Czike László

              Pénteken egésznapos BKV-sztrájk

Ideje nekünk magyaroknak megtanulnunk újmagyarul.

Ezen az anglomán számítógépes nyelven, amit liberális nyelv­újít­ó­ink futó­tűz­­ként vezetnek be Magyarországon; most már nem csak a véglegesen meghódított elektronikus médiumokban, hanem már a politikában, a kultúrában, a tudományos élet minden területén.

Nyissunk Horváth Ágnessel, ki a TV2 reggeli, gond­é­b­resztő mű­so­rá­ban járt, és ezt mondta Jakupcsek Gabriella, közgaz­dász kér­dé­sére, mikor az „visszakozással” vádolta. „Én nem koztam vissza!”. Sic! Mert a „vissza” egy elváló igekötő…

Szóval BKV-sztrájk lesz, ezúttal „egészpéntekes”.

Hogy lesz-e most is kiegészítő vasutas-sztrájk, nem tudhatjuk.

De a szolgáltatások elégtelenek lesznek, az bizonyos. Ameddig a vezérigazgató meg nem kapja a végkielégítő 60 millióját, nem lesz itt rend, bár én az Ágikának ugyanennyit adnék, csak hagyja már abba a média-bazsalygást a Párizsban vásárolt ruhájában, és tűn­jön el a balliberális fenéken. Ágika még most is vígan és szorgosan intézkedik, mintha sohasem telne ki az a fránya április; a kókadt főnöke a parlamentben meg szaval az ország bedőlt gazdaságáról, mintha az ugrándozó pannon pumát nem is ő találta volna ki az összes zuschlagos – mun­kásököl vasököl, odacsap, ahova köll – ge­hör­jé­vel együtt.

Álorvosból lesz a legjobb közgazdász, mint tudjuk.

De a Gyurcsány most „megkerülte” Ágikát…

Tehát újmagyarul.

Állítólag a kihaló magyarok helyére ujgur-törököket fognak betele­píteni; ez az információ egyenesen a skála-kópétól „jött". Meghogy Németországot megszabadítják a török vendégmunkásoktól, akik „ide” fognak áttelepülni. Azok már tudnak újmagyarul, pedig nem a törökökkel vagyunk nyelvrokonságban, hanem az ujgurokkal. A nyelvi nehézségeket csak a várható – további – kínai invázió okoz­hatja, hiszen ők nem törökök, és nem is nyelvrokonaink, viszont sokkal igénytelenebbek, mint a magyar munkanélküliek, ők majd leszorítják a nem eurokompatibilis magyar béreket, hisz’ egy ma­rék rizsen képesek teljesíteni a Konvergencia Programot.

Ezek most ki fognak egyezni, mint Deák Béccsel, 1867-ben.

Növeli a bajt, hogy a Bajnai csúcsminiszter lesz. Nyilván mások is észrevették, hogy az uniós támogatások eltűntek a laptopjáról, ha nem is tegnap. Erősen gyanítom, hogy amiről beszélünk, az soha nem is létezett; vagy már Brüsszelben, de legkésőbb az országha­táron ellopták az egészet. Egy tény: az elmúlt 6 évben semmi nem épült. Az nem lehet, hogy ennyire megnőtt volna az átfutási idő…

Ráül a csúcsra, ahol már csak beszélnek a pénz hűlt helyéről.

Egyre több városban robbantgatnak bankjegykiadó automatákat, a nagyobb nemzeti ünnepek éjszakáin molotov-koktélokat dobál­nak, ad­-hoc célpontokra. S miközben a várva-várt gyűlöletbeszéd­törvény még mindig várat magára, az antiszemitizmus terjed, bur­jánzik, mint az árvalányhaj. Medanszéról medanszéra…

Kormányzás nincs, tétován ülünk törökülésben a sodródó hajón.

Azt is beszélik, hogy Magyarországot „direkt” rohasztják le. Hogy Magyarország lesz Európa szeméttelepe, nemcsak fizikai, de men­tális értelemben is. E tekintetben miénk lehet a vezető szerep.

Nem csoda, hisz’ sínen van a Divergencia Program.

A nép egyre csak tűr, és titkon reménykedik.

Ha megölnek is, majd feltámadunk.

Pozitív végkicsengés?

Sólyom majd kiírja…