Szabadk�m�vesek: A Bilderberg csoport igaz t�rt�nete 5.

yoda, h, 2008-03-10 17:48 Alvil�g

A „Rockefeller-dosszi�” c�m� k�nyv szerz�je, Gary Allen arra h�vja fel a figyelmet, hogy a Bilderberg csoport �s a H�romoldal� Bizotts�g rendezv�nyein sohasem vet�dik fel fontos t�mak�nt a tisztess�ges verseny �s a demokr�cia fontoss�ga. Viszont David Rockefeller n�mi szimp�ti�t mutat a marxizmussal szemben. Hogyan lehets�ges ez? – teszi fel a k�rd�st a szerz�. David Rockefeller nemcsak nagyon gazdag, de tanult ember is. Ismeri a XX. sz�zad t�rt�nelm�t, tudja, mit k�vetett el Szt�lin a marxizmus jegy�ben.

Tudja, hogy – becsl�sek szerint – sz�zmilli� embert �ltek meg, �s enn�l sokkal t�bbet b�rt�n�ztek be vagy k�ldtek l�gerekbe a marxista ideol�gia v�delm�ben. Hogyan egyeztethet� �ssze a „nagykapitalista” �llapot a marxizmus ir�nti vonzalommal? Az ellentmond�st tal�n akkor siker�l feloldanunk, ha jobban megvizsg�ljuk a szavak �rtelm�t. Az ideol�giai magyar�zatok szerint a kapitalizmus egyenl� a szabad versennyel.

A kapitalist�k tehets�ges v�llalkoz�k, akik kiv�l� �tleteik seg�ts�g�vel versenyhelyzetben profitot tudnak el�rni, �s ezzel meggazdagodnak. A kapitalizmusban az egy�n tehets�ge el�tt nincs korl�t, a megtermelt profitot �jra be lehet ruh�zni, �s azzal m�g t�bb profitot lehet el��ll�tani. A p�nz, amit megkeres az egy�n, az �v�, �s az is egy�ni d�nt�s, hogy a p�nzt mibe fekteti be. Ezzel szemben a marxista ideol�gia szerint a legfontosabb az �llam. Egyp�rtrendszer van, amely az eg�sz gazdas�got ellen�rz�se alatt tartja, az egy�nek d�nt�si szabads�ga pedig kicsi. Ezek ut�n elk�pzelhet�-e, hogy a nagybank�rok, a kapitalizmus megtestes�t�i, mint p�ld�ul a Rockefellerek, Rothschildok �s a t�bbiek �rdekl�d�st mutathatnak az antikapitalista marxizmus ir�nt?

Mi lehet vonz� a sz�mukra a marxizmusban? A t�rsadalom feletti uralom, a lakoss�g �s a gazdas�g �llami ellen�rz�se nagy el�ny�kkel j�rhat a kapitalist�k sz�m�ra is.

Figyelj�k csak meg, mi j�tsz�dik le K�n�ban. K�n�ban val�j�ban „h�zass�gra l�pett” a kapitalizmus a kommunizmussal. Hiszen tov�bbra is val�j�ban egyp�rtrendszer van, m�k�dik a k�zponti ir�ny�t�s, �s ez t�mogatja a kapitalizmus meggy�keresed�s�t.

Az „Egy monopolista vallom�sa” c�m� k�nyvben, 1906-ban jelent meg, szerz�je Frederick C. Howe �gy fogalmazott: a nagyv�llalat c�lja a monopolhelyzet, az, hogy a t�rsadalom szolg�lja ki a nagyt�k�t.
Ez�rt nem �rtj�k meg a val�s�got, ha az internacionalista forradalm�rokat �s az internacionalista bank�rokat kiengesztelhetetlen ellens�geknek tekintj�k. Ugyanis ez esetben nem is gondolhatunk arra, hogy a k�t t�bor k�z�tt k�lcs�n�s el�ny�kkel j�r� partneri kapcsolat is elk�pzelhet�.

Gary Allen pedig a „Senki ne mer�szeljen �sszeesk�v�sre gondolni” c�m� k�nyv�ben �gy �r: A demokratikus, tisztess�ges piaci versennyel jellemezhet� szabad t�rsadalmak lehet�v� teszik a hatalmi elit cser�j�t. Seg�tik a tehets�gek kibontakoz�s�t, a kis c�gek siker�t, meger�s�d�s�t. Ez�rt azok, akik ellen�rizni akarj�k a t�rsadalmat, olyan t�rv�nyeket hoznak, amelyek korl�tozz�k a val�ban szabad v�llalkoz�st, �tj�t �llj�k a kreativit�s, a v�llalkoz� szellem �rv�nyes�l�s�nek, p�ld�ul azzal, hogy �ri�si ad�terheket tesznek a kis- �s k�zepes v�llalkoz�sokra, mik�zben a nagyt�ke ad�kedvezm�nyeket kap.

Ezzel a kis- �s k�zepes c�geket siker�l falhoz szor�tani, �s �gy a nagyok felfalhatj�k �ket. Ez pedig nem tisztess�ges piaci versenyhelyzet. Ezen a ponton pedig k�zel ker�lhet egym�shoz a nagyt�k�s �s a kommunista. David Rockefeller pap�ja – a megmaradt dokumentumok szerint – gy�l�lte a versenyt. Gyermekeit arra tan�totta, hogy csak egyetlen versenyhelyzetnek van �rtelme: annak, amikor az ember versenyt�rsa saj�t maga. Azaz akkora �zlet ura, hogy val�j�ban monopolhelyzetben van. A kommunizmus k�zponti hatalmat hoz l�tre, amely uralkodik az embereken, �s nem t�ri meg a versenyt.

A glob�lis c�gek �sszeolvad�sokkal, felv�s�rl�sokkal n�velik saj�t gazdas�gi erej�ket, �s pr�b�lj�k kiz�rni a piaci versenyt. A t�m�t tov�bb boncolgatja Anton Sutten „A Wall Street �s a bolsevik forradalom” c�m� k�nyv�ben. A „Wall Street” az amerikai p�nzvil�g k�zpontja. A szerz� szerint az amerikai p�nzvil�g p�nzzel seg�tette a bolsevikok gy�zelm�t, amivel hossz� id�re sikeresen gyeng�tette le Oroszorsz�got.

A huszadik sz�zad fordul�j�n II. Mikl�s c�r uralkodott Oroszorsz�gban, aki megpr�b�lta moderniz�lni az orsz�got �s felz�rk�ztatni a Nyugathoz. Ezt azonban az emberek kegyetlen kizs�km�nyol�s�val tette. Ez ellen a munk�sok 1905-ben v�res lesz�mol�ssal v�gz�d� t�ntet�ssel tiltakoztak. 1918-ban azonban siker�lt megbuktatni a monarchi�t. T�bb szerz� egybehangz� v�lem�nye szerint azonban a forradalmat p�nzzel k�v�lr�l is t�mogatt�k. De mi indokolhatta az amerikai bank�rok, k�z�tt�k Rockefeller beavatkoz�s�t az orosz „bel�gyekbe”? Mi�rt t�mogatt�k a c�rizmus megbuktat�s�t? Az okok egyike az olaj volt. A bolsevik forradalom el�tt Oroszorsz�g olajkitermel�se nagyobb volt, mint az USA-�.

A bakui olajmez�k 1902-ben m�g a vil�g teljes olajkitermel�s�nek t�bb mint �tven sz�zal�k�t adt�k! A forradalom t�nkretette az orosz olajipart. �ltal�ban is jelent�sen legyeng�tette a gazdas�got, �gy rontotta versenyk�pess�g�t az amerikai gazdas�ggal szemben. Ezek ut�n elhiszi-e valaki, hogy az orosz forradalom spont�n esem�ny volt? – k�rdezi a szerz�. T�bb szerz� is �r arr�l, hogy az 1905-�s sikertelen megmozdul�s ut�n Lenin �s Trockij k�zvetlen t�mogat�st kapott az amerikai nagyt�k�t�l.

1920 ut�n azut�n a Morgan-Rockefeller csoport �zleti kapcsolatot l�tes�tett Szovjet-Oroszorsz�ggal. 1926-ban a Vacuum Oil Company – Rockefeller olajv�llalkoz�sa – megegyez�sre l�pett a szovjet „Naphta Syndicate” c�ggel. Az �zlet tartalma az volt, hogy Rockefeller olajv�llalata orosz olajat adott el Nyugat-Eur�p�ban a Rockefeller tulajdon�ban l�v� Chase National Bank k�zrem�k�d�s�vel. 1927-ben Rockefeller olajv�llalata olajfinom�t�t �p�tett Szovjet-Oroszorsz�gban. Rockefeller k�zrem�k�d�s�vel j�tt l�tre 1922-ben az Amerikai–Orosz Kereskedelmi Kamara, amelynek eln�ke Reeve Schley, a Chase National Bank aleln�ke lett. Rockefeller szerepet j�tszott abban is, hogy 1933-ban az USA elismerte Szovjet-Oroszorsz�got. 1935-ben Szt�lin �llamos�totta a k�lf�ldi c�gek vagyon�t, de nem �rintette a Rockefeller-v�llalkoz�sokat.

A kapcsolatok a II. vil�gh�bor� alatt �s ut�n is folytat�dtak. A szovjet atombomba meg�p�t�s�t is amerikai alapanyagok, p�nz �s technol�gia tette lehet�v�. A Gorkijban l�v� teheraut�gy�rat az amerikai Ford �s Austin c�gek �p�tett�k. Az itt gy�rtott teheraut�kon vitt�k Vietnamba azokat a hadieszk�z�ket, amelyekkel a vietnamiak az amerikaiak ellen harcoltak. Ebben a gy�rban egy�bk�nt tankokat is gy�rtottak. �gy t�nik – �ll�tja a szerz� –, hogy egyes amerikai �zleti k�r�k saj�t orsz�guk �rdekei ellen hozz�j�rultak a potenci�lis ellenf�l hadiipar�nak meger�s�d�s�hez.

A „Bilderberg csoport igaz t�rt�nete” c�m� k�nyv utols� fejezet�nek c�me: „Letart�ztat�s 2004”. 2004-ben a Bilderberg csoport Olaszorsz�gban, Stresa v�rosban tal�lkozott. A k�nyv szerz�je Daniel Estulin is k�sz�lt a tal�lkoz�hely helysz�n�re menni. A mil�n�i Malpensa nemzetk�zi rep�l�teret �ppen elhagyni k�sz�lt, amikor megsz�l�tott�k: – J� est�t, uram! Lenne sz�ves velem j�nni? – Az �les hang egy es�kab�tos f�rfit�l sz�rmazott. Az es�kab�t meglep� �lm�ny volt. A rep�l�t�r ablakain kereszt�l ugyanis l�tszott a ragyog� k�k mediterr�n �g �s a naps�t�s. Azt�n Estulin �szrevette, hogy az es�kab�t egy automata fegyvert rejt. A szerz� agy�n v�gigfutott a gondolat: vajon hogyan tervezt�k el a „v�letlen balesetet”? Az �les hang tulajdonosa detekt�vk�nt mutatkozott be. Eddigre k�t �r �s egy tiszt is odal�pett hozz�juk, �s betuszkolt�k a szerz�t egy kihallgat�szob�ba. A szomsz�d szob�b�l s�r�s �s ny�sz�rg�s hallatszott. Azt�n neh�z l�ptek hallatszottak a folyos�n. – Leveheti a kab�tj�t – mondta az egyik �r. – Mi a neve? – k�rdezte az egyik �r. – Mi a nemzetis�ge? – k�rdezte a m�sik. – Most van el�sz�r Olaszorsz�gban? – Estulin minden k�rd�sre pontosan v�laszolt. – Szeretn�nk �tvizsg�lni a ruh�j�t �s a csomagjait, mivel jogunk van felt�telezni, hogy k�b�t�szert hozott mag�val. – Estulin meglep�d�tt. Esz�be jutott, hogy minden �js�g�r�t, aki b�rmit is �rt a Bilderberg csoportr�l, j�l ismernek a titkosszolg�latok.

Hirtelen az jutott esz�be, hogy tal�n k�b�t�szert csemp�sztek a t�sk�j�ba. Az egyik �r elvette a szerz� t�sk�j�t, �s h�ttal fordulva neki kutatni kezdte. De csak egy versesk�tetet emelt ki bel�le. Azt�n egy civil ruh�s ember j�tt be, gyors olasz besz�dbe kezdett a kihallgat�kkal. Ezut�n a kihallgat�s tov�bbi egy �ra hossz�ig folytat�dott. Ugyanazokat a k�rd�seket t�bbsz�r is feltett�k egym�s ut�n. Majd elk�rt�k a szerz� rep�l�jegy�t. – Mi�rt j�n �ppen most Stres�ba? – k�rdezte az egyik �r. Majd el�vett egy f�nyk�pet, mely a szerz�t �br�zolta. A f�nyk�p a szerz� spanyol igazolv�nyk�p�nek a m�solata volt. Ebb�l arra lehetett k�vetkeztetni, hogy az olaszok a spanyol bel�gyminiszt�riumb�l kaphatt�k a k�pet. Val�sz�n�, hogy a miniszt�rium egy�ttm�k�dve a Bilderberg csoporttal megpr�b�lta megakad�lyozni, hogy a szerz� a tal�lkoz� hely�re utazhass�k. Mivel azonban az olaszok nem tal�ltak semmilyen okot a szerz� letart�ztat�s�ra, ez�rt csak h�zt�k az id�t a kihallgat�ssal. Ahogy mindez v�gigfutott az agy�n, �gy �rezte, hogy es�lye van a szabadul�sra. A k�vetkez�kkel fordult a kihallgat�k fel�: – Uraim, �n�knek k�t lehet�s�g�k van. Vagy letart�ztatnak, hogyha erre b�rmilyen indokot fel tudnak hozni, vagy szabadon engednek. A kom�di�nak v�ge.
�n�k j�l tudj�k, hogy �n mi�rt vagyok itt, �s �n is tudom, hogy �n�k mi�rt pr�b�lnak feltart�ztatni. – A kihallgat�k tan�cskoz�sba kezdtek, majd elengedt�k Estulint, aki taxiba ugrott, �s m�g id�ben meg�rkezett a Bilderberg csoport tal�lkoz�hely�re.

A Bilderberg ism�t a f�lelemmel kapcsol�dott �ssze.

Dokumentumok

A k�nyv v�g�n dokumentumok tal�lhat�k az �l�sekr�l, r�sztvev�kr�l, �s f�nyk�pek a helysz�nekr�l.

Csemeg�zz�nk egy kicsit k�z�tt�k!

N�h�nyan az 1973-as Bilderberg-tal�lkoz� r�sztvev�i k�z�l:

Z. Brzezinski (USA), Lombardini (aut�gy�ros, Olaszorsz�g), Olof Palme (Sv�dorsz�g), Rothschild Edmond (Franciaorsz�g), Helmut Schmidt (N�metorsz�g).

A 2006. j�niusi Bilderberg-�l�s r�sztvev�i k�z�l n�h�nyan:

Richard Holbrooke (USA), H. Kissinger (USA), Chalabi Ahmad (Irak), J. Wolfenson (USA).

A Trilater�lis (H�romoldal�) Bizotts�g 2006. febru�ri tal�lkoz�j�nak r�sztvev�i k�z�l n�h�ny �rdekes n�v:

Jean-Louis Bourlanges, az Eur�pai Parlament tagja, Francois Bujon de l’Estang, a Citigroup Franciaorsz�g eln�ke, Richard Burrows, az �r Nemzeti Bank korm�nyz�ja, Antonio Carraptoso, a Vodafon Portug�lia igazgat�tan�cs�nak eln�ke, Bill Emmott, a „The Economist” (London) lap f�szerkeszt�je, Michael Fuchs, a n�met parlament tagja, Mugur Isarescu, a rom�n nemzeti bank korm�nyz�ja, kor�bbi minisztereln�k, J�rai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank eln�ke, K�d�r B�la, a Nemzeti Bank monet�ris tan�cs�nak tagja, Magyarorsz�g egykori OECD-k�vete, �s kor�bbi parlamenti tag �s miniszter, Kassai R�bert, a k�zm�ves c�gek nemzeti egyes�let�nek �ltal�nos eln�khelyettese, Charles Schwarzenberg herceg, a cseh szen�tus tagja, Havel eln�k k�zvetlen munkat�rsa, a nemzetk�zi Helsinki Bizotts�g egykori eln�ke, Sz�kely P�ter, a Transelektro eln�k-vez�rigazgat�ja, Madeleine Albright egykori k�l�gyminiszter (USA), Z. Brzezinski (USA), Francis Fukuyama (USA, professzor), R. Holbrooke (USA), H. Kissinger (USA), John D. Rockefeller IV. (USA), David Rockefeller (USA), P. Wolfowitz (USA).

A Bilderberg csoport �l�sek �lland� r�sztvev�i k�z�l n�h�ny n�v:

R. Holbrooke, D. Rummsfeld, P. Wolfowitz, J. Wolfenson, Soros Gy�rgy, a Rothschild csal�d k�pvisel�i, Romano Prodi, Jose D. Barroso, Pascal Lamy, Jean-Claude Tricyhet (az eur�pai k�zponti bank eln�ke), F�l�p herceg (Nagy-Britannia), Giscard D’Estang, Harold Wilson (brit minisztereln�k), M. Thatcher (brit minisztereln�k), H. Schmidt (n�met kancell�r), G. Agnelli (a Fiat egykori eln�ke), J. Solana.

V�g�l n�h�ny mondat a 2007-es Bilderberg-�l�s t�m�ib�l (T�r�korsz�g, Isztambul, m�jus 31–j�nius 3.).

J�nius 3-�n, a f�ny�z� eb�d ut�n a Bilderberg csoport tagjai hazat�rtek orsz�gukba, magukkal vive azokat a feladatokat, amelyeket a „vil�gkorm�ny” tov�bb�p�t�se �rdek�ben csendben v�geznek el.
Persze mindenkiben fel kell mer�lnie a k�rd�snek: hogyan lehets�ges az, hogy olyan progressz�v liber�lisok, mint Hillary Clinton, vagy olyan emberek – k�z�tt�k a Rockefellerek –, akik „t�rsadalmi felel�ss�g�rzetb�l” seg�tik a szeg�nyeket, k�pesek lenn�nek egy „vil�gkorm�ny” �rdek�ben dolgozni? Hogyan val�s�that� ez meg egy�ltal�n? A szerz� szerint a l�p�sek a k�vetkez�k:
– �sszpontos�tani kell a politikai hatalmat egy megb�zhat� sz�k k�r kez�ben, �s ki kell k�sz�b�lni a lehet�s�g�t is annak, hogy b�rki m�s k�zel ker�lhessen a hatalomhoz (p�ld�ul kisebb p�rtok ellehetetlen�t�s�vel).
– A nagy c�geknek val� kedvez�ssel a gazdas�g t�bbs�g�t a glob�lis c�gek hatalma al� kell helyezni, kik�sz�b�lve a val�di piaci versenyt, ellehetetlen�tve a helyi kis- �s k�zepes v�llalkoz�sokat (p�ld�ul agyonad�ztat�sukkal �s ellen�rz�s�kkel).
– Biztos�tani kell, hogy a legfontosabb er�forr�sok felett – v�z, olaj, g�z, f�ld – a sz�k �rdekk�r megszerezhesse a hatalmat.
– Olyan jogi eszk�z�ket kell alkalmazni, amelyek lehetetlenn� teszik az emberek jogos tiltakoz�s�t (p�ld�ul gy�l�letbesz�d-t�rv�ny).
Befejez�sk�nt egy �rdekes h�r: A f�ggetlen kanadai lap, a „Kingston Eye Opener” 2005-ben az �v legjobb dokumentumk�tet�nek v�lasztotta Daniel Estulin: „A Bilderberg csoport igaz t�rt�nete” c�m� k�nyv�t. (Megjegyz�s: a k�nyv el�sz�r spanyolul jelent meg 2005-ben.)
Indokl�s

Estulin k�nyve leleplezi a „Bilderberg csoport”-nak nevezett hatalmi elit mesterked�seit a vil�g feletti uralom megszerz�s��rt, �s ezzel az emberis�g jav�t szolg�lja.

Dr. Csath Magdolna
k�zgazd�sz, egyetemi tan�r

Forr�s: barikad.hu

(A tanulm�ny folytat�sa - I. r�sz)

Kapcsol�d� anyagok:

1. Susan Georg: Luganoi tanulm�ny
2. Pokol B�la: Jegyzetek a transzatlanti uralmi rend ki�p�l�s�r�l
3. John Smith: A vil�ggazdas�got ural� Bilderberg-csoportr�l
4. Karizmatikus vez�rre v�rva