D�nes Tam�s

f�ggetlen szak�rt�

                                                  ECHELON

az e-t�rsadalom inform�ci�-pajzsa ?

„�riember nem olvassa m�sok level�t.”

Henry L. Stimson

Henry L. Stimson az Amerikai Egyes�lt �llamok k�l�gyminisztere volt az  1920-as �vek v�g�n. Fenti sz�ll�ig�v� v�lt mond�sa alapj�n 1929. okt�ber 31-�n bez�rta kapuit az USA rejtjelz� szolg�lata (a Black Chamber). Sajnos azonban a t�rt�nelem nem �t igazolta, �gy Stimson felfog�sa (mindannyiunk nagy sajn�lat�ra) sem a m�ltban, sem a jelenben �s nagy val�sz�n�s�ggel a j�v�ben sem emelkedik t�l a sz�ll�ig�n.

Nem sokkal Stimson „�riember” t�rsadalmi elk�pzel�se ut�n, 1949-ben jelent meg Georg Arthur Orwell  angol �r� „Ezerkilencsz�znyolcvann�gy” c�m� reg�nye, melyben az irodalomt�rt�n�szek meghat�roz�sa szerint 20.sz�zadi ut�pi�t vet�t el�nk:

„Az embernek annak tudat�ban kellett �lnie, hogy lehallgattak minden hangot, amit kiadott, s a s�t�ts�get lesz�m�tva minden mozdulat�t megfigyelt�k.”

Sajnos ma m�r tudjuk, hogy Stimson felfog�sa tekinthet� ut�pi�nak, olyannyira, hogy  Orwell fant�zi�ja sem sz�rnyalt t�l napjaink val�s�g�n. Pontosan a  2000. �v egyik vil�gszenz�ci�ja lett annak a szomor� t�nynek nyilv�noss�gra ker�l�se, hogy F�ld�nket �vtizedek �ta olyan m�holdak veszik k�r�l, amelyek lehet�v� teszik mindannyiunk lehallgat�s�t. A m�holdas lehallgat� rendszer neve ECHELON (magyarul: harcvonal).

Ennek a civil emberis�g sz�m�ra hatalmas, �tl�thatatlan �s elk�pzelhetetlen, �rd�gi rendszernek a t�rt�net�r�l, fel�p�t�s�r�l �s f�bb funkci�ir�l sz�l cikk�nk. A t�nyadatok term�szetesen csak az elm�lt 20-25 �vben a nyilv�noss�g �s f�leg a sajt� nyom�s�ra napvil�gra ker�lt dokumentumokb�l sz�rmaznak, hiszen maga az ECHELON rendszer ma is a legnagyobb titokban, a titkosszolg�latok fel�gyelete alatt m�k�dik.

A titkos UKUSA meg�llapod�s

M�r a II. vil�gh�bor� k�z�ps� szakasz�nak idej�n megsz�letett az Egyes�lt Kir�lys�g �s az USA titkosszolg�latai k�z�tt a BRUSA COMINT  (communications intelligence) egyezm�ny, melyet  1943. m�jus 17-�n ratifik�ltak. Az Egyes�lt Kir�lys�g  1946-47-ben kib�v�tette a sz�vets�geseket Kanada, Ausztr�lia �s �jz�land h�bor� ut�ni h�rszerz� �gyn�ks�geivel. �gy j�tt l�tre az 1948-ban megk�t�tt titkos  UKUSA meg�llapod�s, illetve sz�vets�g, amelynek tartalma �s hat�lya napjainkban is �rv�nyes. Az UKUSA sz�vets�g f� koordin�tora (�sszefog� szervezete)  az USA Nemzeti Biztons�gi Szolg�lata (NSA). A sz�vets�g alap�t� szervezetei: az angol  GCHQ (Government Communications Head Quarters), a kanadai  CSE  (Communications Security Establishment), az ausztr�l  DSD  (Defense Security Directorate) �s az �jz�landi  GCSB  (General Communications Security Bureau).

A szerz�d�s j�val k�s�bbi b�v�t�se sor�n ker�ltek az UKUSA sz�vets�gesek k�z� N�metorsz�g, Jap�n, Norv�gia, D�lkorea �s T�r�korsz�g titkosszolg�latai.

A hidegh�bor�s konfliktusok k�zepette sorra alakultak a katonai �s h�rszerz� �gyn�ks�gek, amelyek alapfeladata az inform�ci� szerz�s volt a kelet Eur�pa f�l� h�zott „vasf�gg�ny t�loldal�r�l”. N�h�ny h�rszerz� szolg�lat azonban a hidegh�bor�s id�k elm�lt�val, kicsit „eltolta” tev�kenys�gi f�kusz�t, nem elvesz�tve ezzel anyagi �s emberi er�forr�sait. A legnagyobb ilyen szervezet az NSA volt, amely a Szovjetuni� �s a kelet eur�pai szocializmus felboml�sa dac�ra (amely eredetileg f� tev�kenys�gi ter�lete volt!), folyamatosan, s�t exponenci�lisan n�velte k�lts�gvet�s�t, emberi �s anyagi er�forr�sait. Az  NSA  foglalkoztatja ma a vil�gon a legt�bb matematikust, a legjobb rejtjelz� �s rejtjelfejt� szakember csoportokat. Ezek feladata a hazai (USA) �s idegen elektronikus kommunik�ci�ban megjelen� rejtjelek felt�r�se, tov�bb� az �gy megfejtett �zenetek t�bb, mint  100 nyelven t�rt�n� elemz�se. Az  NSA feladata ugyanakkor az is, hogy olyan rejtjelz�st dolgozzon ki, amely biztons�gosan v�di az USA korm�nyszervek kommunik�ci�j�t. �gy �rthet� az NSA vezet� szerepe az UKUSA sz�vets�gesek k�z�tt.

Az UKUSA sz�vets�ges szervezetei fejlesztett�k ki �s fokozatosan, a civil emberis�g sz�m�ra �szrev�tlen�l hozt�k l�tre, azt a hatalmas „figyel�”, lehallgat� h�l�zatot, amely az eg�sz F�ldet beh�l�zza, s�t napjainkra m�r a kilyukadt �zon pajzs mellett, egy f�ldk�r�li „inform�ci�s pajzsot” k�pez. A hidegh�bor�nak m�r r�gen v�ge, m�gis egyre ink�bb f�ny der�l arra, hogy m�g mindig l�tezik egy igazi, mindent beh�l�z�, m�gis l�thatatlan  „harcvonal”, az ECHELON lehallgat� rendszer.

Az  ECHELON rendszer fel�p�t�se

F�ldi megfigyel� b�zisok, h�t tengeren m�k�d� k�mhaj�k, tengeralattj�r�k �s szigor�an titkos m�holdak tucatjai „figyelik” 30000 kil�m�terrel a fej�nk felett az eg�sz F�ld, az eg�sz emberis�g glob�lis kommunik�ci�s h�l�zat�nak forgalm�t. Az ECHELON rendszer terve egyszer� �s vil�gos:

Lehallgat� �llom�sok l�tes�t�se a F�ld�n �s a vil�g�rben, amely lehallgatja az �sszes m�holdas, mikrohull�m�, mobil �s optikai-sz�las kommunik�ci�s forgalmat �s tov�bb�tja mindezt a m�rhetetlen mennyis�g� inform�ci�t az ECHELON sz�m�t�g�pes rendszer�be. Ez a rendszer a legkorszer�bb hang �s optikai karakterfelismer� (OCR) programokat tartalmazza, valamint olyan k�dszavas, illetve kifejez�s sz�t�ron alapul� (ennek neve ECHELON Dictionary) sz�vegfelismer� rendszert, amely kiv�logatja a k�v�nt �zeneteket �s k�dolt jelz�s k�s�ret�ben r�gz�ti azokat, tov�bbi elemz�s c�lj�ra. A lehallgat� �llom�sokon m�k�d� intelligens analiz�torok a r�gz�tett besz�lget�st, vagy dokumentumot �sszevetik a kulcssz�, illetve kifejez�s list�val �s ez alapj�n tov�bb�tj�k (vagy nem) a  megfelel� h�rszerz� k�zpontba, ahol „illet�kesek” eld�ntik, hogy sz�ks�ges-e a tov�bbi lehallgat�s. Mindez az UKUSA sz�vets�gesek, els�sorban az NSA fennhat�s�ga alatt m�k�dik ! 

Term�szetesen ezt az �ri�si feladatot (a F�ld kommunik�ci�s forgalm�nak lehallgat�s�t) �s �gy az ehhez tartoz� forr�sokat is felosztott�k az UKUSA sz�vets�gesek k�z�tt:

- Az  NSA eszk�zei az USA-ban lefedik a teljes Amerikai f�ldr�szt.

- Az angol  GCHQ  Eur�p�ra, Afrik�ra �s a nyugat orosz ter�letekre (az Ural hegys�gig) figyel.

- Az ausztr�l  DSD  megfigyel�si ter�lete d�l �zsia �s a Csendes �ce�n d�lnyugati, valamint az Indiai �ce�n keleti r�sze.

- Az  �jz�landi  GSCB  figyeli a d�li  Csendes �ce�ni szigeteket.

- A kanadai  CSE  kezeli az orosz, eur�pai �s amerikai �szaki ter�letek kommunik�ci�j�t.

Az ECHELON h�l�zat gerinc�t k�pez� lehallgat� �llom�sokat az Intelsat �s Inmarsat m�holdakr�l ir�ny�tj�k, amelyek �gy k�pesek kezelni azt az �ri�si mennyis�g� telefon, fax, stb. kommunik�ci�t, amely az orsz�gok �s kontinensek k�z�tt t�rt�nik. Eredetileg mind�ssze k�t f�ldi �llom�s vette az Intelsat jeleket:  Morwenstow  Angli�ban �s  Yakima  Washington �llamban.

Napjainkban az er�forr�sok j�val kiterjedtebbek, �gy a lehallgat�si kapacit�s, a finomabb ter�leti �s er�forr�s feloszt�s k�vetkezt�ben sokszoros�ra n�vekedett.

- A Morwenstow �llom�s k�zvetlen�l szegezi „f�leit” (az Intelsat seg�ts�g�vel) az Atlanti �s Indiai �ce�nra, Eur�p�ra, Afrik�ra �s �zsia nyugati r�sz�re.

- A Yakima �llom�s c�lter�lete a Csendes �ce�n �szaki f�ltek�re es� r�sze, k�l�n�s tekintettel a T�vol-keletre.

- Az  NSA egy m�sik r�szlege, Sugar Grove (nyugat Virginia) lefedi a teljes �szak �s d�l amerikai forgalmat.

- Az ausztr�liai DSD �llom�s Geraldtonban �s az �jz�landi Waihopai  GCSB �llom�sok c�lter�lete  �zsia �s Csendes �ce�nia d�li r�sze.

- Egy �jabb �llom�s  Ascension sziget�n (az Atlanti �ce�non Braz�lia �s Angola k�z�tt f�l�ton) lefedi a d�li f�lg�mb kommunik�ci�j�t.

- A nem Intelsat m�holdakhoz tartoz� f�ldi �llom�sok:

  Menwith Hill (Anglia), Shoal Bay (Ausztr�lia), Leitrim (Kanada), Bad Aibling (N�metorsz�g), Misawa (Jap�n). Az ezekhez tartoz� m�holdak f�leg az orosz �s a region�lis kommunik�ci�t figyelik.

K�l�n�s jelent�s�ge van a sz�mtalan r�di�-frekvenci�s lehallgat� �llom�snak, mivel napjaink katonai �s civil kommunik�ci�j�nak jelent�s r�sze r�di� frekvenci�n t�rt�nik. Az ECHELON h�l�zat fontosabb r�di�-frekvenci�s lehallgat� �llom�sai:

Tangimoana (�jz�land), Bamaga (Ausztr�lia) �s a k�z�s  NSA-GCHQ �llom�s az Indiai �ce�n k�zep�n lev� Diego Garcia sziget�n.

Menwith Hill

Menwith Hill az angliai �szak Yorkshireban, Harrogate k�zel�ben tal�lhat�. Ma ez a F�ld legnagyobb k�m-b�zisa. K�zel 25 m�holdvev� �llom�ssal, 1400 amerikai �s  350 angol munkat�rs dolgozik a b�zison.

Menwith Hill ki�p�t�se  1951-ig ny�lik vissza, amikor az USA l�gier�k �s a British War Office b�rleti szerz�d�st k�t�tt a f�ldter�letre, amely a Brit korm�ny tulajdon�t k�pezte. Az  NSA  1966-t�l kezdte telep�teni a berendez�seket. M�r az  1960-as �vek elej�n az els�k k�z�tt itt �zemeltett�k az egyik  IBM nagykapacit�s� sz�m�t�g�pet.

Az els� m�holdvev� �llom�st  1974-ben telep�tett�k Menwith Hillre, alapvet�en h�rszerz�si c�lokra. K�s�bb nyolc �ri�si antenna csoportot �p�tettek, amelyekhez nyolc m�holdas kommunik�ci� figyel� rendszer tartozott:  STEEPLEBUSH I-II, RUNWAY, PUSHER, MOONPENNY, KNOBSTICKS I-II, GT-6, SILKWORTH

K�s�bb tov�bbi rendszerek ker�ltek telep�t�sre (TROUTMAN, ULTRAPURE, TOTALISER, SILVERWEED, RUCKUS, stb.), amelyek r�v�n Menwith Hill m�r rendelkezett a teljes m�holdas megfigyel� arzen�llal. �gy k�pes k�zvetlen�l a saj�t m�holdjaira t�maszkodva a f�ldi elektronikus �s r�di� kommunik�ci� minden perc�t lehallgatni.

Az  NSA �s az  UKUSA sz�vets�gesek teh�t sikeresen megval�s�tott�k azt az „inform�ci�s pajzsot” F�ld�nk k�r�l, amelyen pillanatnyilag (az �zon pajzzsal ellent�tben) egyetlen pici lyukat sem lehet tal�lni.

ECHELON Dictionaries

Az ECHELON rendszer elk�peszt�, gigantikus c�lja (ma m�r!) a F�ld szinte teljes kommunik�ci�s forgalm�nak lehallgat�sa. �ri�si er�forr�sait arra haszn�lj�k fel, hogy megfejts�k, megsz�rj�k, fel�lvizsg�lj�k �s kategoriz�lj�k az �zeneteket, majd ezen el�feldolgoz�sok ut�n a megjel�lt �zeneteket tov�bb�tj�k a megfelel� UKUSA �gyn�ks�geknek tov�bbi elemz�s c�lj�b�l.

Az el�feldolgozott �zenetek t�mege elektronikus �ton ker�l az �ri�si sz�m�t�g�pes rendszerbe (mint p�ld�ul a Menwith Hill-i  SILKWORTH), ahol a legmodernebb hang �s optikai karakterfelismer�k, valamint tartalomelemz� rendszerek „veszik kezel�sbe” a rendezetlen inform�ci� halmazt. Ezek a programok �s sz�m�t�g�p rendszerek sok szempontb�l m�r a j�v�be vezetnek. A  SILKWORTH szupersz�m�t�g�p rendszer r�szek�nt m�k�dik p�ld�ul a MAGISTRAND alrendszer, amely vez�rli a kulcssz� keres� programokat, vagy a PATHFINDER, amely tartalomelemz�ssel v�logatja sz�t az �zeneteket �s rendezi egy �ri�si sz�veges adatb�zisba, amelyb�l m�r a dokumentumok (�zenetek) kulcsszavak alapj�n k�nnyen hozz�f�rhet�k. Szinte  SCIFI-be ill� alrendszer a  VOICECAST, amely hangfelismer� programok seg�ts�g�vel konvert�lja a besz�lget�seket sz�veges �zenetekk� �s k�pes egy�ni hangmint�k alapj�n a besz�l�t azonos�tani �s t�rolni j�v�beli elemz�s c�lj�ra.

Az  ECHELON rendszer napi 24 �r�ban �zemel, a h�t minden napj�n, �r�nk�nt  milli� �s milli� �zenetet feldolgozva.

Fontos tudni azonban, hogy az elk�pzelhetetlen mennyis�g� inform�ci�nak csak kis t�red�ke ker�l t�rol�sra az elemz�sek ut�n. Ez az �ri�si informatikai er�, melyet az ECHELON rendszer k�pez, mind�ssze arra szolg�l, hogy kisz�rje azokat az �zeneteket, inform�ci�kat a kommunik�ci�s �radatb�l, amelyek fontosak a h�rszerz� �gyn�ks�gek, illetve megb�z�ik sz�m�ra. Hogy mi a fontos ?

Az �ppen az aktu�lis kulcssz� list�t�l f�gg, amely minden lehallgat� �llom�s rendszer�ben megtal�lhat� (ez az �gynevezett „sz�t�r”). A sz�t�r karbantart�s�val, aktualiz�l�s�val k�l�n munkat�rsak foglalkoznak, az erre a c�lra szolg�l� programok seg�ts�g�vel (COWBOY, FLINTLOCK, stb.), amelyek VAX mini-computerek h�l�zat�n m�k�dnek, speci�lis c�l� egys�gekkel kieg�sz�tve.

Minden �zenethez (sz�, kifejez�s, sz�vegr�sz), amely a sz�t�rba ker�l, egy  4 sz�mjegy� azonos�t�t rendelnek, amivel beazonos�that� az �zenet forr�sa �s t�rgya (p�ld�ul:  5535= jap�n diplom�cia, 8182= kommunik�ci� a rejtjelz� technik�kr�l).

Tov�bb� minden t�rolt adathoz hozz�rendelik a d�tumot, id�t �s az �llom�s k�dj�t, valamint egy k�dnevet, amely az �gyn�ks�get azonos�tja:  ALPHA-ALPHA  (GCHQ),  ECHO-ECHO  (DSD), INDIA-INDIA  (GCSB), UNIFORM-UNIFORM  (CSE), OSCAR-OSCAR  (NSA). 

Az �gy feldolgozott �zenetek tov�bb�t�sra ker�lnek az UKUSA �llom�sok inform�ci�s idegk�zpontj�ba a PLATFORM sz�m�t�g�pes rendszerbe.

Minden nap �ttekint�sek k�sz�lnek a napi tev�kenys�gr�l k�l�nb�z� form�kban:

- Jelent�s, amely k�zvetlen, teljes ford�t�sa a lehallgatott �zenetnek,

- T�m�r�tv�ny, amely az �zenetben tal�lhat� alapvet� inform�ci�kat emeli ki �s sorolja megadott kateg�ri�kba. Ilyen kateg�ria azonos�t�k p�ld�ul:

MORAY (titkos), SPOKE (titkosabb, mint a MORAY), UMBRA (szigor�an titkos), GAMMA (orosz lehallgat�s), DRUID (inform�ci� tov�bb�t�s nem UKUSA partnerekhez).

- �sszefoglal�, amely az el�z� k�t forma kever�ke.

Az  ECHELON  felhaszn�l�sa

Az eddigiekb�l is kider�lt, hogy ma m�r az UKUSA sz�vets�g �ltet�, �sszetart� eleme az ECHELON rendszer. Igaz ugyan, hogy az elm�lt negyven �v alatt, a hidegh�bor�s id�k eredeti rendeltet�s�hez k�pest, az ECHELON alkalmaz�sa t�bbsz�ri csavart szenvedett. �gy napjainkban m�r a terrorizmus �s �llamellenes tev�kenys�g elleni v�delem, mint deklar�lt c�l mellett, eg�szen �j, a civil t�rsadalmat �s a politik�t �rint� felhaszn�l�s fel� is elt�rt.

Az EU �llampolg�rok sz�lesk�r� lehallgat�sa az ECHELON rendszer segits�g�vel, m�r 1981 �ta ismert volt bizonyos eur�pai �js�g�r�k el�tt. Az els� komoly tanulm�ny azonban csak 1998 janu�rj�ban ker�lt nyilv�noss�gra, amelyet az Eur�pa Parlament megb�z�s�b�l f�ggetlen szak�rt�k k�sz�tettek az USA k�mh�l�zat�nak rutin telefon, fax, email lehallgat�si tev�kenys�g�r�l, melyet F�ld�nk �sszes �llampolg�r�ra (bele�rtve az EU-t �s Jap�nt is) alkalmaz. A tanulm�ny c�me „A politikai kontroll technol�gi�j�nak �rt�kel�se”, amely az Eur�pa Parlament  STOA bizotts�ga (Scientific and Technological Options Assessment) gondoz�s�ban jelent meg [7]. A  STOA tanulm�ny r�mutatott az ECHELON rendszer haszn�lat�nak sok k�nyes pontj�ra, amelyek az USA �s az EU kapcsolat�t �s f�leg �llampolg�raikat igen �rz�kenyen �rintik.

Az egyik legnagyobb vihart kavart esem�ny az  1990-es �vek elej�n ker�lt napvil�gra, amikor n�h�ny GCHQ hivatalnok kapcsolatba ker�lt a szabads�gjogok�rt k�zd� csoportokkal �s 1992-ben nyilatkozatot adtak a London Observernek, miszerint az ECHELON Dictionary-ben szerepelnek a k�vetkez� kifejez�sek:  Amnesty International, Greenpeace, Christian ministries.

A h�rszerz� �gyn�ks�gek �s �gy az UKUSA sz�vets�g civil ir�nyban eltorzult tev�kenys�g�nek igazol�s�ra k�l�n�s „megold�st” tal�ltak, amelynek l�nyege, hogy �jradefini�lt�k a nemzetbiztons�g fogalm�t, amelybe m�r beletartoztak a gazdas�gi, kereskedelmi �s r�szv�nyt�rsas�gok is. Sokszor a gazdas�gi k�mked�s haszon�lvez�i azok a t�rsas�gok (c�gek), amelyek seg�tett�k az ECHELON rendszer fejleszt�s�t, a h�l�zat meger�s�t�s�t.  �gy tulajdonk�ppen „hatalmi v�rfert�z�s” �tj�n ker�lhetnek k�l�n�s „k�szp�nzes” kapcsolatba a h�rszerz�sen kereszt�l a hatalom m�g�tt �ll� politikai p�rtok �s a korm�nyhoz k�zel�ll� �zleti v�llalkoz�sok.

Az ECHELON rendszer felhaszn�l�s�nak igazi problematik�ja teh�t kett�s:

- Egyfel�l az ECHELON rendszer eredeti katonai, nemzetbiztons�gi rendeltet�s�nek teljes kisz�les�t�se, az �zleti, s�t a civil szf�r�ra,

- m�sr�szr�l ennek a globaliz�ci�s m�rt�kkel m�rve is elk�pzelhetetlen�l nagy eszk�z �s emberi kapacit�snak, n�h�ny kiv�lasztott  (UKUSA sz�vets�gesek) �ltal val� birtokl�sa, amely �ri�si inform�ci� vagyon felhaszn�l�s�r�l v�gs� fokon egyetlen „cs�csszerv” szempontjai d�ntenek, ez az NSA.

Nem csoda teh�t, hogy ekkora hatalom birtok�ban nem siker�l ellen�llni a kis�rt�snek, hogy az inform�ci�kat politikai �s �zleti c�lokra is felhaszn�lj�k azok, akiknek azt rendelkez�s�re bocs�tj�k.

V�g�l n�h�ny megt�rt�nt esetet mutatunk be illusztr�ci�k�nt �s gondolat�breszt�k�nt, a sz�mtalan ismert �s soha meg nem ismerhet� eset k�z�l.

- Mike Frost (kor�bban kanadai k�m) besz�mol arr�l, hogy a volt Brit minisztereln�k asszony Margaret Thatcher  1983 febru�rj�ban utas�t�st adott k�t miniszter�nek folyamatos lehallgat�s�ra, mivel megingott megb�zhat�s�gukba vetett bizalma. A megfigyel�s az angol  (GCHQ) �s kanadai  (CSE)  lehallgat� rendszer felhaszn�l�s�val h�rom h�tig t�rt�nt, majd jelent�s k�sz�lt r�la. Maga Mike Frost �s szerz�t�rsa Michel Graton  1995-ben megjelent cikk�kben (l�sd  [3]) �gy �rnak err�l:

„A Thatcher epiz�d megmutatja, hogy a GCHQ, ak�rcsak az NSA, utat tal�lt mag�nak a t�rv�nyek f�l�tt �s nem t�tov�znak ezt felhaszn�lni speci�lis politikai helyzetekben, ha �rdekeik �gy k�v�nj�k.”

Az „inform�ci�s pajzs” �ltal keltett bizonytalans�g nem k�m�li a mag�n embereket sem:

„Mrs Smith telefonon elmes�lte bar�tn�j�nek, hogy kisfia bomb�t k�sz�tett j�tsz�t�rsaival a j�tsz�t�ren. Mrs Smith sosem gondolta volna, hogy a gyermekj�t�k nem telefont�ma. A brit elh�r�t�s sz�m�t�g�pe (�sszek�tve egy telefonvonalakat ellen�rz� m�holddal), az ECHELON Dictionary alapj�n felfigyelt a bomba sz�ra. Beindult az automatikus g�pezet �s a besz�lget�st r�gz�tette, majd sz�veges form�ra konvert�lta �s megjelen�tette a GCHQ elemz�tisztj�nek k�perny�j�n. A tiszt mivel nem volt biztos abban, hogy a h�lgyek nem terrorcselekm�nyt k�sz�tenek-e el� vir�gnyelven besz�lgetve, felvette Mrs Smith nev�t �s telefonsz�m�t a h�rszerz�s adatb�zis�ba. Az asszony neve mell� ez a megjel�l�s ker�lt: lehets�ges terrorista.”

 Az ECHELON felhaszn�l�sa „idegen c�gek” titkainak kif�rk�sz�s�re r�gen ismert volt, �m az  1990-es �vekben ezt „m�v�szi” fokra emelt�k (l�sd pl. [5],[8]):

- 1990-ben az NSA elfogott egy �zenetet, amely a NEC Corp.  200 milli� doll�ros m�hold gy�rt�sra vonatkoz�, k�sz�b�n �ll� szerz�d�s�r�l sz�lt. Miut�n ez megfelel� korm�nyzati csatorn�k �tj�n az amerikai gy�rt�k tudom�s�ra jutott, a NEC �s AT&T k�z�tti szerz�d�s meghi�sult.

- 1993-ban az amerikai Eln�k megb�zta a CIA-t, az alacsony k�rosanyag kibocs�t�s� aut�k tervez�s�vel foglalkoz� jap�n c�gek „megfigyel�s�vel”. A lehallgat�sok eredm�nyek�nt szerzett inform�ci�kat tov�bb�tott�k a h�rom nagy amerikai aut�gy�rnak, a Fordnak, a General Motorsnak �s a Chryslernek.

- 1994-ben az NSA elfogott egy telefon besz�lget�st, amelyet egy brazil hivatalnok folytatott a francia Thomson c�ggel egy radar rendszer megv�s�rl�s�r�l. A feldolgozott inform�ci�, szint�n a „megfelel� csatorn�kon” kereszt�l azonnal az amerikai Raytheon c�ghez ker�lt.

Az Eur�pa Parlament elkezdte annak megvitat�s�t, hogy vajon mi az ECHELON ?  Hogyan lehet rendeltet�sszer�en haszn�lni ?   �s vajon az �n�ll�, szabad orsz�gok mit kezdhetnek egy ilyen rendszerrel ?

De tal�n nyitott kapukat d�ngetnek, hiszen Frank Church szen�tor m�r huszon�t �vvel ezel�tt figyelmeztette az amerikai n�pet [9]:

„Ugyanakkor, amikor az amerikai emberek lehet�s�gei gy�keresen megv�ltozhatnak �s minden amerikai teljes mag�n�letet �lhet, ugyanezek az eszk�z�k teszik lehet�v�, hogy minden megfigyelhet� legyen (telefon besz�lget�s, t�virat, fax, email, stb.)  Nem lesz egyetlen rejtett hely sem az emberek sz�m�ra. Ha a korm�nyzat valaha zsarnoks�gg� v�lik, ha egy dikt�tor kez�be ker�l ez az orsz�g, ez a technol�giai kapacit�s, amelyet a h�rszerz�s biztosit a korm�nynak, t�k�letes eszk�zt ad a kez�be egy tot�lis uralomhoz, amely ellen lehetetlen lesz k�zdeni, mert ez az „inform�ci�s pajzs” t�k�letes v�delmet biztosit a korm�nynak....

�n nem akarom l�tni azt az orsz�got, amelyik �tmegy ezen a „h�don”, mert ez a „h�d” olyan szakad�kon vezet kereszt�l, ahonnan nincs vissza�t.”

K�rd�sek:

- Val�ban teljesen kiszolg�ltatottak vagyunk az ECHELON mindent beh�l�z� „inform�ci�s pajzs�nak” ?

- Az „inform�ci�s pajzs” meg�vja, vagy kiszolg�ltatja a civil t�rsadalmat ?

- Az e-t�rsadalom sz�ks�ges velej�r�ja az E-CHELON ?

- V�dekezhet�nk-e �s ha igen, akkor hogyan, a tot�lis inform�ci�s kiszolg�ltatotts�g ellen? 

Hivatkoz�sjegyz�k

[1]  Desmond Ball, Jeffrey Richelson:  The Ties That Bind: Intelligence Cooperation

                                                              Between the UKUSA Countries

                                                              Allen&Unwin, Boston, 1985.

[2]  James Bamford:  The Puzzle Palace: Inside the NSA, America’s Most Secret

                                   Intelligence Organization

                                   Penguin Books, New York, 1983.

[3]  Mike Frost, Michel Graton:  Spyworld: How C.S.E. Spies on Canadians

                                                    and the World

                                                    McClelland-Bantam, Toronto, 1995.

[4]  Morton Halperin, Jerry Berman, et.al.:  The Lawless State

                                                                      Penguin Books, New York, 1976.

[5]  John Merrit:  GCHQ Spies on Charities and Companies

                             Observer (London), June 18. 1992.

[6]  Hugh O’Shaughnessy: Thatcher Ordered Lonrho Phone-Tap Over Harrods Affairs

                                           Observer (London), June 28. 1992.

[7]  Steve Wright: An Appraisal of Technologies of Political Control

                             European Parliament: Scientific and Technologies Options Assessment

                             Luxembourg, January 1998.

[8]  U.S. Spy Agency Helped U.S. Companies Win Business Overseas

                                            Nikkei English News, September 21. 1998.

[9]  Meet the Press

       National Broadcasting Company, August 17. 1975.