A lugano-i tanulm�ny

   "A lugan�i tanulm�ny" globaliz�ci�s krimibe ill� �r�s. Szerz�je Susan George, amerikai filoz�fus �s politol�gus, aki 1994 �ta francia �llampolg�r, jelenleg is P�rizsban �l, �s a t�rsadalmi igazs�goss�g�rt tev�kenyked� "Transznacion�lis Int�zet" t�rsigazgat�jak�nt, valamint a "Globaliz�ci�s Obszervat�rium" aleln�kek�nt harcol a globaliz�ci� ellen.

   "A lugan�i tanulm�ny " c�m� k�nyve angolul 1999-ben, franci�ul pedig 2000-ben jelent meg. A k�nyv alc�me: "Hogyan �rizz�k meg a kapitalizmust a XXI. sz�zadban".

   A k�nyv l�nyege, hogy egy sz�k szak�rt�i csoport, a k�nyvben pontosan meg nem hat�rozott "titkos megb�z�i k�r" k�r�s�re egy �vig dolgozik a sv�jci Lugan�ban azzal a c�llal, hogy v�gigelemezze a vil�ggazdas�g lehets�ges j�v�it. Vizsg�lataikn�l abb�l kell kiindulniuk, hogy a jelenlegi liber�lis, globaliz�l�d� gazdas�gi rendszer fenntart�sa megk�rd�jelezhetetlen c�l. �ppen ez�rt fel kell der�teni�k mindazokat a vesz�lyforr�sokat, amelyek g�tolhatj�k ennek a c�lnak az el�r�s�t.

   A k�nyv olvas�ja sz�m�ra v�gig nyilv�nval�, hogy Susan George meg van gy�z�dve arr�l, hogy a "titkos megb�z�i k�r", amelyr�l csup�n annyit sejtet, hogy a "globaliz�ci� ir�ny�t�it �s menedzserei"-t foglalja mag�ban, vil�gosan l�tja �s tudja, hogy milyen dr�mai k�vetkezm�nyekkel j�r majd gazdas�gpolitik�ja. Arra azonban m�gis k�ptelen, hogy lemondjon r�la, hiszen �ri�si haszna van bel�le. Helyette saj�t t�l�l�si lehet�s�geit keresi. Ez�rt ad megb�z�st a sz�k szakmai k�rnek a j�v� vizsg�lat�ra, �s az aj�nl�sok megfogalmaz�s�ra. A szak�rt�i csoport meg�llap�t�sai les�jt�k: r�mutatnak arra, hogy a globaliz�ci� k�rnyezeti, szoci�lis �s egy�b katasztr�f�kba torkollhat, �s ez�rt hossz�t�von nem tarthat� fenn. Ha azonban ez �gy van, akkor felmer�l a k�rd�s: hogyan tudn�k a globaliz�ci� nyertesei saj�t k�nyelmes j�v�j�ket m�gis biztos�tani? Erre a k�rd�sre is v�laszt v�rnak a szak�rt�kt�l. A v�lasz pedig sz�rny�: cinikus �s kegyetlen. �s b�rmennyire is csak a k�pzelet term�ke minden, m�gis nagyon is val�s�gosnak �s lehets�gesnek t�nik. A szerz�, Susan George ez�rt ut�sz�t illeszt a k�nyvh�z, amelyben megvil�g�tja, hogy hogyan ker�lhet� el a "titkos megb�z�i k�r" sz�m�ra a szak�rt�i csoport �ltal javasolt, h�tborzongat� megold�s.

   A k�l�nb�z� szaktekint�lyek lelkesen fogadt�k "a lugan�i jelent�st". Ilyen v�lem�nyek hangzottak el r�la:

   -          "Kiv�l� �s eredeti �r�s, amely remek ir�ni�val festi le a Globaliz�ci� 22-es csapd�j�t."

   -          "K�rlelhetetlen�l �szinte �s innovat�v elemz�s. Garant�ltan rabul ejti az olvas�t, �s vil�goss� teszi a sz�m�ra azt, hogy a "globaliz�l�d� vil�ggazdas�g" el�nyeir�l festett m�toszokat kritik�val kell fogadnia."

   A tov�bbiakban h�rom r�szben foglaljuk �ssze a 213 oldalas k�nyv legfontosabb meg�llap�t�sait, �s Susan George javaslatait. A sorozatot a tanuls�gok saj�t helyzet�kre val� alkalmaz�s�val z�rjuk.

   “Csak az a v�g, csak azt tudn�m feledni”.

   "A lugan�i tanulm�ny" nem m�s, mint a liber�lis, glob�lis gazdas�g szakszer�, statisztikai adatokra t�maszkod� hideg kritik�ja. Annak a gazdas�gi ideol�gi�nak a leleplez�se, amely saj�t buk�s�t csak m�sok "kiiktat�s�val" k�pes elker�lni. Ehhez van sz�ks�g a "grandi�zus n�pess�gcs�kkent� tervre", amelyet a szak�rt�i csoport v�g�l a "titkos megb�z�k" asztal�ra letesz.

   A tervet a "titkos megb�z�i k�r" csup�n a kiv�lasztott �llamf�kkel, titkosszolg�lati vezet�kkel, v�llalati- �s p�nzvil�g-ir�ny�t�kkal besz�li meg. A "sz�k szak�rt�i csoport" pedig �g�retet tesz arra, hogy elemz�seit �s javaslatait titokban tartja, �s ha azokb�l m�gis valami nyilv�noss�gra ker�lne, akkor letagadja. A titokban tartand� ill. letagadand� javaslat pedig �ppen az a "grandi�zus n�pess�gcs�kkent� terv", amely sokak sz�m�ra a v�get jelenti. De kezdj�k az elej�n. N�zz�k, hogyan is v�lekedik a vil�gr�l, �s a liber�lis gazdas�gpolitik�k uralm�nak tov�bbi biztos�t�s�r�l a szak�rt�i k�r.

   1. A leselked� vesz�lyek

   Az �kol�giai katasztr�f�k lehet�s�ge

   A liber�lis n�zetrendszer �s a Globaliz�ci� v�gs� gy�zelm�t g�tolhatja maga a term�szet. Ez a gazdas�gi rendszer ugyanis gyorsul� �s n�vekv� m�rt�kben terheli a term�szetet: �rtja az erd�ket, intenz�ven akn�zza ki az er�forr�sokat, szennyezi a leveg�t �s a vizeket, �s rengeteg hullad�kot termel. A term�szet t�lzott terhel�se miatti probl�m�k m�r ma is egym�s ut�n jelentkeznek: �rad�sok, sz�razs�gok, sz�lviharok l�pnek fel, �s az is tagadhatatlan, hogy elindult a glob�lis felmeleged�s. Az �kol�giai katasztr�f�k politikai instabilit�shoz, helyi h�bor�khoz vezethetnek, hiszen cs�kken a megm�velhet� ter�let, a term�s �ldozatul esik a term�szeti katasztr�f�knak, �s ez az embereket �j �l�helyek keres�s�re k�nyszer�theti. A helyzet a globaliz�ci� szerencsefiai sz�m�ra is egyre ellentmond�sosabb� v�lik, hiszen az �ri�sc�geknek �s a gazdagoknak is hossz�t�von kell egy�tt �lni�k azokkal, a term�szeti k�rnyezet roml�s�b�l fakad� k�vetkezm�nyekkel, amelyeket �ppen az � meggazdagod�sukhoz vezet� liber�lis gazdas�gpolitik�k �s a globaliz�ci� okoztak. Mivel a globaliz�ci� a nemzeti �rdekek ellen l�p fel, a korm�nyok sem tehetnek semmit a destrukt�v gazdas�gi gyakorlatok ellen. Nem lesz teh�t senki, aki a folyamatot meg�ll�tsa.

   Veszedelmes n�veked�s

   Nyilv�n furcs�nak t�nik a jelz�: hogyan lehet "vesz�lyes" a liber�lis gazdas�gi felfog�s egyik alappill�re, az �lland� n�veked�s? Hiszen naponta halljuk, hogy a n�veked�s az a motor, amelyik a gazdas�g �s az emberek �gy�t egyar�nt el�reviszi. A helyzet azonban enn�l bonyolultabb. A "t�bb" �s a "nagyobb" ugyanis nem felt�tlen�l "jobb". M�s a gazdas�gi n�veked�s, �s megint m�s az emberek �letsz�nvonala. N�zz�nk egy p�ld�t! 1995-ben az aut�lop�sok miatt az USA-ban az emberek 675 milli� doll�r �rt�k� elektronikus biztons�gi rendszer be�p�t�s�re k�nyszer�ltek. 2000-re ez az �rt�k el�rte az 1.3 milli�rd doll�rt. A liber�lis n�zetek szellem�ben �r�mmel nyugt�zhatn�nk, hogy ez az ipar�g �ri�si n�veked�st produk�lt. De t�nyleg jobb lett-e ett�l az emberek �letsz�nvonala �s �letmin�s�ge? Semmik�ppen sem. Ennek ellen�re a n�veked�s m�r�s�re haszn�lt GDP - a brutt� hazai term�k - n�vekedett. De n�veked�sk�nt sz�molj�k el a b�rt�n�p�t�st, a v�zszennyez�s miatt sz�ks�gess� v�l� v�ztiszt�t�st �s a roml� hal�loz�si r�ta miatt meg n�vekedett kopors� �s temetkez�si ig�nyek kiel�g�t�s�t is. A GDP n�vel�s egyik legjobb m�dja egy�bk�nt a h�bor�visel�s. Ha a n�veked�s valamennyi k�lts�g�t sz�mba venn�nk, akkor vil�goss� v�lhatna sz�munkra, hogy a gazdas�gi n�veked�s �s a term�szeti k�rnyezet roml�sa k�z�tt szoros kapcsolat van. Ez�rt is nevezhetj�k ezt, a GDP-vel m�rt n�veked�st vesz�lyesnek.

   A t�rsadalmi probl�m�k is egyre nagyobbak.

   A rendszer jobb m�k�d�s�hez sz�ks�ges lenne a j�vedelmek egyenletesebb eloszt�sa. A szeg�nyebb r�tegek v�s�rl�sai ugyanis n�velik a term�kek ir�nti keresletet. A gazdagok m�r csak luxuscikkeket v�s�rolnak, vagy ingatlanokba, �rt�kpap�rokba fektetik p�nz�ket. Ez�rt nem teremtenek elegend� keresletet. �gy a c�gek elad�sai cs�kkenhetnek, ami visszaes�shez, a n�veked�s megtorpan�s�hoz vezethet.

   A t�nyek viszont azt mutatj�k, hogy a globaliz�ci� �ppen a j�vedelmek polariz�l�d�s�hoz vezet: egyre t�bb jut a fels� r�tegeknek �s egyre kevesebb mindenki m�snak. Ez pedig nemcsak a n�veked�st g�tolhatja, de sztr�jkokhoz, l�zad�sokhoz is vezethet. Tov�bbi gond, hogy a tud�s �s az inform�ci� megszerz�se dr�ga, ez�rt sokan nem juthatnak hozz�. A c�gek viszont egyre ink�bb a felk�sz�lt embereket keresik. A csak "izommal" rendelkez�k ir�nt cs�kken a kereslet. El�bb-ut�bb r�juk egy�ltal�n nem lesz a c�geknek sz�ks�ge. R�szben ez okozza a magas munkan�lk�lis�get t�bb orsz�gban m�r ma is. A v�rhat� t�rsadalmi probl�m�k miatt viszont a gazdagok egyre ink�bb v�dekez�sre k�nyszer�lnek: fegyvert tartanak, �rz�tt lak�parkokba k�lt�znek, �rz�-v�d� szolg�latokat foglalkoztatnak, a c�gek pedig v�delmi p�nzeket fizetnek.

   Az orsz�gok is polariz�l�dnak. Ez azt jelenti, hogy a szeg�ny orsz�goknak egyre kisebb a rem�ny�k arra, hogy felz�rk�zzanak, ami t�meges kiv�ndorl�sokat ind�that el a gazdag orsz�gok fel�. A bev�ndorl�k pedig destabiliz�lhatj�k a gazdagabb orsz�gok bels� rendj�t.

   Gengszterkapitalizmus

   Terjed a vil�gban a fegyverkereskedelem, a k�b�t�szer keresked�k is egyre nagyobb ter�letre terjesztik ki tev�kenys�g�ket, �s a p�nzmos�snak, a gengszterband�k, maffi�z�k tev�kenys�g�nek, az embercsemp�szetnek �s a korrupci�nak sem tudnak m�r a korm�nyok meg�llj-t parancsolni. Ennek egyik oka az, hogy a maffia-band�k be�p�lnek a korm�nyokba is.

   Ez a tendencia nagyon komoly vesz�lyeket rejt mag�ban, mivel kialakulhat egy p�rhuzamos gengsztergazdas�g, ami sz�tzil�lja a piacgazdas�gokat, �s anarchi�t okoz.

   P�nz�gyi kr�zisek

   Az elm�lt n�h�ny �vben vesz�lyes p�nz�gyi v�ls�gok r�zt�k meg D�l-Amerik�t, �zsi�t �s Oroszorsz�got. Ezeknek a v�ls�goknak a terjed�se, s�t feler�s�d�se v�rhat�. Ez pedig szint�n vesz�lybe sodorhatja a liber�lis piacgazdas�gokat, hiszen elviselhetetlen vesztes�geket okoz emberek t�megeinek.

   M�r az eddigiek alapj�n is l�that�, hogy a liber�lis piacgazdas�g �s a globaliz�ci� sikeres fennmarad�s�t sokf�le vesz�ly is fenyegeti. Term�szetesen m�k�dnek m�r ma is olyan ellen�rz� mechanizmusok, amelyek ezeket a vesz�lyeket pr�b�lj�k elh�r�tani.

   A vesz�lyelh�r�t� mechanizmusok

   M�r ma is l�teznek a glob�lis rendszert v�d� int�zm�nyek, mint p�ld�ul a Vil�gbank, az IMF, az ENSZ, a WTO �s a glob�lis v�llalatok. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezek nem alkalmasak a liber�lis vil�grend fenntart�s�ra.

   N�zz�k, mi�rt!

   A Vil�gbank �s az IMF (Nemzetk�zi Valutaalap)

   A k�t int�zm�ny - amelyeket "Bretton Woods"-i szervezeteknek is h�vnak, 1944-ben j�tt l�tre. Korunkban rendk�v�l �rt�kes tev�kenys�get folytatnak azzal, hogy szigor�an ellen�rzik �s befoly�solj�k a fejl�d� orsz�gokban, a volt Szovjetuni� ut�d�llamaiban, tov�bb� a Kelet-K�z�peur�pai orsz�gokban k�vetett gazdas�gpolitik�t. S�t 1997-ben sikeresen terjesztett�k ki hat�sukat az eddig p�nz�gyileg f�ggetlen D�l-kelet-�zsiai orsz�gokra, mint pl. Thaif�ldre, Kore�ra �s Indon�zi�ra is.

   Ugyanis az elad�sodott orsz�goknak nincs m�s v�laszt�suk, mint elfogadni �s bevezetni a Vil�gbank �s az IMF �ltal kitervelt "strukt�ra-�talak�t� programokat", liberaliz�lni �s privatiz�lni gazdas�gukat, megsz�ntetni az �llami ellen�rz�st a nemzeti valut�k felett, �s tov�bb fizetni az ad�ss�got. Ezek term�szetesen jelent�s eredm�nyek, �s csak k�sz�net illetheti a k�t int�zm�nyt, az�rt, amit a liber�lis gazdas�gpolitika �s a globaliz�ci� teljes gy�zelm��rt tesz. A k�t int�zm�ny szint�n n�lk�l�zhetetlen a p�nz�gyi v�ls�gok idej�n, hiszen az � seg�ts�g�kkel jutnak hozz� a k�lf�ldi spekul�nsok - term�szetesen a helyi lakoss�g k�r�ra - a nagy kock�zattal befektetett p�nz�kh�z. Ezt r�ad�sul olyan �gyesen oldja meg a k�t int�zm�ny, hogy a bajba ker�lt orsz�gok lakoss�g�nak esz�be sem juthat, hogy ad�forintjaik a k�lf�ldi spekul�nsok zseb�be v�ndorolnak.

   Ez a k�t int�zm�ny tov�bbra is igen hasznos lehet. Az IMF eset�n bizton lehet sz�m�tani arra, hogy nem ereszti ki szor�t�s�b�l az ad�s orsz�gokat, r�juk er�ltetve a k�l�nb�z� megszor�t�si programokat �s a p�nz�gyi ortodoxi�t. Ezek az int�zm�nyek sem lesznek azonban k�pesek arra, hogy a tov�bbra is v�rhat� v�ls�gokat mindig sikeresen elh�r�ts�k. Eml�kezz�nk csak arra, hogy a k�t int�zm�ny sok ezer j�l k�pzett �s k�l�nlegesen j�l fizetett k�zgazd�sza sem volt k�pes arra, hogy az 1994. �vi mexik�i p�nz�gyi v�ls�got el�re jelezze. Ugyancsak sikertelen�l �rt�kelt�k �s kezelt�k k�s�bb az orosz �s az �zsiai kr�ziseket. Mindezek ellen�re term�szetesen nem gondolunk arra, hogy ezt a k�t int�zm�nyt be kellene z�rni. Hiszen kiv�l� szolg�latot teljes�tenek azzal, hogy tov�bbra is hat�konyan er�ltetik a szeg�ny orsz�gokra a liberaliz�ci�t, a privatiz�ci�t �s a "strukt�ra-�talak�t� programokat", vagyis azokat a gazdas�gpolitikai l�p�seket, amelyeket a fejlett vil�g vezet�i elv�rnak, de egy�nileg nem k�nyszer�thetnek ki a kev�sb� fejlett orsz�gokb�l, hiszen ezt "szuver�n �llamok bel�gyeibe val� beavatkoz�snak" lehetne tekinteni. A l�tszatra pedig adni kell.

   Az ENSZ

   �gy l�tjuk, hogy az ENSZ, jelenlegi fel�ll�s�ban nem alkalmas arra, hogy a globaliz�ci� �gy�t el�revigye. Az ENSZ k�l�nb�z� int�zm�nyei egy�bk�nt semmi �rdemi hatalommal nem rendelkeznek. Pl. az �lelmez�si �s Mez�gazdas�gi Szervezet, a FAO semmilyen befoly�ssal nincs a vil�g �lelmiszertermel�s�re �s eloszt�s�ra, az ENSZ k�rnyezeti probl�m�kkal foglalkoz� szervezete, az UNEP semmit sem tud tenni a k�rnyezet meg�v�s��rt, �s a Kereskedelmi �s Fejleszt�si Szervezet, az UNCTAD nem tudja befoly�solni a vil�gkereskedelem szab�lyait.

   Az ENSZ legink�bb az�rt hasznos, mert ez az egyed�li olyan nemzetk�zi f�rum, amely a kisebb, gyeng�bb orsz�goknak azt az ill�zi�t k�n�lja, hogy r�szt vehetnek a vil�g �gyeinek int�z�s�ben.

   A Kereskedelmi Vil�gszervezet (WTO)

   A WTO a globaliz�ci� szempontj�b�l legsikeresebb szervezet. Azt is mondhatn�nk, hogy ez az 1995-ben �letre h�vott szervezet az "�j vil�grend" k�pvisel�je, hiszen az alap�t� korm�nyok �ri�si hatalommal ruh�zt�k fel. A WTO szab�lyai szerint ugyanis az egyes orsz�gok t�bb� nem "akad�lyozhatj�k" a szabadkereskedelmet. Ha m�gis megpr�b�ln�k, akkor kem�ny szankci�knak tenn�k ki magukat. Nem v�letlen, hogy a WTO igazgat�ja �ntudatosan �gy nyilatkozhatott: "mi fogalmazzuk meg az egys�ges glob�lis gazdas�g alkotm�ny�t".

   A WTO szab�lyai szerint sem a k�rnyezet, sem pedig az eg�szs�g v�delme �rdek�ben nem korl�tozhat� a c�gek tev�kenys�ge. �ppen nagy hatalma miatt azonban a WTO n�vekv� ellen�ll�sra sz�m�that. A gazdag orsz�gok lakoss�ga is egyre jobban fog tiltakozni a cs�kken� k�rnyezeti, eg�szs�g�gyi �s �lelmiszeripari norm�k ellen. Pl. a WTO szab�lyok szerint az Eur�pai Uni� k�nytelen lesz beengedni piac�ra a hormonkezelt amerikai marhah�st �s a k�l�nb�z� g�nmanipul�lt �lelmiszereket, ami nyilv�nval�an nem tetszik majd az eur�pai lakoss�gnak. A szeg�ny orsz�gok lakoss�ga pedig az�rt tiltakozhat, mert a fejlett orsz�gok exportja t�nkreteszi a hazai v�llalatokat, �s ez�ltal munkan�lk�lis�get okoz.

   Az eddigiekb�l l�thatjuk, hogy a bemutatott nemzetk�zi szervetek j�l szolg�lj�k a liberaliz�ci� �s a globaliz�ci� �gy�t. A teljes sikerhez azonban m�g enn�l is t�bbre van sz�ks�g.

   A glob�lis c�gek

   A glob�lis �rdekek legkem�nyebb �rv�nyes�t�i azonban k�ts�gtelen�l a glob�lis c�gek. �rthet�, hiszen ezzel egyben saj�t profit-�rdekeiket is �rv�nyes�tik. Ezek a c�gek j�l l�tj�k, hogy a piaci verseny nem szolg�lja profit-�rdekeiket. Az ugyanis jobb �s olcs�bb munkav�gz�sre, a vev�k kiszolg�l�s�ra sarkalln� �ket. Hasznosabb ez�rt a megegyez�s, �s ezzel a monopolhelyzetek kialak�t�sa. Ezt szolg�lj�k a k�zelm�lt v�llalat-�sszeolvad�sai �s a strat�giai sz�vets�gek k�t�se. Van azonban egy megoldhatatlannak l�tsz� probl�ma. Ugyanis az �sszevon�sok, a v�llalati "karcs�s�t�sok" miatt egyre t�bb dolgoz�t bocs�tanak el a c�gek, ezzel egyben piacaikat is besz�k�tik. A munkan�lk�liv� v�l�, elszeg�nyed� emberek viszont alig v�s�rolnak. Ez pedig azt jelenti, hogy �ri�si kihaszn�latlan kapacit�sok halmoz�dnak fel, ami az 1930-as vil�gv�ls�g-k�zeli �llapotba sodorhatja a vil�got. A paradox helyzet teh�t az, hogy azzal, hogy a glob�lis c�gek kegyetlen�l �rv�nyes�tik �rdekeiket, ak�r mag�t a globaliz�ci�t is vesz�lybe sodorhatj�k.

   A p�nzpiacok szab�lyoz�sa

   Ma a p�nzpiacok m�r hat�rok n�lk�liek. A modern inform�ci�-technik�nak k�sz�nhet�en �ri�si p�nzek mozoghatnak a vil�gban a m�sodperc t�rt r�sze alatt. Ez egyben arra a vesz�lyre is r�mutat, hogy m�ra gyakorlatilag a p�nzmozg�sok teljesen szab�lyozatlann� v�ltak. Az �llamk�tv�nyek jelent�s r�sze k�lf�ldiek kez�ben van, akik- ha valami nem tetszik nekik - pillanatokon bel�l kivonhatj�k p�nz�ket az adott orsz�gb�l. Gondoljunk csak Soros Gy�rgy font elleni spekul�ci�j�ra, amivel szemben m�g a brit k�zponti bank is tehetetlen volt. A nemzeti p�nzpiacok m�ra teljesen glob�liss� v�ltak, �s hat�rozottan elszakadtak a re�lgazdas�gt�l. P�ld�ul a valutapiacokon naponta megfordul� �sszegek legal�bb 50-szer nagyobb �rt�ket k�pviselnek, mint a megfoghat� term�kek kereskedelm�vel l�trej�v� �rt�kek. Ez a rendszer �ri�si hozamokat biztos�t a spekul�nsoknak, a bankoknak, a br�ker-h�zaknak, a nyugd�jp�nzt�raknak, mik�zben maga az eg�sz rendszer rendk�v�l bizonytalan alapokon nyugszik.

   A r�vidt�v� egy�ni �rdekek hajszol�sa ez�rt k�nnyen vezethet �jabb p�nz�gyi katasztr�f�khoz. A szab�lyoz�s ellen azonban - �ppen az �ri�si haszon miatt - a kulcsszerepl�k tiltakoznak. A szab�lyoz�s ugyanis azt jelenten�, hogy j�vedelm�k egy r�sz�t meg kellene osztaniuk a szeg�nyebbekkel. Ebb�l k�vetkezik, hogy a k�zelj�v�ben nem v�rhat� a p�nzpiacok szab�lyoz�sa.

   Szabads�g �s korl�toz�s

   A jelenlegi rendszer haszon�lvez�it�l nem v�rhat� el, hogy b�rmilyen korl�toz�sra szavazzanak, hiszen ez s�rten� saj�t, els�sorban profit-�rdekeiket. Teh�t, ellentmond�sos m�don, a liber�lis vil�ggazdas�g sz�m�ra a legnagyobb vesz�lyt �ppen "t�lzott sikere" jelenti: vagyis a "liberaliz�lt piac" cs�dbe juttathatja �nmag�t. Hiszen - amint azt m�r az eddigiek alapj�n l�thatjuk - t�l kev�s nyertest �s t�l sok vesztest teremt, felesleges kapacit�sokhoz �s a n�vekv� szeg�nys�g miatt kev�s fogyaszt�shoz vezet, mik�zben s�lyosan k�ros�tja a term�szeti k�rnyezetet.

   A Keynes-i szab�lyoz� �llam megold�s lehetne a probl�m�ra. Ezt azonban el kell vetn�nk, mivel ez a liber�lis gazdas�gpolitika felad�s�t jelenten�. Itt van ez�rt az ideje annak, hogy saj�t megold�si javaslatainkat megb�z�ink el� terjessz�k.

   2. Mi befoly�solja a j�v�t?

   A j�v� alakul�s�t l�nyeg�ben h�rom t�nyez� fogja a legink�bb befoly�solni:

   -          a vil�g n�pess�g�nek n�veked�se,

   -          a fogyaszt�s mennyis�ge �s min�s�ge �s

   -          azok a technol�gi�k, amelyekkel a fogyaszt�si cikkeket el��ll�tj�k.

   A fogyaszt�s a j�vedelmekt�l f�gg. Ez�rt annak a "mor�lis k�rd�snek" hogy pl. az �tlag sv�jci mi�rt fogyaszthat 17-szer t�bbet, mint az �tlag nig�riai, nincs semmi �rtelme. Ez a k�rd�s egyszer�en nem k�rd�s. A glob�lis piacgazdas�g logik�ja szerint erre a felvet�sre csak �gy lehet reag�lni: na �s? Nig�ria sz�m�ra pedig az a megold�s, hogy termeljen t�bbet �s cs�kkentse lakoss�ga sz�m�t.

   A technol�gi�k tov�bbra sem k�rnyezetbar�tok. V�ltoz�s pedig, a profit�rdekek miatt, egyel�re nem v�rhat�. �gy a k�rnyezetszennyez�s �s a hullad�kgy�rt�s tov�bbra is probl�ma marad.

   N�pess�g

   Jelenleg a vil�g n�pess�ge k�zel 6 milli�rd. Ha semmi nem v�ltozik, akkor ez az �rt�k 2008-ban 7 milli�rd, 2020-ban pedig 8 milli�rd lesz. R�ad�sul a lakoss�g n�veked�se gyorsabb a szeg�ny orsz�gokban, mivel egyr�szt itt alacsonyabb az �tlag- �letkor, m�sr�szt pedig itt a gyermek nagyobb �rt�k: hiszen dolgozni tud �s eltarthatja a csal�dot. A gazdag orsz�gokban viszont egyre jobban figyelembe veszik az emberek azt, hogy a gyermeknevel�s nagyon is k�lts�ges.

   K�vetkeztet�sek:

   A f�ld nem k�pes eltartani 6-8 milli�rd embert. Ez�rt �ltal�noss� �s elfogadhat�v� kell tenni a k�vetkez� alapelvet:

   "min�l kevesebb embernek kell osztoznia a gazdags�gon, ann�l t�bb marad a nyerteseknek."

   Ennek az alapelvnek a k�vetkezetes v�grehajt�s�t�l v�rhat� csup�n, hogy a liber�lis gazdas�gi rendszer - amelynek nem a munkahelyteremt�s, hanem a profittermel�s a c�lja - fennmaradhasson. A profit, mint c�l ugyanis egyet jelent azzal, hogy n� a globaliz�ci� haszn�b�l kirekesztettek, a szeg�nyek, a munkan�lk�liek sz�ma. Ezek az emberek meg�lhet�st k�vetelnek, ami �ri�si terhet rak a t�rsadalomra. A javak megoszt�sa ezekkel az emberekkel idegen a liber�lis rendt�l, annak megsz�ntet�s�t jelenten�. Mivel azonban abb�l indultunk ki, hogy a liber�lis rendnek fenn kell maradnia, ez�rt csak egy megold�st javasolhatunk: a lakoss�g l�tsz�m�t kell cs�kkenteni. Csak ez az egyed�li lehets�ges m�dja annak, hogy a liber�lis vil�ggazdas�gi rend fennmaradhasson. A kevesebb ember pedig a term�szetet is kev�sb� fogja k�ros�tani, �s kevesebb szoci�lis probl�m�t is okoz. Teh�t mindenki boldog lesz, a f�ld �s azon a liber�lis rend tov�bb �l. �gy megval�sulhat a fenntarthat� fejl�d�s. De hogyan �rhet� el a lakoss�g-cs�kken�s? A szok�sos m�dszerek: vil�gh�bor�k, etnikai-nyelvi csoportok kiirt�sa, �s az egy�b durva, direkt m�dszerek ma m�r nem alkalmazhat�k. Ezek ugyanis t�l k�lts�gesek �s nem el�g hat�konyak. Fel kell vetn�nk teh�t a k�rd�st: hogyan oldhat� meg m�gis a radik�lis n�pess�gcs�kkent�s?

   Fogalmazzunk meg el�sz�r n�h�ny alapelvet!

   Az alkalmazand� m�dszereknek:

   -          olcs�nak kell lenni�k,

   -          nem szabad semmilyen speci�lis berendez�st ig�nyelni�k tov�bb�

   -          az "�ldozatok" kiv�laszt�s�t nem v�llalhatja senki, azt magukra az "�ldozatokra" kell b�zni,

   -          az �llamoknak nem kell k�zvetlen�l r�szt venni a munk�ban. Jobb, ha azt r�hagyja a mag�nszektorra.

   Ha a n�pess�gcs�kkent�si tervet j�l �tgondoljuk, �s megfelel� er�forr�sokat �s akci�kat rendel�nk hozz�, a strat�gia val�sz�n�leg sikeres lesz. A strat�gi�nak k�t ter�letre kell k�sz�lnie: a sz�let�ssz�m cs�kkent�sre, �s a hal�loz�si sz�mok n�vel�s�re. V�gs� c�lk�nt pedig azt kell kit�zni, hogy 2020-ra a vil�g jelenlegi 6 milli�rdos lakoss�ga 4 milli�rdra cs�kkenjen le. Ehhez el kell �rni, hogy a n�pess�g a 20 �v alatt �vente �tlagosan legal�bb 100 milli�val cs�kkenjen. A cs�kken�s legal�bb 90 %-�nak - de ha lehet m�g t�bbnek - a kev�sb� fejlett vil�gban kell megt�rt�nnie. Ez a sz�let�ssz�m cs�kkent�s�vel �s a hal�loz�s gyors�t�s�val oldhat� meg. A m�dszerek pedig - mint m�r eml�tett�k- nem lehetnek durv�k, nyilv�nval�ak.

   Hogyan alapozhatjuk meg a n�pess�g cs�kkent�si tervet?

   A n�gy pill�r, amire t�maszkodhatunk a k�vetkez�:

   -          ideol�giai-etikai,

   -          gazdas�gi,

   -          politikai �s

   -          pszichol�giai.

   N�zz�k r�viden ezek l�nyeg�t!

   Az ideol�giai-etikai pill�r az�rt fontos, mert az emberek ig�nyelik a magyar�zatokat. A magyar�zatokat, a megideologiz�l�st �s az etikai elfogadhat�s�g biztos�t�s�t j�l fizetett �r�kra, gondolkod�kra, m�dia-szakemberekre kell b�znia. Biztos�tani kell, hogy zavartalanul publik�lhassanak, �s sz�t kaphassanak a TV- �s r�di�ad�sokban. K�l�n�sen fontos, hogy a fiatalokra min�l nagyobb hat�st tudjanak gyakorolni.

   A gazdas�gi pill�r, a strukt�ra-�talak�t� programokkal �s a gazdas�gi megszor�t�sokkal a Vil�gbanknak �s az IMF-nek k�sz�nhet�en ma m�r "teszi a dolg�t". Seg�t ki�p�teni a "helyi elitet", amelyik sokkal elk�telezettebb a globaliz�ci�, mint saj�t n�pe, nemzete ir�nt. A "gazdas�gi pill�r" seg�ts�g�vel n� a szeg�nys�g, romlanak az �letk�r�lm�nyek, cs�kkennek az eg�szs�g�gyi kiad�sok, cs�kken az �lettartam, cs�kken a sz�let�sek �s n� a hal�loz�sok sz�ma. K�l�n�sen j�l tetten �rhet�k ezek a tendenci�k Kelet-K�z�p-Eur�p�ban.

   A politikai pill�r: b�r a gyeng�bb, kisebb nemzetek �ltal�ban nem �llnak ellent a "gazdas�gi pill�r" Vil�gbank �s IMF �ltali m�k�dtet�s�nek, m�gis - a biztons�g kedv��rt - folytatni kell a nemzet�llamok legyeng�t�s�t. Ebben tov�bbra is vezet� szerepet j�tszhat az IMF azzal, hogy mindent megtesz annak �rdek�ben, hogy ne cs�kkenhessen ezen orsz�gok ad�ss�ga, �s �gy k�nytelenek legyenek eleget tenni az IMF k�vetel�seinek. J�l j�rul hozz� a nemzet�llamok lebont�s�hoz a WTO is, �s ha valaha m�gis siker�l kereszt�lvinni a MAI - a t�bboldal� beruh�z�si megegyez�s - al��rattat�s�t ezekkel az orsz�gokkal, akkor a nemzet�llam megkaphatja v�gre az utols�, hal�los d�f�st. Az �j rend fenntart�s�n pedig sikeresen m�k�dnek majd a glob�lis c�gek �s a NATO.

   A pszichol�giai pill�r: a nemzeti kisebbs�gek �szt�nz�se �n�ll�s�guk er�s�t�s�re �s az �nmegval�s�t�s b�tor�t�sa a k�l�nb�z� devi�ns csoportokn�l j� hat�ssal van a nemzet�llam lebont�s�ra. Lehet�v� kell tenni ez�rt sz�mukra, hogy megfelel� sajt�juk legyen, hogy csoport�rdekeiket gyakran �s hat�rozottan jelen�thess�k meg. Er�s�teni kell minden szeparatizmus ir�nti ig�nyt, �s n�velni kell az egym�s ir�nti bizalmatlans�got. Ez j�l szolg�lja a nemzeti �sszetartoz�s, a szolidarit�s le�p�t�s�t, �s �gy azt, hogy a lakoss�g- cs�kkent�si terv �szrev�tlen�l v�grehajthat� legyen. Azokat a nemzeti elk�telezetts�g� vezet�ket pedig, akik �rtik mi t�rt�nik, �s tenni akarnak ellene, lehetetlenn� �s hiteltelenn� kell tenni. �gy el lehet �rni, hogy az emberek bizalma elforduljon t�l�k. Ha a n�gy pill�r m�r �ll, hozz�kezdhet�nk a "grandi�zus n�pess�gcs�kkent� terv" konkr�t elemeinek bevezet�s�hez.

   3. A "grandi�zus n�pess�gcs�kkent� terv" elemei

   A terv elemeit a k�nyv t�bb mint 80 oldalon r�szletezi, ez�rt ezeknek csak r�vid �sszefoglal�s�t adhatjuk. Term�szetesen tov�bbra is a szak�rt�i csoport tagjainak v�lem�ny�t ismerhetj�k meg.

   Nagyon fontos, hogy a terv m�g�tt ne legyen l�that� a tervez�. Olyan durva m�dszereket nem lehet alkalmazni, mint pl. a Shell Nig�ri�ban, ahol az Ogoni n�pess�get a c�g bizony�that�an 20 �ven kereszt�l m�rgezte, �s ezzel a kihal�s sz�l�re sodorta. Ez a brutalit�s nagy butas�g volt. Az ilyen tettek ellen maguknak a glob�lis c�geknek is fel kell l�pni�k. Ugyanis az ilyen viselked�s ny�lt ellen�ll�sra �szt�nzi az embereket.

   Melyek is lehetnek azok a l�thatatlan fegyverek, amelyeket a "grandi�zus n�pess�gcs�kkent�si terv" megval�s�t�s�ra be lehet vezetni?

   Az elhal�loz�sok sz�m�t n�vel� m�dszerek:

   -          k�v�lr�l kirobbantott bels� h�bor�k: vagyis konkr�t beavatkoz�s n�lk�l elint�zni azt, hogy az emberek egym�st �lj�k;

   -           kisebbs�gek, el�gedetlen csoportok felfegyverz�se, fegyverkereskedelem;

   -          esetenk�nt k�zvetlen beavatkoz�s j�l megmagyar�zott indokkal;

   -          mag�nhadseregek, �rz�-v�d� szolg�latok bevet�se a kellemetlen embercsoportok ellen;

   -          elszeg�ny�t�s, �h�ns�g,

   -          a f�ld megszerz�se a szeg�ny orsz�gokban, rontva ezzel a helyi �nfenntart�s es�lyeit;

   -          olyan magok haszn�lat�nak r�er�ltet�se a szeg�ny orsz�gok parasztjaira, amelyekb�l csak olyan n�v�nyek termeszthet�k, amelyek magjai alkalmatlanok a tov�bbtermeszt�sre;

   -          k�rnyezetszennyez�s, v�z�013, leveg�szennyez�s;

   -          a mez�gazdas�g tov�bbi liberaliz�l�sa, az - id�legesen olcs� - import �lelmiszerekkel a szeg�ny orsz�gok mez�gazdas�g�nak legyeng�t�se, a fejlett orsz�gok mez�gazdas�g�t�l val� f�gg�s�g�k n�vel�se;

   -          a kisgazdas�gok t�nkret�tele, a kev�sb� fejlett orsz�gok r�k�nyszer�t�se arra, hogy a t�megtermel�st folytat�, g�nmanipul�ci�s k�s�rleteket v�gz� �ri�si k�lf�ldi "agrobusiness"-eket beengedj�k, s�t saj�t parasztgazdas�gaikkal szemben el�nyben r�szes�ts�k,

   -          �lelmiszerseg�ly ny�jt�sa �ppen akkor, amikor a helyi gazd�lkod�k betakar�t�sra k�sz�l�dnek,

   -          eg�szs�g�gyi int�zm�nyek le�p�ttet�se a szeg�ny orsz�gokkal, k�rh�zi �gycs�kkent�s, az orvosok sz�m�nak cs�kkent�se, eg�szs�g�gyi privatiz�ci�;

   -          differenci�lt beteggy�gy�t�s; azokra koncentr�lni, akik tudnak fizetni;

   -          a cigaretta-termel�s �s �rt�kes�t�s n�vel�se a szeg�ny orsz�gokban, a doh�ny�ruk rekl�mja betilt�s�nak megakad�lyoz�sa;

   -          az urbaniz�ci�, a f�ldelhagy�s, a v�rosba k�lt�z�s b�tor�t�sa: ugyanis ez is kiszolg�ltatottabb�, v�dtelenebb� teszi az embereket;

   -          k�zszolg�ltat�sok privatiz�l�sa, hozz�j�rulva ezzel az �rak megugr�s�hoz, �s a lakoss�g elszeg�nyed�s�hez,

   -          a gy�gyszer�rak er�teljes n�vel�se: �gy a szeg�nyek, k�z�tt�k a nyugd�jasok csak nagyon nehezen, vagy egy�ltal�n nem jutnak majd a sz�mukra sz�ks�ges gy�gyszerekhez,

   -          az �j gy�gyszerekkel val� t�meges k�s�rletek lefolytat�sa a szeg�ny orsz�gokban �gy t�ntetve fel, mintha ez nekik lenne j�. Mell�khat�sk�nt ez is hal�lesetekhez vagy gy�gy�thatatlan betegs�gek kialakul�s�hoz vezethet.

   -          az AIDS tov�bbi terjed�se �s a tuberkul�zis esetek sz�m�nak �jb�li n�veked�se is j�l seg�ti a n�pess�gcs�kkent�si tervek v�grehajt�s�t. (Igaz, ezeket a betegs�geket gazdag emberek is megkaphatj�k, de nekik j� es�lyeik vannak a fel�p�l�sre),

   -          a drogok legaliz�l�sa (ha valaki drogt�l akar meghalni, mi�rt kellene ebben megakad�lyozni?);

   -          a csecsem�haland�s�g jelent�sen n�velhet� a fejl�d� vil�gban azzal, ha az any�kat lebesz�lik a szoptat�sr�l, �s r�besz�lik a t�pszerek haszn�lat�ra, ami n�veli a fert�z�sek lehet�s�g�t. 

   A hal�loz�sok sz�m�t n�vel� m�dszerek ut�n t�rj�nk �t a sz�let�sek sz�m�t cs�kkent� m�dszerekre.

   -          abortusz �s steriliz�ci� b�tor�t�sa;

   -          a gyermeknevel�s megnehez�t�se, k�lts�geinek n�vel�se;

   -          a gyermekek sz�m�nak cs�kkent�s�t a "strukt�ra-�talak�t�si programok"-ba is bele kell foglalni;

   -          anyagi �szt�nz�s k�n�l�sa azoknak, akik nem v�llalnak gyermeket;

   -          a gyermekv�llal�s �rzelmi fontoss�g�val szemben az anyagiak hangs�lyoz�sa.

   Tov�bbi olyan, nem k�zvetlen m�dszereket is fel lehetne sorolni, amelyek vagy a sz�let�sek sz�m�nak cs�kken�s�t, vagy a hal�loz�sok sz�m�nak n�veked�s�t okozhatj�k. A l�nyeg az, hogy ezeket a m�dszereket tervezetten, rendszeresen �s egym�sra val� hat�sukat is kihaszn�lva kell alkalmazni.                                                                                                                  J� p�lda erre az a mez�gazdas�gi projekt, amelybe India a Vil�gbank javaslat�ra kezdett bele. A projekt hat�s�ra mal�ria-j�rv�ny t�rt ki. Mivel azonban k�zben, az IMF el��r�s�ra jelent�sen cs�kkentett�k az eg�szs�g�gyre sz�nt keretet, az orsz�got a j�rv�ny felk�sz�letlen�l �rte, ez�rt el�g sokan meg is haltak.

   4. Z�r�gondolatok

   Ahogy az m�r a cikk elej�n is nyilv�nval�v� v�lt, "a