Szabadk�m�vesek: a Bilderberg csoport igaz t�rt�nete 2. r�sz

yoda, cs, 2008-02-21 21:06 Alvil�g

"1954 �ta napjainkig a vil�g legbefoly�sosabb emberei �vente egyszer titokban tal�koznak…” – �gy kezd�dik Daniel Estulin 2007 december�ben megjelent k�nyve, amely m�ris vil�gsiker. Ugyanis ar�l sz�l, hogy a vil�g politikai �s p�nz�gyi vezet�i mir�l is besz�lnek �vente egyszer titkos tal�lkoz�sukkor – a Bilderberg csoport megbesz�l�seken - �s hogyan befoly�solj�k ezek a tal�lkoz�sok a vil�g �gyeit: eln�k�k megv�laszt�s�t vagy megbuktat�s�t, h�bor�k kit�r�s�t �s az energiapiacok manipul�l�s�t.

Dr. Csath Magdolna

II. r�sz - A z�rtk�r� klub

K�pzelj�nk el egy z�rtk�r� klubot, amelynek r�sztvev�i �llameln�k�k, minisztereln�k�k, nemzetk�zi bank�rok, titkosszolg�lati �s katonai vezet�k, �s amelyben h�bor�kt�l �s piaci eredm�nyekr�l d�ntenek. Ez a Bilderberg csoport. Hogy mi�rt nem tudnak r�la semmit az emberek? Egy francia riporter erre a k�rd�sre �gy v�laszolt: a Bilderberg csoport a vil�g legtitokzatosabb szervezete, amely annyira nagyhatalm� �s mindenhol jelenl�v�, hogy kev�s ember veszi a b�tors�got, hogy leleplezze tev�kenys�g�t.

A holland Bernhard herceg, aki a csoport alap�t�ja volt, azzal a c�llal hozta �ssze ezt a „hasonl�an gondolkod�k” csoportj�t, hogy a vil�g nagy probl�m�it egy�tt megoldj�k.

Mint m�r tudjuk, el�sz�r 1954-ben tal�lkoztak, a Bilderberg Sz�ll�ban, Oosterbeek v�ros�ban, Hollandi�ban. Egy szerz�, Hatonn azonban kider�tette, hogy a n�met sz�rmaz�s� hercegnek k�ze volt a n�cikhoz. A h�bor� ut�n azonban ez feled�sbe mer�lt, �s a herceg azt �zleti �let fel� vette az �tj�t: a hatalmas Royal Bulch Shell olajt�rsas�g egyik fels�vezet�je lett. Ma a c�g nagyon k�zel �ll a Bilderberg csoporthoz. A Bilderberg csoport, az alakul� �l�sen, megfogalmazta a misszi�j�t �s a f� c�ljait. Ezek l�nyege az eur�pai-amerikai �rdeksz�vets�g megteremt�se volt gazdas�gi �s politikai k�rd�sekben. Eur�p�ban de Gaulle volt az egyik f� ellenz�j�k. Az�rt – ahogy egy politikai elemz� �ll�tja –, mert de Gaulle-nak nem tetszett a Bilderberg csoport azon c�lja, hogy Eur�pa n�pei adj�k f�l �n�ll�s�gukat, �s rendelj�k al� nemzeti magukat egy Bilderberg csoport ir�ny�totta brit-amerikai vil�gkorm�nynak.

Ha v�gigvizsg�ljuk, hogy 1954 �ta mely t�m�k voltak a Bilderberg csoport tal�lkoz�sainak kit�ntetett vitapontjai, akkor azt tal�ljuk, hogy azok az amerikai-eur�pai ideol�giai k�l�nbs�gek cs�kkent�s�re, �s a vil�g befoly�sol�s�ra �sszpontos�tottak. 1954 �ta a csoport tal�lkoz�inak rendszeres r�sztvev�i a nyugati vil�g leggazdagabbjai: bank�rok, nagyiparosok, politikusok, multic�gek f�n�kei, eln�k�k, minisztereln�k�k, �llamtitk�rok, p�nz�gyminiszterek, a Vil�gbank �s a Nemzetk�zi Valutaalap vezet�i, katonai vezet�k �s a glob�lis m�diabirodalmak tulajdonosai �s vezet�i.

2005-ben, a „titkos t�rsas�g” m�toszt eloszlatand�, a csoport 73 �ves eln�ke, Viscount Etienne Davignon, interj�t adott a BBC-nek. Ebben a k�vetkez�t mondta: a csoport egyed�li c�lja, hogy befoly�sos emberek k�v�ncsiak m�s befoly�sos emberek v�lem�ny�re, szeretn�k megismerni a n�zeteik k�z�tt l�v� k�l�nbs�geket, m�g pedig �gy, hogy mindez ne a nagy nyilv�noss�g el�tt t�rt�nj�k. Azt, hogy egy „glob�lis uralkod� oszt�ly” kialak�t�sa lenne a c�l, Davignon tagadta.

Kor�bban a h�bor�kat els�sorban ter�letek�rt v�vt�k. A glob�lis �jkorban azonban, amelyben az �zlet �s a politika szorosan �sszef�gg egym�ssal, a vil�g gazdas�gi befoly�sol�sa a c�l. A Bilderberg csoport tagjai befoly�solj�k az orsz�gok k�zponti bankjait, ezen kereszt�l hat�ssal vannak az �rfolyamokra, a kamatokra, �s az arany �r�ra. Arra is hatni tudnak, hogy mely orsz�gok, milyen felt�telekkel kapnak hitelt. Ez a tev�kenys�g term�szetesen szem�lyes vagyonukat is gyarap�tja. Eisenhower �ta az USA valamennyi eln�ke kapcsolatban volt a Bilderberg csoporttal. Ez nem jelenti azt, hogy szem�lyesen vett r�szt a tal�lkoz�kon, de k�pvisel�j�t elk�ldte. �lland� tag Tony Blair �s a brit korm�ny vezet�i. Tag volt Kanada egykori minisztereln�ke Trudeau, �s a megh�vottak k�z�tt van Hillary �s Bill Clinton �s Bill Gates is. De ott tal�ljuk a csoportban David Rockefellert, a m�diac�r Rupert Murdoch-ot �s a nemzetk�zi m�diabirodalom a Viacom vez�r�t, Summer Redotone-t is. A Bilderberg csoport tal�lkoz�it k�vethetik olyan esem�nyek, mint az p�ld�ul, amikor a Nemzetk�zi valutaalap /IMF/ megszor�t� csomagot k�nyszer�tett Argent�n�ra.

Bernhard herceg, aki Beatrix kir�lyn� apja volt, 2004-ben halt meg. �letrajz�ban ez olvashat�: Amikor a Bilderberg csoport tagjai hazat�rnek, magukkal viszik azt, amiben meg�llapodtak, �s mindent megtesznek annak megval�s�t�s��rt.

A Bilderberg csoportnak csak az lehet a tagja, aki elk�telezett h�ve „az egyvil�grendszernek”, a t�rsadalmak valamennyi tev�kenys�ge feletti „demokratikus ellen�rz�snek”. A kulcssz� az ellen�rz�s, ami nagyon hasonl�t a kommunista c�lokra.

A hermetikus elz�rts�g biztos�t�sa �rdek�ben a Bilderberg csoport tagjai nem hozhatnak senkit magukkal. A tal�lkoz� hely��l szolg�l� sz�llod�ban rajtuk k�v�l m�s vend�g nem lehet. A kiszolg�l� szem�lyzetet pedig gondosan �tvil�g�tj�k, politikai n�zeteiket is ellen�rizve. A biztons�gi ellen�rz�s �s a folyamatos �rz�s pedig olyan er�teljes, hogy egy l�gy sem juthat be a biztons�gi �r�k tudta n�lk�l. Mindennek k�lts�geit a helyi korm�ny fizeti. A sz�llodai szob�k �ra 1200 eur� k�r�l van. Fontos a kiv�l� konyha. �ltal�ban kisebb v�rost v�lasztanak a tal�lkoz� helysz�nek�nt, hogy kev�sb� legyenek „szem el�tt”.

Ez a „globalista fesztiv�l”, amely �ltal�ban 4 napig tart, 10 milli� eur�ra r�g. Ez t�bb, mint amennyit az USA eln�k�nek vagy a P�p�nak a v�delm�re k�ltenek nemzetk�zi utaz�saik alkalm�val. A konferenci�kon �ltal�ban 130-an vannak. A r�sztvev�k kb. k�tharmada eur�pai, a t�bbi az USA-b�l, Kanad�b�l �s a t�bbi orsz�gb�l. A r�sztvev�k foly�konyan besz�lnek angolul.

A Bilderberg csoportot zavarja a brit nacionalizmus: p�ld�ul az, hogy az britek nem akarj�k bevezetni az eur�t. Ezt gyakran vetik Blair szem�re. 1998. m�jus 29-�n a „Spotlight” c�m� lapban volt olvashat�, hogy valaki Blairt „hossz�nadr�gban l�v� Maggie Thatchernek nevezte, utalva arra, hogy Thatchernek Eur�pa- elleness�ge miatt a Bilderberg csoport nyom�s�ra kellett t�voznia a minisztereln�ki b�rsonysz�kb�l. Valaki �gy fogalmazott, hogy a Bilderberg alapfiloz�fi�j�t a k�vetkez� mond�ssal lehet a legjobban le�rni: „ami j� a bankoknak �s a nagyv�llalatoknak, az j� mindenki m�snak”.

K�l�nbs�get kell tenn�nk az �lland�, akt�v tagok, �s a megh�vottak k�z�tt. Az �lland� tagok sz�ma kb. nyolcvan. A megh�vottak egy r�sz�t, akikr�l kider�l, hogy j�l szolg�ln�k a globaliz�ci�s c�lokat, a Bilderberg csoport tagjai k�s�bb hatalmi poz�ci�ba seg�tik. Egy kiv�l� p�lda erre Bill Clinton. El�sz�r 1991-ben a n�metorsz�gi Baden-Badenben vett r�szt Bilderberg tal�lkoz�n, akkor m�g mint Arkansas �llam korm�nyz�ja. Itt David Rockefeller k�z�lte vele, hogy a NAFTA (�szak-amerikai Szabadkereskedelmi Meg�llapod�s) l�trehoz�sa Bilderberg-c�l. Clinton egyet�rtett az �ggyel. Clinton 1992-ben az USA eln�ke lett, �s minden erej�t latba vetette, hogy a NAFTA l�trej�hessen.

M�g n�h�ny �rdekess�g:

Tony Blair el�sz�r 1993-ban vett r�szt a Bilderberg rendezv�nyen. 1994-ben p�rtvez�r, 1997-ben minisztereln�k lett.
George Robertson 1998-ban volt ott, �s 1999-ben NATO f�titk�r lett.
Romano Prodi 1999-ben vett r�szt a tal�lkoz�n, �s m�g ebben az �vben az EU eln�ke lett.
A 2004. �vi Bilderberg-�l�s ut�n k�t „bilderberges” ker�lt magas poz�ci�ba. Barroso, kor�bbi minisztereln�k az EU Bizotts�g eln�ke, S�crates pedig minisztereln�k lett.
A vil�g legnagyobb katonai szervezete, a „Vil�ghadsereg”, a NATO vezet�i mind „bilderbergesek”. Ezek ut�n a k�rd�s az: hol is d�nt�ttek �s d�ntenek val�j�ban Irakr�l, Koszov�r�l, Szerbi�r�l �s Afganiszt�nr�l!

Egy h�res ipari vezet�, a bilderberges Giovanni Agnelli, a Fiat egykori eln�ke is figyelemre m�lt� igazs�got mondott ki: „az eur�pai integr�ci� a c�lunk, �s ahol a politikusok nem lesznek sikeresek, ott majd a nagyiparosok k�zbe l�pnek, �s elrendezik a dolgokat”.
Az American Almanach 2002. augusztus 11-i sz�m�ban a k�vetkez� h�r jelent meg:
„A Bilderberg csoport a nemzetek ut�ni kort tervezi meg, azt, amikor m�r nem lesznek f�ggetlen orsz�gok, csak r�gi�k, amelyeket egys�ges elvek ir�ny�tanak. Ez glob�lis gazdas�got jelent majd, egy vil�gkorm�nnyal �s �ltal�nos, egys�ges vall�ssal.”

Ezt kicsit kibontva, arr�l lehet sz�, hogy – az �zleti �rdekeknek megfelel�en – a Bilderberg csoport egys�ges, glob�lis piacot, egyetlen korm�nyt, az ezekre fel�gyel� egyetlen vil�ghadsereget, egys�ges valut�t �s egy uralkod� bankot akar. Ha ez igaz, akkor �rthet�, hogy nem szeretn�, hogy ez kider�lj�n �s a „kisemberek” tudom�s�ra jusson. Ez indokolhatja a titkol�dz�st.

A k�l�nb�z� forr�sok szerint a Bilderberg csoport j�v�r�l alkotott elk�pzel�seibe a k�vetkez�k tartoznak bele:
– A nemzeti identit�sok elt�rl�se, nagy nemzetk�zi int�zm�nyek uralkod� szerepe.
– Az emberek feletti k�zpontos�tott hatalom �s ellen�rz�s, amelynek sor�n a k�z�poszt�ly gyakorlatilag megsz�nik �s csak uralkod�k, ir�ny�t�k �s szolg�k, ir�ny�tottak maradnak Ezek a gondolatok meg is jelennek Brzezinski „Between Two Ages: America’s Role in the Technetronic Era” (K�t korszak k�z�tt: Amerika szerepe a „technetronikai” korban) c�m� k�nyv�ben.
– A nulla n�veked�s� t�rsadalom: a „nulla n�veked�s” t�nkreteszi a kor�bbi j�l�tet. J�l�tben az emberek boldogulnak, biztons�gban vannak, �s ez�rt neh�z az elnyom�st r�juk k�nyszer�teni. K�nyszer�t�s n�lk�l viszont az emberek nem fogadn�k el, hogy f�gg�, kiszolg�l�emberekk� v�ljanak. Az orsz�gok saj�t ipara ezzel megsz�nik, a termel�s az olcs� munkaerej� fejl�d� orsz�gokba telep�l, �s m�sok, els�sorban a szolg�ltat�si munkahelyek maradnak meg.
– Az orsz�gok �lland� egyens�lytalans�gi helyzetben tart�sa: az �lland� v�ls�ghelyzetek nyom�s alatt tartj�k az embereket fizikailag, szellemileg �s �rzelmileg egyar�nt. Kif�radva k�nnyebben mondanak le arr�l, hogy saj�t sorsukat alak�tani akarj�k: apatikuss�, passz�vv� v�lnak, �sszezavarodnak, nem �rtik mi is t�rt�nik, �s demoraliz�l�dnak.
– Az oktat�s k�zponti ir�ny�t�sa. Az Eur�pai Uni�, amely eur�pai „USA-v�” akar v�lni, egyik f� c�lja a nemzeti oktat�si rendszerek k�zpontos�t�sa �s ellen�rz�s al� von�sa. Ennek sor�n „steriliz�lj�k” a fiatalok agy�t, igyekszenek elfelejtetni vel�k a nemzeti m�ltat. Ennek gy�m�lcsei m�r �rz�kelhet�k: a fiatalok egyre kevesebbet tudnak a t�rt�nelemr�l, �s a szabads�g, f�ggetlens�g sz�ps�g�r�l, igazi �rtelm�r�l. (Err�l eszembe jut az a h�r, hogy amikor egy tan�rn� a m�zeumban Dugovics Titusz, n�ndorfeh�rv�ri h�si tett�t lelkesen mes�lte di�kjainak, azok nem �rtett�k, hogy ezt mi�rt tette. Az egyik�k ki is fejezte v�lem�ny�t: milyen h�lye volt – mondta!)
– Valamennyi nemzetk�zi �s fontos hazai politikai k�rd�s k�zponti ellen�rz�se. A c�l mag��rt besz�l. N�zz�k csak meg, hogy mi is t�rt�nik az EU-ban, hogyan von mag�hoz minden fontos d�nt�st Br�sszel!
– Az ENSZ meger�s�t�se. Szerep�t n�velni akarj�k; jogilag �s val�s�gban egyar�nt „vil�gkorm�nny�” akarj�k v�ltoztatni, amely ad�t is szed majd a „vil�gpolg�rokt�l”.
– Tov�bbi szabadkereskedelmi r�gi�k l�trehoz�sa. A NAFTA �s az EU-n t�l, a vil�g t�bbi r�sz�n is c�l a szabadkereskedelmi �vezetek kialak�t�sa.
– A NATO szerep�nek tov�bbi n�vel�se: igazi „vil�gkatonas�gg�” alak�t�sa. A NATO m�r ma is beavatkozik bels� �gyekbe a vil�g t�bb pontj�n (p�ld�ul Afganiszt�n, a volt Jugoszl�via ter�lete).
– Egys�ges jogi �s t�rsadalmi rendszer. Ebben aki „sz�t fogad”, az j�l j�r, aki nem, az ak�r a megsemmis�t�sre is sz�m�that.

Mindezt a Bilderberg csoport gazdas�gi �s politikai hatalm�n, nagyhatalmi tagjain kereszt�l k�v�nja el�rni.

Befejez� gondolatok �s saj�t v�lem�ny

„A Bilderberg csoport igazi t�rt�nete” rendk�v�l izgalmas k�nyv. Nincs m�dunkban k�zvetlen�l ellen�rizni, hogy igaz-e, vagy csak „kital�l�s”. Ahogy azt mondani szokt�k, egyike az „�sszeesk�v�s-elm�leteknek”. Azonban az nagyon is elgondolkodtat�, hogy a megfogalmazott c�lok teljes�l�s�t saj�t b�r�nk�n is tapasztalhatjuk.

Nem tapasztaljuk-e Magyarorsz�gon hogy mekkora nyom�s nehezedik r�nk nemzeti �rzelmeink, t�rt�nelmi nagyjaink elfelejtet�se, elhalv�ny�t�sa �rdek�ben?

Nem �rz�kelj�k-e a nagy nemzetk�zi szervezetek, Vil�gbank, IMF, Eur�pai Bizotts�g �lland� beleavatkoz�s�t az orsz�g �gyeibe?

Nem dics�rik-e ezek az int�zm�nyek folyamatosan a nemzetrombol� „Gyurcs�ny-csomagot”? Nem cs�kkent-e le szinte null�ra a magyar gazdas�gi n�veked�s, �ri�sira n�velve a szeg�nyek sz�m�t, �s egyre jobban kiiktatva a k�z�poszt�lyt?

Nincs-e k�osz, bizonytalans�g a gazdas�gban, az eg�szs�g�gyben, az oktat�sban �s kult�r�ban, �s nem f�lrevezetettek-e, apatikusa-e �s passz�vak-e az emberek? Nem „demoraliz�l�dott-e” a t�rsadalom?

A Bolognai rendszerrel nem egys�ges�tette-e az EU a fels�oktat�si rendszereket, egyform�v�, „�tl�that�v� �s �tj�rhat�v�” t�ve azokat?
Nem d�ntenek-e egyre t�bb nemzeti bel- �s k�lpolitikai �gyben helyett�nk Br�sszelben?

Nem er�s�ti-e az EU a r�gi�kat a megy�k megsz�ntet�s�nek t�vlati terv�vel?

Van-e f�ggetlen, az orsz�g �rdekeit v�d� hadsereg�nk, vagy ink�bb katon�ik a NATO ir�ny�t�sa szerint cselekszenek?

Ha ezekre a k�rd�sekre �szint�n v�laszolunk, akkor megd�bbenve tapasztalhatjuk, hogy a k�nyvben megfogalmazott „j�v�k�pek” megval�s�t�s�ban haz�nk �lenj�r. �pp�gy, mint abban, hogy az EU „reformszerz�d�s�t – ami nem m�s, mint a kor�bbi, a franci�k �s d�nok �ltal elutas�tott, minim�lisan m�dos�tott alkotm�ny – els�k�nt, „j� pontokra t�rekedve Br�sszeln�l”, fogadta el a magyar parlament. T�rt�nt ez n�h�ny nappal a szerz�d�s al��r�sa ut�n, amikor m�g a t�bb sz�z oldalas dokumentumnak magyar ford�t�sa nem is volt. Gondolom, azt senki nem felt�telezheti, hogy a k�pvisel�k, akik val�sz�n�leg nem mindannyian besz�lnek angolul, n�h�ny nap alatt angolul elolvast�k a t�bb sz�z oldalas reformszerz�d�st, hogy – ahogy az k�teless�g�k lenne – megfelel� ismeretek birtok�ban, az orsz�g �rdekeit szolg�l� d�nt�s hozhassanak.

V�g�l ne feledj�k, az a portug�l vezet�, akinek siker�lt a „reformszerz�d�st” az EU-n kereszt�lvinnie, a bilderberges Jos� S�crates portug�l minisztereln�k.

Forr�s: barikad.hu

(A tanulm�ny folytat�sa - III. r�sz)

Kapcsol�d� anyagok:

1. Susan Georg: Luganoi tanulm�ny
2. Pokol B�la: Jegyzetek a transzatlanti uralmi rend ki�p�l�s�r�l
3. John Smith: A vil�ggazdas�got ural� Bilderberg-csoportr�l
4. Karizmatikus vez�rre v�rva