ESTI MESE LENINR�L

(12 �ven fel�lieknek, f�k�nt: ”ifij�” �s �reged� ortodox szocialist�knak)

Hol volt, hol nem volt, a K�rp�tokon is t�l, de az Ur�lon innen, a minden oroszok c�r-atyusk�j�nak irdatlan nagy birodalm�ban, volt egy Szimbirszk nev� v�roska, ahol 1870-ben, a bolondok hav�ban (�prilis 22-�n), a j�raval� Ulj�nov csal�d m�sodik gyermeke l�tta meg a napvil�got, �s a kereszts�gben a Vlagyimir nevet kapta.

Sokan �ll�tott�k, hogy az �j j�vev�ny, m�reten fel�li (XXXL-es) kopasz fejjel sz�letett, de takaros kis hegyes szak�lla volt, �s m�r k�thetes kor�ban foly�konyan besz�lte az �-orosz nyelvet. A mam�cska vagy pap�cska szavak helyett, a „prolet�rdiktat�ra” volt az els� sz�, amelyet - sz�lei legnagyobb meglepet�s�re - kiejtett (a cumival egy�tt) a sz�j�n, de m�g a helyb�li nagy tud�s� p�pa sem volt k�pes �rtelmezni a cs�pps�g mondanival�j�t.

               M�g a hatodik �let�v�t sem t�lt�tte be, amikor egy piciny, de �t�k�pes p�rtocsk�t szervezett j�tsz�t�rsai k�r�ben, majd bolsevicsk�kra �s mensevicsk�kre osztotta �ket, �s egym�sra usz�totta a k�t csoportot. A durc�skod� p�rtonk�v�lieket pedig „gyermekkolhozk�kba” �s/vagy „gul�gocsk�kba” rekesztette ki,- r�juk ragasztv�n a burzsujka, kul�kocska, eszerke, kadetka �s m�s g�nyneveket. Ezekkel �p�ttette meg az els� homokv�r�t is, amelyet „v�r�skeburgnak” nevezett, �s apr� sarl�-kalap�csos figur�kkal d�sz�tett.

               Iskolai tanulm�nyai sor�n, tan�rai sokas�g�val saj�t�ttatta el a legkorszer�bb hum�n-�s re�ltudom�nyok minden cs�nj�t-b�nj�t, a dialektikus-�s t�rt�nelmi materializmus csalhatatlan m�dszer�nek alkalmaz�s�val. 1887-ben ’917 kar�tos arany�remmel fejezte be gimn�ziumi tanulm�nyait, �s a Kaz�ni Jogi Egyetem hallgat�ja lett, de a gonosz c�ri adminisztr�ci� felfigyelt a di�kok k�r�ben  kifejtett forradalmi aktivit�s�ra, ez�rt kiz�rt�k az egyetemr�l �s Kokuskino falucsk�ba sz�m�zt�k. 1888-ban visszat�rhetett Kaz�nba, de mivel az egyeteme nem fogadta vissza, ez�rt Szamar�ba k�lt�z�tt, �s a Peterburgi Egyetem jogi kar�nak mag�ntanul�jak�nt - 1891-ben - olyan k�pr�zatos vizsgaeredm�nyeket �rt el, hogy a legmagasabb fokozat� diploma tulajdonosa lett. K�zben arra is volt ideje, hogy megszervezze az els� szamarai marxista csoportot, amely k�s�bb felbecs�lhetetlen hat�ssal volt a fiatalok politikai mozgalm�ra.

Az 1893-as �vben m�r a peterburgi marxist�k vezet�j�v� avanzs�lt, �s tov�bb fejlesztette a politikai-irodalmi-forradalmi tev�kenys�g�t. Betonac�l kem�nys�ggel l�pett fel a c�r-atyuska (�s holdudvara) ellen, gy�jt� hat�s� hord�sz�noklatai nyom�n �gy fell�ngolt a forradalmi t�z, mint N�r� cs�sz�r idej�ben R�ma v�rosa. Ideol�giai ellenfelei �gy hullottak porba vaslogik�val tel�tett (�rthetetlen) �rveinek sokas�g�t�l, mint a kalandoz� magyarok ny�lvesszeit�l az ellens�ges harcosok.  El is terjedt a mond�s a hith� pravoszl�vok k�r�ben:  „Vlagyimir Iljics recseg� hangj�t�l �s zagyva sz�veg�t�l,- ments meg Uram, minket!”.

A minden oroszok c�rj�nak t�relme  kb. k�t �vig tartott, majd rettenetes haragra gerjedt  Ulj�nov ellen, �s 1895-ben b�rt�nbe z�ratta, 1897-ben pedig Szib�ri�ba sz�m�zette a nagy hasbesz�l� bajkever�t. A kegyetlen zsarnok k�pes volt harmadoszt�ly� vagonban(!) kizsuppoltatni Peterburgb�l a prolet�rok vez�r�t, egy boj�r h�z�ba elhelyeztetni, �s csup�n  azt enged�lyezte sz�m�ra, hogy �rogat�ssal, olvas�ssal, vend�gesked�ssel �s vad�szgat�ssal morzsolgassa  siv�r napjait. A sz�m�z�ttek keser� kenyer�nek eszeget�se k�zben, Ulj�nov feles�g�l vette Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaj�t (elvh� munkat�rs�t), de nem hanyagolta el az �nmag�ra kiszabott „h�zi feladat” teljes�t�s�t sem, mert 3 �v leforg�sa alatt, nem t�bb-�s nem kevesebb, mint 30 (azaz harminc) olyan elm�leti munk�t vetett pap�rra, amelyet k�s�bb t�bb t�zmilli� p�ld�nyban jelentettek meg a Szovjetuni�ban, majd pedig a szocialista t�borban. 

Cikkeinek, tanulm�nyainak �s minden m�v�nek k�z�s von�sa volt: a redundancia, a mell�besz�l�s, a k�t�rtelm�s�g, az �tletszer�s�g, a tud�l�koskod�s �s a m�rhetetlen primit�vs�g. „Veretes” t�teleinek (meg�llap�t�sainak) d�nt� t�bbs�ge hib�snak, t�vesnek vagy val�tlannak bizonyult.  Nem k�vetkezett be a kapitalizmus pusztul�sa, nem egyes�ltek a vil�g prolet�rjai, nem �p�tettek aranyb�l nyilv�nos v�c�ket, megbukott a hadikommunizmus, t�nkrementek a kolhozok �s a szovhozok, nem j�tt el a mindenkit tejben-vajban f�rdet� kommunizmus, nem teljes�tett�k k�ldet�s�ket az �ltala kiv�lasztott bolsevik f�guruk, stb., stb.

A sz�m�zet�s keserves napjainak eltelt�vel, Vlagyimir Iljics �gy gondolta, hogy jobb lesz a b�zl� kapitalizmusban teng�dni, mint az embertelen  c�ri rezsimben, ez�rt a prolet�ri�tus �s a muzsikok �sszekuporgatott kopejk�i seg�ts�g�vel, London, P�rizs, Z�rich, M�nchen, Genf, Pr�ga, Krakk�, Zimmerwald, Stuttgart, Koppenh�ga �s m�s eur�pai v�rosok sz�llod�iban „nyomorgott” feles�g�vel, majd  Inessa Armand (francia sz�rmaz�s�) szeret�j�vel.

            Sokan azt terjesztett�k r�la, hogy Rolls-Royce g�pkocsiban utazgatott, de ezek a pletyka szintj�n mozg�, rosszindulat� h�rk�zl�k arr�l hallgattak, hogy a ker�kp�rt sem vetette meg,  s�t (�ll�t�lag) Krakk�b�l �tkarik�zott az akkoriban magyar ter�letnek sz�m�t� Felvid�kre is.

            Ami pedig Iness�t illeti,- elm�letileg igen j�l k�pzett marxista volt, sokat seg�tett Leninnek, id�nk�nt m�g helyettes�tette is, s�t Krupszkaja helyettes�t�s�t�l sem z�rk�zott el.  �rthet� teh�t, hogy Lenin Peterburgba majd Moszkv�ba is mag�val vitte Iness�t, �s az �gy l�trej�tt trojka a legnagyobb egyet�rt�sben �lt (�s dolgozott)  a Kremlben is, csup�n Krupszkaja ragaszkodott a k�l�n h�l�szob�hoz…Inessa Moszkv�ban hunyt el 1920-ban, elhagyott f�rje �s n�gy  gyermeke gy�szolta (az  �t�dik, „Vlagyimir”/!/ nev�  gyermeke, t�d�bajban  halt meg).

Ulj�nov, a k�nyszer� emigr�ci�ban vette fel a Lenin nevet, alaposan megnehez�tve   ezzel,- az Ulj�nov  ut�n kutakod�  - egy�gy� - c�ri OHRANKA (politikai titkosrend�rs�g) munk�j�t… A meseh�s utol�rhetetlen �s ut�nozhatatlan szervez�si/vezet�si tev�kenys�g�re jellemz�, hogy telefon, fax, Internet, valamint r�di� kapcsolat n�lk�l is k�pes volt ir�ny�tani az oroszorsz�gi forradalmi mozgalmakat �s esem�nyeket. Ezt a t�nyt szajk�zta minden lehets�ges eszk�zzel a szovjet propaganda, ez t�kr�z�dik a mese vil�g�ban is.

Ugyanakkor bizony�that�, hogy Lenin,-  a sokr�t�  felel�ss�gteljes szervez�si �s irodalmi elfoglalts�ga k�vetkezt�ben lek�ste az 1905-�s forradalmat, majd a c�ri rezsimet megd�nt� 1917-es febru�ri forradalmat, de �prilisban m�r Peterburgban volt, �s k�z�tette az �n. �prilisi t�ziseit. Minden h�v�t a forradalom tov�bbfejleszt�s�re buzd�totta, majd letart�ztat�s�t�l f�lve, Finnorsz�gba menek�lt, �s csak akkor t�rt vissza, amikor Trockij vezet�s�vel a bolsevikok puccsal megbuktatt�k a polg�ri (Kerenszkij-f�le) korm�nyt, �s kez�kbe kaparintott�k a hatalmat.  Ut�lag – term�szetesen – egy hatalmas fegyveres forradalmat kre�ltak az Aur�ra cirk�l� k�t vakt�lt�nnyel leadott l�v�s�b�l �s a senki �ltal nem v�dett T�li Palota „ostrom�b�l”.

            A bolsevikok b�v�szmutatv�ny�nak k�vetkezt�ben lett Leninb�l annak a Nagy Okt�beri Szocialista Forradalomnak a  vez�re, h�se, szervez�je �s ir�ny�t�ja, amelyik nem volt nagy, nem okt�berben zajlott le, nem volt szocialista �s nem volt forradalom. Mesebeli h�s�nk a kez�be markolta a hatalmat �s megval�s�totta mindannak az ellenkez�j�t, amit kor�bban (sz�ban �s �r�sban) �g�rt a hallgat�inak �s olvas�inak.

F�ldh�z juttatta a parasztokat, majd azonnal elvette t�l�k,  �s a lehet� legnagyobb nyomorba d�nt�tte a paraszts�got. A hadikommunizmus bevezet�s�vel el�rte, hogy milli�k haltak �hen, �s a kannibalizmus �t�tte fel a fej�t egyes vid�ki k�rzetekben (ez megism�tl�d�tt Sztalin „uralkod�sa” alatt is). B�k�t �g�rt az embereknek, de elfuser�lt k�l-�s belpolitik�j�nak k�vetkezt�ben �vekig tart� v�res polg�rh�bor� d�lt a vil�g „els� szocialista �llam�ban”. Szabad �nrendelkez�si jogot �g�rt a c�ri Oroszorsz�gban �l� n�peknek, de m�r az els� elszakad�si sz�nd�kot (Finnorsz�g eset�ben) katonai er�vel pr�b�lta megakad�lyozni, a tov�bbiakban pedig t�zzel-vassal fojtott el minden �n�ll�sod�si t�rekv�st. A vil�gon els�k�nt hozta l�tre a munkat�borokat (GULAG-ok), ahov� b�r�s�gi �t�let n�lk�l b�rki, b�rmilyen indokkal �s tetsz�leges id�tartamra kaphatott „beutal�t”. �rdemes megjegyezni, hogy a GULAG-okra ir�ny�tottakat nem harmadoszt�ly� vagonokban sz�ll�tott�k, mint a c�ri id�kben a sz�m�z�tteket, hanem �n. marhavagonokba zs�folt�k be az embereket, kit�ve �ket a h�s�gnek vagy a fagynak, minim�lis mennyis�gre vagy  null�ra reduk�lva az �lelemmel �s iv�v�zzel val� ell�t�sukat, valamint a tiszt�lkod�si lehet�s�g�k biztos�t�s�t. Az egyp�rtrendszer �s a prolet�rdiktat�ra bevezet�s�vel, a c�ri rendszerben is ismeretlen testi �s lelki terrornak lettek kit�ve az �llampolg�rok.

Lenin, a prolet�rdiktat�r�ra val� hivatkoz�ssal v�res hajt�vad�szatot ind�tott a paps�g, a paraszts�g �s az �rtelmis�g ellen. A helyi szovjetek, a CSEKA (Csrezvics�jnaja Komisszija – Rendk�v�li Bizotts�g), a V�r�s Hadsereg �s a KOMSZOMOL (Kommuniszticseszkij Szojuz Mologyozsi – Kommunista Ifj�s�gi Sz�vets�g) seg�ts�g�vel retteg�sben tartotta az embereket, egyh�zi l�tes�tm�nyeket raboltak ki, ingatlanokat �s ing�s�gokat saj�t�tottak ki mindennem� k�rp�tl�s n�lk�l.  T�szokat szedtek  a rendszer ellens�geinek tartott szem�lyek k�r�b�l, �s  nyilv�nos kiv�gz�seket rendeztek (t�bbek k�z�tt) olyan v�ts�gek�rt, mint a k�z�s gazdas�g takarm�ny�nak megd�zsm�l�sa, a kijel�lt vas�ti szakasz karbantart�s�nak (pl. a h�t�l val� megtiszt�t�s�nak) elmarad�sa vagy a takarm�ny beszolg�ltat�s  megtagad�sa.  Lenin  k�zvetlen parancs�ra 800 (azaz nyocsz�z!) embert l�ttek agyon 1918-ban Moszkv�ban �s Peterburgban, mert egy mer�nyl� agyonl�tte a CSEKA vezet�j�t, Mojszej Szolomonovics Urickijt.

            Csup�n az �sszehasonl�t�s kedv��rt: II. S�ndor c�r meggyilkol�sa ut�n (1881-ben) r�szletes rend�rs�gi vizsg�lat k�vetkezett, majd b�r�s�gi t�rgyal�s, illetve �t�lethozatal alapj�n 5 (azaz �t) szem�lyt �t�ltek hal�lra. �gy ar�nylott (1:5) egy az �th�z a c�ri rezsimben, �s (1:800) egy a nyolcsz�zhoz a vil�g els� szocialista �llam�ban.

Lenin „b�lcs” �lesl�t�s�nak, emberismeret�nek, valamint intu�ci�j�nak k�sz�nhet�, hogy elkezdett m�ve – hal�la ut�n - kiteljesedett a sztalini �ra alatt, amikor is: az oszt�lyharc c�m�n t�zmilli�kat likvid�ltak, megnyomor�tottak, kisemmiztek, korl�toztak szabad munkav�llal�sukban, utaz�sukban, vall�suk gyakorl�s�ban,  csal�dtagjaikkal, munkat�rsaikkal vagy bar�taikkal val� kapcsolattart�sban �s  gondolkod�sukban.

T�bb mint 80 �vig funkcion�lt az a p�ld�tlan terrorral fenntartott rendszer, amelyet a nagy meseh�s meg�lmodott, megalapozott �s �tj�ra bocs�tott.  1924-ben bek�vetkezett hal�l�val kezdet�t vette az ut�dl�si harc, a hatalomra t�r�k permanens visz�lykod�sa, uralkod�v� �lt a frakci�z�s, az intrik�l�s, a k�pmutat�s, a hajb�kol�s, a megalkuv�s �s a retteg�s. A legfels�bb vezet�k ritk�n haltak meg term�szetes hal�llal, �gyban �s p�rn�k k�zt, de olyan szovjet csal�d is  ritkas�g sz�mba ment, akit ne �rintett volna k�zvetve vagy k�zvetlen�l,  az �vtizedekig  d�h�ng� bolsevik terror.

Senki sem �rezhette mag�t biztons�gban: kolhozparaszt, munk�s, m�rn�k, orvos, �r�, katona, Lenin vagy Sztalin d�jas, a Szovjetuni� h�se vagy �rdemes sportol�, opera�nekes vagy buszvezet�, p�rttag vagy p�rtonk�v�li, senki, senki, senki! Az esztelen �s/vagy megmagyar�zhatatlan terror hull�mai �tcsaptak a Szovjetuni� hat�rain, �s megfert�zt�k a „f�l vil�got”! T�meg�vel jelentek meg �s jelennek meg az �j Leninek Sztalin, Hruscsov, Pol Pot, Mao-Ce-tung, Ho-ap�, Kun B�la, R�kosi, K�d�r, Ceausescu, Tito, Honecker, Gomulka, Szaddam, Hus�k �s m�sok k�p�ben (b�r�ben). Nem k�nny� felismerni �ket, mert j�l �lc�zz�k magukat.  �tvitt �rtelemben tal�n hasonl�tanak a mesebeli H�tfej� S�rk�nyhoz, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy ann�l sokkalta vesz�lyesebbek,- �s eddig 100 000 000 (azaz sz�zmilli�) �rtatlan ember hal�la terheli a sz�ml�jukat!

Fokozza a vesz�lyt, hogy mindig vannak sz�psz�mmal olyan agyal�gyultak, akik  sem a m�sok, sem a maguk k�r�n nem tanultak semmit a t�rt�nelemb�l. A b�rgy�s�g egy�rtelm� jelek�nt b�szk�n vallj�k magukat kommunist�knak (bolsevikoknak), nosztalgi�znak a gyilkosok ut�n, „�let�ket �s v�r�ket” adn�k egy embertelen rendszert szimboliz�l� jelk�p�rt.

Ha tal�lkozunk vel�k, akkor �vakodjunk t�l�k, nem kev�sb� vesz�lytelenebbek, mint a mesebeli Lenin �s t�rsai. Az ilyen egy�gy�ek n�lk�l, a Lenin-f�l�k  vagy az �hhal�l k�sz�b�n t�ntorogn�nak, vagy  a b�ntet�s-v�grehajt�si szervek tart�s vend�gszeretet�t �lvezn�k.

Eddig volt, mese volt, tal�n bizony igaz is volt. Aludjanak j�l, �lmodjanak sz�pet, nyugodalmas j� �jszak�t, cseng�fr�sz-mentes �bred�st, minden pihenni v�gy�nak.

 /Prof. Dr. Bokor Imre/