Szabadkőművesek: A Bilderberg csoport és a média - 3. rész

yoda, k, 2008-02-26 23:39 Alvilág

Az ismert amerikai csatorna, a CBS hírek egykori elnöke Richard Sabant így fogalmazott: „A mi feladatunk nem az, hogy azt adjuk az embereknek, amit alkarnak, hanem hogy azt adjuk nekik, amit mi fontosnak tartunk”.

Dr. Csath Magdolna

III. rész: A média

A szerző szerint az emberek többsége nem tudja, hogy milyen erős szálak fűzik össze a médiát és a Bilderberg csoportot. Ezért nem is gyanakszanak arra, hogy esetleg a médiában nem a valódi, hanem a manipuláló szándékú híreket kaphatják. A Bilderberg csoportnak tagjai illetve meghívottjai az amerikai és európai média birodalmak tulajdonosai. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Bilderberg rendezvényeiről, a csoport céljairól és eszközeiről nem számolnak be. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy bár a 2002 évi Bilderberg találkozón jelen voltak a vezető médiák képviselői, mégis, egy sem volt közöttük, amelyik az iraki háborús készülődésről beszámolt volna. A média inkább kitalált témákat, amelyeket – ha nem is ezek a legfontosabbak – bedob, és amelyen „csámcsog”. Kedvenc módszer a Bilderberg támogatók „hősként”, az „ellenzők” veszélyes, szélsőséges, hozzá nem értő emberekként való feltüntetése.

Így népszerűsítette például Ralph Nader-t az amerikai „főáramú” média elnökjelöltként. Nader tanácsadója egyébként az amerikai „Business Week” lap szerint 1971. március 10-i száma szerint, a Rockefeller család egyik tagja, John D. Rockefeller IV. volt és kampányát is a Rockefeller hálózat pénzelte. A médiára gyakorolt hatással így a Bilderberg csoport tagjai befolyásolják a közvéleményt, ezen keresztül pedig a választásokat, végül pedig azt, hogy mi is történik egy országban. Különböző források szerint ezt David Rockefeller így fogalmazta meg az 1991-ben Baden-Badenben tartott Bilderberg csoport találkozón: „Hálásak vagyunk az olyan kiváló lapoknak, mint például a Washington Post, a New York Times vagy a Time Magazine azért, hogy közel negyven éve betartják ígéretüket, és nem hozzák azokat nyilvánosságra. Ugyanis lehetetlen lett volna a világ jövőjével kapcsolatos terveinket kialakítanunk akkor, ha azok közben nyilvánosságra kerültek volna.

Most már a világ felkészültebbé vált arra, hogy elinduljon a világkormány megteremtése felé. Hiszen nyilvánvalóan hasznosabb megoldás az intellektuális elit és a világ bankárjainak nemzetek feletti szuverén hatalma, mint az elmúlt századokban gyakorolt nemzeti önrendelkezés”.

Igazak-e ezek az információ források? Éppen a média titkolódzása miatt egészen biztosak semmiben nem lehetünk. Azonban ez nem zárja ki azt, hogy a jelekből olvassunk. Ilyen érdekes jel az a vélemény, amelyet George Ball fogalmazott meg 1968. áprilisában, az akkori Kanadában, Mont Tremblant-ban tartott Bilderberg csoport rendezvény alkalmából. Ball Kennedy és Johnson elnök gazdasági államtitkára volt, továbbá a Lehman Brothers pénzügyi csoport ügyvezető igazgatója lés a Bilderberg csoport egyik bizottságának tagja. Ball arról beszélt, hogy mit jelentenek a Bilderberg csoport globalizációs elképzelései. Ball szerint az első és legfontosabb feladat a nemzetállamok „archaikus politikai struktúrájának” megszüntetése és a „világméretű cégek” elterjesztése.

A kis nemzetállamok ugyanis gátolják a világcégek „mérethatékonyságának” elérését. Persze – ahogy erre sokan rámutatnak – ez nem jelent mást, mint „szabadrablást”: A gyenge országoknak a átfogó tőke prédájává válását. Jelenti az olcsó béreket és a magas árakat a szegény országokban. (Nem ismerős ez nekünk?)

De hogyan lehet mindezt kivitelezni?
Hogyan lehet megszabadulni olyan kormányoktól, amelyek megpróbálnák megvédeni a nemzeti érdekeket a globális tőkével szemben? A jelenlegi „képviselői demokrácia” erre kiváló lehetőséget ad. Csak elegendő pénz kell ahhoz, hogy egy ilyen kormányt meg lehessen buktatni. Nem nehéz egy kis válságot kelteni bárhol a világban! Főleg, ha a függetlenné tett – már mint a nemzeti érdekektől, de nem a nemzetközi pénzvilágtól – központi bankokat manipulációs eszközként tudja használni a nemzetközi pénzvilág. Például az USA-ban a központi bank – a Federal Reserve System – egy magán bankrendszer, amely több szálon is kötődik a Bilderbegekhez. De ez a helyzet Európában is. A függetlennek mondott Európai Központi Bank – amelynek elnöke Jean Claude Trichet, maga is Bilderberg csoport „pénzelitje” tervezi meg. A brit központi bank, a „Bank of England” vezetői valamennyien a Bilderberg csoport belső körében tartoznak. A Bilderberg csoport tehát közvetlen felügyeletet gyakorol a függetlennek nevezett nemzeti bankok és a politikusok felett. Emlékezzünk rá, Margaret Thatcher-nek is azért kellett távoznia, mert nem értett egyet azzal, hogy a brit szuverenitásról lemondjon a Bilderberg csoport által megtervezett európai szuperállam brüsszeli vezetői javára. Az európai szuperállam terve javára. Az európai szuperállam terve azonban régi: és – a szerző vélemény e szerint – kezdetek óta kapcsolódik a Bilderbergerekhez,

A Marshall terv

A Marshall terv a nevét George Marshall-ról az USA egykori külügyminiszterétől kapta, aki 1947. június 5-én mondta el híres beszédét Európa háború utáni újjáépítéséről.
A beszéd lényege a következő volt: meg kell akadályozni, hogy folytatódjék Európában az a szétesés, ami az országot gazdasági és társadalmi helyzetét jellemezte a II. világháború után. Ehhez az USA-nak segítséget kell nyújtani. Ezzel hozzájárul az éhínség gyors csökkentéséhez és a gazdaságok újraépítéséhez. Ez hasznos lesz az USA számára is, mivel szövetségeket és értékes üzleti partneri kapcsolatokat tus így kiépíteni saját maga számára is.
Talán még ennél is fontosabb lesz, ahogy azt egy brosúra írta, hogy „egyéni és kollektív barátságok szövődnek majd azt USA és Európa között”.

Amiről azonban a nyilvánosságot nem tájékoztatták, az az volt, hogy a „Tervet” sok angol politikai közíró ezeket így jellemezte „Ki uralkodik a világ felett? című cikkében: az USA követelte, hogy Európa liberalizálja – cserében a Marshall tervért – kereskedelmét, növelje termelékenységét, és biztosítja, hogy megindul „Európa amerikanizálódása”. Ezt segíti majd az USA és Európa „gazdasági és politikai elitjeinek összefonódása” és az, hogy jelentős gazdasági vagy politikai lépést Európa nem tehet amerikai jóváhagyás nélkül. A Marshall terv eszerint tökéletesen kiszolgálta a nemzetközi orientáltságú amerikai óriáscégek üzleti érdekeit.(Churchill például egy alkalommal a Marshall tervet a történelem leghitványabb tettének nevezte!).

Megjegyezhetjük, hogy Európa, mindenesetre „jó tanítványnak bizonyult, hiszen a fejletlenebb országoknak, köztünk hazánknak juttatott EU-s támogatásokból is többnyire a külföldi cégek húzzák a legnagyobb hasznot!

Az egyesített Európa terve tehát már ekkor, a Marshall terv idején felmerült Carrol Quigley, a Georgetown Egyetem történelem professzora erről így ír: Európa egységesítését a Marshall terv indította el 1948-ban. A terv egyik kikötése volt, hogy az európai gazdasági újjáépítést az országnak egymással összefogva kell elvégezniük. Ez vezette el az 1948. áprilisában aláírt Európai gazdasági együttműködési megállapodáshoz, és az ezt követő hónapban megtartott „Hágai Kongresszus az Európai Unióért” című rendezvényhez. Ezután már gyorsan követték egymást az események. 1950-ben már meg is született a „Schuman terv”, amely Franciaország és Németország teljes szén- és acéltermelésének felügyeletét és irányítását egy nemzetek feletti szervezetre bízta. Az Európai szén és acél bizottság 1952-ben kezdte meg működését. A bizottság dönthetett árakról, beruházásokról és termelési mennyiségekről: éppen úgy, mint egy kormány. A csoportba végül hat ország, Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia lépett be. Ezzel Európa elindult az egységesedés felé.

1957-ben azután megszületett Rómában az Európai Gazdasági Közösség. A római szerződés 1958. január elsején lépett hatályba.

Forrás: barikad.hu

(A tanulmány folytatása - IV. rész)

Kapcsolódó anyagok:

1. Susan Georg: Luganoi tanulmány
2. Pokol Béla: Jegyzetek a transzatlanti uralmi rend kiépüléséről
3. John Smith: A világgazdaságot uraló Bilderberg-csoportról
4. Karizmatikus vezérre várva

» A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges | email this page | printer friendly version

A szabadkőmüvesek és a nyilvánosság

apa, sze, 2008-02-27 15:52

A szabadkőművesek törvényenkivüliségét éppen a róluk nem megjelenő hiradások és elhalgatások jelentik.Esetükben a demokratikus intézményrendszer egy lényeges eleme a nyilvánosság ellenőrző funkciója nem müködtethető.Az ki van rekesztve illetve egy teljesen szürt információt ad magáról.Igy minden demokratikusnak mondott államnak a hivatalnokai politikusai és gazdasági vezetői,továbbá birói és  ügyészei és minden közszereplője törvénytelenséget követ el és hivatali esküjével ellentétesen cselekszik amikor szerepet vállal egy  nyilvánosság elől elzárt tevékenységet folytató csoport munkájában