Bog�r: Egyl�p�snyire a v�gs� pusztul�s
A birodalom nem akar megold�st
2008. j�lius 29. 20:26

Lippai Roland
Sz�z �ve t�l vagyunk m�r azon a ponton, amikor az emberis�g m�g meghozhatta volna azokat a d�nt�seket, amelyek visszaford�thatj�k a v�gs� pusztul�s �tj�r�l – �ll�tja Bog�r L�szl� a Magyar Nemzet Online-nak. A k�zgazd�szprofesszor �gy v�li, a glob�lis birodalom nem hajland� cs�kkenteni a kifoszt�s szivatty�inak teljes�tm�ny�t, annak ellen�re sem, hogy l�tja: a tot�lis anarchia csak n�h�ny �vtizedre van. Interj�nk els� r�sze.

– Nem is olyan r�gen az egyik korm�nyk�zeli hetilap tett egy hom�lyos utal�st arra, hogy �n �sszeesk�v�s-elm�leteket gy�rt mindenf�le birodalmakr�l �s ezzel �sszef�gg�sben Magyarorsz�g al�vetetts�g�r�l is. Ezzel p�rhuzamosan – ami�ta a politikai, p�nz�gyi �s egy�b f�gg�sekr�l besz�l – megjelentek a v�dak is, nem egyszer k�s�rletet t�ve arra, hogy Bog�r L�szl�t, illetve elm�leteit nevets�g t�rgy�v� tegy�k. Ha l�tezik, mire alapozza a birodalmi f�gg�s�get?
– Ami�ta hatalom �s hatalmi viszonyok l�teznek az emberi t�rsadalmakban – legal�bb 10 ezer �ve –, a hatalom �rdek�rv�nyes�t�st jelent. Annak az akaratnak a kereszt�lvitele, amelynek a l�nyege az �n �rdekeimnek az �rv�nyes�t�se. Teh�t ami�ta hatalmi rendszerekr�l besz�lhet�nk az emberi t�rsadalmakban, teljesen term�szetes t�rekv�s, hogy a hatalom igazi birtokosai mag�t a hatalomgyakorl�s rendszer�t, illetve azok l�nyeg�t is igyekeznek �lc�zni. Ennek oka: min�l rejtettebb ez a hatalomgyakorl�s, ann�l nehezebb szembesz�llni vele, leleplezni, �s ann�l k�nnyebb �tvinni az �rdekeket is. Hiszen ez a hatalom l�nyege: az, hogy az akaratot bizonyos szem�lyek vagy csoportok �tvigy�k m�sokra, illetve tart�san gyakorolj�k m�sokon.

– Vagyis a rejtetts�g a hat�konys�got n�veli.
– Mindenk�ppen �gy van. Mulats�gos, ahogy a hatalom birtokosai �s az �ket kiszolg�l� er�k – jelen esetben a glob�lis m�dia –, igyekeznek az �sszeesk�v�s-elm�let v�dj�val nevets�gess� tenni �s megb�lyegezni azokat, akik megpr�b�lj�k felfedni a val�s�gos vil�ghatalmi viszonyokat. A hatalomnak logikus t�rekv�se, hogy a lehet�s�gekhez k�pest hom�lyban pr�b�lja hagyni a hatalom gyakorl�s�nak �sszef�gg�seit. Ha az evol�ci�t vizsg�ljuk, teljesen term�szetesnek kell venn�nk, hogy az �lc�z�s, vagyis a val�s�gos c�lok �s a saj�t akarat elrejt�se az �llatvil�gban is rendk�v�l m�lyen gy�kerez� folyamat. A leop�rd nyilv�n nem t�j�koztatja a gazell�t arr�l, hogy zs�km�nyk�nt el akarja ejteni, de ezt az�rt vitass�k meg demokratikusan, ny�lt eszmecsere form�j�ban. A leop�rd „aljas m�don” mindent megtesz annak �rdek�ben, hogy �lc�zza mag�t, �s lesb�l t�madjon. Teh�t nem is az emberi t�rsadalmakr�l van sz�, hanem a saj�t akaratunk �rv�nyes�t�s�r�l m�sok felett – evol�ci�s �rtelemben.

A biok�miai kutat�sok szerint ez m�g az �let mikroszintjein is igaz. Vagyis a test�nket t�mad� v�rusok, bakt�riumok, gomb�k �s maga a r�ksejt burj�nz�sa is egy biok�miai krimi, ahol minden t�mad� igyekszik a saj�t �rdek�rv�nyes�t�se �rdek�ben �lc�zni mag�t �s a t�mad�st, ezzel elaltatni az �l�l�ny immunrendszer�t. Teh�t e szintek – vagyis a t�rsadalomszervez�d�sek – az �let makroszervez�d�si szintje, illetve az �let mikroszerkezeti szintj�nek ezen h�rom p�ld�ja azt l�tszik bizony�tani: minden hatalomnak, �rdek�rv�nyes�t�si t�rekv�snek teljesen term�szetes velej�r�ja, k�s�r�jelens�ge �s jellemz�je, hogy �lc�zni igyekszik c�ljait �s az azokhoz vezet� folyamatokat. �gy van ez a mai vil�gban is, csak vil�ghatalmi m�retekben, vagyis glob�lis, illetve lok�lis szinten is. Magyarorsz�g is egy lokalit�snak sz�m�t a glob�lis t�rsadalomszervez�d�si rendszerben. �jra le kell sz�gezni: term�szetesnek kell tekinten�nk, hogy minden hatalomgyakorl�si forma �s a hatalom gyakorl�s�t v�ghezviv� szerepl�k mindent megtesznek az�rt, hogy tev�keny�ket, c�ljaikat a hom�lyban tarts�k. �gy nehezebben leplezhet�k le, sokkal nehezebb ellen�k l�zadni, vagyis az ellent�tes akaratk�pz�s �s annak �rv�nyes�t�se sokkal nehezebb vel�k szemben, ha nehezen �tl�that� vagy l�thatatlan, vagyis a rejtett dimenzi�kban �rv�nyes�l.

– Az a hatalomgyakorl�si recept, amely �ltal�ban meghat�rozza az emberi vil�goknak egy bizonyos szegmens�t, mindig megpr�b�l dezinformat�v fogalomk�szletet l�trehozni. Ha az el�z�, a bukott szovjet birodalomt�l val� f�gg�st, a mag�t szocializmusnak, kommunizmusnak nevez� t�rsadalomszervez�d�si modellt vizsg�ljuk, l�thatjuk, ott megbonthatatlan szovjet–magyar bar�ts�g volt a rendszer abszol�t k�ts�gbevonhatatlan alapja. Egy ideig a sz� szoros �rtelm�ben a fej�vel j�tszott, aki ezt k�ts�gbe merte vonni. Eg�szen 1989-ig kock�zatos volt m�s v�lem�nyen lenni. Vagyis van egy �rinthetetlen, hamis metafogalom, ami k�r�l�rja a rendszer l�nyeg�t, �s persze em�g�tt, alatta, felette, a rejtett terekben zajlik a val�di hatalomgyakorl�s. Csup�n egy birodalomv�lt�s t�rt�nt, igaz, ez legal�bb h�sz �ven �t zajlott. A 70-es �vekben kezd�d�tt az elad�sod�ssal, �s eml�kezz�nk arra is: 1988 tavasz�n a t�rsas�gi t�rv�nyben a r�gi rendszer parlamentje bevezeti a kapitalizmust. Az 1988-as V. t�rv�ny arr�l sz�lt: b�rmekkora t�k�vel lehet�v� v�lik belf�ldi �s k�lf�ldi mag�n- �s jogi szem�lyek �ltal t�k�s t�rsas�gok alap�t�sa. Mi ez, ha nem a kapitalizmus bevezet�se?

E hossz� folyamat sor�n Magyarorsz�got �ttolt�k a keleti globaliz�ci�s szovjet birodalomb�l a nyugati globaliz�ci� birodalm�ba. Amikor a folyamat minden fontosabb hatalmi eleme lej�tsz�dott, csak akkor ker�lt sor arra a l�tv�nytechnikai t�zij�t�kra, amit az avatatlanok az�ta is mint rendszerv�lt�st emlegetnek. Az �j hatalom megnehez�ti azok dolg�t, akik megpr�b�ln�k a rejtett dimenzi�kat felt�rni. Ma ez m�r l�nyegesen nehezebb, mert ez az �j konstrukci� nem a f�ldrajzi t�rben szervez�dik. A t�r�k birodalomr�l lehetett tudni, hol helyezkedik el: Isztambulban van a sz�khelye egy szult�nnal. Megvoltak a f�ldrajzi t�rben is l�that� kont�rok. Volt egy olyan l�that� szerkezet, amely vil�goss� tette, hogy mir�l is van sz�. Az �j birodalom azonban bonyolult, a szimbolikus hatalmi t�rben szervez�dik.

– Ezek szerint ez az �j hatalmi er�t�r a m�diabirodalmak, nemzetk�zi p�nzint�zetek, az ezekhez kapcsol�d�, �vtizedekben m�rhet� hitelf�gg�s �s hatalmas t�k�s t�rsas�gok �sszess�ge.
– Pontosan err�l van sz�. Ma m�r sokkal nehezebb egys�ges keretbe foglalni azoknak a hatalmi int�zm�nyeknek a bonyolult interakci�it, glob�lis egy�ttm�k�d�si rendszer�t, amely a birodalmat alkotj�k. Ha ennek legf�bb hatalmi int�zm�nyi szintjeit pr�b�ljuk megfogalmazni, akkor d�nt�en err�l a h�rom szintr�l van sz�. E h�rom mozzanat logikailag is �sszekapcsol�dik. Megmutatja a birodalom nyers l�nyeg�t, az er�forr�s koncentr�ci�it �s annak elsz�v�si mechanizmusait. T�rt�nelmi t�ny: minden birodalom a perif�ria fel�l a k�zpontba szivatty�zza az er�forr�sokat annak �rdek�ben, hogy eltartson egy olyan elitet, amely az eg�sz szerkezet hossz� t�v� fennmarad�s�t szolg�lja. Minden l�tez� legink�bb l�tezni akar, �s a birodalom is �r�kk� fenn akar maradni, amit hirdet is mag�r�l. Ez viszont nagyon sok p�nzbe – �s ahogy haladunk el�re, egyre t�bbe – ker�l, emiatt egyre t�bb er�forr�st kell �sszpontos�tani ahhoz, hogy egy vil�gm�ret� hatalomgyakorl�st biztos�tani lehessen. Ezt az er�forr�s-szivatty� szerepet t�lti be a multi- vagy transznacion�lis v�llalat. Ezek v�llalkoz�soknak �lc�zz�k magukat, �m val�j�ban hatalmi int�zm�nyek. Az alapvet� c�ljuk nem m�s, mint hogy vil�gm�ret�, egys�ges �s �sszecsiszolt h�l�zatt� v�ljanak �s m�k�dtess�k ezeket a gigantikus er�forr�s-szivatty�kat. Annak �rdek�ben, hogy a tev�kenys�g�k min�l koordin�ltabb legyen, megjelenik a m�sodik hatalmi szint is, vagyis azoknak a vil�gm�ret� int�zm�nyeknek az egy�ttese – valutaalap, Vil�gbank, WTO, hitelmin�s�t� int�zetek, audit�l� c�gek –, amely egys�ges keretbe foglalja ennek az er�forr�s-szivatty�nak a m�k�d�s�t. Kialak�tja az elveket, vil�gm�ret� parancsokat – deregul�ci�, privatiz�ci�, liberaliz�ci� –, amelyeket a lokalit�snak, ha nem akarnak konfliktust, be is kell tartaniuk. Megfogalmazz�k a birodalom alkotm�ny�t, jogrendj�t, �s a fegyelmez� hatalmak �ltal ezt be is tartatj�k.

A vil�gm�ret� m�dia pedig a birodalmi gondolkod�s logik�j�t alak�tja ki. A l�trej�tt tudatbefoly�sol� sziszt�ma megpr�b�lja az emberi gondolkod�st az eg�sz vil�gon azon fogalmak ment�n szervezni, amelyek csak a birodalmat meger�s�t� gondolatmeneteket seg�tik, �s igyekeznek a perif�ri�ra szor�tani – lehet�s�g szerint megsemmis�teni, kig�nyolni, betiltani – minden olyan gondolati konstrukci�t, amelyik szembemenne a birodalmi t�rekv�sekkel.

– A rendszer olajozott m�k�d�s�hez a k�l�nb�z� orsz�goknak sz�ks�g�k van kiszolg�l�szem�lyzetre is. Kor�bbi szavaival �lve, „azt a l�nyeget, ami tal�n �gy foglalhat� �ssze, hogy mindaz, amir�l azt hazudjuk, hogy demokr�cia, jog�llam �s piacgazdas�g, vagyis a rendszerv�lt�s rendszere, az a glob�lis hatalomgazdas�g lok�lis diktat�r�ja kollabor�ns helyi elitek �ltal �zemeltetve”. Kik ezek az elitek? �s az is l�tszik: az eg�sz konstrukci�b�l maga az ember, az emberi �rt�kek, a hum�num, illetve az �let igenl�se hi�nyzik.
– Min�l nagyobb egy birodalom – �s itt vil�gbirodalomr�l van sz� –, ann�l nagyobb a k�nyszer arra, hogy a lokalit�s azonos glob�lis elvek szerint m�k�dj�n mag�val a globalit�ssal: egys�ges legyen a fogalom�rtelmez�s, illetve minden lokalit�sban hatalmas sz�ks�g van arra is, hogy az ottani elitek �l�re �lljanak a glob�lis birodalom �rdek�rv�nyes�t�si t�rekv�seinek. A birodalmak minden lokalit�sban ki�p�tik a saj�t k�zvet�t� t�rsadalmukat, �gy ezek az elitek sokkal ink�bb a globalit�s t�rsadalm�t jelen�tik meg helyi szinten, mintsem a lokalit�s t�rsadalm�t a globalit�st�rben. A birodalom is azt v�rja el, hogy a k�zvet�t� elemek az � �rdekeit k�zvet�ts�k a lokalit�sok fel�, de bizonyos �rtelemben a f�hatalom is term�szetesnek tekinti, hogy ezeknek az eliteknek meg kell jelen�tenie azt is, mi t�rt�nik alattuk. Nem az�rt, mert a birodalom meg akarja ismerni az al�rendelt t�rsadalmakat – ennek sokkal ink�bb prevent�v okai vannak. El�be akar menni a l�zad�soknak. Minden hatalmi t�nyez� tudja: ha folyamatosan er�forr�sokat sz�v el a perif�ri�r�l, akkor ezzel folyamatosan �jratermel�si v�ls�gokat id�z el�, ez�rt is k�vetkezik be egy id� ut�n maga az �sszeoml�s is, hiszen nem veszik figyelembe a perif�ri�k l�zad�si potenci�lj�t. �gy azok val�ban fel is l�zadnak, ami egy permanens polg�rh�bor�ba torkollik.

Az elszeg�nyed�s �s kifoszt�s olyan �ko-, szocio-, kultur�lis katasztr�f�k sorozat�t hozza l�tre, ami sz�tveri a birodalom eg�sz szerkezeti rendszer�t. Vagyis bizonyos �rtelemben a kifoszt�s urai is k�v�ncsiak arra, hogy mi t�rt�nik a v�geken az�rt, hogy a k�pz�d� l�zad�si potenci�lok ellenszer�t megtal�lj�k. K�ts�g�telen: ezek az elitek d�nt�en �s alapvet�en kollabor�nsok, de kell, hogy rendelkezzenek egy olyan k�zvet�t� szereppel is, amelyek a lokalit�sok strat�giai �rdekeit is k�pesek megfogalmazni. S k�l�n�sen felt�n�, hogy Magyarorsz�g elitjei a t�rs�gben is messze a legink�bb kollabor�nsok.

– „Amit optikai csal�d�sk�nt magyar gazdas�gnak l�tunk, az nem egy�b, mint k�r�lbel�l k�t tucat multinacion�lis glob�lis v�llalat lok�lis telephelyeinek h�l�zata”, hogy ism�t id�zz�k kor�bbi szavait. David Korten a T�k�s t�rsas�gok vil�guralma c�m� k�nyv�ben alapos r�szletess�ggel fejtegeti e t�rsas�gok kialakul�s�nak k�r�lm�nyeit, valamint azt, mik�ppen is veszik �t az ir�ny�t�st az �let k�l�nb�z� strukt�r�i felett. Val�s�gg� v�lhatott a vil�guralom? Hol vannak a kis- �s k�zepes v�llalakoz�sok, amelyek a jelenlegi korm�ny alatt egy�bk�nt szinte h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�sben r�szes�lnek, nem kapnak lehet�s�get, ugyanakkor az idetelep�l� nagy c�gek milli�rdos �llami t�mogat�sban r�szes�lnek, ami �gy t�nik, nem is �ll ar�nyban az �ltaluk teremtett munkahelyek sz�m�val.
– M�ria Ter�zia mondta, hogy „etetni is kell a birk�t ahhoz, ha ny�rni is akarjuk, j� urak”, ami nagyon b�lcsen fejezi ki a felel�sen gondolkod� birodalom bels� logik�j�t. Vagyis hogy tart�san, l�zad�sokt�l �s permanens polg�rh�bor�kt�l mentesen lehessen �zemeltetni a birodalmi er�forr�s- szivatty�kat, arra van sz�ks�g, hogy a k�zpont ismerje, �s bizonyos keretek k�z�tt tartsa tiszteletben a lokalit�sok elemi �jratermel�si ig�nyeit. Minden emberi k�z�ss�gnek van egy elemi �jratermel�si szintje, els� a fiziol�giai. Ebben az �rtelemben is van egy l�tminimum, �m ez csak a veget�l�shoz el�g, „t�bbet kell adni, ha t�bbet akarunk”: a komplex eg�szs�get kell figyelembe venni. �s itt nem csup�n a k�zvetlen fizikai aspektus a l�nyeges – vagyis a betegs�g hi�nya vagy annak viszonylagos alacsony el�fordul�sa –, hanem a testi-lelki eg�szs�gnek egy folyamatosan emelked� �s kiteljesed� szintj�r�l van sz�. Ami horribile dictu, ak�r a birodalmi t�ketulajdonosoknak is kedvez� lehet, hiszen egy jobb min�s�g� „birkany�j” jobb min�s�g� �s t�bb gyapj�t is ad. Vagyis van egy alapvet� �jratermel�d�si ig�ny, ami r�szben fiziol�giai, majd az ezen t�lmutat� szint, ami egyre jobb, egyre embers�gesebb �letk�r�lm�nyeket, viszonyokat �s min�s�get jelent. Persze sz� van a demogr�fiai �jratermel�d�sr�l is, hiszen nemcsak az �ppen most �l� gener�ci�nak kell egyre kedvez�bb, embers�gesebb �letviszonyok k�z�tt �lnie, hanem l�tre kell hozni az �jabb gener�ci�kat is, emellett meg kell teremteni azokat a felt�teleket is, amelyek sz�mukra is folyamatosan emelked� emberi j�l�tet jelenthetnek majd. Ennek pedig er�forr�sig�nye van. Mindebb�l k�vetezik: van egy minim�lis er�forr�sig�nye annak, hogy a lokalit�s ak�r csak nullszinten is – az egyszer� �jratermel�s szintj�n – fenntartsa mag�t, de minden emberi k�z�ss�g b�v�lni szeretne, egyre jobb �letmin�s�get el�rve.

Ott folyik a harc, hogy a birodalom egy�ltal�n figyelembe veszi-e, �rdekli-e, hogy az adott t�rsadalomnak milyen szint� az er�forr�sig�nye az �jratermel�d�shez. �s k�rd�s az is: hajland�-e a saj�t er�forr�s-elsz�v� tev�kenys�g�t bizonyos keretek k�z�tt tartani. Az a probl�ma az elm�lt h�sz �vben, hogy ez a kompromisszumk�szs�g elemi szinten sem l�tezik. Van egy ellentmond�st nem t�r� dikt�tum, ennek megfelel�en pedig kitermel�dtek a szinte sz�z sz�zal�kig a birodalmat kiszolg�l� elitek, amelyek ezt nem csak hogy kiszolg�lj�k, �m bizonyos �rtelemben m�g el�be is mennek a k�v�ns�goknak. Kital�lj�k a birodalom gondolatait. A lokalit�s saj�t gazdas�g�t magyar kis- �s k�z�pv�llalkoz�sokat is kifosztand� p�ri�knak tekintik. Mik�zben ezek a v�llalatok adnak munk�t a foglalkoztatottak nagy r�sz�nek, a profit d�nt� t�bbs�ge azok� a multik�, akik csup�n a t�red�k�t foglalkoztatj�k az embereknek. A multik kapj�k a kedvezm�nyeket �s a t�mogat�sokat, a magyar kkv-k meg az „agyonad�ztat�st”.

– Ez milyen ir�nyba tolja a magyar t�rsadalom lehet�s�geit?
– Jelenleg ott tartunk, hogy a magyar t�rsadalom a legelemibb fiziol�giai �jratermel�d�s�nek a minimum�t sem k�pes biztos�tani, ink�bb folyamatos �s massz�v hanyatl�s tapasztalhat� a n�pesed�sben, az eg�szs�gben is. Emellett a szimbolikus szerkezetekben is megfigyelhet� a roncsol�d�s: azokban a szellemi, lelki, erk�lcsi z�n�kban, amelyek n�lk�l nincsen �p emberi t�rsadalom, �s ha ezek az er�k s�r�lnek, az �sszeoml�s fenyeget. A birodalom l�that�an nem k�v�ncsi arra, hogy a magyar t�rsadalom hogyan reproduk�lja �nmag�t. Van egy elk�pzel�se arr�l, hogy mennyi er�forr�st kell kiszivatty�zna, �s teljesen f�ggetlen�l att�l, hogy ennek milyen katasztr�fasorozat az �ra, ezt minden k�r�lm�nyek k�z�tt v�ghez is viszi.

Bib� Istv�n szavaival �lve: folyamatosan v�gbemegy egy negat�v kiv�laszt�d�s az eliteken bel�l is, olyan elitek – szem�ly szerint �s csoportokat illet�en is – jutnak a d�nt�s meghoz�s�nak k�zel�be, befoly�sol�s�t lehet�v� tev� helyzetbe, akik sem tud�sban, sem erk�lcsi javakban nem b�velkednek. Nem is ismerik fel a s�lyos probl�m�kat, vagy ha l�tj�k is, cinikusan, g�tl�stalanul t�lteszik magukat rajta. Nem �rdekli �ket a k�vetkezm�ny. Magyarorsz�gon az�rt van az elm�lt h�sz �v id�szak�ban val�j�ban egy potenci�lisan, folyamatosan n�vekv� polg�rh�bor�s vesz�ly, mert l�that�lag szinte semmilyen norm�lis kommunik�ci� nincsen a glob�lis, illetve a lok�lis elitek k�z�tt �s a magyar t�rsadalom k�z�tt sem. Minden norm�lis embert nyomaszt az egyre nagyobb fesz�lts�g, az erk�lcs�k sz�tm�ll�sa, a n�vekv� kriminaliz�l�d�s, az egyre t�bb borzalmas t�rt�n�s. Ezek �sszef�gg� esetek, �s mindenkit iszonyattal t�ltenek el. Az a baj, hogy mivel az eg�sz rendszer hazugs�gra �p�l, szigor�an tilos a nev�n nevezni a dolgokat, ennek k�vetkezt�ben nem kibesz�lhet� a l�nyeg, viszont ha ez nincs meg, akkor nem lehet el- �s megbesz�lni, ez viszont kiz�rja a cselekv�st is.

Interj�nk m�sodik r�sz�t 2008. j�lius 30-�n olvashatja a Magyar Nemzet Online-on

Bog�r: A „csupasz szikl�ig” meztelen�tett�k a magyarokat
Megbukott a vil�gkapitalizmus rendszere? • V�gzetes er�forr�s-pazarl�s a vil�gban
2008. j�lius 30. 18:27

Lippai Roland
A multinacion�lis v�llalatok val�j�ban a birodalmi er�szak int�zm�nyei, amelyeket a t�rs�gben egyed�l�ll�an kompr�dor magyar elitek szolg�lnak ki – fogalmazott Bog�r L�szl� a Magyar Nemzet Online-nak. Szerinte a f�hatalom urai an�lk�l fosztj�k le a lokalit�sok er�forr�sait, hogy figyelembe venn�k azok �jratermel�d�si ig�nyeit. Az �lelmiszer�r-robban�ssal a v�szj�sl� j�v� �zen a m�ba, emellett olyan m�rt�ken �lj�k fel a l�t talapzatait, hogy n�h�ny �vtized, �s a tot�lis folytathatatlans�gba ker�l az emberis�g. A vil�g vezet� politikusai alkalmatlanok a v�ls�g kezel�s�re – �ll�tja Bog�r. Interj�nk m�sodik r�sze.

– M�k�dik-e ma Magyarorsz�g?
– Egy orsz�got mindig �zemeltetni kell, ennek pedig komoly er�forr�sig�nye van. M�k�dtetni kell a nagy infrastruktur�lis rendszereket, �s lehet�v� kell tenni azt is, hogy az emberek legal�bb a legalapvet�bb ell�t�si form�khoz, javakhoz hozz�jussanak. Minden k�z�ss�gnek meg kell teremtenie azt a rendszert, amely vil�goss� teszi: az adott k�r�lm�nyek k�z�tt ennek a sziszt�m�nak a m�k�dtet�s�hez a k�l�nb�z� szerepl�k milyen m�rt�kben j�ruljanak hozz�. A hatalmas fesz�lts�g abb�l ad�dik, hogy a birodalmi er�forr�s-szivatty�k csak lefosztj�k, haszn�lj�k az er�tereket, de nem, vagy csak szimbolikus m�don j�rulnak hozz� a rendszer m�k�dtet�s�hez.

– Kimondhat�, hogy a hatalmas glob�lis c�gek sz�kmark�an b�nnak a „birkany�jjal”?
– Persze, egy�rtelm�, hogy az �llamh�ztart�s, illetve a csal�di h�ztart�sok deficitje is abb�l ad�dik, hogy leadj�k a teljes�tm�ny�ket, �m ennek ellen�rt�k�t nem kapj�k meg. Ennek oka, hogy a teljes�tm�ny�k jelent�s r�sz�t ingyen haszn�lja a glob�lis birodalom. Vagyis nemhogy felemelked�st nem jelentenek a magyar t�rsadalom sz�m�ra, hanem l�that�lag n�vekv� deficitet termelnek. Ez megjelenik az �llam, de a mikroh�ztart�sok szintj�n is. Itt is egyre l�tv�nyosabban.

– Egyre nagyobb a csal�dok, h�ztart�sok elad�sodotts�ga is.
– Igen, �s az elemi �zemeltet�shez, nem pedig a hedoniz�l�shoz, a luxuscikkek fogyaszt�s�hoz veszik fel az egyre jelent�sebb hiteleket. A deficit �s az elad�sod�s nemcsak anyagi �rtelemben jelenik meg, hanem a m�r eml�tett szimbolikus javakban is, amelyek egyre jobban roncsol�dnak. Vagyis anyagi �s szimbolikus javakban is egyre nagyobb deficit �ll el�. A helyzetet s�lyosb�tja, hogy �ngerjeszt� �s egym�sba kapcsol�d� a folyamat. Nem lehet �gy megoldani a probl�m�t, hogy n�velje a t�rsadalom a teljes�tm�ny�t, hiszen fiziol�giai szinten a „csupasz szikl�ig” le van meztelen�tve: a nett� 60-70 ezer forintb�l nem lehet az alapvet� �letsz�ks�gletek minim�lis kiel�g�t�se ut�n m�vel�dni, tanulni, beruh�zni a tud�st�k�be. Ha emellett k�pes is lenne val�ban t�bb er�forr�st termelni, azt is elsz�vn� el�le a kifoszt� g�pezet. R�szben ez�rt l�tezik a feketegazdas�g is. Ez a magyar t�rsadalom immunreakci�ja erre a folyamatra. Megpr�b�lja a l�that�s�g vil�g�b�l kimenteni a lehet� legt�bb teljes�tm�ny�t. Ez lehet, hogy r�vid t�von minim�lis es�lyt jelent sz�m�ra ahhoz, hogy megoldja a h�tk�znapi probl�m�it, ennek viszont az a k�vetkezm�nye, hogy ezeket az er�forr�sokat a k�z�ss�gi sz�ks�gletek el�l veszi el. Teh�t val�j�ban � maga d�nti romba a nemzet�llamot, amelynek felel�s elitje adott keretek k�z�tt megpr�b�lja meg�rtetni a birodalommal: �t kell �ll�tani az er�forr�s-szivatty�kat annak �rdek�ben, hogy a tot�lis v�ls�g elker�lhet� legyen.

– Ez a birodalmi strukt�ra k�pes lehet arra, hogy a jelenlegit�l elt�r�en viszonyuljon az er�forr�sgazda t�rsadalmakhoz?
– Val�sz�n�leg hi�ba magyar�zn� b�rki is a globalit�s urainak, hogy kevesebb er�forr�st sz�vjanak el a jelenlegin�l, mert az emberis�g rohamos gyorsas�ggal l�p be abba a v�gzetes folyamatba, ahol a kapitalizmust az elm�lt k�tsz�z �vben megalapoz� er�forr�sok – hiszen a kapitalizmus d�nt�en a fosszilis energiaforr�sokkal val� rabl�gazd�lkod�st jelenti – fogynak. Ez a korszak a v�g�hez k�zeledik. M�g nincs v�ge, de az emberis�g r�videsen bel�p a v�gf�zisba. Vagy pedig megpr�b�l olyan hatalmi viszonyokat l�trehozni, amelyek ellen�rz�tt keretek k�z�tt tartj�k azt az elk�vetkez� korszakot, amikor v�gleg kimer�lnek az er�forr�sok. Mindezt annak �rdek�ben, hogy ne a tot�lis anarchi�ba sodr�djon az emberi t�rsadalom. A k�vetkez� k�t �vtizedben m�r ez a folyamat zajlik majd.

Az a lehet�s�g is fenn�ll, hogy az emberi civiliz�ci� nem k�pes erre: akkor teljes sebess�ggel rohanunk neki a l�t fal�nak, �s n�h�ny �v alatt s�llyed az emberi l�tez�s az eddig elk�pzelni sem tudott anarchi�ba. A rendszer urai tal�n erre hivatkozva mondan�k azt, hogy nincsen lehet�s�g�k cs�kkenteni az er�forr�s-koncentr�ci�t, �s m�g igazuk is lehetne akkor, ha a lokalit�sok �rz�keln�k, hogy az elsz�vott er�forr�sokb�l t�nyleg �p�l egy �j vil�gkoordin�ci�s mechanizmus, amely adott esetben megmentheti – Magyarorsz�got is – a teljes anarchia l�tpuszt�t� hat�sait�l. Nem z�rom ki annak a lehet�s�g�t, hogy valamif�le tanakod�s zajlik a vil�ghatalmi rendszerekben minderr�l, de ennek nem sok jel�t l�tom. Ami biztos: ha folyik is ilyen tan�cskoz�s, azt nem lehet mindenki m�st kiz�rva v�ghezvinni.

– Mi a v�lem�nye a forint ut�bbi id�kben tapasztalhat� er�s�d�s�r�l?
– A f� ok az, hogy 1989–90-ben a t�rs�g orsz�gainak valut�it brut�lisan alul�rt�keltt� tett�k a komplett kifoszt�s �rdek�ben. Most viszont m�r, miut�n mindent, amit lefoszthattak, le is fosztott�k, megv�ltozott a strat�giai �rdek�k. Most m�r azt kell g�tolni, hogy a t�rs�g orsz�gainak exportpotenci�lja tov�bb n�vekedjen, �s ez�rt hagyj�k, hogy t�rt�nelmileg „norm�lszintre” menjen vissza az �rfolyam. A m�sik speci�lis magyar ok, hogy irre�lisan �s kiugr�an magas a magyar �llami forintk�tv�nyek kamata, ez�rt hatalmas a kereslet a forint ir�nt, ami felviszi az �rfolyamot. �s persze jelen van a spekul�ci�s „bubor�k” is, amit nyilv�n majd akkor �s �gy fognak „kipukkasztani”, amikor az sz�mukra a maxim�lis �jabb lefoszt�st teszi lehet�v�.

– Rendk�v�l turbulens id�szakban vagyunk az �lelmiszer�rak emelked�s�nek tekintet�ben is. �rsokkok eg�sz garmad�ja van m�g�tt�nk, �s ugye a vil�ggazdas�gi folyamatok „begy�r�znek” Magyarorsz�gra is. Tudjuk, hogy mennyien �heznek szerte a vil�gon, t�bb mint egymilli�rd embernek nem jut tiszta iv�v�z sem. Ennek ellen�re iszonyatos a pazarl�s a nyugati vil�g r�sz�r�l: el�g csak arra gondolni, britek �vente n�gymilli� tonna �lelmiszert dobnak a kuk�ba, �s nem romlott, haszn�lhatatlan �lelmiszerr�l van sz�. �rt�kv�ls�gban van az �gynevezett nyugatias vil�g?
– Ez is egyik jelz�se annak, hogy a k�zgazdas�gtan elm�lt k�tsz�z �vben kialakult egyik kulcsfogalma – a homo �konomikusz – felt�telezi, hogy kialakult a gazdas�gilag racion�lisan d�nteni k�pes ember, �s hogy a t�k�s gazdas�g �s a piaci viszonyok k�z�tt a lehet� leggazdas�gosabban haszn�lja fel az er�forr�sokat. Az Egyes�lt �llamokban �vente szem�tbe ker�l� �s nem is felt�tlen�l megromlott – megvettem, de kider�lt, nincs r� sz�ks�gem – �lelmiszernek a mennyis�ge k�r�lbel�l 100 milli�rd doll�r �rt�k�. Mik�zben a vil�gon az �h�ns�g �s az alult�pl�lts�g megsz�ntet�s�hez �vente 60 milli�rd doll�rra lenne sz�ks�g. Nemhogy �sszer�s�g nincsen, hanem eg�szen sz�ls�s�ges, az abszurdit�sig men� �sszer�tlens�ggel �llunk szemben. Enn�l pazarl�bban felhaszn�lni az emberis�g er�forr�sait nem is lehetne. �s ez csak a j�ghegy cs�csa.

Szembe kell n�zni azzal, hogy a vil�gkapitalizmus rendszere �s az ut�bbi id�szak glob�lis szakasza nemcsak hogy nem hozta l�tre a vil�gon l�tez� er�forr�sok �sszer�, embers�ges felhaszn�l�si form�j�t, hanem szinte le�rhatatlan irracionalit�st eredm�nyezett. Olyan sz�ls�s�ges brutalit�ssal uzsor�zzuk ki az �vmilli�rdok �ta l�tez�, az emberis�get megtart� alapfelt�teleket – minden kult�ra n�gy alapvet� �selemet ismert: a f�ld, a leveg�, a v�z �s a t�z –, amelynek bel�thatatlanok a k�vetkezm�nyei. A negyedik �selemmel katasztrof�lisan puszt�tjuk a f�ldet, hiszen el�getj�k a fosszilis energiaforr�sokat. Az emberis�g buld�zerrel megy alm�t szedni, holott kev�sb� brut�lisan is hozz� lehetne jutni a gy�m�lcsh�z. Egyre jobban jelentkeznek e puszt�t�snak a v�szj�sl� k�vetkezm�nyei is.

Olyan m�rt�kben �lj�k fel a legalapvet�bb l�ttalapzatokat, hogy ak�r n�h�ny �vtizeden bel�l a tot�lis folytathatatlans�g �llapot�ba ker�l az emberis�g. Az �lelmiszer a f�ld, v�z �s a leveg� n�lk�l elk�pzelhetetlen. Egyre ink�bb kider�l, hogy f�ldet nem lehet teremteni, a term�f�ld csak fogy, t�nkremegy, erod�l. Csak Magyarorsz�gon egymegy�nyi term�f�ld „t�nt el”. A v�z�rt jelenleg is h�bor�k folynak, a kiot�i egyezm�ny pedig jelzi, hogy a tiszta leveg��rt is megindult a k�zdelem. Minden �sszer�en gondolkod� lokalit�s rendk�v�l nagy becsben kell, hogy tartsa ezeket a kincseket, hiszen az el�tt�nk �ll� �vsz�zadban az emberis�g rendk�v�l kritikus ponton halad kereszt�l, �s nem biztos, hogy t�l�li a folyamatokat. Az �lelmiszer�r- �s az olaj�remel�sben a v�szj�sl� j�v� �zen a m�ba.

– �n szerint sz�mtalan csatorn�n kereszt�l �zen a term�szet az emberis�gnek, m�gis mintha a d�nt�shoz�k t�tlen�l �ln�nek. Holott nehezen tudjuk elk�pzelni, hogy ne �rz�keln�k a probl�m�kat. Ennek ellen�re a kiot�i jegyz�k�nyv mintha becs�d�lt volna, �s a legut�bbi G8-tal�lkoz�n a m�regdr�ga vacsora k�zepette is csak arr�l �llapodtak meg a hatalmak, hogy mi lenne k�v�natos k�t-h�rom �vtized m�lva. Plusz �ltettek n�h�ny f�t is. Ki�resedtek ezek a f�rumok?
– Fontos megjegyezni, hogy nem a politikusok a f�szerepl�k. Ez csak a l�tszat, �k az uralmi szintet jelen�tik meg. A hatalom �s az uralom nem egy dolog. P�ld�ul a hatalom a Wall Street, az uralom pedig a Feh�r H�z. Az uralmi szf�ra nem m�s, mint egy olyan professzion�lis �rtelmis�giekb�l �ll� rendszer, amelyik v�grehajtja azt, amit a val�s�gos hatalmi t�nyez�k – teh�t az er�forr�sok t�nyleges birtokl�i – sz�mukra k�telez�v� tesznek. A k�rd�s, hogy az uralmi szf�r�nak, amelynek persze van relat�v �n�ll�s�ga is, mekkora a felel�ss�ge. L�that�lag sem megfelel� tud�suk, sem megfelel� erk�lcsi tart�suk nincs ahhoz, hogy a probl�m�kat felismerj�k, illetve kezelj�k. �gy t�nik, mind a k�t alapvet� j�sz�g – az �sz �s er�ny – hi�nyzik a vil�g vezet� hatalmainak vezet�ib�l. K�rd�s, hogy ez egy�rtelm� t�kr�z�d�se-e a cinikus hatalomnak, vagy egy diszfunkcion�lis jelens�g, amikor is a hatalom m�r szeretne kiutat tal�lni ebb�l a helyzetb�l, csak �ppen annyira rontottak az uralmi elitek, hogy nem k�pes megfelel� szem�lyeket tal�lni. Ezt neh�z eld�nteni, �m elk�pzelhet�, hogy az igazi vil�ghatalmi aktorok l�tj�k ezt a v�gpusztul�st, csak lehet, hogy �gy gondolj�k, most m�r „mindegy, elk�st�nk”. �s nem z�rhat� ki, hogy messze t�l vagyunk azon a kritikus ponton, ahonnan vissza lehet fordulni a v�gs� �sszeoml�s el�l.

– Mikor lett volna elker�lhet�?
– Tal�n az els� vil�gh�bor� el�tt kellett volna megtenni azokat a l�p�seket, amelyekr�l azt hissz�k, hogy „m�g most sem k�s�”. Pedig nagy val�sz�n�s�ggel – ne legyen igazam – ezen m�r r�gen t�l vagyunk.