr�nyben rothad� hull�k �s kifakult csont­v�zak lapulnak, a sz�m�t�g�pek mem�ri�iban pedig dek�dok, me­lyek seg�ts�g�vel a publik�lt hazugs�gokb�l az aktu�lis, de nem publikus „igazs�g” b�rmilyen vari�ci�ja tetsz�s szerint el�­�l­l�that�, annak �rdek�ben, hogy se’ az �ni�, se’ a magyar �llam ne maradjon „a match”-ban, a magyar n�p ki­zs�km�nyol�sa pe­dig a v�gtelens�gig tov�bb fokozhat� legyen. Amib�l persze val�­sz�n�s�thet� az is, hogy a titkos p�nz�gyi �s egy�b paktumok nem (csak) szem�lyek, hanem a glob�lis, nemzetk�zi szervezetek k�z�tt k�t­tettek. Mert – ha m�g nem mondtam volna -: az �ni� sem egy igazs�gos, k�z�rdek� eur�pai n�pj�l�ti int�zm�ny �m, hanem egy globaliz�ci�s l�pcs�, amely az �p�l� Nagy Kar�m egyfajta ide­ig­­le­­nes Kis Kar�mja, a neki megfelel� korl�tokkal.      

Megjegyzem: az �llamad�ss�g �s t�rleszt�se, kamatszolg�lata, az ezzel kapcsolatos strat�gia 2006., illetve az �sz�di besz�d el�tt so­hasem volt parlamenti vita t�rgya. Most sem lett az, hiszen a k�­z�s titok mindk�t politikai oldal sz�m�ra k�nyes t�ma…

Csak, hogy tudjuk, hol keress�k a titkokat.

Gazdas�gi t�nkret�tel�nk r�vid t�rt�nete

1.     Indultunk volt 1990-ben, 80-100 Mrd USD, a Vil�gbank �ltal fel­�rt�kelt nemzeti m�k�d� t�k�­vel, 22 Mrd USD brutt� k�l­s� �llamad�ss�ggal, 0 bels� ad�ss�ggal �s 0 valuta-tarta­l�k­kal. A privatiz�ci� (1988-2006.) sor�n elt�nt – a p�rt-n�­men­­klat�ra �s a multik kez�be ker�lt - az �llami va­gyon 90 %-a, a privatiz�ci�s �sszbev�tel mind�ssze 10-12 Mrd USD. Horn Gyula minisztereln�k 1998-ban azt nyilatkozta, hogy elt�nt a privatiz�ci�s dokument�ci�k sz�mottev� h�­nyada.

2.     A k�ls� �llam­ad�ss�g 17 �v alatt csak egyetlen �zben cs�k­kent, amikor a Horn-korm�ny 2006-ban cca. 4 Mrd USD-�rt eladta a komplett energia-szektort egy n�met-francia �llami tulajdon� konzorciumnak – a privatiz�ci�s szerz�d�s titkos z�­rad�k�ban olyan sz�gyenletes �llami garancia-v�llal�ssal, mi­szerint a magyar �llam garant�lja �vi 8 %-os t�kear�nyos profit kifizet�s�t a befektet�knek akkor is, ha a szolg�lta­t�­sok bev�tel�b�l ez a m�rt�k nem realiz�lhat�. Ekkor – els� �zben – cs�kkent a magyar �llam k�ls� ad�ss�ga, cca. 4 Mrd USD-vel, mert a teljes bev�telt t�rleszt�sre ford�tott�k.

3.     A k�ls� ad�ss�g 1998-ban �jra el�rte a 30 Mrd USD-t, emel­lett megjelent az �n. bels� ad�s­s�g. A Fidesz korm�nyz�sa a­latt a k�ls� ad�ss�g stagn�lt, de a bels� feln�tt 9000 mil­li�rd forintra. (A valutatartal�k m�r el�rte a 10-12 Mrd USD-t, nagy­s�grendileg ma is annyi – ad�ss�g-jelleg� „forr�” t�ke elemekb�l �ll. V�. Plenter J�nos t�rgyi meg�llap�t�saival.)

4.     A Horn-korm�ny 1998-ban �n. „ad�ss�g-konverzi�t” hajtott v�gre, aminek az volt a l�­nye­ge, hogy az MNB �ltal kezelt k�l­s� (doll�r) ad�ss�gb�l 2032 milli�rd forintot „kamatoz�v� tettek”, vagyis �tterheltek az �llami k�lts�gvet�sre – de vajon mi lett a t�bbivel? Mert ma m�r ennek sincs nyoma…

5.     A Fidesz korm�nyz�sa alatt a forint konvertibiliss� v�lt, be­l�pt�nk a NATO-ba, �s felk�­sz�lt�nk a bel�p�sre az Eur�pai �ni�ba. K�rd�s: a maastrichti k�vetelm�nyekhez igazod� eu­rostat-egyeztet�sek sor�n HOV� T�NT EL A DOLL�R-AD�S­S�G, ugyanis a GDP 60 %-os ad�ss�glimitj�t �gy sz�m�tj�k, hogy a sz�ml�l�ban csak a bels� �llamad�ss�g szerepel.

6.     Az ezut�n k�vetkez� szoci�lliber�lis korm�nyok alatt �jabb 8000 milli�rd forinttal n�tt az �llam bels� (forint) ad�ss�ga, ami az �llamk�tv�nyek �llom�ny�val egyen­l�. Nos, elszaladt az �l­lami k�lts�gvet�s hi­�nya, mindenekel�tt az ugr�ssze­r�­en n�­vek­v� ad�ss�gszolg�lat kamat­­fi­zet�si k�te­lezetts�ge mi­att. Ez olym�rt�kben megn�velte a k�lts�gvet�s hi�ny�t (10-11 % f�l�!), hogy az Eurostat megt�veszt�se c�lj�b�l a „kett�s k�ny­vel�s” - belf�ld�n m�r kor�bban is j�l bev�lt – m�dsze­r�­hez fo­lyamod­­tak: bizonyos nagyberuh�z�si (pl. „ppp” t�te­le­ket) ett�l fogva „a k�lts�gvet�s mell�” k�nyveltek. Az EU-Almunia-Eurostat tri� azonban – Orb�n bes�gta? – r�j�tt a csalafin­ta­s�g­ra; v�g�l is emiatt ker�lt sor a Gyurcs�ny-cso­magok meg­szor�t�saira, mivel a Korm�nynak esze �g�ban sincs �llami lobby-kiad�sai m�rs�kl�­s�­re, teh�t g�tl�stalan t�lk�ltekez�sei – HOV� LETT A TENGERNYI P�NZ? – s�­lyos k�vetkezm�nyeit marad�ktalanul a magyar n�ppel (ad�­pr�s) igyekszik megfizettetni.

7.     Felt�telezhet�, hogy a m�r eml�tett doll�r-ad�ss�g – amely a bels� ad�ss�ggal parallel, n�vekv� m�rt�kben l�­te­zik! – szin­t�n valamif�le „kett�s k�nyvel�s” r�v�n „t�nt el”, lega­l�bbis a maastrichti k�­vetelm�nyek �s az Eurostat l�t�sz�g�b�l. K�r­d�s: LEHETS�GES, HOGY AZ ID�K�ZBEN L�TREHOZOTT �LLAM­AD�SS�G-KEZEL� K�ZPONT EGY­SZER CSAK EGY �JABB „AD�SS�G-KONVERZI�T” RENDEL EL, �S HIRTE­LEN KAMATOZ�V� TESZI AZ AZ�TA IMM�R 70-80 MRD USD-RE N�TT K�LS� AD�S­S�GOT? Magyarorsz�g v�gleg elt�nik a n�pek t�rt�nelmi ad�ss�g-s�llyeszt�j�ben…

8.     Ma teh�t az �sszes ad�ss�g – k�ls� + bels� �llami + a v�llal­koz�sok saj�t deviza-hitelei + a lakoss�g 35 Mrd USD hitel­�llom�nya mind�sszesen MINIMUM 200-220 MRD USD, �s ma­g�t�l �rtet�d� az is, hogy k�nyvelve, vagy k�nyveletlen�l, a k�lt­s�gvet�sben szerepeltetve, vagy „mell�” k�nyvelve, de - �gy vagy �gy - m�r T�BB, MINT 200 MRD USD UT�N FIZE­T�NK �VES AD�SS�G-SZOLG�LATOT…

9.     Csoda-e, teh�t ha a Korm�ny „el�re” menek�l?

Cserear�ny-roml�s

A m�lyen le�rt�kelt magyar teljes�tm�nyek l�thatatlan kiszivatty�­­z�s�nak imm�r 30 �ve j�l bev�lt m�dszere: cserear�ny-roml�sra hivatkozni, sunyi m�don „elfelejtve”, hogy a cserear�nyok a legkev�sb� sem �nmagukt�l romlanak, hanem azokat �ppen azok rontj�k le tudatosan, akik a roml�sra hivatkoznak. Di­vatt� v�lt a P�nz�gyi Konvent (az �llami Co-Nexus) k�reiben k�­gy�t, b�k�t �sszehordani csak az�rt, hogy a magyar nemzetgaz­da­s�g - k�ls� hitelek n�lk�li - �n­eltart�-�nfenntart� k�pess�g�nek hi­�ny�t bizony�ts�k. Az 1970-es �veket megel�z�en a magyar gazda­s�g m�g k�pes volt (lett volna) az �nfenntart�sra - �ner�b�l is. De azt�n sz�nd�kos elad�s�t�ssal, improdukt�v hitelekkel k�pess�g�­t�l megfosztott�k. Az�ta �gy tesznek, mintha a vil�ggazdas�g �pp­�gy „val�sz�n�s�gi t�rv�nyszer�s�geknek” engedelmeskedne, mint Werner Heisenberg val�sz�n�s�gi rel�ci�iban a szubatomi vil�g. A val�s folyamatok elkend�z�se – mindk�t esetben – ugyanazt a go­nosz c�lt szolg�lja: a t�megek �rts�k meg, hogy a J�isten szerep�t a p�nz-oligarchia vette �t, �s nyugodjanak bele, hogy mostant�l a „val�sz�n�s�g”, az anarchia �s a cserear�ny-roml�s az �j t�rv�ny.

Az 1970-es �vekbeli olaj�rrobban(t)�s – amit a nemzetk�zi p�nz­o­li­garchia sz�nd�kosan, el�re kitervelten hajtott v�gre - k�ts�gtelen k�vetkezm�nye volt, hogy Magyarorsz�g k�lkereskedelmi csere­a­r�­­nyai felborultak, a hagyom�nyos k�lkereskedelmi szerkezet, az export-import ar�nyok �ssze­om­lot­tak, a vil�gpiaci �remelked�sek – ha t�bb�ves k�s�ssel is, de – k�ny�rtelen�l begy�r�ztek, �s erre az elavult magyar termel�si �s k�lkereskedelmi szerkezet v�lto­z�­sa nem tudott azonnali �s hat�kony v�laszt adni. Megindulhatott az orsz�g feltart�ztathatatlan elad�s�t�sa, mindenek el�tt az egy­re roml� k�lkereskedelmi m�rleg miatt n�vekv� fizet�si m�rleghi�ny k�vetkezt�ben. Itt azonban meg kell jegyeznem valamit. Az els�, ta­­pogat�dz� magyar hitelfelv�teleket a mostani tendenci�khoz k�­pest m�g nagyfok� konstruktivit�s jellemezte. A IV. �s V. �t�ves tervid�­szakban – teh�t 1970. �s 1980. k�z�tt – Magyarorsz�g u­gyan t�ny­legesen felvett cca. 1 Mrd USD val�­di nyugati doll�r­hitelt, mindenekel�tt a Vil�gbankt�l, de ezeket a hiteleket kifeje­zetten �s kiz�r�­lag produkt�v, els�sorban infrastrukt�ra-fejleszt� (egyedi �s c�lcsoportos, pl. t�vk�zl�si) nagybe­ru­h�­z�sokra ford�­tot­ta. Ezzel szemben a „rendszerv�lt�s” ut�ni szoci�lliber�lis korm�­nyok egy­szer�en nem tudnak elsz�molni a felvett hitelekkel, illetve amivel igen, az is mind improdukt�v kiad�s csak.

Dr. Dr�bik J�nos „Vil�gdemokrat�ra” c�m� k�nyve 268. olda­l�n az MNB „K�ls� elad�sod�s �s ad�ss�gkezel�s Magyarorsz�­gon” c�­m� m�helytanulm�nyok II. k�tet�b�l – megjelent 1993-ban – i­d�­zi: „Az id�szak eg�sz�t (1973-1989) tekintve mintegy 1 mil­li­�rd doll�r er�forr�sbevon�s viszont az ezt t�bbsz�r�sen meg­­hala­d�, 11 mill�rd doll�r halmozott kamatkiad�ssal j�rt.” Va­gyis a 17 �v alatt mind�ssze 1 Mrd USD val�di hitelfelv�tel t�r­t�nt, a „t�bbi” mind csak kamatkiad�s volt! 1979-ben m�g nem­hogy s�lyosan, de sehogysem voltunk elad�sodva. Az igazi elad�­sod�s akkor kezd�d�tt, amikor – 1982-t�l, az IMF-be �s a Vil�g­bankba t�rt�nt bel�p�ssel – Magyarorsz�g m�r a rendk�v�l ked­vez�tlen kond�­ci�kkal felvett MNB-hitelek (l�sd: hitel/kamat = 1/­12!) puszta kamatainak t�rleszt�s�re vett fel �jabb �s �jabb hi­te­le­ket, an�lk�l, hogy t�ket�rleszt�sre k�pes lett volna. (�gy j�hetett l�tre a 22 Mrd USD tartoz�s 1990-re, kiz�r�lag az MNB m�ig ellen­�rizhetetlen elad�s�t� tev�kenys�gek�nt, va­gyis lehets�ges, hogy a fenti el­k�­­peszt�en rossz a­r�ny nem is 1:12, hanem 1:34!) Ezek t�­nyek, a sz�mok nyelv�n. Az is j�l l�tszik, hogy produkt�v teljes�t­m�ny (termel� beruh�z�s) is csak maximum 1 Mrd USD �rt�kben

keletkezhetett – �sszevetve a val�di hitelfelv�tellel.

A kamat ugyanis abszol�te improdukt�v kiad�s.

�pp amiatt nem tud felmutatni a rezsim produkt�v hitelfel­v�­tel­b�l megval�sult beruh�z�sokat, mert v�lelmezhet�, hogy a „vissza­fi­ze­t�sek” (�rtsd: „kamatszolg�lat”) �s a 22 Mrd USD „ad�ss�g-ma­radv�ny” egyar�nt fikt�v, illet­ve teljes eg�sz�ben ki nem fizetett – s �gy k�nyvelhetetlen - uzsora-kamatot takar. Vagy teljesen fikt�v az e­g�sz, ami a legval�sz�n�bb. Egy�bk�nt hol tal�lhat�, hol van az 1973-1989 k�z�tti id�szak MNB bizonylati dokument�ci�ja? Vizs­g�lta m�r valaki? Vagy az is sz�r�n-sz�l�n – elt�nt, mint a priva­tiz�ci� dokument�ci�ja?

Ismereteim szerint – a SZU kiv�tel�vel, de �k v�g�l is, mint O­roszorsz�g, j�r�szt aranyban, vissza is fizett�k – a b�ket�bor t�b­bi orsz�g�nak nem volt sz�mottev� doll�r-ad�ss�ga, csak Magyarorsz�gnak. Ro­m�­nia igaz ugyan, hogy a legszeg�­nyebb volt 1989-ben, viszont semmi ad�s­s�ga nem volt. Magyaror­sz�g ad�s­s�g- �s/vagy kamat­veszte­s�ge 1973 �s 1989 k�z�tt minimum 50-60 Mrd USD-re tehet�. Az elad�s�t�si folyamat – fikt�v hitelek, uzsora-kama­tok, cserear�nyront�s, valuta-spe­ku­l�ci�, rabl� privatiz�ci�, stb. – mint p�nzszivatty� – az�ta is zavartalanul m�k�dik, Magyarorsz�gon.

„Vajon” m�s orsz�gokban is, ugyan�gy?

Felz�rk�ztat�s helyett kiv�reztet�s

Mint ugyeb�r „ismeretes”, az �llamad�ss�g val�s�gos m�rt�k�t az �llam hivatalos szervei hol eltitkolj�k, hol elk�d�s�tik; a politikai p�r­­tok pedig – ak�r �ppen kamp�ny van, ak�r nincs - egyform�n ha­zudnak, mintha csak egy k�z�sen betanult sz�veget, sz�mokat skan­d�ln�nak: az ad�ss�g egyezm�nyes eltagad�sa az egyetlen, amiben marad�ktalanul egyet�rtenek. Az 1990-es �ll�t�lagos rend­szerv�lt�s �ta m�g soha nem jelent meg hivatalos k�zlem�nyk�nt semmilyen teljesk�r�, �tfog� helyzetk�p Magyarorsz�g val�s p�nz­�gyi helyzet�r�l. Hangs�lyozom: a magyar �llam m�g ak�rmikori pillanatk�p k�zl�s�re sem m�ltatta �llampolg�rait, nemhogy ren­dezett, �sszehasonl�that� �s k�z�rthet� sz�madatok k�zre­ad�­s�­val tendenci�j�ban is bemutatta volna a t�nyleges helyzetet, ami pedig kutya k�teless�ge lett volna, legal�bb minden �v v�g�n…

1997-ben Varga Mih�ly p�nz�gyi tan�csad�ja, szak�rt�je voltam – �llamad�ss�g-k�rd�sekben. Jelent�seimben hi�ba figyelmeztettem folyamatosan, hogy az energiaszektor elad�sa ut�ni t�bb-milli�rd doll�ros �llamad�ss�g-cs�kkent�s ellen�re is folyamatosan tov�bb romlott Magyarorsz�g p�nz�gyi helyzete – „p�rtkabinet-f�n�k�m” csak meg­von­ta a v�ll�t, s csak k�t s�lyos megjegyz�st tett: „Laci, az nem lehet, hogy a szocik mindent ennyire rosszul csi­n�l­nak!” – De bizony, lehet! – v�laszoltam. A m�sik: „Az �llamad�s­s�g egy�bk�nt se lesz kamp�nyt�ma, �gyhogy ne lovalld be­le magad k�l�n�sebben!”.

Nem is lett. Azt�n a Fidesz nyert, �s dics�ret�re szolg�ljon: a n�gy �v alatt nem n�velte jelent�s m�rt�kben az orsz�g k�ls� ad�ss�­g�t. Hirtelen megjelent �s feln�vekedett azonban a bels� ad�ss�g.

„Nem tudom megbocs�tani” Varga Mih�lynak, hogy �nk�ntelen�l, vagy ki tudja mi�rt, de belesimulni l�tszik „a megv�ltoztathatat­lan­ba”, amikort�l is kri­­tika n�lk�l �tvette az MSZP �llamad�ss�g-frazeol�gi�j�t; - tekintve, hogy telev�zi�s interj�iban �pp�gy meg­feledkezett a k�d�rizmust�l �r�k�lt, azut�n Antall �s Horn �ltal sz�pen tov�bbdagasztott k�ls� ad�ss�gr�l, mint a Kor­m�ny hivatalos szak�rt�i k�zl�sei. Amelyek szerint a magyar �llam ad�ss�ga �ppen megfelel a maastrichti el��r�soknak, vagyis h�t „alulr�l d�ngeti” a megengedett fels� hat�rt, miszerint pont a GDP 60 %-�t teszi ki. Csakhogy amir�l a Korm�ny �s Varg��k be­sz�lnek - �s amivel ezek szerint nagy �gyesen hasba akasztott�k az EU, �gy l�tszik a magyarok�ihoz hasonl� s�hivatalainak nem t�l k�­r�ltekint� tisztvisel�it is -, az kiz�r�lag csak az �llam bel­f�l­di, l�nyeg�ben a k�t­v�nyekben megtestes�l� forintad�­ss�­ga, ami a Medgyessy �s a Gyurcs�ny korm�nyok regn�l�sa id�­sza­­k�ban ug­r�sszer�en meg­n�tt, s �sszegszer�en ma m�r meg­ha­ladja a 17.000 milli�rd fo­rintot, b�r �gy egy �ve ennek az ad�ss�g-t�telnek a pontos �sszeg�r�l is megsz�ntek a hivatalos k�zl�sek.

Sz�val: most m�r az �llamad�ss�g is „kamp�nyt�ma” lett, de ism�t csak �gyesen, annak csak a belf�ldi �sszetev�je, s annak is csak a - szocik �ltal „elk�vetett” - n�vekm�nye…

A k�zszolg�lati telev�zi� k�perny�j�n 3 �vvel ezel�tt – �­vat­lan, nem kel­l�­k�pp beavatott, esetleg „be�p�tett provokat�r szak­�rt� beszer­keszt�sek�nt”? – meg­jelent a val�s�g m�r-m�r szinte elfelejtett, gy�­kereiben 17 �ves �sszetev�je: a k�ls� ad�s­s�g, amelyet ki tud­ja, mily’ megfonto­l�s­b�l, �tkereszteltek a nemzetgazdas�g ad�s­s�g�nak. Az�rt �rdekes a terminol�gi�k tendenci�zus megv�lto­z­tat�sa, mert amed­dig a bel­f�ldi ad�ss�gunk fel nem n�vekedett az el�­z�ekben v�zolt m�r­t�­k�re, mi t�bb, am�g meg nem jelent – a 2004-t�l m�r t�nylegesen EU-tag Magyarorsz�g sz�m�ra k�telez�­en teljes�ten­d� - maastrichti el��r�sk�nt az a bizonyos b�v�s 60 %, ad­dig a k�ls�, USA-doll�rban kifejezett ad�ss�got nevezt�k �l­lam­ad�ss�gnak. A t�m�ban kev�sb� j�rtas olvas�k sz�m�ra: azt az omin�zus 22 milli�rd doll�r k�ls� tartoz�st, amelyet m�g N�­meth Mikl�s „fedezett fel” k�zvetlen�l a kapuz�r�s el�tt, �s amely az�ta minden privatiz�ci�s bev�telb�l t�rt�nt �ll�t�lagos t�rleszt�s dac�ra 56 milli�rd eur�ra n�vekedett. Mert ez a – 3 �ves! - adat jelent meg a t�v� k�perny�j�n, a nemzetgazdas�g brutt� k�ls� ad�ss�ga n�ven. Vagyis a doll�rb�l eur� lett – l�p�st tartunk a korral -, az �llamb�l pedig: „nemzetgazdas�g”.

Ugye, milyen izgalmas?

No m�rmost, mikor a korm�nyok �ltal r�g elfeledett k�ls� ad�ss�g aktu�lis „v�gkifejlet�t” sz�m form�j�ban megl�ttam, legottan l�zas sz�mol�sba kezdtem. Persze, - semmi „nem v�ltozott”, csak a n�v. Az �r�k�lt �s t�bbsz�r�s�re duzzadt k�ls� �llamad�ss�got az im­m�r sok­kal megnyugtat�bban cseng� „nemzetgazdas�g k�ls� ad�s­s�­ga” n�vre keresztelt�k �t, ami persze nem csak egyszer� n�v­v�l­toztat�s, hanem annak – nyilv�n a k�lf�ld el�tti – ny�lt dek­lar�l�sa, hogy az �r�k�lt kommunista doll�r-�llamad�ss�got, az �sszes hatv�nyozott n�vekm�ny�vel egy�tt, az �llamr�l a nemzet­re terhelt�k �t. Ez az �nk�nyes, �s nyilv�noss�gra ut�lag ez�ttal sem hozott „�llami int�zked�s” egy�bk�nt t�k�letes szinkronban van a t�r­­sadalmi tulajdon kamp�nyszer� elprivatiz�l�s�val, ami­kor Antall J�zsef uralkod�sa idej�n a magyar n�p kollekt�v tu­laj­don�t egyik napr�l a m�sikra �llami tulajdonra nevezt�k �t, hogy azut�n k�l�n enged�ly n�lk�l eladhass�k az eg�szet, �tlag 10 %-os �ron (- szem�lyes jutal�kok!) a multiknak, akik a Vil�g­bank k�zvet�t�s�vel – cser�ben az elvt�rsi hitelek�rt – szint�n t­i­tokban, jelz�logjogot form�ltak a teljes magyar m�k�d� t�k�re, lett l�gyen az ak�r �sszn�pi tulajdon is.

Megvan teh�t a b�v�s sz�m, amelyr�l eddig - m�r �vek �ta - azt hihet­t�k, elveszett. A t�kozl� fi� – a nemzetgazdas�g - �sszes k�l­s� ad�ss�ga teh�t: 56 milli�rd eur�, ami a janu�r 2-i �rfolya­mok alapj�n 66,3 milli�rd USD-nek felel meg. (Joggal vetheti fel a ny�jas olvas�: h�t nem mindegy, hogy mit minek nevez�nk? �gy is, �gy is vissza kell fizetni, kamatos-kamatostul – ez a l�nyeg, a t�bbi csak „l�ra”. Nem eg�szen �gy van. El�sz�r is: hogyan lesz, s hogyan lett t�nylegesen is a Nemzeti Bank – �llam volt, �s ma is �llam az �llamban – �ltal fel­vett hitelekb�l „a nemzetgazdas�g” ad�ss�ga? A nemzetgazdas�g – az �llam, �s vele a Nemzeti Bank n�lk�l – a v�llalatokat, a v�llalkoz�sokat, azok �sszess�g�t jelenti. A Nemzeti Bank az �llam szerves r�sze, hitelfelv�telei �s tartoz�sai nem a v�llal­ko­z�­si szf�r�ba tartoznak, m�r csak az�rt sem, mert a Nemzeti Bank t�rgyi hitelfelv�telei �s tartoz�sai kifejezetten az �l­lam, �s nem a v�llalkoz�si szf�ra finansz�roz�s�t szolg�lt�k. M�s­r�szt – mint majd a tov�b­bi­ak­­ban r�szletesebben is l�tni fogjuk – hogyha a magyar �llam minden val�s hiteltartoz�s�t �sszeadjuk, �gy m�g ezer �v m�lva sem tudn�nk kiel�g�teni a maastrichti el�­�r�st, hiszen a teljes (k�ls� + bels�) ad�ss�g nemhogy a GDP 60 %-�t, de annak a teljes �sszeg�t is j�val meghaladja. Mindez csak „k�nyvel�stechnika” – mondan� net�n kedvenc szavaj�r�s�val az „ille­t�kes elvt�rs”, mik�nt tudt�k, mert�k, s tett�k ezt p�ld�ul egy­koron a h�­res nevezetes ENRON, vagy a Postabank vezet�i is, profi k�nyvvizsg�l�i sugallatra. �gy azt�n joggal mer�l fel a gyan�, hogy nemcsak az �llami aut�p�lya-�p�t�sek „p�-p�-p�-j�nek” el­sz�­mol�­s�­val, de az ad�ss�gbesz�m�t�ssal is j�l – s ez�ttal sikeresen is – �t­vert�k az Eur�pai �ni�t.

Ez a „tal�lt” ad�ss�g-�sszetev� �sszeg azonban 3 �v alatt kb. 80 milli�rd USD-re n�tt. �jabb t�v�s h�r „az�ta” nincs r�la…

Mennyi p�nz�nk folyik ki az orsz�gb�l minden �vben?

Teh�t nem csup�n azt az �sszeget kell sz�m�t�sba venn�nk, mely kamatok c�m�n hagyja el az orsz�got (legal�bbis: tulajdonjogilag), hanem azt a profitot is, amelyet �pp�gy a magyar munka – k�zbe­vet�leg jegyzem meg: �rt�ket csak az emberi munka �ll�t el�, eb­ben az illumin�tus Marxnak t�k�letesen igaza volt! – �ll�t el�, mik�nt a kifizetett kamatok �sszegeit is.

A privatiz�lt nemzeti m�k�d� t�ke �rt�ke ma 200 mrd USD.

A magyar �llam a kamp�nyszer� privatiz�ci� megkezd�se (1990.) el�tt „hivatalosan” ugyan nem k�sz�ttetett �rt�kbecsl� felm�r�st a lel­t�ri vagyon piaci-�zleti �rt�k�r�l, de helyette elv�gezt�k ezt a Vi­l�gbank szak�rt�i, �s �sszess�g�ben 100 mrd USD-re becs�lt�k a privatiz�lhat� �llami vagyon (a nemzeti m�k�d� t�ke) �ssz­­�rt�k�t. Ez a vagyon-nagys�g term�szetben, s tulajdonjogi �rtelemben egy­ar�nt szinte teljes eg�sz�ben marad�ktalanul multinacion�lis k�z­be ker�lt – a m�g ma is �llami tulajdonban l�v� vagyon�rt�k �gy­sz�lv�n jelent�ktelen; z�m�ben cs�d-k�zeli �llapot� portfoli�-ele­mek­b�l �ll. A multinacion�lis tulajdonn� v�lt volt magyar t�ke �r­t�­ke napjainkra cirka a dupl�j�ra n�tt, tekintettel minimum arra, hogy a forint/USD parit�sar�ny a forint 16 �v alatt bek�vet­kezett roml�s�val mintegy a fel�re cs�kkent; magyar�n: a doll�r – �s a megv�s�rolt magyar vagyon - ma a k�tszeres�t �ri annak, mint amit a pri­vatiz�ci� id�szak�ban �s �raiban �rt. Nagyj�ban-eg�sz�ben �vi 8 %-os t�kear�nyos profit­tal sz�­molhatunk, �s �gy meg�llap�thatjuk, hogy a nemzetk�zi v�lla­la­tok mint­egy 16 mrd USD/�v profitot realiz�lnak a magyar mun­kaer� foglalkoztat�s�val, annak a nemzeti m�k�d�-t�k�nek a m�k�dte­t�­se r�v�n, mely 1990-ben, a privatiz�ci� el�tt m�g a magyar dol­goz�k t�r­sadalmi, �sszn�pi tulajdon�t k�pezte.

�sszegezhetj�k is mindazon befektet�si – hitel, privatiz�lt �s beru­h�zott t�ke �s egy�b – t�­teleknek a piaci-�zleti re�l�rt�keit, ame­lyek azzal a hat�rozott c�l­lal j�ttek Magyarorsz�gra, hogy m�k�d� t�kek�nt a vi­l�gpiaci �t­lag­profitn�l magasabb profithoz jussanak.

Ez az �sszeg cirka – hozz�vet�legesen - 500 mrd USD.

Ez a summa a p�nz�gyi hitel s az �n. t�ketartoz�s egy�ttes �ssze­ge; az a vagyon, ami a mi�nk lehetne – jelent�s r�szben a mi�nk is volt -, de �llami vezet�ink �s „elit�nk” �ld�sos aknamunk�ja ered­m�nyek�nt m�r nem a mi�nk, �s t�bb� m�r nem is lesz/lehet a mi�nk, ha a vil�g dolgai az �rv�nyes trendek szerint fejl�dnek to­v�bb. A Magyarorsz�gon (profitot) termel� m�k�d� t�ke teh�t k�l­f�ldi tulajdonos�k�, szem�lytelen, arctalan h�tt�r-figur�k�, akik egyetlen c�llal j�ttek ide, hogy a munk�nk gy�m�lcs�t, hozad�k�t, �sszes profitj�t learass�k �s eltulajdon�ts�k, a maguk jav�ra.

A kapitalizmus alapt�rv�nye – Marx �s Engels �ta v�ltozatlan – �r­telm�ben a profitr�t�k (�rtsd: hitelek �s t�kebefektet�sek profit­r­�­t�i) kiegyenl�t�dnek: a t�ke alapterm�szete szerint, a nagys�g�nak megfelel� hozad�kot �gy vagy �gy, de „elveszi”, mintegy kiemeli a meg­termelt �j �rt�k (∑ profit) t�meg�b�l, mint saj�t j�rand�s�g�t. Lev�gtuk – „elit�nk” lev�gta - az �sszes aranytoj�st toj� ty�kot, s azok t�bb� m�r nem nek�nk tojnak. Mivel a profitr�t�k kiegyen­l�t�dnek – a p�nzhitel realiz�lt haszna (a kamat m�rt�ke) mege­gye­zik a be­fektetett (pri­vatiz�lt, megv�s�rolt, beruh�zott) egy�b m�­k�d� t�­k�k haszn�­nak m�rt�k�vel, az �tlagprofitr�t�val -; egy­form�n 8 % profit hagyja el tu­lajdonjogilag �s l�nyeg�ben ter­m�szetben is Magyarorsz�got az 500 milli�rd USD ut�n, a­mely profit �sszegszer�en-�sszess�g�ben mintegy 40 mil­li­�rd USD �vente. (Ehhez persze hozz�sz�m�tand� az az �sszeg is, amit az �llami k�lts�gvet�s�nk terh�re �vente befizet�nk az EU k�lt­s�g­vet�s�be, mely befizet�s �F�-b�l, v�mokb�l s a k�z�s k�lt­s�­gek­hez val� hozz�j�rul�sb�l tev�dik �ssze, �s szin­t�n mil­li�rd dol­l�­ros nagys�grendre r�g.) Tudnunk kell, hogy 1990-ben, a hamis „rend­szerv�lt�s” id�pillanat�ban m�g csak a m�r eml�tett 22 Mrd USD – val�di vagy fikt�v – hiteltartoz�s ka­matait kellett fizetn�nk, ami �sszegszer�en mai ad�ss�gszolg�latunk kb. 1/12-�t tet­te ki.

Az elmondottakb�l, tartoz�saink, kamat-�s profitk�telezetts�geink sz�mszer� levezet�s�b�l vil�gosan kit�nik, hogy a Magyarorsz�g sz�m�ra meg­hirdetett �ni�s fel­­­z�rk�ztat�si prog­ram nem egy�b - nem olcs�, de dr�ga! – szemf�nyveszt�sn�l: egyszer�en humbug. Gazdas�gi fel­­z�rk�z�sunk akkor v�lna lehets�gess� a legfejlettebb orsz�gok „teljes�tm�ny�hez”, ha mi gazdagodn�nk �rajtuk, �s nem �k mirajtunk. Hogyha mi tulajdon�tan�nk el az �ltaluk megter­melt pro­fitot, �s nem ellenkez�leg. �m ez sajnos nem lehets�ges…

Mint a k�zmond�s is tartja: „Az er�sebb kutya szaporodik.”.

A p�nzfolyam ma is, egyhang�an - keletr�l nyugatra tart.

M�g hogyha val�s is lenne a Korm�ny legmagasabb tisztvisel�i �l­tal �lland�an k�r­kedve hangoztatott p�nz�gyi adat, mely szerint �­ven­te 4-5 milli­�rd eur� t�ke­befektet�s �rkezik Magyarorsz�gra, ak­kor is bel�t­hat­juk: ennek kb. a 8-szorosa (nyolcszorosa) megy ki �vente az orsz�gb�l.

A GDP-n�veked�s�nk is m�r csak �vi 1-2 % k�r�li…

Ez nem felz�rk�ztat�s, hanem folyamatos kiv�reztet�s.

Ami a „Konventet” illeti

A p�nz�gyi lobby „Konvent” elnevez�se – igen tal�l�.

„Egyes szerzetesrendek tagjainak gy�l�se” – az idegen szavak sz�­t�ra egyik �rtelmez�se szerint. A nemzetk�zi p�nzoligarchia tagj�­nak lenni bizony kv�zi-szerzetesi szem�lyi k�telezetts�gekkel, k�­t�tts�gekkel j�r. Mert a p�nz, a profit im�data a S�t�n hitval­l�­sa. A p�nzoligarchia – hazai – tagjai (is) a s�t�ni hitvall�s minist­r�nsai. Tudni kell, hogy ez a viszonylag sz�k – n�h�ny sz�z f�nyi  – �sszefon�d� „bar�ti” k�r 1968-t�l fo­ko­zatosan �t­vette a Magyar K�z­gazdas�gi T�rsas�g, majd az orsz�g gazdas�gi �s p�nz�gyi i­r�­­ny�­t�s�t, K�­d�r minden „�bers�ge” ellen�re. Azt is le­het monda­ni, hogy K�d�r politikai �rtelem­ben langyos diktat�r�j�t ez a – k�l­f�lddel is – „Co-Nexus” roppantotta meg. Ez a haveri �ssze­fo­­n�d�s akkor alakult ki, amikor a tervutas�t�sos rendszert apr�nk�nt egy manipul�lt, �llami kv�zi-piaci mechanizmus, a libe­ra­li­z�l�d� p�nzviszonyok, majd a kett�s bankrendszer l�tre­ho­z�sa v�ltotta fel, a ’80-as �vekben. E fejezet – a Konvent – meg­�rt�­se n�lk�l sem a reformkommunizmus, sem a korszak „gazda­s�g­t�rt�nete”, sem Magyarorsz�g ela­d�s�t�sa, sem a kamp�ny­sze­r� �llami privatiz�ci�, k�l�n�sen annak v�gze­tes „eredm�nye” nem �rthet� meg. Ez a bels� p�nz�gyi lobby, a „Kon­vent”, a komp­r�­dor burzso�zi�nak az a haza�rul� k�z­ponti magja, amely l�nyeg�t tekintve kezdett�l fogva a nemzetk�zi p�nzha­ta­­lom g�tl�stalan kiszolg�l�ja; el�k�sz�thette Magyarorsz�g �jra­gyar­matos�t�s�t, m�rmint hogy az orsz�g n�p�vel �s va­gyo­­n�val egy�tt, mik�nt ker�lj�n �t – v�r n�lk�l – a Gorbacsov tulajdo­n�b�l a Bush�k tulajdon�­ba. A Konvent alapjaib