Bog�r L�szl� Blogja

H�l�zatok……

Publik�lva 2007. november. 9 > Bog�r L�szl�

H�l�zatok” vil�guralma

Avagy

Glob�lis h�bor�k rejtett dimenzi�i a XXI. sz�zad els� �vtizedeiben.

A kiss� hat�svad�sz(nak l�tsz�) c�m alatt egy hipot�zis-f�z�rt szeretn�k kifejteni �sszesen �t t�telben.

Az els� t�tel megk�s�rli �jrafogalmazni azokat a teoretikus felismer�seket, amelyek az euf�misztikus �nbemutat�sa sor�n mag�t „globaliz�ci�k�nt” megnevez� l�t-m�d m�k�d�s�vel kapcsolatban megsz�lettek. Ennek l�nyege, hogy szem�nk l�tt�ra van kibontakoz�ban egy, a „val�s�g lev�lt�s�ra” ir�nyul� folyamat, amelynek sem okait, sem k�vetkezm�nyeit nem l�tjuk tiszt�n, de az egyre val�sz�n�bbnek l�tszik, hogy dr�mai fordulatot jelenthet mind az emberi t�rsadalmak, mind a f�ldi bioszf�ra j�v�je szempontj�b�l.

A m�sodik t�tel azokat a tapasztalatokat igyekszik �sszefoglalni, amelyek a globalit�s l�tm�dj�t fel�p�teni igyekv� „birodalom” 2001. szeptember 11.-i ”akci�ja” �ta jellemzik a vil�g folyamatait. Mi h�z�dik meg a „civiliz�ci�k �sszecsap�sa” te�ria mitol�giai r�tegei alatt, mit jelent K�na, India �s az iszl�m kultur�lis univerzumainak egyre nyilv�nval�bb k�s�rlete a Nyugattal szembeni t�rt�nelmi poz�ci�-el�ny�k visszaszerz�s�re? Hogyan �rinti ezt a gigantikus k�zdelmet az a folyamat, melynek sor�n kider�lni l�tszik, hogy a nyugatias modernit�s l�t-m�dj�nak �kol�giai alapjait jelent� fosszilis energiahordoz�kkal val� rabl�gazd�lkod�s korszaka a v�g�hez k�zel�t?

A harmadik t�tel azokat a tendenci�kat igyekszik felt�rni, amelyek Eur�pa v�lasz-reakci�it jellemzik. Azon v�lasz-reakci�k�t term�szetesen, amelyek a fenti nem l�nyegtelen kih�v�sokra val� reag�l�sk�nt �rtelmezhet�k. El�sz�r Nyugat Eur�pa, illetve az Eur�pai Uni� nev� „metafora” viselked�s-mint�it vizsg�ljuk, majd a „rendszerv�ltott” Kelet �s K�z�p Eur�p��t. Ez ut�bbi eset�ben igyeksz�nk felv�zolni annak a v�ls�gfelhalmoz� folyamatnak a f�bb jellemz�it, amelyek viszonylag r�vid id�n bel�l a „rendszerv�lt�s rendszer�nek”, mint inadekv�t k�s�rletnek a teljes �sszeoml�s�val j�rhatnak.

A negyedik t�tel az addig le�rt folyamatoknak egy Magyarorsz�g nev� „lokalit�s” �rt�k-mez�iben zajl� puszt�t� k�vetkezm�nyeit igyekszik sz�mba venni. Igyeksz�nk beazonos�tani az elm�ly�l�ben l�v� v�ls�g k�l�nb�z� r�tegeit, azt az �vtizedek �ta (lassan egy �vsz�zada!) fenn�ll� „szociet�lis lejt�t”, amely e lokalit�st egyre k�ptelenebb� teszi �nmaga „egyszer� �jratermel�s�re” is, �s persze azokat az egyre hamisabb v�laszokat, amelyeket kompr�dor elitjei adnak erre a kih�v�sra.

V�g�l az �t�dik t�telben megk�s�relj�k �sszefoglalni azokat a lehets�ges „forgat�k�nyveket”, amelyek az itt v�zolt jelenb�l a j�v�vel kapcsolatban megfogalmazhat�k. Igyeksz�nk vil�goss� tenni azt is, hogy a kialakult helyzet komplexit�sa minden k�pzeletet fel�lm�l, ez�rt aligha hihet�, hogy viszonylag gyors, sikeres �s „olcs�” v�laszt tal�lunk egyre s�lyosabb l�t-dilemm�inkra. R�ad�sul, ahogy mondani szok�s, „az id� nem nek�nk dolgozik”!

Els� t�tel, avagy a „megval�sult abszurdit�s” vil�ga.

Ma m�r unalmas k�zhely �s b�gyadt tr�f�k t�rgya, hogy az emberis�g saj�t �l�hely�t, a F�ldet, mint v�gfelsz�mol�si f�zisban l�v�, cs�dbe jutott v�llalkoz�st kezeli. Pontosan l�tja m�r l�t-roncsol� tetteinek fenyeget� k�vetkezm�nyeit, �m makacs, perverz k�vetkezetess�ggel folytatja mindezt, s�t valami rejt�lyes okn�l fogva hajlamos �npuszt�t�s�t a „halad�s”, a „fejl�d�s” �s m�s hamis meta-fogalmakkal illetni. Ami teh�t „van”, annak nem szabadna l�teznie, de m�gis l�tezik. Pontosabban, k�vetkezetesen alkalmazva Hegel dialektik�j�t „nem l�tezik, csak fenn�ll”, de ez �ppen el�g ahhoz, hogy igen s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rjon az eg�sz f�ldi l�t sz�m�ra.

Az is evidencia ma m�r, hogy mindennek v�gs� oka a nyugatias moderniz�ci� planet�ris dimenzi�j� diktat�r�ja, de az is egyre ink�bb l�tszik, hogy ez a l�tm�d a XX. sz�zadban kritikus el�gaz�si ponthoz �rkezett, �s az itt megfogalmaz�d� dilemm�ra v�gzetes v�laszt k�sz�l adni. Az a saj�tos komplexum, amely teh�t f�lrevezet� �nbemutat�sa sor�n mag�t „globaliz�ci�k�nt” nevezte meg, olyan �j l�t-m�d az emberis�g t�rt�net�ben, amely, ha l�nyeg�t nem �rtj�k meg, �s legal�bb nem korrig�ljuk, egy�ttal bizonyosan az emberis�g utols� l�t-m�dja is lesz.

A XX. sz�zad els� �vtizede vil�goss� tette, hogy a nyugatias moderniz�ci� fel�lte �ko-szocio-kultur�lis tartal�kait, �s csak olyan brut�lis l�t-kifoszt�ssal tarthatja fenn vil�guralm�t, ami elker�lhetetlenn� teszi a permanens glob�lis polg�rh�bor� kialakul�s�t. Erre a s�lyos dilemm�ra a l�t-m�d urai logikailag k�t f�le v�laszt adhattak. Az egyik lehets�ges v�laszm�d szerint az akkor m�r �vsz�zadok �ta egyre m�lyebbre hatol� „de-szakraliz�ci�s” folyamatot visszaford�tva, a vil�got a lass� „re-szakraliz�ci�” fel� terelve pr�b�lj�k a l�tez�s vesz�lyesen megbomlott legbels� egyens�ly�t helyre�ll�tani. (Begy�gy�tva azokat a „l�t-sebeket”, amelyeket a „business of the business is the business” logika �t�tt rajta.). A m�sik lehet�s�g az „el�re menek�l�s” volt, vagyis a de-szakraliz�ci�s l�t-roncsol�s kv�zi-v�gtelen m�lys�gekig val� kiterjeszt�se.

A XX. sz�zad k�zep�nek f�l�vsz�zada alatt mindk�t alternat�va megval�s�t�si k�s�rleteire l�thattunk p�ld�kat. A de-szakraliz�ci� brut�lis elm�ly�t�s�re �p�l� planet�ris diktat�r�k „protot�pusai” voltak Hitler �s Szt�lin konstrukci�i, amelyeket azt�n „visszavontak” a moderniz�ci� urai. Megjelentek azonban a re-szakraliz�ci� �vatos �s ellentmond�sos k�s�rletei is, Roosevelt New Deal-je, illetve a „szoci�lis piacgazdas�g” eszm�j�re �p�l� nyugat eur�pai „welfare state” k�p�ben.

A 70-es �vek v�g�t�l azonban egyre vil�gosabb� v�lt, hogy a techno-evol�ci� eddig elk�pzelhetetlen(nek hitt) „v�vm�nyai” seg�ts�g�vel a modernit�s urai egy eddig ismeretlen logik�j� �j l�t-m�d fel�p�t�se fel� indultak el, amelyet dezinformat�v m�don „globaliz�ci�nak” neveztek el. Az �j l�tm�d �gy pr�b�lja elker�lni a planet�ris glob�lis polg�rh�bor�s l�zad�s r�m�t, hogy egyszer�en „lev�ltja” a l�zadni pr�b�l� val�s�got. �s ezzel kezdet�t veszi a „mesters�ges val�s�g” fel�p�t�s�nek eddig elk�pzelhetetlen korszaka.

Az emberi civiliz�ci�, sz�let�se pillanat�t�l kezdve h�rom alapk�rd�sre keresi a v�laszt. Mi az anyag, mi az �let, �s mi a l�lek? A h�romnak l�tsz� k�rd�s persze val�j�ban egy, mi a l�tez�s e h�rom dimenzi�j�nak k�z�s „gravit�ci�s k�zpontja”, a k�osz-elm�let titokzatos „attraktora”, a mikro-kozmosz m�nusz v�gtelen�t�l a makro-kozmosz plusz v�gtelen�ig tart� t�r „k�zepe”? Ha teh�t a l�tez�s e h�rom alapdimenzi�j�nak megjelen�si form�it (anyag, �let �s l�lek) mesters�ges konstrukci�kkal helyettes�tj�k, felsz�molhat�v� v�lik a modernit�s de-szakraliz�ci�ja ellen fordul� l�t l�zad�si potenci�lja.

Az elm�lt h�rom-n�gy �vtized sor�n a technol�giai �s „pszicho-szocio-technol�giai” evol�ci� val�ban olyan l�t-tereket l�tszik megnyitni, amelyek az emberis�g sz�m�ra eddig elk�pzelhetetlennek l�tszottak, l�v�n mesze t�l a l�tez� tud�sok horizontj�n.

Az „anyag-tudom�nyok” eg�sz sora ontja az eddig felfoghatatlan tulajdons�g-egy�ttesekkel b�r� mesters�ges anyagok t�zezreit. A globalit�s „tit�nja” az anyag legm�lyebb szervez�d�si szintjeire is behatol, �s olyan brut�lis lend�letess�ggel t�pi fel a szervez�d�si szinteket v�d� ontol�giai burkokat, hogy k�zben teljesen perif�ri�ra szorul n�h�ny fenyeget� k�rd�s. A m�anyagok (�s ebben az �rtelemben a maghasad�s elv�n m�k�d� atombomba �s „b�k�s c�l�” atom-reaktor is „m�anyag”) olyan technol�gi�kat alkalmaznak, amelyeknek vesz�lyess�ge hihetetlen gyorsas�ggal n�. Nem is lehet m�sk�nt, hiszen min�l er�szakosabban t�pj�k fel a l�t-szintek v�d�burkait, ann�l nagyobb �s kock�zatosabb energi�kat kell felhaszn�lni e beavatkoz�sokhoz. �s ez csak a folyamatok „input” oldala, de �rtelemszer�en legal�bb ilyen s�ly� dilemm�t vet fel az „output” oldal is. A term�szet (a „val�s�gos” val�s�g) egyszer�en „nem ismeri fel” ezeket az anyagokat, �s �gy nem is tudja �ket visszafogadni �r�k k�rforg�s�ba. �s tal�n a legnagyobb, r�ad�sul egyel�re ismeretlen s�ly� fenyeget�st �ppen a kett� k�z�tti f�zis, e term�kek haszn�lata jelenti. Az evol�ci� ugyanis nem k�pes ilyen rendk�v�l r�vid id� alatt alkalmazkodni ahhoz, hogy n�h�ny �vtized alatt, t�bb sz�zezer �vnyi „v�ltoz�s-potenci�lt” kell feldolgoznia. Az �let�nket megkeser�t� allergi�kt�l a r�kig sz�mos betegs�g legm�lyebb ok�t nagy val�sz�n�s�ggel a v�gtelens�gig fokoz�d� brut�lis alkalmazkod�si k�nyszer jelenti. Ak�r metafor�nak is tekinthetn�nk, hogy a fogamz�sg�tl�k t�bbs�ge a n�i szervezetb�l ki�r�lve m�g �vtizedekig v�ltozatlan form�ban kering a v�zk�rz�si rendszerekben, �s az iv�v�z kisz�rhetetlen „tartoz�kak�nt” ker�l vissza az �llati �s emberi szervezetekbe, a tengernyi egy�b gy�gyszer �s vegyszer maradv�nnyal egy�tt. Tal�n nem kell r�szletezni e folyamat lehets�ges k�vetkezm�nyeit.

A „m�anyagok” m�r ma is �ttekinthetetlen rendszere �nmag�ban fokoz�d� „t�meg�vel” is, de f�k�nt egym�sra-hat�suk ismeretlen �s felt�ratlan „interferenci�inak” hatv�nyozott gyorsas�ggal n�vekv� sz�m�val sz�d�t� iramban �s k�vethetetlen�l n�veli a „kock�zatok �s mell�khat�sok” vesz�ly�t. �s ez m�g mindig csak az a szint, ahol felt�telezz�k a maxim�lis figyelmet, fegyelmet �s j� sz�nd�kot. Mai vil�gunkban azonban nem kell paranoi�s gyanakv�nak lenni ahhoz, hogy elk�pzelj�k, a figyelmetlens�g, fegyelmezetlens�g, hanyags�g, nyeres�gv�gy, cinizmus, vagy �ppen gonosz sz�nd�k az eddig eml�tett kock�zatokat v�gleg a kezelhetetlens�g szintj�re emelheti.

Mindezzel anal�g tendenci�k vannak kibontakoz�ban a l�t-szervez�d�s k�vetkez� szintj�n is, ott, ahol a globalit�s tit�nja, egyfajta genetikai „hackerk�nt”, az �let k�djait t�pi fel. A genetikailag m�dos�tott �l�szervezetek l�trehoz�s�val az emberis�g �jabb ontol�giai hat�rokat k�sz�l �tl�pni. Teszi ezt nagyj�b�l ugyanolyan „k�r�ltekint�” m�don, mint ahogyan az im�nt a m�anyagokn�l l�ttuk. (Ontol�giai �rtelemben egy�bk�nt a genetikailag m�dos�tott �l�l�nyek is „m�” anyagoknak min�s�lnek, hiszen a l�nyeg ugyanaz, a l�t „v�d�burk�nak” a n�lk�l zajl� brut�lis felt�p�se, hogy megismern�nk a folyamatok val�s�gos term�szet�t.) An�lk�l, hogy elmer�ln�nk e folyamatok m�lyszerkezet�ben, csak n�h�ny �sszef�gg�st eml�ten�nk meg. Az emberis�g teh�t �gy fogott bele a most m�r rutinszer� g�nm�dos�tott �l� „term�kek” el��ll�t�s�ba, hogy az al�bbi k�rd�sekre nem ismeri a v�laszt.

Az un. „g�nseb�szet” (Artificial Genetical Recombination) ma �gy juttat idegen g�neket egy �l�szervezetben, hogy nincs pontos k�pe arr�l, hogy az adott g�n-szekvencia hov� fog be�p�lni. M�rpedig egyre t�bb jel utal arra, ez kezdett�l fogva sejthet� volt, hogy ez nagyon nem mindegy! Vagyis ma m�g ismeretlen mechanizmusok eg�szen m�s k�vetkezm�nyeket v�lthatnak ki aszerint, hogy hov� �p�l be a mesters�gesen bejuttatott elem. A m�sik v�szj�sl� mozzanat, hogy a term�szetben egy g�n-szekvencia soha nincs „�lland�an bekapcsolva”. Vagyis egy ma m�g ismeretlen mechanizmus, csak akkor „aktiv�lja” az adott g�nszakaszt, ha arra a szervezet eg�sze sz�m�ra sz�ks�g van. Tekintettel azonban arra, hogy egyel�re egy�ltal�n nem ismerj�k ezeket a szab�lyoz� folyamatokat, ez�rt egy er�szakos beavatkoz�ssal minden bejuttatott g�n �lland�an „be van kapcsolva”. Mivel ez az evol�ci� milli�rd �ves t�rt�net�ben soha nem fordult el�, csak tal�lgathatjuk, mik lesznek a lehets�ges k�vetkezm�nyek! Ezekhez szorosan kapcsol�dik az, az �j felismer�s, hogy a genetikai �llom�ny d�nt� t�bbs�g�r�l eddig �gy v�lt�k, teljesen feleslegesen l�tezik, a r�gm�lt id�k r�gen haszn�lhatatlann� v�lt maradv�ny�nak, vagy „t�lbiztos�t�snak” v�lt�k. Most van kider�l�ben, hogy ez a „hallgatag m�ly”, vagyis az �llom�ny nagyobbik r�sze val�j�ban a „finom szab�lyoz�s” ma m�g teljesen ismeretlen mechanizmusok alapj�n m�k�d� komplex rendszere.

Ak�r ennyi is el�g lenne, hogy szembes�lj�nk azzal, hogy minden genetikailag m�dos�tott �l� anyag biol�giai pokolg�p, amelynek id�z�t�s�r�l fogalmunk sincs, �s legfeljebb rem�nykedhet�nk, hogy nem akkor �s nem ott l�p majd m�k�d�sbe, ahol a puszt�t� k�vetkezm�nyekre a legkev�sb� sz�m�tunk.

R�ad�sul mindez csak a folyamatok „belseje”! A k�ls� hat�sokn�l teljesen tiszt�zatlan, hogy a nem g�nkezelt �l�l�nyekkel val� interakci�k �s interferenci�k sor�n milyen k�vetkezm�nyek szabadulnak el. Hogy az �r�k�t� anyagok spont�n kevered�se hogyan alak�that �t eg�sz �l�helyeket, vagy l�ncreakci�szer�en ak�r az eg�sz �ko-sziszt�m�t. Mint ahogyan az is felt�ratlan, hogy a manipul�lt �l� anyagot elfogyaszt� �l� szervezetek hossz� t�von hogyan reag�lnak majd minderre. Az id�z�tett bomba metafor�ja teh�t mind a bels�, mind a k�ls� terekre egyenk�nt is igaz, egy�ttes hat�suk pedig jelent�sen tov�bb fokozza az am�gy is �ri�si kock�zatokat.

A l�tszervez�d�s harmadik szintj�t a „l�lek”, az emberi tudat, t�gabb �rtelemben az „emberi term�szet” jelenti. Az ember „biol�giai teste”, mint �l�-anyag m�r az el�z� szervez�d�si szinten a manipul�ci� t�rgy�v� v�lt, itt most a mesters�ges „identit�s-fel�p�t�” mechanizmusok g�pezeteivel, �s e masin�ri�k l�t-roncsol� tev�kenys�g�nek lehets�ges k�vetkezm�nyeivel foglalkozunk.

Az emberi evol�ci� az elm�lt t�zezer �v sor�n kett�s szerkezet�v� v�lt. A „term�szeti” evol�ci� els� r�teg�nek sok milli� �ves folyamata tov�bb halad az eredeti medr�ben, hisz azt a civiliz�ci�t �p�t� ember kult�ra-teremt� k�pess�g�nek kialakul�sa nem befoly�solja. Az �j „spiritu�lis evol�ci�” azonban a l�t �j min�s�g�t teremtette meg. Kiny�lik a lehet�s�g arra, hogy az emberi kult�ra meg�rtve a l�tbe rejtett r�tegeit, seg�tsen „l�t-es�lni” olyan folyamatoknak is, amelyek ugyan a l�t-potencialit�sok, de emberi beavatkoz�s n�lk�l nem val�sulhatn�nak meg. Az ember spiritu�lis l�nyege ezzel felismeri a szakr�lis harm�nia lehet�s�g�t, ennek gondoz�s�ra val� hivat�s�t. Felismeri, �s gondozni kezdi a l�t-szervez� �rtelmet, �s ezzel kiny�lik a l�t-harm�nia folyamatos �jratermel�s�nek lehet�s�ge, hiszen a kult�ra eredeti fogalma gondoz�st, �pol�st, befogad�st jelent.

A modernit�s azonban m�ig is beazonos�thatatlan folyamatok eredm�nye nyom�n szembefordul ezzel a szakralit�ssal, �s kezdet�t veszi a nyugatias moderniz�ci� de-szakraliz�ci�s korszaka. A „the business of the business is the business” szakralit�ssal szembefordul�, puszt�t� l�t-programja azonban csak �gy val�sulhat meg, ha olyan rejtett pszicho-szoci�lis arzen�lt hoz l�tre, amelynek seg�ts�g�vel k�pess� v�lik az emberben term�szet-adta m�don benne l�v� szakr�lis identit�s �szrev�tlen „lecser�l�s�re”. Ennek az identit�s-cser�nek a g�pezet�t jelenti a glob�lis m�dia �rtelmez� �s tematiz�ci�s hatalma, bele�rtve a „sz�ks�glet-termel�s” eg�sz rekl�m-marketing masin�ri�j�t is. A tematiz�ci�s hatalom kett�s szerkezet�. Egy fel�l m�rhetetlen rejtett hatalmat tart a kez�ben az, aki eld�ntheti, hogy a vil�g v�gtelen t�rt�n�s-folyam�b�l mi v�lik „h�rr�” �s mi nem. M�s fel�l �ri�si rejtett l�lektani hat�sa van annak a sugallatnak, amit az fejez ki, hogy a h�r-hierarchi�ban melyik h�r hol foglal helyet, sugallva ezzel a vil�g figyelemre m�ltatott t�rt�n�s-folyam�nak bels� fontoss�gi hierarchi�j�t. Az �rtelmez� hatalom tal�n m�g ezekn�l is nagyobb jelent�s�ggel b�r, hiszen az, hogy milyen �rtelmez�si keretben �s milyen fogalom-k�szlettel �rjuk le a h�rr� v�l� t�rt�n�seket, az a mit sem sejt� befogad� sz�m�ra eleve eld�nti a vil�g-szervez� �rtelem �ltala felfogott min�s�g�t. Mindez egyform�n �rv�nyes a verb�lis �s a vizu�lis „k�pi-�rtelmez�” hatalom minden megny�lv�nul�s�ra.

A globalit�s l�t-m�dja ezzel a tetsz�s szerinti identit�s-cser�vel lehet�s�get kap a mesters�ges l�lek fel�p�t�s�re. Megny�lik el�tte az �t az engedelmes „tudat-cser�lt” munkaer� �s fogyaszt�er� �llatok gigantikus csord�inak „legy�rt�s�ra”. Ez a folyamat hasonl�t a v�rus patogenezis�re. Amikor ugyanis a v�rus behatol a gazdaszervezet sejtj�be „az els� dolga”, hogy a sejtmag �r�k�t� anyag�ban �t�p�tse a genetikai k�dokat, �gy a sejt ett�l kezdve nem a saj�t szervezete specifikus feh�rj�it fogja szintetiz�lni, hanem a v�rus�it, a gazdaszervezet sejtjei teh�t „v�rus-gy�rakk�” v�lnak. A „ny�lfoly�s konzum-idi�ta” legy�rtott l�tkaraktere �gy v�lik a t�ke forg�si sebess�ge gyors�t�s�nak biol�giai „kell�k�v�”, akinek, mint egy saj�tos „b�l-traktusnak” mind�ssze annyi a feladata, hogy min�l gyorsabban �s engedelmesen �tpr�selje mag�n azt a „junk food” t�meget, amely m�r termel�se pillanat�ban vesz�lyes hullad�kk�nt t�telezhet�.

A globalit�s teh�t olyan �j l�t-m�d az emberis�g t�rt�net�ben, amelynek strat�giai c�lja a fentiekben v�zolt „mesters�ges val�s�g” legy�rt�sa �s �zemeltet�se, annak �rdek�ben, hogy egyszer �s mindenkorra kik�sz�b�lje azt az �ko-szocio-kultur�lis l�zad�st, amelyet a modernit�s l�troncsol�sa v�ltott �s v�lt ki a vil�g „lokalit�sainak” �rt�k-mez�iben.

Ez a l�t-m�d az elm�lt �vtizedek folyam�n komplex int�zm�nyrendszert �p�tett fel, amelynek kiterjeszked�s�t hatalmas m�rt�kben seg�tik azok a gigantikus techno-evol�ci�s v�ltoz�sok, amelyek �ppen az elm�lt �vtizedek sor�n gyorsultak fel szinte k�vethetetlen temp�j�v�. A terjeszked�s kulcs-szavai a liberaliz�l�s, deregul�l�s �s privatiz�l�s. Ezek azok a planet�ris hatalom-technik�k, amelynek seg�ts�g�vel a „globalit�s” felnyitja a „lokalit�sok” v�d�z�rait, hogy korl�tlan hozz�f�r�st nyerjen annak �rt�kmez�ihez. Mindez a „h�l�zat” kifejez�ssel �rhat� le, amely egy�ttal egy v�szj�sl� metafor�t id�z el�nk. Van ugyanis korunknak egy s�t�t �s fenyeget� f�szerepl�je, amelynek strat�gi�j�t pontosan a liberaliz�l�s, deregul�l�s, privatiz�l�s h�rmas jelszav�nak h�l�zati t�rekv�seivel lehet a legpontosabban megjelen�teni. Ha „perszonifik�ljuk” e szerepl�t, val�sz�n�leg a k�vetkez�, logikailag hib�tlan levezet�st hallhatn�nk t�le.

„Teljes liberaliz�l�st akarok, teh�t semmi �s senki ne korl�tozza a sejtek teljesen szabad szaporod�s�t, teljes deregul�ci�t akarok, teh�t a szervezet neuro-endokrin szab�lyoz�-rendszere nekem ne szabja meg, hogy mit �s hogyan teszek. �s v�g�l teljes privatiz�ci�t akarok, hisz mindenki tudja, hogy a szervezet legrosszabb tulajdonosa az immun-rendszer, tess�k teh�t privatiz�lni a tulajdon�ban l�v� szervezetet, p�ld�ul az �n javamra.” �s m�r ki is tal�lta a ny�jas olvas�, a r�k-sejtr�l van sz�. A globalit�s l�t-m�dj�nak planet�ris dimenzi�j� hatalmi rendszere a r�k metafor�ja. Hogy azt�n a globalit�s urai tudj�k-e, �s cinikus g�tl�stalans�ggal m�gis „teszik”, vagy esetleg a v�gzetes tudatlans�g okozza mindezt, az igen nehezen megv�laszolhat� k�rd�s. Talleyrand h�res mond�sa, miszerint „Ez t�bb mint b�n, hiba” szellemesen mutat r� erre a dilemm�ra, amellyel m�g sz�mos alkalommal kell, hogy szemben�zz�nk ebben a dolgozatban. Arra a dilemm�ra, amely v�laszt adhatna, hogy a felvil�gosod�s k�t kulcs-fogalma, az �sz �s Er�ny melyik�nek vannak ink�bb h�j�n az �j l�t-m�d glob�lis �s lok�lis kollabor�ns szerepl�i. (Az persze m�s k�rd�s, hogy elfogadjuk-e a h�res francia sugallat�t, miszerint az nem baj, ha gazember vagy, az a baj, ha tisztess�g ne ess�k sz�lv�n, h�lye vagy.)

A planet�ris h�l�zatok e „sz�p �j vil�ga” h�rom nagy int�zm�ny-komplexum talapzat�n nyugszik, a k�nyszer�t� hatalom, a fegyelmez� hatalom �s az �rtelmez� hatalom pill�rein.

A k�nyszer�t� hatalmat, kiss� leegyszer�s�tve, a transznacion�lis, multinacion�lis v�llalatok „gazdas�ginak l�tsz�” int�zm�nyi-h�l�zata jelenti. A modernit�s t�ke-viszony�nak meg�lhet�si, „testi” k�nyszer�t ez a komplexum gyakorolja a munkaer� �s fogyaszt�er� �llatok t�megei felett. A munkaer� tulajdonosok egy kisebb h�nyada k�zvetlen�l az � alkalmaz�sukban �ll, egy tov�bbi jelent�s h�nyada a besz�ll�t�ikn�l, v�g�l a marad�k t�meg azokban a terekben, amelyeket k�zvetve �gy foszt ki ez a hatalmi-int�zm�ny, hogy ehhez a lokalit�sok megf�leml�tett-korrump�lt elitjeit haszn�lja k�zvet�t�k�nt. Az �gy kifosztottak sanyar� helyzet�re hivatkozva szokt�k a globalit�s apolog�t�i felh�vni a figyelmet arra, hogy milyen szomor� sors v�r mindazokra, akik, szerint�k, „kimaradnak a globaliz�ci�b�l”. (Pedig ez a glob�lis „roncs-t�rsadalom” a globalit�s legjellemz�bb „anyagcsere v�gterm�ke”, teh�t nagyon is „bel�l” van a globalit�son, csak mivel a globalit�s urai „odakinn” t�rolj�k �ket, �gy sugallhat� a k�v�l maradotts�g hamis l�tszata..). A k�nyszer�t� hatalom szabad hozz�f�r�st („open acces”) k�vetel a lokalit�sok �rt�kmez�ihez, �s min�l alacsonyabb ad�t �s b�rt k�v�n fizetni, illetve a lehet� legalacsonyabban akarja tartani a szab�lyoz�si szintet, a lokalit�s ter�ben �rv�nyes�l� �kol�giai �s szoci�lis norm�kat. Viszonylag k�nny� bel�tni, hogy az a patologikus, perverz helyzet, hogy �ppen �k azok, akik sikeresen „versenyeztetik meg” a lokalit�sokat, hogy azok maguk szor�ts�k le min�l alacsonyabb szintre a saj�t elemi szint� �jratermel�s�kre m�g megmarad� er�forr�saikat, az eg�sz vil�g gyorsul� �tem� lepusztul�s�hoz vezet.

A globalit�s hatalmi int�zm�nyi rendszer�nek m�sik f� eleme a fegyelmez� hatalmak vil�ga. Az IMF, a Vil�gbank, a WTO, a nagy hitelmin�s�t� int�zetek, illetve audit�l� �ri�sc�gek k�pezik e d�nt� jelent�s�g� instit�ci� r�szeit. A f� feladatuk, hogy a �k termelj�k meg azt az ideol�gi�t, amely a lokalit�sok al�vet�s�t megalapozza. Aligha v�letlen, hogy a liberaliz�l�s, deregul�l�s, privatiz�l�s h�rmas jelszava 1989 nyar�n az IMF sz�kh�z�ban tartott konferenci�n, Washingtoni Konszenzus n�ven �ppen e szervezetek vezet�i �ltal fogalmaz�dott meg. A strat�gia l�nyege, hogy a lokalit�sok elitjeinek indoktrin�ci�ja seg�ts�g�vel a komp�dor-kollabor�ns viselked�si mint�kat tegy�k az egyetlen lehets�ges krit�riumm�. �s, hogy term�szetesen szigor�an b�ntessenek minden „elhajl�st” az ideol�giai k�nont�l. A figyelmeztet�s el�sz�r csak az ideol�giai megb�lyegz�s szintj�n zajlik, �s, ha ez nem �ri el c�lj�t, akkor ker�lnek el� a fenyeget�s-fegyelmez�s eszk�zei. (A megb�lyegz�si f�zisban, mint l�tni fogjuk, a f� feladat a harmadik int�zm�ny-egy�ttesnek, a glob�lis �rtelmez� hatalomnak jut.). Ezek egyik klasszikus eszk�ze a „lemin�s�t�s”. A hitelmin�s�t� int�zetek teh�t tev�kenys�g�kkel, ak�r m�r csak a lemin�s�t�s kil�t�sba helyez�s�vel pillanatok alatt milli�rddoll�ros �sszegek kiszivatty�z�s�t tehetik lehet�v� a lokalit�sok �rt�kmez�ib�l. A hatalmas audit�l� c�gek r�szben ellen�rz� funkci�kat l�tnak el, r�szben pedig igyekeznek azt a (hamis) l�tszatot kelteni, hogy a k�nyszer�t� hatalmakk�nt m�k�d� multinacion�lis �ri�sok t�k�letes �s megk�rd�jelezhetetlen kontroll alatt �llnak �ltaluk. Az elm�lt �vek sor�n kirobbant glob�lis botr�nyok, sok milli�rddoll�ros csal�rd cs�d�k azonban azt l�tszanak bizony�tani, hogy a nagy consulting c�gek ugyanolyan g�tl�stalanul assziszt�lnak a m�rlegek meghamis�t�s�hoz, mint ahogyan a multinacion�lisok hamis�tj�k azt.

�s v�g�l a globalit�s hatalom-szerkezet�nek harmadik int�zm�nyi elem�t az �rtelmez� hatalmak jelentik, amelyek l�nyeg�ben a glob�lis m�dia rendszer�n kereszt�l nyilv�nul meg. A f� feladata, hogy l�trehozza, illetve folyamatosan �jraalkossa �s �zemeltesse azt az �rtelmez�si keretet �s fogalom-k�szletet (�sszefoglal� n�ven: ”narrat�v�t”), amely a globalit�s hatalmi rendj�t, mint „term�szeti t�rv�nyt” t�nteti fel. �s amelyben minden ezzel val� szembeszeg�l�s csakis a tudatlans�got, vagy destrukt�v t�rekv�seket takar, �gy vagy a „pedag�gia”, vagy a legitim er�szak eszk�zeivel kell fell�pni ellene. Ez a masin�ria teszi lehet�v�, hogy gyan�s „populista, nacionalista, protekcionista stb.” elemk�nt legyen megb�lyegezhet� b�rki, aki csup�n az adott lokalit�s, mint k�z�ss�g alapvet� strat�giai �rdekeit k�v�nja megfogalmazni, esetleg k�pviselni. �s ford�tva, mintaszer� „reformer, szabadelv�, demokrata stb” elemk�nt legyen felmagasztalhat� mindenki, aki a glob�lis hatalom-szerkezet urainak strat�giai �rdekeit min�l cinikusabb �s g�tl�stalanabb m�don kompr�dor-kollabor�nsk�nt kiszolg�lja. Az �rtelmez� hatalmi komplexum bels� tagolts�ga lehet�v� teszi, hogy a folyamatos „identit�s-csere” mindenkin�l alkalmazkodjon a le�p�l�si lejt� aktu�lis sz�nvonal�hoz. Tekintettel arra, hogy �ppen a tudatos le�p�t�s (dekonstrukci�”) nyom�n egyre nagyobb az ar�nya a m�r teljesen „sz�tbontottaknak”, �gy sz�mukra az „elemi �szt�n�k” min�l primit�vebb ki�lhet�s�g�nek megteremt�s�vel v�lhat �nmag�t er�s�t� �rv�nyl�ss� mindez. A „reality show”, a primit�ven �s hars�nyan roncsol� „bulv�r”, az agresszivit�st �s alig leplezett pornogr�fi�t terjeszt� „talk show” a l�tkaraktert form�l� lejt�n egyre m�lyebbre viszi a puszta fogyaszt�-g�pezett� tett, val�s�gos k�z�ss�geit�l �s identit�s�t�l megfosztott egy�nt. Mindez az engedelmes globalo-karakter l�trehoz�s�val kik�sz�b�lni l�tszik a l�zad�si potenci�lt.

A h�rom int�zm�nyi pill�r finom hangol�s�t v�gzik azok a diszkr�t besz�lget� h�l�zatok (Trilater�lis Bizotts�g, Bielderberg Csoport stb), amelyek a globalit�s l�t-m�dj�nak hatalmi berendezked�s�t az �zemeltet�s szintj�n is z�kken�mentess� teszik. Az 1971 �s 2001 k�z�tti h�rom �vtized sor�n l�tsz�lag semmi nem �llt teh�t ennek a Nobel d�jas amerikai k�zgazd�sz Milton Friedman m�r t�bbsz�r id�zett szlogenj�re �p�l� („The business of the business is the business”) l�troncsol� strat�gia „h�l�zati terjeszked�s�nek” az �tj�ba. 2001. szeptember 11.-t�l kezdve azonban a vil�g folyamatai m�ig sem felt�rt fordulatot vettek. Ennek r�vid kifejt�s�vel folytatjuk.

M�sodik t�tel, avagy „civiliz�ci�k �sszecsap�sa”?

A szeptember 11.-�hez hasonl� t�rt�n�sek val�s�gos mozgat�r�g�it �s m�lyszerkezet�t a dolog term�szet�b�l ad�d�an, soha nem tudjuk meg. M�ig is �gy vagyunk p�ld�ul a Reistag felgy�jt�s�val, vagy a Kennedy gyilkoss�ggal. K�t fontos t�mpontunk azonban �ltal�ban lehet: az egyik, hogy ami t�rt�nt, az, bizonyosan nem �gy t�rt�nt, mint ahogyan azt a hivatalos verzi� �ll�tja, a m�sik pedig, hogy a hossz� t�v� k�vetkezm�nyek egyszer m�gis csak „kirajzolj�k” azokat a m�lyben megh�z�d� okokat, ind�t�kokat �s szerepl�ket, amelyek k�zelebb vihetnek minket a val�s�g meg�rt�s�hez.

Hogy a 2001. szeptember 11.-i esem�nyek „�gy” bizonyosan nem t�rt�nhettek meg, ahogyan azt az „official version” �ll�tja, az, ma m�r k�zhely. Nyilv�nval� k�ptelens�g, hogy egy t�bb sz�z, vagy ak�r t�bb ezer ember t�bb �vig tart� hatalmas anyagi er�forr�sok koncentr�l�s�t ig�nyl� �s legal�bb h�rom kontinensre kiterjed� �sszeesk�v�s�t n�h�ny fanatikus ir�ny�thatja egy afganiszt�ni barlangb�l egy sz�l mobil telefonnal, �s, hogy mindez teljesen k�v�l marad a doll�r t�z milli�rdok�rt �ppen mindennek elh�r�t�sa c�lj�b�l �zemeltett szervezetek l�t�k�r�n. �s akkor m�g nem is eml�tett�k az akci�-sorozat befejez� aktus�nak roppant bonyolults�g� tud�st, logisztikai �sszehangol�st ig�nyl� feladatait, amelyeknek prec�z v�grehajt�sa m�g akkor is hihetetlen brav�r, ha mindezt az amerikai int�zm�nyi rendszer „belsej�b�l” sokan �s folyamatosan seg�tik. (R�ad�sul a hivatalos verzi� erre nemcsak, hogy nem utal, de teljess�ggel ki is z�rja!)

A r�videsen kifejt�sre ker�l� k�vetkezm�nyekb�l viszont az, ma m�r egy�rtelm�en kirajzol�dik, hogy a globalit�s birodalma sz�m�ra e mer�nyletekre m�lhatatlanul sz�ks�g volt, mert a birodalom-�p�t�s�nek soron k�vetkez� feladatai v�grehajt�s�hoz olyan felhatalmaz�sokat kellett szereznie, amelyeket csak egy ilyen megrend�t� erej� csap�sra hivatkozva rem�lhetett megkapni. Hogy a t�rt�n�s „casus belli”, azt k�l�n�sebben nem is tagadta a birodalom m�r az esem�ny ut�n sem, s�t m�ig is a „terrorizmus elleni h�bor�” a hivatalos neve mindannak, ami az �ta zajlik. Az teh�t, hogy ma vil�gh�bor� folyik, az nem egy alaptalan dramatiz�l�s, hanem a korszak „hivatalos” megnevez�se. A tov�bbiakban arra tesz�nk k�s�rletet, hogy felv�zoljuk, mi�rt vett �j fordulatot a hipot�zis�nk szerint F�ld�nk�n egy�bk�nt is zajl� permanens planet�ris polg�rh�bor�.

Miel�tt azonban ebbe belekezden�nk egy terminol�giai kit�r�t, kell tenn�nk. Amikor a „birodalom” kifejez�st haszn�ljuk, az nem automatikusan „Amerik�t” jelenti. A globalit�st, mint �j l�t-m�dot igazgat� „birodalom” ugyanis, szemben a t�rt�nelem eddig megismert birodalmaival nem, vagy nem els�sorban a f�ldrajzi t�rhez k�t�d� fogalom, hanem egy szimbolikus t�rben l�tez� konstrukci�. Az k�ts�gtelen, hogy a f�ldrajzi �rtelemben vett „Amerika” e szimbolikus t�rben l�tez� birodalom szempontj�b�l kit�ntetett „m�veleti ter�let”, de a birodalom fontos elemei, h�l�zatai, int�zm�nyei nem felt�tlen�l itt tal�lhat�k, s�t a f�ldrajzi t�rben val� konkr�t elhelyezked�s�k egyre ink�bb indifferens. Amerika teh�t kett�s szerkezet�, egyr�szt a „nemzet-�llamk�nt” l�tez� USA, m�sr�szt a globalit�s birodalma, amely t�rt�netesen egy USA nev� helyi t�rsadalom fizikai ter�t haszn�lja „h�l�zati k�zpontk�nt”. Hogy a kett� mennyire nem azonos, az j�l kider�l abb�l p�ld�ul, hogy ez a „birodalmi” Amerika g�tl�stalanul rabl�-gazd�lkodik ak�r saj�t „nemzet-test�vel” is. Ennek dr�mai bizony�t�ka az afrikai szinten �l� amerikai „underclass”, amelynek iszony� helyzet�r�l a Katrina hurrik�n k�vetkezm�nyei sor�n, mintegy „v�letlen�l” �rtes�lhett�nk. �s t�rt�nik mindez a vil�g leggazdagabb orsz�g�ban, amelyet �gy aligha az er�forr�sok hi�nya akad�lyoz meg a helyzet „konszolid�ci�j�ban”.

B�r a globalit�s l�t-m�dj�nak strat�giai c�lja a „val�s�gos” val�s�g l�zad�s�nak kik�sz�b�l�se volt a mesters�ges val�s�g megteremt�s�vel, a „projekt” sikeress�g�t az ut�bbi id�ben egyre t�bb mozzanat kezdi k�ts�gess� tenni. A k�t legfontosabb �kol�giai �s szocio-kultur�lis okot az al�bbiakban r�szletesen is kifejtj�k.

A nyugatias modernit�s l�tsz�lagos sikeress�g�t �s erre �p�l� vil�guralm�t k�t fontos t�nyez�nek k�sz�nheti. Az egyik, hogy az agressz�v de-szakraliz�ci�j�val szemben a vil�g m�s kult�r�i sok�ig teljesen v�dtelennek bizonyultak. A m�sik, eddig tal�n kev�sb� feldolgozott mozzanat, hogy fel�vel�s�nek �kol�giai alapj�t a fosszilis energia-forr�sok felszabad�t�sa jelentette. El�sz�r ez ut�bbit �rdemes alaposabban szem�gyre venni.

A modernit�s kapitalizmus�nak expanzi�ja semmik�ppen nem �p�lhetett az emberis�g �ltal addig haszn�lt energia-forr�sok talapzat�ra. Az ugyanis, az emberi �s �llati izomer�, illetve az igen gyenge hat�sfokkal haszn�lt sz�l �s v�zenergia, a kapitalizmus vil�gm�ret� terjeszked�s�nek sem �ssz-energia ig�ny�t, sem fajlagos energia felhaszn�l�s-intenzit�si ig�ny�t meg sem k�zel�tette. Eg�sz egyszer�en hi�nyzott a „kritikus t�meg”! B�rmilyen furcs�n is hangzik, de, ha a Nyugat nem tal�l r� a fosszilis energi�kra �s nem tanulja meg az azokkal val� rabl�gazd�lkod�st, akkor a kapitalizmus a m�r a 18. sz�zad sor�n elmer�l a saj�t maga keltette reprodukci�s katasztr�f�k l�t-�rv�nyeiben. A k�t elem �gy kapcsol�dik �ssze, hogy a kult�r�k leig�z�s�hoz energia kellett, �s a kult�r�k leig�z�sa szolg�ltatta az er�forr�sokat az energia-rabl�gazd�lkod�s fel�p�t�s�re, vagyis l�t-roncsol� szinergia alakulhatott ki.

A ma l�tez� sz�n, k�olaj �s f�ldg�z k�szletek nagyj�b�l k�tsz�z milli� �v alatt j�ttek l�tre, �s a nyugatias moderniz�ci� kapitalizmusa kb. k�tsz�z �v alatt t�zeli el �ket. A techno-evol�ci� teh�t k�pes volt milli�szoros�ra gyors�tani a term�szeti evol�ci�t, �s ez az �ngerjeszt� dinamika 1850 �s 2050 k�z�tt folyamatos gyorsul�st k�vet�en feltehet�leg lass�t�s n�lk�l rohan neki a „l�t fal�nak”. A fosszilis energi�k ilyen m�don val� felhaszn�l�sa ugyanis mind az „input”, mind az „output” oldalon abszol�t fizikai korl�tokba �tk�zik. A mennyis�g�k v�ges, hisz keletkez�s�k sz�zmilli� �ve befejez�d�tt, �s n�h�ny ezer �ven bel�l bizonyosan nem indul �jra, vagy, ha m�gis, az, az emberis�g sz�m�ra sokkal fenyeget�bb h�r lenne, mint a teljes kimer�l�s�k. Enn�l is dr�maibb az „output” oldal, az emberis�g ugyanis ezzel az egy milli�szoros gyors�t�ssal olyan brut�lisan avatkozott be a F�ld nagy cirkul�ci�s rendszereibe, aminek potenci�lisan v�gzetes k�vetkezm�nyeit csak most kezdj�k meg�rteni. A sz�n-k�rz�s bonyolult komplexuma t�bb sz�zmilli� �v alatt form�l�dott ki, �s v�lt az elm�lt n�h�ny t�zezer �v alatt egy igen finom �s k�nyes egyens�lyokra �p�l� strukt�r�v�. Egym�ssal hihetetlen�l bonyolult kapcsolatban l�v� visszacsatol�sos mechanizmusok, „termoszt�tok”, eg�sz rendszere gondoskodik arr�l, hogy a p�ld�tlanul meleg �s rendk�v�l kiegyens�lyozott klimatikus viszonyok fennmaradjanak. A modernit�s �s az ezt eltipr� globalit�s e termoszt�tok jelent�s r�sz�t m�ris �sszeroncsolta, �s j� �ton van a teljes megsemmis�t�s�k fel�. A sz�nk�rz�si rendszer egyens�ly�nak felborul�sa hihetetlen�l r�vid id� alatt mag�val r�nthatja a v�z �s l�g-k�rz�si rendszereket is, �s ennek ak�r egy ember�lt� alatt megmutatkoz� k�vetkezm�nyei a legs�t�tebb katasztr�fafilmek j�slatait is messze t�lsz�rnyalhatj�k.

Mindez teh�t arra utal, hogy ez a gigantikus techno-evol�ci�s „kremat�rium”, hiszen v�g�l is valaha �lt �l�l�ny-testv�reink holtesteit �getj�k el a k�zvetlen anyagi haszonszerz�st�l hajtott �npuszt�t�an cinikus g�tl�stalans�ggal, v�gzetesnek bizonyulhat. A globalit�s „mesters�ges (nem l�zad�) val�s�g” fel�p�t�s�re ir�nyul� mega-projektje teh�t a „k�ls� term�szet” ellen�ll�s�n meghi�sulni l�tszik. De hasonl� k�vetkezm�nyek mutatkoznak az emberi „bels� term�szet” tereiben is.

Ha az �kol�giai �rtelemben vett buk�s v�gs� oka a de-szakraliz�ci�val szemben spont�n keletkez� l�zad�s, akkor ez m�g ink�bb igaz a szocio-kultur�lis bels� term�szeti rendszerekre, �gy most r�viden ezeket tekintj�k �t.

A nyugatias moderniz�ci� kapitalizmus�nak vil�gm�ret� diktat�r�ja teh�t t�rt�nelmileg a kett�s l�t-agresszi�ra �p�l. Mind a vil�g �kol�giai, mind szocio-kultur�lis �rt�kmez�it kiakn�zand� nyersanyaglel�helyk�nt, illetve hullad�k-t�rol�k�nt kezelte �s kezeli ma is. Mindek�zben olyan kult�r�kat roncsolt sz�t, esetenk�nt semmis�tett meg, amelyeknek „�led�kei” ma m�r igen s�lyos fenyeget�st jelentenek. Afrika �s r�szben Latin Amerika gigantikus latrin�v� v�ltozott.

A h�rom leger�sebb �s kultur�lis talapzat�t m�lys�g�ben tagoltan megv�deni k�pes h�rom civiliz�ci� azonban, b�r eg�szen elt�r� strat�gi�kkal, de megkezdte v�dekez�s�t, s�t r�szben ellent�mad�s�t, amit a „re-szakraliz�ci�” els�, b�r egyel�re el�g fenyeget� megjelen�sek�nt �rtelmezhet�nk. Az al�bbiakban teh�t K�na, India �s az iszl�m szembefordul�si k�s�rleteit pr�b�ljuk �ttekinteni. Mindj�rt el�lj�r�ban nem �rt r�gz�teni, hogy e h�rom civiliz�ci�nak „szem�lyes elsz�molni val�ja” is van a Nyugattal. Elt�r� t�rt�nelmi t�r-id�kben, de mindh�rmuk eset�ben az al�vet�s olyan brut�lis �s megal�z� m�djait haszn�lta vel�k szemben a Nyugat, hogy ez feltehet�leg igen m�ly nyomokat hagyott, amelynek k�vetkezm�nyei nehezen kisz�m�that�k. R�ad�sul azt sem �rt felid�zni, hogy mindh�rmuk olyan szociet�lis univerzumokkal rendelkeztek �vsz�zadokon, s�t �vezredeken �t, amelyek t�rsadalmi, gazdas�gi �s kultur�lis teljes�tm�nye, demogr�fiai potenci�lja meghaladta az akkori Nyugat�t, s�t az annak „el�d-szervezetek�nt” felfoghat� R�mai Birodalom�t is.

A XXI. sz�zad d�nt� jelent�s�g� fejlem�nye �ppen az, hogy ezek a szakr�lis m�lyszerkezet�ket tekintve a nyugatias l�tszervez�d�si m�dot messze meghalad� onto-szoci�lis �rt�kekkel rendelkez� kult�r�k most m�gis a nyugatias moderniz�ci� �s globaliz�ci� l�t-m�dj�t haszn�lj�k fel…hogy mire is? Ezt pontosan ma m�g aligha lehet megmondani. Egyel�re csak azt l�tjuk, hogy az �ket hihetetlen brutalit�ssal kifoszt� �s megal�z� Nyugat l�t-roncsol� eszk�zeinek, techno-evol�ci�s int�zm�nyeinek virtu�z alkalmaz�s�val mintegy saj�t fegyver�t ford�tj�k kifoszt�juk ellen m�g hozz� olyan sikeresen, ami minden k�pzeletet fel�lm�l. K�zben persze az is kider�lni l�tszik, hogy mindez roppant intenzit�s� l�t-szervez�d�si fesz�lts�geket is kelt, hiszen mindh�rmuk eset�ben egy szakr�lis talapzat�t m�g mindig �rz� szociet�lis univerzum alkalmazza elk�peszt� lend�lettel a de-szakraliz�l�s puszt�t�, nyugatias technol�giai �rtelemben vett, valamint pszicho- �s szocio-technik�it. Mindennek nyom�n hatalmas dimenzi�j� k�rnyezet-puszt�t�s, �s v�szj�sl� szocio-kultur�lis lepusztul�s is v�gbemegy �rt�ktereikben. Az a t�ny p�ld�ul, hogy K�na a vil�g n�pess�g�nek 20%-�t adja, de az �zemi balesetekben az eg�sz vil�gon elhunytak t�bb, mint fele K�n�ban hal meg, a b�nyaszerencs�tlens�gben elpusztultaknak pedig majdnem a 70%-a, az l�tszik megrend�t� m�don igazolni, hogy b�rmi lesz is a gigantikus „l�t-m�d j�tszma” v�geredm�nye, ezek a Nyugat ellen a Nyugat fegyvereivel l�zad� szociet�lis univerzumok iszony� �rat fizetnek a j�tszma megnyer�se �rdek�ben.

K�na gazdas�gi n�veked�se most m�r gazdas�gt�rt�neti kuri�zum, mert soha egyetlen orsz�g moderniz�ci�s folyamat�nak „take-off” peri�dusa nem produk�lt ilyen hossz� ideig ilyen magas n�veked�si �temet. Mindez a Nyugat uralta vil�ggazdas�g hatalmi rendszer�t fergeteges gyorsas�ggal alak�tja �t. �ri�si import keresletet teremt minden nyersanyag �s energiahordoz� ir�nt, �s szinte letarolja a vil�g export piacait, le�rhatatlan fesz�lts�geket teremtve a vil�gkereskedelem eddig fenn�ll� rendszer�ben. A vil�gt�rt�nelem legnagyobb deviza-tartal�k�t felhalmozva K�na t�bb mint ezermilli�rd doll�rnyi amerikai �llamk�tv�nyt birtokol, �gy aligha v�letlen, hogy a Wall Street utca t�bl�ja el� a Great sz�t biggyesztve az Economist m�r a c�mlapj�n utal az �j vil�g-p�nz-hatalmi komplexum l�trej�tt�nek t�ny�re. Demogr�fiai s�lya �s hatalom-gazdas�gi t�rnyer�se ak�r egy-k�t �vtizeden bel�l is Nyugat glob�lis birodalm�nak kih�v�j�v� teszi K�n�t, visszaadva sz�m�ra azokat a vil�ghatalmi poz�ci�kat, amelyeket a XIX. sz�zad elej�ig a Nyugattal szemben elfoglalt. R�ad�sul glob�lis hatalmi t�nyez�v� v�l�s�nak van egy olyan dimenzi�ja is, ahol a Nyugat t�k�letesen eszk�ztelen a k�nai szociet�lis iniverzum t�rnyer�s�vel szemben. Ez a jobb h�j�n „mikro-globaliz�ci�nak” nevezhet� folyamat, amelynek sor�n, kihaszn�lva a m�r egy �vsz�zada megl�v� alapszerkezeteket, K�na sikeresen �p�tett ki egy rejtett vil�ghatalmi strukt�r�t, a csal�di mikro-v�llalkoz�sok ma m�r eg�sz F�ld�nket �tsz�v� h�l�zat�t. A legszer�nyebb becsl�sek szerint is legal�bb t�z milli� k�nai csal�d �l ma m�r az �t kontinens szinte valamennyi orsz�g�ba, bele�rtve Fekete Afrika „legs�t�tebb” zugait, vagy �ppen Amaz�nia �serdeit. Az is egyre ny�lv�nval�bb, hogy a Mennyei Birodalom �vezredes tud�sait rekonstru�lhatatlanul finom h�l�zatokon kereszt�l professzion�lis m�don haszn�lja fel e gigantikus rendszer t�k�letes �sszehangol�s�ra, arra, hogy minden�tt k�pesek legyenek komplex t�rsadalmi-gazdas�gi-kultur�lis �rtelemben egys�ges eg�szk�nt fell�pni a vil�ghatalmi t�rekv�seik eszk�zeik�nt. Ak�r egyetlen �vtizeden bel�l kider�lhet, hogy a vil�g teljes term�k- �s szolg�ltat�s ig�ny�t K�na, ak�r egyed�l is k�pes kiel�g�teni (de Indi�val egy�tt eg�sz biztosan!) a jelenlegi �tlagos �rak t�red�k�t jelent� ellen�rt�k�rt. Ez azonban a Nyugat munkav�llal�i sz�m�ra v�gzetes k�vetkezm�nyekkel j�rna. Aligha v�letlen�l fogalmaz �gy az Economist, hogy a „vil�g kapitalist�i paradox m�don egy kommunista diktat�r�nak k�sz�nhetik j� szerencs�j�ket”. Vagyis az �tlagos nyugati b�rek kevesebb, mint egy tized��rt a k�nai munk�s szinte minden, a vil�gpiacok sz�m�ra sz�ks�ges term�ket, vagy szolg�ltat�st k�pes el��ll�tani.

B�r a h�rom nagy komplexum k�z�l eg�szen biztosan India Nyugat �ltali kifoszt�sa volt a legalaposabb, ehhez k�pest ez a szociet�lis univerzum mutatja a legink�bb „low profil” l�zad�st kifoszt�i ellen. S�t, egyel�re legal�bb is nem l�tszanak nyomai a m�sik k�t riv�lis (k�l�n�sen az iszl�m!) eset�ben m�r felsejl� tektonikus t�r�svonalaknak. Ennek r�szben az lehet az oka, hogy spiritu�lis �rtelemben ez a roppant m�ret�, �s m�lys�g� univerzum mindig is b�lcs der�vel szeml�lte az izg�ga feh�r ember diadalmas el�renyomul�snak �lc�zott k�ts�gbeesett menek�l�s�t a benne n�vekv� spiritu�lis �r el�l. India politikai elitjei sz�m�ra r�szben ny�lv�n taktikailag is c�lszer� az, egy m�sik dimenzi�ban szint�n riv�lisk�nt felt�n�, iszl�mmal szemben �rnyaltabb strat�gi�ban l�zadni a Nyugattal. A szubkontinens geopolitikai helyzete, elk�peszt� erej� demogr�fiai potenci�lja, �s hatalmas lend�let� elektronikai-informatikai t�rnyer�se, kutat�s-fejleszt�si dinamik�ja, s�t egyes hagyom�nyos neh�zipari globalo-poz�ci�k megszerz�se, �s v�g�l, de nem utols� sorban intenz�v hagyom�nyos �s nukle�ris fegyverkez�se azonban �sszess�g�ben azt jelzi, hogy a XXI. sz�zad v�g�re feltehet�leg visszanyeri a vil�gt�rben a XVII. sz�zad el�tti �vezred sor�n elfoglalt poz�ci�it.

India nagyj�b�l �ppen a k�zep�n fekszik annak a roppant m�ret� civiliz�ci�s �vezetnek, amely Marokk�t�l P�pua �j Guine�ig h�z�dva az iszl�m kultur�lis dinamik�j�t testes�ti meg. B�r az iszl�m soha sem volt k�pes arra, amire k�t im�nt eml�tett riv�lisa, hogy civiliz�ci�s univerzum�t egyetlen orsz�gk�nt „�zemeltethet�” komplexumm� szervezze, de vil�g-strat�giai t�rekv�seinek teljes�t�s�t mindez nem nagyon l�tszik megakad�lyozni. (Tegy�k hozz�, ha ez valaha is siker�lt volna, vagy siker�lne a j�v�ben, ezt k�vet�en m�r aligha lehetne riv�lisa a F�ld�n.) Az �vezet, �s ez ak�r metafora is lehetne, mint egy var�zslatos „perzsa sz�nyeg” hihetetlen�l sz�nes, tarka k�pet mutat. Elitjei �s n�pei, b�r a Nyugat �ltali kifoszt�suk m�lys�ge meg sem k�zel�ti azt, amit K�na �s k�l�n�sen India elszenvedett, a Nyugattal szembeni igen er�s �s n�vekv� gyanakv�suk �s vagy legal�bb is averzi�juk val�j�ban folyamatosan n�. Ezt ugyan a legk�l�nb�z�bb taktikai l�p�sekkel igyekeznek egy�ttm�k�d�snek �lc�zni, �s alapvet� �ramlataik egyes „t�r-id�kben” egym�s ellen is �d�z csat�kat v�vnak, az azonban egyre vil�gosabban l�tszik, hogy a nyugatias modernit�s, �s az erre �p�l� globalit�s l�tm�dj�nak legmilit�nsabb kih�v�ja az iszl�m. S�t, min�l ink�bb sikeres(nek l�tszik) e l�t-m�d benyomul�sa az iszl�m szocio-kultur�lis l�t�nek h�tk�znapi mikro-strukt�r�iba, ann�l hatalmasabb er�k �brednek a tektonikus m�ly-szerkezetekben. A Nyugat iszl�mmal kapcsolatos v�gzetes t�ved�s�nek l�nyege abb�l a t�nyb�l ered, hogy a Nyugat val�ban elhinni l�tszik saj�t hatalmi ideol�gi�j�t arr�l, hogy a liber�lis demokr�cia, jog�llam, piacgazdas�g hamis meta-fogalmaival le�rhat� rejtett de-szakraliz�ci�ra �p�l� er�szak �s diktat�ra „minden vil�gok legjobbika”. Ahogyan, Hegel �s Kant ut�n „szabadon” Francis Fukuyama fogalmazta, az emberis�g a glob�lis liber�lis kapitalizmussal eljutott v�gs� fejletts�gi fok�ra, bek�sz�nt az �r�k b�ke �s j�l�t korszaka, vagyis, m�v�nek c�m�vel �lve elj�tt „A t�rt�nelem v�ge”. Sz� se r�la 2001. szeptember 11.-�n egy pillanatra val�ban �gy l�tszott, hogy v�ge a t�rt�nelemnek, de tartok t�le, Fukuyama �s k�vet�i ezt nem eg�szen �gy k�pzelt�k el. A nyugati ember s�lyos, v�gzetes t�ved�se, hogy elhinni l�tszik, l�t-m�dja neki mag�nak, de egy�ttal az eg�sz emberis�gnek a „term�szetes” �llapota, �s min�l hamarabb �ri ezt el a F�ld t�bbi r�sze, ann�l jobb. Mint eddig bizony�tani igyekeztem, ez feltehet�leg nem eg�szen �gy van, s�t.

Az iszl�m sz�m�ra mindez az emberi l�tez�s bels� egyens�lyait elpuszt�t� l�t-roncsol� szervez�d�si m�d, �s mi tagad�s, ebben igaza is van. A nyugati embernek, m�g ha �nmag�t m�lyen vall�sosnak tartja is, a vall�s legfeljebb egy „�rdekes hobbi”, a t�bbs�gnek pedig m�g ezt sem jelenti. Ez a szeml�leti korl�tolts�g teszi lehetetlenn�, hogy meg�rtse, vagy legal�bb �t�rezze, hogy m�s kult�r�k eset�ben ez nem �gy van. A nyugati embernek esz�be sem jut, hogy vall�s�nak „vil�g-szervez� �rtelm�t” �s az ebb�l sz�rmaztathat� mor�lis parancsokat a h�tk�znapok sor�n betartsa, �gy azt�n nem tudja elk�pzelni, hogy vannak olyan kult�r�k, ahol viszont ezek be nem tart�sa az elk�pzelhetetlen.

Aminek teh�t tan�i vagyunk, az nem m�s, mint az iszl�m, �s elmos�d� pasztell sz�nekkel ugyan, de K�na �s India �si kult�r�inak re-szakraliz�ci�s k�s�rlete az emberis�get evol�ci�s zs�kutc�ba hajszol� Nyugat l�t-ront� de-szakraliz�ci�j�val szemben.

�sszefoglalva most m�r az eddigieket, a XX. sz�zad m�sodik harmad�t�l kezdve a nyugatias modernit�s a permanens vil�g-polg�rh�bor� fenyeget�s�vel n�zett szembe, �s �gy evol�ci�s v�lasz�t el� ker�lt. A v�laszt�s ontol�giai l�nyege, hogy vagy egy re-szakraliz�ci�s k�s�rletbe fog bele, vagy a de-szakraliz�ci�t visszi kv�zi v�gtelen m�lys�gekbe. A v�laszok nyal�bja meglehet�sen ellentmond�sos k�pet rajzol ki. A Roosevelt f�le New Deal �s a II. vil�gh�bor� ut�ni nyugat eur�pai j�l�ti �llam �vatos t�j�koz�d�s a re-szakraliz�ci� fel�. �m ezzel p�rhuzamosan a Nyugat „belsej�b�l” vez�relve �s finansz�rozva k�t szuper de-szakraliz�ci�s glob�lis diktat�ra fel�p�t�se is elkezd�d�tt, a fasizmus� �s a kommunizmus�. Ez volt teh�t a globalit�s „Els� Birodalm�nak” konf�z �n-fel�p�t�si k�s�rlete, amely a II vil�gh�bor� v�g�vel le is z�rult. A „M�sodik Birodalom” nagyj�b�l a 80-as �vekig tartott, �s ennek keretei k�z�tt „Euramerika” folytatta �vatos re-szakraliz�ci�s k�s�rlet�t „Amer�pa” azonban m�r elkezdte fel�p�teni a „val�s�g lev�lt�s�ra” alapoz�d� l�t-modellj�t. �m miut�n a 80-as �vekt�l ez ut�bbira l�tsz�lag minden k�szen �llt, a „szocializmus” oligarchikus politikai kapitalizmusa elv�gezte feladat�t, vagyis brut�lisan letarolta a Kelet Eur�p�t m�g v�d� szakr�lis l�t-z�rakat, v�dtelenn� tette ennek �rt�k-tereit, el�k�sz�tve �gy a kifoszt� hidraulika felhelyez�s�re, amely azt�n „rendszerv�lt�s” n�ven v�gbe is ment, elkezd�dhetett a „Harmadik Birodalom” l�trehoz�sa. K�na �s India hosszas el�k�sz�t�s ut�n alkalmass� v�lt az akkor legal�bb is �gy l�tszott teljesen „k�zben-tarthat�” felnyit�sra, �s az iszl�m is, a szovjet birodalom afganiszt�ni kalandba val� �gyes beler�ngat�s�val a nyugatias globalit�s j�l k�zben tartott eszk�z�nek t�nt fel.

Teh�t el�rkezni l�tszott az id� a „reformra”. Vagyis arra, hogy a „val�s�g lev�lt�sa” nyom�n �gy lehessen vissza-alak�tani (RE-FORM!) a kapitalizmus eredeti brutalit�s�t az eg�sz F�ld�n, hogy ezt m�r semmilyen l�zad�s ne k�s�rje. A t�ke ugyanis soha nem lesz k�pes megszabadulni a 24 �r�s napi munkaid� nulla b�r�rt konstrukci� b�v�let�t�l, ez ugyanis a „versenyk�pess�g” (profit�bilit�s) legv�gs� fizikai hat�ra. A t�ke teh�t felesleges er�forr�s pazarl�snak tart minden ett�l „szoftabb” megold�st. A 80-as �vek neo-liber�lis „re-formjai” teh�t a val�s�g lev�lt�s�val ezeket a „reformokat” k�v�nt�k elind�tani.

2001. szeptember 11.-�vel azonban elkezd�d�tt a „Negyedik Birodalom” fel�p�t�se, a globalit�s urai ugyanis id�-zavarba ker�ltek. (Aligha v�letlen, hogy a M�trix t�pus� „kibesz�l�” filmek, �s a Michael Crichton „Negyedik Birodalom” c�m� „globalo-krimije” seg�ts�g�vel a globalit�s urai igyekeznek ezeken a csatorn�kon kereszt�l is „elengedni a g�zt”. De ebbe a vonulatba tartozik most m�r 23. nyelven magyarul is megjelen� bestseller, John Perkins „Egy gazdas�gi b�rgyilkos vallom�sa” c�m� k�nyve is, amelyben a szerz� t�bb �vtizedes CIA m�ltj�t felt�rva r�szletezi, hogy a glob�lis birodalom hogyan folytatja „�zemszer�en” a vil�g „lokalit�sainak” sz�troncsol�s�t, a helyi elitek megf�leml�t�s�vel �s/vagy korrump�l�s�val.). Kider�lt, hogy a val�s�g-lev�lt�si projekt technol�giai felt�telei m�g nem igaz�n adottak, �s a val�s�g l�zad�si potenci�lja sokkal nagyobb, s�t n�vekv� m�rt�k�, mind �kol�giai, mind szociet�lis �rtelemben. E kett�s l�zad�s f�bb szerkezeti elemeit pr�b�ltuk az el�z�ekben felv�zolni.

A fosszilis energi�k kett�s szor�t�sa, az inputok (forr�sok kimer�l�se), �s az outputok (k�rnyezeti terhelhet�s�g, �vegh�z hat�s, glob�lis felmeleged�s), m�sr�szt a nyugati globaliz�ci� ellen l�zad�, a Nyugatot saj�t fegyvereivel legy�zni akar�, �j re-szakralit�st h�rdet� h�rom riv�lis. A nyugati globalit�s urainak, ha ki akartak l�pni az id�zavar csapd�j�b�l, l�pni�k kellett. Szeptember 11.-e diszkr�t megt�rt�nni enged�se („let it happen”) �ppen ezt a c�lt szolg�lta. A korl�tlan cselekv�si szabads�gra adott glob�lis-egyetemes legitimit�s. A „terrorizmus elleni h�bor�” meghirdet�s�vel azt is jelezte, hogy ez val�ban a „J�” apokaliptikus k�zdelme a „ROSSZ” ellen, �j Armageddon teh�t.

Irak �s Afganiszt�n, majd a t�vlati c�lok szerint Ir�n �s Sz�ria agressz�v megsz�ll�sa az�rt l�tszott elker�lhetetlennek, mert ezzel �tmenetileg mindk�t probl�ma megold�dik, vagy legal�bb is „kezelve van”. Az egyik a h�rom riv�lis (K�na, India, iszl�m) k�zvetlen fenyeget�sre �p�l� ellen�rz�se. A Boszporusz �s India k�z�tti t�r feletti tot�lis ellen�rz�s azt jelenti, hogy innen nem csak k�nyelmesen „bel�het�” mindh�rom riv�lis, hanem azt is, hogy egy�ttal a fosszilis energiaforr�sok kimer�l�s�nek korszak�ban a legmilit�nsabb riv�lis, az iszl�m kez�ben l�v� leggazdagabb lel�helyeket nyers katonai er�vel is kontroll alatt tartja. Ebben a pontban ugyanis a nyugatias l�t-szervez�d�s leggyeng�bb elem�t ismerhetj�k fel. Ha ugyanis a szakr�lis �rtelemben vett legf�bb onto-szoci�lis ellenfele r�ad�sul m�g az eg�sz modernit�st �kol�giai oldalr�l is megalapoz� fosszili�kat is a kez�ben tartja, r�ad�sul az �let legnyersebb alapj�t jelent� demogr�fiai dimenzi�ban is letarolja a Nyugatot, akkor az eg�sz f�l�vezredes j�tszma f�l �vsz�zad alatt a Nyugat, �s ezzel egy�tt modernit�sb�l globalit�sba �tmen� l�t-szervez�d�si m�dj�nak l�tv�nyos �s teljes buk�s�val j�rhat egy�tt.

A Negyedik Birodalom” szeptember tizenegyedik�vel kezd�d� fel�p�l�se teh�t egy olyan soha nem l�tott bonyolults�g� �s kegyetlens�g� planet�ris dimenzi�j� glob�lis h�bor� kialakul�s�hoz vezetett, amely Irakban most egy fenyeget� mindent elnyel� „fekete lyukk�” kezd v�lni a Birodalom sz�m�ra. Anyagi �s erk�lcsi deficitj�t pedig igyekszik a vil�gra, f�k�nt riv�lisaira �th�r�tani.

A tov�bbiakban azt tekintj�k �t, hogy hogyan �rinti mindez sz�kebb haz�nkat, Eur�p�t, �s azt a zavaros konfliktusok �rv�nyeiben elmer�lni l�tsz� „lokalit�st”, amelyet a h�tk�znapi diskurzusban egyel�re „Magyarorsz�g” n�ven szoktunk eml�teni.

Harmadik t�tel, avagy Eur�pa elrabl�sa.

Amint azt m�r eml�tett�k a t�rt�nelmi zs�kutc�ba jutott nyugatias moderniz�ci� �vatos re-szakraliz�ci�s k�s�rletbe kezdett a sz�m�ra iszonyatos �ldozatokkal j�r� II. vil�gh�bor� ut�n. Ezt kezdetben szoci�lis piacgazdas�gnak, majd j�l�ti �llamnak nevezt�k, amelyben legal�bb annyira hangs�lyos volt az �kol�giai elem is, mint a szociet�lis harmoni�ra val� t�rekv�s. Az eur�pai integr�ci�s k�s�rletek az �tvenes �vek sor�n Roosevelt New Deal nev� strat�gi�j�hoz hasonl� m�don megpr�b�lt�k meggy�zni a de-szakraliz�ci� v�gtelen elm�ly�t�se fel� t�j�koz�d� glob�lis t�ke-strukt�r�kat, hogy van m�s l�t-szervez�d�si alternat�va is, �s, hogy Eur�pa megfelel� terepnek l�tszik egy ilyen modell kik�s�rletez�s�re, majd vil�gm�ret� elterjeszt�s�re.

Ma sem tudjuk pontosan beazonos�tani, hogy melyek voltak azok az er�k, amelyek mind az USA-ban, mind Eur�p�ban v�g�l is meghi�s�tott�k ezt a t�rt�nelmi k�s�rletet. Az azonban egy�rtelm�nek l�tszik, hogy m�r a doll�r r�gz�tett aranyparit�s�nak 1971-es felmond�sa, majd az 1974-81 k�z�tti k�t menetben lezajl� energia �rrobban(t)�s jelezte, hogy megkezd�d�tt a t�rt�nelmi sz�npad (vagy ink�bb mutatv�nyos-b�d�) �trendez�se. Majd Reagan �s Thatcher hatalomra ker�l�se vil�goss� tette, hogy a sz�prem�ny� pr�b�lkoz�snak v�ge, elkezd�d�tt a „reform”. Hogy minek a „vissza-form�l�s�r�l” van sz�? H�t term�szetesen annak a k�s�rletnek, amely a t�ke de-szakraliz�ci� l�t-szervez�d�si logik�j�t pr�b�lta volna meg visszaford�tani. Az �j hatalom-gazdas�gi ideol�gia, amelyet neoliber�lis k�zgazdas�gtank�nt szoktak eml�teni elm�leti t�ziseiben vil�goss� teszi, hogy a f� ellenf�l az �llam. A k�s� modernit�s �llama, amely, mintegy puffer-z�na megpr�b�lta a „t�ke” �s „mu