czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
Politolgia
Politolgia : Az zvegy fia

Az zvegy fia

  2008.12.17. 15:29


Czike Lszl

Levl Bartomhoz, aki nvizsglatra ksztetett

Valban, mindennek vge lenne?

(Stoffn Gyrgy cikke hatsra)

Polgrpukkaszt

Azt hiszem, most is ajtstul rontok a hzba, de mr nem rdekel. Most vgre „kibortom a bilit”, merthogy egyrszt tele is van, msrszt maximum a lncaimat veszthetem, mint egykor Karl Marx proletrjai. Mr-mr kezdtem megszokni, hogy a sajt hazmban, a sajt szmtgpemen, az igazsgot, vagy annak kiss „lebuttott” (political correct), nyomtatsbart vltozatt, mr szinte kizrlag csak ingyen, nhny weblapra rhatom meg, mert a meszticek vagy ki sem adjk, vagy a lnyeget kihzzk – de fizetni aztn soha, semmikppen nem fizetnek, egy also grandot – egy huncut vasat - sem. Mikzben a hatalom stt rnykban a szarrg seggnyalk havi 600-800 ezerrt hmozzk a lggmbt, gereblyzik a vizet – ugye, mg egy okkult ftrterveztl is lehet nyelvi furfangokat tanulni! -, addig n ingyen s brmentve, pontosabban a pnz csrgsrt rok, mert „belm szuggerltk” a meszticek, hogy ma olyan nehz idket lnk, amikor az egybknt oly’ demokratikus, szocilis hls, piacgazdasgos, harmadik kztrsasgos, ajnis haza „ideiglenesen” (jabb 18 vre) megkveteli tlnk, hogy nknt hzzuk szorosabbra a nadrgszjat; egszen odig, ahol mr nincs is rajta luk. Ebben a - rvid tmeneti - idszakban a fszerkeszt r ingyen hasznlja a nevnket, az tleteinket, az rsainkat, az olvaskznsgnket, a nevnket az impresszumban, mert mi, rk a hazt mlenkij szellemi robottal vagyunk ktelesek szolglni, amg a fszerkeszt urak nfeledten pipznak, jl szrakoznak ds elmncsgeinken, kjes vigyorral hzgljk ki abszolt indokolt jelzs szerkezeteinket, abszolt igaz mondatainkat, lesltsainkat; nehogy vletlenl/vratlanul sszedljn az a hamis rendszertvltott tkolmny, amit hazarulk s meszticek egytt ptettek fel, kirablsunkra, hogy immr forradalmi veszlytl mentesen szvhassk tlikertjeikben parazita orchideik penetrns illatt, vagy hogy szabadon szguldozhassanak ezst Audiikon, kizrlag karitatv pnzgyjt cllal, a Budapest-Brsszel-Basel nyomvonalon, oda s vissza, az illuminlt (lsd mg: „a baseli gnmok”) menetrend szerint. Immr megszoktam, hogy aprnknt egyszer hasznlatos riheronggy vltam a sajt „jobbik” (?) oldaln, mert sajnos mindkt oldalon csak a meszticek s a hazarul kollabornsok, ms nven vakolk rvnyeslnek. Mr azt is megszoktam, hogy a hitelkrtym jobbra res, mert munkt, megbzst, pnzt, paript, fegyvert, hitelt, stb. csak az kap, akinek a homloklebenybe s a jobb karjba is beptettk az Echelon multifunkcis csodacsipjt. St, azt is, hogy - miutn a gyomrom llandan korog, gyakran kromkodom, ezrt knytelen vagyok srn lelki vigaszrt folyamodni – mr a feloldozst s a penitencit is ugyanolyan meszticek osztjk, srn meghkken szemforgatsok kzepette. Mr a Szent Biblit, a katekizmust is meszticek s vigcek magyarzzk, st, a keresztny levelezlistkat is elleptk. Ez a jlti mkeresztnysg lassan a httrhatalmi internetes kzivezrls egyik f eszkzv is vlik. Vagy engedelmesen betagozdsz a meszticek nknyes, lgbl kapott agyrm „mkdsi szablyzata” szerint, vagy elkergetnek, mint egy fonnyadt koldust a szupermarket melll. m a fejlds nem ll meg! Legjabban felfedeztem, hogy mg magasabb kvetelmnyeknek kell megfelelnem. Mivel a Jisten elgg hatkony elmvel ldott/(vert) meg; minden titokra, tversre, disznsgra elbb-utbb rjvk. St, sajnos, tbbnyire elbb. S ez mr gy megy 15 ve. Rejtly elttem nem marad megfejtetlen. Amita a meszticek erre is rjttek – hogy rjttem -, azta nem elg, hogy ingyen s dalolva rok egyre jelentsebb igazsgokat, megfelel fts hjn trdig r, vesegyilkol jeges tli szlben, s szerepelek l-impresszumok tisztsgviseljeknt – ennl mr tbbet kell tenni a hazrt. A meszticek legjabb mondvacsinlt, egyoldal elrsa: lgy hlye, hagyd szvatni magad ingyen, te csak rj – az orszg „megmentse” a mi dolgunk! Mert mr a nemzeti stratginkat is meszticek s vigcek – wie geht’s-ek(?) – alkotjk, vastag pnzrt. s ha netn „mgis” szrevennl valamit ebbl a hajmereszt szemfnyvesztsbl, s netn meg is akarnd rni valamely tenyrviszkettet rszlett, pldul hogy a „jobb oldalt” balmesztic hazarulk vezetik krbe-krbe, majd bele a szakadkba; mit is mondanak ezek a blcs, selfmade igazsgoszt fszerkesztk? – ht ugyanazt, amit a Gyurcsny: „Lehet menni! El lehet menni a laptl! Nem ktelez sem rni, sem az impresszumban szerepelni! Ha nem tetszik a leoszts, alapts magadnak egy sajt lapot!” Itt tartunk, 18 vvel az elqrt rendszervlts utn. A tudsom mind csak csupa-csupa „rtkesthetetlen/rtkeslhetetlen” informci, megannyi mlyrerejtett, soha ki nem derl s ki nem derthet mlyrehat sszefggs. n mr sem okos, sem szp soha tbb nem lehetek ebben a bvalblelt orszgban, a sajt hazmban, mert minden blcsek kve a kivlasztott meszticek magntulajdona. Kizrt esemny, hogy egy magamfajta ujgur cseprg valami rtelmeset ki-vagy feltalljon; n hivatalbl kisstl s csekly tehetsg vagyok, egy bennszletett magyar bunk. n a tzsdn nem vigckedek, portfolim sosem volt, a bankok csak uzsorakamatra hiteleznek, s a meszticeknek maximum a hgaim vagy a lnyaim kellenek, kzimunka helyett hzimunkra. Ingyen hlynek kell tettetnem magam: legfeljebb betlit jtszhatom a kaszin krtyaasztalnl, mert a durchmars a meszticek bennfentes olcsjtka. Maximum a lehull morzskat szedegethetem buzgn a krtyaasztal alatt, ahol a vilg nagy dolgai nap, mint nap eldlnek – a nagy labdkat le kell passzolnom, vagy szre sem szabad vennem, hiba lennk brmily’ szemfles; a nagy felismersek, de a kzepesek is a meszticeket, vagyis a Stn Zsinaggjt illetik.

Kedves Testvrem!

Fogadd szinte bocsnatkrsemet.

Mea maxima culpa – remlem, mskor nem fordul el…

Please, forgive me…

Rszben elhamarkodottan alkottam vlemnyt – sajnos idhinyban szenvedek: time is money -; csak a cikkr vgkvetkeztetseit gondoltam t, s persze utastottam el. Msrszt – szintn szlva – kifejezetten „meneklk” az olyan depresszis gondolatok elolvassa ell, amiket Stoffn Gyrgy a cm szerinti cikkben megfogalmaz, pontosabban: amelyek az elolvass utn „megszletnek”.

Minek szomortsam magam, ha gy sincs semmi perspektva?

mbr Stofnnak – sajnos – sok mindenben igaza van.

Viszonylag hamar rjttem – fleg meg nem szn unszolsod hatsra -: „arra azrt jk” az ilyen szomor gondolatok, hogy alkot gondolatmenetet generljanak. Egy merben ms gondolatmenetet. Amg ugyanis a beteg – a nagybeteg nemzet, amelynek magam is szenved alanya, szenved honpolgra vagyok – nem rti meg, hogyan jutott el idig; addig, hogy mr a karjt is mindig rosszkor, rossz helyen s rossz idben emeli fel, a fejt meg llandan lgatja, mint egy koravn, fejnehz rinocrosz - nos, addig semmi rtelme a brmifle gygytshoz hozzfogni, hiszen „vakon” csak kuruzsl sarlatnok „gygytanak”. Lssa, rtse az istenadta np: milyen kr sorvasztja szzadok ta, mi is az oka annak, hogy legjobbjai hulltanak a harcban, mely sehov nem vezet, st, nem is tisztt, legyen brmily’ hsies. Mely harc csak vszzados helybentopogs; noha trtnelemknyveink csak hsi mltrl papolnak…

Nos, most mr a ttok is „pofozgpnek” tekintenek bennnket.

Habsburgok

Szeretni kell ezt a npet, brmily’ gyarlsgokat is produkl.

Nem a magyarsg – egybknt ktsgtelenl meglv – lelki klncsgeivel, tutyimutyisgval, lhetetlensgvel, „llami gondoskodsi szksgletvel”, stb. van a legnagyobb problma. Aki csak ilyennek ltja a nemzetet, az egyb aljassgra is kpes. A magyar npet - alkati hibival egytt is - csak mg inkbb szeretni kell, a maga ktsgtelen egygysgben s feleltlensgben is. Elszr is: ez a np mindig ilyen volt. Csakht 1526 eltt mg voltak szakrlis kirlyai, tbbnyire rdemtelen, mgis felels nemessge, harcos elitje; - m amikortl a Habsburgok „eluralkodtak” Magyarorszgon, a nemzet sszezavarodott, szntelen „rabszolga-masszv” vlt; s mivel a vezeti lepaktltak a bcsi udvarral s „meglhetsi nemesekk” vltak, korrumpldtak, lealjasodtak: a magyar np - vezetk, vezet elit s „nemzeti eligazts” nlkl, magra maradt.

A Monarchia „lskamrja” lettnk, a polgrosods eslye nlkl.

Szerencstlensg

Az igazi, vgs szerencstlensg azonban - sajnos – mg csak nem is a Habsburg-uralomban gykerezett. Az orszg a Monarchiban ugyanis jl-rosszul betagozdott a nemzetkzi munkamegosztsba, ezltal a magyar np – mint jobbra kivteles mezgazdasgi teljestmnybl l, feudlis kzssg – viszonylag „eredmnyesen konszolidlt” gazdasgi s trsadalmi viszonyok kztt lhetett. A szerencstlensg abban llt, ami a Habsburgok utn jtt. A tradicionlis letkzssgek, struktrk gazdasgi s morlis vlsga, a hagyomnyos trsadalmi s nemzetkzi munkamegoszts sztesse, a gtlstalanul libertarinus, j, individualista/egoista letfelfogs gyors trhdtsa, a futtzknt globliss tereblyesed ssztrsadalmi kosz. A hagyomnyos emberi rtkrend teljes felborulsa. A voltairei-luciferi (= a „Fnyhoz”) „megvilgosods”, az illuminizci lnyege nagy vonalakban, hogy az emberi rtkek helybe a profitszerzs, a vagyonosods; a hit helybe az elkpzelt „tudsalap trsadalom” bvlete, Isten helybe a pnzftis, mint ltalnos blvny egyezmnyes imdsa lpett. (Megjegyzsem: lnyegben mindezt egytt nevezzk „polgrosods”-nak.) A tragdia szellemi magva a nemzetkzi szabadkmves eszmk, s a politikai sszeeskvs gyors, szinte ellenlls nlkli trhdtsa volt; ami – a kmvesek terveihez „mltn” - alapjaiban rzta, s vltoztatta meg a flfeudlis vilgot (v. Kommunista Kiltvny), mindenekeltt Eurpt, azon bell is legfkpp’ a Krpt-medenct. Amely ma is Eurpa szve, politikai, zleti s kulturlis kzpontja lehetne, ha a szerves nfejlds rvn kialakult termszetes isteni rendet nem bortjk fel vilgfelforgat, trkptrajzol anarchista szabadgondolkodk, akiknek minden csak szjjelzzva, felaprzva, atomizltan megosztva, legyengtve s ellehetetlentve j. Akik fixa ideja, st, beteges mnija, hogy „ptsi tervrajzaikkal” folyamatosan sztzilljk a trsadalmat; emberidegen, torz struktrkat hozva ltre - lnyegben Lucifer tollbamondsa alapjn.

A tragikus esemnyek a kvetkezkpp halmozdtak egymsra:

Szabadsgharc

Az 1848-as eurpai forradalmi lz, a felvilgosult szabadkmves ragly, ami az amerikai fggetlensgi hbor s a francia forradalom gyzelmt kveten, Mazzini s Garibaldi rvn hamar elterjedt Magyarorszgon is. El is bortotta a kznemessg, a „reformrtelmisg” nagyobb hnyadnak az agyt, amikor Magyarorszg mg messze nem llt kszen a polgri talakulsra. Heckenast s Landerer segtsgvel (nyomda) „elrasztottk” a nemessget is a francia s olasz (carbonari) szabadkmves eszmkkel, gy a meghatroz magyar elit derkhada sszeeskvv (v. a „martinista” Martinovics) szabadkmvess, „forradalmrr vlt”. A forradalommal vrbe borult az orszg, majd a megtorlssal (Haynau) valsggal – akr egy „elitnyr guillotinnal” - lefejeztk a renitens magyar nemzeti elitet. (Vegyk is szre: a magyar „forradalmakat” rendre „lefejezs” kveti, ami a szabadkmves anarchista tervek szerves rsze. „Forradalmat” vetnek, hogy azutn elitet arathassanak.) A maradk nemessg (az elit) 1867-ben knyszer „nagykoalcit” kttt a Habsburgokkal, ezzel gyakorlatilag tadta a polgrosods, az iparosods irnytst a szabadkmveseknek s egyb beszivrgknak. Groteszk mdon a ravasz Habsburgok mg idejben belptek – II. Jzsef nyomdokain - a szabadkmvessgbe, gy sikerlt elkerlnik a kiirtsukat. (Nem gy, mint ksbb a cri Romanov-dinasztia, mely a vgskig ellenllt a szabadkmvessgnek.) Mivel a „trnfosztsukat” nem sikerlt elkerlnik, sajt monarchijuk nfelszmolsnak „az lre” lltak, st, utbb k lettek a birodalom romjain led pneurpai mozgalom frontemberei, illetve azok ma is, a mr megvalsult Eurpai niban. Idkzben – nagyjbl 1850-tl - a nemzeti szabadkmves pholyok (a Grand Orient) felett vgkpp tvette az irnytst az internacionalista Illumintusok Rendje, amely Myron Fagan vels meghatrozsban a Stn Zsinaggja (Jelensek 2.9).

Vilghbor

Az egyre ersd illumintus (v. Adam Weishaupt mestertervvel s Albert Pike vilghbors terveivel) szabadkmvessg, miutn kiprovoklta az I. Vilghbort: sztverte az Osztrk-Magyar Monarchit, megsemmistette az orosz crizmust, likvidlta a cri csaldot, a „renitens” Romanov-dinasztit. Kelet-s Kzp-Eurpa npeinek hagyomnyos llamrendje, termszetes, s a klcsns elnykn nyugv munkamegoszt᭭sa, kereskedelmi hlzata, stb. sztesett; a trianoni bkeszerzds pedig „mindrkre” bebetonozta a trsg llamainak, nemzeteinek – oszd meg s uralkodj! – atomizlst, de legfkppen a trtnelmi Magyarorszg megfosztst terleti integritstl, a leggazdagabb fldterleteitl, legszebb tjaitl, tengertl, fldje s lakossga ktharmadtl; st, Trianon perspektvikusan visszavonhatatlanul „a vz al nyomta” a megcsonktott maradk anyaorszgot. A „bkvel” ekknt sztvert egykori Nagy-Magyarorszg trsge, npessge mindenfajta zavaros internacionalista – kommunista, szabadkmves, illumintus, pneurpai, stb. - eszmktl fertzdtt, a npek feje feletti kzs, lthatatlan „dinasztikus vdernyk” szertefoszlottak, s nem llt helyettk kszen semmilyen, szerves trsadalmi fejldssel ltrejv adekvt, j nvdelem. Majd Krolyi Mihly, a bolond vrs grf – „Nem akarok tbb katont ltni!” (mondta Linder Bla, Krolyi hadgyminisztere, a honvdsgnket nemrgiben „megszntet” SZDSZ – „… legfeljebb Afganisztnban s Irakban” - szellemi elfutra) - effektve tadta, tjtszotta a hatalmat a moszkovita szabadkmves klikknek, Kun Blknak, Szamuelly Tiborknak… Magyarzat: Senki nem lltja, hogy a nevezett hhrok az elkvetett magyar-gyilkossgokon tlmenen egyb okkult ritulis (pl. druida) szertartsokon is rszt vettek volna, vagy hogy titkos magnyukban a kt szabadkmves oszlop – Jkin s Boz – eltt „trdelve” imdtk volna az egydollros aranyborjt, vagy ppen a Vilgegyetem Nagy ptmestert. Azonban nyilvnval, hogy Vlagyimir Iljics Lenint nemzetkzi bankrpnzen az illumintusok kldtk Oroszorszgba, a crizmus megdntsre, s a Szovjetni megszervezsre. Kun Blt s Szamuelly Tibort mrpedig maga Lenin kldte Magyarorszgra. Utbbi pl. replgppel jtt, s egyenesen a nagy Lenin zenett hozta. grl gra szlltak az illumintus „bkegalambok”: gy exportltk a bolsevik „vilgforradalmat”. Illumintus fa minden gymlcse illumintus.

„Gymlcsrl ismeritek meg a ft!” – mondta Jzus Krisztus.

Tancskztrsasg

Aztn az illumintus szabadkmvessg ltre is hozta j llamt, a Szovjetnit. Nlunk meg bevezettk 133 napra a bolsevik diktatrt… Ne higgyk, hogy ez a mai, nem 1919-ben gykerezik. A karvalyarc Szamuelly legnyei elrettentsl az rtatlan emberek – zmmel parasztok – szzait lgattk fel a fkra, miutn elbb vlogatottan aljas, szadista knzsoknak vetette al ket. m azok a knszenvedsek mgsem tartottak nhny rnl tovbb. Vajon mily’ hossz knszenveds, hezs, nyomor, csaldi tragdia vr a magyar np mai zsellreire, nincstelenjeire, hajlktalanjaira, sorstalan milliira, mieltt a Jisten maghoz nem veszi kisgyermekeit, hogy megvltsa ket az „jmagyar” illumintusok vadllatias, restaurlt tancskztrsasgnak „felzrkztat” programjaitl?

Polgrosods

Magyarorszgon nem a nemzet nerejbl zajlott le az – egybknt is ksei - polgrosods, miknt Eurpa ms, fejlettebb vagy ppen kevsb fejlett orszgaiban. Nlunk magyar vllalkozk ltal vgrehajtott eredeti tkefelhalmozs szinte egyltaln nem ment vgbe, az iparosods/iparosts tkeszksglett kereskedk vontk ki a mezgazdasgbl. Nlunk – a szervesen magyar polgrosods helyett – egyfajta bevndorlktl „importlt”, alapveten az 1867-es „Kiegyezs”-tl kezdve tmegesen bekltz zsidk ltal finanszrozott s vghezvitt kapitalizlds folyt le, melyben sem a magyar nemessg, sem a magyar np szervesen nem vett rszt. Ennek megfelelen a szervezd, ersd polgrsg nem a nemessg, nem a „nemzeti rtelmisg” vagy a parasztsg, hanem tlnyomrszt a bevndorlk kreibl alakult ki. Mintha a kapitalizmus eredenden sem lenne kompatibilis a magyar llekkel…

Kormnyzsg

Mindezen paradox adottsgok szinte szksgszeren vezettek el a Horthy-rendszerhez, amelynek a ltszlag konszolidlt mkdse eltakarta azokat az ellentmondsokat, amelyek vgl is – a nmet revansizmussal „sszehzasodva” – a II. Vilghbors katasztrfhoz, s benne a zsid holokauszthoz vezettek.

vsdiktatra

A hbor utn testnk – mi tbb, a prizsi bkeszerzdssel tlktek bennnket – „az illumintus l” msik oldalra. Ausztria szabad orszg lett, Magyarorszg Sztlin provincija, ideiglenesen 45 vre. A Rkosi-korszak ltrehozta a „nemzeti vs-diktatrt”, egyfajta nacionalista mzzal lczta a szabadkmvessg ordas internacionalizmust (v. „npiek” – pl. Illys Gyula). Sztlin – a korbbi urali posta-vagy bankrabl – ugyan bizonythatan nem volt szabadkmves (pontosabban az nem bizonythat, hogy az lett volna), viszont a kzvetlen krnyezete ppen gy htprbs vakolkbl (pl. Berija) llt, mint korbban a Lenin. Felvetdik ugyebr a „szimbizis”, az rdek-sszefonds gyanja. A dikttor-jelltet szabadkmvesek avatjk dikttorr (v. „kirlycsinlk”), akire azrt van szksgk, hogy a kijellt piszkos munkt – az illumintus mestertervet – vele hajtassk vgre, hogy a kezk tiszta maradjon, kzvetlenl sose szennyezdjk be (v. Piltus: „I wash my hands.”). A mesterterv vgrehajtsra „felptett” dikttornak szksge van a beptett „vakolkra”, mint tancsadkra, vagy reszort-felelskre, mert a „szaktudsuk”, konkrt mesterterv-ismeretk nlkl nem tudna kormnyozni. Valahogy gy volt/lehetett „apnkkal”, Rkosi Mtyssal is. maga hivatalosan betiltotta ugyan a (nemzeti) szabadkmvessget – hogy ne legyen, ne lehessen „intzmnyes” konkurencija -, de a vgrehajt appartus tlnyomrszt magasrang illumintus szabadkmvesekbl (Ger, Farkas, Pter, Kdr, stb.) llt. Ne feledjk: ha egy hatalom istentelen, akkor istentelenl nagy bnket kvet el. Az istentelen hatalom cscsn pedig mindig megtalljuk az okkultizmust, mert a gonoszsg is „ert” mert valahonnan. Az gbekilt bnk mindig kzvetlenl Lucifertl erednek. Egy tiszta llek tmeggyilkossgra soha nem vetemedik, ehhez mr megszllottnak, elvetemltnek, megtalkodottnak kell lenni (v. Adolf Hitler okkultizmusval). Amgy viszont nem rt (rdemes) nmi trtnelmi prhuzamot vonni, hogy lssuk, milyen irnyba „fejldik” a vilg. Rkosi „apnk” kifejezetten nemzeti programot hirdetett – s meg is valstotta! – amikor a sznbnyk s aclkohk, a nehzipar, s a gpipar orszgv „fejlesztette” Magyarorszgot, s emellett a korabeli hrads filmfelvteleken aranyl bzaszemeket morzsolt a markban a bzafldeken, mikzben „nem felejtett el” az aranyhaj kislnyokra is rmosolyogni. A vn ravasz kopaszban mg voltak emberi rzsek is, a ktsgtelenl „uralkod” vadllati sztnk mellett, amely rzseket nem lehet kizrlag korai „pr-fogsnak” minsteni. A mai vezet politikusok mr a nemzet mostohaapinak sem minsthetk. nz, egoista, lvhajhsz, szemforgat, kontraszelektlt, tehetsgtelen, kisstl, kicsinyhit, npbutt senkihziak, szinte kivtel nlkl, egytl-egyig. Nincs is programalkot kpessgk, nincsenek is programjaik, s az akrhny vicik-vacak pontjaikbl sem valstanak meg soha semmit. Mr a bzaszemeket sem tekintik rtknek, csak a mocskos pnz bzl – igen, a hamis pnznek van szaga: bds! – derivtumait, amelyekbl ncl szadista hatalmukat ptgetik. s ezek az emberi torzk, llektelen hasonmsok – nem csoda – mr mosolyogni is kptelenek. Sunyi nis bjvigyor l festett papundekli larcaikon. Az Illumintusok ugyanis tetten rhetk. „Gymlcsrl ismeritek fel a ft!” – mondotta Jzus Krisztus. Az illumintus ft a bzl „gymlcseirl”. Elttem nem is ktsges, hogy az VH – a kdri s a mai, „atlanti tpus” titkosszolglatok „protogynksge” - egy titkos trsasg, alkalmasint egy „magyargyll” illumintus-szabadkmves pholy lehetett, ha nem is a sz jelentsnek hagyomnyos rtelmben. Kln, hunta vagy pholy – egyremegy. El sem kpzelhetjk, milyen lelemnyes a Stn, amikor a pokol klnbz szintjeit, sznhelyeit tervezi.

Forradalom

Az vsdiktatra jbl a pokol torncra vetette a magyar npet.

1956. jabb rettenetes nemzeti tragdia volt, s nem egyszeren az effektv vrvesztesg (v. a nemzeti rtelmisgi elit jabb lefejezse) vagy az illzirombol, a lelki depresszis hats miatt. Arrl szlt, hogy a Kommunista Prt kt szrnya – a npiek s a gykrtelen „kozmopolitk”, valjban a „nemzeti” szabadkmvesek s a liberlis illumintusok – nem brt egymssal, kirgtk a hz oldalt, s ezt a gyermeteg (infantilis) s hamis illzikra hajlamos (st, fogkony) npet, megint csak belevittk egy vres, npusztt forradalmi lzadsba, mint amilyen az 1848-as volt. A kvetkezmny ugyanaz lett. Ismt csak az orosz rmdia volt az, mely „egy idre” ismt vget vetett a magyar fggetlensgi mtosznak. Spontn forradalmak nincsenek, soha nem is voltak; a spontn forradalmak hamis mtoszt – igen eredmnyesen, hiszen ez a mtosz az akadmikus trtnelem-szemlletben, a konvencionlis trsadalom-szociolgiban mind a mai napig fennmaradt – a marxista-leninista „trtnelmi materializmus” terjesztette el az egsz vilgon. Ennek hamis tantsa szerint, amikor a np mr nem tud a rgi mdon lni, s a hatalom mr nem tud a rgi mdon kormnyozni – vagyis gazdasgi, politikai, trsadalmi vlsg alakul ki -, akkor, miszerint a mennyisgi vltozsok gymond az lettelen s az l vilgban is egyarnt minsgi vltozst idznek el, a spontn szervezd forradalom egy j, magasabb rend termelsi mdra val erszakos „ttrst” valst meg, amennyiben a rgi urakat elkergeti, majd jakat ltet a helykbe. A vilgtrtnelemben egyrszt nem voltak mindig forradalmak, msrszt mostanban ktsgtelenl megritkultak. (Francis Fukuyama hrhedt elmlete szerint az egsz vilgon megvalsul liberlis demokrcia a lehetsges legtkletesebb trsadalmi rendszer, ilyenformn forradalmakra tbb nincsen szksg.) Ennek azonban ppen az n. liberlis demokrcia „tkletlensge” a magyarzata, ugyanis ez a vilgrendszer a legkevsb sem demokratikus. Sokkal inkbb arrl van sz, hogy a vilg trsadalmait sokszz ve eredmnyesen manipull szabadkmvessg, de leginkbb az egysges vilgllam ltrehozsn immr 230 ve munklkod Illumintus Rend, akik eddig az sszes jelentsebb forradalom (1789., 1848., 1917. stb.) megszervezsben oroszlnrszt vllaltak, mostanra olyan szintre fejlesztettk a Vilgllamot, melynek csendrsge (v. USA) ma mr nemhogy a spontn hsglzadsokat, de a sokkal tudatosabb, szervezettebb trsadalmi konfliktusokat is kpes csrjban elfojtani. Mivel az Illumintusoknak – rtsd: nekik, maguknak - eszk gban sincs forradalmat szervezni sajt egyeduralmukkal szemben, gy aztn „nincsenek is” forradalmak, sehol a vilgon, mg csak elvtve sem. Emiatt is alakult ki a „nemzetkzi terrorizmus”, jelezve, hogy a szupranacionlis tke globlis vilguralmval szemben mr nincs semmilyen kvzi „tudomnyos, humnus s szalonkpes” loklis ellenszer, mint az egybknt megengedhetetlen, spontn rombols. Az osztlyharcot „betiltottk”, s vele a forradalmakat is. Ha valakit rszletesebben is rdekelnek az 1956-os magyar forradalom – amely taln az utols volt a „klasszikus marxista-spontn forradalmak” trtnetben – gykerei, okai, valdi mozgatrugi, lefolysa, stb., annak javasolom, olvassa el Herndi Tibor „igazsgt 1956-rl, a tmrl szl knyvben.

Gulyskommunizmus

Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Kdr-korszak minden tekintetben dt idszak volt ahhoz kpest, amit a magyar np elzleg folytatlagosan tlt. Ami a Kdrk - a nagy vadsz s sakkmester - taln legnagyobb bne volt, hogy nemcsupn rjtszottak a magyarok kzmondsos s nvekv infantilizmusra, hanem, ha lehet, tudatosan igyekeztek mg tovbb ersteni azt. gy alakult ki ez a mai, nmagrl gondoskodni kptelen, brgy letfelfogs. Ezrt van aztn, hogy „a kommunizmusban a legrosszabb, ami utna jn”. A teljes foglalkoztats utn a teljes ltbizonytalansg, az ingyenes s teljes kr trsadalombiztosts helyett a kollektv EU-tanzia, a trsadalmi tulajdon helyett a felnvekv nincstelensg, a cucilista „halads s erklcs” helyett a tkletes, mindenirny visszafejlds, viszonylagos bke helyett az utcai harcok. A szovjetimd gyerekes fantazmagrik helyett gigantikus szabadkmves hazugsgok. Prttag-gylsek helyett a pntek esti pholylsek. Szabad Np flra helyett „hitgylis” prdikcik. Emberi letsznvonal helyett minimlbr. Hztji helyett „nemtermelsi tmogats”. A magyaros telek helyett nis mrgek. Tmegsport helyett lovagrendek. Pfj, ebbl ennyi is elg… Most hallom a Gykrtl – egybknt szp nmet neve van -, hogy jelenleg mr jval az 1968-as nv alatt lnk.

Mi a francnak kellett akkor „rendszert” vltani?

Gengsztervlts

Aztn amikor ez a szerencstlen np mr gy-ahogy megvalstott egy – ha hazug is, de - viszonylag mkdkpes nemzeti gazdasgot, egy hamis eszmkre alapozott, de mgis letkpes trsadalmi konvencit; jtt az jabb Grand Orient csaps, a hamis rendszervlts, amely megint csak sztzzott minden mkd struktrt, s egy totlisan hazarul komprdor politikai elitet ltetett az orszg nyakra, olyant, amelyet azta sem sikerlt elzavarni, mert mindenki jabb vres, anarchisztikus kvetkezmnyektl retteg. A vilgllamhoz val eltphetetlen ktds jogi s szervezeti fundamentuma, hlzati kapcsolatrendszere volt az els s a legfontosabb felptmny (v. „demokratikus intzmnyrendszer”), amit a rendszervlt elitnk – nmaga hatalmnak, egzisztencijnak, levlthatatlansgnak bebetonozsa mellett - srgsen tet al hozott. Mgpedig ngy, kln-kln is egyformn fontos, a jvkp szempontjbl „prhuzamos” (v. Jkin, Boz, stb.) alappillrre ptve:

A beton alapzatot a Komintern adta: az MSZMP, majd MSZP.

A vltozs „mozgalmt”: a Grand Orient, a kvzi ‘48-as MDF.

A folyamatba ptett ‘gondolatkontrollt’ a Libintern: az SZDSZ.

A Szp j Vilgrend, a jv csrit a vilgllami elit: a Fidesz.

A „bilderbergi fbizalmirl” Sndor Andrs r, „prfta”, 1997. jnius 1-jei levelben ezt rta nekem: "Orbn Viktort a bilderbergi ‘kerekasztalnl’ kijelltk szmunkra, s mr javban programoznak is minket, hogy jvre t vlasszuk meg Antall s Horn utn harmadiknak, s azt higgyk, hogy ez a mi akaratunk. Megvan ennek a technikja. Rutinkrds ez. A baromfigyr leghorn-tykjai is azt hiszik, hogy a Teremt ketrecbe teremtette ket, automata etetvel... Nem mintha Orbn Viktor nem lehetne szabad krlmnyek kztt is alkalmas a magas tisztsgre. Lehet, hogy alkalmas lenne, lehet, hogy nem. Vilgrt sem bntjuk t. Abban azrt mgis van nmi klnbsg, hogy egy nemzet a sajt letmkdse sorn termel ki a maga szmra egy kormnyft, vagy pedig valahol elrjk a szmra. m ha trtnetesen Kossuth Lajost elrtk volna valahol kormnyz-elnknek, minden bizonnyal nem lenne ott a kpe ma a szobm faln. Vagyis ht a bunda ismeretben nem olyan auguri mvszet tudni, ki lesz a bajnok. A Pet megtette a ktelessgt, a Pet mehet. A Horn megtette a ktelessgt, a Horn mehet. Orbn Viktor! - Parancs! - Hozzm! - Parancs! - Jvre maga lesz a fbizalmi! - rtettem!"

Testvreim!

Segtsetek az zvegy fin!

*****

Szerintem semminek nincs vge.

A tnc igazn csak most kezddik.

Nagyon messze van mg a lejt alja.

Magyar a magyarnak farkasa lesz…

Rokon a rokont adja majd fel s el.

A hasonmsok meg csak rhgnek.

A markukba, minden falat koncrt.

S ht, ha magad nem rulod el hited,

hazd, csaldod; elveszik erszakkal.

Kinek a menyasszonyt szeretik el,

kinek a felesgt, kinek a lnyt, fit,

apjt tntortjk el – gy, hogy mire

visszakapnd, mr nincs tbb remny

s csak a Menny, ami vigasztalst ad.

Elveszik minden fldi javaid, s tged

m’ az egsz vilggal lltanak szembe.

S ha nem adnd oda zleted, jszgod,

munkd; a tehetsgedet s szeretteidet

ingyen s brmentve a halvaszletettek

szrakozsra, knye-kedvre, gy jaj

neked, mert kitasztanak az lk kzl.

Mgsem gyllheted a hasonmsokat,

mbr vgs titok, kiknek a klnjai k.

Jzust, a Fit, Isten Fit is kitasztottk,

keresztre fesztettk, m nem gyllte

ellensgeit, s hallval megvltotta ket.

A hallt csak a vgtelen szeretet gyzi le.

A Szeretet, aki Karcsonykor szletett.

Habr gy bnnak veled is, mint tettk

Jzussal - nem viselik el, hogy kveted -;

megjrod a poklot, m vgl feltmadol.

Az rk vilgossg fnyeskedjk neked.

*****

Leplez s leplezett kulcsszavak, fednevek:

Templom = szabadkm

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!