Tamas F. Freund, Ph.D., D.Sc.

Director

Institute of Experimental Medicine

Hungarian Academy of Sciences

Budapest

A politikai helyzet elemz�se - hogy mindenki tiszt�n l�sson a 2008. febru�r 18-i Gyurcs�ny �rt�kel�s ellenpontjak�nt.

A 2007 �v az 1989-es politikai v�ltoz�sok �ta a leghosszabb �v volt. A 2007-es �v 2006. szeptember 17-�n kezd�d�tt �s val�sz�n�s�thet�en valamikor 2008 m�rcius 9-�n fejez�dik be a n�pszavaz�ssal. Ez a hossz� esztend� v�ltozatos, fordulatos �v volt. A politikai paletta �trendez�d�se helyett politikai p�tcselekv�sek sokas�g�t hozta. Egy nagyon fontos momentum k�r� koncentr�l�dott minden: a Gyurcs�nyi hatalmi gyakorl�si rendszer egy majdnem diktat�ra teljes ki�p�t�se k�r�.

A Gyurcs�ny rezsim rendszer�nek ki�p�t�se

Gyurcs�ny Ferenc a 2007-es �vben ki�p�tette �s megszil�rd�totta a hatalm�t az MSZP-n bel�l. A politikai csat�roz�sok sor�n folyamatos hatalom- �s er�koncentr�ci�t hajtott v�gre, a saj�t csal�di kapcsolati t�k�j�t �s �zleti partnereit bejuttatta az �llami ir�ny�t�sba. Az MSZP-t ez alatt az id�szak alatt siker�lt betagozni a h�l�zati rendszerbe. Az MSZP vezet�i �ltal kor�bban eltartott v�llalkoz�sok a gyucs�nyi network h�l�zati rendszer�t�l kapj�k m�r a megrendel�seket. Ehhez a k�rh�z csatlakoztak a helyi szocialista h�l�zat k�zepes forgalm� v�llalkoz�sai. Ezzel egy olyan �tfog� gazdas�gi-politikai h�l�zat j�tt l�tre, amely alkalmas a p�rtfinansz�roz�s egy k�zben val� koncentr�l�s�ra. Ennek egyik l�tv�nyos eleme - leleplez�d�se - volt a Zuschlag-�gy �s a helyzet komolys�g�t Karsai d�h�s nyilatkozata mutatja.

A politikai strukt�ra meghat�roz�sa:

a Gyurcs�ny-rezsim a m�dia megjelen�sek �ltal �rz�kelhet� �s gazdas�gi eszk�z�kkel kontrol�lt politikai ir�ny�t�si m�dszer. L�nyeg�t tekintve az �llam t�lzott �jraeloszt� szerep�nek f�lismer�s�t kihaszn�l� forr�s, kontrollon, egyszem�lyi d�nt�sen alapul� politikai rendszer.

T�rt�nelmi p�ld�kat tekintve tal�n a Juan Domingo Peron �ltal ki�p�tett f�lfasiszta neoliber�lis kv�zi diktat�r�hoz hasonl�that�. A p�lda ann�l is ink�bb meg�ll, mivel Peron szoci�ldemokrat�nak tartotta mag�t. "B�r Per�n szimpatiz�lt az olasz fasizmussal, � maga nem hozott l�tre klasszikus �rtelemben vett tot�lis diktat�r�t. A fasiszta modell egyes elemeit akarta alkalmazni Argent�n�ban, mert azokban a megk�sett t�k�s fejl�d�s felgyors�t�s�nak biztos�t�kait l�tta. Ennek r�sze volt a jobboldali szoci�lis-gondoskod� �llam megteremt�se is." K�s�bbiekben ezt a szoci�lis gondoskod�son kereszt�li szavazat v�s�rl�s, majd a m�sodik ciklus�ban a "gondoskod� �llamot" sz�molta fel.

A Gyurcs�ny-rezsim politikai viselked�se sokban hasonl�t a f�lfasiszta �llamszervez�shez. A termel� komplexumok mag�ntulajdon�ak, de termel�s�k nyeres�gess�g�t az �llami t�mogat�s biztos�tja. A t�rsadalmi p�nzek mag�nc�gek beruh�z�saiban ker�lnek befektet�sre, lehet�s�g szerint k�lf�ld�n, ahol a t�rsadalmi ellen�rz�s ezt nem �ri utol. A nagy c�gek fel�gyel� bizotts�gi posztokat biztos�tanak a Gyurcs�ny-network tagjainak, akik a poz�ci� halmoz�s�val biztos�tj�k a szolg�ltat�sok �s a h�s�g ellen�rz�s�t.

A Gyurcs�ny rezsim gazdas�gpolitik�ja

A Gyurcs�ny-gazdas�gpolitika nagyban hasonl�t a Peron-f�le politik�ra, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy am�g a peronizmusban az �llamos�tott v�llalatokat adt�k ki "h�b�rbe", addig a Gyurcs�ny-h�l�zat val�di mag�ntulajdonba veszi az �llami eszk�z�ket. A k�l�nbs�gek azonban itt ki is mer�lnek.

Argent�na vid�ki lakoss�g�nak elszeg�nyed�s�t a peroni gazdas�gpolitika okozta.

Az IMF �ltal prefer�lt p�nzek egy l�p�sben ker�ltek a Peront t�mogat�k kez�be.

A Gyurcs�ny-h�l�zat tagjai az EU forr�sokkal �s az �llami k�lcs�n�k el�get�s�vel �p�tett�k le a prosper�l� gazdas�got.

A Magyarorsz�gon foly� gazdas�gpolitika h�rom alapelvb�l �ll: (1) sz�les�teni a kiszolg�ltatott elszeg�nyedett n�pr�teget, akik az �llami �jraeloszt�st�l f�ggenek; (2) a r�tegek egym�ssal versenyeztet�se a folyamatosan, sz�nd�kosan cs�kken�, cs�kkentett forr�sok�rt; (3) egy �nfinansz�roz� sz�k elit l�trehoz�sa, amely korl�tlanul rendelkezik az �llami f� bev�teli forr�sok sz�toszt�sa felett.

A kiszolg�ltatott r�tegek folyamatos sz�les�t�se tiszt�n gazdas�gi eszk�z�kkel t�rt�nik. A folyamatosan n�vekv� k�lts�gteher �s a cs�kken� v�s�rl� �rt�k� b�rek l�trehozt�k a kiszolg�ltatott als�-k�z�poszt�lyt. Az als�- k�z�poszt�lybeliek �s a szeg�ny r�tegek egym�ssal versengenek az �gazati b�ralkukban a k�zponti t�mogat�sok�rt, ezek a jelens�gek a jelenlegi strukt�r�ban ak�r munkahely szerint is meghat�rozhat�ak.

A p�nzek - forr�sok - eloszt�sa mag�nc�geken kereszt�l t�rt�nik. Ezek a c�gek elk�peszt� vagyonok felett diszpon�lnak: az �llami bev�telek �jraeloszt�sa p�ly�zati rendszeren illetve k�zbeszerz�sen kereszt�l t�rt�nik, ahol a bonyol�t�k 12%-os fix profittal dolgoznak �s a c�gek, amelyek a fejleszt�si munk�kat elv�gzik, a sz�ml�z�skor 100%-os profitot �rv�nyes�tenek.

A mozg�sterek sz�k�t�se

Ellent�tben a demokr�cia politikai felfog�s�val, a Gyurcs�ny-rezsim a minden �rtelemben vett v�laszt�sok korl�toz�s�ra �p�l. Gyurcs�ny Ferenc hatalommegtart�si m�dszer�nek egyik legfontosabb eszk�ze a mozg�sterek sz�k�t�se. A rezsim mindenki, minden �rtelembe vett mozg�ster�t sz�k�ti. Ez n�gy elem k�r� csoportos�that�: (1) t�mogat�i; (2) ellenz�k; (3) �nkorm�nyzatok; (4) civil t�rsadalom.

Gyurcs�ny Ferenc az MSZP mozg�ster�t a minim�lisra cs�kkentette. Az MSZP-n bel�li mozgol�d�sokat a forr�sok ellen�rz�se al� von�s�val - koal�ci�s egyeztet� tan�cs, korm�nytan�cs (a tulajdonk�ppeni korm�nyz� tan�cs) - siker�lt megfojtani 2007 augusztus�ban. A december k�r�l kialakul� el�gedetlens�get a forr�sok elz�r�s�val val� fenyeget�ssel val� folyamatos zsarol�s �s a t�l j� id�ben �s j�kor t�rt�nt MSZP politikusok ellen elk�vetett mer�nyletk�s�rletek egy�ttesen kezelt�k. Ennek l�that� jele volt a Hiller Istv�n elleni mer�nyletk�s�rlet, � Szilivel t�rgyalt egy lehets�ges �j MSZP vezet�sr�l.

Nem �ll�that� bizonyosan az �sszef�gg�s - sz�ls�s�gesek mindig vannak, de taktikailag a mer�nyletek t�l j�l j�ttek Gyurcs�nynak hatalma meger�s�t�se �rdek�ben, att�l f�ggetlen�l, hogy a rezsim kiszolg�l�i vagy ellenz�i �llnak m�g�tte.

Gyurcs�ny Ferenc az ellenz�k mozg�ster�t is besz�k�tette. Zseni�lisnak mondhat� taktik�val a sz�ls�s�ges - val�j�ban radik�lis - el�gedetlens�gek megnyilv�nul�s�t siker�lt �sszemosni a Sz�vets�gesek (Fidesz �s sz�vets�gesei) tev�kenys�g�vel. Ez kivette a sz�vets�gesek kez�b�l a kezdem�nyez�st 2006 okt�ber�ben �s megg�tolta az el�rehozott v�laszt�sok utcai kik�nyszer�t�s�t, sztr�jkokkal, utcai t�ntet�sekkel. Ez id�t adott Gyurcs�nynak az er�k tov�bbi koncentr�ci�j�ra, meger�s�d�s�re, a gazdas�gi �jraeloszt�si rendszer teljes maga al� gy�r�s�vel a 2007-es esztend�ben.

A Sz�vets�gesek mozg�stere a civil hatalomv�lt�sra korl�toz�dhat. A besz�k�lt mozg�st�rben azonban a Sz�vets�gesek k�pesek voltak egy anti-gyurcs�nyista platform l�trehoz�s�ra, amely lassan el�ri a 2006 �szi t�ntet�sek k�nyszer�t� politikai erej�t. Ez 2007 december�re j�l k�r�lhat�rolhat� szervezetekb�l �ll, melyek civil tagja a LIGA, politikai tagja a Sz�vets�g, gazdas�gi oldalon a MKIK �s az MGYOSZ �ll. Az anti-Gyurcs�ny platformot j�l l�that�an a gazdas�gi lehet�s�gek, gazdas�gi mozg�sterek �s a gazdas�gi forr�sok sz�k�t�se, sz�k�l�se kov�csolta egybe. A platform ideol�giai alap�: az autoriter - kv�zi diktat�ra - elleni �sszefog�sr�l van sz�.

Gyurcs�ny Ferenc az �nkorm�nyzati rendszer �talak�t�s�val, az �nkorm�nyzatok forr�sainak k�zpontos�t�s�t teremtette meg. A 2006. okt�ber 1-�n elszenvedett veres�g ut�n a forr�ssz�k�t�s taktik�ja mellett d�nt�tt. Lampert M�nika �s azt k�vet�en Bajnai Gordon ennek a feladatnak a v�grehajt�i. A rendszer antidemokratikus volt�nak ez a legjobb bizony�t�ka, hiszen az Alkotm�nyb�r�s�g (AB) 2007. novemberi hat�rozat�ban sz�l�tott fel a megyei �nkorm�nyzatok mozg�ster�nek vissza�ll�t�s�ra, ezt azonban a Gyurcs�ny-rezsim egyszer�en figyelmen k�v�l hagyta: a 2008-as �vre nem ir�nyzott el� k�lts�gvet�si forr�st a hivatali m�k�dtet�sre - azaz k�zvetlen, egy�rtelm� bizony�t�k�t adta, hogy a Gyurcs�ny-rezsim nem akarja betartani az alkotm�nyos kereteket.

Gyurcs�ny hatalomgyakorl�si m�dszer�nek az egyik legfontosabb ter�lete, ha nem a legfontosabb m�dszere - a civil t�rsadalom megf�leml�t�se. Ennek eszk�ze az egzisztenci�lis probl�m�kkal val� folyamatos fenyeget�s. Ennek els� l�p�se a 2002-ben a 25 milli� rom�nnal val� riogat�s, amely Lengyel L�szl� egyik �r�sa szerint az �letm�d-dicsekv�sre, az �letm�d f�lt�sre alapoz�dott. 2005-ben a kett�s �llampolg�rs�gr�l sz�l� n�pszavaz�s a k�vetkez� �llom�s volt ebben a j�tszm�ban. A v�gs� d�f�st azonban a 2006. �szi korm�nyellenes t�ntet�sek v�rbefojt�sa �s a 2006 �s 2007-ben a lakoss�gi ad�ss�gspir�l kialak�t�sa �s 2008 janu�rj�ban a forint zuhan�rep�l�se egy�ttesen adta meg.

A civil t�rsadalmat teljesen siker�lt megf�leml�teni: a sztr�jkok t�mogat�sa egzisztenci�lis okokb�l csek�ly, az utcai megmozdul�sok, a titkosszolg�lati provok�ci�k �s a rend�rs�g t�bbsz�r bebizonyosult t�rv�nytelen magatart�sa miatt egy�ttesen elk�pzelhetetlenek m�r spont�n m�don.

A Gyurcs�ny rezsim t�mogat�i h�ttere

A Gyurcs�ny rezsim alapj�t n�gy f� �rdekcsoport k�pzi: (1) kelet-eur�pai �zleti-titkosszolg�lati h�tt�r; (2) magyarorsz�gi nagyv�llalkoz�k; (3) magyar szervezett b�n�z�s; (4) nemzetk�zi befektet�i k�r.

Magyarorsz�g gazdas�gi fejl�d�s�nek akad�lyoz�sa a szlov�k �s rom�n titkosszolg�latok egyik kiemelt feladata 1995 �ta. Az 1998 �s 2004 k�z�tt elindult fejl�d�s legink�bb a szlov�k politikai vezet�st �s a kapcsol�d� volt szovjet titkosszolg�lati �zleti network-t vesz�lyeztette. Az Orb�n-korm�ny �ltal felv�llalt "eur�pa gazdas�gi k�zepe" program vesz�lyeztette a KGB h�l�zat�n kereszt�l m�k�d� orosz kelet-eur�pai terjeszked�st, mivel egy�rtelm� �s visszaford�thatatlan nyugati orient�ci�t alak�tott volna ki. A mag�ra tal�l� magyar gazdas�g a szlov�k �llamot k�zvetlen�l vesz�lyeztette, a rom�n �llamot k�zvetve. Mindk�t �llamnak sz�ks�ge volt id�re ledolgozni a gazdas�gi h�tr�nyt.

Ez�rt minden seg�ts�get - p�nz�gyi, politikai �s gazdas�gi - megadtak a Gyurcs�nyt t�mogat� Apr�-kl�nnak. Eml�kezz�nk arra, ahogy a szlov�k titkosszolg�lat nyilatkozataival t�mogatta Gyurcs�ny�k 2006-os kamp�ny�t, illetve eml�kezz�nk a K&H �gy rom�n sz�laira.

A gyurcs�nyi hatalom�tv�tel annak volt eredm�nye, hogy a t�mogat�k Medgyessyvel nem l�tt�k biztos�tva, hogy 2006-ban meg tudja tartani a parlamentben 30% f�l�tti poz�ci�j�t az MSZP. A Sz�vets�gesek 2/3 f�l�tti gy�zelme a politikai rendszer stabill� v�l�s�t jelentette volna Magyarorsz�gon, az orsz�g politikai �jra egyes�t�s�t �s gazdas�gi strukt�rav�lt�st.

A k�lf�ldi titkosszolg�lati h�tt�ren t�l magyarorsz�gi nagyv�llalkoz�k t�mogatt�k a Gyurcs�ny-rendszer meger�s�d�s�t. Sz�mukra a Sz�vets�gesek hatalomra ker�l�se az �llami forr�sok megsz�n�s�t �s a val�di versenyhelyzetben vagyonveszt�st jelentettek volna. Ennek j� p�ld�ja a Wallis �s a t�bbi a szocialist�khoz k�thet� v�llalkoz�s 2000 �s 2006 k�z�tti m�rlegeredm�nyei. J�l l�that� ezekben a kimutat�sokban, hogy a 2003-t�l jelent�sen megn�vekednek ezeknek a c�geknek a bev�telei. A nagyv�llalkoz�i csoport ezalatt az �t �v alatt teljes eg�sz�ben lesz�vta az �llam tartal�kait. A nagyv�llalkoz�i k�r kez�be ker�lt minden, ami p�nzt hozhat az �llamon bel�l: ez al�l e percig a k�zleked�s, az ad�, az eg�szs�g�gy �s a rend�rs�g a kiv�tel. A tulajdonosi k�r az orosz titkosszolg�lat fed� szervein kereszt�l szlov�k, rom�n �s magyar volt titkosszolg�lati rend�rs�gi tisztek, illetve a magyar korm�nyp�rtok tagjai. Ki kell emelni, hogy a befektet�si alapokon kereszt�li tulajdonol�s (ingatlanok, g�z �s olajipar, logisztika �s v�g�l most az eg�szs�g�gy) egyfajta biztos�t�kk�nt m�k�dik Gyurcs�ny Ferenc kez�ben.

A politikai hatalom �s a magyar titkosszolg�lati �s rend�ri fels�vezet�i kapcsolatokon kereszt�l ki�p�lt magyar maffia k�z�s v�llalkoz�s�ban az a gazdas�gi rendszer, mely az �llami forr�sokon kereszt�l pr�b�lja tiszt�ra mosni az olaj- �s k�b�t�szer j�vedelmeket.

A Gyurcs�ny rezsim fenntart�s�ban a politikai vezet�sen k�v�l a jelenlegi rend�ri fels�vezet�s a legink�bb �rdekelt. A mai magyar rend�ri vezet�s - n�h�ny kiv�telt�l eltekintve - a magyar titkosszolg�lati network embereib�l �ll. Ezek legt�bbje nagy �rt�k� b�ncselekm�nyekkel komoly vagyonokra tett szert - v�m- �s k�b�t�szer�gyek -, �s ezeket off shore c�geken, befektet�si alapokon kereszt�l r�szv�nyekben, itthon fektette be c�gekbe. A rend�rs�g k�zben tart�s�t ez�rt ezek a maffi�hoz k�zel �ll� szolg�lati �s rend�rs�gi f�tisztek v�gzik el. Ezt a legt�bb, valamit mag�ra ad� nyugati szolg�lati, korrupci�ellenes �s politikai elemz�s le�rja. (Eml�kezz�nk azokra a kijelent�sekre: a maffia be�p�lt a politik�ba, a maffia be�p�lt a rend�rs�gbe...)

Az elemz�sek szerint Magyarorsz�gon a jelenl�v� kelet-eur�pai maffiat�ke kifeh�r�t�s�re tett k�s�rletnek lehet�nk tan�i a Gyurcs�ny-rezsim alatt: az EU-p�nzeken kereszt�l k�v�nj�k kelet-eur�pai b�n�z�k tiszt�ra mosni olaj-, drog-, fegyver- �s embercsemp�szetb�l, emberkereskedelemb�l sz�rmaz� p�nzeiket.

Ehhez a Bajnai Gordon vezette miniszt�rium hozz��ll�sa kiv�l� lehet�s�get biztos�t.

Ennek egyik l�tv�nyos megjelen�si form�ja a Zuschlag-�gy �s ez�rt folyik be lassan a gazdas�gba az EU-p�nz.

A gyurcs�nyi rezsim tulajdonk�ppen bizonyos szempontb�l a kelet-eur�pai volt titkosszolg�lati network fed�szerv�nek tekinthet�. Ez�rt volt kulcsfontoss�g� Laborc S�ndor kinevez�se, hiszen � az egyetlen, aki a teljes h�l�zatot szem�lyesen ismeri (szlov�k, rom�n, bolg�r �s orosz, k�nai csoportokat).

A nemzetk�zi befektet�i k�r adja az egyik legl�nyegesebb t�mogat�st a Gyurcs�ny-rezsim r�sz�re. A befektet�k szem�ly�hez val� k�t�se Gyurcs�ny egyik hossz� t�v� c�lja volt 2007-ben. Az osztogat�s sor�n felvett �llami k�lcs�n�ket a k�lcs�nt ad�k c�gein kereszt�l �gette el. Ugyanakkor a k�lcs�n�k visszafizet�s�re garanci�t v�llalt, hozz�k�t�tte mag�t a visszafizet�shez �s ezzel zsarolja az ad�ss�gfinansz�roz�kat. (Politikai v�ltoz�s eset�n az �j korm�nynak - a t�rv�nytelens�gek miatt - lehet�s�ge lehet, lesz bizonyos ad�ss�gok szan�l�s�ra, vagy �t�temez�s�re.)

Az eg�szs�g�gy privatiz�ci�ja a v�gs� l�p�s a Gyurcs�ny-rezsim kez�ben: a londoni klub befektet�i k�r�nek, illetve eg�szen pontosan a szem�ly�hez kapcsol�d� network-hoz k�t�se - az �llamad�ss�got finansz�roz� mag�n befektet�k sz�m�ra teszik lehet�v� az eg�szs�g�gy privatiz�ci�j�t - EBRD, saj�t szem�lyes lek�telezettjei, jelenlegi rend�rs�gi, szolg�lati vezet�k �s f�hivatalnokok off shore c�geken kereszt�l, MSZOSZ, �T, stb. A tulajdonk�ppeni c�l bebetonozni a h�l�zatot, visszaford�thatatlann� tenni a folyamatokat �s a t�rsadalmi mobilit�st befagyasztani.

A gyurcs�nyizmus hatalmi eszk�zt�ra

A Gyurcs�ny-rezsim h�rom f� eszk�zre sz�m�that: (1) a m�dia; (2) rend�rs�g; (3) a magyarorsz�gi lakoss�gi bankok, p�nz�gyi alapok. A rendszer fenntart�s�hoz �s radikaliz�l�s�hoz ezt a h�rom hatalmi t�nyez�t a gyurcs�nyi network teljesen maga al� gy�rte.

A m�di�ban 70%-os t�ls�llyal rendelkezik a Gyurcs�nyt t�mogat� network. A gyurcs�nyi rendszert kiszolg�l� m�dia folyamatos �llami t�mogat�st kap �s ezt megszolg�land� teljes�ti az ig�nyeket. A m�dia legy�r�s�nek legjobb p�ld�ja, az RTL Klub �s a TV2 esete - mindk�t csatorna enged�ly�t enyh�n sz�lva is vitathat� m�don hosszabb�tott�k meg �s t�rv�nyileg akad�lyozz�k a digit�lis m�sorsz�r�s bevezet�s�t, fenntartva a k�t csatorna 70% feletti - azaz gyakorlatilag teljes - monop�lium�t. Cser�be ezek a c�gek a rekl�mlehet�s�geket �s a h�reket a gyurcs�nyi network ig�ny�nek megfelel�en sz�ll�tj�k.

A hatalmi �gak k�z�l a rend�rs�g megszerz�se ment tal�n a legsim�bban. A rend�rs�g gyakorlatilag m�ra a magyar maffia fed�szerve. A fels� vezet�k - kev�s kiv�tellel - a Gyurcs�nyi network-hoz tartoznak. A rend�rs�g �llom�ny�nak 15-30%-a folyamatosan b�ncselekm�nyekb�l tartja el mag�t �s csal�dj�t az egzisztenci�lis kiszolg�ltatotts�g miatt. Ezeket a vezet�s megbocs�that� stikliknek tartja, ezzel zsarolva �ket. A rend�rs�gi vezet�s k�ptelen felsz�molni az illeg�lis piacokat a F�v�rosban (ilyen a budapesti belv�rosban h�rom is m�k�dik) - vajon mi�rt?

A rend�rs�g ez�rt nem a demokratikus rendszer - az EU �s a Magyar Alkotm�ny - v�delmez�je, hanem a rezsim egyik legh�vebb kiszolg�l�ja. Ennek oka a t�rv�nyi szab�lyoz�s �s a magyar igazs�gszolg�ltat�s elk�peszt� �llapota: egy munka�gyi �t�letre ak�r 2-4 �vet is v�rni kell, illetve a b�r�s�gi �gyekben sok esetben kifog�solhat� az elj�r�s korrekts�ge, p�ld�ul a Postabank �gyben.

A jelenlegi rendszer legfontosabb t�mogat�i a lakoss�gi bankok. A szem�lyi illetve fedezeti hiteleket politikai megrendel�sre adj�k ki a lehet� legenyh�bb felt�telekkel. A hitelekb�l keletkez� vesztes�geket a bankok az �llampap�rokon kereszt�l, illetve a v�llalkoz�k finansz�roz�s�n �s n�h�ny vitathat� elsz�mol�son kereszt�l hozz�k be. A bankrendszer ez�ltal tulajdonk�ppen finansz�rozza a gyurcs�nyi rezsim m�k�d�s�t, hiszen a l�trehozott lakoss�gi ad�ss�gspir�lt fenntartja, annak ellen�re, hogy vesztes�ges a lakoss�gi �zlet�g. A m�k�d�s sor�n azonban extraprofitok is keletkeznek, ilyen p�ld�ul az �llampap�r �zlet (az �llamad�ss�g finansz�roz�sa). Ez akkora haszonnal j�r, hogy finansz�rozhatj�k a korm�ny m�k�d�s�t a lakoss�gon kereszt�l.

V�ls�gt�netek

A gyurcs�nyi rendszer 2007 v�g�re stabill� v�lt, ugyanakkor elidegenedett a t�rsadalomt�l. El�rte azt a pontot, ahonnan nincs visszat�r�s az eredeti rendszerhez, a rendszerv�lt�s rendszer�hez. Megl�t�som szerint k�t �t van: (1) a rendszer �sszeomlik; (2) a rendszer megszil�rdul.

Az els� esetben k�t forgat�k�nyv l�tezik: a Sz�vets�gesek kiharcolj�k az el�rehozott v�laszt�sokat 2008-ban, hogy 2009 m�jus�ban az EU v�laszt�sokkal egy�tt meg lehessen tartani. Ez a jobb forgat�k�nyv. A rosszabbik, hogy a network v�grehajt egy l�tszatv�lt�st. Sz�ba kev�s ember j�het, tal�n Bokros Lajos, illetve a gazdas�g�l el�b�ny�szott, var�zsl�nak be�ll�tott k�z�pszint� network tagok. K�zepesen rossz forgat�k�nyv ebben az esetben Szili, Hiller �s az 57-ek. Ebben az esetben az MSZP egyik platformja "megcsin�lja" a n�pszavaz�s ut�n (2008. m�rcius) a val�di v�lt�st, �s 2010-ben 25 �s 35% k�z�tt siker�l �tmenteni a p�rtot, m�g a network az SZDSZ-szel egy�tt h�tt�rbe h�z�dik.

A m�sodik esetben - a rendszer megszil�rd�t�sa eset�n - nagyon komoly kiv�ndorl�si hull�m fog megindulni 2010 �s 2011 k�rny�k�n - ak�r csak 1956-ban.

Amennyiben a Sz�vets�gesek nem tudj�k kier�szakolni a v�laszt�sokat vagy egy teljes 2/3 feletti gy�zelmet vizion�lni, el�re jelezni �s 2010-re ezt v�grehajtani, akkor a magyar 25 �s 45 �v k�z�tti t�bbnyelv� m�szaki �s gazdas�gi �rtelmis�g kiv�ndorol. Sz�m�tani lehet kett�- �s h�romsz�zezer k�z�tti magasan k�pzett magyar munkav�llal� kiv�ndorl�s�ra. Ez esetben a magyar gazdas�g teljesen t�nkremegy �s ez az EU versenyk�pess�g�t megroppantja.

Az ut�bbi forgat�k�nyv Gyurcs�ny hatalomban marad�s�t vagy a hatalom k�rny�k�n marad�s�t eredm�nyezi. Ez ut�bbi forgat�k�nyv els�sorban a szlov�k, szerb, rom�n �s orosz titkosszolg�latok �ltal t�mogatott forgat�k�nyv. Ez az egyik f� menek�l�si lehet�s�ge Gyurcs�nynak. Ez esetben alkupoz�ci�j�t kihaszn�lva az oroszoknak j�tssza �t a K�rp�t medenc�t, Ukrajn�t �s a Kelet-Balk�nt.

Az eg�szs�g�gyi privatiz�ci� val�di c�lja

A magyar eg�szs�g�gyi privatiz�ci�s t�rv�ny lehet�s�get biztos�t a p�nzek OECD orsz�gokba val� befektet�s�re. Ezek k�z�tt az orsz�gok k�z�tt olyan r�gi j�l m�k�d� "demokr�ci�k" vannak, mint Oroszorsz�g. A jelenleg ki�p�t�s alatt �ll� d�li g�zvezet�k-rendszerbe val� befektet�s l�tszik a legbiztons�gosabbnak a regn�l� elit sz�m�ra. A K�k�ramlat vs. Nabucco vit�ban egy�rtelm�en lehet l�tni: a magyar neoliber�lis elit az orosz vonalat t�mogatja. Meg nem er�s�tett h�rek szerint, ahogy Schr�der az �szaki, �gy Gyurcs�ny a d�li orosz rendszer vezet�je lesz.

A magyar eg�szs�gbiztos�t�si p�nzek befektet�se a K�k�ramlat-ba azt eredm�nyezi, hogy Magyarorsz�g eg�szs�g�gyi bev�telei orosz fel�gyelet al� ker�lnek �s a Gyurcs�nyi network ellen�rz�se megmarad. Ezzel olyan zsarol�si poz�ci�khoz jut a network, amely alkalmas a hatalmuk r�szbeni �tment�s�re a gazdas�gba, illetve a felel�ss�gre von�s elker�l�s�re, a Sz�vets�gesek teljes gy�zelme eset�n is.

A magyar helyzet vesz�lyei

Jelen pillanatban �gy l�tszik, hogy az EU sorsa (�s ezzel az USA sorsa is) Magyarorsz�gon is �ll vagy bukik. A vezet� amerikai �s eur�pai politikai k�r�k nem ismert�k fel a v�ls�g mint�zatot, mivel az Irak - Ir�n �s az eln�kv�laszt�s, illetve a kialakult p�nz�gyi v�ls�gprobl�ma k�r�ben k�rbej�rnak. A Demokrata P�rt a H�z megnyer�s�vel van elfoglalva, m�g a Feh�r H�z az Izrael �ltal kiprovok�lt iraki h�bor� probl�m�it igyekszik orvosolni.

Az EU a szoci�lis �s gazdas�gi v�ls�ggal van elfoglalva.

A l�trej�tt probl�ma sokban hasonl�t a d�l-amerikai �s afrikai �llamokban feltal�lhat� v�ls�g mint�zatokra. A befektet�si t�rsas�gok - IMF �s EBRD - �ltal gener�lt probl�m�k korm�nyv�ls�gokhoz vezetnek, amelyekben a rendp�rti hatalmon l�v� neoliber�lis - val�j�ban libertin - elit a t�rsadalom ellen�re korm�nyozza az orsz�got. A v�laszt�sok - a v�laszt�si csal�sok �s az Alkotm�ny figyelmen k�v�l hagy�sa miatt - l�nyeg�ben nem v�ltoztatj�k meg a politikai er�tereket. A gyurcs�nyi network �ltal haszn�lt m�dszertan sokban hasonl�t a d�l-amerikai politikai rendszerek viselked�si m�dszer�re.

A helyzet t�bb mint vesz�lyes. A gyurcs�nyi csoport - network - gy�zelme eset�n a keleti hatalmak kez�be ker�l az EU legfontosabb kereskedelmi folyos�inak ellen�rz�se. A kisantant orsz�gai �s a Gyurcs�ny-rezsim egy�ttesen k�pesek lesznek az EU kereskedelm�t �tj�tszani az orosz partnernek, �s megsz�letik az orosz eur�zsiai kereskedelmi birodalom, amelynek egyik k�zponti eloszt�ja lesz a K�rp�t-medence.

V�gk�vetkeztet�sek

A Gyurcs�ny Ferenc �ltal ki�p�tett rendszer nem demokr�cia. A rendszer az�rt nem totalit�rius diktat�ra, mert az igazs�gszolg�ltat�s minden �g�t m�g nem volt k�pes bekebelezni. Jelenleg a b�r�s�g polg�ri �gyekkel foglalkoz� r�sze viszonylagos f�ggetlens�get mondhat mag��nak. Ez azonban csak a k�vetkez� v�laszt�sokig maradhat fenn, mert nagyj�b�l ebben az id�ben - 2011 - �ri el a szoci�lis v�ls�g a fels�-k�z�poszt�lyt. Ekkor a jog�llamis�g teljesen megsz�nik �s egy a Milosevics Szerbi�j�hoz hasonl�, nyitott hat�rral rendelkez� diktat�ra alakulhat ki. A politikai rendszer hasonl�an zavaross� v�lhat, mint az olasz politikai rendszer a '60-as, '70-es �vekben.

A rezsimnek m�r nincs veszteni val�ja, az elk�vetett cselekm�nyeik miatt egy �j rendszerv�lt�s eset�n mindenk�ppen felelni�k kell. Jelenleg ez�rt a f�lelem ir�ny�t: a network f�l a felel�ss�gre von�st�l. Ez�rt az id�h�z�s�ban �rdekelt. Rem�nykedik, hogy valamely id�pontban lesz alkalma saj�t mag�t �tmenteni vagy a gy�ztes oldalon poz�ci�ban maradni. A rezsim kiszolg�l�i k�z�l az un. balliber�lis �rtelmis�g �s a rend�ri fels� vezet�s az, amely a v�gs�kig ki fog tartani a rezsim mellett. Ez�rt nem v�rhat� a t�rv�nyes hatalom�tad�s m�g 2010-ben sem. Valami hasonl�val fognak pr�b�lkozni, mint 1989-ben: el�re be�p�lnek a Sz�vets�gesek k�z� �s a nemzeti �sszefog�s �gisze alatt az �tmeneti id�szakban biztos�tani k�v�nj�k befektet�seik v�delm�t. A rend�rs�g ak�r t�rv�nytelen eszk�z�kkel is fenn fogja tartani - fenntartja - Gyurcs�ny hatalm�t �s biztos�tani fogja a p�nzek kimenek�t�s�t.

A magyar Alkotm�nyban meg vannak a lehet�s�gek a helyzet kezel�s�re - K�zt�rsas�gi Eln�k felsz�l�thatja az orsz�got az Alkotm�ny 2�/3 �rtelm�ben az ellen�ll�sra. A maffiam�dszereket haszn�l� rezsim �ltal megf�leml�tett k�zjogi m�lt�s�gok egyike sem meri felv�llalni ezt a l�p�st, mert ez beismer�se volna a saj�t tev�kenys�g�k kudarc�nak. A hivatalnoki r�teg illetve a rend�rs�g nem fog k�zbel�pni.

Lehets�ges forgat�k�nyvek

Mindezek ellen�re a helyzet nem rem�nytelen. A lakoss�g t�relme kezd elfogyni, mert a k�z�zemi sz�ml�k a fogyaszt�i kos�rban lassan t�ll�pik az 50%-os l�lektani hat�rt. Ma Budapesten egy �tlagos dolgoz� fizet�se 12%-�t fizeti ki az�rt, hogy elmenjen dolgozni �s 55%-�t az�rt, hogy legyen v�z, villany �s f�t�s. Ez a helyzet t�rsadalmi robban�ssal fenyeget.

Ennek kezel�s�re a Gyurcs�ny-rezsimnek l�that�an nincs �s nem lehet forgat�k�nyve.

A Sz�vets�geseket l�that�an azzal zsarolj�k, hogy ez k�nnyen els�p�rheti a teljes politikai elitet. Ebben bevetik a teljes k�zv�lem�ny-kutat�st �s minden rendelkez�sre �ll� eszk�zt.

A k�zv�lem�ny-kutat�sok jelenleg �ri�si bizalomhi�nyt mutatnak a politikai elittel szemben. A helyzet az, hogy nem azonos okokb�l, - b�r ezt megpr�b�lj�k elhitetni a rezsim kiszolg�l�i - nagy az el�gedetlens�g. Ez nagyon fontos!

A Sz�vets�gesek t�mogat�sa a korm�nnyal szembeni tev�kenys�g�kben jelenleg 78% f�l�tti, teh�t 2007-i m�r�sek alapj�n a t�rsadalom a rezsim ellen �s a Sz�vets�gesek mellett van.

Akkor mi�rt az el�gedetlens�g?

Mert a v�laszt�k nem �rtik, hogy mi�rt nem "tesz valamit a FIDESZ". Lakoss�gi szempontb�l minden nap a jelenlegi rezsim alatt tov�bbi szenved�s �s tov�bbi k�n, rem�nytelens�g. Ezzel szemben politikailag bele kell fojtani a gyurcs�nyi rezsim diktat�r�j�t a saj�t szenny�be. Az elk�vetkez�k ezekb�l az alapelvekb�l kiindulva levezethet�k.

H�rom val�di alternat�v�val rendelkeznek a Sz�vets�gesek:

- A K�zt�rsas�gi Eln�k a jog�llamis�g megsz�n�s�nek vesz�lye miatt felmenti Gyurcs�ny Ferencet esk�j�nek megszeg�se ok�n, mivel az eg�szs�gbiztos�t�si t�rv�nyt nem hajland�k n�pszavaz�si kontroll al� vetni. Erre lehet�s�ge van.

Ezt nemzetk�zi visszhangja miatt szint�n lehetetlen lenne kimagyar�zni. Ez egy "nemzeti egys�gkorm�ny" megalakul�s�t felt�telezi. Ez az egyik legval�sz�n�tlenebb forgat�k�nyv.

- A gy�ztes, nagyar�ny� n�pszavaz�si r�szv�tel ut�n visszaadj�k a Sz�vets�g tagjai a k�pvisel�i mand�tumokat. Ebben az esetben el�rehozott v�laszt�sok lesznek, m�g �sszel. A korm�ny ezt nem tudja kimagyar�zni sem nemzetk�zileg, sem itthon. Ez a k�zv�lem�ny-kutat�si adatokat ismerve 90% f�l�tti t�mogat�st eredm�nyezne. Tal�n ez j�rna a legkisebb t�rsadalmi megr�zk�dtat�ssal. Ennek k�zepes val�sz�n�s�ge van.

- A Sz�vets�gesek megpr�b�lj�k n�gyszer megverni 24 h�nap alatt a Gyurcs�ny rezsimet a v�laszt�sokon, n�pszavaz�son. Ez a Sz�vets�gesek sz�m�ra a legkock�zatosabb �t. Ennek a forgat�k�nyvnek az oka: a t�rsadalmi kr�zis elker�l�s�nek v�gya. Megpr�b�lj�k a Sz�vets�gesek megfojtani a MSZP-SZDSZ-MDF �ltal kialak�tott rendszert. Siker eset�n a rendszerv�lt�s libertari�nus (szabados - �k�ljogon alapul�) rendszere megsz�nik �s egy teljesen �j nemzeti politikai rendszer alakul ki. Ez ut�bbi a teljes megsemmis�t�sbe tasz�tan� a jelenlegi politikai rendszert, a t�mogat�it �s a p�nz�gyi h�tt�rfinansz�roz�kat.

A k�t ut�bbi v�ltozat az, amely elfogadhat� �s nem biztos�tana menek�l� utat az gyurcs�nyi network-nek. Ezt l�tta �t Orb�n Viktor �s a tan�csad�i h�ttere, amikor a n�pszavaz�si kezdem�nyez�st megind�tott�k. A Gyurcs�ny m�g�tt �ll� politikai elemz�k �s a rezsim kiszolg�l�i ez�rt pr�b�lt�k akad�lyozni a n�pszavaz�st. Az MSZP p�rttagoknak egyetlen lehet�s�ge van a menek�l�sre, id�ben kisz�llni valahol a 10-15%-os t�mogatotts�g k�rny�k�n.

Befejez�s�l

A posztmodern korban a h�bor� eszk�ze a gazdas�g, Joseph Stiglitz szerint. A gazdas�g az, amely meghat�rozza a t�rsadalmat. A val�di fegyveres konfliktusok nem m�sok, mint a gazdas�gi rendszereken k�v�l es�ket bek�nyszer�teni a gazdas�gi h�bor�ba. Magyarorsz�gon egy gazdas�gi eszk�z�kkel v�vott polg�rh�bor� folyik. Az MSZP-SZDSZ �ltal folytatott gazdas�gi polg�rh�bor� - h�bor� az orsz�g ellen - a v�g�hez k�zeledik. Hasonl�t �t�lt m�r a t�rsadalom az 1950-es �vekben, az akkor hasonl� m�dszereket haszn�l� kommunista rezsim hat �v ut�n fulladt bele a m�k�d�sk�ptelens�gbe. A v�zolt forgat�k�nyvek k�z�l az utols� esetben az MSZP-SZDSZ konglomer�tumot a teljes megsemmis�l�s fenyegeti.
Ez a v�g�t jelenti az 1949-ben l�tre j�tt �s 1956-ban, 1989-ben megreform�lt �llamkapitalista autokratikus �llamrendnek. A k�rd�s az, hogy mikor veszi �szre az MSZP-SZDSZ, hogy ki kell sz�llni a hint�b�l �s lesz-e el�g b�tors�ga hozz� a k�pvisel�knek? �s a legnagyobb k�rd�s: van-e el�g kitart�s a t�rsadalomban megv�vni a modern kori szabads�gharc�t, polg�rh�bor�j�t a 60 �ves diktat�ra ellen, melyben csak n�gy �ven kereszt�l volt rem�ny.