A rem�ny gyilkosa

- avagy kinek �s mire j�k az �sszeesk�v�s elm�letek

interj� Kiss Ulrich jezsuit�val

Lelk�sz, menedzser, el�ad�, tan�t�. Furcsa kombin�ci� a mai vil�gban. Kiss Ulrich SJ m�gis egy kicsit mindegyik. 1945-ben sz�letett Berlinben, �desanyja n�met, �desapja magyar diplomata. 1950 �s 1962 k�z�tt Magyarorsz�gon �lt, majd Nyugat-Eur�pa legelismertebb egyetemein tanult k�zgazdas�gtant. 18 �vig dolgozott menedzserk�nt f�leg Sv�jcban �s Franciaorsz�gban olyan multinacion�lis v�llalatokn�l, mint a l’Or�al. 1988-ban felhagyott ezzel, �s bel�pett J�zus T�rsas�g�ba. A novici�tus miatt �jabb tanul��vek k�vetkeztek, jelenleg t�bbek k�z�tt a Magyar Rendtartom�ny forr�sfejleszt�si �s kommunik�ci�s igazgat�ja, valamint a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem �s a Zsigmond Kir�ly F�iskola oktat�ja. T�bb �r�sa jelent meg a szabadk�m�vess�gr�l, p�ld�ul az IGEN has�bjain. Az �sszeesk�v�s elm�letekr�l k�rdezt�k.

�n szerint van-e szervezett vil�gm�ret� �sszeesk�v�s?

�sszeesk�v�sek term�szetesen l�teznek, ezekr�l mindenki tanult t�rt�nelemb�l. Term�szet�k ugyanakkor annyiban saj�tos, hogy ha ki is der�lt a dolog, legfeljebb ut�lag. J� p�lda erre a Frangep�n vagy Martinovics f�le �sszeesk�v�s. Ha �nk�nyuralom van, mondjuk Metternich alatt, �s az emberekb�l nem halt ki teljesen a szabads�gv�gy �s a lelkiismeret, kell hogy legyen �sszeesk�v�s az �nk�nyuralom megd�nt�s�re. Ahol az emberi szabads�gjogokat l�bbal tiporj�k, �s nincs m�s ki�t, kell hogy legyen �sszeesk�v�s. Az �sszeesk�v�snek ugyanakkor k�zponti eleme a titkoss�g, beavatotts�g. Ny�lt, demokratikus t�rsadalmakban az �sszeesk�v�sek �rtelm�ket vesztik. Ez�rt k�l�n�sek ezek a modern �sszeesk�v�s elm�letek, �s az esetleges gyakorlat.

Mi a helyzet a titkos t�rsas�gokkal?

A titkos t�rsas�gok k�t csoportba sorolhat�k aszerint, hogy l�t�ket elismerik, vagy tagadj�k. Furcsa m�d az eredetileg ak�r racion�lis c�l�nak is nevezhet� titkos t�rsas�gok n�ha fennmaradnak a ny�lt t�rsadalmakban is, ahol, mint mondtam, l�t�k nonszensz. A m�toszok �s legend�k sz�v�ss�g�ra jellemz�, hogy nem t�nnek el puszt�n att�l, hogy bizony�t�kokkal megc�foljuk �ket. S�t. Az �sszeesk�v�s elm�leteknek egyenesen haszn�l a c�folat, hiszen ez is az bizony�tja, milyen j�l szervezettek, titkosak, hatalmasak: m�g azt is k�nnyed�n el�rik, hogy kre�lt bizony�t�kok ker�ljenek napvil�gra tagad�sukra.

A fals m�toszoknak ugyanakkor van m�g egy sokkal nagyobb er�ss�g�k is: ak�r val�s�got is kre�lhatnak. �n szem�ly szerint legal�bb h�rom olyan esetr�l tudok, ahol a legenda megel�zi a val�s�got. A r�zsakeresztesek titkos l�t�r�l sz�l�, Valentin Andrae �ltal az 1600-as �vekben kre�lt legenda p�ld�ul olyan m�lyebb v�gyakat pend�tett meg az emberek lelk�ben, amelyek nem maradtak visszhang n�lk�l. A visszhang hangot keltett, s eur�pai �rtelmis�gi elit j� r�sz, m�g oly racion�lis elm�k, mint Descartes is rabul esett nekik. K�ts�gbeesetten kereste a kapcsolatot vel�k, titkos �zenetk�nt m�g nev�t is Renatus Cartesianusra v�ltoztatta (Renatus Descartusr�l), hogy a Christian Rosenkreuzra r�mel� kezd�bet�k jelezz�k a testv�reknek: be akar l�pni. Ig�ny volt, s a mozgalom l�trej�tt. A m�sodik p�lda a templomos lovagok�, akiknek nagymester�t Jacques de Molayt Sz�p F�l�p az akkor nagyon gyenge, francia k�zben tartott p�pa asszisztanci�ja mellett kiv�geztette, jogosan vagy jogtalanul megel�gelve, hogy a francia kir�ly egyh�zi bank�roknak legyen ad�sa. A templomos lovagrend titkos tov�bb�l�s�r�l �s Molay bossz�j�r�l sz�l� legenda n�gysz�z �v m�lt�n a francia forradalom kir�lygyilkoss�g�hoz adott „legitim�ci�t” – legal�bbis az �sszeesk�v�s-elm�let h�v�knek, Ramsai lovag pedig a legend�t leporolva felt�masztotta a szabadk�m�vess�g magasabb fokozataiban a templomos rendet �s m�toszt. M�rmint n�vben, ritu�l�ban �s egyebekben, amiknek egy�bk�nt semmi k�ze nem volt az eredetihez. A harmadik p�lda a Sioni Priori�tus�, ami a hi-fi (history fiction a science fiction /Sci-fi/ anal�gi�j�ra) m�faj egyik legsiker�ltebb alkot�sa. A dokumentum-felt�r� munk�nak �lc�zott fant�ziareg�ny tele van f�nyk�pekkel, soha, senki �ltal nem l�tott, �ll�t�lag ap�ts�g pinc�j�b�l el��sott alap�t� dokumentumokra val� utal�ssal. Eszerint a pontosan nem tiszt�zott m�don �letbe maradt J�zus Krisztus M�ria Magdoln�val elmenek�lt Franciaorsz�gba, �s megalap�totta a Meroving dinaszti�t. A Karolingok v�res hatalom�tv�tele nem t�ntette el az isteni (isteni?) �gat, a lesz�rmazottak k�z�tt van a legt�bb eur�pai uralkod� hajdan�n �s ma, Habsburg Ott�, vagy Leonardo da Vinci, Victor Hugo, Boticelli �s m�g sokan m�sok. Eur�pa t�rt�net�t �jra kell �rni, s erre – mintegy mell�kesen – kis is lenne alkalmasabb, mint a J�zus menek�l�s�r�l sz�l� szenz�ci�s elm�letet k�zread� szerz�.

A jelek szerint �n nem tekinthet� a vil�g�sszeesk�v�s-elm�letek megr�gz�tt h�v�nek. Mi a v�lem�nye, mi�rt hisznek m�gis ezek igazs�g�ban?

Az els� ok, – �s az ilyen k�nyveket k�szp�nznek vev�kt�l el�re is bocs�natot k�rek, – sok ember f�lm�velts�ge. Ezen testv�reink gyakran szakm�juk kiv�l�s�gai, �rtelmesek, a maguk m�dj�n m�veltek �s nem utols�sorban j� emberek, de p�ld�ul a g�r�g klasszikusokat nem ismerik a roml� eur�pai oktat�s miatt, a kifinomult vall�si kult�ra pedig szint�n hi�nyoss�guk a szekulariz�ci� k�vetkezt�ben. Nem ismerik emellett a tudom�nyos bizony�t�s mik�ntj�t, �gy az ebben tal�lhat� cs�sztat�sok is elker�lik figyelm�ket. Az olvas�k�z�ns�g nagy r�sze nem veszi a f�radts�got, hogy gyakran sz�raz tudom�nyos munk�kon �tr�gja mag�t, ellenben elolvassa ezeket a k�nynen k�zbevehet�, t�sk�ba �s �jjeliszekr�nybe j�l passzol� reg�nyeket. K�nnyen fel�l olyan „szenz�ci�s” felfedez�seknek, mint a da Vinci k�d, a kumr�ni tekercsek titka, a biblia k�dja vagy �ppen az asztrol�gia „csalhatatlan” bizony�t�sa, holott ezeket a koholt t�rt�neteket, - melyek semmi m�sra nem j�k, mint a kell� kritikai �rz�kkel rendelkez� olvas�k sz�rakoztat�sa �s persze �r�ik h�rn�vbe emel�se – m�r sz�mtalanszor, szak�rt� �s igaz m�don megc�folt�k.

A m�sodik ok, hogy az �sszeesk�v�s elm�letek olyan h�rokat pengetnek, melyeket sz�vesen hallgatunk. „Taposd sz�t a gyal�zatost!” – ki�ltotta Voltaire, megfogalmazva azt a sokak �ltal vallott t�telt, miszerint a katolikus egyh�z el akarja nyomni az igazs�got. Ha a k�z�pkorban volt is valami igazs�g alapja annak, hogy az egyh�z a status quoban �rdekelt l�v�n a halad�s ellens�ge, ma ez m�r messze nincs �gy, nem is lehet. Jobb is �gy tal�n, hiszen neh�z nem e vil�gb�l val� orsz�got �p�teni, ha van evil�gi is. A val�ban hatalmas p�pai �llam feloszlat�sa az egyetlen dolog, ami�rt h�l�sak lehet�nk a Garibaldinak. T�bbek k�z�tt ez adta meg II. J�nos P�l p�p�nak azt a nemzetk�zi erk�lcsi tekint�lyt, amivel ma rendelkezik. A New Age �s a hasonl� �ramlatok h�veinek logikus az egyh�zelleness�ge, hiszen a katolikus egyh�zban ideol�giai ellenfelet l�tnak, amely egy�rtelm�en eltiltja h�veit az eff�le babon�kt�l (szerint�k �si, gnosztikus igazs�gt�l). Vil�gi �s egyh�zi hatalom sz�tv�laszt�s�r�l besz�lni egy olyan korban, amikor az egyh�z r�gi hatalma m�r r�g szertefoszlott, erk�lcsi befoly�sa pedig sajnos egyre cs�kken, anakronizmus. Sebaj, a m�tosz v�gan �l tov�bb. A f� ellens�g Merle reg�nyeiben m�g a Jezsuita Rend, ma ink�bb az Opus Dei. Mondjuk ki: az �sszeesk�v�s elm�letek egyik oka a katolikus egyh�z ellen �rzett indokolatlan gy�l�let. Boldogok lehet�nk: �ld�znek benn�nket az igazs�g�rt.

A harmadik ok a politika, amelynek er�szakos hatalmi terveihez mindig sz�ks�ge van b�nbakra. N�r� az �sszeesk�v�s elm�letek egyik atyja azzal, hogy R�ma felgy�jt�s�t a kereszt�nyek nyak�ba varrta. A hitleri N�metorsz�g f�leg a zsid�s�got tette meg b�nbaknak a h�bor�s kudarcok�rt, cseppet sem zavartatva mag�t az�ltal, hogy p�ld�ul a tot�lis h�bor�s g�pezet szolg�lat�ba �ll�tott AEG vagy Hapag-Lloyd zsid� vez�rigazgat�i mindent megtettek N�metorsz�g gy�zelm��rt. A bolsevikok az isten�tett c�ri dinasztia komplett likvid�l�s�val igencsak ingov�nyos talajra l�ptek. A francia forradalomban Eur�pa val�sz�n�leg legn�pszer�bb uralkod�it fejezt�k le. Ez igencsak magyar�zatra szorult, amiben seg�tett az �ri�si propagandamunka. El�z�leg �gyn�k�k terjesztettek m�ig �l� pletyk�kat a kir�lyi p�r bemocskol�s�ra (nyakl�nc aff�r). A hiszt�riakelt�s m�s m�dozatait is megfigyelhetj�k: a Bastilleban nem szabads�gharcosok vagy elnyomott emberek voltak, lerombol�sa �gy �rtelmetlen. A nemess�g �s a harmadik rend �nk�nt lemondott feud�lis kiv�lts�gair�l, �gy kiirt�suk igencsak furcsa. A forradalom m�r gy�z�tt, 1789 j�lius 14-re semmi sz�ks�g nem volt. A szabadk�m�ves m�toszt is igen sokan haszn�lj�k: G�mb�s�k m�gsem intern�lhatj�k minden ellens�g�ket azzal, hogy zsid�. Ha ellenben a szabadk�m�vesek is bent vannak az ellens�gk�pben, a szabadk�m�ves tags�g pedig titkos, b�rkire r�mondhat�, b�rki letart�ztathat�.

A negyedik ok a felfoghatatlan probl�m�k egyszer� magyar�zata. Ha egy birodalom �sszeomlik, rengeteg ember talajt veszt, s ez sz�mukra egyszer�en elviselhetetlen. „Ez nem lehets�ges norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt, valaminek lennie kell a h�tt�rben.” A c�folat nem haszn�l, az emberek hinni akarj�k a rejtett, mindent megmagyar�z� �sszeesk�v�st. Magyar�zat lehet persze az is, hogy valamit rosszul csin�ltunk, de m�giscsak k�nyelmesebb valami l�thatatlan, j�l szervezett gonosz m�v�nek tekinteni a kudarcot. Nem kell gazdas�gi er�fesz�t�seket tenni, vagy t�rsadalmi reformokat v�grehajtani, el�g, ha v�dolunk valakit. Az embernek �nmagyar�z� k�pess�ge a legfejlettebb.

�t�dik okk�nt nem hagyhatjuk figyelmen k�v�l, hogy id�nk�nt t�nyleg vannak �sszeesk�v�sek. A jakobinusok fent eml�tett PR akci�ja mellett j� p�lda a maffia m�k�d�se. Mellesleg – ha m�r PR-n�l tartunk – a szabadk�m�ves testv�rek sem sietnek c�folni a r�luk terjed� legend�kat n�h�ny extr�m szem�lyis�g (p�ld�ul Lenin) p�holy tags�g�n k�v�l, hiszen ez igencsak j� rekl�m. Ki akar egy olyan klubhoz tartozni, aminek nincs k�l�nleges tags�ga, szeg�ny �s mindez l�that�? Ellenben ha egy titkos, befoly�sos, gazdag mozgalomr�l van sz�, amely az �sszes uralkod� mellett tagjai k�z�tt tudhatja Leonardo da Vincit�l kezdve Kossuth Lajosig az �sszes h�ress�get, az m�giscsak m�s. Felel�tlen emberek, sajnos ezzel h�zalnak. Am�gy az �ltalam ismert szabadk�m�vesek nagy r�sze igaz�n rendes ember. A katolikus egyh�z nem s�t�ni h�ttere miatt tiltja egy�rtelm�en a p�holy-tags�got, hanem az�rt, mert a szabadk�m�vess�g l�nyegi hitt�telei sz�ges ellent�tben �llnak a katolikus hitt�telekkel. Csak hogy egyet mondjak, J�zus istens�g�t tagadj�k. Egyszer�en nem hihet� egyszerre k�t ellent�tes dolog. J�zus isten volt, vagy nem volt az, nem hihetem mindkett�t, ak�rhogy is cs�r�m-csavarom a dolgot, puszt�n az�rt, hogy szabadk�m�ves p�holyunkban j�l �rezz�k magukat a kereszt�nyek is, a szinkretist�k is. Ha minden relat�v �s minden �t lehet j�, nem igaz, hogy J�zus �s csakis J�zus az �t, az igazs�g �s az �let. Aki szabadk�m�ves lesz, automatikusan kik�z�s�ti mag�t az egyh�zb�l, nem felt�tlen�l p�pai kitagad�s, hanem saj�t hite �ltal. Ugyanakkor arr�l sem feledkezhet�nk el, hogy J�zusn�l jobban senki sem ut�lta a b�nt, s senki sem szerette jobban a b�n�s embert.

�sszefoglalva: az emberek vev�k az �sszesk�v�s-elm�letekre. Nem csak Eur�p�ban, de az iszl�m orsz�gokban, Afrik�ban, vagy K�n�ban is.

Van-e olyan szent, aki hitt volna az �sszeesk�v�s elm�letekben �s harcolt volna ez ellen?

Nem tudok r�la, �s nagyon meglepne. Ki Istennek szenteli mag�t, bels�s�ges kapcsolatba ker�l Istennel, nemigen harcol senki ellen, kiv�tel tal�n a b�n �s a s�t�n. A szent nem valami ellen van, hanem Isten�rt van. Az �sszeesk�v�s magyar�z�k (pl. M�nus �ron) ellenben gyakran a gy�l�lett�l habzanak. Nem �ppen a j�zusi �t.

Meg lehet-e �szni a lelki�let �s az istenkapcsolat s�lyos s�r�l�se n�lk�l, ha hisz�nk az �sszeesk�v�s elm�letekben?

Emberi �sszel vizsg�lva a k�rd�st nem nagyon, b�r Isten kegyelme v�gtelen �s kif�rk�szhetetlen. A dolog megm�rgezi a lelket. Nem azzal foglalkozom, hogy a m�siknak seg�tsek, hanem keresem minden�tt az ellens�get. Elvonja figyelm�nket �s energi�nkat a felebar�ti szeretet gyakorl�s�t�l, a hit elm�ly�l�s�t�l, de f�leg a rem�nyt�l. �n �gy gondolom, hogy az �sszeesk�v�s elm�letekben val� fanatikus hit a rem�ny gyilkosa. Nem az Istenben b�zom, hanem a s�t�n erej�ben. Ez pedig b�n.

De h�t a s�t�n m�giscsak kapott valami id�leges hatalmat e vil�g felett, nem?

A s�t�nnak egy szemernyivel sincs t�bb hatalma, mint amit �tengedek neki. Ez viszont pontosan azzal egyenl�, amennyi gy�l�let �s f�lelem van bennem. Az �sszeesk�v�s elm�letek f�lelmet is gerjesztenek. A s�t�n egy�bk�nt mindig csak egy�nt tud mozgatni, sosem egy mozgalmat. Ha J�zusra hagyatkozom, az �rd�gnek nulla hatalma van. Nem v�letlen, hogy a miaty�nk utols� sor�t megel�zi ez: ne v�gy minket a k�s�rt�sbe. Agg�dni m�g akkor sem �rdemes, ha m�gis van vil�gm�ret� gonosz �sszeesk�v�s. �s ha van – amit hangs�lyozok, �n meggy�z�d�ssel nem hiszek, – mit tehetsz ellene? Csak a j�zan�sz �s a hidegv�r seg�t. Az �cs�mnek van egy mond�sa: „Nem baj, ha megszerzik a vil�ghatalmat, �gyis �sszevesznek rajta.” Term�szetellenes �llapot a t�rsadalomban nem maradhat fent. Azt �zenem teh�t a h�veknek: Ne f�ljetek!

T�th Gergely