Vajda Iv�n – A szabadk�m�vess�gr�l 1.

Gyanakv�st kelt ki az emberekben, ha hallanak valamit a szabadk�m�vesekr�l, mert tev�kenys�g�kr�l, politikai �s gazdas�gi befoly�sukr�l sok legenda kering. Az ut�bbi id�kben gyakran hallhatjuk, hogy a szabadk�m�vesek vil�g �sszesk�v�i �ldozatai vagyunk. �k viszont azt �ll�tj�k, hogy nem titkos, hanem z�rt t�rsas�gk�nt m�k�dnek. De, ha valami z�rt alapon m�k�dik, akkor az igazi tev�kenys�g�kr�l, csak nagyon nehezen sziv�rgok ki valami igazs�g. Hogy meg�rts�k m�k�d�s�k �rtelm�t �s c�ljaikat, tekints�nk egy kicsit vissza a t�rt�nelembe, hogy hol, mikor �s mi�rt alakult meg, �s hov� vezetett a fejl�d�se a t�rt�nelem sodr�s�ban.

A szabadk�m�vess�g t�rt�nelm�b�l.

A XIII. - XV. sz�zad k�z�tt Eur�p�ban a t�rsadalom legnagyobb r�sz�t a jobb�gyok alkott�k, akik mint f�ldm�vesek a feud�lis urak f�ldj�n dolgoztak. Angli�ban, Franciaorsz�gban, de K�z�p-Eur�p�ban is, az a n�zet uralkodott, hogy a k�m�vesek k�l�nb�znek a t�bbi munk�st�l.

Erre a korszakra jellemz� volt a nagy katedr�lisok, templomok, v�rak, ap�ts�gok �s er�d�tm�nyek �p�t�se. �gy a k�m�vesek munkaad�i a kir�lyok, az egyh�zi m�lt�s�gok �s a nemesi r�teg legtehets�gesebb gazdag emberei voltak. A k�m�veseknek k�t szak �ga volt. Az egyik �ga a k�farag� k�m�vesek voltak, akik a falakat �p�tett�k a m�sik �ga az �p�letszobr�szok voltak, akik a katedr�lisok homlokzat�t �s k�ls� emeleteit �p�tett�k fel. Az �p�letszobr�szok m�szk�vel, vagy hozz� hasonl� puh�bb k�vel dolgoztak, amelyet „szabadk�”-nek neveztek. Innen sz�rmazik a „szabadk� k�m�ves”, majd r�videbb v�ltozata a „szabadk�m�ves” elnevez�s.

De vannak m�s magyar�zatok is a „szabadk�m�ves” sz� eredet�re. Egyes nyelv�sz tud�sok a sz� eredet�t a feudalizmusi jogokb�l vont�k le, ahol a k�m�veseknek „szabad” mozg�suk volt, m�g a jobb�gyoknak nem. M�sk�pp l�tja ezt John Robinson a Born in Blood (V�rben sz�letett.) nev� k�nyv�ben, ahol a templ�r – testv�rs�gr�l �r : „A legkisebb k�telyeim nincsenek arr�l, hogy az eredeti t�rsas�g, akik saj�t magukat szabadk�m�veseknek neveztek, a templ�rok �s szimpatiz�nsaik k�zti seg�ts�g miatt sz�letett Angli�ban, ahol V. Kelemen p�pa k�nz�sai �s b�rt�nei el�l bujdostak. Robinson szerint a bujdos�knak nemcsak p�nzel, seg�ts�g�l a hat�s�g el�l, hanem sz�ll�ssal is (angolul „lodging”, innen a „p�holy” sz� eredete).

A k�m�vesek, mint m�s mesteremberek, �k is c�hekbe t�m�r�ltek. A vil�g legr�gebbi k�m�vesc�hje Sk�ci�ban alakult meg, ahol glasgow-ban 1057-t�l kir�lyi kiv�lts�glev�l van a birtokukban, �s ennek alapj�n szab�lyozt�k a szakm�t. Eur�p�ban a k�z�pkorban a munk�semberek szigor� szab�lyok szerint �ltek. A k�m�veseknek t�rv�ny �rta el� munkaidej�ket �s b�r�ket. Hogy v�dj�k �rdekeiket az angol k�m�vesek l�trehozt�k az els� illeg�lis szakszervezetet �s a francia k�farag�mesterek az �gynevezett Compagnonnage-t. A k�m�vesmesteri munk�t, csak egy bizonyos hossz�s�g� tanoncid� leszolg�l�sa ut�n v�gezhett�k. Annak ellen�re, hogy megvoltak a saj�t titkaik (f�leg szakmai), amelyet Angli�ban az illeg�lis szakszervezeti gy�l�seiken vitattak meg, mindenki tudta r�luk, hogy ki tartozik hozz�juk �s ki nem. Sk�ci�ban m�s volt a helyzet. Itt nem b�ny�sztak puha k�vet (szabad k�vet), �s �gy a k�m�vesek nem mindig vett�k a haszn�t kimagasl� tud�suknak. A bejegyzett tanonc, ak�r mindj�rt el is v�gezhette a k�m�vesmester munk�j�t is. A sk�t szakk�pzett k�m�ves mesterek, �gy akartak a helyzet�k�n jav�tani, hogy 1550-t�l volt egy titkos jelszavuk, amelyet �tadtak minden k�m�vesmesternek, de m�s nem ismerhette. �gy akart�k kiszor�tani a bejegyzett tanoncokat. Ebben az id�szakban kezd�dik a szabadk�m�vess�g v�ltoz�sa. A k�m�vesmesterek fiai �r�k�lt�k a tags�got a c�hben. A c�hbe olyan f�rfiakat is felvehettek, akiknek a k�m�vess�ghez semmi k�z�k nem volt. Sk�ci�ban gyakorlatt� v�lt, hogy nagy �ri embereket is bevettek a c�h tagjai soraiba ami a c�hnek nagy t�rsadalmi preszt�zst jelentett. A szabadk�m�vesek a katolikusok �s a protest�nsok k�z�tti, Eur�pa szerte kirobban� vall�sh�bor�k hat�s�ra v�ltak az eddigi illeg�lisan m�k�d� k�m�ves szakszervezetekb�l (felt�tel n�lk�l fogadt�k el a katolikus egyh�z tan�t�s�t) a k�l�nb�z� vall�s� emberek bar�ts�g�ban h�v�, vall�si toleranci�t hirdet� �rtelmis�gi szervezett�.

A szabadk�m�vesek mozgalm�nak a kezdete 1717-ben van, amikor n�gy szabadk�m�ves p�holy �sszej�tt a londoni Covent Garden-i „Almafa alatt” nevezet� vend�gl�ben �s kiki�ltott�k az egyes�l�s�ket, hogy hivatalos t�rsulatot alap�tsanak, amelyet nagyp�holynak neveztek el.

Az angol Nagyp�holy 1717-ben val� megalakul�s�t k�vet�en James Anderson 1723-ban megjelentette a szabadk�m�vesek alapelveinek k�nyv�t. T�bbek k�zt ott �ll, hogy:

„Isten maga is k�m�ves volt, hiszen � maga alkotta meg az eget �s a f�ldet hat nap alatt. K�m�vesek �p�tett�k B�bel torny�t, �s amikor Isten akarata alapj�n az emberek k�l�nb�z� nyelven kezdtek besz�lni, azt mondta a k�m�veseknek, hogy azok, akik m�s nyelvet besz�lnek, titkos jelekkel kommunik�ljanak egym�ssal...”

Mindez k�ptelens�g volt, de a k�m�vesekre nagyon h�zelg�en hatott.

Anderson sokkal gyakorlatiasabb dolgokat fogalmazott meg a Constitutions (Alkotm�ny) c�m� m�v�ben, mint p�ld�ul:

- A szabadk�m�vesek h�s�gesek az uralkod�hoz (akkor �ppen a protest�ns Hannover-h�zhoz).

- Elhat�rolj�k magukat b�rmif�le politikai sz�vets�gt�l.

- Megtiltj�k, hogy a p�holyok tal�lkoz�in politikai vit�k folyjanak.

- A k�m�ves k�teles engedelmeskedni a mor�lis t�rv�nyeknek, �s ha helyesen �rtelmezi a szakm�t, soha nem lesz ostoba ateista, sem pedig vall�smentes szabadgondolkod�.

- Ha valamilyen sz�ls�s�ges v�lem�ny�k van, azt magukban kell tartaniuk.

- J� �s igaz embernek kell lenni�k, becs�letesnek �s tisztess�gesnek, b�rmilyen felekezet tagjai, vagy b�rmilyen meggy�z�d�s vezeti is �ket.



Ez a (deista) felfog�s megnyitotta a szabadk�m�ves p�holyokat b�rki el�tt, aki hitt Istenben.

A XVIII. sz�zadban a szabadk�m�vess�g egyre bonyolultabb� v�lt. 1750-re kialakult egy �j r�tus, az �gynevezett Kir�lyi �v (Royal Arch). Ezen a szertart�son a beavatand�nak megmondj�k Istennek, az Univerzum nagy �p�t�sz�nek a nev�t. Ez volt a legszigor�bban �rz�tt titkuk, amelyet f�ltve �riztek, annak ellen�re, hogy t�bb titkukat a nyilv�noss�gra hoztak. M�giscsak akadtak reneg�t szabadk�m�vesek akik el�rult�k a titkot. Legal�bbis �gy tudni, hogy a n�v Jahbulon, melyb�l a „Jah” Jehov�t jelenti, a „bul” Ba�lt, �s az „on” Oziriszt.

A vil�g m�s r�szein sz�mos m�s szabadk�m�ves r�tus is megjelent, mintegy 1400 fokozattal.

Egyetlen dolog viszont k�z�s:

Valamennyi�knek hinni�k kell valamif�le istenben, az Univerzum nagy �p�t�sz�ben �s minden p�holy a tal�lkoz�j�n az �l�s idej�n nyitva kell lennie a Szent T�rv�nyk�nyvnek. Ez lehet a protest�ns Biblia, a r�mai katolikus �jtestamentum, a zsid� T�ra, a muzulm�n Kor�n vagy m�s szent vall�si k�nyv.

Teh�t a szabadk�m�vess�g angol int�zm�ny volt, amely gyorsan terjedt Eur�pa kontinens�n is. Itt k�t t�pus� embert vonzott :

- a filozofikus �rtelmis�get,

- nemeseket, �ri embereket, akik hasznos �s aj�nlatos t�rsas �sszej�veteli form�nak tekintet�k a szabadk�m�ves p�holyt



A kontinensen m�g egy t�nyez�vel kellett sz�m�tani. M�g az angol nemesek p�holytags�ga garanci�t jelentett a szabadk�m�vess�g kikezdhetetlens�g��rt, addig itt Eur�p�ban az uralkod�k �s tisztvisel�ik j�l tudt�k, hogy a nemess�g n�ha fell�zad a kir�ly ellen. Az aggodalom nem is volt alaptalan, mivel a francia forradalom idej�n, amikor 1792-ben a p�rizsi jakobinusok elfoglalt�k a Tuileri�kat, �s eg�szen a kir�ly, XVI. Lajos term�ig nyomultak, Marseille-b�l a szabadk�m�ves F.J.Westermann vezet�s�vel 600 �nk�ntes indult a seg�ts�g�kre. Az �ton v�gig a Rouget de Lisle (szint�n szabadk�m�ves) �ltal kompon�lt dalt �nekelt�k, amelyet mindm�ig La Marseillaise n�ven ismer�nk. A Francia szabadk�m�vesek m�g 1773-ban Grand Orient -ra v�ltoztatt�k a nev�ket �s az 1870-es �vek v�g�t�l semmilyen kapcsolatban nem �lltak az angol Nagyp�hollyal. Nap�leon ugyan nem volt szabadk�m�ves, de uralkod�sa alatt ism�t felvir�gzottak a szabadk�m�ves p�holyok.

Az Osztr�k-Magyar monarchi�ban a szabadk�m�vess�g arany korszaka a 18.sz�zad 80-as �veiben voltak a felvil�gosod�si reformok idej�ben. Divatszer�v� v�lt. Nyomtatt�k �s �nekelt�k a szabadk�m�vesek dalait, nyilv�nosan hordt�k a jelv�nyeiket, stb. Ehhez a talajt J. Sonnenfels, M�ria Ter�zia egyetemi reform�tora adta meg. Az els� szabadk�m�ves p�holy B�csben 1742-ben alakult. Born �s Blumauer rendszeresen adt�k ki a Journal f�r Freimauerer ( Foly�irat a szabadk�m�veseknek) foly�iratot. A szabadk�m�vesek tev�kenys�ge �rv�nyes�lt Magyarorsz�g ter�let�n is. A szabadk�m�vesek dolgoztak az orsz�ggy�l�s tagjai k�zt, a megyei sz�khelyekben �s v�rosokban. Az els� szabadk�m�ves p�holy, hab�r csak k�zvetve bizony�tva, Brass�ban alakult meg 1749-ben. Az 1848/49 forradalom �s szabads�gharc lever�se ut�n a magyar emigr�nsok k�lf�ldi p�holyokba l�ptek, mint p�ld�ul Teleki L., Magyarorsz�g volt nagyk�vete Franciaorsz�gban �s a j�vend�beli Magyar korm�ny eln�k Andr�ssy Gy. P�rizsban lett egy szabadk�m�ves p�holy tagja, m�g Kossuth L. az Amerikai Cincinnatiben.
Az 1867-es Osztr�k-Magyar kiegyez�s ut�n Magyarorsz�g ter�let�n fel�ledt a szabadk�m�ves mozgalom. A p�holyok �rdekl�dtek a nyilv�nos �let aktu�lis probl�m�i ir�nt, j�t�konys�gi akci�kat kezdem�nyeztek, a munk�s k�rd�s megold�s�t kerest�k, fejlesztett�k a n�pm�vel�st, nagy vit�kat vezettek a darwinizmusr�l �s a n�k egyenjog�s�gukr�l. 1882-ben a Nagy kelet nevezet� Budapesti p�holy felh�v�st adott ki, amivel el�t�lte az antiszemitizmust. A Korvin p�holy 1870-ben n�pm�vel�d�si k�rt alap�tott, ahol a feln�tteket tan�tott�k �rni �s olvasni. �t �v m�lva meg�llap�tottak egy t�rsulatok, amely h�zi gy�rtm�nyok k�sz�t�s�vel a kisgazd�k seg�ts�g�re volt. A Budapesti nagyp�holy, Budapesten gyerekk�rh�zat �s a nincsteleneknek mened�kh�zat alap�tott, az elmebetegeknek int�zm�nyt alap�tottak �s seg�tettek a b�rt�nb�l szabadultaknak. 1880-ig a szabadk�m�ves p�holyok 20 szakiskol�t alap�tottak

Szabadk�m�vess�g a Felvid�ken.

„Az er�nyes utaz�hoz”nevezet� els� p�holy a Felvid�ken 1769-ben volt megalap�tva Eperjesen a vars�i „Er�nyes Szarmata” p�holy kezdem�nyez�s�b�l. Csak felt�telezhetj�k, hogy a tagjai nem csak Lengyel emigr�nsok voltak, hanem az eperjesi m�velt t�rsadalmi r�teg tagjai. Legnevezetesebb vezet�je Bernhardi nevel� volt. Az eperjesi p�holy hozz�j�rult az Igl�i szabadk�m�vesek k�zpontj�nak kialakul�s�hoz, amelynek K�sm�rk lett a k�zpontja. Fontos szerepet j�tszott a Selmecb�nyai p�holy megalakul�s�ban, ahol erre kit�n� felt�telek voltak, mivel itt 1763-t�l m�k�d�tt a B�ny�sz akad�mia, ahol �sszpontosult a Monarchia technika m�velts�ge.
Kass�n m�r 1773-ban, T�r�k gr�f kezdem�nyezte a „R�zsasz�n kereszt” p�holy megalak�t�s�t. De az els� m�k�d� szabadk�m�ves p�holy a „L�ng k�r” lett, amelyik ugyan ebben az �vben keletkezett. Legjelent�sebb tagja Kazinczy F. �r� volt, aki Kass�n „Orpheusz”nevezet� foly�iratot adott ki, ami szint�n a szabadk�m�ves neve volt.
Pozsonyba a szabadk�m�vess�g eszm�je B�csb�l �ramlott. 1771 k�r�l itt keletkezett a hallgat�si p�holy – Ad Taciturnitatem. M�r a latin elnevez�se arisztokrata �sszet�tel�t sugallja.
A szabadk�m�vess�g m�k�d�se a Felvid�ken �j lelket kapott az Oszt�k-Magyar kiegyez�s ut�n. 1872-ben Pozsonyban a „Hallgat�s” p�holy keletkezett, amelynek tagjai f�leg gazdas�gi, kultur�lis szem�lyis�gei voltak �s orvosok. Ez �sszef�gg�tt a p�holy ir�nyzat�val. 1873-ban a szeg�ny gyerekeknek orvosi rendel�t �s gy�gyszert�rat alap�tottak. 1916-ig itt ingyenesen kezeltek 140 000
beteg gyereket. A p�holy seg�tett a „Humanitas” t�rsulatnak, aki a szeg�ny di�koknak �llt a seg�ts�g�re. A tagjaiknak el�ad�sokat szervezett ami t�rt�nelmet, term�szettudom�nyt, aktu�lis t�rsadalmi �s politikai k�rd�seket �rintett.
Nagy tev�kenys�ggel m�k�d�tt a Kassai „Halad�s” p�holy, amelyiknek 1870-ben, r�viden a megalakul�sa ut�n m�r 70 tagja volt (18 hivatalnok, 10 �gyv�d, 9 orvos, 7 tan�t� illetve tan�r, 7 katonatiszt, 3 m�v�sz – k�zt�k Bencz�r Gyula fest�m�v�sz is). A feles�geik 1871-ben �vod�t alap�tottak, amelyik a p�holy nev�t viselte. Az �voda 1873-ig a pestisj�rv�ny idej�ig m�k�d�tt. K�s�bb a j�t�konys�gi t�rsulatokat, az �voda �s a gyerekotthon gondoz�s�t �tvette az 1884-ben megalakult „Egyet�rt�s” szabadk�m�ves p�holy.
Beszterceb�nya is akt�van dolgozott szabadk�m�ves szempontb�l, ahol 1870-ben alakult meg a „Felvid�k” p�holy. A szokatlanul sz�lesk�r� �rdek�k a hangs�lyt a tudom�nyon alapoz� vil�gn�zet fejleszt�s�re tett�k, a szabads�gra �s m�velts�gre, de hangs�lyozt�k a polg�ri t�rsadalom �p�t�s�t Magyarorsz�gon. Beszterceb�nyai helyi szempontb�l a figyelm�ket a n�pm�vel�sre �sszpontos�tott�k, a gyerekek k�telez� iskola l�togat�s�ra, k�zdtek az alkoholizmus ellen, a polg�rok elad�sod�s�val szemben, amibe a nagym�ret� esk�v�k, temet�sek, mulat�sok rendez�se r�v�n keveredtek bele. A szabadk�m�vesek t�mogatt�k a hum�nus t�rsulatokat, gyermek nevel� int�zeteket, harcoltak a kocsm�rosok uzsor�skod�sa �s a szeg�nys�g ellen valamint a k�zm�iparosok megment�s��rt.
A „Szepes” szabadk�m�ves p�holy is nagyon akt�van dolgozott K�sm�rkon. K�t k�nyvt�rat alap�tottak �s kezdem�nyezt�k a v�rosi hivatalban a szeg�nys�g elleni harc alapszab�lyzat�nak kidolgoz�s�t. A szeg�ny gyerekeknek ruh�t �s �tkez�st bizony�tottak. 1904-ben a Szepes megy�ben el�terjesztett�k az alkoholizmus elleni memorandumukat, amelyet a Magyar korm�ny bemutatott minden megy�j�nek.
1918 el�tt a Felvid�ken 32 p�holy m�k�d�tt 477 taggal. Pozsony, nem csak a felvid�ki szabadk�m�vesek k�zpontja volt, de annak k�sz�nhet�en, hogy sok k�lf�ldi mestert fogadott be Eur�pa szabadk�m�ves k�zpontjaihoz is sorolt�k. A Monarchia sz�tes�se nagy fordulat volt, mivel a n�met �s magyar p�holyok m�k�d�se megsz�nt. 1924 – 1938 k�z�tt csak a nevezetesebb szlov�k p�holyok m�k�dtek mint a Fides, Most, Harm�nia, Ml�anlivos� (Hallgat�s), Hort, Philantr�pia, J�n Kol�r �s a Veritas. Ezek r�szei lettek a B' nai B'rith szabadk�m�vesek vil�g szervezet�nek, amely 13 p�holy t�rsul�s�b�l �llt �s 1700 tagja volt. A lev�lt�ri anyagokb�l meg lehet tudni a tagok nemzetis�g�t �s foglalkoz�sukat. Nem titok, hogy a 70% Zsid�k alkott�k. P�ld�ul a „Philantr�pia” p�holyban 331 Zsid�, 80 N�met, 59 Magyar, 57 Cseh, 31 Szlov�k �s m�g 220 nem meg�llapitott nemzetis�g� tag volt. A „Fides” p�holyban 134 a „Harm�nia” p�holyban (legkisebb) 9 a „Hort” p�holyban 20 a „Ml�anlivos�” p�holyban 46 Zsid� volt. Teh�t a zsid� nemzetis�g�ek t�bbs�gben voltak. �gy ahogy az alapszab�lyuk el��rta, a f� tev�kenys�g�k a j�t�konys�g volt.
1938 – 1945 k�z�tt a fasiszta rendszer sz�tverte s szabadk�m�ves p�holyokat �s elkobzott minden vagyont ami �sszef�gg�sben volt szabadk�m�vesekkel. Ennek ellen�re a Szlov�k �llam idej�ben illegalit�sban, de m�g a 2.vil�gh�bor� ut�n is a hatvanas �vekig a Felvid�ken 1500 szabadk�m�ves volt. A fellend�l�s�k �s jelenl�t�k az 50-es �vekben voltak feljegyezve. Hab�r p�holyok n�lunk nem voltak, �s a Francia p�holyhoz tartoztak. A tev�kenys�g�k a k�zhaszn� dolgokra ir�nyult a demokr�cia �s a tolerancia �t�ltet�s�nek a mindennapi �letbe. Jacques Orefice a Francia Nagy Orient szabadk�m�ves p�holy 2. nagymestere szerint, aki 1999-ben megl�togatta Pozsonyt a Felvid�ken a szabadk�m�vesek eszm�i el�sz�r �sszed�ltek 1968-ban amikor m�r nem hittek az eszm�ben, �s ut�na m�sodszor 1989-ben amikor elkezdett m�k�dni az � k�z�ss�gi kapitalizmus, ami sok csal�d�st id�zett el�. Orefice l�togat�s�t Pozsonyban az�rt tette meg, mert kezdem�nyezve volt a p�holy megalak�t�s�hoz. Azt viszont csak egy szabadk�m�ves mester jogosult, aki legal�bb 7 �vig m�r mesteri rangban van. Egy p�holyhoz 14 mester sz�ks�ges. A p�holy feladatai k�z� tartozna az emberek egym�s ir�nti szeretet, tolerancia �s szolidarit�s tan�t�sa. Tov�bb� a szabadk�m�vesek feladata, hogy mutass�k az utat Eur�p�ba, hogy minden ember felel�ss�get �rezzen tettei�rt �s az �llamban elv�gzett munk�j��rt. A „szabadk�m�ves munk�juk” a kult�ra, m�v�szet �s gazdas�g �get� probl�m�inak a megold�s�hoz vezetn�nek, mert mint a „testv�rek” vil�g szervezet�nek a l�ncolata, bizonyos tudom�nyos ismeretek alapj�n szembes�teni tudj�k m�s �llamokkal.

A folytat�s k�vetkezik.

Vajda Iv�n
diplom�s politol�gus