Czike L�szl�

                Kinek a bulija a Gyurcs�ny-korm�ny?

Igen, igen, igen.

Gyurcs�ny Ferenc �gy korm�nyozza Magyarorsz�got, mintha egy r�sz��v�nyt�rsas�g lenne. S�t, m�g sokkal �gyabbul. Ugyanis sem a b�r�l�, sem a b�r�lt szem�ly nem ismerik j�l a t�rsas�gi t�rv�nyt.

A t�rsas�gi t�rv�ny ugyan a legnagyobb szupranacion�lis gazem�ber��s�g – mert szem�lytelen r�sztulajdonn� sil�ny�tja a F�ld, a ter�m�szet �s az emberi munka javait, elfedve ezzel a p�nz �s a hata�lom v�gs� koncentr�ci�j�t -, �m �pp’ a portfoli� tulajdonosa �rde�k�ben, nagyon pontosan meghat�rozza, melyek a tulajdonos, �s melyek az �gyvezet� (gazd�lkod�si) jogos�tv�nyai.

Nagyon egyszer�.

Mindazon tranzakci�k, melyek az adott �vi norm�l �zleti m�k�d�s szerves taktikai elemei, az �gyvezet�, - �s mindazon tranzakci�k, melyek a t�rsas�g l�t�vel, hosszabbt�v� m�k�dtet�s�vel kapcsola�tosak, a tulajdonos d�nt�si kompetenci�j�ba tartoznak. Az el�bbi�re a legjobb p�lda az �ves teljes�tm�ny, az �ves �rbev�tel, valamint az �ves produkt�v er�forr�s-ig�nybev�tel (k�lts�gek); - az ut�bbira pedig a m�k�d�s olyan strat�giai elemei, mint a hitel-, a vagyon, a portfoli�-gazd�lkod�s, az ingatlan ad�sv�tel, stb. Magyar�n: a t�r�sas�g �gyvezet�je termeltetheti a toj�sokat, etetheti a ty�kokat �s szab�lyozhatja a kakasok nemi �let�t, de semmik�pp’ nem v�g�hatja le �s/vagy adhatja el saj�t hat�sk�r�ben a (r�szv�ny�-) t�rsas�g aranytoj�st toj� ty�kj�t, amely a gazdag j�v� z�loga.

Nem besz�lve arr�l, hogy egy orsz�g nem r�szv�nyt�rsas�g.

Egy orsz�g – Magyarorsz�g – eset�ben nem egy j� �zleti bulir�l, ha�nem 10 milli� magyar ember jelenlegi �s j�v�beli �letviszo�nyai�r�l, �letmin�s�g�r�l van sz�, ami nem taktikai, hanem strat�giai k�rd�s, ez�rt a mindezt �rint� tranzakci�k eld�nt�se, megval�s��t�sa nem jogszer� a n�p, a lakoss�g bevon�sa, megk�rdez�se n�l�k�l. A n�pfels�g elve jegy�ben minden, a n�p sors�t jelent�sen befoly�sol�, net�n sorsd�nt� k�rd�s eld�nt�se a n�pszuve�re�ni�t�s jogk�r�be tartozik. Hogy a mai „alkotm�nyunk”, �s annak a rendszerv�lt�s k�rny�k�n �s �ta �nk�nyesen, s�t, �nt�rv�ny�en  meg�hozott, heve�ny�szett v�ltoztat�sai, az �jonnan kre�lt „demok�rati�kus” jogszab�lyok m�gis megengedik a jelenlegi, abszol�t ille�gi��tim korm�nyhanc�rt, nem jelentheti azt, hogy minden, ami ma - egy��rtelm�en a n�p �rdekei ellen�ben - t�rt�nik, jogszer� vagy pl�ne legitim lenne. Demokratikus �lc�val leplezni, demokrati�kus�nak nevezni kifejezetten n�pellenes t�rv�nyeket, jogszab�lyokat, s a n�pvagyonnal - operat�v �s t�vlati �rtelemben egyar�nt – b��n��sen gondatlanul, hanyagul b�n� korm�nyzati magatart�st pedig nem csup�n honi, de nemzetk�zi (minimum uni�s) k�zbotr�ny.

Val�sz�n�tlen, hogy Br�sszel helyeseln�, ami ma itt folyik.

�s mindez nem is tegnap kezd�d�tt…

Mert a n�pfels�g elve jegy�ben bizony sosem lehetett volna:

1. Bel�pn�nk a Vil�gbankba �s az IMF-be (1982.)

2. Rem�nytelen�l elad�s�tani Magyarorsz�got (1980-1990.)

3. Rendszert v�ltani, mintha az csak korm�nyv�lt�s lenne.

4. Tollvon�ssal „�llamos�tani” a t�rsadalmi tulajdont (1990.)

5. P�nikszer�en eladni a teljes magyar termel� k�zvagyont.

6. A sokszoros�ra n�velni Magyarorsz�g elad�sodotts�g�t.

7. T�nkretenni a nemzetgazdas�got, le�p�teni a k�zell�t�st.

8. K�lts�gvet�si takar�koss�g �r�gy�n felsz�molni az �llamot.

9. A nemzetk�zi mobil t�ke r�sz�v� tenni (eladni) a term�f�ldet.

10. R�szv�nyt�rsas�gk�nt cs�dbe vinni Magyarorsz�got.

Ennyi �t�lt gazembers�g ut�n ideje m�lyen elgondolkoznunk:

Igaz�b�l kinek a bulija felsz�molni Magyarorsz�got?

V�c, 2008. m�rcius 4.

                                                         Czike L�szl�