A magyars�g-kutat�s id�szer� feladatai

Szittya Vil�gtal�lkoz� 2008. m�jus 24-25.

Engedj�k meg, hogy egy kutat� szemsz�g�b�l k�zel�tsem meg azokat a probl�m�kat, melyek kih�v�st jelentenek a magunkfajta, felel�ss�gtudattal m�g rendelkez� �rtelmis�g sz�m�ra (mert ilyen is van m�g, csak k�nyszer�en rejt�zk�d� �letm�dot folytat…)

A k�rd�s  -  ami megv�laszol�sra v�r -  nem kevesebb, minthogy  „MI LESZ VELED

MAGYARORSZ�G?”  Mi, b�lcs�szek, t�rt�n�szek, nyelv�szek – akik az �si m�lttal foglalkozunk – mit tehet�nk nemzet�nk�rt, milyen rendez� elvek ment�n, hogyan kellene v�gezn�nk munk�nkat, �s milyen c�lokat t�zz�nk ki, hogy az ezekben a tudom�ny�gakban fenn�ll� anom�li�kat felsz�moljuk? Mert azok vannak b�ven: �r�k�ltek �s �jratermeltek is! Ilyenek az „�r�kifj�” finn-ugor elm�let, �sgeszt�ink f�lremagyar�z�sa, de legal�bbis f�lre-ford�t�sa, �sszes t�rt�nelmi nagys�gunk deheroiz�l�sa, nemzeti jelk�peink napi gyakoris�g� mocskol�sa, a kisebbrend�s�gi �rz�s minden eszk�zzel t�rt�n� fenntart�sa, nehogy v�letlen�l valaki f�l merje emelni a fej�t a rabszolga-mentalit�sb�l, �s r�j�jj�n: a kir�ly meztelen! Az �jratermel�k sor�ban pedig ott �dv�z�lhetj�k a Magyar Tudom�nyos Akad�mia „megmond� urainak” �j gener�ci�j�t, ahol a tagok ugyanazokat a n�zeteket vallj�k, mint egykori professzoraik, �s elkeseredett h�vvel �rzik a mund�r becs�let�t. Ez ugyanis j�val k�nyelmesebb �s j�vedelmez�bb, mint gondolkodni, �s kem�ny munk�val �j utakra t�rni!

A finn-ugor elm�let napjai azonban ’h�la Istennek’ meg vannak sz�ml�lva, mert ha az itthoniak nem is tudj�k �tt�rni a hallgat�s fal�t, k�v�lr�l egyre t�bben megk�rd�jelezik az MTA dogm�v� merev�lt t�ziseit. Itt utalok Angela Marcantonio, Alinei professzor, vagy a kit�n� holland nyelv�sz, Dr. Mar�cz L�szl� munk�ss�g�ra. Eg�szen friss h�r: nemr�g jelent meg Ucsiraltu mongol nyelv�sz professzor kit�n� k�nyve, mely a hivataloss�g �ltal „nem l�tez�”-nek tartott hun szavakr�l �rtekezik, mongol �s k�nai forr�sok alapj�n.

Itthon k�zel 60 �vig tiltva volt a vall�sos �let �s a magyar szeml�let� m�ltkutat�s, ez�rt az �rzelmi lefojt�s miatt �ri�si ig�ny keletkezett �st�rt�net�nk megismer�s�re. Sajnos, ennek k�vetkezt�ben - a „fogyaszt�i ig�nyeket” kiel�g�tend� - kialakult egy

�st�rt�neti kutat�si vonulat, ami �gy viszonylik az eredetihez, mint az autentikus n�pviselet a d�szmagyarhoz! Ebb�l ered�en a nem kell�en t�j�kozott r�tegek m�g jobban elbizonytalanodnak, �s v�gk�pp nem tudj�k eld�nteni, kinek/minek is higgyenek igaz�n? M�r sokan k�rdezt�k t�lem: mit tegyenek, hogy kiigazodjanak a r�juk oml� �ri�si mennyis�g� irodalomban, mit �rdemes olvasni, �s mit nem? Erre csak azt tudom mondani, amit magam is v�gig csin�ltam: rengeteg m�v�n kell valakinek �tr�gnia mag�t, am�g kider�l, hogy melyik val� a szem�tkos�rba, �s mi az, ami elfoglalhatja �r�k�s hely�t a k�nyvespolcunkon!  Ez k�r�lbel�l olyan, mint a boltok r�gis�g-k�n�lat�b�l az igazi �rt�kek f�lismer�se: id�vel kialakul az embernek egy �rz�ke, amire azut�n biztosan sz�m�that. A tud�s val�ban hatalom, �s a k�zv�lem�nyt is csak addig lehet manipul�lni, m�g a felvil�gosult n�pess�g ar�nya meg nem halad egy kritikus t�meget, amely azut�n az el�z�, begy�p�s�d�tt ideol�gi�k els�pr�s�re k�pes! H�t olvassunk – lehet�leg min�l t�bbet, hogy min�l el�bb bek�vetkezz�k ez az �tt�r�s! Csak rem�lni tudom, hogy nem lesz t�l k�s�, mire a lakoss�g nagy r�sze f�lismeri e k�rd�s alapvet� fontoss�g�t!

Mai ismereteink alapj�n nyugodtan �ll�thatjuk, hogy a politikai elit �rul�sa k�vetkezt�ben - a m�dia akt�v k�zrem�k�d�s�vel - a magyars�g kultur�lis �s most m�r etnikai �rtelemben is vett megsemmis�t�se c�lj�b�l a teljes hatalmi strukt�ra �sszez�rt; s ez al�l nem jelent kiv�telt az egyh�zi vezet�s sem! Ez�rt nincs m�s lehet�s�g�nk, minthogy a megl�v� rendszereken k�v�l hozzunk l�tre �j k�z�ss�geket, melyek nem az ismert piramis-rendszer mint�j�ra �p�lnek, hanem �j ismereteken �s f�k�nt �j szellemis�gen alapulnak. Ha valaki, akkor mi igaz�n j�l tudjuk, hogy a magyarok t�rt�nelem-tudat�b�l rengeteg t�ny kimaradt, �s m�r a harmadik gener�ci� n�tt fel, akinek ez f�l sem t�nik! Teleki P�l ismerte f�l els�k�nt, hogy nem annyira a magyarlakta telep�l�seket kell meg- vagy visszaszerezni, hanem az eg�sz orsz�got kell - els�sorban tudatilag - �jj��p�teni! Sajnos, azt is tudom�sul kell venn�nk, hogy az �vtizedek alatt lerombolt �s hi�nyz� erk�lcs�t, hitet, nemzeti azonoss�g-tudatot nem lehet egyik napr�l a m�sikra p�tolni, f�k�nt egy olyan orsz�gban, melynek elm�lt sz�zadait t�r�k, osztr�k, n�met, orosz megsz�ll�s jellemezte, �s �nazonoss�ga sz�mtalanszor s�rba lett tiporva! Ahhoz, hogy az elj�vend� gener�ci�kat f�lk�sz�ts�k feladataira, els�sorban pozit�v �n- �s j�v�k�pet kell kialak�tanunk sz�mukra! M�r nem tudom, hol olvastam, de az itt cit�lt meg�llap�t�s szerz�j�vel felt�tlen�l egyet�rtek abban, hogy „az �lhetetlen sz�l�f�ld miatt sir�nkoz�, �nmag��rt harcolni k�ptelen, elany�tlanodott nemzet nem alak�that ki pozit�v j�v�k�pet mag�nak!” Egyik legfontosabb feladatunk teh�t megford�tani a velej�ig hazug „merj�nk kicsik lenni!” szlogent �s a naponta r�nk �mlesztett negat�v �zenetet! Ha rajtam m�lna, ism�t megszervezn�m a Millen�rison megrendezett (�s viharos gyorsas�ggal bez�rt) „�lmok �lmod�i” c�m� ki�ll�t�st, mely a mindenkori magyar g�niusznak �ll�tott eml�ket, �s k�telez�v� tenn�m annak megtekint�s�t valamennyi koroszt�ly sz�m�ra! Mert ilyen �s hasonl� pozit�v p�ld�k kellenek a saj�t haz�jukban hovatov�bb ellens�gnek kiki�ltott magyaroknak, akik lefojtott indulataikb�l ad�d�an sz� szerint belebetegszenek elnyomat�sukba! (�s ezt is igen rosszkor teszik, mert - mint tudjuk - �ppen most vert�k sz�t az eg�szs�g�gyet…).

Meg kell v�ltoztatnunk a k�lf�ldi k�zv�lem�ny Magyarorsz�g-k�p�t is, mert m�g mindig a „nyereg alatt puh�tott h�s” �zsi�b�l betolakodott n�p�nek tartanak benn�nket, aki minden kultur�lis v�vm�ny�t Eur�p�ban szerezte, amire term�szetesen j� szomsz�daink er�sen r�j�tszanak! Tehetik, mert nincs viszontv�lasz, �s am�g �k a mi �rdemeink f�lhaszn�l�s�val t�rt�nelmet csin�lnak, addig mi elvesz�tj�k azt a keveset is, ami Trianon ut�n m�g megmaradt. (Err�l jut eszembe, a mezopot�miai t�rs�gen k�v�l nincs m�g egy n�p, melynek �si �rt�keit �gy szanasz�t hordt�k volna, mint a mi�nket: Szent Istv�n kardja Pr�g�ban, a Seuso-kincsek Angli�ban, a Nagy-szentmikl�si kincs B�csben van, stb. – �s m�g senkinek nem jutott esz�be visszak�rni ezeket! (Persze tal�n jobb is, hogy most nincsenek itthon, mert esetleg m�g azt is eladn�k…)

Fentiek alapj�n tal�n nyilv�nval�, hogy els�k�nt az eg�szs�ges nemzettudat kialak�t�sa a feladatunk. Ez pedig csak hiteles tan�t�k/tan�rok k�zrem�k�d�s�vel lehets�ges, l�sd az eddig is el�v�lhetetlen �rdemeket szerzett Dr. Bakay Korn�l, Dr. Gy�rf�s �gnes, Moln�r V. J�zsef, Pap G�bor �s m�sok munk�ss�g�t, akik rendre lehetetlen anyagi k�r�lm�nyek k�z�tt �s n�ha kifejezetten ellens�ges politikai k�rnyezetben k�nytelenek dolgozni. Hogy ennek a munk�nak milyen �ri�si jelent�s�ge van, arra �sszehasonl�t�sul �lljon itt n�h�ny adat, amit Magyarorsz�g egyik legnagyobb b�lcs�szk�pz� int�zm�ny�nek szabadon hozz�f�rhet� adatb�zis�b�l nyertem.

Az elm�lt 5 �vet figyelembe v�ve - karok �s szakok szerint - megvizsg�ltam a doktork�pz�sben ott v�gzett hallgat�k disszert�ci�inak t�m�j�t, �s arra a megd�bbent� k�vetkeztet�sre jutottam, hogy az ut�bbi �vtizedek „magyartalan�t�si” t�rekv�sei rendre c�lba �rtek, s�t kifejezetten j�l siker�ltek! Az�rt vizsg�ltam ezt a csoportot, mert – mint tudjuk – egyetemi oktat� csak doktor�lt szem�ly lehet, �s aki egy doktorit meg�r, az t�bbnyire �lete v�g�ig megmarad v�lasztott t�m�ja �s (a k�pz�s ideje alatt kialakult) szeml�letm�dja mellett. Ez �ltal�ban a kutat�kra is �rv�nyes. Csak ar�nysz�mokat mondok, de ezek is maguk�rt besz�lnek! (Az �n. „honos�tott” doktorikat nem vizsg�ltam, mert ott a t�m�kat nem k�z�lt�k.)

2003-r�l 2007-re az irodalom-szakos doktori k�pz�s eredeti l�tsz�m�nak 46 sz�zal�k�ra esett vissza, ezen bel�l a v�lasztott idegen t�m�k ar�nya 50 sz�zal�kr�l 56 sz�zal�kra n�tt! Nyelvtudom�nyokban a k�pz�s konstans l�tsz�mmal t�rt�nt, ezen bel�l azonban csak 33 sz�zal�kot tesz ki a magyar tematik�j� anyag. 2006-ban a 28 f�b�l mind�ssze h�rman (!) k�v�ntak magyar nyelvvel foglalkozni (a finn-ugor nyelvter�letre vonatkoz� dolgozatokat term�szetesen nem sz�m�tottam ide), 2007-ben pedig a v�lasztott t�m�k 74 sz�zal�k�t m�s nemzetek nyelveib�l mer�tett�k! - mi ez, ha nem egy teljesen hamis, elfogadhatatlan �rt�krendet t�kr�z� jelens�g?   De az is lehet, hogy az ifj�s�gnak csak a tansz�ki dikt�tummal szemben megnyilv�nul�, eg�szs�ges kritikai �rz�k�t l�thatjuk viszont e sz�mokban…

T�rt�nelemtudom�nyokb�l �vente 25-30 doktori munka sz�letett, ebb�l 65% a magyar t�m�t v�laszt�k ar�nya. Felt�n�en kev�s, �vente 4-5 n�prajz szakos munka j�n l�tre, �s nem sokkal jobb a helyzet a m�v�szett�rt�net �s a filoz�fia ter�let�n sem.

�rdekesek �s roppant tanuls�gosak a nevel�s- �s sportszak adatai: hiszen innen ker�lnek ki a j�v� pedag�gusai, �s nem mindegy, hogy mit visznek tarsolyukban! Nos,  -  b�r l�tsz�muk k�zel n�gyszerese a m�s szakokon v�gzetteknek  -  az �sszl�tsz�m mind�ssze 42 sz�zal�ka v�laszt magyar v�d�si t�m�t, ebb�l ad�d�an a t�bbs�g idegen k�t�d�s�.  Erre azonnal magyar�zatot kapunk, ha megn�zz�k a v�gzettek �sszet�tel�t:

a 236 doktori �rtekez�sb�l 138 k�lf�ldi �llampolg�r�, ezek k�z�l csak 6 f� eur�pai!

Ugyanakkor pozit�v jelens�gk�nt �rt�kelhet�, hogy a term�szettudom�nyi karokon

(fizika, k�mia, biol�gia) v�gzettek l�tsz�ma folyamatosan n�, �s kifejezetten korszer�, a tudom�ny mai �ll�s�nak megfelel� t�m�kat dolgoznak f�l. Majdnem biztosak lehet�nk benne, hogy k�z�l�k fognak kiker�lni a j�v� �j Nobel-d�jasai.

Most szeretn�m �sszefoglalni, mi is lehet legfontosabb feladatunk, �s a t�rt�nelem-tudom�ny becs�let�nek helyre�ll�t�sa �rdek�ben milyen t�m�kat kell v�lasztanunk, hogy valamit is behozzunk k�zel 150 �v mulaszt�s�b�l. Nos, a legfontosabbat k�t sz�val is elmondhatom: ir�ny kelet! B�r a Nyugat-eur�pai lev�lt�ri felt�r�sokat k�zel sem tekinthetj�k lez�rtnak, meggy�z�d�sem, hogy a K�rp�t-medenc�t�l keletre val�s�gos kincsesb�nya �ll rendelkez�s�nkre! El�g, ha itt az eddig is gy�m�lcs�z� kazakiszt�ni, mongol �s k�nai kapcsolatokra utalok, ahol a magyar kutat�k eddig is sz�p sikereket �rtek el; de igen fontosak lehetnek a gr�z, az �rm�ny �s ir�ni adatok is. (Ut�bbi az eszkal�l�dott politikai helyzet miatt sajnos m�g egy darabig nem el�rhet�!)

Eltekintve a szlavisztika-tansz�kek munk�j�t�l, kev�s az egykori szovjet ter�letekre vonatkoz� t�rt�nelmi adatunk; ezen az egy�bk�nt kiv�l� orosz szakirodalom nagyobb ar�ny� haszn�lata sokat seg�tene. (K�r volt az orosz nyelvet a f�rd�v�zzel egy�tt ki�nteni, mert ma sok fiatalnak haszn�ra v�lhatna!). Kb. 20-25 �ve a volt szovjet tagk�zt�rsas�gok ter�let�n francia, angol �s amerikai k�zrem�k�d�ssel (�s t�k�vel) g�zer�vel folyik a kurg�nok felt�r�sa �s a szk�ta-kutat�s. Ukrajn�ban m�g lengyelek is dolgoznak. K�rdem �n, mi�rt nincs egyetlen magyar kutat� sem a szk�ta kutat�sok helysz�n�n; hiszen annak �r�ks�g�t szinte m�r mindenki kisaj�t�totta mag�nak, csak egyetlen, Eur�p�ban fennmaradt hiteles marad�kuk, a magyarok nincsenek sehol?!  Ez akkora felel�tlens�g, hogy m�g min�s�teni sem lehet!

Nagyon sok m�g a f�lder�tetlen t�r�k forr�s: els�sorban Anat�li�ban (de a Kauk�zusban is) sz�mos r�g�szeti lelet tal�lhat�, melyek magyar szempontb�l nincsenek kell�en ki�rt�kelve; a t�r�korsz�gi m�zeumok rakt�raiban rejt�zk�d� darabokr�l pedig t�bb t�z disszert�ci�t lehetne meg�rni. Az arab szakirodalmat is csak kev�ss� akn�zz�k ki - b�r ezt most az Elt�n elkezdt�k f�lt�rni, mert r�j�ttek, hogy milyen �rt�kes!

Ha a sz�ba j�het� kutat�si t�m�kat kellene megjel�lni, akkor ezek list�ja v�gtelen, �s term�szetesen sokban f�gg a kutat� adotts�gait�l �s szem�lyes motiv�ci�j�t�l. Ezzel

egy�tt egy �rdekes, a nyelv�szet k�r�be es� t�m�t szeretn�k megeml�teni. Ez a sokak �ltal tal�n m�r ismert, �n. Tamana-jelens�g: magyar f�ldrajzi nevek el�fordul�s�nak vizsg�lata t�bb kontinensre kiterjed�en. Nos, most nem az eredeti helyn�v-kutat�sra gondolok  - ami V�mos-T�th B�tor Hawaiin �lt kutat� nev�hez f�z�dik -  hanem arra, hogy ezeknek az elnevez�seknek el�fordul�si helyei �t ponton egybe esnek a (magyarokra kifejezetten jellemz�) pentaton zene el�fordul�s�nak �t foltj�val: ezek a K�z�p-�zsiai Ural k�rny�k�n, de nem szl�v ter�leteken, K�n�ban �s Jap�nban, K�z�p-Afrik�ban, az amerikai indi�n-vid�keken, ill. Sk�ci�ban tal�lhat�k (Fentiek Bar�th Tibor �s �rkay L�szl� kutat�k adatai. V�lem�nyem szerint nemcsak Sk�ci�r�l, hanem �rorsz�gr�l �s Walesr�l is sz� lehet, mert a K�rp�t-medence egy r�sz�t az �rek el�dei, a kelt�k lakt�k, �gy n�luk is tal�lhatunk nyelvi, zenei �s egy�b anal�gi�kat). Ezeket, �s mindazon helyeket c�lszer� vizsg�lni, ahol a magyar �skult�ra nyomai, �seink jelk�pei megtal�lhat�k. Sokkal t�bb ilyen hely van, mint gondoln�nk – k�l�n�sen �rv�nyes ez olyan rov�s�r�sos eml�kekre, melyek ma m�s nemzetek birtok�ban vannak.

Leg�sibb t�rt�net�nk felt�r�s�hoz tartozik az is, amit Dr. Sokuto Faisi jap�n t�rt�n�sz professzor javasolt, nevezetesen: m�r r�gen meg kellett volna vizsg�lnunk a Bibli�ban hemzseg� magyar elnevez�sek, nevek, f�ldrajzi helyek k�rd�s�t – hiszen az egy�rtelm�v� tehetn� e legkor�bbi id�kig visszavezethet� �sis�g�nk bizony�t�s�nak m�g nyitott k�rd�seit. Ugyanez �rv�nyes a vil�g sz�mos m�zeum�ban porosod�, szumir (azaz tur�ni nyelv�) k�p- �s �k�r�sos t�bl�k megfejt�s�re is, melyek ki-fogyhatatlan forr�sai lenn�nek a magyar �skutat�snak. Els�dleges kutat�si feladatunk k�z� kell m�g sorolni �s-Budav�r �s a pilisi Feh�regyh�za ill. k�zvetlen k�rny�ke teljes r�g�szeti f�lt�r�s�t is (200 �ve folyamatosan megakad�lyozz�k!), bele�rtve a kapcsol�d� okleveles adatok �jra�rt�kel�s�t, mert ez K�p�t-medencei �st�rt�net�nkre, korai �llamis�gunkra n�zve perd�nt� bizony�t�kokat tartalmazhat.

Az �st�rt�net-tudom�ny szeml�let�ben �s ezen bel�l a kutat�sban teh�t nemcsak egyszer� v�ltoztat�sra, hanem egyenesen paradigma-v�lt�sra van sz�ks�g! Ez a meg�llap�t�s a nyelv�szeti jelleg� kutat�sokra kiemelten vonatkozik, hiszen anyanyelv �s nemzetv�delem egym�st�l el nem v�laszthat� fogalmak! Sikereket csak �gy �rhet�nk el, ha kutat�sainkban alkalmazzuk a leg�jabb m�dszereket, �s k�lcs�n�sen seg�tj�k egym�st, megval�s�tva ezzel az egyes tudom�ny�gak k�z�tti �tj�rhat�s�got.

�sszefoglalva teh�t kijelenthetj�k:

�j orsz�got kell �p�ten�nk, alulr�l, a magunk t�rv�nyei �s �zl�se szerint, �s ehhez meg kell nyern�nk nemzett�rsainkat is. Nagy a feladatunk �s felel�ss�g�nk az ifj�, de a k�z�p-gener�ci� nevel�s�ben is, hiszen rajtunk m�lik, milyen nemzettudattal rendelkezik ez az orsz�g �t, t�z vagy ak�r h�sz �v m�lva! Mert a be�p�lt tud�s gener�ci�kon kereszt�l hat, lerak�dik, �s tov�bb �l. Kutat�k�nt pedig tehets�g�nket �s amb�ci�inkat a k�z�ss�g �rdekeinek kell al�rendeln�nk, megval�s�tva az egy�n �s a tudom�nyos m�helyek ak�r t�bbszint� integr�ci�j�t, gondosan �gyelve arra, hogy eredm�nyeink bel- �s k�lf�ld�n egyar�nt el�rhet�k �s ismertek legyenek.

Felt�tlen�l sz�ks�g lenne m�g egy hiteles t�rt�nelmi t�nyeken alapul�, minden t�lz�st�l mentes orsz�g-im�zs kialak�t�s�ra �s nemzetk�zi terjeszt�s�re is, mert a mostani minden, csak nem a magyar nemzet jav�t szolg�lja!

V�g�l Babits Mih�ly: „A magyar jellemr�l” c. m�ve el�szav�b�l szeretn�k aktu�lis �traval�t adni �n�knek, Szigethy G�bor toll�b�l:

„Hogy �p�l� templomunk ne omoljon �ssze, ez�rt magunkba kell sz�llni.

 Nem elz�rk�zni s nem felold�dni. Nem beh�dolni a nagyobbnak, er�sebb-

 nek, s nem kuck�nkba vonulni meghat�dva �rt�kes cs�pps�g�nkt�l.

 Magyarnak lenni annyi: Eur�p�ban �p�teni magyar templomot! „

Budapest, 2008. m�jus 25.                                    

                     Schmidt Ir�n

                                                                                    tan�r, magyars�gkutat�

Felhaszn�lt irodalom

Dr. �rkay L�szl�:     Monogr�fok No.5. (A Penfield-kutat�s eredm�nyei)

                                   www.arvisura.van.hu/keret.egi?/magyar.gen.htm

Babits Mih�ly:          A magyar jellemr�l. Magvet� kiad�, Bp. 1981

                                   Szigethy G�bor el�szava

Berenik Anna:           Hogyan hamis�that� a t�rt�nelem?

                                 http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php

Hank� Ildik�:            Jaj annak a nemzetnek, amelynek ellens�ge �rja a

                                   t�rt�nelm�t. Demokrata. 2004/20 sz.

K�rovits Tam�s:        Magyark�p, nemzeti arculat. Magyar F�rum. Bp.             2001. december 27.

Schmidt Ir�n: Mindennapi manipul�ci�ink a globaliz�ci� �rdek�ben.

                                   El�ad�s az MBE Nagy Lajos Kir�ly Mag�negyetem�n

                                   2004/2005 tan�v

Schmidt Ir�n:            A magyars�gtudom�ny �s kutat�s id�szer� feladatai

(Az egyetemi oktat�s szempontjai - javaslatok)

El�ad�s az MBE Nagy Lajos kir�ly Mag�negyeteme

�ltal szervezett XII. �st�rt�neti F�rumon. 2007.aug.

Shokutu Faisi:           lev�lr�szlet a magyar tud�sokhoz

            www.k.info/r/21/14857

Teleki P�l gr.:           Merj�nk magyarok lenni. �ssze�ll�totta: dr.M�dai B�la

                                   Fiatal Magyar Sz�vets�g kiad�sa. Forr�s Nyomda M�-

                                   int�zet �s Kiad� Rt., Budapest. 1943

Ucsiraltu:                  A hun nyelv szavai. Napk�t kiad�, Budapest. 2008

www.bibl.u-szeged.hu/filo/hir/doktoriskola.htm

www.elte.hu/file/doktorok2003.pdf  - 2007.pdf