Vajda Iv�n – A szabadk�m�vess�gr�l 4.

A szabadk�m�vesek �s az illumin�tusok.

A szabadk�m�vesek a nyilv�noss�g fel� mindig tagadt�k, leplezt�k, vagy kicsiny�tett�k politikai tev�kenys�g�ket �s befoly�sukat. A t�rt�nelem tanulm�nyoz�s�val, viszont t�bb bizony�t�k tal�lhat� arr�l, hogy a p�holyok tev�kenys�ge �lland�an �sszefon�dott a politik�val. Els�k�nt az t�nik fel, hogy a szabadk�m�vesek mindig a hatalom k�zel�be voltak tal�lhat�k (region�lis szinten is). T�nyek tan�s�tj�k, hogy akt�van r�szt vettek a 18-ik, a 19-ik �s a 20-ik sz�zad forradalmi mozgalmaiban. A francia forradalom �ta folyamatosan kimutathat� a szabadk�m�vesek befoly�sa, illetve cselekv� r�szv�tele a bek�vetkezett vil�gesem�nybe. Eur�p�ban p�ld�ul valamennyi brit minisztereln�k, Franciaorsz�gban pedig az �sszes k�zt�rsas�gi eln�k (De Gaule kiv�tel�vel) szabadk�m�ves volt. 

Az illumin�tusok rendj�t Weishaupt �d�m k�nonjogi tan�r alap�tott 1776 m�jus 1-�n Ingolstadtban �s gyorsan elterjedt N�metorsz�g, r�mai katolikusok �ltal lakott r�sz�n. Alap�t�juk perfektibilist�k rendj�nek nevezte �ket. Idegens�ggel telve el a jezsuita rend �s a szellemi bilincsek ir�nt, az a eszme fogamzott meg Weishaupt agy�ban, hogy � egy t�rsas�got alak�t, amelynek hat�s�t mindenfel� kiterjeszti, a leghatalmasabb szellemeket �leli f�l, az �sz uralm�nak helyre�llit�s��rt munk�lkodik �s el�mozd�tja vall�sos �s politikai felvil�gosod�st �s emancip�ci�t. Azt hirdette, hogy a vall�sos dogm�k �s istentiszteleti form�k elvetend�k, a deizmus rendszere terjesztend�, �s a k�zt�rsas�gi elvek hirdetend�k. B�r� Knigg�nek k�z�j�k bel�p�se �s a szabadk�m�vesekt�l nyert t�mogat�s folyam�n az �j rend olyan gyorsan terjedt, hogy volt id� amikor t�bb mint 2000 kiv�l� f�rfit sz�m�thatott N�metorsz�gban tagjai k�z�. Az illumin�tusok k�zt, hamarosan k�lcs�n�s k�mked�si, vallat�si �s m�s hasonl� rendszer fejl�d�tt ki, amely hat�rozott ellent�tben volt az igazi szabads�ggal, de tekintetre arra, hogy minden sz�lat egy k�zbe adjon, amelyik azt�n a szent sereget az emberis�g boldog�t�s�ra vezesse. Ehelyett a rend felboml�sa k�vetkezett be, mert Weishaupt �s Knigge, a k�t vezet� is elbizonytalanodtak egym�st�l �s a bajor fejedelem a k�zvesz�lyesnek h�resztelt rendet 1784 j�nius 22-�n feloszlatott. 1785 m�rcius 2-�n Weishauptot megfosztott�k tan�ri �ll�s�t�l �s sz�m�zt�k Bajororsz�gb�l. 83 �ves kor�ban, 183-ban halt meg Hall�ba. A rend m�s tagj�t is szigor�an b�ntett�k, akiknek Vatik�n elsz�nt ellenfelei voltak. Az a �ll�t�s is l�tezik, hogy �k m�rgezt�k meg Mozartot, aki szabadk�m�ves volt a Var�zsfuvola oper�j��rt, amelyik tele volt szabadk�m�ves szimb�lumokkal. R�gebben nagy jelent�s�get tulajdon�tottak ennek a rendnek �s ennek a rendnek a kez�t l�tt�k m�k�dni egyes t�rt�nelmi esem�nyek h�tter�ben.
Az illumin�tus megnevez�st m�s t�rsas�gok is viseltek Eur�p�ban. Az alomb�rdok� Spanyolorsz�gba. Az entuzi�szta �s vizion�rus �lmodoz�kb�l �ll� guerinetek� Franciaorsz�gba 1684 k�r�l �s a misztikusok �ltal alkotott egyes�let Belgiumban. Ezekben az orsz�gokban �s N�metorsz�gban is a titokzatos h�l�zatok megmaradtak, fejl�dtek �s egy�ttm�k�dtek.
Aj �j vil�grend integr�lt hatalmi elitj�nek uralomra ker�l�s�t az illumin�tusok titkos internacion�l�k�nt m�k�d� z�rt h�l�zat�nak tanulm�nyoz�s�val lehet meg�rteni. Az illumin�tusok term�szetesen nem tartj�k nemzetk�zi h�l�zatukat sem p�rtnak, sem internacion�l�nak. S�t, h�l�zatuk l�t�t is tagadj�k, mivel annak hat�kony m�k�d�se csak az ismeretlens�gbe burkolva biztos�that�. A h�res amerikai t�rt�n�sz, Carroll Quigley, bebizony�totta, hogy ez a h�l�zat l�tezik, �s egy hat�kony internacion�l� tulajdons�gaival rendelkezik. Aki ezt k�ts�gbe akarja vonni, annak Quigley szem�ly�ben olyan tud�s munk�it kell megc�folnia, akinek megadatott, hogy �veken �t kutathasson a h�tt�rhatalom titkos iratt�raiban. Az�rt r�szes�lt ebben a privil�giumban, mert maga is a p�nzoligarchia h�s�ges h�vei k�z� tartozott. Az illumin�tusok nem azonosak a szabadk�m�vess�ggel, de a k�t mozgalom fokozatosan k�zeledett egym�shoz �s egy�ttm�k�d�tt vel�k.
Az els� nemzetk�zi k�z�s tal�lkoz�suk 1782 j�lius 16-�n Wilhelmsbadenben volt, �s k�s�bi eggy�ttm�k�d�skr�l sz�mtalan t�rt�nelmi t�ny van.

Az illumin�tusok a nemzetk�zi elit ?

A form�kat illet�en sok minden �talakult a 18. - 19. sz�zad �ta. Csak az nem v�ltozott, hogy egy sz�k oligarcha csoport – a p�nzrendszer mag�nmonop�liuma �s a gazdas�gi – kereskedelmi �let ir�ny�t�sa r�v�n – �ri�si hatalommal rendelkezik. Ma is, ha valaki szembehelyezkedik a Grosvenorsokkal, a Bragansasokkal �s a Savoyaiakkal, avagy a Rothschildokkal, Warburgokkal, �s Rockefellerekkel, valamint e dinaszti�k rokoni – kapcsolati h�l�j�val, akkor vasfalba �tk�zik. M�g a kutat�kat is meglepi, hogy a 21. sz�zad elej�n milyen nagy szerepe van egy lesz�rmaz�si vonalnak a vil�got ir�ny�t� elit �sszet�tel�ben. Az illumin�tus h�l�zat �rt�krendj�ben fontos szerepe van a v�rs�gi lesz�rmaz�snak. Ha valaki nem a megfelel� lesz�rmaz�si vonalhoz tartozik, akkor csak nehezen – vagy soha – nem tud magas fokra emelkedni az illumin�tus rangl�tr�n. Jelenleg a illumin�tus h�l�zat kulcspoz�ci�it mintegy �tsz�z rendk�v�l befoly�sos csal�d tagjai t�ltik be, akik a vil�g k�l�nb�z� r�szein �lnek, de szoros kapcsolatban vannak egym�ssal. Ezek a csal�dok r�szt vesznek az illumin�tus h�l�zat sokr�t� tev�kenys�g�ben, att�l f�gg�en, hogy annak hierarchi�j�ban hol helyezkednek el. Tagjaik nagyr�szt egym�s k�zt h�zasodnak, �s szoros v�rs�gi k�tel�k is �sszef�zi �ket. A vezet� dinaszti�knak maguknak is megvan a saj�t bels� hierarchi�ja. A csal�dok k�z�l egyesek csak f�ld�nk bizonyos r�gi�iban befoly�sosak, �ltal�ban azon a ter�leten, ahonnan sz�rmaznak. A leghatalmasabb illumin�tus dinaszti�k tudatosan egyes�tik k�l�nb�z� v�rs�gi vonalaikat.
Az �gynevezett „Nagy Druida Tan�cs”, a kutat�k gyakran a „Tizenh�rmak Tan�cs�nak” nevezik, h�l�zatuk seg�ts�g�vel ellen�rzik az egykori kommunista orsz�gokat, bizonyos fokig m�g K�n�t is. A Tizenh�rmak Tan�csa ir�ny�tja a „b�lcs emberek”titkos csoportjait a legfontosabb ipari �llamokban. A kisebb orsz�gokat a bankrendszeren kereszt�l ir�ny�tj�k, ahol az �ltaluk kiv�lasztott �s t�l�k f�gg� szem�lyek, valamint a titkosszolg�lati appar�tusok l�tj�k el a befoly�sol�si, ellen�rz�si �s ir�ny�t�si funkci�kat.
A Tizenh�rmak Tan�csa felett �ll egy m�g fontosabb csoport, a Kilencek Tan�csa,, amelynek azonban van egy h�rom szem�lyb�l �ll� bels� magja, ez a h�rom szem�ly az, aki az els� impulzusokat adja, �s a v�gs� sz�t kimondja a legfontosabb k�rd�sben.
Az illumin�tus h�l�zat vezet� dinaszti�i tudatosan kutatj�k �s egyes�tik a vezet� csal�dok v�rs�gi vonalait. Ebben a tev�kenys�g�kben bizonyos okkult hagyom�nyok is �rv�nyes�lnek, amely szerint m�gikus er�t jelent e dinaszti�k v�r szerinti egyes�t�se. M�r arra is k�s�rletek voltak, hogy genetikusan vizsg�lj�k meg az illumin�tus csal�dok eredet�t. Bizonyos irracion�lis v�leked�sek szerint nem a nevek a d�nt�ek, hanem sokkal ink�bb a v�r m�gikus ereje a meghat�roz� t�nyez�. Szok�sos elj�r�si m�d, hogy a p�nzoligarchia illumin�tus h�l�zata sz�m�ra fontos szem�lyeket m�r gyermekkorukban kiv�lasztj�k, �s adopt�lt gyerekk�nt a kijel�lt poz�ci�ba felnevelik. Fritz Springmeier amerikai kutat� szerint, egy ilyen, illumin�tusok �ltal kiv�lasztott �s felnevelt gyerek volt Bill Clinton, a volt amerikai eln�k is. Angello Roncaalli, a k�s�bbi XXIII. J�nos p�pa mentora pedig Jean Cocteau, a Prieur� de Sion akkori nagymestere volt.(Ezt �ll�tja John Daniel, Johannes Rothkranz, valamint a „Holy Blood, Holy Grail” h�rom szerz�je: Michael Baigent, Richard Leigh �s Henry Lincoln.)

A vezet� dinaszti�k lesz�rmaz�si vonal�nak kutat�sa �j megk�zel�t�st tesz lehet�v� a t�rt�nelem elemz�se sz�m�ra. A nagy hatalm� t�rt�nelmi csal�dok az �vsz�zadok sor�n olyan strat�gi�kat dolgoztak ki, amelyek el�seg�tett�k az emberek p�nzel, okkult ritu�lisokkal, h�bor�kkal, politik�val, vall�sos konfliktusok gerjeszt�s�vel, vagy szenved�lyeik felkelt�s�vel t�rt�n� befoly�sol�st �s ellen�rz�st. Ezek a csal�dok �vsz�zadokon kereszt�l gy�jt�tt�k tapasztalataikat, �s fejlesztett�k k�pess�geiket arra, hogy mik�nt kell a hatalmat megszerezni, �s maguk sz�m�ra hasznos�tani. Az is r�sze volt a strat�gi�juknak, hogy a h�tt�rben maradjanak, val�di identit�sukat elrejts�k a nyilv�noss�g el�l. Ez a transznacion�lisan megszervez�d�tt elit nemzed�kr�l – nemzed�kre �t�r�k�tette a lakoss�g feletti uralom gyakorl�s�ra vonatkoz� tapasztalatait �s tud�s�t.

V�ge

Vajda Iv�n
diplom�s politol�gus