Szabadk�m�vesek: A Bilderberg csoport �s a m�dia - 3. r�sz

yoda, k, 2008-02-26 23:39 Alvil�g

Az ismert amerikai csatorna, a CBS h�rek egykori eln�ke Richard Sabant �gy fogalmazott: „A mi feladatunk nem az, hogy azt adjuk az embereknek, amit alkarnak, hanem hogy azt adjuk nekik, amit mi fontosnak tartunk”.

Dr. Csath Magdolna

III. r�sz: A m�dia

A szerz� szerint az emberek t�bbs�ge nem tudja, hogy milyen er�s sz�lak f�zik �ssze a m�di�t �s a Bilderberg csoportot. Ez�rt nem is gyanakszanak arra, hogy esetleg a m�di�ban nem a val�di, hanem a manipul�l� sz�nd�k� h�reket kaphatj�k. A Bilderberg csoportnak tagjai illetve megh�vottjai az amerikai �s eur�pai m�dia birodalmak tulajdonosai. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Bilderberg rendezv�nyeir�l, a csoport c�ljair�l �s eszk�zeir�l nem sz�molnak be. A szerz� felh�vja a figyelmet arra, hogy b�r a 2002 �vi Bilderberg tal�lkoz�n jelen voltak a vezet� m�di�k k�pvisel�i, m�gis, egy sem volt k�z�tt�k, amelyik az iraki h�bor�s k�sz�l�d�sr�l besz�molt volna. A m�dia ink�bb kital�lt t�m�kat, amelyeket – ha nem is ezek a legfontosabbak – bedob, �s amelyen „cs�mcsog”. Kedvenc m�dszer a Bilderberg t�mogat�k „h�sk�nt”, az „ellenz�k” vesz�lyes, sz�ls�s�ges, hozz� nem �rt� emberekk�nt val� felt�ntet�se.

�gy n�pszer�s�tette p�ld�ul Ralph Nader-t az amerikai „f��ram�” m�dia eln�kjel�ltk�nt. Nader tan�csad�ja egy�bk�nt az amerikai „Business Week” lap szerint 1971. m�rcius 10-i sz�ma szerint, a Rockefeller csal�d egyik tagja, John D. Rockefeller IV. volt �s kamp�ny�t is a Rockefeller h�l�zat p�nzelte. A m�di�ra gyakorolt hat�ssal �gy a Bilderberg csoport tagjai befoly�solj�k a k�zv�lem�nyt, ezen kereszt�l pedig a v�laszt�sokat, v�g�l pedig azt, hogy mi is t�rt�nik egy orsz�gban. K�l�nb�z� forr�sok szerint ezt David Rockefeller �gy fogalmazta meg az 1991-ben Baden-Badenben tartott Bilderberg csoport tal�lkoz�n: „H�l�sak vagyunk az olyan kiv�l� lapoknak, mint p�ld�ul a Washington Post, a New York Times vagy a Time Magazine az�rt, hogy k�zel negyven �ve betartj�k �g�ret�ket, �s nem hozz�k azokat nyilv�noss�gra. Ugyanis lehetetlen lett volna a vil�g j�v�j�vel kapcsolatos terveinket kialak�tanunk akkor, ha azok k�zben nyilv�noss�gra ker�ltek volna.

Most m�r a vil�g felk�sz�ltebb� v�lt arra, hogy elinduljon a vil�gkorm�ny megteremt�se fel�. Hiszen nyilv�nval�an hasznosabb megold�s az intellektu�lis elit �s a vil�g bank�rjainak nemzetek feletti szuver�n hatalma, mint az elm�lt sz�zadokban gyakorolt nemzeti �nrendelkez�s”.

Igazak-e ezek az inform�ci� forr�sok? �ppen a m�dia titkol�dz�sa miatt eg�szen biztosak semmiben nem lehet�nk. Azonban ez nem z�rja ki azt, hogy a jelekb�l olvassunk. Ilyen �rdekes jel az a v�lem�ny, amelyet George Ball fogalmazott meg 1968. �prilis�ban, az akkori Kanad�ban, Mont Tremblant-ban tartott Bilderberg csoport rendezv�ny alkalm�b�l. Ball Kennedy �s Johnson eln�k gazdas�gi �llamtitk�ra volt, tov�bb� a Lehman Brothers p�nz�gyi csoport �gyvezet� igazgat�ja l�s a Bilderberg csoport egyik bizotts�g�nak tagja. Ball arr�l besz�lt, hogy mit jelentenek a Bilderberg csoport globaliz�ci�s elk�pzel�sei. Ball szerint az els� �s legfontosabb feladat a nemzet�llamok „archaikus politikai strukt�r�j�nak” megsz�ntet�se �s a „vil�gm�ret� c�gek” elterjeszt�se.

A kis nemzet�llamok ugyanis g�tolj�k a vil�gc�gek „m�rethat�konys�g�nak” el�r�s�t. Persze – ahogy erre sokan r�mutatnak – ez nem jelent m�st, mint „szabadrabl�st”: A gyenge orsz�goknak a �tfog� t�ke pr�d�j�v� v�l�s�t. Jelenti az olcs� b�reket �s a magas �rakat a szeg�ny orsz�gokban. (Nem ismer�s ez nek�nk?)

De hogyan lehet mindezt kivitelezni?
Hogyan lehet megszabadulni olyan korm�nyokt�l, amelyek megpr�b�ln�k megv�deni a nemzeti �rdekeket a glob�lis t�k�vel szemben? A jelenlegi „k�pvisel�i demokr�cia” erre kiv�l� lehet�s�get ad. Csak elegend� p�nz kell ahhoz, hogy egy ilyen korm�nyt meg lehessen buktatni. Nem neh�z egy kis v�ls�got kelteni b�rhol a vil�gban! F�leg, ha a f�ggetlenn� tett – m�r mint a nemzeti �rdekekt�l, de nem a nemzetk�zi p�nzvil�gt�l – k�zponti bankokat manipul�ci�s eszk�zk�nt tudja haszn�lni a nemzetk�zi p�nzvil�g. P�ld�ul az USA-ban a k�zponti bank – a Federal Reserve System – egy mag�n bankrendszer, amely t�bb sz�lon is k�t�dik a Bilderbegekhez. De ez a helyzet Eur�p�ban is. A f�ggetlennek mondott Eur�pai K�zponti Bank – amelynek eln�ke Jean Claude Trichet, maga is Bilderberg csoport „p�nzelitje” tervezi meg. A brit k�zponti bank, a „Bank of England” vezet�i valamennyien a Bilderberg csoport bels� k�r�ben tartoznak. A Bilderberg csoport teh�t k�zvetlen fel�gyeletet gyakorol a f�ggetlennek nevezett nemzeti bankok �s a politikusok felett. Eml�kezz�nk r�, Margaret Thatcher-nek is az�rt kellett t�voznia, mert nem �rtett egyet azzal, hogy a brit szuverenit�sr�l lemondjon a Bilderberg csoport �ltal megtervezett eur�pai szuper�llam br�sszeli vezet�i jav�ra. Az eur�pai szuper�llam terve jav�ra. Az eur�pai szuper�llam terve azonban r�gi: �s – a szerz� v�lem�ny e szerint – kezdetek �ta kapcsol�dik a Bilderbergerekhez,

A Marshall terv

A Marshall terv a nev�t George Marshall-r�l az USA egykori k�l�gyminiszter�t�l kapta, aki 1947. j�nius 5-�n mondta el h�res besz�d�t Eur�pa h�bor� ut�ni �jj��p�t�s�r�l.
A besz�d l�nyege a k�vetkez� volt: meg kell akad�lyozni, hogy folytat�dj�k Eur�p�ban az a sz�tes�s, ami az orsz�got gazdas�gi �s t�rsadalmi helyzet�t jellemezte a II. vil�gh�bor� ut�n. Ehhez az USA-nak seg�ts�get kell ny�jtani. Ezzel hozz�j�rul az �h�ns�g gyors cs�kkent�s�hez �s a gazdas�gok �jra�p�t�s�hez. Ez hasznos lesz az USA sz�m�ra is, mivel sz�vets�geket �s �rt�kes �zleti partneri kapcsolatokat tus �gy ki�p�teni saj�t maga sz�m�ra is.
Tal�n m�g enn�l is fontosabb lesz, ahogy azt egy bros�ra �rta, hogy „egy�ni �s kollekt�v bar�ts�gok sz�v�dnek majd azt USA �s Eur�pa k�z�tt”.

Amir�l azonban a nyilv�noss�got nem t�j�koztatt�k, az az volt, hogy a „Tervet” sok angol politikai k�z�r� ezeket �gy jellemezte „Ki uralkodik a vil�g felett? c�m� cikk�ben: az USA k�vetelte, hogy Eur�pa liberaliz�lja – cser�ben a Marshall terv�rt – kereskedelm�t, n�velje termel�kenys�g�t, �s biztos�tja, hogy megindul „Eur�pa amerikaniz�l�d�sa”. Ezt seg�ti majd az USA �s Eur�pa „gazdas�gi �s politikai elitjeinek �sszefon�d�sa” �s az, hogy jelent�s gazdas�gi vagy politikai l�p�st Eur�pa nem tehet amerikai j�v�hagy�s n�lk�l. A Marshall terv eszerint t�k�letesen kiszolg�lta a nemzetk�zi orient�lts�g� amerikai �ri�sc�gek �zleti �rdekeit.(Churchill p�ld�ul egy alkalommal a Marshall tervet a t�rt�nelem leghitv�nyabb tett�nek nevezte!).

Megjegyezhetj�k, hogy Eur�pa, mindenesetre „j� tan�tv�nynak bizonyult, hiszen a fejletlenebb orsz�goknak, k�zt�nk haz�nknak juttatott EU-s t�mogat�sokb�l is t�bbnyire a k�lf�ldi c�gek h�zz�k a legnagyobb hasznot!

Az egyes�tett Eur�pa terve teh�t m�r ekkor, a Marshall terv idej�n felmer�lt Carrol Quigley, a Georgetown Egyetem t�rt�nelem professzora err�l �gy �r: Eur�pa egys�ges�t�s�t a Marshall terv ind�totta el 1948-ban. A terv egyik kik�t�se volt, hogy az eur�pai gazdas�gi �jj��p�t�st az orsz�gnak egym�ssal �sszefogva kell elv�gezni�k. Ez vezette el az 1948. �prilis�ban al��rt Eur�pai gazdas�gi egy�ttm�k�d�si meg�llapod�shoz, �s az ezt k�vet� h�napban megtartott „H�gai Kongresszus az Eur�pai Uni��rt” c�m� rendezv�nyhez. Ezut�n m�r gyorsan k�vett�k egym�st az esem�nyek. 1950-ben m�r meg is sz�letett a „Schuman terv”, amely Franciaorsz�g �s N�metorsz�g teljes sz�n- �s ac�ltermel�s�nek fel�gyelet�t �s ir�ny�t�s�t egy nemzetek feletti szervezetre b�zta. Az Eur�pai sz�n �s ac�l bizotts�g 1952-ben kezdte meg m�k�d�s�t. A bizotts�g d�nthetett �rakr�l, beruh�z�sokr�l �s termel�si mennyis�gekr�l: �ppen �gy, mint egy korm�ny. A csoportba v�g�l hat orsz�g, Franciaorsz�g, Nyugat-N�metorsz�g, Olaszorsz�g, Belgium, Luxemburg �s Hollandia l�pett be. Ezzel Eur�pa elindult az egys�gesed�s fel�.

1957-ben azut�n megsz�letett R�m�ban az Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g. A r�mai szerz�d�s 1958. janu�r elsej�n l�pett hat�lyba.

Forr�s: barikad.hu

(A tanulm�ny folytat�sa - IV. r�sz)

Kapcsol�d� anyagok:

1. Susan Georg: Luganoi tanulm�ny
2. Pokol B�la: Jegyzetek a transzatlanti uralmi rend ki�p�l�s�r�l
3. John Smith: A vil�ggazdas�got ural� Bilderberg-csoportr�l
4. Karizmatikus vez�rre v�rva

� A hozz�sz�l�shoz regisztr�ci� �s bel�p�s sz�ks�ges | email this page | printer friendly version

A szabadk�m�vesek �s a nyilv�noss�g

apa, sze, 2008-02-27 15:52

A szabadk�m�vesek t�rv�nyenkiv�lis�g�t �ppen a r�luk nem megjelen� hirad�sok �s elhalgat�sok jelentik.Eset�kben a demokratikus int�zm�nyrendszer egy l�nyeges eleme a nyilv�noss�g ellen�rz� funkci�ja nem m�k�dtethet�.Az ki van rekesztve illetve egy teljesen sz�rt inform�ci�t ad mag�r�l.Igy minden demokratikusnak mondott �llamnak a hivatalnokai politikusai �s gazdas�gi vezet�i,tov�bb� bir�i �s  �gy�szei �s minden k�zszerepl�je t�rv�nytelens�get k�vet el �s hivatali esk�j�vel ellent�tesen cselekszik amikor szerepet v�llal egy  nyilv�noss�g el�l elz�rt tev�kenys�get folytat� csoport munk�j�ban