Vajda Iv�n – A szabadk�m�vess�gr�l 2.

Ezot�ria, ritu�lisok �s jelk�pek.

Mind a h�rom fogalomnak van egy k�z�s nevez�je. Mind a h�rom �sszef�gg�sben van a pszichol�gi�val �s az ember lelk�vel. Az ezot�ria, az ember egy�ni �tja a t�meg korszakban. Ezt az utat mindenkinek saj�t mag�nak kell �tmennie, de m�g akkor is ha kapcsolatban van hasonl� meggy�z�d�s� emberekkel. Ezt nem lehet tan�tani, �s nem lehet megtanulni. Ezt csak �t lehet �lni, �s �lni kell. Az ezot�ria, az a ember bels� lelki vil�g�nak a szembes�t�se a k�rnyez� vil�ggal, ami seg�t �lni a vil�gban �s gy�zni f�l�tte. Ezt csak �gy lehet, hogy megismerj�k saj�t magunkat, bels� lelki vil�gunkat �s jellem�nket. Itt a legnagyobb �rt�k a b�lcsess�g �s a m�velts�g.  

A ritu�lisok seg�tenek abban, hogy a felavatott bizonyos lelki �llapotban szimbolikusan ismerkedjen meg a titkos igazs�ggal. Ezek a ritu�lisok tartalmaznak olyan szimbolikus erk�lcsi �s fizikai pr�b�t, amit az egy�nek kiv�laszt�s�n�l haszn�lnak. A ritu�lisok lelki hat�s�r�l, tal�n nem kell sokat b�lcselkedni. (Gondoljunk csak egy esk�v�i szertart�sra. A k�v�l �ll�nak, aki ezt nem �lte �t, az eg�sz szertart�s �rthetetlen �s n�melyeknek nevets�ges is lehet. Aki �t�lte az visszaeml�kezik, fel�breszti lelki �rzelmeit, �s ez egy bizonyos lelki �llapotot id�z el� n�luk. Arra gondolnak, hogy akkor �k se hallottak �s nem �szleltek senki m�st, csak saj�t magukat �s esetleg azt aki a h�zass�gba avatta �ket.) Az �let�nkben minden pillanat egy szertart�s �s megvan a jelk�pe is. Ezek a szertart�sok lehetnek titkosak is ami a nyilv�noss�gnak nem ismert.
Ezek alapj�n meg�rthetj�k a ritu�lisokat �s szertart�sokat, de a titokzatos t�rsas�gok jelk�peit is. A szabadk�m�vesek szertart�sai �s avat�sai szint�n el�id�znek egy bizonyos lelki �llapotot, amikor ism�t – ism�t �t�lnek valami kimondhatatlant. �ppen ez�rt olyan neh�z „leleplezni” ezeket a cerem�ni�kat. �s ez�rt olyan �rt�kesek �s a szabadk�m�veseknek is sz�ks�ges. A modern id�kben n�ha elfeledkez�nk arr�l, hogy mindenkinek sz�ks�ge van valamilyen lelki m�gi�ra. Elfelejtj�k a fant�zi�nkat, a saj�t lelki ritu�lisunkat. A nem �rdekelteknek, csak ez�rt n�mely dolgok t�nnek nevets�gesnek, vagy maradinak.
A Hiram legend�ja szerint, a bibliai Salamon kir�ly az Istennek templomot akart �p�teni Jeruzs�lemben. Hiram mestert b�zta meg az �p�tkez�ssel �s kinevezte �t minden munk�s, k�m�ves �s �p�t�sz f�n�k�nek. Hiram, h�rom fokozatos hierarchi�t vezetett be a k�pzetts�g�k alapj�n ami szerint �rt�kelte a munk�jukat. �gy keletkezett a tanonc, seg�d - mesterleg�ny �s a mester. Minden csoportnak megvolt a saj�t munk�ja, saj�t jelk�pe �s jelszava a munk�n�l, titkos jelek, miszerint felismert�k egym�st. Ezek a jelk�pek �s titkos jelek a mai napig l�teznek �s a szabadk�m�vesek haszn�lj�k az avat�si szertart�sokon.
A legenda szerint a mesterek b�re jelsz�ra volt kiadva, amit csak a mesterek ismertek. Egyszer h�rom mesterleg�ny megakarta szerezni a mesterek p�nz�t. Elfogt�k Hiramot �s k�nozt�k, hogy �rulja el a jelsz�t. � h� maradt, �s a jelsz�t nem �rulta el. Ez�rt �t �gy gyilkolt�k meg, hogy fejbe v�gt�k kalap�ccsal �s sz�gm�r�vel. Hiram test�t elhurcolt�k a v�ros m�g�, eltemett�k �s a s�rj�ra ak�ca �gat tettek. Salamon kir�ly keresni hagyta Hiram mestert, de a b�n�s�ket is. Miut�n megtal�lt�k a s�rj�t, eltemett�k a templomban. A s�rj�ba h�romsz�g alak� aranyt�bl�t tettek, amelyikbe az Univerzum nagy �p�t�j�nek, az Isten neve volt v�sve. A mesterek arany k�rz�ket kaptak, amelyeket k�k szalagon hordtak annak a jelk�p��l, hogy a Hiram ut�ni „�zvegy gyermekei”. Ez a legenda a szabadk�m�vess�g minden legend�j�t tartalmazza. Ezek a jelk�pek nem csak materi�lis t�rgyak, de megvan a filoz�fiai tartalma is, hasonl� mint a szimbolikus szertart�soknak.
Tabris szerint, Salamon a tudom�ny �s a b�lcsess�g megtestes�l�se. A katedr�lis (templom) az igazs�g �s b�lcsess�g hierarchikus uralkod�s�nak a megval�s�t�s�nak a jelk�pe a vil�gon. Hiram az az ember, aki saj�t b�lcsess�g�vel a tudom�ny seg�ts�g�vel jutott a hatalomhoz �s igazs�gosan uralkodott a t�rv�nyek �s szab�lyok szerint. Az igazs�g az, hogy a jelk�pek magyar�zata a miszt�riumt�l f�gg�en k�l�nb�z� lehet. Megemelintetj�k az asztrol�giait, alkimist�t vagy a filoz�fiait. A mai napokban a szabadk�m�vess�g a filoz�fiai magyar�zaton alapszik.
A tudom�ny alapja – az emberis�g boldogs�g�nak a katedr�lisa – a k�vek – emberek. Az ember a megm�veletlen k�, aki m�g sokat nem is tud a vil�gr�l �s mag�r�l sem. �ppen ez�rt kell �t faragni, tan�tani, hogy faragott k� legyen bel�le a katedr�lis alapj�ba. Csak felvil�gosodott, m�velt ember tudja, hogy csak b�lcsess�ggel seg�thet m�snak. Ez�rt saj�t mag�nak kell eld�ntenie, hogy el e akarja �rni a b�lcsess�g magasabb fokozat�t �s a testv�rekkel egy�tt dolgozni az emberis�g boldogs�g��rt. Ez�rt kell, hogy t�k�letes�tse �s ismerje saj�t mag�t. �j teljes �rt�k� �letet kell kezdeni neki.


A jelk�pek �s a szertart�s.

A jelk�pekben van elrejtve a „titok”, mert a val�s�g �s az igazs�g pszichol�giai nyomat�t tartalmazz�k. A szabadk�m�vess�g az rend, ahol a tagok testv�rek. A szabadk�m�ves munka az mesters�g, hivat�s. Az id�sz�m�t�st �gy kell kisz�molni, hogy a kereszt�ny �vsz�mhoz hozz� kell sz�m�tani 4000 �vet.
A jelk�pek a p�holy szent hely�n vannak elhelyezve. Minden szent helys�get a szigor� rendszab�ly alapj�n kellett berendezni. A ritu�lis d�sz�t�s szerint a helys�g mennyezet�nek k�knek kellet leni, n�ha csillagokkal d�sz�tve, ami a vil�gmindens�get �br�zolta. Itt volt elhelyezve a baldachin Nappal �s Holddal �br�zolva. A helys�g k�zep�n volt az olt�r, ahol a mester �lt. Itt, n�la volt a Biblia, k�rz�, kalap�cs, sz�gm�r� �s a kard. A szersz�mra sz�ks�ge volt a k� farag�s�hoz, hogy faragott k� legyen bel�le. A k� Neofita volt, m�g a testv�rek be nem fogadt�k. A z olt�rhoz h�t l�pcs� vezetett, ami a h�t bibliai b�nt jelk�pezte. A berendez�sben jelent�s szerepet j�tszott a sz�nyeg, az �gynevezett „tapiz”, ami Salamon kir�ly katedr�lis�nak az alapjait jelk�pezte. Az alkalmi �lt�z�kekben is jelk�pek voltak. A k�t�nnyel �s a keszty�vel a szabadk�m�ves munka tisztas�g�nak a jelk�p�t nyilv�ntartott�k. A kard a szabadk�m�vesek lovagi feladatukat �br�zolta az igazs�g, j�t�konys�g �s az �sz v�delm�ben. A feh�r sz�n az �rtatlans�got a k�k a felszentelts�get �br�zolta, m�g a fekete a s�t�ts�get, tudatlans�got ahonnan a Neofita sz�rmazik. A h�rom pont, vagy a m�gikus h�romsz�g, nem csak a p�holy tagjait �br�zolja, hanem a f�ldet, eget �s az alvil�got. N�melyekn�l viszont a h�rom kereszt�ny �nnepet jelk�pezte a Kar�csonyt, H�sv�tot �s a P�nk�sd�t illetve a m�ltat, jelent �s a j�v�t. De jelk�pezhette ez a Szenth�roms�got is vagy az emberis�g t�k�letess�g�nek a tulajdons�gait a : b�lcsess�get, er�t �s sz�ps�get.
A seg�d illetve mesterleg�ny az faragott k� volt, m�g a mester rajzt�bla. A z�szl� a becs�letess�get �s az ak�ca fa az �r�ks�get, tisztas�got �s az �jj�sz�let�st jelk�pezte. Az �sszez�rt k�z a testv�rs�get jelk�pezte. A gr�n�t alma a j�l elv�gzett munka jelk�pe volt. A k�rz� a pontoss�got, a sz�gm�r� az egyens�lyt , de az Isten �s a felekezet szeretet�t is jelk�pezte. A kalap�cs az er� �s az aktivit�s jelk�pe, ami a mester �s k�t fel�gyel�j�nek a szersz�ma.
Kopors� a csontv�zzal illetve kopony�val a m�lt �letet �s Neofita hal�l�t �br�zolta, hisz hogy ujj� sz�lessen a p�holy munk�j�hoz, szimbolikusan meg kellett halniuk, �s el kellett hagyniuk a m�lt szem�lyis�g�ket.
A felv�teli szertart�soknak h�rom fokozata van. Els�k�nt a tanoncokat, ut�na a mesterleg�nyeket �s v�g�l a mestereket szentelik be a szabadk�m�vesek fokozat�ba. Minden fokozatnak megvolt a saj�t szertart�sa, saj�t misztikus feladatai �s felv�teli sz�vegei. Arr�l, hogy ki lehet a p�holy tagja, arr�l egyhang� szavaz�si d�nt�s kellett a p�holy tagjait�l. A felv�teln�l a Neofita szimbolikus pr�ba al� volt vetve. El kellett olvasnia az esk�t, hogy az utas�t�sok szerint fog cselekedni a p�holy �s az �llam haszn�ra. Ut�na bek�t�tt�k a szem�t �s sz�nleletes utat kellett megtennie az alvil�gban. A t�z �s a v�z szimbolikus pr�b�ja al� volt t�ve. A szem�lyis�ge sz�nleletes reinkarn�ci� al� volt vetve, hogy az eddigi �let�ben elk�vetett b�neit�l megtiszt�ts�k. K�teles volt betartani a hallgat�s esk�j�t a p�holy munk�j�r�l, szertart�sair�l �s a tagok neveir�l. A k�t�ny �tv�tel�vel a mestert�l, p�holy tag lett. Mesterleg�nny� el�l�ptetve, csak konkr�t munk�k elv�gz�se ut�n lehetett.
A mesteri vagy nagymesteri be szentel�snek a szertart�sa, dr�maian jelk�pezi a Hiram gyilkosainak ut�ni nyomoz�st. A s�t�t helys�gben elvolt helyezve a kopors� a csontv�zzal ahol a beiktatand�nak vallom�st kellett tennie a mesternek, hogy nem � Hiram gyilkosa. Miut�n letette az esk�t, hogy � �rtatlan, megtudta a jelsz�t a mestert�l, amelyik miatt Hiramot meggyilkolt�k.
A p�holynak voltak akt�v �s passz�v tagjai. A p�holyokban volt nagymester, mester, fel�gyel�k, titk�r, p�nzt�rnok, sz�viv� �s szolg�lati testv�rek. L�tezett a tiszteletbeli tagok alapszab�lyai is akik nem vettek r�szt a p�holy munk�j�ban, csak mec�n�sok voltak.

Ahogy l�tjuk, a ritu�lisok �s a jelk�pek nem titkosak �s nem is �rthetetlenek. Nem takarnak el semmilyen nagy titkot. Err�l pontosan kifejezte mag�t Eugen Lennhoff, amikor ezt �rta: „A val�di titok az, ami mindig a szem�nk el�tt van, de senki sem l�tja – ez a b�lcsess�g, szeretet, �s a l�lek harm�ni�ja.”

Hogy a szertart�sok �s a jelk�pek a mai napokban hol, �s milyen szinvonalom vannak betartva illetve haszn�lva, arra nincsenek hiteles al�t�maszt� t�nyeim. A szabadk�m�vesek viszont ma is engedelmess�ggel tartoznak alkotm�nyuknak, bels� t�rv�nyeiknek, szab�lyzataiknak �s vezet�i utasit�sainak. Az esk� szerint a legfontosabb k�telezetts�g a titiktart�s, �s ez a felv�tel engedethetlen felt�tele. A szabadk�m�vess�g nem-syabadk�m�ves kutat�i k�z�l t�bben azt �llitj�k, hogy sok „k�k” szabadk�m�ves, de m�gy „v�r�s” is an�lk�l hal meg, hogy b�rmit is hallott volna szervezet�k titk�r�l. Copin Albancelli, aki huszonkilencedik fokozat� szabadk�m�ves volt, h�rom csoportba osztotta a szabadk�m�veseket. Az els�be tartoznak a k�kek, akik semmilyen l�nyeges titokba nincsenek beavatva. A v�r�s fokozat�ak �gy v�lik, hogy �k ismerik a val�di titkokat, val�j�ban nincsenek azokba beavatva. A nemzetk�zi bels� k�r, amely az igazi vezet�ket foglalja mag�ba, ismeri csak a szabadk�m�vess�g val�di c�ljait. Albert Pike, aki egy ideig az Egyes�lt Vil�gszabadk�m�vess�g �l�n �llt a „morals and dogma” cim� hires k�nyv�ben igy fogalmazta �ssze a titokba val� beavat�sr�l sz�l� tanit�s�t: „ Ak k�k fokozat�aknak csak n�h�ny szimb�lum jelent�s�t magyar�zzuk meg. Sz�nd�kossan f�lrevezetj�k �ket hamis magyar�zatokkal. Val�di jelent�s�ket a legmagasabb fokozat�ak sz�m�ra tartjuk meg. Ez lehet�v� teszi, hogy a k�k fokozatok tagjai azt k�pzelj�k, hogy az eg�sz szabadk�m�vess�get elsaj�titott�k. A szabadk�m�vess�g egy szfinksz, amely a fej�t a homokba rejti, amelyet az �vsz�zadok felhalmoztak k�r�l�tte.”

A folytat�s k�vetketik.

Vajda Iv�n
diplom�s politol�gus