Szabadk�m�vesek: A Bilderberg csoport igaz t�rt�nete 4.

yoda, szo, 2008-03-08 10:21 Alvil�g

A harmadik r�szben m�r sz� volt arr�l, hogy Eur�pa „egys�ges�t�s�ben” nagy szerepet j�tszik a Bilderberg csoport. Eur�pa egyes�t�s�n kor�bban t�bben is dolgoztak. Nap�leon ezt a francia z�szl� alatt, Hitler pedig n�met uralommal akarta megtenni. Ma ez sokkal ink�bb az amerikai elk�pzel�sek ment�n t�rt�nik. A londoni The Telegraph �js�gban 2000 szeptember�ben Ambrose Evan-Prichard �rta: Az amerikai titkosszolg�lat az ’50-es, ’60-as �vekben jelent�s kamp�nyt folytatott az eur�pai „egys�ges�t�s” �rdek�ben, �s komoly �sszegekkel p�nzelte az eur�pai „f�deralista mozgalmat”.

Dr. Csath Magdolna
IV. r�sz

L�tezett is olyan szervezet CIA-vezet�ssel, hogy „Amerika-bizotts�g az Egyes�tett Eur�p��rt”. �s ezen a ponton sz�lnunk kell egy m�sik szervezetr�l is. Ez a K�l�gyi Kapcsolatok Tan�csa (Council on Foreign Relations).

A CIA-t ennek a csoportnak a befoly�sos tagjai ir�ny�tott�k az ’50-es, ’60-as �vekben. De vajon mi�rt tud olyan keveset m�g az amerikai lakoss�g is err�l a csoportr�l? Mi�rt nem foglalkoznak vele a Pulitzer-d�jas riporterek, egyetemi professzorok, t�rt�n�szek, kutat�k? Lehet, hogy az�rt, mert a tan�csnak l�tezik egy „nyilv�nos arca”. �vente jelent�seket ad ki, �s foly�irata is van Foreign Affairs – k�l�gyek – c�mmel, amelyre b�rki el�fizethet.

Titk�rs�ga is van, amelyhez b�rki k�rd�ssel, javaslattal fordulhat, �s eg�szen biztos, hogy v�laszt is fog kapni. Azonban mindez csup�n a felsz�n. Ha megn�zz�k a tagok list�j�t, akkor azt tal�ljuk, hogy k�r�lbel�l kilencven sz�zal�k vagy a Bilderberg csoportnak is tagja, vagy az �gynevezett „Trilateral Commission” – H�romoldal� Bizotts�ghoz van k�ze.

A H�romoldal� Bizotts�g

Olvassuk David Rockefeller eml�kiratainak egy r�sz�t:
„Egyesek azt hirdetik, hogy mi egy titkos sz�vets�g r�szei vagyunk, mivel �n �s csal�dom �gynevezett �internacionalist�k� vagyunk, �s arra sz�vetkez�nk, hogy egy glob�lis politikai �s gazdas�gi strukt�r�t hozunk l�tre: �gy is fogalmazhatn�nk, hogy egy egys�ges�tett vil�got, amely az USA �rdekeit is s�rtheti. Ha ez ellen�nk a v�d, akkor �n val�ban b�n�s vagyok, �s egyben b�szke vagyok r�.”

A Bilderberg csoport mellett m�g egy hatalmi csoportosul�s van: ez az �gynevezett H�romoldal� Bizotts�g. Ennek is gazdag �s nagy hatalm� emberek a tagjai. K�z�s benn�k, hogy hasonl�an a Bilderberg csoport tagjaihoz, irt�znak mindent�l, ami „nemzeti”. A bizotts�got 1973-ban David Rockefeller alap�totta. David Rockefellerr�l, a Rockefeller csal�d ir�ny�totta Chase Manhattan Bank eln�k�r�l 1980-ban egy „A titokzatos korm�ny” c�m� dokumentumm�sorban �gy besz�lt az �js�g�r�, Bill Moyers: „David Rockefeller a legnyilv�nval�bb k�pvisel�je a mai uralkod� oszt�lynak, annak, amelynek tagjai multinacion�lis k�z�ss�gben form�lj�k a glob�lis vil�ggazdas�got, �s ir�ny�tj�k a t�ke mozg�s�t. Rockefeller, mint mag�nember pedig megd�bbent� privil�giumokkal rendelkezik: sem a v�m-, sem az �tlev�l-ellen�rz�s emberei nem zavarhatj�k, s�t abb�l sincs baja, ha nem �ll meg az aut�j�val a piros l�mp�n�l.”

A H�romoldal� Bizotts�g els� tal�lkoz�ja Toki�ban volt 1973. okt�ber 21. �s 23. k�z�tt. Az �szak-amerikai r�sztvev�k csoportj�ban hatvan�ten voltak. K�z�l�k harminc�t kapcsolatban volt a K�l�gyi Kapcsolatok Tan�csa szervezettel is. A H�romoldal� Bizotts�g h�rom r�gi�- (Amerika, Eur�pa �s �zsia) csoportba oszlik. Az amerikai csoport k�zpontja Washingtonban, az eur�pai� P�rizsban �s az �zsiai� Toki�ban van.

A 2006-os �ves �l�s, amely h�rom napig tartott, Toki�ban, a 2007. �vi Br�sszelben volt. A 2008. �vi pedig Washingtonban lesz. Az �l�sek z�rtak, �s a f�ggetlen m�dia nem k�z�lhet h�rt r�luk. Az amerikai csoport vezet�je 2001-t�l Thomas Foley, az eur�pai� az �zletember �s politikus Peter Sutherland �s az �zsiai� Yotaro Kobayashi, aki szint�n �zletember. A tags�got a v�grehajt� bizotts�g v�lasztja. A tagok mind „bels� emberek”, a globaliz�ci� h�vei �s el�mozd�t�i.
Felt�n� jelens�g, hogy a korm�nyok magas rang� k�pvisel�i k�z�l sok ebb�l a bizotts�gb�l ker�l ki. A bizotts�gnak saj�t foly�irata van „Trialogue” c�mmel.

A Washington Post 1977. janu�r 16-�n �gy �rt a H�romoldal� Bizotts�gr�l: „A bizotts�g tagjai nemzetk�zi mag�nszervezetek k�pvisel�i, akiket a vagyonos bank�r, David Rockefeller gy�jt�tt �ssze azzal a c�llal, hogy fel�l�nk�tse a t�rgyal�sokat az USA, Nyugat-Eur�pa �s Jap�n k�z�tt. Azonban figyelemre �rdemes, hogy a tagjai k�z�tt tal�ljuk Carter eln�k�t, Mondale aleln�k�t, Cyrus Vance k�l�gyminisztert, Harold Brown honv�delmi �s Michael Blumenthal p�nz�gyminisztert. De tag Carter nemzetbiztons�gi tan�csad�ja, Zbigniew Brzezinski is.”

Ez ut�n a cikk ut�n a Washington Postot kiad� c�g igazgat�tan�cs�nak eln�k�t megh�vt�k a bizotts�gba. Ezt k�vet�en t�bbet nem �rt a lap a bizotts�g �l�seir�l.
A bizotts�g leg�jabb �tlete, amelyet Brzezinski vetett fel, hogy a globaliz�ci� kiterjed�s�vel az olyan glob�lis int�zm�nyeket, mint p�ld�ul a H�romoldal� Bizotts�g, glob�lis ad�rendszer l�trehoz�s�val kell majd finansz�rozni.

A bizotts�g 2007. augusztusi tags�gi list�j�n m�r sok orsz�gb�l tal�lunk embereket, bele�rtve Kuvaitot, Jord�ni�t, Ukrajn�t, Izraelt, K�n�t �s Oroszorsz�got. Robert Eringer szerint, aki 1980-ban „A nagy glob�lis manipul�torok” c�mmel �rt k�nyvet, a H�romoldal� Bizotts�g tagjai el�bb-ut�bb saj�t orsz�gukban vezet� beoszt�sba ker�lnek, �s ebben a poz�ci�ban a bizotts�gt�l kapott feladatokat hajtj�k v�gre. �rdekes bizony�t�k erre egy Kissinger-id�zet, amely a H�romoldal� Bizotts�g 25. �vfordul�j�n, 1998-ban egy d�szvacsor�n elmondott besz�db�l sz�rmazik:
„1973-ban, amikor k�l�gyminiszter voltam, David Rockefeller megl�togatott az irod�mban, �s azt mondta, hogy � �gy v�li, �n seg�ts�gre szorulok. Be kell vallanom, hogy el�sz�r nem �rtettem, hogy mire gondol. Azt javasolta, hogy alak�tsunk egy amerikaiakb�l, eur�paiakb�l �s jap�nokb�l �ll� csoportot azzal a c�llal, hogy el�re lehessen tervezni a j�v�t. Megk�rdeztem t�le: Ki fogja ezt elint�zni a sz�modra, David? A v�lasz ez volt: Zbig Brzezinski. R�gt�n l�ttam, hogy Rockefeller komolyan gondolja a dolgot, hiszen egy fontos szem�lyt v�lasztott. Azt�n arra is r��bredtem, hogy val�j�ban sz�ks�g van arra, amit Rockefeller akar.”

Szak�rt�i tervez�s

Mi�rt is kapcsol�dik egyre er�sebben egym�shoz a fejlett �s a fejletlen vil�g? – teszi fel a k�rd�st egyre t�bb szakember.
1991-ben egy amerikai k�zgazd�sz, Doug Henwood �gy v�laszol a k�rd�sre: a fejlett vil�g h�rom csoportja, az USA, Nyugat-Eur�pa �s Jap�n maga k�r� gy�jt�tt n�h�ny kihaszn�lhat�, kev�sb� fejlett orsz�got, �s azokban �sszeszerel� �zemeket, mez�gazdas�gi farmokat hozott l�tre, illetve megszerezte a b�ny�kat vagy v�zk�szleteket.
Az USA els�sorban D�l-Amerik�ra, Nyugat-Eur�pa pedig Kelet- �s D�l-Eur�p�ra terjesztette ki befoly�s�t. N�ha azonban osztoznak is egy adott orsz�gon. P�ld�ul Szingap�r �s Tajvan USA �s Jap�n, Argent�na pedig USA �s Nyugat-Eur�pa befoly�si ter�lete. A m�dszert, amelyet haszn�lnak, �rja le „A demokr�cia v�ls�ga” c�m� 1974-ben �r�dott k�nyv (egyik szerz�je a h�res politol�gus, Samuel Huntington): „A k�l�gyminiszt�rium munkamegoszt�sa a k�vetkez�: az els� nyom�st gyakorol a kev�sb� fejlett orsz�gokra, hogy liberaliz�lj�k a gazdas�got, �s mondjanak le mindenf�le �nacionalizmusr�l�. A multinacion�lisok pedig tov�bbadj�k mindazt a tud�st a k�l�gyminiszt�riumnak, amelyet az adott orsz�gban �sszegy�jt�ttek.” Term�szetesen ek�zben j� sok profitot is �sszegy�jtenek – tehetj�k hozz�.

Lesz�rhetj�k teh�t azt a k�vetkeztet�st, hogy a Bilderberg csoport, a H�romoldal� Bizotts�g �s a K�l�gyi Kapcsolatok Tan�csa egym�ssal szoros kapcsolatban l�v� �s a vil�g dolgait ir�ny�tani akar� mag�nint�zm�nyek, amelyek a nemzetek szuverenit�sa �s a val�di demokr�cia helyett glob�lis vil�guralmat k�sz�tenek el�. Vagyis nem csup�n gazdas�gi c�lokr�l van sz�, b�r ezek az �rdekek is nyilv�nval�an er�sek. A politikai hatalom befoly�sol�sa is a c�lok k�z�tt szerepel.

Forr�s: barikad.hu

(A tanulm�ny folytat�sa - V. r�sz)

Kapcsol�d� anyagok:

1. Susan Georg: Luganoi tanulm�ny
2. Pokol B�la: Jegyzetek a transzatlanti uralmi rend ki�p�l�s�r�l
3. John Smith: A vil�ggazdas�got ural� Bilderberg-csoportr�l

Karizmatikus vez�rre v�rva