Zelnik J�zsef

Krisztus kir�ly �des-fanyar bora

(Bormisztika II.)

A kereszt�nys�g sz�m�ra h�rom nagy beavat�s l�tezik: a V�z�z�n, Krisztus megv�lt� tette �s az Utols� �t�let. Az els� kett�n�l meghat�roz� szerepet kapott a bor. V�lhet�leg az utols�n�l is jelen lesz, �s felmagasztaltatik, mint a tiszt�k n�pe. Kiteljesedik, mint a legnemesebb f�ldi �z.

A kult�r�k �sszemberi tudatalattij�ban nincsen sz�rny�bb katasztr�fa, mint a v�z�z�n. Az a pillanat, mikor �gy sz�lt Isten No�nak: „Minden testnek v�ge el�rkezett el�ttem, mivelhogy a f�ld er�szakoskod�ssal telt meg �ltalok.” Ebben a k�pben felsejlik az �sb�n, az er�szak, az er�szakoss�g. A par�znas�g�rt „csak” k�t v�rosnak kell t�z �ltal, holokausztban pusztulnia. Az er�szakoskod�s miatt az eg�sz f�ldi l�tnek. Az er�szakosak miatt a n�ma �llatoknak �s a szel�d vir�goknak is. No�nak ezt a pusztul�st kellett l�tnia. Atlantisz s�llyedt el a szeme el�tt, ami az emberi szellemnek b�n�sen is nagyszer�, oly nagyszer� volt, hogy az�ta is minden kult�ra vele �lmodik. Nem csoda, ha az egyetlen csal�df�, aki �lve maradt, inni kezdett. A f�ldi �svigasztal�shoz fordult, emberesen ber�gott. Ha nem ezt tette volna, bele�r�l abba, amit l�tott. Teljesen persze nem siker�lt ez a menek�l�s, mert az ut�dok, mi magunk, v�g�l is f�l�r�ltek lett�nk. K�z�l�nk egy, Kh�m pedig �tkozott is, mert a r�szeg atya f�rfi�s�g�t kinevette. Kinevette az �letf�t, a teremt� hagyom�nyt. A szerencs�tlen id�ben t�l�l�, neofita f�ligazs�gokkal, hirtelen j�tt fel�letes cinizmussal becsm�relte az �sgyenges�get. B�ntet�se �r�k szolgas�g. Nincs nagyobb b�ntet�s, mint az �let m�r majdnem elnyert kir�lys�g�b�l ki�zetni a szolgas�gba.

Megd�bbent� pillanat ez a Bibli�ban. Nincsen semmi moraliz�l�s, semmi sz�rny�lk�d�s No� r�szegs�ge f�l�tt. Mintha Isten is megbocs�tan� No�nak, hogy a vil�g ilyen pusztul�s�t nem tudja m�sk�ppen elviselni. A bor beavat�si maszkk�nt van jelen csak az�rt, hogy felmutassa a m�sodik �sb�nt, az �s�k tisztelet�nek a hi�ny�t. Kh�m arra hivatkozott, hogy � tiszteli az �s�ket, s�t Istent, s�t ha kell: Isten, haza, csal�d… csak ez a szerencs�tlen �regember k�nos itt neki, �s k�l�nben is tudja r�la, hogy a V�z�z�n el�tti rendszerben is t�bbsz�r ber�gott.

Feleslegesen cinikus er�szakoskod�s ez, �s ezen a kev�sen vesztette el Kh�m a K�na�nt. No� fel�bredt, igazs�got tett, s mivel m�r fogyt�n volt a v�z�z�n el�tti bor, a v�zre meg �rthet� m�don r� sem tudott n�zni, �gy, ahogy a Biblia mond�: „f�ldm�vel� kezde lenni �s sz�l�t �ltete”. Munka k�zben csak azon csod�lkozott, hogy mi�rt kering eg�sz nap f�l�tte a holl� �s a galamb. Ezoterizmusra hajl�, mai esz�nkkel azt is mondhatn�nk, a bor atlantiszi hagyat�k.

A bor majdnem minden magas kult�r�ban a megismer�s �s a beavat�s szimb�luma. A k�nai titkos t�rsas�gokban p�ld�ul esk� sor�n v�rrel keveredik, �s lehets�gess� v�lik a 199 �ves �letkor el�r�se. A bor m�g a muzulm�n misztikusok sz�m�ra is az isteni szeretet itala, a szufizmusban a kevesek sz�m�ra fenntartott beavat�si ismeret jelk�pe. Bayazid de Birth�m, a nagy perzsa misztikus pedig fellebbenti ennek a misztikumnak a h�rmas tagol�d�s�t, mikor kimondja: „�n vagyok az iv�, a bor �s a poh�rnok.”

A krisztusi megv�lt�st�rt�net csodasorozata is a borral indul. Szinte v�letlen�l, szinte akarata ellen�re ker�l Krisztus olyan d�nt�si helyzetbe, ami sz�m�ra a kereszthez vezet� �t kezdete. A k�nai menyegz�n az anyai unszol�sra el�sz�r m�g �gy v�laszol, hogy nem j�tt m�g el az �n �r�m. Majd hirtelen meggondolja mag�t, �s a vizet, a f�ldi emberit borr�, �gi isteniv� v�ltoztatja. Semmi h�kuszp�kusz, abrakadabra, kiv�lasztottaknak sz�l� sz�mmisztika, titkos helyen, titkos pillanatban, titkos t�rsas�g el�tt v�gzett cerem�nia, hogy azut�n az egyszer� n�pnek bemutattassunk mint h�dolatra m�lt� istenkir�ly, vil�gkir�ly. Nem, csak n�h�ny egyszer� sz�: t�lts�tek meg a vedreket v�zzel, �s vigyetek a n�sznagynak. M�r ekkor bev�geztetett. Innen egyenes az �t a keresztf�ra. Itt �j bor ker�lt a r�gi t�ml�kbe, �s sz�tvet� �ket. Az eg�sz eddigi, csak beavatottaknak sz�l� misztikus papi hagyom�ny felf�ggesztetett. �j sz�vets�g form�l�dik itt Isten �s minden ember, minden h�v� ember k�z�tt. A hamis k�zvet�t�s s�llyedni kezd �gy, mint a V�z�z�nben Atlantisz. Ezt a tettet a hatalom titkos �s kev�sb� titkos kisaj�t�t�i a mai napig nem bocs�tj�k meg Krisztusnak, ez�rt van manaps�g is az ezoterikus hatalmi t�rekv�sek c�lkeresztj�ben. Csendesen �ll, mosolyog, mindenkinek, b�n�snek, b�nb�n�nak �s j�nak, mindenkinek, aki hisz, k�n�lja f�rfias, �des-fanyar bor�t.

Bemutattatik a krisztusi bor�ldozat. Mert l�tni kell v�gre mindenkinek, hogy a bik�k vagy a kosok v�re nem t�rli el a b�n�ket. Nem v�s�rolhatjuk ki magunkat a b�nb�l. Csak az igazs�g tesz szabadd�, Krisztus bor�ban, az euchariszti�ban az igazs�g. �gy igaz a borban az igazs�gt�tel is. Krisztus a sz�l�vessz�, bevezet minket Isten, a sz�l�sgazda h�z�ba. Az �nekek �neke szerelmes miszticizmusa szerint bevezet benn�nket a borok h�z�ba, �s z�szl� felett�nk szerelme. �r�k k�rd�sk�nt mer�l fel, hogy Krisztus mi�rt fordult szembe a zsid� szertart�sok hagyom�ny�val, mi�rt ny�l vissza egy nem zsid� papkir�ly, Melkizedek �ldozati r�tus�hoz. A sok ismert �s k�n�lkoz� teol�giai magyar�zat helyett most �rdemes arra is gondolnunk, hogy mit jelent egy f�rfi, a gazda �let�ben a sz�l�, a bor, a pince. Ha valaki j�rt pincefalvakban, ha valaki ismeri azt a hagyom�nyos t�rsadalmat, amelyben nem f�rfi az, akinek nincs sz�l�je �s pinc�je, benne j� borral, az tudja, mire gondolok.

A katal�n borim�d� Dal� �gy vall err�l: „Egy nagy bor alkot�s�hoz egy megsz�llott ember kell, aki m�veli a sz�l�t, egy b�lcs, aki figyel r�, �s egy t�nd�kl� po�ta, aki megalkotja a bort, �s v�g�l egy szerelmes borbar�t, aki megissza. Ha sz�ba elegyedsz helyi bortermel�kkel, l�tni fogod, hogy � a Szent P�tere ennek a mini-Paradicsomnak, de � sose k�rdez a b�neidr�l, miel�tt beenged t�ged a mennyorsz�gba. � a ki�lt�sa a bortermel�k nemzets�g�nek. Ha ezt egyszer meghallod, akkor te m�r nem egyszer�en boriv� vagy, hanem egy miszt�rium �zlel�je.”

Ezekb�l a gondolatokb�l is vil�gosan l�tszik, hogy a bor mag�ban is, dion�szoszi beavat�s �s krisztusi „megkeresztel�s” n�lk�l is miszt�rium, s ha van igazi alkimista, az a bor�sz, mert neki – ha isteni seg�ts�ggel is, de – siker�l �tv�ltoztatni egy szinte ihatatlan �des szirupot valami nemes m�ss�, borr�. Az igazi bor�sz �gy Krisztus f�ldi, emberi el�k�pe, mert ahogy a bor�sz egy zavaros �des l�b�l alkot egy t�kr�sen tiszta, nemes, nagy bort, �gy alkot a b�n�s emberb�l Krisztus az euchariszti�n kereszt�l Isten fi�t.

De ez ma m�g csak hasonlat, vagy ahogy Goethe mondja: „a muland� ma sem m�s, csak hasonlat”. Krisztus viszont azt �ll�tja, hogy aki az � bor�t issza, �r�k �letet nyer, t�bb� m�r nemcsak haland� f�ldi ember, nemcsak hasonlat, hanem egyl�nyeg� vele �s az Aty�val.

Hogy az Utols� �t�letn�l a bor szerepe milyen lesz, azt csak abb�l sejthetj�k, hogy milyen kiemelt volt a V�z�z�n �s a megv�lt�s beavat�si cerem�ni�j�ban. �rulkodik err�l egy el�k�p is. A krisztusi beavat�sban mindig az el�k�pek hordozz�k a rem�nyt, az �g�retet. Az �rfelmutat�sn�l a pap vegy�ti a vizet �s a bort, a f�ldit �s az �git. Megel�legezi a f�ldi �s az �gi egyes�l�s�t. A kereszt�ny beavat�si h�rmas t�rt�net tengely�ben a v�zzel elegy�tett bor �ll, a vinum, �s nem a sz�nbor, ami latinul merum, ezt tudvalev�leg csak a „barb�r” szk�t�k itt�k. Ha ezt az el�k�pet boncolgatjuk, r�j�het�nk, hogy az utols� �t�let bora a mindens�g nagy harm�ni�inak a bora lesz. Benne frigyre l�p az �gi �s a f�ldi, az �des �s a keser�, a h�rsm�z �s a keser� mandula. Benne szint�zisbe ker�l minden nemes �des �s minden nemes keser� �z. Nem emelkedhet f�l, csak az �teri, �gi �desbe, �s nem s�llyedhet a sz�raz, f�ldi oxid�ltba. Elk�pzelhetetlen �zorgia �s �zharm�nia fogja jellemezni.

Vagy nek�nk, magyaroknak m�gis elk�pzelhet�, milyen lesz az �r�k �g�ret bora? Vigy�zzatok ti, akik a tokaji asz�val k�s�rleteztek, Krisztus bor�val k�s�rleteztek! S ha j�l s�f�rkodtok, nektek is meglesz a k�l�n hasznotok, mert akkor Tokajr�l sz�l ez a j�slatom H�se�s szavaival: „Visszat�rnek az �rny�kban lak�k, �s felelevenednek, mint a b�zamag, �s vir�goznak, mint a sz�l�t�, �s h�red olyan lesz, mint Libanon bor��.”