NY�LT LEV�L A MAGYAR NYELV�RT

Alul�rott, magyar �llampolg�rok, k�vetelj�k a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�t�l, �s a Magyar Oktat�si Miniszt�riumt�l, hogy min�l el�bb �rasson �j t�rt�nelem �s magyar nyelvk�nyveket.

Indokaink: V�get �rt a nemzetk�zi genetikai kutat�s, amelyet egymilli� n�gysz�zezer emberen v�geztek. A kutat�s vezet�i, a m�lt�n vil�gh�r� antropol�gusunk, Kiszely Istv�n professzor, valamint az Utrechti-, a Vars�i Orvostudom�nyi Egyetem rektorai �s a N�met Tudom�nyos Akad�mia eln�ke a vil�gh�l�ra tett�k, �s k�z�lt�k a Science, �s Nature lapokban is: A mitokondri�lis DNS vizsg�lat bizony�totta azt, amit mi magyarok mindig is tudtunk: magyars�gnak genetikailag semmi k�ze a finnugorokhoz, hogy genetikailag legk�zelebbi rokonaink a bels�-�zsiai t�r�k n�pek.

A finnek m�r 2003-ban �t�rt�k a tank�nyveiket, de n�lunk az iskol�kban m�g mindig az 1821-t�l, osztr�k hatalmi �rdekekb�l alkotott finn-ugor sz�rmaz�st tan�tj�k gyermekeinknek.

A finn-ugorizmust az�rt er�ltett�k r�nk, mert a szabads�gharcos magyar n�pet meg akart�k fosztani legnagyobb kincs�t�l: a dics�, hun-szk�ta sz�rmaz�s�t�l, �s a saj�t nyelv�t�l.

A XVIII. sz�zadban a finn rokons�ggal m�g csak k�lf�ld�n foglalkoztak, itthon egy�rtelm�en az �vezredeken kereszt�l vallott t�r�k n�pekkel, �s a hunokkal val� rokons�got vallott�k, mivel �rott �s �ratlan k�tf�ink is ezt igazolj�k. B�l M�ty�s t�rt�net�r�, �s Pray Gy�rgy kir�lyi t�rt�net�r�nk is a hun-szk�ta rokons�got vallotta, a finnugor sz�egyez�seket az id�leges �rintkez�s eredm�ny�nek tekinti.

Nap�leon 1805-ben, amikor B�csbe �rkezett, megk�rdezte tan�csad�j�t�l, Talleyrand-t�l:     -    Mit tegyek a magyarokkal?

-         A magyarok becs�lik nagyjaikat, �s b�szk�k a m�ltjukra. Vedd el m�ltjukat, �s azt teszel vel�k, amit csak akarsz!

Nos, ezt alkalmazta B�cs, amikor az igazi, heves t�mad�st, sz�rmaz�sunk elt�rl�s�re 1821-ben  megind�totta. Utas�t�st a b�csi kancell�ria, hogy ,,a rebellis magyaroknak �rjanak az osztr�k t�rt�n�szek egy olyan �st�rt�netet, amelyre nem lehetnek b�szk�k.”

1841-ben helyezt�k az Akad�mi�nkra a sz�sz Paul Hunsdorfer jog�szt, �s Joseph Budenzet, akik hihetetlen er�vel a magyar nyelv finnugor sz�rmaz�s�t kezdt�k er�ltetni. Ellen�k a kiv�l� tud�sunk, M�ty�s Fl�ri�n, �s Szentkatolnai B�lint G�bor nyelvtud�s l�ptett fel kritikus, �s b�tor hangnemben. �ket el�zt�k Magyarorsz�gr�l, mert nem voltak hajland�ak �tvenni az alaptalan, �s m�ig bizony�tatlan, hatalmi �rdekekb�l kre�lt finn-ugorizmus elm�let�t.

gr�f Sz�chenyi Istv�n a Magyar Tudom�nyos Akad�mia alap�t�ja koronatan�ja volt ezeknek az esem�nyeknek, 1851-ben a k�vetkez�ket �rja: "S most m�g tal�n ezen utols� igaz�n magyar int�zet is ki legyen sark�b�l forgatva? F�jdalom, igen! Mert hiszen az akad�miai alapszab�lyok minap le�rkezett megv�ltoztat�sa, legal�bb saj�t lelki szemem el�tt nem egy�b �s nem kevesebb, mint olyan d�f�s, mely k�nnyen hal�lra vezet".

Trefort �goston vall�s �s k�zoktat�si miniszter 1877-ben �gy nyilatkozott:

,,…�n az orsz�g �rdekeit kell n�zzem, �s ez�rt a k�ls� tekint�ly szempontj�b�l az el�ny�sebb, a finnugor sz�rmaz�s principium�t fogadom el, mert nek�nk nem �zsiai, hanem eur�pai rokonokra van sz�ks�g�nk. a korm�ny a j�v�ben csakis a tudom�ny ama k�pvisel�it fogja t�mogatni, akik a finn-ugor eredet mellett t�rnek l�ndzs�t.”

A fenti osztr�kok �ldatlan tev�kenys�g�t folytatt�k a Kun B�la �ltal hatalomra jutott, majd K�d�rral 33 �vig uralkod� kommunist�k, akik az �r�lt fantazmag�ri�juk megval�s�t�sa �rdek�ben mindent el akartak t�r�lni, ami val�ban hasznos, �s magyar, holott ,,A finnugor eredet-elm�let semmif�le betekint�st nem ny�jt a magyarok �st�rt�nelm�be, �s nem vil�g�tja meg a magyarok szellemi-t�rgyi kultur�lis �r�ks�g�vel kapcsolatos k�rd�seket sem. A hivatalos magyar t�rt�net�r�s mind m�ig t�mogatja az �tvenes �vek kommunista ideol�gus�nak, Moln�r Eriknek a ”hitt�tel�t”, aki azt hirdette, hogy Eur�p�ba �rve a magyaroknak kezdetleges m�velts�g�k volt, �s j�szerivel csak hal�szattal �s vad�szattal foglalkoztak”. (Dr. Mar�cz L�szl�: Magyar �jj�sz�let�s. 67 old. Fr�g Kiad� 2007)

A finnugrizmus "�ltudom�nyoss�ga" a k�vetkez� kit�telekb�l �ll: 

1. Ami nem a finnugrizmust igazolja, arr�l nem besz�lhet�nk. 

2. Aki b�r�lja a finnugrizmust, az r�galmazhat� �s r�galmazand�. 

3. Olyat adjunk a b�r�l� sz�j�ba, amit nem �ll�tott, s ezt c�foljuk. 

4. A finnugrizmus birtokolja az �r�k igazs�got. 

5. A finnugrizmusnak megengedett a kett�s m�rce. 

6. Az igazs�got nem szabad kimondani. 

7. Az elm�let tudom�nypolitikai h�ttere tabu. 

A jelen sz�zadban k�lf�ldi nyelv�szek ( az amszterdami Mar�cz L�szl�, J. Pokorny, Prof Richard Kayne, H. Krahe, G. Solta, N. S. Trubetzkoy. professzor Angela Marcantonio  bizony�tott�k a finnugor elm�let tarthatatlan volt�t.

A finn-ugorizmust elvet� magyar tud�sok, tan�rok n�vsora.

Dr. Aradi �va, indol�gus, P�cs

Dr. Borcsa J�nos, irodalomt�rt�n�sz, K�zdiv�s�rhely

Dr. Czegl�di Katalin, nyelv�sz, Budapest

Dr. Erd�lyi Istv�n, r�g�sz-t�rt�n�sz, G�d

Friedrich Kl�ra, Budapest

Jakab Jol�n, t�rt�nelemtan�r, Szentkatolna

Kelemen Mikl�s, t�rt�n�sz, Budapest

Dr. Mar�cz L�szl�, nyelv�sz, Amszterdam

Prof. Angela Marcantonio, nyelv�sz, London

Dr. Medvigy Endre, jog�sz- irodalomt�rt�n�sz, Budapest

Dr. Obrus�nszky Borb�la, t�rt�n�sz, orientalista, Mende

Szak�cs G�bor, Budapest

Dr. Tall�s Emil, jog�sz, Mende

K�vetelj�k hogy

-         k�z�lj�k az orsz�gos lapokban az igazs�got,

-         rehabilit�lj�k a finn-ugorizmus miatt el�z�tteket

-         �rassanak �j tank�nyveket a megfelel� szakemberekkel

-         vezess�k be a Czuczor-Fogarasi-sz�t�r haszn�lat�t a TESZ hely�be.

-         A finn-ugorist�k k�rjenek bocs�natot a magyar nemzett�l!

Al��r�k:

Iv�nyi S�ndor, �r�, Debrecen

Czike L�szl�, �r�, V�c